Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által nyújtott közszolgáltatások: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényben (továbbiakban: Tny.) meghatározott nyugellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, hozzátartozói nyugellátások) megállapítása. A külön jogszabályokban meghatározott nyugellátások (bányász nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja, korengedményes nyugdíj, polgármesterek kedvezményes öregségi nyugdíja és közszolgálati járadéka, rehabilitációs járadék) az egészségkárosodott személyek szociális járadékai (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), valamint a rokkantsági járadék iránti igények elbírálása, megállapítása. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) szerinti baleseti járadék iránti igények elbírálása, döntéshozatal. A szolgálati idő elismerési kérelmek elbírálása, döntéshozatal. A megjelenő ügyfelek fogadása, részükre általános és konkrét ügyekben felvilágosítás adása, igénybejelentések felvétele. Írásos és telefonos megkeresések esetén nyugdíjszakmai tájékoztatás nyújtása. Kivételes nyugellátás-emelés,- és egyszeri segély engedélyezésére javaslatot tesz, és döntésre a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott elé terjeszti. Egyéb méltányosság gyakorlása. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. -a szerinti megállapodások megkötése. A biztosítási idő és a nyugellátás alapjául szolgáló keresetek közhiteles nyilvántartása. A működési terület foglalkoztatói, vállalkozói, őstermelői adatbázisának kezelése. Hatósági bizonyítványok kiadása. Tájékoztatás, igazolás kiadása a biztosítási jogviszonyról nem társadalombiztosítási célra. Ellenőrzési tevékenység ellátása, a nyugdíjbiztosítási ágazat feladatkörében. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság költségvetésből finanszírozott közszolgáltatást nem nyújt. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény (Jst.) új alapokra helyezte a magyar állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új szolgáltatásként jelentkezett, a büntető és polgári ügyekben történő jogi segítségnyújtás (peres jogi segítségnyújtás) pedig a hatályos eljárásjogokban már létező kedvezmények módosításaként jött létre. A törvény célja az volt, hogy az

2 állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek. Magyarország a többféle európai megoldás közül azt a rendszert választotta, melyben egy állami szervezet dönt anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek. Az új szervezet, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat április 1-én kezdte meg működését elsőként a peren kívüli jogi segítségnyújtás, vagyis a tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés lehetőségének biztosításával. Majd a támogatás rendszere január 1-től komplexebbé vált: ettől az időponttól kezdve a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet is a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat biztosítja a rászorulók számára. A jogi segítségnyújtás 2008-as reformjának pozitív eleme mind a felek, mind pedig a bíróságok tekintetében, hogy a perbeli képviselettel összekapcsolható a per előtti tanácsadás, ezáltal a bíróságok tehermentesíthetők, megvalósulhat a felesleges, vagy előreláthatóan eredménytelen igényérvényesítések számának csökkenése. A jogi segítségnyújtási feladatokat jelenleg I. fokon a fővárosi/megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei igazságügyi szolgálatok látják el közigazgatási hatósági eljárás keretében. A II. fokú hatósági jogkört, és az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata gyakorolja. Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében jelenleg a következők: a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés; b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, elsősorban a jogi segítők által; c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása főszabályként jogi segítők által. A szolgálatok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. A jogi segítségnyújtási rendszer egyik fő jellemzője, hogy az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt az ország egész területéről mind peren kívüli ügyeikben, mind a peres képviseletük ellátására. A jogi segítségnyújtási támogatások I. Peren kívüli ügyek A jogi segítő peren kívül ad tanácsot, illetve szerkeszt beadványt, egyéb iratot minden olyan jogvitás ügyben amelyben a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén a keresetlevelet is elkészíti); mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (birtokháborítás, lakhatási, nyugdíj, munka-és foglalkoztatási, közüzemi-díj tartozás, végrehajtási ügyek, stb); ha az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás; bűncselekmény áldozata számára, amennyiben az ezzel összefüggésben keletkezett jog- és érdeksérelem elhárításához szükséges a szakjogászi közreműködés; polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges a segítség; folyamatban lévő bírósági eljárásban, ha a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez a jogvita peren kívüli lezárásához ez szükséges, feltéve, hogy az eljárásban a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, és peres képviselet, vagyis a pártfogó ügyvéd biztosítása nem lenne indokolt.

3 Kizárt a támogatás például vám, hitelügyekben, valamint ingatlan adásvételi szerződésekben, ez utóbbi alól azonban van két kivétel: a lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozóan tanácsadásban részesülhet a rászoruló, illetőleg az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő adásvételi szerződést is készíthet. Peren kívüli ügyekben a tanácsadásra, okiratszerkesztésre, iratbetekintésre biztosított, az I. fokú hatóság által mérlegelési jogkörben meghatározott óraszámban engedélyezett támogatást a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek, összefoglaló néven a jogi segítők nyújtják. Peren kívüli támogatás keretében a kérelmező rászorultságától függően az állam megelőlegezi, vagy viseli a jogi segítő díját és költségeit. II. Peres ügyek Polgári peres és nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél, míg a büntető eljárások bírósági szakaszában a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, valamint a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletét a jogi segítségnyújtás keretében, a Jst.-ben szabályozott eljárásban és feltételekkel a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat biztosítja. A képviselet költségét az állam a fél helyett megelőlegezi, vagy viseli. Főszabály szerint pártfogó ügyvédi képviselet ellátására az ügyfelek adnak meghatalmazást a jogi segítőnek, a kirendelésre csak kivételesen kerül sor. A jogi segítségnyújtás 2008-as reformjával ugyanis a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy a korábban - a perben eljáró bíróságok által - megvalósított kirendelésen alapuló ügyelosztást felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés. Peres ügyekben kivételes jelleggel a jogi segítségnyújtás jelenlegi rendszerében is sor kerülhet pártfogó ügyvéd kirendelésére, főszabályként abban az esetben, ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és ez a peres eljárásban számára előírt határidőkre tekintettel jogainak sérelmével járhat. Ebben az esetben az I. fokú hatóság a jogi segítői névjegyzékbe felvételt nyert ügyvéd, kivételesen indokolt esetben pedig az ügyvédi kamaráknál kirendelhető ügyvédként nyilvántartott, a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő ügyvéd kirendelésével gondoskodik a peres támogatásban részesített fél képviseletéről. III. Határon átnyúló ügyek Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújtunk a 2003/8/EK irányelv alapján: az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve a magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más uniós államok bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet. Magyarország angol és magyar nyelven fogad kérelmeket. Rászorultsági feltételek I. Peren kívüli ügyekben 1. A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,

4 menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt, vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt, családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; a 4/2009/EK tanácsi rendelet 56. cikke szerinti eljárás lefolytatásához a 46. cikkben meghatározott jogosultként jogi segítséget kérő személy (21 év alatti gyermek tartására vonatkozó, határon átnyúló ügy) b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2011-ben forintot); c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át (2011-ben forint); d) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a forintot (ez az összeg a évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a). 2. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a forintot (ez az összeg a évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a). II. Peres ügyekben 1. A pártfogó ügyvéd díját ha a bíróság a perben annak viselésére nem kötelezte az ellenérdekű felet az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt, vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt, családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2011-ben forintot); c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át (2011-ben forint); d) ha a felet tárgyi költségmentesség illeti meg; e) azon személy esetében, akit a bíróság személyes költségmentességben részesített. 2. A pártfogó ügyvéd díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi a) azon rászorulók esetében, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a forintot (ez az összeg a évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a); b) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a forintot (ez az összeg a évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a); c) ha a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg. A támogatás iránti kérelem előterjesztése A kérelmet az ügyfélnek az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálatának

5 jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (területi hivatal) kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A nyomtatvány beszerezhető a területi hivatalokban, illetve letölthető a világhálóról ( A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes. A jogi szolgáltatás igénybevétele A peren kívüli jogi szolgáltatást (tanácsadás, iratszerkesztés, iratbetekintés) a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják. A peres eljárásokban jogi képviseletet azonban nem minden jogi segítő láthat el: pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, aki e feladat ellátására ügyvédet bízott meg. Az engedélyező határozat birtokában az ügyfél a peren kívüli és a peres támogatás igénybevétele céljából megkeresi az általa kiválasztott jogi segítőt. A jogi segítői névjegyzék az Interneten a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának honlapján ( érhető el. Természetesen területi hivatalok tájékoztatást adnak a névjegyzékben szereplő jogi segítőkről. A jogi segítség gyors és hatékony intézése érdekében feltétlenül indokolt a jogi segítővel előzetesen időpontot egyeztetni. Pártfogó ügyvédi képviselet A pártfogó ügyvédi képviseletet elsődlegesen meghatalmazás útján vehető igénybe a jogi segítői névjegyzékből az ügyfél által kiválasztott jogi segítőnél. Ugyanakkor a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat képviseletére pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet, vagy ügyvédi irodát rendeljen ki: - Az ügyfél kérelme alapján abban az esetben, ha képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez - a határidőkre tekintettel - a jogainak sérelmével járhat. (Az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő.) - Az ügyfél kérelmére vagy hozzájárulásával akkor, ha az ügy jellegére, vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható. A határon átnyúló tartási ügyben jogi segítő meghatalmazásnak nincs helye, képviselete kizárólag a központi hatóság megkeresésére kirendelés útján biztosítható.

6 Áldozatsegítő Szolgálat A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény értelmében a bűncselekmények áldozatai számára tudnak az áldozatsegítő szolgálatok segítséget nyújtani. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződnek. A hatósági munkán túl elsőrendű feladatuk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. A bűncselekmény áldozata nem csak a bűncselekmény közvetlen sértettje, hanem olyan személy is, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar) és olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. Segítséget kaphat magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, emberkereskedelem áldozata, illetve aki az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. Áldozatsegítő szolgáltatásra jogosult a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt megfelelő módon igazolja. Állami kárenyhítésre az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára csak akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik. A jelenlegi bűnelkövetési adatok szerint Magyarországon évente közel 220 ezer személy válik bűncselekmény sértettjévé. A tágabban értelmezett áldozatok száma azonban évente 400 ezerre tehető. Közülük kerülnek ki azok, akik az állami áldozatsegítés keretében felkínált támogatásokat igénybe vehetik. Tájékoztatás A törvény rendelkezése értelmében a Magyar Köztársaság területén bűncselekmény áldozatává vált személyeknek ingyenes, gyors és szakszerű tájékoztatást kell kapniuk az előállt helyzetben felmerülő nehézségeik megoldása érdekében. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat minden hozzáforduló ügyfelet tájékoztat, ehhez nem kell az áldozatiságot igazolni. Az áldozatsegítő szolgálat nem csak a hozzá forduló ügyfeleket tájékoztatja, hanem azokat is, akiknek áldozattá válásáról más úton tudomást szerez. A felvilágosításnak ki kell terjednie - az áldozat büntetőeljárásbeli jogaira és kötelezettségeire, - az áldozatsegítés keretében igénybe vehető támogatásokra,

7 - az áldozatsegítő támogatások igénylésének feltételeire, módjára, - egyéb igénybe vehető ellátásokra, juttatásokra, jogérvényesítési lehetőségekre, - az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségére, - az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeire, - emberkereskedelem áldozata esetén az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra és a tartózkodási engedélyre. Az igénybe vehető szolgáltatások 1. Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz az áldozat mielőbb hozzáférjen. 2. Ha az áldozat ügyének további intézése ügyvéd általi jogi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. 3. A bűncselekmény áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.). A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Az egyszeri segély számításának módjáról a törvény hosszú távon rendelkezik. Ennek figyelembevételével a 2011-ben kifizethető azonnali pénzügyi segély összege legfeljebb Ft lehet (ez a többi számítás alapjául is szolgáló ún. alapösszeg, amely azonban évente változik). Az állami kárenyhítés A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait, állami kárenyhítés is megilleti. A kárenyhítés nem fájdalomdíj és nem jár automatikusan. Az egyösszegű vagy járadék formájában nyújtható anyagi támogatás a társadalom szolidaritását hivatott kifejezni. Ha a bűncselekménnyel okozott kár később, valamilyen forrásból megtérül, akkor az állami kárenyhítés címén kifizetett összeg előlegnek tekintendő és visszafizetendő. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Jogosult továbbá az a személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, 2011-ben a Ft-ot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül. A törvény hosszú távon előírja azt a differenciált számítási módot, amellyel a kárenyhítés összegét kalkulálni kell. Járadék típusú kárenyhítés a sértett 6 hónapot meghaladó keresőképtelensége esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha azt időközben más forrásból jogosulttá válik

8 rendszeres pénzbeli ellátásra. A havi járadék maximális összege az alapösszeg, 2011-ben Ft lehet. Az egyösszegű kárenyhítés a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kár teljes vagy részbeni megtérítését célozza, mértéke a tényleges kárral arányos, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse, azaz 2011-ben maximum Ft lehet. (Egyösszegű kárenyhítés esetén is visszafizetendő az időközben más forrásból pl. biztosításból, elkövetőtől megtérülő összeg.) Az áldozatsegítő szolgálatok eljárása Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. Azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás formai megkötés nélkül kérhető. A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntetőeljárás adatairól szóló igazolást. Ezt az igazolást szükség esetén az áldozatsegítő szolgálat szerzi be. A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. A kérelmet az egyéb iratokkal együtt bármely területi áldozatsegítő szolgálatnál elő lehet terjeszteni. Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt követő öt napon belül lehet folyamodni. Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak - az igazolás beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez az igazolást csatolja, az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt. Egyidejűleg tájékoztatja az azonnali pénzügyi segély igénybevevőjét az esetleges későbbi visszafizetési kötelezettségéről. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet határidő nélkül lehet előterjeszteni. Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni három hónapon belül lehet folyamodni. (A törvényben felsorolt kivételes esetekben ez az idő hosszabb is lehet.) A kérelem elbírálása két szakaszból áll. A támogatási eljárásban a megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat közreműködik a szükséges iratok, adatok, dokumentumok összeállításában. Az állami kárenyhítésre vonatkozó érdemi döntéseket egyetlen szervezet, a Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata hozza meg. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatoktól beérkező vagy közvetlenül ide benyújtott dokumentáció teljességéről és befogadásáról a Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata nyolc napon belül dönt, és haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az érdemi határozathozatal várható időpontjáról. A törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárások illeték- és díjmentesek, annak érdekében, hogy az áldozatok a szolgáltatásokat jövedelmi helyzetüktől függetlenül, minél szélesebb körben vehessék igénybe. Az áldozatsegítő szolgálatok feladata továbbá, hogy az együttműködés keretében figyelemmel kísérjék az áldozati jogok érvényesülését, továbbá kapcsolatot tartsanak a törvényben felsorolt intézményekkel

9 Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv II/5. ponthoz A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetésből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásokért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények Nemzetközi oltóhely Külföldre utazók kötelező és ajánlott védőoltásáról tanácsadás, oltóanyag beadása: 8900 Zalaegerszeg Göcseji út 24. Tel: 92 / Rendelési idő: Hétfő: 9 00 órától óráig Térítési díjak: Tanácsadás: 3000 Ft. Oltóanyag beadása oltóanyagonként: 1000 Ft. Receptírás: 500 Ft. + Oltóanyag térítési díja: változó Anonim HIV/AIDS ambulancia HIV/AIDS szűrővizsgálathoz vérvétel és counselling (tanácsadás) 8900 Zalaegerszeg Göcseji út 24. Tel: 92 / Rendelési idő: Hétfő: órától óráig A szolgáltatás ingyenes és anonim. Családvédelmi Szolgálat A Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) szolgáltatásai I. Családtervezési tanácsadás Gyermekvállalás Mi az, ami megtehető a leendő gyermek egészsége érdekében Fogamzásgátlás Személyre szóló módszerek (előnyök, hátrányok, hatásmechanizmusok) Felkészítés a nőgyógyászati és egyéb vizsgálatokra II. Ifjúsági tanácsadás Egészséges életvezetés Felnőtté válás (testi-lelki változások, önismeret, rizikótényezők, megelőzés) Párválasztás-családalapítás (női, férfi szerepek, egymással szembeni elvárások, felelősség, szeretet, szerelem, a harmonikus párkapcsolat, a család szerepe, az élet tisztelete, védelme) Fiatalkorúaknak házasságkötés előtti tanácsadás III. Családvédelmi tanácsadás Családtámogatási ellátási formák Tanácsadás súlyos válságban lévő, a terhesség megszakítás gondolatával foglalkozó párok (nők) részére Módszerek:egyéni és páros tanácsadás, csoportfoglalkozás CSVSZ munkatársai: főiskolát végzett védőnők

10 Térítési díjak: A magzati élet védelméről szóló évi LXXIX. tv. 16 (2) alapján a terhesség-megszakításért fizetendő térítési díj összege január 1. napjától : Ft, a 30%-os térítési díj összege 8 913,-Ft, az 50%-os térítési díj összege ,-Ft. Terhességmegszakítás térítési díjának megállapítása során a szociális kedvezmény igénybevételére jogosító pénzbeni ellátások április A térítési díj mértéke 30 % 10 munkanélküliek járadéka, 11 álláskeresési járadék, álláskeresési segély 1 12 keresetpótló juttatás 2 13 bérpótló juttatás 3 14 ápolási díj 15 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 3 16 időskorúak járadéka 17 rendkívüli szociális segély 4 18 átmeneti segély A térítési díj mértéke 50 % 21 gyermekgondozási segély 22 gyermeknevelési támogatás 23 átmeneti járadék 24 rendszeres szociális járadék 25 bányász dolgozók egészségkárosodási járadék 31 öregségi nyugdíj 32 rokkantsági járadék 33 rokkantsági nyugdíj 34 baleseti rokkantsági nyugdíj 35 Rehabilitációs járadék 5 1 A foglalkozás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény módosításáról szóló évi LXX. törvény november 1-ei hatállyal a munkanélküliek pénzbeni ellátási formái közül a munkanélküli járadék és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyett az álláskeresők részére álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély folyósítását írja elő. A évi LXX. törvény 19. (9) bekezdésének b) pontja értelmében tehát az álláskeresési járadékban és az álláskeresési segélyben részesülőt is a terhességmegszakítás térítési díjának megállapítása során szociális kedvezményre jogosultnak kell tekinteni. A törvény 19. (14) bekezdésének a)-c) pontja meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosít ezen jogszabály hatálybalépését követően is munkanélküli járadék folyósítására azok részére, akik álláskeresési járadékra nem szereznek jogosultságot. Ebből következően a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet (R) 4/a. számú melléklete 1. pontja alkalmazásában a szociális kedvezményre jogosító pénzbeni ellátási formák közül a munkanélküli járadékot, az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt kell alkalmazni. 2 Álláskeresők juttatásának minősül, alapja a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991 évi IV. tv. 13/A.. (4) bekezdése, 14.. (4)-(10) bekezdései, illetve a 30/2000. (IX.15.) GM rendelet ai. 3 A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (1997. évi XXXI. törvény ) megnevezése január 1-től rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre módosult. 4 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 1. (2) bek. alapján ezt az ellátási formát önkormányzati rendeletek tartalmazzák 5 Rehabilitációs járadék (2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról)

11 Térítésmentes 31 öregségi nyugdíj 32 rokkantsági járadék 33 rokkantsági nyugdíj 34 baleseti rokkantsági nyugdíj 35. Rehabilitációs járadék (!)Megj.: amennyiben ellátás mértéke nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét 41 rendszeres szociális segély 42 fogyatékossági támogatás 43 vakok személyi járadéka 44 magasabb összegű családi pótlék 51 a szociális intézményben lakó személy, 52 Az átmeneti gondozásban részesülő, valamint az átmeneti és a tartós nevelésbe vett kiskorú, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt. 53 aki menekültkénti elismerését kérelmezte 54 akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, 55 aki nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján külön törvény szerint az ország területéről nem utasítottak ki, vagy nem irányítható vissza (!)Megj.: Amennyiben a szolgáltatások összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a kétszeresét. Földhivatal Közzétételi jegyzék II/5. pont (lényegében egyezik a II/4. pontban írt díjakkal) - Földügy: Eljárási díj: a) földvédelem - Tfvt. 18. (1) és (2) bekezdés szerint 15000,- Ft alapeljárás és a másodfokú eljárás is. b) újrahasznosítás - általános mértékű illeték 2200,-Ft c) földminősítés - általános mértékű illeték 2200,-Ft d) földhasználati nyilvántartás vezetése - Tft. 25/D. (1) Ft, vagy Ft (20 vagy annál több földrészlet után); mentes a díj alól az eljárás, ha kizárólag az érintett földrészlet ingatlannyilvántartási adatai változnak meg; jogorvoslat 10000,- Ft e) földhasználati adatszolgáltatás - 800,- Ft/oldal 155/2009. (XI.16.) FVM r.; adatszolgáltatás iránti kérelmet elutasító határozat elleni jogorvoslati eljárás díja 5000-Ft - A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni. A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.

12 A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese. Teljes személyes díjmentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény. Az b) pontban meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben. Az itt meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni. Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilapmásolat lekérdezése, ha az a) hagyatéki eljáráshoz, b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz, c) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz, d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez, e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához szükséges, illetve ha azt f) az eljáró szerv fa) közigazgatási eljáráshoz, fb) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, fc) gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz, g) a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához, h) a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához, i) az ügyészség eljárásához, j) a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében, k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kéri. Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges. - Az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni. A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként forint. Törvényben meghatározott soron kívüli ügyintézés kivételével, az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 46. -ában meghatározott soron kívüli eljárás díja ingatlanonként forint.

13 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja forint. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni. A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen forint. A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen forint. (A lakásszövetkezet esetén is megfelelően alkalmazni kell.) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül: a) a Magyar Állam, e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében, Az e) pontjan említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A díjmentességnek az előbb meghatározott feltétele meglétéről a szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet - az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére nem volt kötelezett. Tárgyánál fogva díjmentes: aa) a Magyar Állam a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján történő lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáscélú hitelből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, ab) a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerinti vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás, ac) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló eljárás; b) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás; c) a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése; d) a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén da) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, db) a fiatalok otthonteremtési támogatását és dc) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;

14 e) az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlannyilvántartásból kétségtelenül megállapítható; f) a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlannyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás; g) a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése; h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás; i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás; j) a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás; k) a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részarány-tulajdonnal kapcsolatos eljárás; A mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni. Ha egy ingatlanügyi hatóságnál egyazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzését vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlését egy eljárásban kéri, azt az értéket kell a díjfizetés alapjául venni, amely után a legmagasabb díj jár. A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetni: a) aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik, ennek hiányában b) aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozza a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban, ennek hiányában c) aki a törlésre kerülő joggal, ténnyel terhelt ingatlan, illetve tulajdoni hányad tulajdonosa, ennek hiányában d) annak, aki a kérelmet, megkeresést előterjeszti. Több fizetésre kötelezett esetén a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. Egyéb adatszolgáltatás díjai: 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet. - Hiteles térképmásolat díja: 3000,- Ft. - A földmérési eljárásokban fizetendő díjak több körülménytől függenek, a díjakat a 63/1999. (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet szabályozza.

15 - A telekalakítás engedélyezésére irányuló első fokú eljárás során érintett ingatlanonként forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni. Az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanként: a) telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a kiinduló állapot szerinti földrészletek számát, b) telekfelosztás, telekcsoport újraosztása esetén a kialakuló földrészletek számát kell figyelembe venni. A telekalakítási engedélyezési eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja forint. A díjat annak kell megfizetnie, aki a telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatását kéri. A díjfizetési kötelezettség kizárólag a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a körzeti földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a megyei, fővárosi földhivatalnak (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) a mellékletben meghatározott előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási vagy átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát. A díj megfizetésének elmulasztása esetén a kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a díj megfizetését igazolni. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság megnevezése egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások 46/1999 (V.19.) FVM r. 1. melléklete szerint az élelmiszerellenőrzési igazgatási szolgáltatás tartalma 46/1999 (V.19.) FVM r. 1. melléklete szerint 89/2005. (X. 11.) FVM EüM ICSSZEM PM együttes rendelet Közszolgáltatás igénybevételének rendje előre bejelentett tevékenység pl. húsvizsgálat kérése, állatszállítmányok ellenőrzésének kérése 24 órával a vizsgálat előtt bejelentendő a rendelet szerint fizetendő díja 46/1999 (V.19.) FVM r. 1. melléklete szerint a rendelet melléklete szerint