9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

Átírás

1 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Magyar Távirati Iroda átalakulása Részvénytársasággá 2. Az MTI költségvetési fejezet, illetve az Rt. működése, gazdálkodása tervezésének és végrehajtásának ellenőrzése 3. Létszám- és bérgazdálkodás 4. Az eszköz- és vagyongazdálkodás 5. A befektetett eszközállomány (vállalkozásokban való részvétel) alakulása 6. A gazdálkodás néhány elemének ellenőrzése 7. A számvitel rendje 8. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás rendje 9. A vagyonnyilvántartás vezetése Melléklet A nemzeti kép-, hír- és sajtóügynökségi feladatokat ellátó Magyar Távirati Iroda (továbbiakban MTI) a vizsgált időszakban (1991-től július 15-ig, az átalakulásig) a többször módosított 1037/1986. (VI. 26.) MT sz. határozat alapján önálló költségvetési fejezetként működött. Feladata a hazai tömegtájékoztatási eszközök, politikai és gazdálkodó szervezetek bel- és külföldi hírekkel, képekkel, sajtószolgálati anyagokkal való ellátása, valamint a külföldi hír-, kép- és sajtóügynökségek részére Magyarországról szóló sajtóanyagok biztosítása volt. Az Országgyűlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében alkotta meg az évi CXXVII. törvényt a nemzeti hírügynökségről. E tevékenység ellátására az állam nevében az Országgyűlés egyszemélyes részvénytársaságként, július 15-i hatállyal megalapította a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (továbbiakban: Rt.), mint az MTI költségvetési szerv általános jogutódját.

2 A 70/1997. (VII. 15.) OGY határozattal elfogadott Alapító Okirat az Rt. közszolgálati feladatait részletesen meghatározza. Az Alapító az MTI költségvetési szerv vagyonmérlegében kimutatott vagyont a részvénytársaság saját tőkéjeként bocsátotta a részvénytársaság tulajdonába és rendelkezésére. Az Rt. alapításkori saját tőkéje 2558,1 M Ft volt, amely 1750,0 M Ft alaptőkéből és 808,1 M Ft tőketartalékból állt. Az alaptőkéből a pénzbeli hozzájárulás összege 250,0 M Ft, a nem pénzbeli hozzájárulás ( apport ) 1500,0 M Ft volt. Az Alapító Okirat szerint: ˇ Az Rt. tevékenységét az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon célszerű működtetésével valósítja meg. Az Rt. közszolgálati feladatai ellátása mellett azok elősegítésére vállalkozhat. ˇ Az Alapító a központi költségvetés Országgyűlés fejezetében az Rt-t közszolgálati feladatai ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti. ˇ Az Alapító Okirat X/6. pontja értelmében az Rt. gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés célja az volt, hogy törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint értékelje az MTI költségvetési szerv, illetve az általános jogutódjaként megalapított Rt. működését, az állami vagyonnal való gazdálkodását, a közszolgálati feladatok ellátására folyósított költségvetési támogatás (céltámogatás) felhasználását. Mindezt figyelembe véve arra kerestünk választ, hogy: ˇ az MTI költségvetési fejezet megszűnése és az Rt. megalakulása a vonatkozó jogszabályok betartásával ment-e végbe; ˇ a költségvetési szerv megszűnése és az Rt. megalakulása során milyen változások álltak be a vagyoni és pénzügyi helyzetben; ˇ a változó feladatok ellátásához rendelkezésre álló szervezeti, személyi és tárgyi feltételek miképpen állnak rendelkezésre; ˇ milyen üzleti stratégia szerint kezdi meg működését az Rt. ; ˇ az MTI és az Rt. a vonatkozó jogszabályokban, illetve az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően, törvényesen, célszerűen és eredményesen gazdálkodik-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal és központi költségvetési támogatással; ˇ milyen mértékben biztosított az összhang a közszolgálati feladatok, valamint az MTI és az Rt. személyi és tárgyi feltételei között; ˇ az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzésének megállapításaira kidolgozott intézkedési tervek végrehajtása milyen eredményekkel járt, van-e az Rt. gazdálkodását illetően

3 további aktualitásuk, illetve az Rt. milyen távlati stratégiát alakított ki; ˇ a részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete (továbbiakban: TTT) működése, feladatellátása mennyiben segítette az Rt. megalakulásának és működésének törvényességét; ˇ a részvénytársaság Felügyelő Bizottsága (továbbiakban: FB) megalakulását követően hogyan és milyen tartalommal kezdte meg működését. Az ellenőrzés - az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (1) bekezdése, illetve az Állami Számvevőszékről szóló, többször módosított évi XXXVIII. törvény 2.. (3). bekezdése alapján - az előző számvevőszéki vizsgálat óta eltelt időszak ( évek) gazdálkodására terjedt ki, ezen belül kiemelten foglalkozott az Rt. megalakulását megelőző év, valamint az átalakulási időszak gazdálkodásának értékelésével, részben a bekért adatok áttekintésével, részben a helyszíni ellenőrzés során szerzett ismeretek felhasználásával. A költségvetési fejezeti gazdálkodás értékelése elsősorban a tanúsítványokban közölt adatokra alapozódott abból a célból, hogy bemutassa az Rt. megalakulásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A helyszíni ellenőrzés az átalakulás lebonyolításának szabályszerűségére és a megalakult Rt. gazdálkodásának vizsgálatára koncentrálódott. Az ellenőrzéssel, illetve az az alapján elkészült jelentéssel egyidejűleg eleget teszünk az Nht. 9. -ában foglalt azon kötelezettségünknek, hogy az Rt. beszámolójához mellékelendő jelentést az Rt. tevékenységéről elkészítettük, illetve az Nht ában előírt, az Rt. gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó feladatunkat is teljesítettük. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az MTI, mint költségvetési szerv átalakítása 1993-tól napirenden volt. A Kormány felügyelete alóli kivonás és a Magyar Köztársaság Országgyűlése felügyelete alatt működő gazdasági társaság megalapítása az Alkotmánybíróság 61/1995. (X. 6.) AB határozata alapján történt, az Nht. hatálybalépésével és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratának kibocsátásával. Az alapítással kapcsolatban előzetes gazdasági koncepció nem készült, a részvénytársasági formában való működéssel

4 kapcsolatosan várható többletköltségekről az Rt. készített egy felmérést, amelyet az országgyűlési bizottságok a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során tárgyaltak. Az igazgatótanács, ill. közgyűlés nélkül létesített Rt. működésének törvényessége érdekében az Nht. és az Alapító Okirat meghatározott jogosítványokkal felruházott testületek, szervek létesítését, feladatát írja elő. A TTT, az FB és a könyvvizsgáló működése megítélésünk szerint képes biztosítani a működés szabályszerűségét. Az Nht. 9. -ában előirt azon kötelezettség, hogy az Rt. éves beszámolójához mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről, nehezen megoldható és rendszeresen ismétlődő párhuzamos ellenőrzést igényel. Az Rt. megalapításához szükséges intézkedések körében az elnöki pályázat kiírása, a beérkező pályázatok értékelése a megfelelő tartalmi és formai előírások betartásával történt meg. A cégbírósági bejelentés megtétele egy hónapos késéssel teljesült. Az Rt. ingatlanait hivatalból kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, erre azonban az ellenőrzés időszakában még nem került sor. A késedelmekben az Rt. vétlen, mert ezek az intézkedések nem az ő hatáskörébe tartoznak. Az MTI Rt. a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság CG /10. sz. végzésével június 15-i kelettel bejegyezte. Az Rt. tanácsadó, javaslattevő, véleményező és egyes esetekben döntéshozó testülete a TTT, mely az Nht-ben és az Alapító Okiratban meghatározott feladatainak időarányosan eleget tett, hozzájárult az Rt. törvényes működése kereteinek kialakításához. Az FB a működését lényegében 1998-ban kezdte meg, így az Nht. és az Alapító Okirat által megfogalmazott jogosítványaival még nem élt. Az FB az Rt. belső ellenőrzésének irányítását belső ellenőr, illetve ilyen szervezet hiányában nem gyakorolja. Mind a TTT, mind az FB működésének adminisztratív háttere biztosított, a megfelelő munkaterveket elfogadták. Az Nht. úgy rendelkezik, hogy a TTT tagjait az országgyűlési képviselők alapdíjának megfelelő összegű díjazás illeti meg. A törvény nem tesz említést az FB tagjainak díjazásáról, sem a TTT- és FB- tagok költségtérítéséről, ezzel kapcsolatban többszöri egyeztetésre került sor a testületek és az Rt. vezetése között. Jogértelmezési problémát vetett fel az Rt. vezetése és az FB között az FB tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó azon Nht. előírás, miszerint az FB tagjai nem állhatnak munkaviszonyban a részvénytársasággal. A 70/1997. (VII. 15.)

5 OGY határozat ugyan a dolgozói küldötteket kiveszi a szabály alól, ezzel azonban a törvény vonatkozó előírásának hatályát nem szüntetheti meg; ezért az Rt. ügyvezetését ellenőrző FB tagjainak összeférhetetlenségét szabályozó törvényi előírások pontosítása szükséges a munkavállalói tagokra nézve, vagyis, ne legyen összeférhetetlenségi ok az Rt-vel létesített munkaviszony. A könyvvizsgálói tevékenység feltételei és keretei adottak, a szükséges szerződést megkötötték, a könyvvizsgáló azonban tevékenysége érdemi részét az ellenőrzés befejezéséig még nem gyakorolta. A helyszíni ellenőrzés befejezését követően megtörtént a könyvvizsgáló részéről az Rt évi éves beszámolójának auditálása, a könyvvizsgáló és a FB azóta rendszeres munkakapcsolatot alakított ki. A jogelőd költségvetési intézmény megszüntetésére a jogszabály által előírt intézkedéseket - az üzleti terv elkészítésének kivételével - az esetek zömében határidőre végrehajtották. Az MTI megszüntetése nemcsak egy költségvetési intézmény, hanem egyúttal egy fejezet megszüntetését is jelentette, amelynek lebonyolítása a szabályozások elégtelensége és időpontja miatt is sok nehézséggel járt. Az ÁSZ korábban már javasolta az évközben megszűnő fejezetek beszámoló készítésének rendjére vonatkozó jogi szabályozást. Az december 31-i fordulónapra elkészített leltár a vagyonértékeléshez teljes körűen nem szolgálhatott alapul, mivel a leltározást nem minden tekintetben hajtották végre szabályszerűen. Az MTI július 15-i fordulónappal elkészített beszámolója - néhány kivételtől eltekintve - megfelelt az előírásoknak, kivéve egy győri ingatlan és Kft. apport nyilvántartását, valamint a befizetési kötelezettség nem teljesítését. Az Rt. nyitómérlegének megállapításához nem történt meg az év végi és az július 15-i intézményi beszámolók auditálása, mivel az a vagyonértékelő konzorciumnak a létrejött szerződés alapján nem képezte feladatát. A nyitómérleg eszmei értéken tartalmazta az archívumok állományát, ezzel főösszege M Ft-tal alacsonyabb az Szt. előírásait kielégítő értéknél. A felmerült problémát - az archívumok állományának tényleges értéken való felvétele mellett - az Szt. 37. (4) bekezdésének módosításával lehetne orvosolni azzal, hogy a földterülethez, az erdőhöz és a képzőművészeti alkotásokhoz hasonlóan az Rt. sajtó- és képarchívuma után sem kellene értékcsökkenést elszámolni. A nyitómérlegbe mintegy 46 M Ft értékkel felvételre kerültek

6 az MTI által bérelt ingatlanok, illetve ingatlanrészek, aminek indokoltsága a jelentésben részletezett okok miatt vitatható. Az auditált nyitómérleg a 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat előírása ellenére október 31-ig nem került beterjesztésre az OGY-hez. A késedelem oka az Rt-nél nem volt nyomon követhető, az Rt. tájékoztatása szerint a beterjesztés késedelmét az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium okozta. A nyitómérleg auditálását november 24-ével ismét elvégezték az időközben feltárt hibák miatt, amelyek a mérleg főösszegéhez viszonyítva nem tekinthetők jelentősnek. A 70/1997. (VII. 15.) OGY határozattal az Rt. tulajdonába adott, az előzetes vagyonértékelésen alapuló vagyonnal az Rt. könyveit nem nyitotta meg, csak a hitelesített nyitómérleg lekönyvelése történt meg november 28-án. Ez időpontban az előbbiekben ismertetett késedelem miatt az OGY a véglegesen megállapított vagyont még nem adta az Rt. tulajdonába. A végleges nyitómérleg (vagyoni állapot) évi lekönyvelésének hiánya ugyanakkor az Szt. előírásait sértette volna. A vagyoni állapot rendezetlenségéért az Rt. nem tehető felelőssé. Az MTI az évi intézményi beszámolójában kimutatott 29,3 M Ft összegű előirányzat-maradványát a PM jóváhagyása nélkül átutalta az MTI Rt. számlájára. A Magyar Távirati Iroda évre vonatkozóan nem kapott mentességet a bevételi járulék fizetése alól, amelyet azonban sem a fejezet, sem a jogutód Rt. nem fizetett be, forráshiányra hivatkozással. A járulék elengedésére vonatkozó kérelmére az Rt. választ nem kapott. Az MTI, illetve az Rt. vagyonáról az analitikus nyilvántartásokat vezették, a bizonylatolás rendje - elsősorban a raktári nyilvántartások hiányosságai és a belső eszközmozgások bizonylatolásának hiánya miatt - nem alkotott zárt rendszert. A vagyonnyilvántartásban az idegen helyen tárolt eszközök az MTI-nél, illetve az Rt-nél tárolt eszközként jelentek meg. Egységes és teljes körű elkülönített nyilvántartás a saját előállítású software termékekről nem állt rendelkezésre. Az Rt. által év végi fordulónappal a készletállomány egy részére vonatkozóan végrehajtott leltározás nem felelt meg teljes körűen a belső szabályozásban foglaltaknak. Az MTI, illetve az Rt. által bérelt eszközökről egységes nyilvántartás nem volt, leltározásuk 1996., illetve év végén nem történt meg. Az MTI fejezet, illetőleg az Rt. feladatát illetően megállapítható, hogy az 1990-es évek második felére az MTI

7 feladatellátása lényegében az alapfeladatokra szűkült le, romló gazdálkodási feltételek és növekvő állami támogatás biztosítása mellett. Az Rt. Nht-be foglalt, ún. közszolgálati feladat-meghatározása nem jelentett számottevő változást az MTI korábbi feladataihoz képest. Az MTI belső szabályozottsága nem volt teljes körű és a folyamatos karbantartás is több esetben elmaradt. A hiányosságok különösen szembetűnőek voltak a gazdálkodással összefüggő területeken. A számvitel rendjének szabályszerűsége nem volt kielégítő. A költségvetési szerv időszakban alapvető szabályzatok (pl. a számlarend) aktualizálása évekig elmaradt, amivel jogszabályi előírást is sértettek. Az Rt évben nem léptette hatályba az Szt-ben előírt szabályzatokat. A számviteli politikát, a leltározási, az eszközforrás értékelési és a pénzkezelési szabályzatot évre visszamenőleges hatállyal adták ki. A számviteli rendre és az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatok az ellenőrzés lezárásakor is csak tervezetként álltak rendelkezésre. A számlatükör viszont kiadásra került évben - elsősorban a vagyonértékelés elhúzódása miatt - a számviteli politika nem tudta a gyakorlatban megvalósítani fő célkitűzései közül a vezetői információs rendszer folyamatos, naprakész adatokkal való kiszolgálását. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás rendje a vizsgált időszakban nem működött kellően áttekinthetően, ami részben a szabályozás, részben a munkafolyamatba épített és a vezetői ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. Gyakran tapasztalta a vizsgálat, hogy a változások által kikényszerített szabályozásmódosítások szóbeli megállapodásokon, a dolgozók által kialakított gyakorlatokon alapultak, amelyeket írásban később sem rögzítettek. Az Rt-nél a belső szabályozás a kinevezett elnök gyors és határozott intézkedései következtében jó irányban halad, az alapvető döntési hatáskörök, az ezekhez kapcsolódó fokozott felelősség, az aláírási és képviseleti jogosultság az SZMSZ elfogadásáig is megfelelően szabályozottak. Belső ellenőr, illetve belső ellenőrzési szervezet nincs. Az elnöki pályázatban megfogalmazódik az irányítás korszerűsítésének igénye, megkezdődött egy új típusú, a folyamatok nyomonkövethetőségét szolgáló controlling rendszer kiépítése, amelynek hatékonysága ebben a kezdeti stádiumban nem ítélhető meg. A gazdasági folyamatok

8 ellenőrzése érdekében szükségesnek látszik belső ellenőr alkalmazása is és a vezetői, valamint a munkafolyamatokba illesztett ellenőrzési rendszer felülvizsgálata, javítása. A vizsgált időszakban - különösen annak második felében - sem a támogatások, sem a saját bevételek emelkedése nem érte el a költségek növekedésének ütemét, s tovább nehezítette a helyzetet a szervezeten kívüli okok miatt felhalmozódott jelentős mértékű kinnlevőség. A fejezet vezetése elsősorban költségcsökkentő intézkedések révén igyekezett a működőképességet megőrizni, kisebb figyelmet fordítottak a bevételek növelési lehetőségeinek feltárására. Ezek hatására a vizsgált évek alatt a szervezet eladósodott mind az államnak, mind a szállítóinak. Az Rt. megalapítása során a jogelőd által felhalmozott adósságok rendezése nem történt meg, ezeket az új szervezet teherként örökölte, sőt az alapítás során a tőkeként juttatott támogatással tovább nehezítették a likviditási helyzetet. Az Rt. megalapítása utáni átmeneti időszakban a megbízott vezérigazgató, majd a hivatalba lépő elnök hasonló megoldást alkalmazott. A vizsgálat időpontjára az Rt. alapításkori problémáinak egy része működési céltámogatás juttatásával megoldódott. Az elért részeredmények hatására az Rt. likviditási helyzete, a működés feltételei javultak. Az átalakulás átmeneti időszakának elhúzódása miatt a vizsgálat idejére az Rt. még nem rendelkezett üzleti tervekkel és hosszú távú stratégiával. Az elnöknek a pályázatában foglalt célkitűzései megvalósítására az eltelt rövid idő nem adott lehetőséget, még csak az első lépések történtek meg a legfontosabb kérdésekben, így a szolgáltatási és bérleti szerződések újrakötése, a szervezet legsürgetőbb változásainak megindítása. Ezeknek az intézkedéseknek a hatásai azonban legkorábban az év második felében mutatkozhatnak meg. A részletesen vizsgált költségtételek - kiküldetések, külföldi tudósítói hálózat költségei, gépjárműköltségek, segélyezés, reprezentáció, lakástámogatás - alakulásában elsődlegesen a költségcsökkentési elképzelések és az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedések hatásai figyelhetők meg. A szabályozások hiányosságai, valamint az ellenőrzés elmaradása miatt a vizsgált tételek elszámolása során több, elsősorban formai, de néha tartalmi szabálytalanság is mutatkozott. Az MTI létszáma a vizsgált időszak alatt jelentősen, több, mint a felével csökkent. A csökkenés oka, hogy az MTI Kft-ket hozott létre, valamint megszűntette egyes feladatait években az 1023/1995. (III. 22.) Korm. határozat

9 alapján 217 fős létszámcsökkentést hajtottak végre, ugyanakkor az MTI egyes feladatait külsősökkel, megbízási díjas formában, valamint vállalkozási tevékenységként végeztették el. Az MTInél megbízási jogviszony keretében külsős munkavállalóként, havi rendszerességgel foglalkoztatnak dolgozókat, számuk 50 fő körüli. Tapasztalataink szerint a létszámcsökkentés választott módja gazdasági szempontból nem volt előnyös, a költségek számottevően nem csökkentek. A belső megbízási jogviszonyok keretében foglalkoztatottak szerződéseiből nem volt egyértelműen megállapítható a megbízás tárgyát képező feladat. Egyes esetekben a szerződésből az állapítható meg, hogy a feladat azonos a munkaköri leírásban foglaltakkal. Az Rt. megváltoztatta a megbízási és honorárium szerződések mintáit 1998-ban, ezzel kiküszöbölhetők a korábbi hibák. Az MTI az Rt. időszakában megvalósítandó 90 fős létszámleépítés fedezetére 195 M Ft költségvetési támogatást kapott XII. 20-án. A létszámleépítésre az Rt-nél nem készült koncepció. A létszámcsökkentés költségtöbbletének fedezetére nyújtott költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésére a KEI kapott megbízást a Kormánytól. Mivel a létszámleépítést év során valósítják meg, indokoltnak tartanánk ezt egy átfogó feladat-felülvizsgálattal összekapcsolni. Az MTI bérei között - nominál értékben - éves átlagban 10%-kal emelkedtek, ebből az évi bérfejlesztések voltak jelentősebbek, amelyek fedezetét az 1995-ben végrehajtott létszámcsökkenés adta. Nem kellő megalapozottsággal döntött az MTI, mint költségvetési fejezet a Kft-k alapításáról, illetve azokban való tulajdonosi részarány vállalásáról, mert a kapott osztalék jelentéktelen összeg volt a befektetésekhez képest. A 100 %-os tulajdonú Kft-k működése veszteséges. Az MTI a vizsgált időszakban közel 1 Mrd Ft bruttó beruházási támogatásban részesült. Ebből gépbeszerzésekre és épület rekonstrukciókra fordítottak jelentős összegeket. Az ellenőrzés részletes megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak: 1. Készítse el az Országgyűlés számára az Nht. és az Alapító Okirat módosítási anyagát, ehhez vegye figyelembe a TTT munkaanyagát, valamint a jelentésben foglaltakat. Ezek körében kezelje kiemelten az ÁSZ elnökének az Rt. tevékenységével kapcsolatos évenkénti jelentési kötelezettsége szükségességének felülvizsgálatát; a TTT

10 tagokat megillető díjazáson túli juttatások lehetőségét; az FB munkavállalói tagjainak összeférhetetlenségét. 2. Szabályozza az év közben megszűnő fejezetek, intézmények beszámoló készítésének, a költségvetési gazdálkodásból való kivezetésének rendjét. a pénzügyminiszternek: ˇ Kezdeményezze a számviteli törvény 37. -a (4) bekezdésének az európai számviteli gyakorlattal összehangolt módosítását annak érdekében, hogy a különlegesnek tekinthető tárgyi eszközök és szellemi termékek (pl. sajtó- kép- és hangarchívumok) után az érintett vállalkozásoknak ne kelljen értékcsökkenést elszámolni. az Rt. elnökének: 1. Gondoskodjon az új szervezet törvényes működése szempontjából alapvető fontosságú belső szabályozások kidolgozásáról, bevezetéséről és folyamatos aktualizálásáról (SZMSZ, ügyrendek és munkaköri leírások). 2. Kezdeményezze a TTT és FB tagok részére adható juttatások körének és mértékének meghatározását a Szervezeti és Működési Szabályzatban, folyamatosan ellenöriztesse a kifizetések szabályosságát. 3. Vizsgáltassa meg a belsős és külsős megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatás szükségességét, a korábban megkötött megbízási szerződések tartalmát, különös tekintettel a díjazás megalapozottságára. 4. Gondoskodjon arról, hogy az Rt., mint az MTI költségvetési szerv általános jogutódja, tegyen eleget az évi költségvetésben meghatározott bevételek utáni befizetési kötelezettségének. 5. Foglalkoztasson - legalább a controlling rendszer tapasztalatainak értékelhetőségéig - függetlenített belső ellenőrt, továbbá gondoskodjon (főleg a Pénzügyi Igazgatóság területén a tervezett szervezési intézkedésekkel együtt) a folyamatba épített és a vezetői ellenőrzés megerősítéséről. 6. Tegyen intézkedéseket az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére. Így: a software termékek körének felmérésére, nyilvántartására és leltározására; a leltározási utasítás és ütemterv kiadására; a saját tulajdonú eszközök idegen helyen, az Rt. használatában lévő idegen eszközök kölcsönös felmérésére és nyilvántartásba vételére. II. Részletes megállapítások

11 1. A Magyar Távirati Iroda átalakulása Részvénytársasággá 1.1. Az MTI feladatai és szervezete A MTI feladata abból ered, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya elismeri és védi a sajtó szabadságát (Alkotmány 61. (2) bek.). Ehhez a sajtóról szóló törvény kimondja, hogy az MTI, mint országos hír-, sajtó- és fotóügynökség ellátja a belföldi hírszolgálat feladatait és részt vesz a külföldre irányuló tájékoztatásban (1986. évi II. tv. 10. ). A MTI-ről az 1037/1986. (VI. 26.) MT sz. határozat rendelkezik, amely megalkotásakor megfelelő jogforrási szintnek minősült, az Alkotmánynak az évi XL. törvénnyel történt módosítása viszont kimondta, hogy a hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről 2/3-os törvénynek kell rendelkeznie (Alkotmány 61. (4) bek.). A törvény megalkotására az Alkotmánybíróság a 61/1995. (X. 6.) AB határozatában hívta fel az Országgyűlést június 30-i határidővel. A határozat kimondta, hogy a rendelkezés megsemmisítését a közszolgálati hírügynökségről szóló törvény megalkotásáig felfüggeszti. Az Nht XII. 6-i kihirdetéssel január 1-i hatálybalépéssel született meg. A törvény hatályba lépéséig az MTI feladatát, költségvetési pozícióját, felügyeletét, egyes szervezeti kérdéseit a hivatkozott minisztertanácsi határozat szabályozta. E szerint az MTI ellátja a klasszikus hármas alapfeladatot, a Magyar Köztársaság hír-, kép- és sajtóügynökségi feledatait. Ennek keretében feladata a hazai nyomtatott sajtó, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és más tömegtájékoztatási eszközök, valamint a politikai és gazdálkodó szervezetek ellátása bel- és külföldi hírekkel, képekkel és sajtószolgálati anyagokkal, a külföldi hír-, kép- és sajtóügynökségek, valamint más információs szervezetek hír-, kép- és cikkellátása a magyarországi eseményekről, hazánk életéről. Az alapfeladat teljesítése érdekében, illetve azokhoz kapcsolódva kiadványokat jelentet meg, szakjellegű információkat terjeszt, országos sajtó- és politikai adatbankot, illetve képarchívumot működtet, belés külföldi tudósítói hálózatot tart fenn,

12 kizárólagosan jogosult a külföldi hírügynökségekkel, tájékoztatási adatbankokkal szerződést kötni. Az MTI feladatellátását, annak pénzügyi-gazdálkodási összefüggéseit az Állami Számvevőszék 1990-ben megvizsgálta. Jelentésében több területen gazdálkodási hiányosságot állapított meg, egyben javasolta az MTI vezetésének a feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedési terv kidolgozását, a Kormánynak pedig a nemzeti médiumokra vonatkozó törvény előkészítése keretében - többek között - az MTI eddigi állami feladatellátása áttekintését, a közérdekű működés állami támogatása feltételeinek és mértékének meghatározását, valamint elvi döntést a privatizálhatóságról. Amíg az utóbbi javaslatból a vizsgálati időszak végére valósultak meg egyes elemek, addig az MTI vezetése az intézkedési tervet decemberében elkészítette. Abban az MTI több részlegét érintő átvilágítás, meghatározott körben átszervezések és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében teendő intézkedések szerepeltek. Ezek nagy részét sikerült is megvalósítani, de nem a tervben meghatározott határidőre ben a szervezetet érintő fontos változtatás volt a 7 igazgatóságból 3 megszüntetése (személyzeti, nemzetközi kapcsolatok, rádiólehallgatásokért felelős), így maradt 4, a pénzügyi, a műszaki, a kiadói és a fotóigazgatóság. Egyben kialakult az a struktúra, amely - kisebb változtatásokkal - alapját képezte az MTI feladatellátásának, az intézményi főszerkesztő - egyben általános helyettes - által irányított szakmai munkát a főként szerkesztőségi jellegű szervezeti egységek látták el. A Központi Titkárság egyesítette az eddig szétdarabolt, különböző igazgatási (személyzeti, szociális, jogi, polgári védelmi stb.) funkciókat ellátó szervezeti egységeket. A gazdasági vezérigazgató-helyetteshez pedig a pénzügyi, műszaki, üzemgazdasági, kereskedelmi területek tartoztak. A szervezet egészére kiható fontos döntéseket az Igazgatótanács, az operatív döntéseket a Vezérigazgatói Tanács hozta. E struktúrán belül természetesen voltak különböző elmozdulások, így pl ban, abban az évben, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabb Kori Történeti Múzeuma a Fotóarchívumot védetté nyilvánította. Új vezérigazgató-helyettest

13 neveztek ki, aki a Fotószerkesztőséget, a Fotóarchívumot és a Műszaki Igazgatóságot irányította közvetlenül ben viszont ezek a szervezeti egységek visszakerültek részint a főszerkesztő, részint a gazdasági vezérigazgatóhelyettes alá, ugyanakkor előtérbe került a kereskedelmi tevékenység, ezért a vezérigazgatónak közvetlenül alárendelve, azaz a belső hierarchiában kiemelt helyre, Kereskedelmi és Vállalkozásfejlesztési Igazgatóságot szerveztek, élén igazgatóval. Az intézkedések összefüggtek azzal is, hogy novemberében új vezérigazgatót nevezett ki a köztársasági elnök az MTI élére, mivel az előző megbízatási ideje lejárt. Az 1990-es években az MTI működését meghatározó külső körülmények is igen jelentősen megváltoztak, megszűnt az MTI monopolhelyzete, csökkent a szolgáltatásaik iránti fizetőképes kereslet, a qualifikált újságírók komoly csábításokkal találták szemben magukat a sajtó- és hírpiac új szereplői részéről. Ugyanakkor megkezdődött az állami feladatellátás csökkentésének folyamata is. Ilyen helyzetben az MTI-nél az 1990-es évek elejétől elkezdődött egy ún. kft-sítési korszak, a kft-k szervezésével részint a folyamatos elvárásként megfogalmazott létszámleépítést lehetett demonstrálni, részint az MTI alaptevékenységén túli feladatok ellátásának próbáltak megfelelő gazdasági keretet biztosítani. (Az MTI részesedésével működő kft-kről rövid áttekintést nyújtunk az 1. sz. függelékben.) végéig a szervezeti struktúra lényegében nem változott. Folyamatos kihívást jelentett az MTI számára a hírügynökségi tevékenység műszaki megoldásait és hátterét biztosító technika, technológia robbanásszerű fejlődése. Ennek igyekezett eleget tenni. Példaként hozható fel, hogy 1993-ban megkezdte a műholdas adást, ezáltal az MTI anyagai szélesebb körben voltak teríthetők (külföldi diplomáciai képviseletek, határon túli sajtószervek, önkormányzatok), 1996-ban a Westel Rádiótelefon Kft-vel kötött megállapodás segítségével nyitni tudott a helyi rádiók és televíziók felé (a Westel fax-boxából hívhatták le a híreket a helyi rádiók, tv-k), ebben az évben

14 alakította ki - saját műszaki bázison - az INTERNET csatlakozást is. Az MTI belső szabályozottsága nem volt teljes körű és a folyamatos karbantartás is több esetben elmaradt, melynek egyik indokaként elfogadható, hogy az MTI átalakítása tól napirenden volt. Ugyanakkor a Szervezeti és Működési Szabályzat, amelyet 1994-ben adtak ki és 1996-ban módosítottak, áttekinthető, az egyes szervezeti egységek feladat-meghatározását tekintve ügyrendi mélységű, az irányítási, ügyintézési rendet, a tájékoztatás szabályait, valamint az érdekegyeztetés viszonyait egyértelműen és világosan határozta meg. Volt a belső szabályozásnak egy olyan területe, amely nem egyoldalú, ez pedig az MTI vezérigazgatója és az SZB-titkár által aláírt Kollektív Szerződés. Az 1993-as Kollektív Szerződést már határozatlan időre kötötték azzal, hogy az MTI átalakulása keretében a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá, a közalkalmazott munkavállalóvá, az intézmény céggé változhat. Ezzel a közalkalmazotti jogokat, mint szerzett jogokat kívánták továbbvinni az átalakulást követő időre. A közalkalmazotti törvény hatálybalépését követően megalakult az MTI-nél a Közalkalmazotti Tanács, az MTI vezetésével a közalkalmazotti munkavállalóknak a munkahely vezetésében való részvétele biztosítása érdekében hozták meg az MTI Közalkalmazotti Szabályzatát, amely pl. egyetértési jogot állapít meg a Kollektív Szerződés jóléti célú pénzeszközeinek felhasználása tekintetében a Tanács részére. Az 1990-es évek második felére az MTI feladatellátása lényegében az alapfeladatokra szűkült le, romló gazdálkodási feltételek mellett A Magyar Távirati Iroda Rt. megalakulásával bekövetkezett változások a feladatellátásban Az Nht. az Rt-t nemzeti hírügynökségként határozza meg és ebben a minőségben megállapítja annak közszolgálati feladatait. Ez a feladat-meghatározás nem hozott lényegi változást az MTI feladataihoz képest, csupán nevesített néhány olyan feladatot, amelyet az MTI az 1990-es években a belpolitikai irányultság növekedése miatt már ellátott, így a Parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről, a Kormány tevékenységéről való rendszeres és tényszerű tájékoztatás vagy a határainkon kívül élő magyarság életéről, valamint a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló tájékoztatás.

15 A közszolgálati feladatok közé a törvény beemelt két, eddig is meglévő, külön törvényben szabályozott feladatot, így a választási időszakban, valamint a rendkívüli ill. szükségállapot idején ellátandó tájékoztatási teendőket. Jogi szempontból megkönnyítette az átmenetet, hogy - bár új alapítású Rt-ről van szó - maga az Nht. kimondja az általános jogutódlást (32. (1) bek.). Az átmenet időszakának meghatározása közvetett formában történt, az Nht. kimondta, hogy az MTI hivatalban lévő vezérigazgatójának és helyetteseinek megbízatása a törvény szerint kinevezett elnök hivatalba lépésével szűnik meg. Az átmenet időszakára korlátozta a vezérigazgató jogosultságait azáltal, hogy csak a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosította fel, e tevékenységi körön belül még további korlátokat állított, így pl. a vezérigazgató nem jogosult ingatlan elidegenítésére, meghatározott időtartamon ill. összegen túli szerződés megkötésére, az SZMSZ saját hatáskörben történő módosítására. A törvényi előírások alapján a megbízott vezérigazgató júl. 16-i keltezéssel kiadta az MTI átalakulásával összefüggő belső átmeneti szabályokról szóló 1/1997. sz. Vezérigazgatói utasítását, amelyben a mindennapi, kisebb súlyú szerződések kivételével az összes többi szerződéssel kapcsolatos aláírási és képviseleti jogosultságot saját hatáskörébe vonta, egyúttal kimondta, hogy az utalványozás, ellenőrzés, igazolás rendje változatlan marad és intézkedett az júl. 15-ig használatban volt bélyegzők cseréjéről. Az átmeneti időszak alatt az Rt. a működőképességét megőrizte. Az Rt. elnökét a köztársasági elnök december 1-jei hatállyal nevezte ki. Az elnök ugyanezen a napon kiadta az 1/1997. sz. rendeletét az Rt. szervezeti felépítéséről, irányításáról és ideiglenes működéséről. Már az átszervezés első lépései is igen jelentősen érintették az MTI hagyományos struktúráját, irányítási és működési viszonyait. Alelnökségeket hozott létre (általános szakmai, gazdasági, informatikai), ezekhez funkcionális alapon rendelte hozzá a meglévő szervezeti egységeket, erre különösen jó példa, hogy az informatikai alelnökséghez tartozik a

16 Sajtóadatbank, a Szakkönyvtár, informatikai összefüggéseit illetően a Műszaki Főigazgatóság, a Fotó Szerkesztőség és a Fotóarchívum. A Központi Titkárságot Elnöki Titkársággá szervezte, egyben a feladatkörét kibővítette (TTT- FB titkárság, PR, üzemeltetés irányítása és működtetése). Megszüntette a főszerkesztői posztot, ugyanakkor hírigazgatót nevezett ki, aki a szakmai alelnök helyetteseként a napi hír-, fotóés cikkszolgálat operatív működéséért felel. Stratégiai tervezőcsoport felállítását rendelte el az informatikai alelnökhöz csatlakozva. A legfőbb döntés-előkészítő fórum az Elnöki Kabinet lett (elnök, alelnök, hír- és pénzügyi igazgató, főtitkár). Az alelnököket és a főtitkárt átruházott hatáskörben az adott területek egyszemélyi felelős vezetésére jogosította fel, egyúttal megfelelő határidőt szabott a kiemelten fontos korszerűsítési munkálatok előkészítésére (a szakmai alelnök a szerkesztőségek korszerűsítésére szeptember 30-ig készít javaslatot és ütemtervet, az informatikai alelnök a hírügynökség mikrofilmes és fotóarchívumának korszerű kezelésére pedig március 31-ig), továbbá rendelkezett a munkáltatói jogokról. Az elnök a 2/1997. számú rendeletében kinevezte az alelnököket, a hírigazgatót és a főtitkárt, ugyancsak december 1-i hatállyal, egyben rendezte az aláírási és képviseleti jogosultságát. Megjegyezzük, hogy a rendelet elnevezés helyett az Rt. belső szabályozásában az utasítás elnevezés nem ad félreértésre alkalmat. Az Rt. belső szabályozásának munkálatai megkezdődtek, az SZMSZ előkészítésére kiemelt figyelmet fordítanak, a főtitkár főfelelősségével külön ütemterv szerint végzik. A gazdasági területet érintő szabályzatok közül egyes szabályzatok kiadásra kerültek (Számviteli politika, Pénzkezelési Szabályzat, Eszközök és források értékeléséről szóló, Leltározási Szabályzat) a többi folyamatosan készül. A már elkészült szabályzatoknál a visszamenőleges hatálybaléptetést (1997. július 15.) indokolhatja a számviteli rendben a folyamatosság és az elszámolhatóság biztosítása. Az elnöki pályázatban megfogalmazódik az új belső kommunikáció kialakításának igénye, ezzel párhuzamosan az irányítás korszerűsítése, ezen belül a szakmai, gazdasági,

17 informatikai területek vezetőinek nagyobb önállósággal párosuló nagyobb felelőssége, amely a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzési formák erőteljesebb gyakorlását igényli. Ugyanakkor folytatódik egy új típusú, a folyamatok nyomon követhetőségét szolgáló és biztosító, ún. controlling rendszer kiépítése, amely az Rt. elgondolásai szerint már első felében biztosítja az Rt. vezetése számára a pénzügyek szervezeti egységekre és termékekre lebontott, naprakész áttekinthetőségét. A controlling rendszer hatékonyságát a jelen stádiumban még nem lehet megítélni, a bevezetés időszakára megfontolásra javasoljuk a belső ellenőr alkalmazását. A belső ellenőrzést az MTI SZMSZ-e tartalmazta, a belső ellenőrt a vezérigazgató közvetlen irányítása alá rendelte, a belső ellenőrzésről egy 1987-ben hozott szabályzat rendelkezett. A belső ellenőri státuszt óta nem töltötték be. Belső ellenőr hiányában a pénzügyi-gazdasági folyamatok szabályszerűsége, célszerűsége ellenőrizetlen volt. Miután a controlling rendszer az Rt. összes szerződésének pénzügyi adatait tartalmazni fogja, az 500 E Ft szerződési érték felettiekre egy külön részprogram beiktatásával biztosítható a lekérdezhetőség. Emellett az Elnöki Titkárságon tervezik az Nht. előírásai szerinti adatokkal is a külön nyilvántartást (Nht. 27. (2) bek.). Tekintettel arra, hogy az Rt. alaptőkéje egy meghatározott névértékű, névre szóló, forgalomképtelen törzsrészvényből áll, amely még nincs kiadva. A részvény kiadásáról - a cégbejegyzést követően - az elnök köteles gondoskodni a 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat mellékletének 3.4 és 5.6 pontja szerint. Az Nht. előírja az Rt. elnöke számára, hogy az ORTT-vel egyetértésben külön szabályzatban állapítsa meg az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumokra nézve. Ebből kettős feladat hárul az Rt. vezetésére, ugyanis a Fotóarchívum anyaga közgyűjteménynek minősül. A többi dokumentum - amely főleg a Sajtóadatbankban áll rendelkezésre - nem védett. A megfelelő szabályozást mindkét területre ki kell dolgozni. A hozzáférhetőséget és a hasznosítást illetően jelentős a különbség a két terület között. A Sajtóadatbankra nézve már több, mint 10 éve kifejlesztettek egy osztályozórendszert, amely bevált, ennek a fotóspecifikus

18 kiegészítésekkel történő adaptálását tervezik a közeljövőben a Fotóarchívum anyagára is, ahol jelenleg egy szokásjogi alapon kialakított, zárt rendszert nem képező szisztéma alapján tartják nyilván a fotóanyagokat és biztosítják a hozzáférhetőséget. Összességében megállapítható, hogy az elnök gyors és határozott intézkedései következtében a belső szabályozás jó irányban halad, az alapvető döntési hatásköröket, az ezekhez kapcsolódó fokozott felelősséget, az aláírási és a képviselői jogosultságot már a belépése napján, a szükséges személyi döntésekkel együtt meghatározta az elnök az SZMSZ elfogadásáig Az átalakulást megalapozó intézkedések Az Rt. Alapító Okiratát az Országgyűlés a 70/1997. (VII. 15.) OGY határozatában fogadta el, egyben a cégbírósági bejelentésre 5 hónapos határidőt állapított meg. Erre azért volt szükség, mert ez alatt az időszak alatt kellett megválasztani a TTT, az FB tagjait, előkészíteni és lebonyolítani az Rt. elnöki tisztségének pályáztatását, a leendő könyvvizsgáló megbízatását. A felsoroltak kötelező kellékei a cégbírósági bejegyzésnek. A TTT tagjait és tisztségviselőit az Országgyűlés választotta meg, a választásról a 76/1997. (VII. 18.) OGY határozat szól. Az FB elnökének és egy tagjának parlamenti megválasztására december 9-én került sor, erről a 115/1997. (XII. 17.) OGY határozat rendelkezik. Az elnöki pályázat kiírása, a beérkező pályázatok értékelése a TTT feladatkörébe tartozott, annak a testület a megfelelő formai és tartalmi előírások betartásával eleget is tett. A pályázat eredményes volt, így a miniszterelnök útján tett felterjesztésre az Rt. elnökét a köztársasági elnök december 1-ével kinevezte. Az Rt. elnökének kinevezéséig a régi vezetés elsőrendű feladata volt a működőképesség megőrzése. Ennek megbízott vezérigazgató irányításával eleget is tettek. Szorosan e körbe is tartoztak az Rt. pénzügyi kötelezettségei teljesítésével (adó, tb.), illetőleg a bankszámlák jogfolytonosságának biztosításával kapcsolatos intézkedések. A könyvvizsgáló cég megbízatása október 1-ével történt meg október végére választották meg - a TTT által jóváhagyott külön szabályzat szerint - az FB 2 munkavállalói tagját, továbbá a TTT által választott tagot is, vagyis a teljes FB-t. A gazdálkodási formaváltás egy sor adminisztratív feladattal járt, amelyek hatósági jóváhagyásáig az Rt. a működését nem kezdhette meg.

19 A cégbírósági bejelentésre csak az előbbi intézkedések megtétele után kerülhetett sor, az előírt 5 hónapos határidőhöz képest 1 hónapos késéssel. A cégbírósági eljárás a helyszíni vizsgálat ideje alatt még nem zárult le. A bejegyzés konstitutív hatályú, azzal jön létre az Rt., az alapítás időpontjára visszamenőlegesen. Az APEH Észak-budapesti Igazgatósága az adószámot és a többi szükséges adatot VII. 23-i dátummal igazolta vissza. Az új társadalombiztosítási törzsszámot a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár VII. 31-én adta meg. Szeptemberben intézkedett az Rt. pénzügyi vezetése az általános társadalombiztosítási kifizetőhelyként való működés engedélyezése iránt. Több kereskedelmi bank ajánlatát megvizsgálva és mérlegelve a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél nyitottak számlát, a bankszámla júl. 21-étől volt forgalomképes. A bankszámla szerződést ezt követően kötötték meg. Jogfolytonos az Rt. kapcsolata a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-vel, ahol a devizafedezeti számlát, továbbá az I. ker. OTPvel, ahol a lakásalap számlát vezetik. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés még nem történt meg, a cégbejegyzés hiányában késedelemről nincs szó. Az Rt. tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzékét az alapító okirat meghatározott melléklete tartalmazza. Az Nht. 32. (3) bekezdése szerint: "Az ingatlan-nyilvántartásba az Alapító Okiratban felsorolt állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát hivatalból a részvénytársaság nevére kell jegyezni." 1.3. A jogelőd költségvetési intézmény megszüntetése A jogelőd költségvetési intézmény megszüntetésére tett intézkedések Az Nht. 32. (2) bekezdése szerint az MTI, mint költségvetési szerv - az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. -ának (4) bekezdése szerinti nyilvántartásból való törléssel - az Rt. megalakulásának napján - szűnik meg. A 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat alapján a megszűnés napja július 15-e volt. A 212/1996. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdésében a költségvetési szerv megszüntetése esetére előírt feladatoknak nem mindenben tettek határidőben eleget.

20 A módosított 156/1995. Korm. rendelet 44. (4) bekezdése szerint a törzskönyvi nyilvántartásból való törlést a felügyeleti szerv a változást követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető szervnek. (Az 1060/1997. (V. 30.) Korm. határozat 1. pontja ugyanakkor ez esetben a pénzügyminiszter feladataként jelölte meg a törzskönyvi nyilvántartásból való törlést.) Az intézkedést végül az MTI hajtotta végre némi késedelemmel. (A törzskönyvi nyilvántartásból való törléshez szükséges nyomtatványokat VIII. 14-én küldte meg a nyilvántartást vezető intézménynek.) Az Rt. az előirányzat-felhasználási keretszámlát a jogszabály - 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. (2) bek. - által előírt határidőn belül - a Kincstárral való egyeztetés alapján - pénzforgalmi bevételi számlává alakította át július 31-től. A számla megszüntetésére az Rt december 22-én intézkedett, amellyel eleget tett a Kincstár által megszabott feltételnek. (A megszüntetést a Kincstár december 29-én igazolta vissza.) A MTI többi számláját (pl. fejezeti bevételi, fejezeti elosztási, fejezeti előirányzat maradványszámla stb.) az Rt augusztus 12-én szüntette meg Az MTI költségvetési fejezet zárszámadásának elkészítése A módosított 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 3.. (6) bekezdése előírásainak megfelelően az MTI az intézményi beszámolóját július 15-i fordulónapra elkészítette. A költségvetési beszámoló elkészítésére vonatkozó PM Tájékoztató szerint az év közben megszűnő költségvetési intézmény záró mérlegében a mérleg fordulónapját követő 15 napon belül megtörtént pénzügyi teljesítéseket még a beszámoló időszak részeként kell elszámolni. Ennek megfelelően az MTI záró költségvetési beszámolója az július 30-i pénzforgalmi teljesítésnek megfelelő adatokat tartalmazta. A költségvetési beszámolót főkönyvi kivonattal alátámasztották. Mennyiségi leltározást viszont - az december 31-i fordulónapi leltározásra való tekintettel - csak a készletekre vonatkozóan végeztek. Helytelenül mutatták ki az ingatlanok értékét, mivel az óta az MTI kezelői jogában lévő, a győri szerkesztőség elhelyezését szolgáló ingatlanrészt értékkel a mérlegben évek

21 óta, így a záró költségvetési beszámolóban sem szerepeltették. (A vagyonértékeléskor az ingatlanrész felértékelése megtörtént.) Az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletének 1/h. pontja szerint a részesedések között kimutatták a mérlegben a gazdasági társaságba bevitt vagyon értékét; de a záró költségvetési beszámolóban (az előző évekhez hasonlóan) a részesedések értéke E Ft-tal alacsonyabb volt az MTI által a társaságokba bevitt vagyon tényleges értékénél. A 100 %-os MTI tulajdonú ECO Info Kft. jegyzett tőkéje 25 M Ft volt, ebből az MTI könyveiben 7 M Ft-tal kevesebb szerepelt. (A 7 M Ft a társaságba apportként bevitt eszközhasználati jog értéke volt.) Ugyanez állapítható meg az MTI Informatika Kft. esetében, ahol az eltérés 460 E Ft volt. Az ingatlan érték és a részesedéseknek a valóságosnál alacsonyabb értéken való kimutatása sérti az Szt. teljesség és valódiság elvét. Az MTI az évi intézményi beszámolójában kimutatott E Ft összegű előirányzat-maradványát átutalta az Rt. számlájára, ugyanakkor a fejezet évi E Ft befizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az évközben megszűnő költségvetési szerv (fejezet) záró költségvetési beszámolójának megküldési határidejéről jogszabály nem rendelkezik. A gyakorlatban az MTI az évi zárszámadását ugyanazon rend keretében készítette el (ellenőrizte a K11 számítógépes program felhasználásával, valamint egyeztette a Kincstárral) és küldte meg, ahogy az a meg nem szűnő költségvetési szervek (fejezetek) esetében történik. (Az ellenőrzés lezárásakor az egyeztetések még folyamatban voltak.) Az évi zárszámadás során az ÁSZ már javasolta a Kormánynak, hogy szabályozza az évközben megszűnő fejezetek beszámoló készítésének, a költségvetési gazdálkodásból való kivezetésének rendjét. Az OGY a törvényben előírt határidő helyett július 15- ével alapította meg az Rt-t. Az MTI, mint költségvetési intézmény (fejezet) könyveinek lezárása, záró költségvetési beszámolójának elkészítése szempontjából a hóközi alapítás nem volt szerencsés, mivel az intézménynek többletmunkát és számvitel-technikai problémákat okozott.

22 (Pl. mivel az MTI június 30-án még költségvetési szervként működött, a szabályozás alapján e fordulónappal még el kellett készítenie évi I. féléves beszámolóját, majd július 15-i fordulónappal záró költségvetési mérlegét és beszámolóját is) Az Rt. nyitómérlegének elkészítése Az MTI december 31-i fordulónapi költségvetési mérlegének főösszege E Ft, a vállalkozási mérleggé való átfordítás után E Ft, a vagyonértékelési különbözet E Ft, az előzetes vagyonmérleg főösszege E Ft volt. (Az március 28-án kelt könyvvizsgálói záradék szerint "az MTI december 31-i előzetes vagyonmérlegében - az archívumok nélkül - az eszközállomány értéke E Ft-nál, a saját tőke E Ft-nál nem több"). Az előzetes vagyonmérleg főösszegének növekedése döntően az ingatlanok felértékelésének a következménye volt. (Az eszközök érték-növekedésének 89,5 %-át az ingatlanok vagyonértékének növekedése tette ki.) A vagyonértékelés a jóléti eszközök, a részesedések, az adott kölcsönök esetében (a dolgozóknak nyújtott lakásépítési, vásárlási kölcsön) állapított meg a könyv szerinti értéknél alacsonyabb piaci értéket, valamint jelentős mértékben csökkentette (az éven túli, a peresített, a felszámolás alatt lévő vevőkkel szembeni követelésekkel) a költségvetési mérleg szerinti, ÁFA-val bruttósított vevőállományt. A műszaki szakértői vagyonértékelés az Rt. archívumait (Sajtóadatbank M Ft, szakkönyvtár 500 M Ft, fotóarchívum 750 M Ft) összesen M Ft-ra értékelte. A vagyonértékelő javaslatára mind az előzetes, mind a végleges vagyon-, illetve nyitómérlegbe egyenként 1 E Ft eszmei értéken kerültek az archívumok felvételre, így ez a megoldás, vagyis, hogy finanszírozási gondok miatt az archívumok tényleges értéke nem szerepel az Rt. mérlegeiben, az ellenőrzés álláspontja szerint ellentétes a számviteli törvény hatályos szabályozásával. A számviteli törvény preambuluma a következőket rögzíti: "A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereségorientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon

23 alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók vagyonának alakulásáról". A 22. (3) bekezdése szerint az "immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (szellemi termék értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet". Az ellenőrzés álláspontja szerint az Szt. 22. (3) és (5) bekezdései alapján az archívumokat a mérlegben értékkel szerepeltetni kellett volna. A megállapított nyitómérleg ennek elmaradása miatt nem felelt meg az Szt-ben meghatározott teljesség elvének. Az Rt. Alapító Okiratát tartalmazó 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat az Rt-nek vagyonként az december 31-i előzetes vagyonmérlegben szereplő vagyont adta át július 15-én. Az Rt. alapításkori vagyonának hitelesített megállapítása (a könyvvizsgálói hitelesítés módosítása miatt a végleges változat) csak november 24-ével készült el. A 7/1998. (II. 18.) OGY határozat az Alapító Okirat módosításával a véglegesen megállapított vagyont II. 18- án adta át az Rt-nek. Az július 15-i fordulónapi állapotot tükröző végleges vagyonmérleg főösszegét a könyvvizsgáló először szeptember 30-án E Ft-ban, a saját tőke összegét E Ft-ban állapította meg, a nyitómérleg esetében az eszközállomány és a saját tőke értéke 250 M Ft-tal magasabb volt. A vagyonmérleg és a nyitómérleg közti eltérés oka, hogy az Alapító Okiratban biztosított 250 M Ft pénzbeli hozzájárulást csak augusztus 4-én utalták át az Rt. számlájára. Ebből következően az július 15-i vagyonmérlegben még nem jelenhetett meg, a nyitómérlegben ugyanakkor, mint az alapítókkal szembeni követelés, felvételre került november 24-én a végleges vagyon- és nyitómérleget a könyvvizsgáló módosította, alapvetően az állammal szembeni követelések, kötelezettségek helytelen számbavétele miatt. (Törölték az egyéb követelésekből - az APEH-hel