I G A Z S Á G Ü G Y I H I VA T A L 1145 Budapest, Róna u Tel.: Fax:

Átírás

1 I G A Z S Á G Ü G Y I H I VA T A L 1145 Budapest, Róna u Tel.: Fax: Ig. Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala évi költségvetési beszámolójának szöveges indokolása I. Feladatkör, tevékenység Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala (a továbbiakban: PJSZ OH) önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, országos hatáskörű, központi költségvetési szerv, költségvetése az IM költségvetési fejezetében önálló címként szerepel, irányítását és szakmai felügyeletét az igazságügy-miniszter gyakorolja. A PJSZ OH államháztartási azonosítója A PJSZ OH az alaptevékenységeit a megyei (fővárosi) hivatalokon keresztül látja el, a megyei (fővárosi) hivatalok működésének fedezetét a PJSZ OH költségvetése tartalmazza, a hivatalhoz egyéb költségvetési szervek nem kapcsolódnak. A évi alaptevékenységek két főbb szakterületre oszthatók, ezek a pártfogó felügyelői tevékenység, valamint a jogi segítségnyújtás. Az alaptevékenységek röviden az alábbiakban jellemezhetők: a) A pártfogó felügyelői tevékenység ellátása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a július 1-jei intézményi reform során kibővült tevékenységei körében, változatlanul az alábbi feladatokat látja el: Az ügyészségi és bírói döntéshozatal előkészítése szakértői tevékenység keretében (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény készítése). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas diverziós eszközök és alternatív büntetések végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása. A közérdekű munka büntetés végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése. A büntetés-végrehajtási intézetekben a szabadulás előkészítése érdekében végzett munka (börtönpártfogás), valamint az önkéntes utógondozás. A július 1-jével megreformált és felállított Pártfogó Felügyelői Szolgálat létszámában megerősödött és szakmai feladatait professzionális szinten ellátó szervezetté vált. Az évente elkészített kb környezettanulmányban és a kb pártfogó felügyelői véleményben kifejtett pártfogói szakvélemények hasznosulnak az ügyészi, illetve bírói döntések során. Évről-évre növekszik a közérdekű munka büntetés és a pártfogó felügyelet intézkedés alkalmazása, illetve az önkéntesen igénybevett utógondozások száma. A pártfogó felügyelők

2 egy időben, folyamatosan kb közösségi szankciót hajtanak végre, ennyi terhelttel foglalkoznak. b) A jogi segítségnyújtási tevékenység ellátása 2 A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat peren kívüli ügyekben nyújt segítséget. Feladatait az alábbi területeken látja el: Hatósági tevékenység keretében támogatás iránti kérelmek rászorultság alapján történő elbírálása, engedélyező, elutasító határozat meghozatala, a jogi segítőnél igénybe vehető óraszám megállapítása. Az engedélyező határozattal, a jogi segítői hálózaton a Központi Igazságügyi Hivatallal szerződött ügyvédeken, közjegyzőkön, jogvédő szervezeteken, jogklinikákon keresztül a támogatás igénybevételének biztosítása (okiratszerkesztés, beadványkészítés, tanácsadás). Az egyszerűbb megítélésű ügyekben határozathozatal nélkül a hivatal munkatársai tanácsadást, tájékoztatást nyújtanak, illetve felvilágosítást adnak hatásköri, illetékességi kérdésekben. Határon átnyúló jogviták esetében az Európai Unió állampolgárainak rászorultság alapján támogatás biztosítása jogaik érvényesítéshez. A közel két éves működés alatt (2006. február végéig) több mint ügyfél fordult a jogi segítségnyújtó szolgálat megyei (fővárosi) hivatalaihoz, ebből közel ügyfél részesült a helyszínen tanácsadásban, illetve kapott eligazítást arra vonatkozóan, hogy ügyében hatáskörrel, illetékességgel mely hatóság rendelkezik. Több mint határozathozatalra, jogi segítői közreműködésre került ez idáig sor. A jogi segítségnyújtási szakterület évi tevékenysége részben megfelelt a évi munkatervben foglaltaknak, részben azonban, az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése alapján, a kormány koncepciójának megváltozása folytán, attól eltérően alakult. A peren kívüli jogi segítségnyújtás intézményrendszerének fejlesztése, illetve az áldozatsegítési szolgáltatások bevezetése miatt a peres jogi segítségnyújtás intézményrendszerének az átalakítása az anyagi szabályok kisebb korrekciója, valamint a bíróságoktól az Igazságügyi Hivatalba szervezése két lépcsőben történik január 1- jétől az Igazságügyi Hivatal dönt a bűncselekmények áldozatainak perbeli jogi segítségnyújtásáról, a pártfogó ügyvéd kirendeléséről és a költségmentességről. Ugyanez az átalakítás a polgári peres ügyek tekintetében január 1-jével történik meg. Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) valamennyi területi hatósági, szolgáltató típusú feladatát január 1-jétől egy hivatal, az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: IH) végzi. Az átalakítás két szervezetet érintett: a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát és a Központi Kárrendezési Irodát (a továbbiakban: KKI). Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet szerint a KKI december 31-gyel megszűnt, általános jogutódja az IM Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala, melynek neve január 01-től kezdve Igazságügyi Hivatalra változott. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló CXXXV. törvény szerint január 1-jétől ugyancsak az Igazságügyi Hivatal látja el az áldozatsegítési feladatokat. A többfunkciós - négy feladatkört (pártfogás, jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárpótlás) ellátó fős dekoncentrált szervezet létrehozását egyfelől pénzügyi, költségtakarékossági

3 szempontok, másfelől a hatékony működést, a szolgáltató jellegű közigazgatást elősegítő szakmai indokok motiválták. Az igazságügy-miniszter IM/KÜF/2005/KKI. Sz. döntése szerint a KKI állományából 24 fő köztisztviselő felmentésére került sor december 31-ével, mely csoportos létszámcsökkentést a KKI szabályszerűen végrehajtotta, a jogviszonyok június 30-án szűnnek meg. Az általános jogutódlás keretében történő továbbfoglalkoztatásra vonatkozó a PJSZ OH által tett ajánlatot 13 fő nem fogadta el, így ezen közalkalmazottak felmentésére is hasonló feltételekkel december 31-ével került sor. Jelenleg a felmentettek közül 18 fő ún. tartalékállományban van, így a felmentési időre járó kifizetések már az IH költségvetését terhelik. A felmentéseket és a továbbfoglalkoztatási ajánlatokat követően a KKI állományából 130 munkatárs került az IH állományába igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba. A KKI állományából 29 fő áldozatsegítési területen folytatja január 1-jétől, illetve április 1-jétől tevékenységét, illetve az üres státuszok terhére azokban a megyékben, ahol nem volt kárpótlási iroda, 20 új munkatársat kellett, illetve kell alkalmazni. A kárpótlási feladatok ellátása érdekében továbbra is biztosítani kell a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztálya, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hivatal kárpótlási osztálya, illetve az ehhez kapcsolódó szolnoki kárpótlási csoport létszámát. A KKI állományában lévő munkatársak kisebb részben a Központi Igazságügyi Hivatal gazdasági, humánpolitikai, informatikai, igazgatási egységeinél folytatják munkájukat, kirendeltségenként egy-egy esetben sor került a képesítési feltételekhez igazodva pártfogási területre történő átirányításra. II. Az előirányzatok alakulása 1. Az előirányzatok alakulása Az előirányzatok változását a megadott szempontoknak megfelelően az 1-2. számú táblázatok szemléltetik. 2. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása 3 Mind a PJSZ OH, mind a KKI évi költségvetését, illetve az IH kialakításának körülményeit jelentősen befolyásolta az, hogy a Kormány úgy döntött, hogy a peres ügyekben nyújtandó jogi segítségnyújtási tevékenység ne január 1-jétől, hanem fokozatos bevezetéssel, az új feladatokhoz igazodva várhatóan január 1-jétől kerüljön teljes körűen az IH tevékenységei közé. Ugyanakkor a PJSZ OH alaptevékenysége újabb feladatokkal gazdagodott, illetve az intézmény-átalakítások további többletkiadásokat valószínűsítettek, így a Hivatal kérte a felügyeleti szervtől, hogy engedélyezze a peres jogi segítségnyújtás előkészületi munkáira kapott többletforrásnak az eredeti céltól eltérő felhasználását. A évben a peres jogi segítségnyújtás kialakítására kapott (566,0 millió Ft-os) többletforrásnak az Igazságügyi Hivatal létrehozatalára, valamint az áldozatsegítési feladatok elindítására történő, jóváhagyott felhasználása tette lehetővé, hogy a Hivatal a rá rótt 409,8 millió Ft-os maradványképzési- és 476,7 millió Ft-os tartalékképzési kötelezettségének a működőképesség megőrzésével eleget tudott tenni. Ez a keret a tartalékképzési kötelezettség teljesítését követően 519,3 millió Ft lett. Alapvetően biztosította az átalakítással és az új szakterület bevezetésével kapcsolatos feladatok bevezetését, segítette az IH stabilizálását,

4 4 ugyanakkor az átalakulás miatti egyes kiadásokat a évi rendes költségvetés terhére kellett és kell kiegészíteni. Az 519,3 millió Ft-os többletforrás felhasználására vonatkozó igazságügy-miniszteri engedélyt a Hivatal november 15-én kapta meg, amelyet a következő kiemelt célokra fordítottunk (illetve kívánunk fordítani): A szervezeti változások miatti személyi jellegű kifizetések, a KKI munkatársainak felmentésekkel összefüggő, évi, illetőleg évre áthúzódó kifizetései; a Budapest, Róna u alatti iroda bővítése; a KKI számítástechnikai eszközeinek amortizációs cseréje, szoftverfejlesztés; az új, illetve kibővített irodákba szerverek beszerzése; áldozatsegítési szoftver fejlesztése; ingatlan vásárlás Heves- és Komárom-Esztergom megyékben; cégtáblák, bélyegzők cseréje; a KKI költségvetéséből részben hiányzó Hauszmann Alajos utcai iroda évi bérleti díjának rendezése; az irodatechnikai eszközök amortizációs cseréje; autók amortizációs cseréje a végső darabszám csökkentésével; KKI bútorainak amortizációs cseréje a volt KKI kirendeltségek megszüntetésének, illetve az új feladatokra történő átalakítás költségei (pl. költöztetés). Az Igazságügyi Hivatal több szervezeti egységének elhelyezését szolgáló Hauszmann utcai ingatlan évre vonatkozó bérlet díja év decemberében kifizetésre került. A kifizetendő kedvezményes díjtétel az ÁPV Rt. által 126,1 millió Ft összegben került meghatározásra. Az összeg a KKI-nál a dologi kiadások kiemelt előirányzaton év végére képződött 40,0 millió Ft megtakarításból, továbbá a PJSZ által, az IM közreműködésével átadott 86,1 millió Ft-os pénzeszközből került kifizetésre. Az átszervezéshez kapcsolódó személyi jellegű kifizetésekre a jogelőd intézmények között két alkalommal került sor pénzeszköz átadásra 46,6 millió Ft, illetve 27,5 millió Ft összegben. A felmentéssel összefüggő évi kifizetés azon munkavállalók részére történt meg, akik nem kerülhettek a jogszabály alapján tartalékállományba (nyugdíjasok, ügykezelők, vezetők, fizikai állományúak), illetve azon köztisztviselők részére, akik nem kérték a tartalékállományba helyezésüket. a. Az előirányzatok évközi változásai, a tényleges teljesítéseket befolyásoló főbb tényezők A PJSZ évi intézményi költségvetési előirányzata a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXV. törvény alapján 4.672,9 millió Ft összegben került megállapításra. A PJSZ évi költségvetése a évi költségvetésen túl a pártfogó felügyelői szolgálat fejlesztésére és a peres jogi segítségnyújtási tevékenységre való felkészülésre juttatott többletforrásából tevődött össze. Csökkentette a költségvetést az előírt 1%-os kötelezető tartalék összege.

5 A évi 46 fős létszámfejlesztések végrehajtása a tervezettnél lassabb ütemben valósult meg, illetőleg az egyes juttatások bevezetése igen rövid ideje létező intézményről lévén szó is csak fokozatosan, a költségvetési kihatásuk fokozott elemzésével történt. Fentiekre tekintettel a személyi juttatásokon megtakarítások képződtek, amelyet a felügyeleti szervvel egyetértésben a forráshiányos dologi- és felhalmozási kiadásokra tudtunk fordítani. Ezek az átcsoportosítások tették lehetővé a berendezési, felszerelési tárgyaink, egyéb nagy értékű eszközeink megvásárlását, illetve az elhelyezési körülmények kultúrált kialakítását, fejlesztését. b. A személyi juttatások előirányzatának alakulása 5 Hivatalunk évi eredeti előirányzatának kiadási főösszege: ezer Ft, aminek 11%-a felhalmozási kiadás. A PJSZ OH évre engedélyezett létszáma 824 fő volt, amely tartalmazta a tervezett és meg nem valósult feladatra engedélyezett 210 fős létszámot. Ez a évi engedélyezett létszámhoz képest 45, 6%-os létszámfejlesztést jelentett. A személyi jellegű kiadások a működési költségvetés 85,7%-t ( ezer Ft) teszik ki, aminek aránya az év közbeni előirányzat-módosítások hatására 70,2%-ra ( ezer Ft) változott, aminek legfőbb oka a jogi segítségnyújtás évre előirányzott 210 fős létszámfejlesztésének elmaradása. A személyi juttatások előirányzatát csökkentette még a Központi Kárrendezési Irodának a felmentett köztisztviselők illetményére átengedett előirányzatok (Személyi juttatások: ezer Ft, munkaadókat terhelő járulékok: ezer Ft). Az átlagkereset a évi tényadatokhoz képest 4,7 %-kal nőtt. Ennek oka legfőképpen a január 1-i igazságügyi alkalmazotti illetményalap emelése, ami a pótlékok, egyéb illetménykiegészítések emelkedését is magával hozta. A év során az engedélyezett (46 fős) létszámbővítést fokozatosan valósítottuk meg, figyelemmel a szakmai követelményekkel összhangban a megfelelő munkatársak kiválasztásának biztosítására, illetve az új munkatársak feladatellátásához szükséges infrastrukturális háttér kialakításának lehetőségére december 31-ére, a PJSZ engedélyezett létszámkeretén már nem számolva a peres jogi segítségnyújtás létszámával a státuszokat betöltöttük. Az engedélyezett létszám így december 31-én 614 volt ( fős létszámfejlesztés + 2 fős fejlesztés a fejezeti átcsoportosítás terhére). A év során 23 fő távozott a PJSZ OH állományából. Közülük 6 fő nyugállományba vonult, 3 fő esetében a határozott idő lejártával nem folytatódott az igazságügyi szolgálati jogviszony, 13 fő közös megegyezéssel, pályaorientációs céllal távozott, egy alkalmazottunk elhunyt. A évi létszámfejlesztést a pártfogói területen hasonlóan a és évhez zömében a felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők körében hajtottuk végre. A létszámfejlesztést követően is az egy főre jutó átlagos ügyszám, egy időpontban, a felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogói területen 120, úgy, hogy a pártfogó felügyelői vélemények készítését, a börtönpártfogolási és utógondozási feladatokat már ezen felül látják el a munkatársak. A pártfogó felügyelői szakterületen a jogszabályban meghatározott alaptevékenységek ellátása érdekében a speciális pártfogó szállás, pártfogói közösségi foglalkoztató kialakítására a költségvetés forrást továbbra sem biztosított. A 1183/2002. (X.31.) Korm. határozatban foglaltakra tekintettel a 65/fő, illetve 45/fő pártfogolti/pártfogói arány kialakításához, de legalább az ügyszámok emelkedését követő minőségi munka fenntartásához, további létszámfejlesztés szükséges.

6 A évtől üzemeltetett gépkocsiparkhoz kapcsolódóan a pártfogó felügyelői szakterület engedélyezett létszámfejlesztésének terhére kellett megvalósítani a megyénként (fővárosban) egy fő gépjárművezető- működésszervező munkatárs felvételét. Az alkalmazottakat kötelezően megillető juttatásokat biztosítottuk. A évben kötelező illetményemelés az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozóan nem volt, az állományra fordított személyi jellegű költségek aránya nem változott. A rendszeres személyi kifizetések (illetmények) mellett a létszámbővítés ütemezésének elhúzódása miatt felmerülő többletfeladatok ellátására tekintettel, annak keretét felhasználva átlagosan 2 havit illetménynek megfelelő jutalom kifizetése valósult meg. Tekintettel arra, hogy a PJSZ nem rendelkezik szociális ellátást, illetve üdülést, rekreációt szolgáló intézményi háttérrel, a fokozott pszichés terheléssel dolgozó munkatársaink részére az önállóan megvalósítható regenerációs, rekreációs programok támogatását kívántuk biztosítani, az üdülési csekk, az egészségpénztári tagdíj átvállalásának bevezetésével. c. A dologi kiadások előirányzata változásának a bemutatása, feltüntetve a takarékossági intézkedéseket is. A évi eredeti dologi előirányzat a teljes kiadások 12,3%-t teszi ki. A költségvetés megalakulás óta húzódó aránytalan összetétele miatt a dologi kiadások eredeti előirányzata a takarékoskodási intézkedések ellenére sem fedezte a kiadásokat, így az év során többször is főként a személyi juttatások előirányzat terhére átcsoportosítás végrehajtására kényszerültünk. A Központi Kárrendezési Iroda Hauszmann A. utcai központi épületének évi bérleti díjának kifizetésére december hónapban ezer Ft dologi előirányzatátadást hajtottunk végre. A dologi kiadások közül készletbeszerzésre az eredeti előirányzat 88,4 %-t használtuk fel, szolgáltatási kiadásokra 138,4 %-t, egyéb dologi kiadásokra 111,8 %-t, folyó kiadásokra pedig 346,7 %-t. A szolgáltatási kiadásoknál az eredeti előirányzathoz mért túlteljesítést a megnövekedett kommunikációs szolgáltatások, bérleti díjak valamint az ingatlanokhoz és berendezésekhez kapcsolódó üzemeltetési, fenntartási díjak okozták. Az egyéb dologi és folyó kiadásoknál a rendezvényekhez, oktatáshoz kapcsolódó reprezentációs kiadások, valamint az adók, díjak növekedtek meg. A PJSZ OH-nál a maradvány- és tartalékképzési kötelezettség teljesíthetősége érdekében, illetve a dologi kiadásokon jelentkező nagymértékű hiányra tekintettel takarékossági intézkedések kiadására került sor, többek között: - csökkenteni kellett a hivatali és a saját tulajdonú gépkocsik hivatali használatát, illetve a megyei hivatalok egyes működési kiadásait. - a készletbeszerzések kizárólag a minimális szükséglet beszerzésére korlátozódtak (irodaszer, karbantartóanyagok, tisztítószerek tekintetében), - a mobiltelefonok és a vezetékes telefonok használatát, ellenőrzését tovább kellett szigorítani, - munkaszervezési módszerekkel csökkenteni igyekeztünk a munkavégzés fajlagos költségeit. A évben 17 helyszínen végeztünk karbantartási, kisebb átalakítási munkálatokat. d. A felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása 6

7 7 A évi tevékenység során alapvetően az alábbi kiemelt célok megvalósítására törekedett a Hivatal: a PJSZ OH, illetve az IH hosszú távú működésének megalapozása, az infrastrukturális feltételek javítása a évben megkezdett tevékenységek folytatásával; a szakmai tevékenységek (alaptevékenységek) terén korszerű módszerek, a technikai- és egyéb eszközökben rejlő lehetőségek növekvő ütemű kihasználása, az eszköz-ellátottság javítása; az egységes informatikai hálózat továbbfejlesztése, az informatikai alkalmazások számának növelése, a meglévők korszerűsítése; A pártfogói szakmai tevékenység szintén e szakterület számára megírt speciális szoftverek beszerzését tette szükségessé, amelynek megvalósítása évben kezdődött meg, és január 1-jétől a központi iktatóprogram kialakításával együtt megvalósult. Az áldozatsegítési szakterület munkáját támogató szoftver kifejlesztése alapszinten január 1-jére megvalósult, további fejlesztés, korrekció I. negyedévében szükséges. A szakterületek szoftver-támogatottságának megvalósulását követő legfontosabb fejlesztési igény a gazdálkodási szakterülethez kapcsolódóan egy integrált ügyviteli rendszer bevezetése, amelynek megvalósítása évre húzódik át, a teljes bevezetésre leghamarabb január 1-jével kerülhet sor. Az irodai munka ellátásához szükséges berendezések (fénymásolók, faxok) hiányát munkaszervezéssel igyekeztünk pótolni. A hiányt a PJSZ OH év végére kisebb, a létszámfejlesztéssel arányos beszerzésekkel a minimálisra csökkentettük. Az informatikai, távközlés-technikai ellátottság tekintetében tekintettel az éppen zajló szoftver-fejlesztésekre is azonban van még teendő. A évben minden megyei hivatal számára GSM adaptereket szereztünk be, amelyek üzembe állításukat követően a mobilhálózatokba irányuló hívások költségét jelentősen csökkenti. Az Igazságügyi Hivatal megalakulásával összefüggésben a KKI irodatechnikai, informatikai, távközlés-technikai gépparkja részben, vagy egészben cserére szorul. A személyi számítógépek néhány darabtól eltekintve alkalmatlanok a hálózati alkalmazások futtatására, a fénymásoló gépek cserére szorulnak, illetve nem illeszkednek a meglévő gépparkba, a hálózati nyomtatók úgy szintén elavultak, működtetésük igen költséges. A számítógépek teljes cseréjét el kellett végezni, így minden munkatárs számára új gépeket kellett beszerezni, a hálózatban nem használható, de egyébként működőképes eszközök a területi irodákba kerülnek, illetve egy részüket selejtezni kell évben 4 db gépkocsit vásárolt, illetve (a KKI gépparkját is figyelembe véve) 11 db-ot jelölt ki selejtezésre a Hivatal. A Hivatal kiemelt feladatának tekintette a decentralizált, de költségvetési szempontból centralizált intézményi működés hatékonyabbá tételét, a beszerzési, ellátási tevékenység folyamatos javítását. Fentiek, valamint a szervezeti átalakítás érdekében a évben az alábbi beruházással kapcsolatos közbeszerzési eljárásokat indította a Hivatal, melyek év végén többnyire még folyamatban voltak:

8 8 belső szakmai pályázatok nyertesei (megyei hivatalok) számára szolgálati robogók beszerzése; 1 db használt személygépjármű beszerzése; vagyonvédelmi beruházások megvalósítása; akadálymentesítés biztosítása a hivatal 5 vidéki irodájában; Róna u iroda melléképület kialakítása; ingatlanvásárlás a Heves Megyei Hivatal és a Komárom-Esztergom Megyei Hivatal számára; integrált pénzügyi-gazdasági rendszer kialakítása; központi iktató, pártfogói iktató és nyilvántartó rendszer; Róna u szünetmentes áramforrások, villamoshálózat kialakítása. III. Bevételek alakulása A PJSZ OH saját bevételi forrásokkal nem rendelkezik az elemi költségvetésében saját bevételt nem terveztünk, ezért alaptevékenységeit jellemzően támogatás terhére kell megvalósítania. A működési bevételek a TB kifizetőhelyi költségtérítésből, az alkalmazottak által befizetett tárgyi infrastruktúra utáni használati díjakból, dolgozói kártérítésből, és egyéb bevételekből állnak. Az év folyamán befolyt működési bevételek az összes bevételek 0,02%-t teszik ki. Pénzeszközátadásból származó bevételeink ez OBmB által kiírt pályázati elszámolásokból, valamint nemzetközi szervezet (CEP) által megtérített költségekből származnak, és az összes bevétel mintegy 0,2%-t jelentik. A működési bevételekből főképpen irodaszer beszerzési, valamint kommunikációs szolgáltatási kiadásokat fedeztünk. A pályázati támogatásokat a pályázatok jóváhagyott költségvetésének megfelelően használtuk fel. Év végi követelések állománya 181 ezer Ft volt, ami főképp kiszámlázott infrastruktúrahasználatból fakadó követelésekből áll. Munkavállalóval szembeni valamint behajthatatlan követelésünk nem volt. IV. Előirányzat-maradvány A PJSZ OH a évi előirányzat maradványa 108 millió Ft volt, amelyet a következő jogcímeken használtunk fel: - intézményi beruházásokra 62,3 millió Ft (számítógép, fénymásoló beszerzés, szoftver licence vásárlás, vagyonvédelmi beruházás, strukturált hálózat kiépítés); - dologi kiadásokra 44,8 millió Ft-ot (ingatlan bérleti és üzemeltetési díjak, kommunikációs szolgáltatási díjak, épület karbantartások készletbeszerzés stb.); - személyi juttatásokra 0,7 millió Ft (szakmai oktatást célzó megbízási szerződések); - munkaadókat terhelő járulékok 0,2 millió Ft (a személyi juttatásokhoz kapcsolódóan). A PJSZ OH számára a évi maradványon felül további 300,0 millió Ft maradványképzési kötelezettséget írtak elő év közben, a évi maradványképzési kötelezettség ezért 409,8 millió Ft lett, ami a évi 379,4 %-a. A maradvány keletkezésének oka annak előírása volt. A PJSZ OH a maradványképzési kötelezettségének eleget tett.

9 V. Egyéb jogcím keretében 9 Szabad kapacitás hiányában a PJSZ OH évben a kincstári vagyont nem tudta hasznosítani, abból bevételre nem tett szert. A PJSZ OH gazdasági társaságokban nem vesz részt, közhasznú társaságoknak, az (köz-) alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, a köztestületeknek nem adott normatív támogatást. A lakásépítésre, lakásvásárlásra, illetőleg a lakhatás egyéb támogatására nem tudtunk munkáltatói támogatást biztosítani. A letéti számlával nem rendelkeztünk, a KESZ-en kívül pénzforgalom-bonyolítására nem került sor. A PJSZ OH alapítói/vagyonkezelői felügyelete alá nem tartoztak alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok. dr. Hatvani Erzsébet főigazgató

10 10 Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala évi előirányzatainak alakulása 1. számú táblázat 0200 IM Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala Megnevezés évi évi évi évi eredeti módosított tény tény előirányzat előirányzat 4/1. 4/ millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 3.509, , , ,2 119% 91% ebből: személyi 1.962, , , ,9 125% 99% juttatás központi 0,0 0,0 0,0 0,0 beruházás Folyó bevétel 10,9 0,0 11,4 11,4 104% 100% Támogatás 3.555, , , ,1 126% 100% Előirányzat-maradvány 50,5 108,0 108,0 216% 100% Létszám (fő) % 2. számú táblázat 0020 IM Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala millió forintban egy tizedessel évi előirányzatmódosítások levezetése évi CXXXV. törvény szerinti előirányzat Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás 4.672, , , ,0 Módosítások jogcímenként Maradvány igénybevétele 108,0 108,0 0,0 0,7 Átvett pénzeszköz 10,3 10,3 0,0 0,4 Működési bevételek 1,1 1,1 0,0 0,0 EI átadás KKI részére -160,1-160,1-160,1-56,1 Tartalék zárolása -46,7-46,7-46,7-13,3 EI közötti átcsoportosítás 0,0 0,0 0,0-148,2 Módosított előirányzat 4.585, , , ,5