BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázat-készítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A költségvetési gazdálkodás kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 35 ZÁRADÉK 37 1

2 BEVEZETÉS MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (2 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (1 oldal) 2

3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Eisztv. az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Rendeletek: Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) számú Korm. rendelet SzMSz Gyomaendrőd Város Önkormányzatának 7/1991. (IX. 19.) számú rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szórövidítések: AVOP NFT Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program ÁSZ Állami Számvevőszék e-közigazgatás elektronikus közigazgatás EU-s források Európai Uniós források FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés HEFOP NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program NFT GVOP Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program jegyző Gyomaendrőd Város Önkormányzatának jegyzője Képviselő-testület Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Önkormányzat Gyomaendrőd Város Önkormányzata PM Pénzügyminisztérium polgármester Gyomaendrőd Város Önkormányzatának polgármestere Polgármesteri hivatal Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Polgármesteri hivatal SzMSz-e ROP VÁTI Kht Projektmenedzseri iroda Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata (a Képviselő-testület 3/2001. (I. 25.) számú hatrozata) NFT Regionális Operatív Program Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatalának Projektmenedzseri irodája 3

4

5 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés irányító hatóság kedvezményezett közreműködő szervezet Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó köz-igazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító ha-tóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilván-tartási rendszer működését. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adato- 5

6 BEVEZETÉS lebonyolítás operatív program támogatási szerződés kat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázat-készítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes fel-tételeit tartalmazza. 6

7 BEVEZETÉS SZÁMVEVŐI JELENTÉS Gyomaendrőd Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezetkorszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzött időszak: az 1. programpont tekintetében a évek, a 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. félév. Gyomaendrőd város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 17 tagú Képviselő-testületének munkáját négy állandó bizottság segítette. A városban a évi önkormányzati választásokig és azt követően is két 3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a évi önkor- 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Cigány, német kisebbségi önkormányzatok. 7

8 BEVEZETÉS mányzati választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a vizsgált időszakban nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 10 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből öt önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett két gazdasági társasága. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint 3230 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 2977 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A évi költségvetési rendeletben 2797 millió Ft költségvetési bevételt és 2991 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 56 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 422 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e- közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 5 : 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 8

9 BEVEZETÉS a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 6, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 7 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 8 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 9. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. 6 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 7 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 8 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 9 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 9

10 BEVEZETÉS 10

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A tervezett költségvetési bevételek egyik évben sem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, így az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya nem volt biztosított. A teljesítési adatok alapján az Önkormányzat a vizsgált évek mindegyikében költségvetési többlettel zárta az évet. A pénzügyi egyensúlyi helyzet biztosításához az Önkormányzat működési és felhalmozási célú hitelt nem fett fel. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor az Áht. előírása ellenére finanszírozási célú pénzügyi művelteket vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként. Az Önkormányzat által ellátott feladatok bővülése és csökkenése a felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások eredeti előirányzatainál, illetve teljesítési adatainál okozott változást. A pénzügyi egyensúly biztosításához az Önkormányzat működési és felhalmozási célú hitelt nem vett fel, kötvényt nem bocsátott ki, értékpapírt nem értékesített. A vizsgált évek egyikében sem rendelkezett folyószámla hitelkerettel az Önkormányzat, illetve hosszú lejáratú hitelfelvétel sem történt. A költségvetési terezés megalapozottan történt. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit gazdasági programokban és fejlesztési tervekben rögzítette, amelyek egymással összhangban voltak. A valós szükségletek felmérésével nem támasztották alá a gazdasági programokban meghatározott fejlesztési célkitűzéseket, amelyek azonban igazodtak az NFT-ben megjelenő pályázati lehetőségekhez. A Képviselőtestület a I. félév között hat európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatokról döntött. A benyújtott pályázatok mindegyike nyertes volt. A költségvetési rendeletek készítése során gondoskodtak a saját forrás biztosításáról. A saját forrást kiváltó pénzintézeti hitel felvételét nem tervezték. Az Önkormányzat Pályázatfigyelési és Készítési Szabályzatában szabályozták az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan is a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint a lebonyolítás belső rendjét. Ezen feladatokat a Projektmenedzseri iroda három munkatársa végezte. A személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A szabályozás hiányossága, hogy nem határozták meg a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét, valamint a folyamatba épített és belső ellenőrzés rendjének szabályozását. Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és belső ellenőrzés rendjének szabályozásbeli hiányosságai ellenére az Önkormányzat összességében eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és felhasználására, a megpályázott és európai uniós forrással támogatott fejlesztési célokat, programokat az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programja tartalmazta. Az európai uniós forrással támogatott fejlesztések közül a Mezőgazdasági jellegű összekötőút építése az Öregszőlőben (AVOP ), és a Kis Bálint Általános Iskola Hősök úti épületének bővítése a centralizált és hatékony működtetés érdekében (ROP ) fejlesztések kerültek részletes vizsgálatra. Mindkét beruházás a tervezett műszaki tartalommal valósult meg a tervezett kezdési és befejezési határidők betartása mellett. Az AVOP fejlesztés a tervezett költségvetés 98,2%-os, míg a ROP fejlesztés 99,5%-os összegében valósult meg. A ROP program keretében megvalósuló fejlesztés támogatási szerződését három alkalommal módosították, amelyek indokoltak voltak. A folyamatba épített ellenőrzés működött. A beruházásokat külső szervek is ellenőrizték, amelyekhez visszafizetési kötelezettség nem kapcsolódott. Belső ellenőrzés nem vizsgálta a támogatott fejlesztési feladatokat. 11

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatalban a évben e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert működtettek, amellyel a személyi okmányok esetében 3. elektronikus szolgáltatási szinten, az építési engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben 1. elektronikus szolgáltatási szinten biztosították az ügyintézést. A többi ügyintézés a 2. elektronikus szolgáltatási szinten történt. Az informatikai stratégiában, hosszú távú célként az e-közigazgatási feladatok 4. elektronikus szolgáltatási szintjének megvalósítását tűzték ki célul. Az e-közigazgatási feladatok ellátásának személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül biztosították. A teljes on-line ügyintézési rendszer biztosításának pénzügyi akadályai voltak. Az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételére nem volt kötelezett, de január 1-től már gondoskodott a közérdekű adatok közzétételéről. A céljellegű támogatások adatait, valamint a nettó ötmillió Ftot elérő, vagy azt meghaladó szerződések adatait az Áht. előírásainak megfelelően közzétették. A gazdálkodási adatokra vonatkozó adatszolgáltatásnak az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően eleget tett az Önkormányzat, a közzététel minden esetben a Polgármesteri hivatal honlapján történt. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi figyelési rendszerét nem alakították ki. A Polgármesteri hivatalban a költségvetési tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a kapcsolódó szakmai és kontroll feladatok szabályozottak voltak. A évben a Polgármesteri hivatalnál a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt annak ellenére, hogy a évi zárszámadás készítés folyamatában nem vizsgálták dokumentáltan az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint annak a jegyző által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályszerű végrehajtásában a feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett az elvégzendő feladatok szabályszerű végrehajtásában. A Polgármesteri hivatal rendelkezett SzMSz-szel, ügyrenddel, számviteli politikával és a kapcsolódó szabályzatokkal, számlarenddel. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Polgármesteri hivatal számviteli politikájában nem rögzítették a figyelembe veendő szempontokat a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban nem határozták meg az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásának módját; az értékelési szabályzat nem tartalmazta a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának rendjét, a számlarendben nem szabályozták a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetésének dokumentálási módját; az ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazta az elvégezendő feladatokat, a feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység megnevezését, utalást arra, hogy a feladatokat részletesen mely szabályzatok tartalmazzák, a feladatok elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, fellelhetési helyét; nem alakították ki a kockázatkezelés eljárásrendjét, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje nem tartalmazta az intézkedések nyomon követését, a szabálytalanságok, intézkedések nyilvántartását. A Polgármesteri hivatalnál az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a kontrollok működésének megbízhatósága a évben összességében kiváló volt. A szerződésekben meghatározott célok teljesítését, a kiadás jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személy elvégezte és azt az előírt módon igazolta. Az utalvány ellenjegyzője a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek a megtörténtéről meggyőződött. Három utalvány ellenjegyzése során azonban nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, mert nem tett észrevételt, hogy kötelezettséget nem az arra felhatalmazott személy vállalt. 12

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az informatikai rendszer szabályozottságának hiányosságai közepes mértékű kockázatot jelentettek az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel nem írták elő szabályzatban, vagy egyéb dokumentumban a hozzáférések ellenőrzését, valamint ezek dokumentálásának szükségességét. A Polgármesteri hivatalban nem rendelkeztek dokumentummal az informatikával kapcsolatos szabályzatok megismeréséről, továbbá a pénzügyiszámviteli informatikai rendszerrel kapcsolatos szabályzatok a pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírásaival nem voltak összhangban. Az informatikai rendszerek működésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt. A pénzügyiszámviteli feladatokat teljes körűen számítógépes programok segítésével látták el, az informatikai rendszer követte a jogszabályi változásokat. A Polgármesteri hivatal és az intézmények között kiépítették a hálózatot, rendelkeztek Internettel. A kiváló működési megbízhatóság mellett nem rögzítették a hardverhibákat és kezelésüket. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozás a belső ellenőrzés végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a belső ellenőrzési feladatok végrehajtását önkormányzatok társulásával megoldották, az ellenőrzéseket ellenőrzési programok alapján hajtották végre. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a társulással kötött megállapodásban nem rögzítették, hogy a belső ellenőrzési vezetői feladatokat a társulás látja el, valamint az Önkormányzat nem rendelkezett kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervvel. Az éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület határidőre elfogadta, azt azonban nem támasztotta alá kockázatelemzés, nem tartalmazta az ellenőrzések célját, az ellenőrizendő időszakot, a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, az ellenőrzések módszereit. A belső ellenőrzési kézikönyv nem tartalmazta a módszertani útmutatókat, az egyes ellenőrzési módszerek főbb lépéseit, szakaszait. A belső ellenőrzés elvégzésénél a kialakított kontrollok működésének megbízhatósága jó volt. Az ellenőrzéseket a évben egy kivételével az ütemezésnek megfelelően, a I. félévében a tervben foglaltak szerint hajtották végre. Az összességében jó megbízhatóság ellenére a évben a belső ellenőrzés keretében nem vizsgálták a Polgármesteri hivatalban a FEUVE rendszer kiépítését és helyi szabályoknak való megfelelését, valamint a közbeszerzéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokat, továbbá a kedvezményezett szervezeteknél az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználását. A belső ellenőrzésekről készített jelentések nem tartalmaztak eredményeket és hiányosságokat összefoglaló értékelést. A jegyző a évi költségvetési beszámoló keretében beszámolt a belső ellenőrzés működtetéséről, de az Áht. előírása ellenére nem számolt be a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésekről. Az ÁSZ a évben végezte el az Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzését, amelynek 27 szabályszerűségi javaslata volt. A javaslatok hasznosítására felelősök és határidők megjelölésével intézkedési terv készült. A szabályszerűségi javaslatok 81%-át megvalósították, 4%-át részben hasznosították, míg 15%-át nem hasznosították. Az ÁSZ ellenőrzés során megfogalmazott javaslatok figyelembevételével gondoskodtak a költségvetési koncepció és rendelettervezet előírt határidőben történő Képviselő-testület elé terjesztéséről, a költségvetési koncepció tervezetének kiegészítéséről, a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeinek tájékoztatásáról, a közvetett támogatásokról szóló kimutatás költségvetési rendeletben való bemutatásáról, az előirányzat változásokról vezetett nyilvántartás elkészítéséről. A Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét elkészítették, a szakmai teljesítés igazolását végzőket kijelölték, az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások rendjét szabályozták, az intézményekre vonatkozó számviteli rendet kialakították, a kötelezettségvállalások nyilvántartását megfelelően vezették, az utalványozás ellenjegyzésének szabályait betartották, az értékpapír és a követelésállomány értékvesztésének szükségességét vizsgálták, az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások felső korlátját bemutatták. Biztosítot- 13

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ták, hogy az alapítványoknak, közalapítványoknak átadott támogatásokról minden esetben a Képviselő-testület döntsön, a támogatási szerződésekben meghatározták az elszámolás feltételeit és módját, valamint ellenőrizték a támogatások célszerinti felhasználását. A zárszámadási rendeletben bemutatták a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat mérlegszerűen, a helyi önkormányzat összevont mérlegét, a vagyonkimutatást, a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatást, valamint meghatározták a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, tartalmát. Felülvizsgálatra kerültek a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások, illetve gondoskodtak a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról. A évben elvégezték a Polgármesteri hivatalnak, a Kis Bálint Általános Iskolának, a Gondozási Központ nyolc telephelyének, valamint a Vállalkozók házának az akadálymentesítését. Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházási esetei megfogalmazásra kerültek a vagyongazdálkodási rendeletben, de azok konkrét módja az Áht. előírása ellenére nem. A Képviselő-testület az Áht. előírásai ellenére nem határozta meg rendeletben az Önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. Az Ámr-ben foglaltak ellenére a jegyző nem készítette el a likviditási tervet az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról. Az Önkormányzat nem tett eleget a első félévében érkezett pótelőirányzatok miatt indokolt, az Ámr-ben előírt negyedévenkénti költségvetési rendeletmódosítási kötelezettségének, mivel a évi költségvetési rendeletét negyedéven túl, június 30-án módosította. A jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodás a években nem valósult meg a Városi Gondozási Központnál és a Kis Bálint Általános Iskolánál. A jegyző a Htv-ben foglaltak ellenére nem kísérte figyelemmel a kiemelt előirányzatokon belüli gazdálkodást. Az Önkormányzatnál az ÁSZ a évek között két országos összefoglaló jelentéssel lezárt vizsgálatot is végzett. A két vizsgálatnak három szabályszerűségi javaslata volt. A javaslatok alapján intézkedési tervek nem készültek, de a Képviselő-testület mindkét esetben megtárgyalta az ÁSZ jelentésben foglaltakat és gondoskodott annak hasznosításáról. Biztosították, hogy a Városi Gondozási Központnál a működési engedélyben feltüntetett férőhelyek számát ne haladja meg a ténylegesen működtetett férőhelyek száma. Gondoskodtak a közműfejlesztési támogatás igényléseinek szabályszerűségéről, továbbá az igénylések listáinak folyamatos ellenőrzéséről. A években az ÁSZ által végzett átfogó és zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzések javaslatainak hasznosítása eredményeként javult az Önkormányzatnál a költségvetés készítés rendje, a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának szabályozottsága, a vagyongazdálkodás átláthatósága és a belső ellenőrzési tevékenység. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a munka színvonalának javítása érdekében 1. kezdeményezze, hogy a számvevői jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével. Az intézkedési tervet, az elfogadását követő 30 napon belül küldje meg az ÁSZ Békés Megyei Ellenőrzési irodája részére; 14

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. kezdeményezze, hogy a gazdasági programban meghatározott fejlesztési célkitűzéseket és azok pénzügyi forrásait a valós szükséglet felmérésével, megalapozó számításokkal támaszszák alá; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. biztosítsa az Áht. 8/A. (7) bekezdése alapján, hogy a költségvetési rendelettervezetek költségvetési bevételi és kiadási főösszegei ne tartalmazzanak finanszírozási célú bevételeket, illetve kiadásokat; 2. a pénzügyi-számviteli tevékenységek szabályozottsága érdekében a) egészítse ki a Polgármesteri hivatal számviteli politikáját a Vhr. 8. (5) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján a figyelembeveendő szempontok meghatározásával a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében; b) egészítse ki a leltározási és leltárkészítési szabályzatot az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásának módjával a Vhr. 37. (5) bekezdése alapján; c) határozza meg az értékelési szabályzatban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának rendjét a Vhr. 30. (12) bekezdésében foglaltak szerint; d) szabályozza a számlarendben a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetésének dokumentálási módját a Vhr. 49. (2) bekezdésében foglaltak szerint; e) egészítse ki az ellenőrzési nyomvonalat az elvégzendő feladatokkal, a feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység megnevezésével, arra való utalással, hogy a feladatokat részletesen mely szabályzatok tartalmazzák, továbbá a feladatok elvégzését igazoló dokumentum megnevezésével, fellelhetési helyével az Ámr. 145/B. (1) bekezdése és a PM módszertani útmutatója alapján; f) készíttesse el a kockázatkezelés eljárásrendjét az Ámr. 145/C. -a, valamint a PM módszertani útmutatója szerint; g) egészítse ki a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az intézkedések nyomon követésével, a szabálytalanságok, intézkedések nyilvántartásával az Ámr. 145/A. (5) bekezdése és a PM módszertani útmutatója alapján; 3. ellenőrizze dokumentáltan az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint annak a jegyző által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját az Ámr (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint; 4. gondoskodjon az operatív gazdálkodás során a működésbeli hibák megelőzése, feltárása és kijavítása érdekében a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégzésével, hogy az utalvány ellenjegyzői az Ámr (3) bekezdésének előírásai alapján győződjenek meg a 15

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gazdálkodásra kötelezettségvállalásra vonatkozó, az Ámr (2) bekezdésében előírtak betartásáról; 5. a belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése területén a) határozza meg a társulással kötött megállapodásban a Ber. 4/A. (2) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján, hogy a belső ellenőrzési vezetői feladatokat a társulás látja el; b) készíttesse el és hagyja jóvá a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervet a Ber ában előírt kötelezettsége alapján; c) egészítse ki az éves ellenőrzési tervet a Ber. 21. (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c), d),e) és f) pontjaiban foglaltak szerint a kockázatelemzéssel, az ellenőrzések céljával, az ellenőrzendő időszakkal, a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározásával és az ellenőrzések módszereivel; d) egészítse ki a belső ellenőrzési kézikönyvet módszertani útmutatóval, az egyes ellenőrzési módszerek főbb lépéseivel, szakaszaival a Ber. 5. (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján; e) gondoskodjon a közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások ellenőrzéséről a Kbt (2) bekezdésében előírtak szerint, a Polgármesteri hivatalban a FEUVE rendszer működésének ellenőrzéséről a Ber. 8. a) pontjában foglaltak szerint, valamint a kedvezményezett szervezeteknél az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználásának ellenőrzéséről az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján; f) gondoskodjon arról, hogy a belső ellenőri jelentések tartalma kiegészüljön az eredményeket, hiányosságokat összefoglaló értékeléssel a Ber. 27. (6) bekezdésében foglaltak szerint; g) számoljon be az éves költségvetési beszámoló keretében a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről az Áht. 97. (2) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján; 6. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem teljesült szabályszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 7. biztosítsa, hogy határozzák meg belső szabályzatban, valamint a feladattal megbízott köztisztviselők munkaköri leírásában az európai uniós pályázatfigyelés,- készítés és az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és belső ellenőrzés kötelezettségének rendjét; 8. gondoskodjon arról, hogy a belső ellenőrzés az európai uniós forrásokkal megvalósuló fejlesztési feladatok teljesítését ellenőrizze; 9. kísérje figyelemmel az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét a tapasztalatok hasznosítása érdekében; 10. írja elő szabályzatban, vagy egyéb dokumentumban az informatikai eszközökhöz történő hozzáférések ellenőrzését, valamint ezek dokumentálási kötelezettségét, gondoskodjon az informatikával kapcsolatos szabályzatok dolgozókkal való megismertetéséről, továbbá arról, 16

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hogy a pénzügyi-számviteli informatikai rendszerrel kapcsolatos szabályzatok vonatkozó előírásai épüljenek be a pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírásaiba; 11. biztosítsa, hogy a pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó informatikai rendszeren belül a hardver hibák, valamint azok kezelése rögzítésre kerüljenek. 17

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE Az Önkormányzatnál a évben tervezett és teljesített költségvetési azon belül a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, azok egyenlegeként kialakult hiányt, illetve többlet összegét, valamint a finanszírozási pénzügyi műveleteket és kiadásokat a jelentés 3. számú melléklete ismerteti. A jelentés 3. számú mellékletében összefoglalt adatok szerint között a tervezett összes költségvetési bevétel és kiadás a évre csökkent, majd a következő évre pedig nőtt. A teljesített összes költségvetési bevétel és kiadás a évre nőtt, míg a évre pedig csökkent. A tervezett költségvetési bevételek egyik évben sem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, így az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya nem volt biztosított. A teljesítési adatok alapján az Önkormányzat a vizsgált évek mindegyikében költségvetési többlettel zárta az évet. A évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor megsértve az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakat finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként. A tervezett és a teljesített összes költségvetési bevétel és kiadás alakulását a években az alábbi ábra szemlélteti: Adatok: millió Ft-ban AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett működési Tervezett felhalmozási Tervezett hiány Teljesített működési Teljesített felhalmozási Az Önkormányzat a években tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: 18

19 Adatok: %-ban Megnevezés Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből év év év terv tény terv tény terv tény 102,2 125,7 101,4 121,1 102,5 108,8 83,3 76,8 73,8 103,5 83,4 106,4 95,5 108,5 94,3 116,0 97,9 108,5 A tervezett működési célú költségvetési bevételek a vizsgált években millió Ft-tal meghaladták a tervezett működési célú kiadásokat, míg ténylegesen millió Ft-tal. Az ellenőrzött években a tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége 74-83% között változott, míg ténylegesen a évben 77% volt. A években tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadásoknál hiányzó forrást részben fedezte a működési célú költségvetési bevételek többlete, a többi forráshiányt finanszírozási célú pénzügyi műveletekből származó bevétellel biztosította az Önkormányzat. A évekre a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége %-ra nőtt. A években tervezett és teljesített költségvetési azon belül működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások megelőző évhez viszonyított alakulását szemlélteti a következő táblázat: Megnevezés Változás az előző évhez (%) évben évben terv tény terv tény Működési célú költségvetési bevételek változása 7,1 8,5 5,1 0,2 Működési célú költségvetési kiadások változása 7,9 12,7 4,0 11,5 Felhalmozási célú költségvetési bevételek változása -39,4 13,8 8,7-53,3 Felhalmozási célú költségvetési kiadások változása -31,6-15,6-3,7-54,5 Összes költségvetési bevétel változása -7,3 9,9 5,8-13,6 Összes költségvetési kiadás változása -6,1 2,7 2,0-7,6 Az előző évhez viszonyítva a tervezett költségvetési bevételek előirányzatai a évben 1,2 százalékponttal nagyobb mértékben csökkentek, míg a évben 3,8 százalékponttal jobban növekedtek, mint a tervezett költségvetési kiadások. A teljesített költségvetési bevételek az előző évhez viszonyítva a évben 7,2 százalékponttal jobban növekedtek, míg a évben 6,0 százalékponttal nagyobb mértékben csökkentek, mint a teljesített költségvetési kiadások. A felhalmozási célú költségvetési bevételeknél a teljesített előirányzatok változása az előző évhez viszonyítottan a évben 14%-os növekedést, míg a évben 53%-os csökkenést mutatott. A 14%-os növekedés (117 millió Ft) 71%-át jelentette a Kis Bálint Általános Iskola rekonstrukciója miatti felhalmozási célú pénzeszköz átvétel növekedése. Az 53%-os csökkenés (513 millió Ft) 64%-át jelentette a felhalmozási célú pénzeszköz átvételének a csökkenése (Rózsahelyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Kis Bálint Általános Iskola), illetve 28%-át a támo- 19

20 gatás értékű felhalmozási bevételek csökkenése (Mirkóháti Idősek Otthona, Informatikai pályázat, Akadálymentesítés, Környezetvédelmi program). Az Önkormányzat költségvetési előirányzatainak és teljesítési adatainak a megelőző évhez viszonyított változásait a feladatok bővülésével, illetve csökkenésével összefüggésben a 4. számú melléklet tartalmazza A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulását a következő ábra szemlélteti: AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA év év 2006.év Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Tervezett működési célú költségvetési bevételek/kiadások Tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Hiány Adatok:millió Ft-ban Az Önkormányzatnál a évek között a tervezett költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya nem volt biztosított, mivel az egyes években a költségvetési bevételek előirányzatai nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadások előirányzataira. A tervezett költségvetési forráshiány összege millió Ft között változott. A költségvetési egyensúlyi helyzetet a költségvetési rendeletekben rövidlejáratú hitel felvételével tervezte biztosítani az Önkormányzat. A tervezett költségvetési forráshiányt az okozta, hogy a felhalmozási célú költségvetési kiadásoknak nem volt meg a fedezettsége a felhalmozási célú költségvetési bevételekből. A fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges saját erő forrásául szolgált a tervezés során a rövidlejáratú hitel összege. Az Önkormányzat által ellátott feladatok bővülése és csökkenése a felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások eredeti előirányzatainál okozott változást. A felhalmozási célú költségvetési bevételeknél az eredeti előirányzatok változása az előző évhez viszonyítottan a évben 39%-os csökkenést mutatott, (388 millió Ft), melynek 87%-át jelentette, hogy a kommunális hulladéklerakó beruházás pályázati forrásai a évben már nem jelentkeztek. A felhalmozási költségvetési kiadásoknál az eredeti előirányzatok évi 32%-os csökkenésének oka az volt, hogy a kommunális hulladéklerakó beruházás a évben befejeződött A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi 20