9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről"

Átírás

1 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A vám- és egyes adóbevételek realizálásának feltételrendszere 2. A vám- és egyes adóbevételek realizálásával kapcsolatos hatósági tevékenység 3. A vám- és egyes adóbevételek realizálását támogató informatikai rendszer Melléklet A központi költségvetés vám- és egyes adóbevételeinek (vám, vámkezelési díj, statisztikai illeték, import ÁFA, import fogyasztási adó, jövedéki adó) beszedése a Vám- és Pénzügyőrség (VP) illetékességi körébe tartozik. A szervezet feladatait az évi C. törvény ai, a területi vámszervek feladatait és hatáskörét a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet ai szabályozzák. A VP szakmai és gazdálkodási felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. A külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos nemzetközi vámügyekben a pénzügyminiszter a gazdasági miniszterrel egyetértésben jár el. A Vám- és Pénzügyőrség rendészeti testület, melynek feladata a Magyar Köztársaság pénzügyi és gazdasági rendjének védelme érdekében a vám, deviza, adó és jövedékkel kapcsolatos ellenőrző tevékenység, a pénzügyi bűncselekmények és szabálysértések megelőzése, az elkövetett jogsértések felderítése, elbírálása, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának hazai ellenőrzése. Az elmúlt években jelentősen módosult a vámhatóság tevékenységének jogi szabályozása. A vámtörvény és a vámtarifáról szóló törvények évi életbe lépésével olyan korszerű szabályozás alakult ki, amely a piaci szereplők

2 számára azonos versenykövetelményeket és lehetőséget teremtett. A törvényi változások megkövetelték a VP szervezeti rendszerének átalakítását is. A szervezet struktúrája hármas tagozódású, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) irányítása mellett működnek a fővárosi, a területi parancsnokságok és a vámhivatalok. Az új szervezeti rendszer lehetővé tette, hogy a VPOP elsősorban elvi, szakmai irányító funkciót töltsön be és valamennyi ügyben a döntéshozatal ott történjen meg, ahol az ügyfelekkel a kapcsolat létrejött. A VP Országos Parancsnoka irányítja és ellenőrzi a bevételi, rendészeti, pénzügyi és integrációs főigazgatókon keresztül a vám- és jövedéki adó igazgatást, az informatikai, a nyomozati és szabálysértési, felderítési, jogi és határfelügyeleti, gazdálkodási és a nemzetközi kapcsolatokból eredő feladatokat. A területi parancsokságok és a vámhivatalok szervezeti struktúrája megfelel a VPOP szakmai és funkcionális tagozódásának. A vámigazgatás egyik legfontosabb feladata a költségvetési bevételek beszedésének biztosítása. A vámigazgatás ma már kulcsszerepet játszik a kereskedelempolitikai célok megvalósításában és a piacvédelmi eszközök végrehajtójaként a hazai gazdaság működőképességének fenntartásában. A Magyar Köztársaság központi költségvetése évi bevételeinek több mint felét a Vám- és Pénzügyőrség szedi be. A bevételek realizálása szempontjából figyelemre méltó, hogy már az áru megjelenésekor biztosítja a VP a közterheket, ezzel naponta is hozzájárul a költségvetés likviditásához. A VP a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezeten belül önálló címet képező országos hatáskörű központi költségvetési szerv. Feladatai ellátását évben 27,3 Mrd Ft forrásból finanszírozta. A foglalkoztatottak átlaglétszáma 7928 fő, az immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke 11,4 Mrd Ft volt. Az Állami Számvevőszékről szóló - többször módosított évi XXXVIII. törvény 2. (4) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Vám- és Pénzügyőrség tevékenységét.

3 A VP-nél ben végzett átfogó ellenőrzésünk a központi költségvetés bevételeinek beszedésével összefüggésben számos hiányosságra hívta fel a figyelmet. (Az ellenőrzés kivonatos megállapításait az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A központi költségvetés szempontjából kiemelt jelentőségű vám- és egyes adóbevételek realizálására, valamint a korábbi ÁSZ ellenőrzések tapasztalataira is tekintettel a jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy ˇ mennyiben biztosított a központi költségvetés bevételeit képező adó- és vámfizetési kötelezettségek regisztrálásának teljes körűsége; ˇ a vámhatóság szervezeti rendszere, irányítása és működési rendje összhangban volt-e a szakmai feladatokkal, a kialakított automatizmusok milyen eredményességgel szolgálták a központi költségvetés vámbevételeinek mind teljesebb realizálását, a kintlévőségek csökkenését; miként befolyásolták ezek alakulását a vámhatósági beavatkozások; ˇ a központi költségvetés bevételi előirányzatainak teljesíthetőségét mennyiben segítették a rendelkezésre álló személyi, tárgyi, informatikai erőforrások; a fejlesztési ráfordítások, a kiadási többletek összhangban vannak-e a feladatvégrehajtás gazdaságosságának, eredményességének változásával, mennyiben segítették a munkavégzés hatékonyságának javulását; ˇ a vámhatóság mennyiben hasznosította a korábbi számvevőszéki ellenőrzések (pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, zárszámadás) megállapításait, ajánlásait. Az ellenőrzés alapvetően az évi adó- és vámbeszedési tevékenységre, kiemelt hangsúllyal a vámhatósági beavatkozásokra (vámvisszatérítés ellenőrzése, jövedéki adó visszatérítés ellenőrzése, jövedéki ellenőrzés, utólagos ellenőrzés, végrehajtás), valamint a vám ellenőrzési feladatokra terjedt ki. A szervezet évi tevékenységének értékeléséhez felhasználtuk az évek idősoros adatait is. Ellenőrzésünk során a VP adó- és vámbevételeket realizáló tevékenységét elsősorban eredményességi szempontból, a

4 teljesítmény ellenőrzés módszereinek felhasználásával értékeltük. Az ellenőrzés irányultságát, módszerét az Egyesült Királyság Számvevőszékének (NAO) szakértőivel folytatott konzultációk keretében és a rendelkezésünkre bocsátott anyagaik ismeretében alakítottuk ki. A szakmai együttműködés, az ellenőrzés valamennyi munkaszakaszára (az előkészítés, az ellenőrzési program összeállítása, a helyszíni ellenőrzés időszakában a felmerült ellenőrzés szakmai kérdések megvitatása, az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása) kiterjedt. (A jelentést a NAO jelentéseinek megfelelő szerkezetben is elkészítettük.) A helyszínen ellenőrzött szervezetek körét korábbi ellenőrzési tapasztalataink, valamint a NAO gyakorlatában alkalmazott statisztikai módszerekkel - és a VPOP véleményének ismeretében - határoztuk meg. Így az ellenőrzött területek megfelelően reprezentálják a VP tevékenységét. A példaszerűen bemutatott esetek a megállapítások illusztrálására szolgálnak. A tevékenység eredményességét összehasonlító módszerrel, jellemzően az közötti időszak adatainak összevetésével bázisszemléletben, illetve a változások dinamikája és tendenciája alapján értékeltük. Ezzel a módszerrel elemeztük a feladatok, valamint a személyi és a tárgyi feltételek összhangját, és azoknak a VP által kialakított technológiai rendhez való alkalmazkodását. Elemeztük a vámés adóbevételek, valamint a testület működési, fejlesztési kiadásai közötti kapcsolatot is. A hatósági tevékenységen belül az alaphatározatok előkészítettségét a jogerős bírósági ítéletekben helyben hagyott köztartozások arányának változásával, a vámérték vizsgálatok bevételre gyakorolt hatását pedig az ezek esetszáma és az ebből származó bevételek arányának alakulásából levonható következtetések alapján értékeltük. A származási szabály alkalmazásánál a mintavétel a bírósági szakaszba került, kiemelt jelentőségű vámhatósági határozatokra terjedt ki. A Vámtörvény szerinti tételes áruvizsgálati kötelezettség teljesítésének megítélésénél mintegy 21%-os mintát vettünk.

5 A jövedéki ellenőrzések közül a piaci ellenőrzések eredményességét az ellenőrzés egy órájára jutó bevétel és a bérköltség arányával, valamint a lefoglalt alkoholtermékek és dohányáruk naturális adataival mértük. A kintlévőségek állományváltozásának tendenciáját és a végrehajtási eljárások bevételre gyakorolt hatását a jellemző eredményességi mutatóval - a hátralékállomány és a megtérülés aránya - elemeztük. A VP jelenlegi informatikai rendszerének fejlettsége és adattartalmának megbízhatósága ennél szélesebb körű teljesítmény ellenőrzés feltételeit nem tette lehetővé. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A központi költségvetés tervezett éves egyensúlyi pozíciójának fenntartásában meghatározó szerepe van a Vám- és Pénzügyőrség által beszedett bevételeinek, és ezen belül a külkereskedelmi áruforgalomhoz kapcsolódó bevételek teljesülésének. A VP a központi költségvetés likviditását 1994-ben 467,9 Mrd Ft, évben 1329 Mrd Ft bevétellel biztosította. A költségvetés likviditásához évben napi 1586 M Ft-tal, míg évben már 4500 M Ft-tal járult hozzá. A bevételek dinamikus emelkedésében a gazdaság- és pénzügypolitika (forint leértékelés, vámpótlék, adóbevételek valorizálása, jövedéki termékek megváltozott adózási rendje) és az ezzel összefüggő jogszabályi környezet változásán kívül a külkereskedelmi áruforgalom fellendülésének és a VP javuló munkájának is szerepe volt. Az elmúlt években a vámhatóság tevékenységét meghatározó jogszabályok - figyelemmel az Európai Közösségekkel való jogharmonizáció megteremtésére, valamint a költségvetés vám- és egyes adóbevételeinek mind teljesebb mértékű realizálására - folyamatosan és jelentősen módosultak. A vámtörvény végrehajtási rendelete még eltér a közösségi szabályoktól, azonban azok számos eleme a végrehajtás szintjén már átvételre került (vámérték meghatározás, egységes vámárunyilatkozat).

6 A vámterhek beszedésének szabályozása EU konform, de a fizetési határidők és a vámterhek megtérülését biztosító vámgarancia rendszer lényegesen szigorúbb, mint az EU-ban honos szabályozás, aminek fenntartása a bevételek biztonságos teljesítése és a hátralékok keletkezésének megakadályozása szempontjából jelenleg még indokolt. Az Európai Közösségekkel szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve január 1-től hatályba lépett a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.), amely megteremtette a jövedéki termékek előállításának, felhasználásának, forgalmazásának és ellenőrzésének zárt rendszerét. Mindennek köszönhetően nagyobb biztonsággal realizálhatók az adóbevételek. A Vám- és Pénzügyőrség szakmai irányítását, a jogszabályok előkészítésével és az EU jogharmonizáció kialakításával összefüggő feladatokat a Pénzügyminisztérium Forgalmi Adóés Vámfőosztálya jó szakmai színvonalon és körültekintően látta el. Az új törvényi szabályozások, illetve ezek módosításai alapvető kihatással voltak a szervezet működésére, szervezeti felépítésére. A feladatváltozásokkal összefüggésben a VP az elmúlt három évben folyamatos átszervezés alatt állt. A jogszabályokban előírt feladatrendszeréhez megfelelően illeszkedő új szervezeti és irányítási mechanizmust évre alakították ki. Az Országos Parancsnok közvetlen irányításával működő szakmai és funkcionális főigazgatóságok létrehozásával megvalósult az egységes szemléletű irányítás és koordinált szakmai felügyelet. A szakértelem koncentrálását, a vámérték megalapozottabb megállapítását és az utóellenőrzés hatékonyságának erősítését célozta a szakosított vámhivatalok, a szakreferensi rendszer, a végrehajtási alosztályok és - a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében - a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálati Parancsnokság létrehozása. A Vám- és Pénzügyőrség október 15-ig nem rendelkezett alapító okirattal. A felügyeleti szerv a VP Szervezeti és Működési Szabályzatát még nem hagyta jóvá, ennek hiányában a szervezet évben is az évben készült, a feladatváltozásokkal aktualizált ügyrend tervezet szerint dolgozik. Mindezek nem befolyásolták kedvezőtlenül a VP feladatellátását.

7 A VP által ellátott feladatok és a szervezet rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek között az összhang még nem teremtődött meg, ugyanakkor - az erőforrások szűkössége mellett - a rendszerben vannak tartalékok, amelyeket célirányosan kellene felhasználni (az informatikai rendszerek közötti integráció megteremtésével a munkaerő és az eszközgazdálkodás hatékonysága javítható). A feladatnövekedésekhez rendelt többlet létszám mellett sem biztosított a technológiai rend szerint szükséges minimális létszámigény. A munkaerő állománynál jelentkező erőveszteségek - szabadság, betegségek, vezénylések, képzések - aránya esetenként eléri a 20%-ot is, ami igen kedvezőtlen hatással van a szolgálat szervezésére. A jelenlegi létszámon belül foglalkoztatott magasan kvalifikált szakemberek aránya a szükségesnél alacsonyabb. A szervezetnél kialakult jövedelmi viszonyok nem segítik a munkaerő megtartását. A VP létesítményekkel és egyéb tárgyi, illetve technikai eszközökkel való ellátottsága nem kielégítő. A területileg rendkívül széttagoltan működő szervezeti egységek többségénél hiányoznak az áruvizsgálatok feltételei. A szervezet felügyeletét ellátó Pénzügyminisztérium figyelmen kívül hagyta a testület működésének, feladatellátásának, gazdálkodásának átvilágítását szorgalmazó korábbi javaslatunkat, így évben is - az évhez hasonlóan - a működési és fejlesztési kiadásokat változatlanul nem a szakmai feladatok, hanem - a költségvetési tervezésre jellemző általános gyakorlat szerint - a felügyeleti szerv és a VP közötti alkumechanizmus alakította. A korábbi ellenőrzéshez képest a Vám- és Pénzügyőrség informatikai fejlesztése tekintetében jelentős eredmények, illetve részeredmények születtek. Ezt a számítógépes munkahelyek számának és arányának növekedése, a hardver eszközök és rendszerszoftverek korszerűségének javulása, az adattovábbítási, adatátviteli lehetőségek minőségi megváltozása mutatja. A nemzetközileg is elismert Vám Regisztrációs Rendszer alkalmazásával teljessé és egységessé vált a vámfelügyelet, illetve az árunyilatkozatot tett vámadósok nyilvántartása. Nem épült ki viszont a vámhatóság, az állami adóhatóság és a cégbíróságok adatállományának közös információs

8 rendszere, ennek hiányában jelenleg nem megoldott a fiktív cégek és ügyletek fokozottabb kiszűrése. A VP informatikai stratégiai koncepcióját 1994-ben alakította ki, stratégiai tervéből viszont csak az 1998-as változat került jóváhagyásra. A stratégiai terv alapvetőn az ASYCUDA++ vámigazgatási szoftver hazai adaptálására, illetve az egységes platform kialakítására irányult. Az eredeti tervek szerint a magyar vámigazgatás egészét lefedő programrendszerrel megvalósult volna az egységes exportimport, a tranzitkezelés és a folyószámlavezetés. Ezek a célok nem, vagy csak részben jelentek meg a VP tényleges informatikai fejlesztéseiben. Alapvetően az adatbázis, illetve adattartalom szintjén hiányzott a rendszerek összehangolása. A rendszer adaptálása, a hazai vámigazgatási eljárásokhoz való illesztése évek óta folyik, viszont annak még egyetlen modulját sem helyezték üzembe. Az ellenőrzött években elkezdett szoftver fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket az állandóan változó jogszabályi környezetnek való megfelelésre, a feladattömeg maradéktalan végrehajtására irányuló törekvések motiválták (emiatt háttérbe szorult a fejlesztések megvalósításának számos szakmai és gazdaságossági kérdése). Az informatikai fejlesztések az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) ajánlásainak nem feleltek meg. A szoftverek annak ellenére nem közös, egységesen kialakított relációs adatbázison működnek, hogy fejlesztésüket többségében ugyanaz a külső vállalkozó végezte. A vám- és adóigazgatási, vámeljárási, árukövetési feladatellátásra a VP alapvetően négy nagy rendszert (VÁMSZÁM, VÁMREG, JÖVEDÉK, és a VÁMSZLA) működtet. Ezen rendszerek integráltsági foka nem megfelelő, működtetésüket a VP átmenetinek tekintette, és nem gondoskodott a végleges rendszerrel való harmonizálásukról sem. Az informatikai rendszerek nem biztosítják teljes körűen a feladatellátáshoz szükséges információkat, esetenként adattartalmukban is bizonytalanságok vannak. A jövedéki rendszer négy alrendszere közül teljes mértékben egyik sem működött. A feladatokat szükségmegoldásokkal, többletmunkával - jelentős ügyirathátralék felhalmozódás mellett - látták el.

9 A rendszerek fejlesztésére fordított összegek nem minden esetben a hosszabb távon kitűzött célhoz illesztve és legkedvezőbb módon hasznosultak. Az államháztartási számlák (nemzetgazdasági) pénzforgalmi állománya, illetve a vámadósok folyószámlájára vonatkozó adatokkal a Vám és Pénzügyőrség számlavezető vámszerve január 1-től rendelkezik. Az ezeket kezelő rendszer XII. 31-gyel megváltozott. A vámadósok terhére kimutatott tartozásállomány - keletkezési idejének megfelelően - fizikailag is elkülönült. A vámadósok terhére kimutatott kötelezettségek (előírások), illetve azok befizetéseinek elszámolása nem egységes. Az új számlavezető rendszer bevezetése óta eltelt három év ellenére több 10 Mrd Ft-os az elszámolatlan - a vámadósok által befizetett - vámbiztosíték. A folyószámlák adattartalma nem felel meg a számvitelről szóló (többször módosított) évi XVIII. törvény 15. alapelveinek, mivel a VP az ügyfelek folyószámláján a kötelezettségeket és azok pénzügyi teljesítéseit az esedékesség határidejére visszakönyvelve vezeti. A VP hatósági tevékenysége a korábbi ÁSZ ellenőrzés értékeléséhez viszonyítva számottevően javult, a jelenleg feltárt hibák és hiányosságok ellenére a bevételek beszedése tekintetében eredményesnek értékelhető. Az alaphatározatok előkészítettsége, jogszerűsége évtől kezdődően folyamatosan javult, a jogerős bírósági ítéletekben megerősített (előírt) köztartozások aránya kedvező irányba, az évi 22,7%-ról évre 72,4%-ra változott. A területi parancsnokságok hatósági tevékenységének színvonala ugyanakkor nem kiegyensúlyozott. Ellenőrzési tapasztalatunk szerint az első fokon hozott határozatok 27,6%-át a bírósági felülvizsgálatok megalapozatlannak tartották, mely esetekben a jogorvoslatok többéves elhúzódása miatt az előírt köztartozás (14,3 Mrd Ft) 20%-a folyt be a költségvetésbe. A hatósági tevékenység VP általi elemzését, kiértékelését jelenleg még nem támogatja megfelelő információs rendszer. Erre is visszavezethetően a VPOP a hatósági munka jogszerűségét elősegítő belső szabályozásában, felügyeleti, oktatási és továbbképzési tevékenységében nem helyezett kellő hangsúlyt a gyakorlati munkában jelentkező gyenge pontok felszámolására.

10 A származási szabályok helyes alkalmazását a nemzetközi gyakorlat és többnyire a bírósági ítéletek is alátámasztják. A testület a - bevételek beszedésének biztonságát szavatoló - vámbiztosíték rendszer engedélyezési eljárásánál évben körültekintően járt el, halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező vámalany részére előírt köztartozás után hátralék nem keletkezett. Ezzel szemben az általános (korlátlan) készfizető kezességvállalás esetében a vámbiztosíték rendszer a nem kellően szigorú szabályozás, valamint a vámhatóság vámbiztosíték nyilvántartási rendjének hiányosságai következtében a költségvetés számára indokolatlan kockázatvállalást jelentett. A VP a bankgaranciát meghaladóan vállalt gazdálkodói kezességvállalásokat vagyoni, likviditási szempontból nem kísérte figyelemmel, így több esetben nem volt módja ezek érvényesítésére. A testület a jogszabályokban előírt tételes vámvizsgálati kötelezettségének eleget tett (a külkereskedelmi áruforgalom mintegy 7-10%-át érintő áruk vonatkozásában). A kereskedelmi forgalomban az áruféleségek 90%-ánál egyszerűsített áruvizsgálatot végeznek, melyen belül igen magas az okmányszerű áruvizsgálatok száma. A határellenőrzések tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy azok hatékonysága erősen vitatható, miután a vámvizsgálatok célzott szempontrendszerét nem alakították ki, a kiválasztás jellemzően szubjektív alapon történik. A piaci és közúti ellenőrzéseknél végzett hatékonysági vizsgálataink ráirányították a figyelmet arra, hogy az ellenőrzés extenzív növelésével korlátos a feketekereskedelem visszaszorítása, az - ellenőrzések szervezettségének javítása mellett - elsősorban az illegális áruk országba kerülésének megakadályozásával, a célzott és tételes áruvizsgálatok számának emelésével érhető el. A vámérték vizsgálatok eredményessége eltérő képet mutat. Kedvezően értékelhető, hogy a külföldi megkeresés által felderített elkövetési érték számottevően emelkedett. A vámvizsgálatok esetszámainak növekedése ugyanakkor nem állt arányban a vizsgálatokból származó bevételek növekedésével.

11 A vámvisszatérítések kontroll nélküli végrehajtását az évi központi költségvetés zárszámadásának ellenőrzésénél kifogásoltuk. Javaslatunkra a VP elrendelte a vámvisszatérítések felülvizsgálatát. A feltárt hiányosságok igazolták az előzetes és az utólagos ellenőrzések indokoltságát. A hiányosságok felszámolására a VP a szükséges intézkedéseket megtette. A kereskedelmi áruk vizsgálatánál kialakult okmányszerű (tételes áruvizsgálat nélküli) ellenőrzések magas aránya az utólagos ellenőrzések szerepét felértékelte. Az ellenőrzéseket már a kockázatelemzésen alapuló célirányos szakszerű kiválasztás módszerével végezték. Az ellenőrzési jelentések megállapításait az objektivitás és szakszerűség jellemezte. Az ellenőrzési apparátus évben 3,7 Mrd Ft-tal járult hozzá a központi költségvetés bevételei növekedéséhez, a vámhatóság munkájának nemzetközi elismeréséhez. A jövedéki ellenőrzés területén a jövedéki törvény a VP-t évtől új, az eddigiektől eltérő adóhatósági jogkörrel (a jövedéki adóalanyok teljes körű adóhatósági ellenőrzése) ruházta fel, amire a szervezet minden területen még nem tudott felkészülni. Kifogásoljuk, hogy a jövedéki adóbevételek 81%-át kitevő 11 adóalany ellenőrzésének különleges és a többi adóalanyhoz viszonyítva kiemelt vizsgálatára nem helyeztek kellő hangsúlyt. A költségvetési kapcsolatai alapján a legmagasabb kategóriába tartozó adóalanyok speciális ellenőrzésének módszertanát nem dolgozták ki, önálló ellenőrzési szervezetet nem hoztak létre, pedig ezt különleges helyzetük indokolta volna. A jövedéki adózás területén a jogi szabályozás átmenetileg akadályozta az eredményes hatósági fellépést a feketekereskedelem gyorsan terjedő tranzakcióival szemben. A VP az extrakönnyű fűtőolaj forgalmának ugrásszerű növekedését jelezte évben. A visszaélések felszámolása az évi törvényi változásokkal, a mintavételes laborvizsgálatok bevezetésével oldódott meg. A feketegazdaság elleni fellépés egyik célzott területe a piacokon végzett ellenőrzés, melynek elsődleges célja a feketekereskedelem visszaszorításában, a jövedéki termékek illegális piacának szűkülésében mutatkozik.

12 A piaci ellenőrzések rendszeressége a VPOP utasításokban megfelelően szabályozott. Az ellenőrzések mérésére viszont teljesítménykategóriákat nem dolgoztak ki. A piaci, a közterületi ellenőrzésekhez önálló szervezeti egységet a korábbi ellenőrzési megállapításaink ellenére sem hoztak létre és a teljes körű ellenőrzések szervezett keretek közötti végrehajtása sem valósult meg. A VP által kimutatott kintlévőség állomány december 31-én 48,6 Mrd Ft tőketartozás és 69 Mrd Ft késedelmi pótlék, melyből megtérülés alig várható. A követelésállomány jelentős része (46,3 Mrd Ft) a vámtörvény hatálybalépése előtt keletkezett, döntően a megvont halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezők fizetési kötelezettségének elmulasztásával függ össze. A kintlevőség állománya - a folyószámla rendszer rendezetlensége, a vámbiztosíték évi állományi adatából (pénzügyi fedezet nélküli) elszámolatlan 13,4 Mrd Ft, az azonosítatlan tételek magas száma és a követelés felülvizsgálat az elévült követelések leírása és a hátralékállomány dokumentálásának elmaradása miatt - nem tekinthető hiteles adatnak. A behajtási tevékenység eredményessége mind az eljárások számát, mind a befolyt összeget tekintve növekedett között, azonban nem képvisel a hátralékállomány összegéhez mérten - két év alatt - számottevő nagyságrendet (2%). A végrehajtási eljáráson belül az azonnali beszedési megbízásokkal megkísérelt behajtási műveletek döntően eredménytelenül záródtak. A vámhivatalok késedelmes intézkedései is közrejátszottak abban, hogy a végrehajtást foganatosító vámszervet időben megelőzte a vámadós bankszámlájának leürítési művelete. Az ingó- és ingatlanvégrehajtásból származó bevétel - a lefoglalások alacsony száma miatt - elenyésző. Az értékesítésből származó bevétel - két év alatt - mindössze 5 M Ft volt. A felszámolási eljárások száma és az eljárással érintett követelés összege az elmúlt három évben nem csökkent (1998. XII. 31-én 5327 gazdálkodónak 41,1 Mrd Ft tőketartozása volt). A felszámolási eljárásoknál a hitelezői igénybejelentés valódiságát a folyószámla rendezetlensége nem biztosítja. A

13 hitelezői igénybejelentés több esetben nem történt meg az előírt határidőre. A befejezett felszámolási eljárásoknál igen alacsony, mintegy 1% volt a hitelezői igény kielégítés aránya. A VP folyószámlarendszer adatállományának hiányosságát mutatja, hogy a végelszámolás alatt állók felé benyújtott beszedési megbízások érvényesítéséről nem áll rendelkezésre összesített adat. Az ellenőrzés részletes megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk a pénzügyminiszternek 1. Kezdeményezze a gazdálkodó szervezetek köztartozásainak regisztrációjához szükséges adatokat tartalmazó központi nyilvántartás (APEH-VP-Cégbíróság) létrehozását. 2. Kísérje figyelemmel - szakmai irányító tevékenysége keretében - a Vám- és Pénzügyőrségnek befizetett és az adós folyószámláján nem rendezett vámbiztosíték állomány korábbi évekkel összefüggő nyitott tételeinek rendezését. a VP országos parancsnokának 1. Dolgozza ki a belső áruvizsgálat célirányosabb elvégzéséhez a kockázatelemzésen alapuló kiválasztási rendszer módszertanát és az elvégzett áruvizsgálatok típus szerinti nyilvántartását. 2. Alakítsa ki a szervezet hatósági tevékenységének teljes körű információs rendszerét abban álljanak rendelkezésre (pl. az elsőfokú határozatokra érkezett fellebbezések száma és összege, a helybenhagyó, megváltoztató és új eljárásra utasító határozatok adatai). 3. Gondoskodjon a jövedéki adóellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében a jelentős költségvetési kapcsolatokkal rendelkező jövedéki alanyok fokozottabb ellenőrzéséről, vizsgálja meg a kiemelt adóalanyok külön szervezetben történő adóellenőrzésének lehetőségeit.

14 4. Vizsgálja felül és korszerűsítse a jelenlegi jövedéki adónyilvántartási rendszert, biztosítsa az adatok gyorsabb elérését és a felhasználói adatszolgáltatási igény kielégítését. 5. Gondoskodjon az elévült követelések leírásáról, azok rendszeres felülvizsgálata érdekében a hátralékállomány pontos dokumentálásáról. 6. Intézkedjen, hogy a csőd- és végelszámolási eljárás alatt álló adósokról - a befolyt, az átütemezett és a meghiúsult követelések vonatkozásában - összesített, teljes körű nyilvántartás álljon rendelkezésre. 7. Mérje fel a vámadósok által az években befizetett és azóta is elszámolatlan vámbiztosítékok rendezésének feltételeit. Készítsen ütemtervet a pénzügyi fedezet nélkül kimutatott állami kötelezettségek rendezésére. 8. Tekintse át teljes körűen a szakmai és informatikai feladatokat és vizsgálja felül a kialakított fejlesztési koncepciót, továbbá évenként aktualizálja az informatikai fejlesztések stratégiai tervét. 9. Helyezzen nagyobb hangsúlyt a számítástechnikai rendszereknél a platformváltás ésszerű megvalósítására, a váminformatikai rendszerek összehangolására, az adatkezelés egységességére és teljességére. II. Részletes megállapítások 1. A vám- és egyes adóbevételek realizálásának feltételrendszere 1.1. A feladatok jogi szabályozottsága Az Európai Közösséggel december 16-án Brüsszelben aláírt Társulási Megállapodás jelenti Magyarország európai integrációjának alapját. A Megállapodás lehetővé tette az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását az EUtagországok és Magyarország között, valamint megindította a

15 jogharmonizációt a közösségi szabályokkal. A Társulási Megállapodás és az március 31-én hivatalosan is benyújtott csatlakozási szándék azt is jelentette, hogy a vámjog, vámeljárás és a vámigazgatás jogi szabályozását a nemzetközi elvárásokhoz igazodva - felszámolva az évig kialakult, helyenként egymásnak is ellentmondó jogszabályi környezetet - új törvényi szintű szabályozással kellett megteremteni. Az Országgyűlés az áruforgalom korszerű piacgazdasági eszközeivel harmonizáló feltételeinek megteremtése és a költségvetés bevételi forrását biztosító aktív vámpolitikai érvényesítése érdekében 1995-ben elfogadta és április 1- jén hatályba lépett a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló évi C. törvény (vámtörvény), valamint a vámtarifáról szóló évi CI. törvény. A két törvény életbe lépését követően - egy hónapon belül - elkészültek az ezek végrehajtását szabályozó kormány-, illetve miniszteri rendeletek. A vámtörvény végrehajtását a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet, a vámjog részletes szabályait a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet, a vámtarifáról szóló törvény végrehajtását pedig a 18/1996. (III. 25.) IKM-PM együttes rendelet szabályozta. A törvényi szabályozásokban - az eljárásjogi és anyagi jogi kérdések tekintetében - teljesült az a követelmény, hogy az EU vám jogrendszeréhez közelítés a hazai lehetőségekhez igazodva, az államot megillető bevételek biztosításával valósuljon meg. A vámtörvény végrehajtási rendelete még eltér a közösség szabályaitól, azonban azok számos elemét a végrehajtás szintjén már alkalmazzák. A vámérték meghatározásának magyar szabályai szinte teljesen azonosak az EU-éval. Átvettük a vámérték-bevallás alkalmazott rendszerét és EU mintára bevezettük a vámérték egyszerűsített megállapítását. A Vámformalitások Egyszerűsítéséről szóló Egyezményhez Magyarország 1996-ban csatlakozott és bevezettük az EU vámokmányát, az Egységes Vámárunyilatkozatot, amely a kereskedelmi forgalomban teljesen, a nem kereskedelmi forgalomban részben használatos a vámkezelés iránti kérelem benyújtásánál.

16 Az állami bevételek beszedési módjai (az azonnali fizetés rendje, a halasztott vámfizetésre vonatkozó szabályok, a biztosítéknyújtási feltételek), a közösségi árutovábbítással összefüggő garanciarendszer (Magyarország 1996 óta tagja a Közösségi Tranzit rendszernek) a szabályozás és végrehajtás szintjén egyaránt EU konform. A magyar vámjog azonban lényegesen szigorúbb e tekintetben, mint az EU-ban honos szabályozás. A bevételek realizálását magasabb - a hazai pénzügyi kockázathoz igazodó - vámbiztosíték rendszer fedezi, aminek a fenntartása a bevételek biztosítása és a hátralékok keletkezésének megakadályozása érdekében jelenleg még indokolt. A vámtörvény és a kapcsolódó végrehajtási és egyéb rendeletek megjelenésük óta több alkalommal is változtak. A törvénymódosítások jelentős része az EU jogharmonizációhoz kapcsolódott, illetve a magyar gazdaság piaci szereplőinek változó fizetési készségéhez és képességéhez igazodva - a költségvetési bevételek beszedésének biztonsága érdekében - a vámszempontból megbízhatóság feltételrendszerének többszöri újragondolására irányult. Az EU Kombinált Nomenklatúráján alapul az 1996-ban bevezetett magyar Kombinált Nomenklatúra. Az EU változásokat rendszeresen követi a magyar szabályozás. Magyarország július 1-jével csatlakozott a páneurópai kumulációs rendszerhez (származási szabályok), amely az EU, a CEFTA és az EFTA országok közötti gazdasági kapcsolatokat erősíti. A vámszempontból megbízhatóság újraszabályozásával a jelenlegi szabályozás liberálisabb lett, de a kedvezmények igénybevételének lehetőségét szigorú feltételrendszerhez kötötte (az ügyfél kétéves tartozásmentességének esetén a vámbiztosíték nyújtásánál a garancia mértéke csak 50%-os). Ezt a kedvezményt csak néhány gazdálkodó tudta igénybe venni. A törvénymódosítások egy része viszont a VP jogszabálymódosítási javaslatainak hiányosságaira

17 mutatott rá, miután azok több esetben nem voltak megfelelően előkészítve, hatásvizsgálatokkal, elemzésekkel alátámasztva. Eltérő jogértelmezés is előfordult a PM rendeletek és a VP belső utasítások között. A vámtörvény 7. (5) bekezdés d) pontjának az általános (korlátlan) készfizető kezességvállalásra vonatkozó előírása (20 M Ft bankgarancia letétele mellett a készfizető kezességvállalás nincs értékhatárhoz kötve) és a VP nyilvántartási rendszerének hiányosságai indokolatlan kockázatot és nezehen számszerűsíthető bevételkiesést okozott a költségvetésnek. A vámtörvény ának előírásait időben nem követték a vámérték vizsgálattal összefüggő VPOP utasítások. Az ügyintézési határidő külföldi megkereséssel kapcsolatos szabályozása (a külföldi vámhatóság válaszának megérkezéséig eltelt idő az ügyirat elintézési határidejét meghosszabbítja) - az ellenőrzésünk időszakában - három esetben változott. A tárgykörben kiadott belső utasítások - a külföldi vámhatóságokkal való kapcsolatteremtésre vonatkozó előírások tekintetében - eltértek a vámtörvényben rögzítettektől. Az Európai Közösségekkel szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve január 1-jétől lépett hatályba a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CIII. törvény (Jöt.). (Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, többször módosított évi LVIII. tv. /Jszt./). A Jöt. a VP-t ruházta fel a jövedéki adók beszedésének, a jövedéki termékek előállításának és forgalmazásának ellenőrzési jogával. A magyar szabályozásban a jövedéki ágak a törvényen belül határozattan elkülönülnek, a törvény különös részében a Jöt. hatálya alá tartozó termékek forgalmazásának, kereskedelmének speciális szabályai kaptak helyet, hasonlóan a hatályos uniós szabályozáshoz. A jövedéki adó három klasszikus termékcsoportra, a dohánygyártmányokra, a bor kivételével az alkoholtartalmú termékekre és az ásványolaj termékekre korlátozódik. Az új

18 adózási rend megteremtette a jövedéki termékek előállításának, felhasználásának és forgalmazásának zárt rendszerét, ezáltal nagyobb biztonsággal realizálhatók az adóbevételek. A VP és az adófizetők között közvetlen kapcsolat alakult ki az adójegy, zárjegy elszámolás, a termékmérleg (termékcsoportonként kimutatott forgalmi adat) figyelemmel kísérése és az ellenőrzések kapcsán. A jövedéki adóalanyok adóbevallásaiban szerepeltetett adatok kontrollját a termelési és forgalmi adatok ismerete és zárt rendszere biztosítja. Az új jogi szabályozás - az adóraktári jogintézmény, az adófelfüggesztéses adóztatás és a dohánygyártmányokra szeptember 1-jétől bevezetett adójegy vonatkozásában - igazodik az Európai Unióban alkalmazott jövedéki szabályozáshoz és összhangban van a korábbi ellenőrzési javaslatunkkal is. A feketekereskedelem visszaszorítása érdekében a Jöt.-ben célszerű lenne megvizsgálni a pezsgő és köztes alkoholtermékek zárjeggyel való ellátásának lehetőségét, ennek hiánya nehezíti az illegálisan beszerzett termékek kereskedelmi forgalmának ellenőrzését A feladat-szervezet és az erőforrások összhangja A VP feladatai a vám és jövedéki törvény megjelenése óta folyamatosan bővültek. A feladatnövekedések jellemzően a határforgalom, a hatósági engedélyezési eljárások számának emelkedésével, az új feladatok szervezethez telepítésével és az EU, valamint a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével voltak összefüggésben. A jövedéki törvény évtől a VP hatáskörébe utalta a jövedéki termékek gyártásával, forgalmazásával összefüggő hatósági, adóbeszedési és ellenőrzési feladatokat. Ezzel adóhatósági jogköre is bővült. (A feladatok egy része korábban az APEH hatáskörébe tartozott a fogyasztási adó formájában.) A határforgalomban a tehergépkocsik, vízijárművek és légi járművek száma évhez képest rendre 14,14-17,76-3,44%-kal emelkedett évre. A hatósági engedélyek közül a halasztott vámfizetési általános engedély 11,5%-kal, a készfizető kezességvállalási és aktívfeldolgozási

19 (külföldi fél tulajdonában lévő vámárun visszavételezési kötelezettség mellett, belföldön végzett bérmunka) engedélyek száma 13,3, illetve 33,1%-kal emelkedett. A vámügynöki engedélyek száma megkétszereződött, a passzív feldolgozásé (belföldi árun külföldön visszahozatali szándékkal végzett bérmunka) pedig négyszeresére emelkedett az évi forgalomhoz képest évre. A feladatváltozásokkal összefüggésben a VP folyamatos átszervezés alatt állt. A testület a szervezet átalakítását követően is megőrizte korábbi struktúráját, a 9/1996. (II. 5.) Korm. rendelet szerinti hármas tagozódását (felsőfokú, középfokú és alsó fokú szervek). A testület felsőfokú szerve a VPOP, amely a közép- és alsó fokú szervek irányítását látja el. A középfokú szervek a fővárosi és a területi parancsnokságok, a Központi Repülőtéri Parancsnokság, az Ügyvitel Szervezési Központ, valamint a Központi járőrszolgálati Parancsnokság, ezek hatósági jogkörrel is rendelkeznek. Hatósági jogkörrel nem rendelkező intézmény január 1-jétől a Vámlaboratórium. Az alsó fokú szervek a hatósági jogkörrel rendelkező vámhivatalok és a speciális feladatokat ellátó szervezeti egységek (vámáru-raktár, nyomozóhivatalok, szabálysértési hivatal). A Vám- és Pénzügyőrség október 15-ig nem rendelkezett alapító okirattal, valamint Szervezeti és Működési Szabályzattal (SZMSZ). A szervezet alapító okiratát a pénzügyminiszter október 16-án hagyta jóvá. A VP költségvetési szervei - az Áht. 88. (4) bek. előírásának megfelelően - a PM által vezetett nyilvántartásban szerepelnek. Az SZMSZ tervezetét a VP december 3-ára elkészítette, ennek felügyeleti szervi jóváhagyására a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem került sor.

20 Az SZMSZ hiányában a szervezet évben is az évben készült, a feladatváltozásokkal aktualizált ügyrend tervezet szerint dolgozott. A VP a törvényekben és más jogszabályokban előírt feladatrendszeréhez megfelelően illeszkedő új szervezeti és irányítási mechanizmust alakított ki, amelyben elkülönültek az államigazgatási eljárás szerinti első- és másodfokú hatósági jogkörök. A vámtörvényben meghatározott utólagos ellenőrzési feladatok végrehajtásában a VPOP Ellenőrzési Hivatala szakmai irányítása mellett jelentős szerepet töltenek be a területi parancsnokságok ellenőrzési osztályai. A VPOP-nál, az országos parancsnok közvetlen irányításával működő négy szakmai főigazgatóság mellett, megvalósult az egyes szolgálati ágak egységes, koordinált felügyelete és irányítása. Az alsó fokú szervek szintjén létrehozott szakosított és a speciális feladatokra szakosodott vámhivatalok előnye a szakértelem koncentrálása, megalapozottabb vámérték megállapítás és hatékonyabb utóellenőrzés (pl. a 7. sz. Vámhivatal az egész országban központosítottan végzi a személygépkocsik vámkezelését, a 16., 18. sz. Vámhivatalok kizárólag jövedéki termékekkel foglalkoznak). Az irányítás és ellenőrzés hatékonyságának erősítését célozza az évben kialakított és mára már jól működő szakreferensi rendszer. E rendszer előnye, hogy a felső vezetés hamarabb kap információt a vámhivatalokban felmerülő problémákról és ezek megoldására a döntések, az intézkedések hamarabb meghozhatók. A behajtási tevékenység színvonalának javítása érdekében a vámhivatalok többségénél 1997-ben létrehozták a végrehajtási tevékenység elkülönült, szakirányú szervezeti egységeit, a megyeszékhelyi végrehajtási alosztályokat. Az évtől működő Központi Járőrszolgálati Parancsnokság az ország egész területén lát el a

21 feketekereskedelem visszaszorítása érdekében ellenőrzési és felderítési feladatokat. A jövedéki ellenőrzési feladatokat az országos parancsnokság koordinálása és irányítása mellett 9 megyei parancsnokság és 56 vámhivatal látja el. Az ésszerű szervezeti módosítások, az irányítási és ellenőrzési funkció hatékonyságának erősítését szolgáló átrendezések mellett is tapasztalható volt a feladatok és a szervezet személyi, tárgyi feltételei között az összhang hiánya, a többletfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközök csak részben álltak a szervezet rendelkezésére. Az utóbbi három évben a VP létszáma a feladatnövekedésekhez rendelten 6064 főről, három év alatt 1864 fővel, 7928 főre emelkedett ban határátkelőhely-fejlesztés címén 514 fő, továbbá jövedéki ellenőrzés és informatikai feladatok teljesítése céljából további 250 fő, összesen 764 fő többlet munkaerő alkalmazása vált lehetővé ben további 850 fővel emelkedett a létszám, ami új szervezeti egységek kialakításával, illetve a már meglévő hivatalok fejlesztésével (pl. VP Központi Járőrszolgálati Parancsnokság, illetve a 17. és 18. vámhivatalok) volt összefüggésben ban a jövedéki adótörvényben meghatározott többletfeladatokra, valamint az - uniós csatlakozási folyamathoz kapcsolódóan - Integrációs Hivatal kialakításához további 250 fő felvételére kapott pénzügyi támogatást a VP. A VP összlétszámán belül a hierarchia különböző szintjein végbement tényleges létszámváltozások - az új létszám felvétellel és a belső áthelyezésekkel együtt - a tervezettől eltérően alakultak. Míg a feladatnövekedések döntően a vámhivataloknál, mint alsó fokú szervek szintjén jelentek meg, addig a belső áthelyezések révén a közép- és felsőfokú szervek felszívták az állomány nem jelentéktelen és

22 képzett hányadát, gyengítve ezzel a vámhivatalok személyi erőforrásait. Az közötti időszakban összesen 301 fő ( fő) létszám rendeződött át az alsó fokú szervektől közép-, illetve felsőfokú szervhez. Ebből a VPOP létszámnövekedése összesen 81 fő volt. A vámhivatalok minimális létszámigényének tervezéséhez a feladatok tipizálása és egységesítése érdekében a VP utasítást adott ki. A közép és alsó fokú szervek tényleges létszáma alacsonyabb, mint a technológiai rend alapján szükséges minimális létszám. A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém Megyei Parancsnokság állománytáblája szerint a minimális hivatásos létszám 623 fő lenne, ezzel szemben a tényleges hivatásos létszám 444 fő, a Bács-Kiskun, Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Parancsnokság minimális hivatásos létszámigénye 538 fő, tényleges hivatásos létszáma 454 fő volt évben A tényleges létszám kapacitását a munkarenden belüli kieső idők (szabadságok, betegségek, vezénylések, továbbképzések) is csökkentik. Ennek nagyságrendje VP szinten mintegy 20%- os volt évben. Győr-Moson-Sopron, Esztergom-Komárom és Veszprém Megyei Parancsnokságról kötelező oktatáson 245 fő, egyéb továbbképzésen 399 fő vett részt, ami 79 nap/fő, illetve 4 nap/fő munkaidő kieséssel járt. A Bács-Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Parancsnokság esetében ugyanez 139 fő, illetve 143 fő kiesését és 50 nap/fő, illetve 2 nap/fő távollétet jelentett. A Hszt. szerint az 1 fő által teljesíthető túlórák száma nem haladhatja meg az évi 300 órát és a teljesített túlórákat elsősorban szabadnapokban kell kiadni. Az állomány leterheltsége nem teszi lehetővé az összes túlórák szabadnapokban történő kiadását, mivel az éves rendes szabadságok kiadása is sok esetben problémát jelent. A VP testülete által évben teljesített összes túlórák száma óra, ebből óra a hivatásos és óra a közalkalmazotti állományé. Az évben teljesített összes

23 túlóra óra volt, ebből órát a hivatásos, órát pedig a közalkalmazotti állomány teljesített. A teljesített túlórákból a pénzben kifizetett órák aránya évben 84,6, illetve 85,3%-os volt, ami 1997 és évben 71, illetve 201 M Ft-tal növelte a bérkiadást. A hivatásos állomány állami iskolai végzettség szerinti megoszlása nem mutat kedvező képet. A magasan kvalifikált szakemberek aránya a szükségesnél alacsonyabb. Az alsó fokú szervek állományának átlagéletkora év közötti. Az újonnan felvett fiatalok sem magasabb (felsőfokú) állami iskolai, sem szakmai végzettséggel nem rendelkeznek ban az 5330 fő hivatásos állományból 16,8%, 1997-ben a 6121 fős állomány 17%-a, 1998-ban a 6387 fős állomány 16,8%-a rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel. Növekedett az egyetemet és főiskolát végzettek száma, azonban arányukban nem történt előrelépés. Az sem tekinthető pozitív változásnak, hogy a többszörösére növekedett hatósági feladatok mellett négy év elteltével 44 főről mindössze 50 főre emelkedett a jogi egyetemet végzettek száma, akik közül 13 fő tette le a jogtanácsosi szakvizsgát. Ez az arány az APEHnál éppen duplája. A feladatellátás színvonalának emelése érdekében a VP támogatja az állomány továbbtanulását ben 613 fő, 1998-ban 870 fő vett részt felsőfokú állami iskolai képzésben évben 4319 fő, a hivatásos állomány 81%-a rendelkezett középfokú iskolai végzettséggel. Ez évre 4959 főre, 1998-ban 5200 főre emelkedett, aránya viszont nem változott. A VP a hivatásos állományba felvett pénzügyőrök részére biztosítja a szakmai képzést. A testület valamennyi egyenruhás tagjának kötelező elvégeznie egy négyhetes előképző tanfolyamot, majd a felvételt követő egy éven belül meg kell kezdenie a 6 hónapos bentlakásos alapfokú szaktanfolyamot is.

24 A Vám- és Pénzügyőrség feladataiból következően a nyelvismeret fontos követelmény, különösen a határvámhivataloknál szolgálatot teljesítőknél. Jelentős a nyelvtudással rendelkezők aránya, de továbbra is az alapfokú nyelvismeret a jellemző évben alapfokú nyelvvizsgával 676 fő, középfokú nyelvvizsgával 369 fő, felsőfokú nyelvvizsgával 147 fő rendelkezett (33 főnek van két alapfokú nyelvvizsgája, kettőnél több nyelvvizsgával 18 fő rendelkezik és 29 főnek van két középfokú, 17 főnek pedig két felsőfokú nyelvvizsgája). A szervezetnél kialakult jövedelmi viszonyok az érdemi ügyintézők tekintetében nem segítik a munkaerő megtartását. Az érdemi ügyintézők átlagbére és átlagjövedelme az ügyviteli alkalmazottak és a fizikai dolgozóknál kialakult átlaghoz képest alacsony, a jövedelmi arányok nem követik a szaktudásbeli és a felelősségbeli különbségeket. Az évihez viszonyítva a testület évi átlagbére ( Ft-ról Ft-ra) 22,9%-kal, az átlagjövedelem ( Ft-ról Ft-ra) 38%-kal emelkedett. Amig a testületi átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedett (171,2, illetve 138,8%), a felső vezetők és vezetők átlagbére és átlagjövedelme addig az érdemi ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak és fizikai dolgozók átlagbére 25,2-29,8-27,8%-kal, átlagjövedelme pedig 31,2-43,5-54,1%-kal emelkedett. Az átlagbérek és átlagjövedelmek alakulása és növekedési üteme az ügyintézők körében volt a legalacsonyabb 25,2-31,2%. Állománycsoporton belül igen kedvezőtlen arány alakult ki az érdemi ügyintézők és a fizikai dolgozók átlagbére és átlagjövedelme között, ez utóbbiak esetében a növekedési ütem 2, illetve 22,9% ponttal volt magasabb. A VP tevékenységét a hatékony és takarékos működés szempontjából hátrányosan befolyásolják, hogy a VPOP különböző szervezeti egységei területileg széttagoltan működnek. A vámhivatalok rendelkezésére álló épületek nagy részében nem megoldható az egyes szakterületek szétválasztása, az ügyfélfogadás elkülönítése, többségük nem

25 rendelkezik pl. a kamionok átvizsgálásához szükséges fedett tárolóval. Nem, vagy nehezen megoldott az irattározás. A Bevételi Főigazgatósághoz tartozó Vám- és Adófőosztály Bp. IX. Mester utcában, a Jövedéki Főosztály Bp. XII. Hajnóczi utcában, az Informatikai Főosztály pedig Bp. IX. Munkácsy M. utcában található. A Budakörnyéki Vámhivatal egységei Budaőrsön 6, Törökbálinton 8, Százhalombattán 2, Pilisvörösváron 2, továbbá Pomázon, Solymáron 1-1, összesen 20, ezen kívül a székesfehérvári vámhivatal 16, a pécsi vámhivatal 8, a győri vámhivatal 19, a soproni vámhivatal 10, a veszprémi vámhivatal 9, a debreceni vámhivatal 9, a záhonyi vámhivatal 13 kirendeltségen működnek A kiadások és a bevételek alakulása Az adó- és vámbevételek, valamint az ezek beszedése érdekében felmerült működési és fejlesztési kiadások növekedési üteme között a vizsgált években kapcsolat nem volt tapasztalható. A bevételek hullámzását a jogszabályi változások eredményezték. A bevételek és kiadások változásának alakulása

26 Az adó- és vámbevételek, valamint a kiadások aránya az Egyesült Királyság vámszerveinél 1,1% körül alakult. A VPnél ez az arány a vizsgált időszakban 1,75% és 2,98%-os intervallumban mozgott. Év Kiadások folyó áron (Mrd Ft) A kiadások és bevételek alakulása az évek között. Bázis-viszonyszám év 100% Adó- és vámbevételek (Mrd Ft) Bázisviszonyszám év 100% Kiadások aránya a bevételekhez (%) Infláció mértéke az előző évhez (%) ,2 100,0 467,9 100,0 1,75 18, ,1 111,0 666,8 142,5 1,36 28, ,8 241,5 764,1 163,3 2,59 23, ,1 306,1 841,3 179,8 2,98 18, ,2 331, ,0 2,05 14,3 A kiadások növekedési üteme nominál értéken számolva az év kiugró (217%) növekedését követően folyamatosan mérséklődött, 1998-ban a növekedés üteme már nem érte el az infláció mértékét, így a kiadások reálértékét nem sikerült megőrizni, miközben a szervezet feladatai folyamatosan bővültek. A kiadások szerkezete évtől kezdődően eltolódott a beruházások javára, ami az informatika és a határátkelőhelyek fejlesztését, a vámhivatalok és a VPOP elhelyezési

27 körülményeinek javítását szolgálta. A fejlesztések ellenére is a VP technikai erőforrások tekintetében még elmarad az uniós tagországok fejlettségi szintjétől. A bevételek növekedési üteme nominál értéken számolva 10,1% és 58% között mozgott. A növekedés ütemére hatással volt: ˇ a forint leértékelése, mert ezáltal nőtt az importált termékek vámértéke; ˇ az áruforgalomnak az infláció mértékét meghaladó értéknövekedése; ˇ az importált termékek összetételének változása, ami kedvezően hatott az import ÁFA és az import fogyasztási adó növekedésére; ˇ a törvényi változás, ami a jövedéki adót a VP által beszedett adóbevételekbe integrálta; ˇ a vámpótlék, amely évtől növelte a bevételeket, majd mértéke és ezáltal összege folyamatosan csökkent és július 1-től megszűnt; ˇ az adómértékek valorizálása, valamint az adóztatás alá vont termékek körének módosítása mind pozitív, mind negatív irányba hatott a bevételek alakulására. A bevételi struktúra a vizsgált időszakban jelentősen megváltozott. A bevételekben egyre kisebb szerepet töltenek be a vámbevételek és nagyobb részt képviselnek az import ÁFA és a jövedéki adóból származó bevételek. A bevételek növekedését mérsékelte a Közösségi Vámkódex EU vámtételekhez való igazodása (vámleépítés), a vámtételek mértékének csökkentése, valamint a statisztikai illetéket fizetők körének szűkítése. 2. A vám- és egyes adóbevételek realizálásával kapcsolatos hatósági tevékenység 2.1. A vám- és jövedéki alanyok regisztrálása A központi költségvetés bevételeinek realizálása szempontjából kiemelt jelentősége van a vám- és jövedéki alanyok vámhatósági nyilvántartásba kerülésének.

JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről 0511 2005. április 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-13-70/2004-2005.

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről 357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének

Részletesebben

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118. JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

JELENTÉS. a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről. 0734 2007. szeptember

JELENTÉS. a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről. 0734 2007. szeptember JELENTÉS a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről 0734 2007. szeptember 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport

Részletesebben

Jelentés a 2009-2010. évek költségvetési folyamatait érintő gazdálkodási problémákról

Jelentés a 2009-2010. évek költségvetési folyamatait érintő gazdálkodási problémákról Jelentés a 2009-2010. évek költségvetési folyamatait érintő gazdálkodási problémákról A 2009. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló 2010. évi XCVIII. törvény 30. -ának (2) bekezdése előírja a

Részletesebben

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai

Részletesebben

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. 9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. Pécs, 2015. március 31. Rázga Miklós ügyvezető igazgató Tartalom Tartalom:...2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ...3 A Társaság bemutatása...3 A Társaság

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 15161 Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0747-086/2015.

Részletesebben

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről ~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Szombathely Megyei Jogú Város Gazdasági és Városstratégiai Bizottság részére

E L Ő T E R J E S Z T É S Szombathely Megyei Jogú Város Gazdasági és Városstratégiai Bizottság részére 1 2 E L Ő T E R J E S Z T É S Szombathely Megyei Jogú Város Gazdasági és Városstratégiai Bizottság részére SZOMBATHELYI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KFT. 2015. ÉVI I. FÉLÉVES MÉRLEGBESZÁMOLÓJA Tisztelt Gazdasági és

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni

Részletesebben

JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről 2002. május 0216 Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-17-141/2001-2002. Témaszám: 572 Az

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzéséről Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom Nonprofit Kft. 14068 2014. április

Részletesebben

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3072-024/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560103

Részletesebben

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésének végrehajtása (Bevezető rész) A világban végbemenő változások következményeként külpolitika és külgazdaság

Részletesebben

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag)

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag) MELLÉKLETEK III/2 A. számú melléklet A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének teljesítése (munkaanyag) ezer Ft-ban Cím Alcím cím csop. Jog- Jog- Előir. Kiemelt cím csop. előir. LXXI. FEJEZET Kiemelt

Részletesebben

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Új napirendi pont 28. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Tárgy: Beszámoló az Állami Számvevőszék

Részletesebben

Bizottsága Szakbizottság

Bizottsága Szakbizottság Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: 14916-3/2012. Tárgy: Az önkormányzat 2012. évi költségvetése Melléklet: Határozatok 1 db rendelet-tervezet Készítette: Közgazdasági Iroda

Részletesebben

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről 0236 J/17/1. 2002. szeptember 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-06-21/2002.

Részletesebben

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről 9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE II. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az informatika alkalmazás fejlődése

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a

Részletesebben

9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről 9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

éves JeLenTés 2011 J/6890.

éves JeLenTés 2011 J/6890. éves JeLenTés 2011 J/6890. éves JeLenTés A Magyar nemzeti Bank 2011. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Fe le lõs ki adó: dr. Simon András 1850 Budapest, Szabadság

Részletesebben

JELENTÉS a Munkáspárt 2000-2001. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Munkáspárt 2000-2001. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről JELENTÉS a Munkáspárt 2000-2001. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 0303 2003. január 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1 GÁRDOS CSABA 1 A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába Az államháztartási pénzügyi rendszer reformjának egyik fontos és kiemelt eredménye a kincstári

Részletesebben

JELENTÉS. 12101 2012. augusztus

JELENTÉS. 12101 2012. augusztus JELENTÉS a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány 2009-2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 12101 2012. augusztus Állami Számvevőszék Iktatószám:

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KÖZHASZNŰ EREDMÉNYKIMUTATÁSA " " VÁLTOZAT

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KÖZHASZNŰ EREDMÉNYKIMUTATÁSA   VÁLTOZAT 2 3 7 0 2 0 3 3 9 0 0 1 5 7 2 0 2 Statisztikai számjel 0 2-0 9-0 7 8 2 1 3 Cégjegyzék száma A szervezet megnevezése: Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. A szervezet címe: 7621 Pécs, Színház tér 1. 2 0

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

SZÁMVEVİI JELENTÉS. Tompa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenırzésérıl. 2008. július

SZÁMVEVİI JELENTÉS. Tompa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenırzésérıl. 2008. július BÁCS-KISKUN MEGYEI ELLENİRZÉSI IRODA - KECSKEMÉT SZÁMVEVİI JELENTÉS Tompa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenırzésérıl 2008. július 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság

Részletesebben

ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 13023 2013.

ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 13023 2013. , ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 13023 2013. március Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0037-052/2013. Témaszám: 1076

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT Oldal: 1 / 6 A szabályzat hatálya A Kőbányai Diákok Sportegyesülete (továbbiakban: KDSE) Gazdálkodási Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) az elnökségre és a KDSE vel megbízási szerződésben lévőkre terjed

Részletesebben

SZÖVEGES INDOKLÁS A 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓHOZ

SZÖVEGES INDOKLÁS A 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓHOZ SZÖVEGES INDOKLÁS A 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓHOZ 1.) A felügyelőség 2004. évi szakmai tevékenységének és működésének összefoglalása Szakmai munkánkat az éves munkatervünk határozta meg, amely a

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzat

Letenye Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8868 Letenye Kossuth L. u. 10. Tel.: 93/544-989 Letenye Város Önkormányzat 2010. évi költségvetése Megtárgyalta: Pénzügyi Bizottság - 1 - Letenye Város Önkormányzat önállóan működő

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adóvisszaigénylés lehetősége 2016

A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adóvisszaigénylés lehetősége 2016 A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adóvisszaigénylés lehetősége 2016 Az Európai Unió több tagállamában, így Magyarországon is, a közúti árufuvarozási, személyszállítási

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) A Közalapítvány

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

JELENTÉS. a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről

JELENTÉS. a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről JELENTÉS a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről 0925 2009. augusztus 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Éves beszámoló K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2015. január 1. - 2015. december 31. Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

-^/j?hj 4SiJto4o ± _. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Osztály. ellenőrzési jelentés

-^/j?hj 4SiJto4o ± _. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Osztály. ellenőrzési jelentés MC Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Osztály 'mwa,> -> T,i u«. X. Kerület Kőbányai On\n,r, ->\. Kc-p\iseió'-tcstüiet ülése -^/j?hj 4SiJto4o ± _ Budapest,.,,,.,

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19.

Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19. ALTEO Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19. ALTEO NYRT 2014. I. negyedévre vonatkozó időközi vezetőségi beszámoló 1 Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Részletesebben

A központi beruházások kiadási előirányzata 100 millió forint, mely a Vám- és Pénzügyőrség lakástámogatás előirányzatát jelenti.

A központi beruházások kiadási előirányzata 100 millió forint, mely a Vám- és Pénzügyőrség lakástámogatás előirányzatát jelenti. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 2007. évi tervezett kiadási-bevételi főösszege 151440,0 millió forint, a költségvetési támogatás összege 130490,2 millió forint, a bevételi előirányzat pedig 20949,8

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére 2. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április JELENTÉS Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3099-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560130

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Derzsényi Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Absztarkt Napjainkban ismét kiemelt hangsúlyt kapott a honvédelmi tárca beszerzésének decentralizációja,

Részletesebben

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében 1 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL S Z E G E D Horváth Mihály u. 1/b. 6701 Pf. 129 (62) 551-950 Fax: (62) 425-581 web:www.csmfhiv.hu

CSONGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL S Z E G E D Horváth Mihály u. 1/b. 6701 Pf. 129 (62) 551-950 Fax: (62) 425-581 web:www.csmfhiv.hu CSONGRÁD MEGYEI FÖLDHIVATAL S Z E G E D Horváth Mihály u. 1/b. 6701 Pf. 129 (62) 551-950 Fax: (62) 425-581 web:www.csmfhiv.hu Szám: 28033-21/2009. Tárgy: 2008. évi szöveges beszámoló Előadó: Bozsóné Hiv.sz.:

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a Társadalombiztosítási Alap kezelőjénél végzett szárnvevőszéki vizsgálatok hasznosulásának utóellenőrzéséről 1992. augusztus 110. - 2 - Az ellenőrzést vezette: Barnberger Mária (az

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. Statisztikai számjel: 1073441-4010-114-06 Cégjegyzék szám: 06-10-00056 'Mérleg eszközök (aktívák)

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel/államháztartás Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere. 2016. Lelkes

Részletesebben

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Ikt. sz.: ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 2014 A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Eszközök és források értékelési szabályzata a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Részletesebben

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójához BELVÁROSI KASZINÓ SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZŐ KFT. 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

Tájékoztató. Füzesgyarmat Város Önkormányzat önkormányzat költségvetési szervének 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról,

Tájékoztató. Füzesgyarmat Város Önkormányzat önkormányzat költségvetési szervének 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról, Füzesgyarmat Város Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-058., 491-401. Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu. Tájékoztató Füzesgyarmat Város

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési tevékenységéről

BESZÁMOLÓ. A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szociális és Gyámhivatala Ügyszám: 06/181-2/2011. BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési

Részletesebben

A KAPOSVÁR JÉGCSARNOK KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1/2016 (IV. 28.) SZÁMÚ ALAPÍTÓI HATÁROZATA

A KAPOSVÁR JÉGCSARNOK KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1/2016 (IV. 28.) SZÁMÚ ALAPÍTÓI HATÁROZATA A KAPOSVÁR JÉGCSARNOK KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1/2016 (IV. 28.) SZÁMÚ ALAPÍTÓI HATÁROZATA A KAPOS HOLDING Zrt. (7400 Kaposvár, Áchim A. u. 2. képviseli Gombos Attila elnökvezérigazgató), mint a KAPOSVÁR

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20. Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter VIII/ /2013. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült

Részletesebben

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM 12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben