357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

Átírás

1 357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének törvényessége, szabályozottsága, a feladatok és a szervezeti rendszer összhangja 2. A tervezés értékelése 3. A Gazdálkodás főbb elemeinek vizsgálata 4. Számviteli rend, vagyonvédelem 5. Ellenőrzési rendszer, belső ellenőrzés Mellékletek, táblázatok A Duna Televízió Részvénytársaság (DTV Rt) pénzügyigazdasági ellenőrzése a Kormány korábbi felkérése alapján került be az Állami Számvevőszék évi ellenőrzési tervébe. Az ellenőrzés indítéka időközben annyiban módosult, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (média törvény) a közmédiákat kivonta a Kormány hatásköréből. A DTV Rt a Kormány által alapított Hungária Televízió Alapítvány (HTVA), ill. az 1048/1994. (VI.27.) Kormányhatározat hatálybalépését követően Közalapítvány (HTVKA) tulajdonát képező egyszemélyes Részvénytársaság, a működéséhez szükséges pénzforrások túlnyomó részét az állami költségvetés folyósította. Működését, finanszírozását - hatályba lépésétől - a média törvény szabályozza. (1996-ban azonban még a korábbi szisztéma szerint finanszírozták a DTV Rt-t.) Az ÁSZ ellenőrzési jogosultsága az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. tv. 2. paragrafusában és a Polgári Törvénykönyv közalapítványokra vonatkozó 74/G. paragrafusában foglalt előírásokon alapul. A DTV Rt feladata közszolgálati műsorszolgáltatás, elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára. A műsorszolgáltatás segíti a magyar és egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését, a tárgyilagos Magyarország- és magyarságkép kialakítását Európában és azon kívül, a népek

2 közötti és a nemzetközi kapcsolatok ápolását és erősítését, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését. A DTV Rt Alapító Okiratát június 19-én tartott Közgyűlésen az egyedüli részvényes elfogadta. A Részvénytársaságot a Cégbíróság /34. szám alatt bejegyezte. A Társaság alaptőkéje Ft, ebből készpénz Ft, apport Ft. A Társaságnak egy forgalomképtelen, névre szóló részvénye van, amelynek tulajdonosa a Hungária Televízió Közalapítvány. A Társaság évi bevétele 3.876,9 millió Ft, költsége összesen 3.492,.1 millió Ft, mérleg szerinti eredménye 384,8 millió Ft. Az évi állományi zárólétszáma 387 fő, amelyből 370 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy az állami támogatások felhasználása során miként érvényesültek az alapítói szándékok, mennyiben és milyen eredményességgel törekedtek az állami vagyon megfelelő hasznosítására. Értékelni kellett, hogy a DTV Rt gazdálkodása mennyiben felelt meg a törvényesség, célszerűség és eredményesség követelményeinek. Az ellenőrzés megállapításai az előre bekért és feldolgozott tanúsítványokra, dokumentációkra, valamint a helyszíni ellenőrzés során nyert tapasztalatokra, továbbá nemzetközi információkra, összehasonlító adatokra támaszkodnak. A közszolgálati televíziózással kapcsolatos nemzetközi információkat a függelék tartalmazza. Az ellenőrzés az alapítástól kezdve az évvel záródó időszakot érintette, de ezen belül a hangsúlyt az évekre, valamint az évi gazdasági célkitűzésekre helyezte. A helyszíni ellenőrzés december 20-án zárult le. I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A Magyarok III. Világtalálkozóján, év augusztusában fogalmazódott meg az elhatározás, hogy a határainkon túl élő magyarság és az Európában található szórvány magyarok részére elérhető technikai kivitelezésű (műholdas), színvonalas műsorokat szolgáló televíziót kell létesíteni. Az elképzelés meglepő gyorsasággal valósult meg, a szervezeti kereteket

3 megállapító Kormányhatározat októberben jelent meg és még ugyanebben az évben, decemberben megkezdődtek a kísérleti adások. Az alapítás gyorsaságában rejlő előkészületi hibák, tisztázatlan feltételek és körülmények előnytelen következményei kevésbé befolyásolják a Hungária Televízió Közalapítvány működését, ellenben máig előnytelenül hatnak a Duna TV Rt tevékenységére, gazdálkodására. A vizsgált időszak történéseit áttekintve megállapítható, hogy a Duna Televízió Rényvénytársaság (DTV Rt) úgy jött létre, hogy kezdetben hiányoztak a működéséhez szükséges alapvető tárgyi (stúdió, technika, irodák) és személyi feltételek (1993. januárban összesen 8 kezdő bemondó és 5 alkalmazott képezte a teljes létszámot).nem volt (nem is lehetett) kiérlelt műsorpolitikai elképzelés, nem rendelkeztek számottevő műsortartalékkal. A DTV Rt a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény kihirdetéséig - sem feladatait, sem pedig működési feltételeit illetően - nem működött egyértelműen szabályozott környezetben. A HTVA alapító okiratának VI. 27-i módosításáig alapítványi célként a televízió "nem közszolgálati" jellegét deklarálták. A Kormány által októberében tett konkrét pénzügyi támogatási ígéretének helyébe júniusától a folyamatos működés feltételeinek nem részletezett kilátásba helyezése lépett. A média törvény beemelte a DTV Rt-t a közszolgálati műsorszolgáltató szervezetek közé, ami egyidejűleg azzal járt, hogy az intézmény működése társadalmi felügyelet alá került, alapvető jogait és kötelességeit törvény állapítja meg, ugyanakkor tevékenysége ellátása érdekében közpénzeket (üzembentartási díj, költségvetési céltámogatás) vehet igénybe. A média törvény hatálybalépése az eddigi működés számos ellentmondását, problémáját megoldotta, vagy legalább is megteremtette feloldásuk lehetőségét. A gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény, valamint a média törvény eltérő szabályozási köréből adódóan azonban továbbra is részben jogértelmezési, részben finanszírozási és gazdálkodási problémák tapasztalhatók, amelyekre megnyugtató, rendszerszerűen működő megoldások még nincsenek. A részvénytársaság - a DTV Rt esetében - inkább forma, mint tartalmi keret. Finanszírozásának rendszere teljesen azonos volt a költségvetési intézményekével, azzal a lényegtelen különbséggel, hogy a pénzek a HTV(K)A számláján átmentek. A bevételek túlnyomó többségét korábban

4 alkotó költségvetési támogatás (és elvonás) teljesen azonos mechanizmus szerint működött, mint bármely költségvetésből gazdálkodó szervnél. A folyósítás ütemezése és az üzleti terv nem harmonizáltak egymással, annak ellenére sem, hogy az Rt folyamatosan üzleti, likviditási terveket készített az éppen remélt (ígért) támogatások befolyása vagy elmaradása esetére. A DTV Rt az évi I. törvény hatálybalépése óta felemás piaci viszonyok között működik. Bevételeinek mintegy 90%- ára nincs ráhatása. Az üzemben tartási díj mértéke, az abból való részesedés aránya független a Részvénytársaság tevékenységének színvonalától, eredményességétől, "piacképességétől". A díj beszedésének eredményessége más szervezetek szerződéses megállapodásától függ, az előfizetők díjfizetési fegyelméről még közvetett tájékozottsággal sem rendelkezik, a mulasztókkal szemben jogi úton fellépni nem tud. Mindezekkel szemben gazdálkodási kötelmei - a média törvényben meghatározott eltérésekkel - azonosak a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott bármely részvénytársaságéval. A DTV Rt működését befolyásoló belső és külső tényezők hatásainak mérlegelése alapján megállapításunk az, hogy a vizsgált szervezet gazdálkodása alapvetően jó, szabályszerű és többnyire célszerű is. A kívánatos irányú továbbfejlesztés belső alapjai megvannak. Ugyanakkor a részvénytársasági forma - figyelemmel arra, hogy az Rt közpénzekkel és közvagyonnal gazdálkodik - az ellenőrzés tapasztalatai szerint nem minősíthető egyértelműen célszerűnek. A jelenleg adott külső feltételrendszer pedig bonyolult kölcsönhatásaival nem segíti eléggé a szervezet alapítási céljainak zavartalan megvalósulását. Az évi VI. törvény szerint a tulajdonosi jogok a közgyűlésen, illetve az igazgatósági testületeken keresztül érvényesülnek. Az évi I. törvény e tekintetben más szabályozást ír elő. Az igazgatóság jogainak az Rt elnökére történő részbeni átruházása számos jogértelmezési és hatásköri vitát szül, amelyek kezeléséhez hiányoznak a tapasztalatok. Az alapítás óta juttatott összesen mintegy 10 milliárd Ft-ot kitevő költségvetési támogatás, valamint 2 milliárd Ft-ot megközelítő beruházási célú költségvetési juttatás nem kapcsolódott teljesítménymutatóhoz, feltételhez vagy ösztönzőhöz. A média törvény megalkotásáig - a közszolgálati médiákra vonatkozó jogalkotási és alkalmazási bizonytalanságok miatt - lényegében szabályozatlan maradt a HTVA és a DTV Rt

5 kapcsolati rendszere, az egymás közti pénzforgalom és elszámolás rendje, s nem alakult ki megfelelő felügyeleti ellenőrzési rendszer sem. Az Alapítványt, később Közalapítványt egyetlen esetben sem ellenőrizte a Pénzügyminisztérium (holott erre az 1048/1994. (VI.27.) Kormányhatározat kötelezte), illetve a fejezetgazda szerepet ellátó Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Sajátos helyzetben volt a DTV Rt állami finanszírozási rendszerében a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A Kormány által a HTVKA részére jóváhagyott költségvetési támogatások az MKM fejezet előirányzatai között jelentek meg, de a Minisztériumnak semmilyen jogcíme sem volt a DTV Rt szakmai felügyeletére. A gazdálkodás minőségéről és eredményességéről adatok, információk nem álltak rendelkezésre, és a feladat ellátásához az MKM-en belül megfelelő felkészültségű szakember sem volt. A Minisztériumnak év végén úgy kellett a DTV Rt "válságmenedzselését" irányítani, hogy sem az Rt Felügyelő Bizottságában, sem a felügyeleti jogokat gyakorló HTVKA Kuratóriumában nem volt képviselete. Az Alapítvány érdemben nem értékelte a Részvénytársaság gazdálkodását az évi I. törvény hatálybalépéséig. Hasonlóképpen nem érvényesült a korábbi összetételű Felügyelő Bizottság ellenőrző tevékenysége sem. A DTV Rt-nél végzett néhány hatósági ellenőrzés résztevékenységekre irányult. Az Alapítványt 1993-ban a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrizte. Az Alapítványnál, illetve Közalapítványnál 1995-ben végzett ÁSZ ellenőrzés megállapítása szerint a Miniszterelnöki Hivatal vizsgálatának realizálására vonatkozó dokumentum nem került elő, holott a gazdálkodás helyzete miatt belső vizsgálatok indítását, a helyzet tisztázását továbbra is indokolták volna a körülmények. A Duna TV gazdasági önállóságának kezdete áprilisától, a tényleges önállóvá válás évtől, a műsorszerkezet kialakulásától és stabilizálódásától számítható.(az évet szinte teljesen egyedi negyedévek, hónapok alkották, amelyeknél a körülmények rendre eltértek egymástól. Az év adatai alkalmatlanok egy bázis év adatainak képzéséhez. Az első, későbbi összehasonlításra alkalmas év 1994.) A DTV Rt menedzsmentje július 1-jével vehette át a gazdálkodás tényleges irányítását, mert addig az adásokkal kapcsolatos műsorpolitikai döntéseket a Kuratórium, később pedig a Műsortanács hozta meg. Ebben a szakaszban a HTVA és a DTV Rt kiadásai nem különültek el. Kezdetben - a művészeti vezetés hiányában - nem volt gazdaságossági elemzés, nem

6 gazdálkodtak a gyártással, a beszerzéssel és a műsoridővel, ezért egyre esetlegesebbé és áttekinthetetlenebbé vált a műsorszerkesztés. A menedzsment feladata volt az átgondolt műsorszerkezethez igazodó gyártás, beszerzés irányítása, a dokumentálás és nyilvántartási rendszerek kialakítása, a tevékenységek átfogó megszervezése, számítógépesítése, valamint a székház rekonstrukciójának és a műszaki berendezések beruházásának irányítása. A minden tekintetben újszerű feladatokat a televíziózásban többnyire közvetlen tapasztalatokkal nem rendelkező vezetők, műszaki és gazdasági szakemberek többségében jól oldották meg. Már a média törvényt megelőző időszakra is az volt a jellemző, hogy a DTV Rt-nél erőteljes önkorlátozást érvényesítettek a reklámok befogadásában, bizonyos témájú reklámokat egyáltalán nem, egyéb reklámokat csak szigorú feltételekkel vállaltak fel. Az így összeállt műsorszerkezet tudatos megfontolások eredménye volt, amelyet egyaránt motiváltak esztétikai, erkölcsi megfontolások éppúgy, mint a fennálló relatív pénzszűke és kapacitás gondok. A DTV Rt működése során kialakította saját televíziós arculatát. Az alapításkor előírt feladatok fokozatos megvalósításával értékközvetítő közszolgálati televízióvá vált. A körülmények rákényszerítették a DTV Rt vezetését arra, hogy a magyar közmédiáknál nem megszokott mértékű szigorú- a valódi részvénytársaságokhoz viszonyítva mégis csak laza - gazdálkodást érvényesítsen, belső normatívákat alkalmazzon, a műsorkészítés költségeit meghatározott keretek között tartsa. Általában az volt megállapítható, hogy a gazdasági, pénzügyi és számviteli folyamatok zárt és ellenőrzött rendszert alkotnak, az észlelt és feltárt hiányosságok ellenére is. A felelősségi körök kellően elhatároltak, a cég iratai, szerződései, számvitele rendezettek és áttekinthetőek. A megfelelőnek értékelt belső szabályozás ellenére rendkívül nehezen mondható megalapozott értékítélet a gazdálkodás eredményességéről, a közpénzek felhasználásának célszerűségéről. A vizsgált időszakban a DTV Rt gazdasági cselekvőképességét több tényező determinálta, így az állami költségvetésből kapható források korlátozottsága és azok igénybevételi lehetőségeinek kötöttségei, a saját bevétel alacsony aránya, a szükséges eszközben és pénztartalékokban meglévő valódi

7 hiányok, majd a média törvényben foglalt gazdasági kihatású korlátok és tilalmak. A vizsgált időszak teljes terjedelmére jellemző volt a permanensen fennálló forráshiány, amely leginkább a gazdasági évek második felében fenyegetett csődhelyzettel. Az egyensúlyi állapot létrehozása érdekében a DTV Rt vezetése rendszeres lobbizásra, pénzügyi igényeinek igazolására, az adások beszüntetésének víziójával való fenyegetésre kényszerült. A folyamatos alkudozás határozottan kitapinthatóvá teszi, hogy az Rt vezetése tevékenységének nagy hányadát a döntéshozó testületek és személyek meggyőzésére, a pénzforrások megszerzésére volt kénytelen fordítani. Ilyen vonatkozásban a HTVKA Kuratóriuma és az Országos Rádió és Televízió Testület igénybevétele sem elhanyagolható nagyságrendű. A kezdetektől év végéig folyamatosan regisztrálható, hogy végül is mindenféle presszió hatására a DTV Rt rendszeresen megkapta az éves működéshez feltétlenül szükséges - és elsőre mindig elutasított - összegeket, csak nem akkor, amikor arra valóban szükség volt. Az 1/a táblázat adatai szerint az éves támogatásokra jóváhagyott összegekből a DTV Rt összesen 1,6 milliárd Ft-tal kapott ténylegesen kevesebbet, az Rt vezetése által szükségesnek tekintett 4,5 milliárd Ft-ot a támogatás mértéke egyetlen évben sem érte el. Jó helyzetfelismeréssel mutatott rá egy évben készült Kormány-előterjesztés arra, hogy "A Hungária Televízió Alapítvány által működtetett Duna TV és a Magyar Televízió a Kormány részéről rendszeres eseti beavatkozást - segítségnyújtást - igényel, melynek elmaradása nyilvánvaló politikai következményekkel járna. Ugyanakkor ezen intézmények gyakorlatilag autonóm módon működnek, a Kormánynak, illetőleg a költségvetésnek a tevékenység folyamatára, szerveződésére, a gazdasági események alakulására semmilyen ráhatása nincs. A nyilvánvaló problémák megelőzésére, illetve felszámolására többször kezdeményezett gazdálkodási, likviditási tervek nem készültek el, a szóban forgó intézmények részéről nincs készség a működésnek, fejlesztésnek a költségvetési és más források által meghatározott keretek között tartására, semmilyen garancia nincs a költségvetési támogatás hatékony felhasználására. Kialakult az utólag "benyújtott számlák" kifizetésének gyakorlata." A kormányzati szervek azóta is a tényleges helyzet ismerete nélkül folytatnak pénzügyi kihatású egyeztetéseket a DTV Rt-

8 ről az éves költségvetési tervezés menetében. Az évente ismétlődő, véget nem érő alkufolyamatok, az év végi pótlólagos költségvetési támogatások azzal a veszéllyel járnak, hogy a televízió vezetése végül mentesül a gazdasági korlátok által behatárolt gazdálkodás követelménye alól. A gazdasági feltételek további rendezetlensége mellett nincs remény minőségi változásokra. Érdemleges változások nélkül 2-3 éven belül gyorsuló vagyonvesztéssel, ismétlődő likviditási gondokkal kell számolni, végső soron csődhelyzet is előállhat. A Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság megbízásából a DTV Rt-nél pénzügyi átvilágítást végző ITAG- ÖKOLEX Gazdasági Tanácsadó és Könyvvizsgáló Részvénytársaság tanulmánya és hatékonysági elemzése ugyancsak egyértelműen alátámasztja azt a megállapítást, hogy a különböző pénzügyi mutatók nem érik el a gazdasági társaságoktól elvárható szintet és a változások iránya kedvezőtlen. A DTV Rt. a szükséges eszközökkel soha nem volt kellően ellátva, e tekintetben a legkritikusabb elem az adásstúdió hiánya. Az Rt alapítása óta nem rendelkezik forgótőke tartalékkal, ennek képzésére a fennálló gazdálkodási feltételek mellett nincs is számottevő lehetősége. Nem képződik elegendő forrás a fejlesztéshez, karbantartáshoz, felújításhoz, s majd tőke az elhasználódott eszközök cseréjéhez. Az itt is érvényesülő költségvetési mechanizmus már megkezdte a gazdasági társaságoktól elvárt óvatos és előrelátó gazdálkodási szemlélet fellazítását. Ez tetten érhető abban, hogy 1996-ban nem kellően megalapozott általános béremelést hajtottak végre. A negatív jelenségek sorába illeszthetők a teljesítményekkel nem mindig arányos, vagy nem kellően ellenőrzött megbízási díj kifizetések és a költséggazdálkodás továbbfejlesztésének elmaradása. Ugyanakkor az adás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú adásstúdiót - a külső források biztosítása érdekében tett többszöri, sikertelen kezdeményezés mellett - meg sem kísérelték saját erőből létrehozni (pl. forrásátcsoportosítással, beruházások átütemezésével, rangsorolásával). További veszélyek hordozója lehet az alapvető koncepciók bizonytalansága. Kezdetben kis létszámú, "megrendelő" televíziós modell volt az elképzelés. A jelenlegi létszámfejlesztés alapját a Kuratórium által 1993-ban elfogadott szervezeti struktúra képezi, amely bizonyos koncepcióváltással járt.

9 Joggal feltételezhető, hogy a jövőben kedvezőbb pénzügyi helyzetben a gyártási kapacitások nagyobb mértékű fejlesztésére is sor kerülhetne, egy bizonyos idő eltelte után az adózó állampolgárok (TV nézők) két, párhuzamosan kifejlesztett és nem kellően kihasznált gyártó kapacitást finanszírozhatnak. A veszély egyelőre még csak elméleti, mivel a DTV Rt még a szükséges (úgynevezett minimál) kapacitással sem rendelkezik, de a közszolgálati televíziók fejlesztési távlatainál már most gondolni kell valamilyen koordinációra. Az év II. félévében finanszírozási bizonytalanságok miatt válságosnak tekintett helyzet állt elő. A kialakult likviditási gondok elhárítását legvégül nem a kidolgozott "válságterv" eredményes végrehajtása eredményezte, hanem a Kormány póttámogatása. Ebből következően a "belső tartalékok feltárása" az évi gazdálkodásban sem hozott enyhülést. Az évi üzleti tervet a Kuratórium június 27-én 1,2 milliárd Ft-os hiánnyal hagyta jóvá, az évi I. törvényben a Duna Televízió finanszírozásának rendezésére utaló rendelkezésre, valamint az OGY illetékes bizottságainak állásfoglalásaira alapozva. A Kuratórium ezen döntése megelőzte a költségvetési törvény módosítását és nem vehette figyelembe az ITAG-ÖKOLEX Részvénytársaság még befejezetlen pénzügyi átvilágításának részletes megállapításait és javaslatait sem. Az évi költségvetési törvény módosítása szeptemberben rendezte a DTV Rt finanszírozásának problémáját, de az üzemben tartási díjból pótlólagosan járó 1200 millió Ft-ot a DTV Rt csak megkésve, decemberben, illetve január első napjaiban kapta meg. A késedelem miatt II. félévében a likviditási gondok állandósultak. A 300 millió Ft likviditási hitel felvétele ellenére december 31-én is az Rt rövidlejáratú kötelezettségei több mint 2,5-szeresen meghaladták a mobil pénzeszközeinek értékét. Az évi előzetes - HTVKA által még jóvá nem hagyott - üzleti terve részletes elemzés nélkül megbízhatóan nem értékelhető. Az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott előzetes üzleti tervet átdolgozták, megtárgyalására várhatóan a HTVKA május 8-i ülésén kerül sor. Így erről a változatról véleményt alkotni nem volt lehetőség. A továbbiakban a DTV Rt gazdasági kapcsolatainak rendszerét a Hungária Televízió Közalapítvány átalakításáról szóló 19/1996. (III.8.) OGY határozatnak megfelelő tartalmú kapcsolattá kell fejleszteni, amihez a kezdeti lépéseket a HTVKA Kuratóriuma, ill. annak elnöksége megtette. Azonban az eddigi tulajdonosi ellenőrzés és állásfoglalás nem eléggé

10 hatékony, tehát nem elégséges. A Kuratóriumnak mihamarabb abba a helyzetbe kell kerülnie, hogy a DTV Rt működésének eredményességi fokáról, valós nehézségeiről és az indokolt pénzügyi igényeiről megalapozott, szuverén álláspontja legyen a menedzsment javaslatainak, vagy ténykedéseinek minősítése során. Ez az egyik, de nem elégséges feltétel. Az Országos Rádió és Televízió Testület elvi- és gyakorlati irányításával, a Közalapítványok Kuratóriumainak hathatós közreműködésével olyan mennyiségi és minőségi mérőszámok rendszerét kellene kialakítani, amelynek teljesítésétől függ a közpénzekhez jutás lehetősége, aminek ismeretében megalapozott üzleti terv készülhet, ami végül elszámoltatható. Egy ilyen rendszer természetesen garantálja az elérhető közpénzek maximumát, s elmaradás esetén az korlátlanul csökkenthető. Megfelelően adaptálhatók a versenyszféra hitelképességének, pénzügyi helyzetének megítélése során alkalmazott gyors és hosszabb távú indikátorok. Egy elvi alapokon álló - esetleg polgári szerződéssel rögzített - finanszírozási rendszer egyaránt kizárja az önkényes elvonások és a megalapozatlan pótigények lehetőségét. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoljuk az Országgyűlésnek Kérje fel a Kormányt, hogy a korábbi alapítói kötelezettségéből adódóan a HTVKA-t, s rajta keresztül a DTV Rt-t lássa el forgótőkével (a reális forgótőke szükséglet megállapításához támpontokat ad a korábban állami megbízásból elvégzett pénzügyi átvilágítás). az Országos Rádió és Televízió Testületnek 1. Tekintse át a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény eltérő szabályozási köréből adódó ellentmondásokat és szükség szerint kezdeményezze azok feloldása érdekében a média törvény módosítását. 2. Az MTV Közalapítvány, az MR Közalapítvány és HTV Közalapítvány bevonásával alakítsa ki a közszolgálati médiák finanszírozását, pénzügyi pályázataik elbírálását megalapozó minőségi és mennyiségi mérőszámok rendszerét. az alapító szerv (HTVKA) Kuratóriumának 1. Maradéktalanul teljesítse a reá ruházott tulajdonosi jogokat és

11 kötelezettségeket (az éves gazdálkodási és pénzügyi terv jóváhagyása, az Rt gazdálkodásának ellenőrzése, az évi adásidő jóváhagyása, az Rt elnöke pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenőrzése stb). 2. Az MTV 2 eladása után a HTVKA-t megillető összegből (média törvény 131. paragrafus) a DTV Rt szakmailag megalapozott beruházásainak befejezését indokolt megoldani (az adásbiztonság megteremtése, a színes közvetítőkocsi eredeti rendeltetési céljának megfelelő hasznosítása stb). 3. Gondoskodjon arról, hogy a végleges éves gazdálkodási terv, a hozzá kapcsolódó műsorterv és költségtervek igazodjanak a reálisan várható árbevételhez, és az legyen az alapja a költségvetési (cél)támogatás kezdeményezésének. A gazdálkodási tervben foglalt határidők be nem tartása, az elvárható gazdasági fegyelem megsértése esetén meghatározott mértékű szankció érvényesüljön. 4. A DTV Rt elnöke díjazásának megállapítása során érvényesítse a gazdálkodás ellenőrzése során szerzett tapasztalatait, különös tekintettel az éves gazdálkodási tervek főbb mutatószámainak teljesülésére. (A szakmai mérlegelés főbb szempontjai lehetnek: a gazdálkodási terv és a műsorterv összhangja, a fejlesztések megvalósulásának színvonala és gazdaságossága, a költségtényezők, műsorok percárainak, kapacitások kihasználásának alakulása.) 5. A törvényes működés érdekében el kell készíttetni a DTV Rt Szervezeti és Működési Szabályzatát, ill. jóvá kell hagyni a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot és az archiválás rendjéről szóló szabályzatot. 6. Kísérje figyelemmel és kérje számon az Állami Számvevőszék megállapításainak, javaslatainak végrehajtását. a Duna Televízió Rt elnökének 1. A megfelelőnek tartott szervezeti struktúra figyelembevételével tekintse át a létszámfejlesztési terveket, a meglévő létszám megoszlását és összetételét. A távlatosabb fejlesztési elgondolások figyelembevételével határozza meg a szükséges létszámot. 2. A gazdálkodási döntéseknél - a gazdálkodásért felelősök bevonásával - az eddigieknél is nagyobb mértékben vegye figyelembe a gazdasági-pénzügyi feltételeket. 3. Az Alapító Okiratban biztosított lehetőségekkel élve növelni indokolt a vállalkozási bevételeket és azokat reális mértékben kell szerepeltetni az éves gazdálkodási és pénzügyi tervekben. 4. Szerezzen érvényt az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazott javaslatok maradéktalan végrehajtásának és intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében (pl. munkaügyi szabályzat elfogadása, a számviteli törvény előírásainak

12 betartása a leltározás során, a költségnorma rendszer karbantartása stb). II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének törvényessége, szabályozottsága, a feladatok és a szervezeti rendszer összhangja 1.1. A DTV Rt működésének kezdeti körülményei, jogszabályi háttere, pénzügyi, tárgyi, személyi feltételei A Magyarok III. Világtalálkozóján, nyarán fogalmazódott meg az igény a határainkon túl élő 5 milliós magyarság számára szóló önálló, műholdas sugárzású televíziós adás megteremtésére - kulturális önazonosságuk megőrzése érdekében. E televíziós adás megvalósítására - az évben már formálódó, de bizonytalan kimenetelű és elfogadású média törvény helyett - kormányhatáskörben került sor. A Duna Televízió Rt (DTV Rt) létrehozása és a Duna Televízió (DTV) működésének megkezdése a Hungária Televízió Alapítvány (HTVA) létrehozásáról szóló 1057/1992. (X.9.) Korm. határozaton és az abban foglalt televízió-műsor sugárzási feladat-meghatározáson alapult. A HTVA Kuratóriuma december 14-i ülésén részvénytársasági formában működtetendő, alapítványi televíziós adás mellett döntött. Az alapítványi cél mielőbbi megvalósulása érdekében a Kuratórium elnöke már december 28-án adásvételi szerződést kötött a Közművelődési Információs Vállalat vezetőjével, e cég tulajdonában álló és stúdióengedéllyel rendelkező Eurion Rt 10 millió Ft-os névértékű megvásárlásáról. Az Eurion Rt az január 31-i cégbejegyzés alapján a HTVA tulajdonaként folytatta tevékenységét (1993. április 28-tól Duna TV-Eurion Kulturális és Kommunikációs Részvénytársaság néven). Az alapítói kormányhatározat a működés megkezdéséhez ben 300 millió Ft-ot, 1993-ban 2 milliárd Ft-ot biztosított. Az október 10-én kiadott 3430/1992. sz. kormányhatározat pedig a létesítéshez szükséges vagyon megállapításáról, a sugárzás feltételeinek megteremtéséről rendelkezett, meghatározva az egyes tárcák feladatait. A DTV indulási időszakának gyakorlatilag I. féléve tekinthető, mivel november 1. és december 23. között a MOVI Alfa Kft

13 bevonásával kísérleti műsorszolgáltatás zajlik, majd december 24-től indul a televíziós műsoradás. A televíziós közfeladat ellátására biztosított évi állami támogatás alapvetően csak a napi 6 órás műsoridő indítására és fenntartására volt elegendő. A DTV bérelt épületekben, bérelt eszközökkel, gyakorlatilag a tárgyi feltételek - saját stúdiók, irodák, stúdiótechnika stb - teljes hiányában kezdte meg adásait. A feltételek biztosítását célzó 3430/1992. sz. Kormányhatározattal szemben minimális összegű induló vagyont kapott 185 millió Ft értékben, forgóeszközökkel való ellátása egyáltalán nem történt meg. Az indulás személyi feltételei szintén hiányoztak, januárjában mindössze 8 kezdő bemondó és 5 alkalmazott alkotta a HTVA és a DTV személyi állományát. A teljes műszaki, pénzügyi és számviteli tevékenység külső cégek szolgáltatásaiként funkcionált áprilisától épült ki a saját önálló gazdasági és műszaki szervezet. Művészeti vezetés hiányában I. félévében a műsorkészítést a HTVA műsortanácsa irányította. A DTV Rt személyi állományának koncepcionális alapokon nyugvó és a HTVA Kuratóriuma által elfogadott feladatokhoz igazodó kiépítése július 1-től, az új 3 fős vezetői menedzsment kinevezésével és belépésével indult el igazán. Az indulás körülményeinek és a működési feltételek rendelkezésre állásának értékelésekor utólagosan az állapítható meg, hogy leginkább a határon túli magyarság számára biztosítandó televíziós műsorsugárzás szellemiségét munkálták ki. A működési feltételek biztosítása terén máig is meglévő hiányosságok vannak. A HTVA, illetve VI. 27-től a HTVKA és a DTV Rt közötti kapcsolatok jogi szabályozása az január és január közötti időszakban kormányrendeleteken és a DTV Rt évi Alapító Okiratán alapultak február 1-től a rádiózásról és televíziózásról hatályba lépett évi I. törvény megerősítette és jogilag magasabb szintre helyezte a HTVA és a DTV Rt kapcsolatát. A Kormányrendelettel létrehozott HTVA közalapítvánnyá alakulásáról országgyűlési határozat döntött.

14 Mind a kormányzati, mind az országgyűlési szabályozás időszaka alatt a gyakorlatban kialakítottnak és rendezettnek minősíthető a tulajdonos és az Rt közötti kapcsolatok jogi szabályozása. A HTVA Kuratóriuma számára biztosított alapítói jogosítványok gyakorlása kuratóriumi határozatokban jelentkezett, de leginkább a DTV Rt éves közgyűlésein, annak döntéseiben realizálódott. Az együttműködést a közgyűlési határozatok tükrözik, melyek az 1994., 1995., 1996-os években egyhangúan, minimális változtatási javaslattal fogadták el a DTV Rt Igazgatósága által készített beszámolókat és üzleti terveket. Így pl az Igazgatóság 1993-as munkájáról szóló jelentést az május 25-én tartott közgyűlés azzal a minimális kiegészítéssel fogadta el, hogy "a tervezett összegnek kevesebb, mint a feléből kellett működni." A működés kezdeti időszakában (1993. I. félévéig) a HTVA Kuratóriumának erőteljes irányító és döntést hozó munkája érvényesült (a műsorpolitika szellemiségének, tartalmának meghatározásánál, az előírt működési feltételekben, a DTV Rt vezető munkatársainak kiválasztásánál, a főbb gazdasági és műszaki jellegű döntéseknél stb). Az új menedzsment megválasztásának időpontjától (1993. július 1.) új korszak és munkamegosztás bontakozik ki a HTVA és a DTV Rt kapcsolatában és együttműködésében. A kuratóriumi állásfoglalások és közgyűlési határozatok alapulvételével a DTV Rt megfelelő önállósággal alakítja ki szervezetét, létszámát, műsorpolitikáját és dolgozza ki üzleti terveiben fejlesztési elképzeléseit. A gazdálkodási tevékenység súlyponti kérdései és gyakorlati megvalósításai áttevődtek az Rt vezetéséhez. A média törvény február 1-i hatályba lépéséig a két szervezet működésének legkevésbé szabályozott része volt a közös feladatok megvalósítása gazdasági-pénzügyi feltételeinek biztosítása és szabályozottsága. A HTVA-t alapító 1057/1992. (X.9.) Korm. határozat évekre, majd az ezt módosító 1048/1994. (VI.27.) Korm. határozat 1994-től biztosítja a televíziós műsorkészítés folyamatos feltételeit, de arról a Kormány határozatok nem intézkedtek, hogy milyen forrásból, milyen mennyiségi és minőségi mutatókhoz kötötten, mely szervezet, vagy testület által hozott döntés alapján folyósítják a

15 támogatást. Nem került az sem meghatározásra, hogy a HTVA a kapott támogatásokból milyen jogcímen, milyen összeget és milyen feltételekkel köteles átadni a DTV Rt részére. A fentiekben leírt laza és rendezetlen gazdasági szabályozás alapján alakult ki az a gyakorlat a HTVA és a DTV Rt gazdasági együttműködésében, hogy ˇ a DTV Rt Igazgatósága és menedzsmentje által összeállított, céltudatosan építkező üzleti tervet a HTVA Kuratóriuma különösebb gazdasági elemzés nélkül elfogadta; ˇ a HTVA számára megszavazott országgyűlési pénzügyi támogatásokat a HTVA az általa meghatározott működési költségek levonása után a DTV Rt-nek átutalta; ˇ a HTVA és a DTV Rt - kényszerűségből - együttes erővel keresték a további állami forrásokat (s kevésbé foglalkoztak a saját tevékenységből származó bevételi hányad növelésének lehetőségeivel). A HTVKA és a DTV Rt közötti gazdasági együttműködésben minőségi előrelépést jelentenek a média törvényben január 1-től érvényesülő - de nem elégséges - forrásbiztosítási garanciák, valamint a 19/1996. (III. 8.) OGY határozatban foglalt előírások, miszerint a közalapítványi bevételek között megjelenő DTV Rt-t megillető összegeket a folyósítást követően haladéktalanul köteles a HTVKA a DTV Rt rendelkezésére bocsátani. A HTVA és a DTV Rt közötti személyes kapcsolatok alapvetően a közös célnak alárendelten, egymást erősítve működtek. Az november-decemberi próbasugárzás, valamint az I. félévi műsorkészítés során a feladatmegoldás és a segítőkészség keretei között - amint azt az Állami Számvevőszék VII. 13-án kelt, V-6-58/1995. sz., a HTVA ellenőrzéséről szóló vizsgálati jelentése megállapítja - a HTVA olyan műsorkészítést végző gazdálkodó szervezetekkel is kapcsolatba került, melyek nem minden esetben voltak függetlenek a Kuratórium tagjaitól. Ezt a helyzetet az VII. 1-től működő DTV Rt vezetése kiküszöbölte. A HTVKA januárig funkcionáló kuratóriuma és a DTV Rt júliusától működő vezetősége konstruktívan, de nem problémamentesen működött együtt. Különösen az 1994., években nem volt zökkenőmentes az együttműködés, amikor pl. a DTV-t érintő kérdésekben a DTV Rt főigazgatóját nem hívták meg a HTVKA Kuratóriumának üléseire, ill. a DTV Rt szerkesztőségi

16 munkatársainak szakmai meghallgatására a DTV Rt vezetőinek tudta és megkérdezése nélkül került sor. A média törvény hatálybalépése óta működő új kuratórium szoros és konstruktív szakmai, s emberi kapcsolatban áll a DTV vezetésével. Összeférhetetlenségi személyi esetek nem állnak fenn. A HTVKA új kuratóriuma megalakulása óta a média törvény által diktált feszített határidők és feladatok kényszerében működött. Jelentős energiát kötött le a DTV Rt törvény szerinti működésének biztosítása (az új összetételű szervezet működésének indítása, működési szabályzatának elkészítése, a DTV Rt elnökének pályáztatása, az Rt Alapító Okiratának módosítása stb). A Felügyelő Bizottság vizsgálat alá vonta a DTV Rt évi I-III. negyedéves gazdálkodását, amelyet az Elnökség megtárgyalt. A Bizottság évi munkatervében célul tűzte ki a gazdálkodás kérdéseinek kiemelt vizsgálatát. Az Rt hiányzó szabályzatainak elkészítésére az Elnökség konkrét határidőket szabott Szervezeti felépítés, szervezeti változások és azok igazodása a feladatokhoz A DTV Rt szervezeti felépítése év közepére alakult ki. A DTV Rt igazgatósága által áprilisában véglegesített szervezet jellemzője az, hogy az elnök-főigazgató közvetlen irányítása alatt működő egységek kivételével a tevékenységeket 3 fő területre - művészeti, tájékoztatási, műszaki-gazdasági - csoportosította, egy-egy főigazgató-helyettes irányításával. E szervezeti felépítést vizsgálva megállapítható, hogy a művészeti és tájékoztatási területen kialakított 20 önálló szerkesztőség, az akkori 48 fős belső szerkesztői állományával, túlzottan kisméretű és elkülönült szervezeti egységeket képezett, s szinte egy műsor - egy szerkesztőség alakult ki. Mindezzel együtt úgy értékelhető, hogy az 1995-re kialakított és működtetett szervezet alapvetően eleget tett az Rt közgyűlése június 29-i határozatának, mely szerint a szervezeti átalakítások során biztosítani kell, hogy az Rt tevékenysége összhangban legyen a HTVA Alapító Okiratában foglalt célkitűzésekkel. A média törvény előírásai alapján választott Rt elnök hatáskörében júliusában került sor újabb lényegesebb szervezeti változtatásokra az elmúlt 3 év működésének tapasztalatai alapján. E szervezeti változások többsége ésszerű törekvéseket tükröz. Az nyarán átalakított szervezetnek a feladatokhoz igazodóan hiányzó és tartalommal

17 nem kellően megtöltött részét képezi az oktatási és ifjúsági műsorok készítésére hivatott szervezeti egységek felállítása. A fenti változtatási elképzelések szerint az egyes műsorszerkesztőségek nagyobb szervezeti egységekbe, ún. műhelyekbe tömörülnek. Így megszűnhet eddigi egymástól való elszigeteltségük, a szerkesztőségek műsorainak műhelyszintű értékelése hozzájárulhat a műsorszínvonal további emeléséhez, s ez elvezethet a későbbiek során az önálló műhelygazdálkodás megvalósításához. A műhelyek vezetésének kialakítását nehezíti, hogy a jelenleg működő szerkesztőségek élén eddig 10 főszerkesztő állott, s összesen 7 műhely kialakítása szerepel az elfogadott szervezeti változásokban. A vizsgálat lezárásáig a műhely szervezet még véglegesen nem épült ki. Szintén a rendelkezésre álló személyek és technikai eszközök eddiginél jobb koncentrációját és feladatokhoz való igazodását jelzi a Koordinációs Központ létrehozása, melyhez az eddig más szervezeti egységeknél szolgálatot teljesítő diszpécserek, rendezők és a műsorok készítésében résztvevő műszaki munkatársak (operatőrök, vágók, hangmérnökök, technikusok stb) tartoznak. E változás eredményeként pl. lényegesen csökkent a külső vágókapacitás igénybevétele. Különvált az eddig közös irányítás alá tartozó gazdasági és műszaki terület. A korábbi főigazgató-helyettesi irányítási szintet két igazgatói szintű vezetés váltotta fel. E változtatást szintén a műsorgyártási feladatokhoz való közvetlenebb igazodás motiválta, de ennek pár hónapos gyakorlati tapasztalatai a leválasztott gazdasági irányítás és az elkülönülő munkamegosztás miatt nem egyértelműen pozitívak. (A DTV Rt elnökének tájékoztatása szerint a helyszíni ellenőrzés befejeződése után márciusában - újabb szervezeti korrekciókat hajtottak végre az észlelt hibák kiküszöbölése és a hatékonyabb irányítás céljából.) A jelenleg kialakított szervezeti rend értékelésekor feltétlenül említést érdemel az is, hogy a művészeti műsorkészítésért felelős alelnök hatáskörében működik a műsorközpont (40 fő), s a tájékoztatási műsorok készítéséért felelős alelnöki területen a koordinációs központ (97 fő). E két központ tevékenysége viszont mindkét műsorgyártási alelnök területét érinti és átfedi A működés szabályszerűsége A DTV RT működése a jogi szabályozás oldaláról alapvetően két időszakra bontható:

18 ˇ Az indulástól az januárig terjedő időszakban a gazdasági társaságokról szóló évi VI., törvényen (kiegészítve a HTVA-ról szóló kormányhatározat vonatkoztatható részeivel) alapult az Rt működése. E szabályozás (közgyűlés, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, könyvvizsgáló működése) megfelelően funkcionált a gyakorlatban, - természetesen más vonatkozó jogszabályok előírásaival együtt - (számviteli törvény, adótörvények, szerzői jogi törvény stb). ˇ Az február 1-től, a rádiózásról és televíziózásról szóló I. törvény hatálybalépésétől terjedő időszak a média törvénynek való megfeleltetés, valamint a média törvény és a társasági törvény rendelkezései összhangba hozásának és gyakorlati alkalmazásának időszaka volt, amelynek során a tulajdonos szabályozása részben megfelelő módon (az Igazgatósági funkció megosztása a HTVKA Kuratóriuma és az Rt elnöke között), részben késedelmesen (a DTV Rt Alapító Okiratának módosítása) tett eleget szabályozási kötelezettségének. Alapító Okirattal (azok jogszabályi változásokon alapuló korszerűsített változataival) a DTV Rt rendelkezett - az előírt közgyűlési (kuratóriumi) elfogadással. A média törvény hatálybalépését követően az Alapító Okiratot a tulajdonosi jogokat gyakorló HTVKA-nak - az új Kuratórium létrejöttét követő 60 napon belül - módosítania kellett volna. Bár az ezirányú munkát a Kuratórium a fenti határidőn belül elkezdte, de ennek befejezésére, a cégbírósághoz történt benyújtására csak szeptember 27-én került sor - tekintettel a média törvényből és a társasági törvényből fakadó összetett jogértelmezési problémákra. A módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot az évi Magyar Közlöny 3. számában tették közzé. A DTV Rt működését - tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény az alapszabályon kívül kötelező jelleggel más szabályzatot nem ír elő, csak "a társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok"- ról tesz említést - a média törvény hatályba lépéséig főigazgatói utasítások szabályozták áprilisa óta a gyakorlatban funkcionáló Szervezeti és Működési Szabályzat-tervezet a szervezeti rendszer felépítését és működésének minden lényeges elemét szabályozza.

19 A kiadott 15 főigazgatói utasítás a leglényegesebb belső működési területeket érinti és szabályozza (műsorgyártási folyamat, adáslebonyolítás, honoráriumrendszer, utalványozási rend, pénz- és értékkezelés, önköltség-számítási szabályzat, számviteli politika stb). A DTV Rt június 29-i közgyűlési előterjesztése és az azt megelőző kuratóriumi állásfoglalás kötelezte az Rt új, megválasztott Igazgatóságát SZMSZ készítésére és az Igazgatóság megalakításától számított egy hónapon belüli közgyűlési jóváhagyási előterjesztésre. Az SZMSZ elkészítésére - a belső rend, a működési gyakorlat és a szervezeti felépítés kialakulása után - csak első negyedévében került sor. Az SZMSZ Kuratórium elé terjesztése ezt követően megtörtént, de elfogadása - a média törvényre várva - már nem. A jelenlegi belső szabályozási rendszer ugyanakkor több problémát is magában hordoz: ˇ a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig az SZMSZ-ben nem kerültek rögzítésre a műsorkészítési tevékenység szakmai szabályai, nem volt megállapítva a műsorkészítők önállóságának és felelősségének köre, valamint a munkatársakra vonatkozó magatartás és összeférhetetlenség szabályai (az Rt elnökének tájékoztatása szerint az időközben elkészült műsorszolgáltatási szabályzat rendelkezik a műsorkészítő munkatársak magatartási és összeférhetetlenségi szabályairól); ˇ az SZMSZ-ben és a munkaköri leírásokban lazán szabályozottak - a gazdasági szakterület kivételével - az egyes munkakörökhöz tartozó munkaidő előírások és az ezekhez kapcsolt munkateljesítmények; a munkaköri leírások általában nem egységesek, nagyvonalú feladat-előírásokat tartalmaznak; a nem kielégítő szabályozás negatívumait fokozza a munkaügyi szabályzat és a Kollektív Szerződés hiánya (az Rt elnökének tájékoztatása szerint a helyszíni ellenőrzés befejezése után elkészült a munkaügyi szabályzat-tervezete); ˇ egyes esetekben a szabályozási szintek keverednek, ill. alsóbb szintű szabályozással megváltoztatták a magasabb szintű szabályozást. A média törvényben november 1-i határidővel előírt szabályzatok közül a közszolgáltatási műsorszolgáltatási és

20 az archiválási szabályzat kimunkálása a helyszíni ellenőrzés zárásakor folyamatban volt. Az előzőekben vázolt problémákat azonban csak a média törvény előírásainak megfelelően kialakított új belső szabályozási rendszer küszöböli ki. (Az Rt elnökének tájékoztatása szerint a műsorszolgáltatási szabályzat azóta elkészült, s azt a HTVKA véleményezte.) 2. A tervezés értékelése A DTV Rt tervezési tevékenysége értékelésekor a gazdasági társaságokról szóló évi VI. tv. előírásaiból lehetett kiindulni, mely nem tartalmaz kötelező érvényű tervezési követelményeket, a társaságra bízza az üzletpolitika és üzleti terv kialakítását. Az évi I. törvény a tervezéssel kapcsolatban annyit ír elő, hogy a kuratórium hatáskörébe tartozik az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek jóváhagyása. A DTV Rt éves globális terveként felfogható üzleti tervét minden évben elkészítette, s azt az Rt közgyűlése hagyta jóvá. A DTV Rt-n belül a tervezés - írásbafoglalt szabályok hiányában - alapvetően hagyományokon alapul. Az április 3-án kelt tervezet szintű, de már elavult SZMSZ a különböző területek tervezéssel kapcsolatos feladatait, mint egymással össze nem függő tevékenységeket körvonalazza; a köztük levő kapcsolódási, koordinációs kötelezettségek teljességgel hiányoznak. A különböző (üzleti, műsor, fejlesztési, pénzügyi) tervek felelőseinek kijelölése önmagában még nem teszi nyomonkövethetővé a tervezés komplex folyamatát. Az SZMSZ alapján nem világos, hogy milyen tervezési metodika szerint készülnek a különböző tervek, milyen döntési mechanizmus érvényesül, milyen integrálódási folyamat alapján áll össze a DTV Rt komplex terve. A televíziós tevékenység legfőbb termékének és az Rt üzleti terve alapjának is tekinthető műsor-tervezés alulról induló széles körű javaslati anyagon nyugszik, majd többlépcsős döntés-előkészítési folyamat keretében - a közszolgálatiság szempontjait szem előtt tartva - elnöki döntéssel kerül véglegesítésre. E műsortervezési és jóváhagyási rend s gyakorlat sincs komplex módon szabályozva. A műsortervek - a rendelkezésre állt dokumentumok alapján - csak elnagyoltan foglalkoztak a megvalósítás költségeivel. Viszont az elfogadott műsorokhoz adásonkénti percárakat

21 határoz meg a gazdasági vezetés. A rendszeres műsorok esetében évente folyamatos korrekciót alkalmaznak a kötelező percáraknál; az új műsorok percárai nem gyártási normákon, hanem a hasonló jellegű műsorok tapasztalatain, illetve az adott műsor emberi és anyagi igényeiből levont következtetéseken alapulnak. A feladatok tervezésének folyamatában a DTV Rt eddigi működése során gondot jelentett, hogy a műsortervek és költségvetésük készítése időszakában nem áll az Rt rendelkezésére elegendő és megbízható információ a következő év pénzügyi lehetőségeiről. A műsorszerkezet összeállításakor nem volt szoros összefüggés a tervezett feladatok és a rendelkezésre álló források között. A műsortervek a végleges források megismerésekor módosultak és a forrásokhoz igazodtak. A DTV Rt üzleti, gazdálkodási tervét, ezen belül a bevételek és kiadások tervezését alapvetően a feladatorientáltság, a műsorpolitikának való alárendeltség jellemezte. Ezzel egyidőben viszont nem volt biztosított a pénzügyi lehetőségekkel, a bevételi forrásokkal való összhang a tervezés során. Jellemzően a bevételi és kiadási előirányzatokban hiányzó forrásösszegekkel - mint menetközben potenciálisan megszerezhető forrással - számoltak. Az üzleti tervek - mint a jelentésben több helyen kifejtettük - pénzügyi forrásokkal való megalapozása elsősorban külső okokból nem volt eddig megnyugtatóan biztosítva. A tényszerűséghez hozzátartozik, hogy a tervezés időpontjában a pénzügyi forrásokkal kapcsolatos információk meglehetősen szegényesen álltak rendelkezésre. Az alapító pedig a DTV Rt által a normális működéshez szükségesnek ítélt 4,5 milliárd Ftnál lényegesen szerényebb mértékben (átlagosan 2,5 milliárd Ft/év) adott támogatást. Az üzleti tervek készítésénél a DTV Rt vezetése rendre figyelembe vette a remélt vagy ígért alapítói támogatásokat is, ami nem csekély kockázatvállalást jelentett a DTV Rt részéről, valamint a terveket így elfogadó tulajdonos HTVKA részéről is. A HTVKA a DTV Rt terveit anélkül támogatta, hogy mélyebb kritikai elemzésekbe bocsátkozott volna. A DTV Rt évi üzleti, gazdálkodási és pénzügyi tervének bizonytalanságát jól tükrözi a tervkészítés és a forrásbiztosítás folyamata. Az év elején hatálybalépett évi I. törvény 141. paragrafus (7) bekezdés úgy rendelkezett,

22 hogy a Duna Televízió támogatását növelni kell, amelynek forrása a televízió készülékek után fizetendő üzemben tartási díj lehet. A törvényből a támogatás növelésének mértékére nem lehet következtetni. A HTVKA előző kuratóriuma nem továbbította a kormányzati szervekhez a 4,9 milliárd Ft-os támogatási igényt tartalmazó üzleti tervet. Az Országgyűlés pedig évre 2,353 milliárd Ft állami támogatást szavazott meg. Az OGY Kulturális Bizottsága és Média Albizottsága időközben további 1,2 milliárd Ft-os támogatást helyezett kilátásba, mellyel a DTV Rt a 3,883 milliárd Ft-os ún. kényszerköltségvetésében számolt, és amit a HTVKA kuratóriuma június 27-i ülésén elfogadott. A Kormány július 24-én kelt határozata úgy foglalt állást, hogy a költségvetési törvény módosítása során a DTV Rt évi finanszírozását is rendezni kell. A módosítást az Országgyűlés szeptemberben elfogadta, de a televíziós készülékek üzemben tartási díjából járó 1245 millió Ft-ot a DTV Rt csak megkésve, decemberben, illetve január első napjaiban kapta meg. A késedelem miatt a likviditási gondok II. félévében a 300 millió Ft likviditási hitel felvétele ellenére állandósultak Az évi üzleti terv megalapozottsága A helyszíni vizsgálat időpontjában a DTV Rt előzetes, a HTVKA Kuratóriuma által még el nem fogadott üzleti tervében 1997-re millió Ft-os - az évi előirányzathoz képest növekvő - bevételi- és kiadási tervszám szerepelt (a tervezett beruházások nélkül). A kiadási terv gyakorlatilag változatlan műsoridővel és mintegy 50 fős létszámnövekedéssel számol, a műsorszórás díjának figyelmen kívül hagyásával együtt. (Ez utóbbit a költségvetés 806,2 millió Ft-os előirányzatként közvetlenül finanszírozza az Antenna Hungária Rt számára.) Az előbbi feltételek alapján a kiadásokat mintegy millió Ft-tal magasabb összegben tervezik az évi előirányzathoz képest. A növekedés alapvetően két költségnemnél: a jogdíjaknál és a saját gyártásnál jelentkezik. A filmjogdíjak összegének emelkedése a műsoridő filmsugárzási részarányának növelésével és a külföldi beszerzési költségek növekedésével indokolható. A saját gyártási költségnél tervezett Ft/perc áras költség a korábbi évek terv - és

23 tényszámai alapján (1995. évi terv: Ft/perc; tény: Ft/perc) nagyon magasnak ítélhető a műsorszerkezet igényesebb és költségesebb összetétel változása mellett is. Az infláció mértékét is figyelembe véve Ft/perc ár lenne reális, ami alapján a tervezetthez képest mintegy 400 millió Fttal kevesebb kiadást tekinthetünk indokoltnak. A bevételi terv - az év közepén rendelkezésre álló információk alapján - a média törvény szerinti 14%-os üzemben tartási díj-részesedéssel, az MTV 2 eladásából származó koncessziós díj-részesedéssel, az évi ténnyel azonos nagyságú saját bevételekkel (315 millió Ft) és millió Ft-os költségvetési támogatással számolt. A tervvel kapcsolatban észrevételezzük, hogy ˇ nem tartalmaz saját bevételnövelést; ˇ a koncessziós díjból származó bevételt nem működési kiadásokra, hanem az égetően szükséges beruházásra (közvetítőkocsi kiváltása) célszerű fordítani; ˇ az üzemben tartási díjból származó közvetett állami támogatás mellett továbbra is jelentős összegű közvetlen költségvetési támogatással számol januárban új helyzet állott elő a DTV Rt évi finanszírozásában és ennek megfelelően átdolgozták az évi üzleti tervet. Az ellenőrzés megállapításai ismeretében a saját bevételeiket megemelték (315 millió Ft-ról 364 millió Ftra) és a saját gyártású költségeknél Ft-os percárral számolnak. A Rt elnökének tájékoztatása szerint az új üzleti tervet várhatóan május 8-án fogja megtárgyalni a HTVKA Kuratóriuma. Ebben 4,4 milliárd Ft-os bevételi és kiadási tervvel számolnak. Az évi költségvetési törvény 24%-ra emelte a Duna TV Rt részesedését az üzemben tartási díjból, ami 1,4 milliárd Ft közvetlen díj többletet és 0,9 milliárd Ft szociális okokból felmentettek átalány-többletet eredményezett. (Ez utóbbi összeg a XXI. költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai között szerepel.) Mindez kiváltja a közvetlen állami támogatás szükségességét és megteremti a koncessziós díjbevétel beruházási célokra fordíthatóságát. 3. A Gazdálkodás főbb elemeinek vizsgálata