A R. 1. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A rendelet hatálya
|
|
- Etelka Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 /2006. (..). HM rendelet a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom: 1. A R. 1. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A rendelet hatálya 1/A. (1) A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban: honvédség) és a honvédség állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre (a továbbiakban együtt: katonára) terjed ki. (2) E rendeletet a katonák által belföldön és külföldön okozott kárügyekben kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 1/B. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából kár a Honvédelmi Minisztériumot, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteket, a Magyar Honvédség katonai szervezeteit illetve a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezeteket (a továbbiakban együtt: honvédség) ért vagyoni hátrány, különösen: a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódása, megsemmisítése, hiánya, illetve a javításra, pótlásra fordított költség és kiadás; b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználása, illetve igénybevétele; c) pénzeszközök jogtalan felhasználása, utalványozása, igénybevétele, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás; d) a honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása; e) a honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt többlet költséget (kártérítést,
2 2 kötbért, kamatot, bírságot, munkáltatót terhelő és a munkáltatónak fel nem róható módon meg nem térülő közterhet stb.) kellett fizetnie. f) a béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokról szóló /2006. ( HK) HM rendelet alapján a fegyelmi okból hazarendelt, fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalt katona hazautaztatásának, illetve az őt váltó személy kiutaztatási költségei. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából a honvédség vagyonának minősülnek a) mindazok a vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök, amelyek a honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartoznak; b) azok az idegen vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyek jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján ideiglenesen kerültek a honvédség kezelésébe; c) a testületet illető vagyoni értékű jogok és követelések; d) a gazdálkodó szervezeteknek [Ptk c) pont] átadott azok a vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek a honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából műveleti terület a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény 204. (1) bekezdés g) pontjaiban említett terület. 3. A R. 2. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2. Ha a kártérítési ügy tényállása bonyolult, vagy a keletkezett kár összege meghaladja a Ft-ot, akkor a kártérítési eljárás lefolytatására kijelölt bizottság legalább egyik tagja a jogi és igazgatási szolgálat tagja. 4. A R. 3. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3. (1) A kár összegeként a károkozás pillanatában fennálló forgalmi értéket kell meghatározni. (2) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat (árakat), az avulásra is tekintettel. (3) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell. (4) A kár összegének megállapításához eseti kárszakértőt lehet igénybe venni. Kötelező igazságügyi kárszakértőt bevonni az előreláthatóan 5 millió Ft kárértéket meghaladó kárügyben. (5) A kárszakértő költségét a katonai szervezet előlegezi. A károkozót kárfelelősségének arányában kell kötelezni a kárszakértői díj megtérítésére. (6) Haditechnikában okozott kár esetén a szakmailag illetékes anyagnem felelős szolgálat véleményét is ki kell kérni. Nem kell kikérni a kár összegének megállapításához az illetékes szolgálat véleményét, ha kár összegét igazságügyi kárszakértő állapította meg.
3 3 5. A R. az alábbi 3/A., 3/B., 3/C., és 3/D. -okkal egészül ki: A változat Többes károkozás 3/A.. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták közös állományilletékes parancsnok hiányában - a Hjt. XIII. fejezetében az állományilletékes parancsnokot megillető jogokat és kötelezettségeket a károkozók közös elöljárója gyakorolja. (2) A közös elöljáró a káreljárás kivizsgálása céljából parancsban (határozatban) köteles közös bizottságot létrehozni. A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. 3/B. Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni. B változat Többes károkozás 3/A.. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták - közös állományilletékes parancsnok hiányában - a károkozók közös elöljárója köteles parancsban (határozatban) közös bizottság létrehozását elrendelni a káreljárás kivizsgálása céljából. A káreljárást elrendelő határozatokat az állományilletékes parancsnokok külön-külön hozzák meg, de saját határozatukban a közös elöljáró által kijelölt bizottságot kell megbízniuk a vizsgálattal. (2) A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. (3) A közös bizottság valamennyi állományilletékes parancsnoknak javaslatot tesz a kárfelelősség elbírálására. 3/B. Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni. Külföldön okozott károk 3/C. Amennyiben a kártérítési eljárás lefolytatásának akadálya van (pl. a Hjt (3) bekezdésében meghatározott vizsgáló kijelölése akadályba ütközik), a kártérítési eljárást az akadály elhárulta után haladéktalanul kell elrendelni. Az akadály elhárultáig a káreljárás nyugszik.
4 4 Műveleti területen okozott károk 3/D. (1) Ha a katona műveleti területen gondatlanságból - a Hjt (4) bekezdésében felsorolt esetek kivételével a köztisztviselői illetményalap összegét meg nem haladó mértékben okoz kárt, kártérítési eljárást nem kell indítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok intézkedik a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítéséről és ez alapján leírási tanúsítvány kiadásáról. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy-egy példányát a katona személyügyi és pénzügyi gyűjtőjében kell elhelyezni. (3) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben maghatározott rendelkezés: a) ha a károkozás bűncselekmény elkövetésével, súlyos fegyelemsértéssel vagy a hadrafoghatóság jelentős sérelmével is járt; b) a Hjt (4) bekezdésében felsorolt esetekben. Külföldön, nem műveleti területen okozott károk 3/E. Külföldön, nem műveleti területen okozott károk esetén a káreljárás lefolytatására az általános szabályok az irányadók. (1) A R a elé címként az alábbi cím kerül: Általános eljárási szabályok. 6. (2) A R. 4. a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben - rögzíteni kell] a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását, a bizottságban betöltött szerepét (bizottság elnök, bizottsági tag), (3) A R. 4. g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek (súlyosító és enyhítő körülmények, vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények), (4) A R. 4. új j) ponttal egészül ki: j) milyen módon kerülhetők el vagy előzhetők meg a hasonló esetek. 7. A R. 5. (2)-(4) rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (2) Állományilletékes parancsnok hiányában a vizsgálatot a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának főigazgatója által kijelölt szerv, személy vagy bizottság folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt - a Honvédelmi
5 5 Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztályán keresztül - haladéktalanul döntésre a honvédelmi miniszter elé terjeszti. (3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának illetékes szerve, illetve a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztály vezetője - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt. (4) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség megnyugtatóan elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt esetben a honvédelmi miniszter - határozatban dönt. 8. (1) A R. 7. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az állományilletékes parancsnok, illetve a miniszter által hozott határozat fejrészből, rendelkező részből és indoklásból áll. A fejrészben kell feltüntetni a katonai szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát. (2) A R. 7. (2) bekezdés d)-e) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: [A rendelkező rész kötelező tartalma:] d) a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására, illetve az esetleges kárszakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezés, e) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatás. (3) A R. 7. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Az indoklás kötelező tartalma: a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetése, a kár kiszámításának módja, a bizonyítékokra utalás, b) a katona védekezésének lényege és annak értékelése, c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás, és d) a döntés egyéb, szükség szerinti indoklása (pl. a kárfelelősség mértéke, a kárszakértői díj viselésének aránya, a kártérítés mérséklése, súlyosító és enyhítő körülmények). 9. A R. az alábbi 8/A. -szal egészül ki: A 7. (1) bekezdésében említett határozatot hozó elöljáró köteles intézkedni a hasonló károk megelőzése érdekében. 10. A R. 15. (1) bekezdése elé az alábbi alcím kerül: Halasztás, részletfizetés, utólagos mérséklés 11.
6 6 A R. 15. az alábbi (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki: (6) Az (5) bekezdésben megállapítottaknál hosszabb időtartamú részletfizetést kell engedélyezni, ha a kártérítés egy havi részlete a katona egy havi illetményének, abból a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonás után fennmaradó részének 25 %-át meghaladja. (7) A bíróság jogerős ítéletében megállapított havi részleteknél alacsonyabb mértékű részletfizetést a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 217. (3) bekezdése szerint az ügyben első fokon eljárt bíróság engedélyezheti. A R. 18. elé az alábbi alcím kerül: Záró rendelkezés (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A R. 9. (1)-(5) bekezdéseiben, a 10. -ban és a 11.. (1) bekezdésében szereplő panasz szó helyébe a fellebbezés szöveg lép. (3) A R. 11. (4) bekezdésében szereplő panaszosnak szó helyébe a jogorvoslattal élő katonának kifejezés lép. 14. (1) A Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium szervezetei és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjéről szóló 20/2001. (VIII. 9.) HM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8. -a elé alcímként az alábbi cím kerül: Jogvitákból származó követelések teljesítésének rendje (2) A Rendelet 8. -a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a jogerős bírósági határozat a Honvédelmi Minisztérium, a HM és MH szervezet ellenfelét fizetésre, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására kötelezi, a HM KPSZH az elöljáró pénzügyi szerv kijelölésével gondoskodik a bevétel akár végrehajtás útján történő beszedéséről. (3) A Rendelet 9. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az egyezségkötésre jogosult jogi személyek a 2. (2) bekezdésében foglalt szerv kivételével - a perbeli és a peren kívüli egyezség megkötése előtt az egyezség tervezetét és az
7 7 ügyhöz kapcsolódó összes iratot soron kívül, közvetlenül kötelesek egy példányban véleményezésre felterjeszteni a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztályához, pénzügyi fedezet vizsgálata miatt pedig egy példányban a HM KPSZH-hoz. Budapest, március -n. Juhász Ferenc
8 8 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól (egységes szerkezetben) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1/A. (1) A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban: együtt: honvédség) és a honvédség állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre (a továbbiakban együtt: katonára) terjed ki. (2) E rendeletet a katonák által belföldön és külföldön okozott kárügyekben kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 1/B. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából kár a Honvédelmi Minisztériumot, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteket, a Magyar Honvédség katonai szervezeteit illetve a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezeteket (a továbbiakban együtt: honvédség) ért vagyoni hátrány, különösen: a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódása, megsemmisítése, hiánya, illetve a javításra, pótlásra fordított költség és kiadás; b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználása, illetve igénybevétele; c) pénzeszközök jogtalan felhasználása, utalványozása, igénybevétele, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás; d) a honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása; e) a honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt többlet költséget (kártérítést, kötbért, kamatot, bírságot, munkáltatót terhelő és a munkáltatónak fel nem róható módon meg nem térülő közterhet stb.) kellett fizetnie. f) a béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokról szóló /2006. ( HK) HM rendelet alapján a fegyelmi okból hazarendelt, fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalt katona hazautaztatásának, illetve az őt váltó személy kiutaztatási költségei.
9 9 (2) A rendelet alkalmazása szempontjából a honvédség vagyonának minősülnek a) mindazok a vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök, amelyek a honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartoznak; b) azok az idegen vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyek jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján ideiglenesen kerültek a honvédség kezelésébe; c) a testületet illető vagyoni értékű jogok és követelések; d) a gazdálkodó szervezeteknek [Ptk c) pont] átadott azok a vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek a honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából műveleti terület a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény 204. (1) bekezdés g) pontjaiban említett terület. 2. Ha a kártérítési ügy tényállása bonyolult, vagy a keletkezett kár összege meghaladja a Ft-ot, akkor a kártérítési eljárás lefolytatására kijelölt bizottság legalább egyik tagja a jogi és igazgatási szolgálat tagja. 3. (1) A kár összegeként a károkozás pillanatában fennálló forgalmi értéket kell meghatározni. (2) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat (árakat), az avulásra is tekintettel. (3) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell. (4) A kár összegének megállapításához eseti kárszakértőt lehet igénybe venni. Kötelező igazságügyi kárszakértőt bevonni az előreláthatóan 5 millió Ft kárértéket meghaladó kárügyben. (5) A kárszakértő költségét a katonai szervezet előlegezi. A károkozót kárfelelősségének arányában kell kötelezni a kárszakértői díj megtérítésére. (6) Haditechnikában okozott kár esetén az árra az illetékes szakszolgálat véleményét is kell kérni. Nem kell kikérni az illetékes szakszolgálat véleményét, ha kár összegét igazságügyi kárszakértő állapította meg. A változat Többes károkozás 3/A.. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták közös állományilletékes parancsnok hiányában - a Hjt. XIII. fejezetében az állományilletékes parancsnokot megillető jogokat és kötelezettségeket a károkozók közös elöljárója gyakorolja. (2) A közös elöljáró a káreljárás kivizsgálása céljából parancsban (határozatban) köteles közös bizottságot létrehozni. A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. 3/B. Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni.
10 10 B változat Többes károkozás 3/A.. (1) Ha a kárt többen együttesen okozták közös állományilletékes parancsnok hiányában - a károkozók közös elöljárója köteles parancsban (határozatban) közös bizottság létrehozását elrendelni a káreljárás kivizsgálása céljából. A káreljárást elrendelő határozatokat az állományilletékes parancsnokok külön-külön hozzák meg, de saját határozatukban a közös elöljáró által kijelölt bizottságot kell megbízniuk a vizsgálattal. (2) A közös bizottságot úgy kell kijelölni, hogy a bizottságban valamennyi érintett katonai szervezet azonos számban legyen képviselve, valamint legalább egy tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja legyen. A közös bizottság elnöke a közös elöljáró szervezetéből kijelölt személy. (3) A közös bizottság valamennyi állományilletékes parancsnoknak javaslatot tesz a kárfelelősség elbírálására. 3/B. Ha a kárt többen olyan személyek okozták, akiknek az állománycsoportja eltérő (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) és állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) is különböző személy, a honvédséget megillető igényt a Hjt (2) bekezdése alapján közvetlenül a bíróság előtt kell egy eljárásban érvényesíteni. Külföldön okozott károk 3/C. Amennyiben a kártérítési eljárás lefolytatásának akadálya van (pl. a Hjt (3) bekezdésében meghatározott vizsgáló kijelölése akadályba ütközik), a kártérítési eljárást az akadály elhárulta után haladéktalanul kell elrendelni. Az akadály elhárultáig a káreljárás nyugszik. Műveleti területen okozott károk 3/D. (1) Ha a katona műveleti területen gondatlanságból - a Hjt (4) bekezdésében felsorolt esetek kivételével a köztisztviselői illetményalap összegét meg nem haladó mértékben okoz kárt, kártérítési eljárást nem kell indítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok intézkedik a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítéséről és ez alapján leírási tanúsítvány kiadásáról. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy-egy példányát a katona személyügyi és pénzügyi gyűjtőjében kell elhelyezni. (3) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben maghatározott rendelkezés: c) ha a károkozás bűncselekmény elkövetésével, súlyos fegyelemsértéssel vagy a hadrafoghatóság jelentős sérelmével is járt; d) a Hjt (4) bekezdésében felsorolt esetekben. Külföldön, nem műveleti területen okozott károk 3/E. Külföldön, nem műveleti területen okozott károk esetén a káreljárás lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
11 11 Általános eljárási szabályok 4. A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben - rögzíteni kell a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását, a bizottságban betöltött szerepét (bizottság elnök, bizottsági tag), b) a katona személyi adatait (születési hely, év, hó, nap, anyja neve), rendfokozatát, beosztását és lakóhelyét, c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit, d) a kár összegét, a kárszakértő költségét, e) a bizonyítékokat (pl. tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, szemle jegyzőkönyv, fegyelmi vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, szakmai kivizsgálásról készített jelentés), f) a katona kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetményt, g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek (súlyosító és enyhítő körülmények, vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények), h) a katonának a felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit (kiket) és milyen mértékben tart felelősnek; j) milyen módon kerülhetők el vagy előzhetők meg a hasonló esetek. 5. (1) A vizsgálat befejezése után a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az összefoglaló jelentést - a kárügy összes iratával együtt - haladéktalanul, döntés végett, az állományilletékes parancsnok elé kell terjeszteni. (2) Állományilletékes parancsnok hiányában a vizsgálatot a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának főigazgatója által kijelölt szerv, személy vagy bizottság folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt - a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztályán keresztül - haladéktalanul döntésre a honvédelmi miniszter elé terjeszti. (3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának illetékes szerve, illetve a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztály vezetője - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt. (4) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség megnyugtatóan elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt esetben a honvédelmi miniszter - határozatban dönt. 6. A katona és képviselője jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, a kárüggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tehet. 7. (1) Az állományilletékes parancsnok, illetve a miniszter által hozott határozat fejrészből, rendelkező részből és indoklásból áll. A fejrészben kell feltüntetni a katonai szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát. (2) A rendelkező rész kötelező tartalma: a) a katonai szervezet megnevezése, b) a kártérítésre kötelezett személyi adatai (születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), rendfokozata, beosztása,
12 12 c) a kiszabott kártérítés összege (számmal és betűvel), pénzneme (Ft), d) a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására, illetve az esetleges kárszakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezés, e) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatás. (3) Az indoklás kötelező tartalma: a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetése, a kár kiszámításának módja, a bizonyítékokra utalás, b) a katona védekezésének lényege és annak értékelése, c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás, és d) a döntés egyéb, szükség szerinti indoklása (pl. a kárfelelősség mértéke, a kárszakértői díj viselésének aránya, a kártérítés mérséklése, súlyosító és enyhítő körülmények); 8. (1) A 7. -ban említett határozatot legalább három példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből egy példányt a katonának kézbesíteni kell, egy példányt pedig a kárügy irataihoz kell csatolni, egy további példányát a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek kell átadni. (2) A határozat átvételének tényét és idejét a katona aláírásával köteles igazolni. Ha a kézbesítés postai úton történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál. 8/A. A 7. (1) bekezdésében említett határozatot hozó elöljáró köteles intézkedni a hasonló károk megelőzése érdekében. 9. (1) A fellebbezést az állományilletékes parancsnoknál kell írásban előterjeszteni. A fellebbezésben elő kell adni, hogy a hivatásos, szerződéses katona a határozatot miért sérelmezi. (2) A honvédelmi miniszter által hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az állomány tagja a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. (3) Fellebbezésnek kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt vagy kérelmet, amelyben a katona az állományilletékes parancsnok határozatát sérelmezi, illetve annak megváltoztatását kéri. (4) A fellebbezés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben a katona fellebbezését jegyzőkönyvezni, a jegyzőkönyv egy példányát pedig át kell adni a katonának. (5) Ha a fellebbezést nem az állományilletékes parancsnokhoz nyújtották be, azt haladéktalanul a határozatot meghozó parancsnokhoz kell továbbítani. 10. A katona fellebbezését - a kárügy irataival együtt - 8 napon belül fel kell terjeszteni a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához, kivéve, ha a határozatot hozó parancsnok a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti a megtámadott határozatot. 11. (1) A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a határozatban a sérelmezett határozatot helyben hagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti, és az állományilletékes parancsnokot új eljárásra utasítja. (2) A határozat tartalmi elemeire - a jelen szakasz (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a rendelet 7. -ában írtakat kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A határozatban a katona figyelmét fel kell hívni a jogorvoslat lehetőségére. Ki kell oktatni arra, hogy a keresetlevelet mennyi példányban, melyik bírósághoz címezve és mennyi időn belül kell benyújtani. (4) A nyilvántartásba vett határozatot - a kárügy iratainak visszaküldése mellett - meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak - ennek hiányában a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatala illetékes szervének -, aki köteles a határozat egy példányát tértivevénnyel a jogorvoslattal élő katonának kézbesíteni, egy példányát az ellátó
13 13 pénzügyi és számviteli szervezetnek átadni, illetőleg a határozat egy példányát a kárügy irataihoz csatolni. 12. (1) A határozatot meghozó állományilletékes parancsnok, elöljáró parancsnok a határozatot, - illetve amennyiben a határozatot a honvédelmi miniszter hozta, a honvédelmi miniszter - név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja, vagy kicserélheti. (2) Az (1) bekezdésben írt parancsnok, illetve a honvédelmi miniszter hivatalból vagy a katona kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit. (3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a jelen rendelet 8. -ában, illetőleg 11. -ában foglaltaknak megfelelően közölni kell a katonával A katona kártérítési ügyében a Munkaügyi Bíróság előtt indított perben alperesként a másodfokon eljárt katonai szervezetet, a 9. (2) bekezdése esetén pedig a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni. Halasztás, részletfizetés, utólagos mérséklés 15. (1) Indokolt esetben a katona kérelmére vagy hivatalból a jogerős határozat végrehajtása elhalasztható, illetve részletfizetés engedélyezhető. (2) A jogerősen megállapított kártérítés végrehajtásának elhalasztásánál, illetve részletfizetés engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a katona vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira. (3) A végrehajtás elhalasztására általában csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett vagyoni helyzete önhibáján kívüli okból úgy alakult, hogy az adott időszakban még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos helyzetet teremtene. (4) A halasztás, illetve a részletfizetés időtartamát - az (5) bekezdésre tekintettel - úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését. (5) A halasztás időtartama legfeljebb 1 év lehet. Részletekben történő fizetés esetén a megállapított kártérítés legfeljebb 12 részletben 1 év alatt történő megfizetése engedélyezhető. (6) Az (5) bekezdésben megállapítottaknál hosszabb időtartamú részletfizetést kell engedélyezni, ha a kártérítés egy havi részlete a katona egy havi illetményének, abból a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonás után fennmaradó részének 25 %-át meghaladja. (7) A bíróság jogerős ítéletében megállapított havi részleteknél alacsonyabb mértékű részletfizetést a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 217. (3) bekezdése szerint az ügyben első fokon eljárt bíróság engedélyezheti. 16. (1) A megállapított kártérítés - kérelemre vagy hivatalból - akkor mérsékelhető, ha a) a kötelezett a károkozást követően tanúsított magatartásával ezt kiérdemelte, és a testület vagyonának megóvására irányuló érdek a kártérítés teljes megfizetése nélkül is megvalósult, vagy
14 14 b) a kötelezett anyagi helyzete a károkozás megtörténte után (családi és szociális körülményei) úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy az általa eltartottak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni. (2) Az utólagos mérséklésről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kártérítési határozatot hozó állományilletékes parancsnok dönt az (1) bekezdésben írtak alapján. (3) A honvédelmi miniszter által megállapított kártérítés utólagos mérsékléséről a honvédelmi miniszter dönt. (4) A megállapított kártérítés utólagos mérséklésére egyszer kerülhet sor és az utólagos mérséklés a megállapított kártérítés 25%-át nem haladhatja meg. 17. A Hjt ában meghatározottak végrehajtására a rendelet mellékletében szereplő kötelezvény szolgál. Záró rendelkezés 18. (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hivatásos katonák kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 10/1997. (III. 19.) HM rendelet hatályát veszti.
15 15... szervezet megnevezése Nytsz.: Tárgy:... kárügye. Melléklet a 17/2002. (IV. 5.) HM rendelethez KÖTELEZVÉNY Alulírott,... (név, szül. év, szül. hely, anyja neve, lakóhelye) rendfokozata... elismerem, hogy... (szervezet megnevezése)... forint, azaz... forint kárt okoztam. 1. A kár leírása (keletkezése, a megrongált vagy hiányzó anyag, eszköz megnevezése, mennyisége, egységára és forintértéke) Felelősségem elismerve kötelezem magam arra, hogy a... forint, azaz... forint kárt (hiányt) a szervezetnek megtérítem. 3. Hozzájárulok ahhoz, hogy a 2. pontban elismert összeget a szervezet illetményemből... év... hónap... napjától kezdve *a) havi... forintos részletekben vagy *b) egy összegben levonja. 4. Hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben a szolgálati viszonyom bármely okból megszűnik, a fennmaradó kártérítés összegét a pénzügyi szolgálat a járandóságaimból - a levonásra vonatkozó egyéb jogszabályok betartásával - egy összegben levonja. Kelt:...,... év... hónap... nap.... nyilatkozattevő olvasható aláírása Parancsnoki záradék: Előjegyezve a... tsz. alatt. P. H.... parancsnok aláírása
16 16... pénzügyi vezető, referens * A megfelelő rész aláhúzandó.
17 17 Indoklás A Hjt. módosított január 01-től hatályos (2) bekezdésének j) pontja többek között - felhatalmazást ad a miniszternek a külföldön végzett tevékenység kapcsán felmerült károk rendezésére. E felhatalmazó rendelkezésnek eleget téve - a külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályok megalkotása miatt szükségessé vált a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosítása. Mindazonáltal a katonák kártérítési eljárásainak tapasztalata további visszásságokra világít rá, ugyanis az eljárási szabályok sajnos nem minden helyzetben nyújtanak elegendő támaszt a jogalkalmazók számára; olyan fontos kérdésekben hallgat, mint a többek által okozott károk intézésének módja, műveleti területen okozott eltérő szabályok érvényesülése, a kár összegének meghatározása stb. E fent említett kettős tényező miatt indokolt a jelenlegi szabályok kiegészítése, és ezzel együtt a rendelet módosítása. E módosítás az alábbiakat foglalja magában: a rendelet szerkezetének tagolása, mely a rendelet eltérő részeit külön címekkel látja el, ezzel is segítve egy adott szabály könnyebb megtalálását; a korábbi rendeletből kimaradt annak személyi, tárgyi, területi hatálya, a módosítás a rendelet hiányosságát pótolja; pontosítja a kár fogalmát oly módon, hogy a katona által okozott mindenféle szolgáltatásnélküli (indokolatlanul felmerült) többlet költséget is kárként határoz meg; a kár fogalom-meghatározását kiegészíti a külön HM rendeletben fegyelmi vétség miatt indult eljárás során felmerülő haza/kiutazásból eredő többletköltségekkel; a társadalmi szervezet illetve egyesület fogalom helyett áttér a sokkal konkrétabb és precízebb és jól bevált gazdálkodó szervezet fogalmára; a kárösszeg fogalmát is bírói gyakorlatban kialakult fogalomhasználathoz illeszti; bevezeti az eseti kárszakértő bevonásának lehetőségét, a legfelsőbb szintű elöljárók (miniszter, KÁT, HVKF) leírási hatáskörébe tartozó kármérték esetében kötelezővé teszi igazságügyi kárszakértő bevonását a káreljárásokba; új szabályként meghatározza a többes károkozás, a műveleti területen, illetve a külföldön, de nem műveleti területen okozott károk eljárási szabályait; pontosítja a kárfelvételi jegyzőkönyv, az összefoglaló jelentés és kártérítési határozat tartalmi elemeit; a több millió Ft értékű kártérítési összegekre tekintettel bevezeti az 1 évnél hosszabb idejű részletfizetési kedvezmény lehetőségét. Az 1/A. -hoz: A rendelet hiányossága volt, hogy nem volt annak személyi, tárgyi, területi hatályáról szóló rendelkezése. E hiányosságot pótolja a rendelkezés. A könnyebb átláthatóság kedvéért az értelmező rendelkezést és a rendelet hatályát tartalmazó rendelkezéseket elkülönülnek.
18 18 Az 1/B. -hoz: Az értelmező rendelkezéseket címmel látja el. Az 1/B. (1) bek. e) pontjához: A módosítás a kár fogalom különös elemei közé az egyértelműség kedvéért beemeli a katona vétkes magatartásával okozott többlet költségeket is. Ugyanígy felelősséggel tartozik a jogalap nélküli kifizetések miatt a munkáltatót terhelő és meg nem térülő közterhek megfizetése miatt is. Az 1/B.. (1) bek. f) pontjához: a béketámogató műveletek keretében teljesített külföldi szolgálat ellátása során felmerült fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos különös szabályokra vonatkozóan a Hjt (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott HM rendeletben meghatározott esetekben a fegyelmi eljárás alá vont személyt haza kell rendelni és a fegyelmi eljárást belföldön kell lefolytatni. A hazarendeléssel a honvédségnek jelentős többletkiadása merülhet fel, amelyért a fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalt katona kárfelelősséggel tartozhat. A 1/B. (2) bek. d) pontjához: Vannak olyan katonai szervezetek, melyek egyesületeknek, közhasznú társaságoknak, egyéb szervezeteknek adtak át visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettséggel terhelve anyagi javakat. A későbbi viták elkerülése érdekében a rendelet bevezeti a Ptk-ban már jól bevált gazdálkodó szervezet fogalmának használatát, melyben egyértelműen szerepel a kht, és az egyesület is. 1/B. (3) bekezdéséhez: A rendelet új szabályi között szerepelnek a műveleti területen okozott károk eljárási szabályai. E rendelkezés a műveleti terület fogalmát határozza meg. A 3. (1) bekezdéséhez: A katonai szervezeteknek egyre nagyobb gondot jelent a kár összegének pontos meghatározása. A bírói gyakorlat szerint kárnak az adott eszköznek, anyagnak azt a forgalmi értékét kell meghatározni, amelyet a károkozás pillanatában az adott eszköz, anyag ért. A módosítás ezért bevezeti, hogy eseti kárszakértőt lehessen bevonni a káreljárásba, hasonlóan a fegyelmi eljáráshoz [Hjt (2) a) pont], vagy a közbeszerzési eljáráshoz [2. (4) bek.], vagy pénzügyi területen a 217/1998. Korm. r (10) bek. alapján az ellenjegyzéshez. E költség viselését is rendezi a módosítás oly módon, hogy a katona a kárfelelőssége mértének megfelelően tartozik megfizetni a szakértői díjat. Tehát ha csak fele részben felelős a kárért, akkor a katonai szervezet közrehatása miatt csak a fele díjat köteles megfizetni, ha csak ő a felelős, és az esetek többségében azért erről van szó, saját maga viseli a teljes költséget. A szabályozás ezzel hasonló a Pp. perköltség viselési szabályaihoz. Eseti kárszakértőként alapesetben bárki véleményét ki lehet kérni, aki az adott terméket, eszközt, anyagot forgalmazza, de a (4) bekezdésben rögzített esetben az eseti kárszakértő csak igazságügyi kárszakértő lehet. Kötelező jelleggel igazságügyi kárszakértő bevonását rendeli a módosítás abban az esetben, ha a kár mértéke olyan, hogy a miniszter, a közigazgatási államtitkár, vagy a vezérkari főnök kárleírási jogkörét érintheti. A legfelsőbb szintű vezetők elé kerülő káreljárások egyre jelentősebb mértéket érnek el. Az egyik MIG-29 típusú légi járművel bekövetkezett légi
19 19 közlekedési balesetben a becsült kárérték 2 milliárd Ft volt, egy másik szintén MIG-29 típusú légi járművel bekövetkezett légi közlekedési balesetben a kárérték 400 millió Ft. A 2 milliárd Ft kárértékhez képest az igazságügyi kárszakértő díja eft körült alakult volna, ami az okozott kárhoz képest elenyésző. De nagyobb biztonságot ad a legfelsőbb színtű vezetőknek, hogy olyan összegű kárnyilvántartásokból való kivezetését rendelik el, amelyet erre hivatott szakértő állapított meg. Ez jogpolitikailag is indokolt, mert a vezetők így biztosan nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyesek vitassák, miért pont olyan nagy értékről, vagy éppen alacsony értékről állított ki leírási tanúsítványt. Amennyiben a kár összegét igazságügyi kárszakértő állapította meg, az illetékes szakszolgálat véleményét nem kell kikérni. 3/A. -hoz: Amennyiben a többes károkozás azon esetével találkozunk, amikor valamennyi károkozó katona, és egy állományilletékes parancsnok alá tartoznak, akkor az általános szabályok alapján kell eljárni; ezen esetekben ugyanazon személy lesz jogosult a káreljárás elrendelésére, lefolytatására, a kártérítési határozat meghozatalára. Amennyiben a károkozók valamennyien katonák, de más az állományilletékes parancsnokuk, akkor kérdéses, hogy valamennyi állományilletékes parancsnok rendelkezzen-e a Hjt. XIII. fejezetében meghatározott jogosítványokkal és kötelezettségekkel vagy e jogokat a közös elöljáró gyakorolja. A tervezet A és B variációja ezen elgondolás alapján különböztet. Az A variáció mellett szól, hogy ezáltal biztosítható, hogy ugyanazon káresemény azonos elbírálás alá essen, míg különböző parancsnokok eljárása esetén ugyanazon tényállás alapján, ugyanazon jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - különböző személyek különböző döntéseket hozhatnak. A közös elöljáró parancsban azonban köteles létrehozni egy közös bizottságot, melyben az érintett katonai szervezetek azonos arányban lennének képviseltetve (pl. 1-1 fővel), a bizottság elnöke pedig a közös elöljáró szervezet állományába tartozna, egyiküknek pedig a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagjának kell lennie a rendelet 2. -ával összhangban. A 3/B. -hoz: Ha a károkozók eltérő állománycsoportba (katona, közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló) tartoznak, és állományilletékes parancsnokuk/munkáltatói jogkör gyakorlójuk is különbözik, úgy a káreljárást egy olyan személy/szerv előtt kell lefolytatni, aki valamennyi személy magatartását ugyanúgy képes értékelni. Ez nem lehet más csak a bíróság, mivel erre nincs jogszabályi rendelkezés, így az eltérő jogállási törvények szabályai miatt másként nem is lehet egy eljárásban elbírálni a károkozók cselekményeit. Erre a Hjt (2) bekezdése lehetőséget biztosít. Így egy bíróság előtt érvényesíteni lehet a különböző jogállási törvényekben meghatározott, eltérő anyagi jogi szabályokat is. A 3/C. -hoz: E rendelkezés arra vonatkozik, hogy amennyiben a külföldön (akár műveleti területen, akár nem műveleti területen) okozott kárral kapcsolatban felmerülő kárfelelősség kivizsgálásának, megállapításának (azaz a káreljárás lefolytatásának) valamilyen akadálya merül fel (pl. a károkozás helyén alkalmas személy nem bízható meg a vizsgálattal, mert a károkozón kívül más katona nem tartózkodik a helyszínen vagy a vizsgáló biztosítása
20 20 egyéb jelentős nehézségbe ütközne illetőleg aránytalan költséggel járna), úgy a rendelet biztosítaná a káreljárás nyugvásának lehetőségét az akadály elhárultáig. A 3/D. -hoz: A MH Szárazföldi Parancsnokságának tavalyi átfogó ellenőrzése során kiderült, hogy a külföldi műveleti területeken okozott káresemények száma meghaladta az ötszázat. Ezek 90%-a néhány forintos illetve néhány Ft-os kár ügy volt. Az ügyek tipikus példája szerint a katona a fegyver ürítése során eltévesztette a fegyver ürítés műveleti sorrendjét (először ki kell venni a tárat), és egy, esetleg néhány lőszert indokolatlanul ellőtt, amivel Ft/lőszer összegű kárt okozott. Az egyik esetben pedig egy GPS akkumulátort hagyott a lőállásban a katona, amikor sürgősen meg kellett változtatnia a pozícióját. Ezzel 23 eft kárt okozott. Eltérő szabály híján minden esetben káreljárást folytattak le, melyben kötelezvénnyel kötelezték a katonát a néhány Ft megfizetésére. A módosítás ezen a gyakorlaton kíván változtatni, figyelembe véve a műveleti terület specifikumait. Műveleti területen, fokozottan veszélyes helyen a katona elvárhatósági szintje megváltozik, az életösztöne előtérbe kerül. Műveleti területen a katonával szemben - a hadianyagok elszámolása során - támasztott követelményeket egyéb tényezők (pl. fokozottan veszélyes körülmények, művelet sikere) is befolyásolhatják. (Pl. nem várható el, hogy minden egyes lőszert 100% hatékonyságban használjon a katona fel). E körülményt figyelembe véve rendelkezik úgy a szabály, hogy ha a katona egyszerű gondatlanságával okozott kárt, és ennek összege a köztisztviselői illetményalapot nem haladja meg, ne kelljen kárfelelősségére intézkedni. Készüljön egy kárfelvételi jegyzőkönyv, és adják ki a leírási tanúsítványt. Ezzel csökken az adminisztrációs kötelezettség. A káreljárás mellőzésére lehetőséget biztosító rendelkezés nem jelenti a kincstári tulajdon védelmének csökkenését, elmaradását, ugyanis csak a műveleti területen ellátott szolgálatból adódó specifikumot (fokozottan veszélyes környezet) figyelembe véve viszonylag kis értékű károk (köztisztviselői illetményalap összege erejéig) vonatkozásában megengedett illetve meghatározott magatartással előidézett káresetekben (pl. bűncselekmény, súlyos fegyelemsértés, Hjt (4) bek.) a rendelet kizárja e lehetőség alkalmazását. 3/E. -hoz: Ha a katona külföldön, de nem műveleti területen teljesít szolgálatot, semmi nem indokolja, hogy az általános szabályok alkalmazásától eltérve kárfelelősségi kedvezményt kapjon, hiszen ebben az esetben nincsenek fokozottan veszélyes körülmények. Az ilyen károk esetén legfeljebb az merülhet fel, hogy a katonának kint ki az állományilletékes parancsnoka, ki vonhatja felelősségre. Az 4. -hoz: A kárfelvételi jegyzőkönyvben célszerű szerepeltetni azt, hogy ki a bizottság elnöke, kik a tagjai, a vizsgáló által feltárt enyhítő és súlyosító körülményeket, amelyek a későbbi döntésnek lehetnek alapjai, milyen módon kerülhetők el, illetve előzhetők meg a hasonló káresetek. A 5. -hoz: A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése során jogszabályba ütköző kifizetés esetén a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal illetékes szerve külön jogszabályi hivatkozás nélkül is részt vesz az eljárásban és indokolatlan minden ilyen esetet a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalni. Amennyiben a többes károkozás 3/A-3-/B -okban meghatározott eset áll fenn, úgy az ott meghatározott szabályokkal a kérdés megnyugtatóan rendezhető. A módosítás értelmében csak azon esetekben kell az ügyet döntésre a honvédelmi
21 21 miniszter elé terjeszteni illetőleg a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalnak a vizsgálatban történő részvételét biztosítani, amennyiben nincsen állományilletékes parancsnok. A bizonyítás kiegészítésének jogát célszerű biztosítani a miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben is. Mivel ezen ügyeket a HM Jogi és Igazgatási Főosztály készíti elő, ezzel a jogkörrel a főosztály vezetőjét célszerű felruházni. A 7. -hoz: A jogelmélet szerint a határozat három részből áll: fejrészből, rendelkező részből és indoklásból. A módosító rendelkezése ennek megfelelően pontosítja annak tartalmát. A 8/A. -hoz: A katonai szervezetek parancsnokai sok esetben nem hoznak olyan intézkedéseket, amelyekkel a további károk megelőzhetők lennének. Ezen intézkedés hiánya miatt felelősségre sem lehet őket egyértelműen vonni. A módosítás változtat ezen, és így hatékonyabban biztosítja a kincstári vagyon védelmét. A hoz: Tekintettel arra, hogy a Hjt a a panaszt fellebbezésre módosította, úgy a rendeletnek ezen megszövegezéshez kell igazodnia. A 15. -hoz: A jelenlegi részletfizetési szabályok ellentmondásban vannak. Az általános elv szerint úgy kell meghatározni a részletek nagyságát, hogy figyelembe kell venni a katona családi és szociális helyzetét. Ugyanakkor a hatályos jogszabály 12 havi részletnél hosszabb időtartamú részletfizetés lehetőségét nem biztosítja. A több millió Ft összegű károkozások esetén az egyhavi részlet aránytalanul magas lenne. De a bírósági végrehajtás szabályai egyébként sem tesznek lehetővé a havi illetmény levonások után fennmaradó részének (ún. nettó jövedelem) egy harmadánál nagyobb mértékű levonást, csak kivételesen, vagyis a 12 havi részletfizetési kedvezményre vonatkozó korlátozó szabályt a magasabb törvényi rendelkezés egyébként is áttöri. Ezek miatt célszerű egy rugalmasabb szabályozást kialakítani, amely biztosítja a honvédséget megillető igény megtérülését, ugyanakkor a katonacsaládokat sem hozza aránytalanul hátrányos helyzetbe. A gyakorlatban többször merült már fel, hogy a bíróság által megállapított jogerős határozatokban foglalt részletfizetéstől ki biztosíthat, és milyen módon eltérést. Az egyébként élő szabályra hívja fel a módosítás a figyelmet a (7) bekezdésben. A tervezet 14. -hoz: A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségét megállapító határozatoknak a R a szerinti bíróság előtt történő megtámadása miatt indult peres eljárások tapasztalatai rávilágítottak a Magyar Honvédség képviseletére vonatkozó szabályok pontosításának szükségességére. A tervezet 14. -a az eredményesebb perképviselet előmozdítása céljából módosítja a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium szervezetei és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjéről szóló 20/2001. (VIII. 9.) HM rendeletet.
AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok
AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a
RészletesebbenT/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október
RészletesebbenA honvédelmi miniszter. rendelete
A honvédelmi miniszter./2008. ( ) HM rendelete a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet, valamint egyes kapcsolódó
RészletesebbenVasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.
Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...
RészletesebbenNyugdíjbiztosítási Igazgatóság
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért
Részletesebben1. oldal, összesen: 10 Nyilvántartási szám:... Megállapodás. I, A megállapodást kötő felek
1. oldal, összesen: 10 Nyilvántartási szám:... Jelen megállapodás létrejött egyrészről Megállapodás I, A megállapodást kötő felek I./1. Az ellátást nyújtó (a továbbiakban: fenntartó) Szent Kamill Keresztény
RészletesebbenTARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2012. október 12. Jogszabályok
CXXXIX. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2012. október 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet 20/2012. (IX. 17.) HM rendelet A 2013. évi munkaszüneti
Részletesebben14/2003.(04.14.) Kgy. sz. rendelet 1. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról
14/2003.(04.14.) Kgy. sz. rendelet 1 A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete
RészletesebbenIktatószám: MEGÁLLAPODÁS. 1. A megállapodást kötő felek
MEGÁLLAPODÁS Iktatószám: 1. A megállapodást kötő felek Jelen Megállapodás létrejött: Egyfelől: 1.1. Az ellátást nyújtó: Az intézmény neve: Szépkorúak Háza Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
RészletesebbenT Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem
RészletesebbenGYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS FŐBB SZABÁLYAI GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS FŐBB SZABÁLYAI GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEK KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 2015.05.21. DR. MATTENHEIM GRÉTA EMMI SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGJOGI OSZTÁLY Országos Betegjogi, Ellátottjogi,
RészletesebbenFELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra TARTALOM
CXXXV. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 2008. december 31. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A RENDELET CÉLJA
Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.12.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó
Részletesebben2. sz. melléklet Családjog
2. sz. melléklet Családjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 37. -hoz A Ptké. 37. -a az alábbiak szerint egészül ki: 37. A Csjt. 82. (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 134. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 134. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. szeptember 21., hétfő Tartalomjegyzék 2015. évi CXLII. törvény Egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges
RészletesebbenA polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen
Részletesebben1. A rendelet hatálya
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól egységes szerkezetben Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
Részletesebben1. oldal, összesen: 6 Nyilvántartási szám:... Megállapodás
1. oldal, összesen: 6 Nyilvántartási szám:... Megállapodás I. A megállapodást kötő felek Jelen megállapodás létrejött egyrészről I./1. Az ellátást nyújtó (a továbbiakban: fenntartó) Szent Kamill Keresztény
RészletesebbenBudapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról a 13/2015.
RészletesebbenA személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, az igénybevételről és a fizetendő térítési díjakról
TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2008. (II.15.) Önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, az igénybevételről és a fizetendő térítési díjakról Tiszaug
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 9/2011.(V.04.)
RészletesebbenT/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3090. számú törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Petrétei József
RészletesebbenNagykörű Község Önkormányzat Képviselő-testületének
1 Nagykörű Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2002. (XII. 4.), 15/2003. (X. 28.), 9/2005.(IV. 7.), 16/2006. (XII. 14.), 3/2007. (II. 15.), 16/2007. (IX. 13.), 18/2008. (XII. 17.), 17/2010. (XII.
Részletesebbenhttp://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...
1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási
RészletesebbenA Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata
Elfogadva: 1998. június 27., 2002. február 25.,2009. október 26. Kihirdetve: IK 1998. évi 11. szám, egységes szerkezet: IK 2002. évi 4. szám (helyesbítve: IK 2004. évi 4. szám), Hivatalos Értesítő 2010.
RészletesebbenORFK TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA. Tartalomjegyzék. ORFK Tájékoztató (OT) 2011/18. szám Budapest, 2011. december 01.
2011/18. szám Budapest, 2011. december 01. Szám: 35425/2011. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 23/2011. (XI. 25.) ORFK utasítás a rendőrség
RészletesebbenHatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége
Hatósági ügyek, ügyleírások A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége I. Ingatlanügyi hatósági ügyek Ingatlanügyi hatóságként a Kormány a földhivatalt jelölte ki. Az ingatlanügyi hatósági ügyeket első
RészletesebbenA belügyminiszter 7/2016. (V. 11.) BM utasítása az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról
HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2016. évi 19. szám 2463 I. Utasítások A belügyminiszter 7/2016. (V. 11.) BM utasítása az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról A jogalkotásról
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕTESTÜLETÉNEK 8/1996. (IV. 1.) 1 RENDELETE A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS EGYES SZOCÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL A 20/1997. (IV. 15.) 2, A 37/1997. (X. 13.) 3, A 48/1997. (XII.
RészletesebbenHALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE
HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 1. I. Általános rendelkezések (1) Ezt a szabályzatot kell alkalmazni a Magyar Táncművészeti Főiskolával, mint felsőoktatási intézménnyel hallgatói
RészletesebbenI. fejezet. A rendelet célja. A rendelet hatálya
Gyömrő Város Önkormányzatának 8/2009. (II. 24.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról valamint a személyes gondoskodásokról. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 50/1999.(11.25.
1 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról
Részletesebben2. A rendelet hatálya
Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX. 6. ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének
RészletesebbenMagyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)
Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási
RészletesebbenÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 40/2009. (IX. 30.) rendelete 1
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 40/2009. (IX. 30.) rendelete 1 az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbérének megállapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenMódosítások: /2010. V. 1-
Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2000. (XII. 12.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről
RészletesebbenA BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA
A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA BUDAPEST 2001. december TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 1.HATÁSKÖRÖK... 5 1.1. A tudományos rektorhelyettesre átruházott hatáskörök
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2004.(VIII.30.)Kt. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről ZÁRADÉK
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos jogorvoslati eljárások
TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az
RészletesebbenM E G Á L L A P O D Á S. Idősek Otthona intézményi ellátásra
A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 48/2010. (VIII. 24.) Többcélú Társ. határozatának 1. sz. melléklete M E G Á L L A P O D Á S Idősek Otthona intézményi ellátásra Kiskőrös, Sárkány J. 13. Amely létrejött
RészletesebbenEgységes rendelet, melyben eltérő színnel jelöltük az új rendelkezéseket és áthúzással a hatályát vesztő részeket! Bevezető rész I.
Egységes rendelet, melyben eltérő színnel jelöltük az új rendelkezéseket és áthúzással a hatályát vesztő részeket! Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2009.(III.30.) rendelete a szociális
Részletesebben1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás
RészletesebbenDoboz Nagyközség Önkormányzatának 9/2008. (III.28.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmény igénybevételéről
Doboz Nagyközség Önkormányzatának 9/2008. (III.28.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmény igénybevételéről Doboz Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Balatonfűzfő Város Önkormányzata levelezési címe: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. számlázási címe:
RészletesebbenATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16
ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 1. BEVEZETÉS
RészletesebbenA RENDELET CÉLJA A RENDELET HATÁLYA
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2008. (IX.18.) számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (egységes szerkezetben a módosító 9/2009. (IV.23.), a 10/2010.
Részletesebben1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja
1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja 1. Ennek a törvénynek az a célja, hogy a közigazgatási szervek hatósági eljárásának
RészletesebbenTARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXLIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. január 22.
CXLIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. január 22. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal 2015. évi CXCVII. törvény 14/2015. (XII. 17.) HM rendelet 15/2015. (XII. 21.) HM rendelet 16/2015.
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9942. számú törvényjavaslat a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Budapest, 2004. április 2 2004. évi törvény a honvédelmet
RészletesebbenKoppányszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011. (II. 15.) számú rendelete. a gyermekvédelmi ellátásokról
Koppányszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011. (II. 15.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Koppányszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
Részletesebben2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 E szöveggel a kivonat hatályos: 2015.I.01- Elérhetőség e formában: www.maconka.hu
RészletesebbenKosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata
Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (a továbbiakban: MKOSZ) a 2011/172. törvény által módosított Sportról
RészletesebbenÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 40/2009. (IX. 30.) rendelete 1
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 40/2009. (IX. 30.) rendelete 1 az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbérének megállapításáról a 38/2010. (VII. 12.) 2, a 43/2011. (VII.27.) 3,
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
RészletesebbenPRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY
PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2014. március 1május 30-tőól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az AXA Biztosító Zrt. és az AXA Pénztárszolgáltató Zrt. - mint munkáltatók - kezdeményezésére
Részletesebben2007. évi LXXV. törvény
2007. évi LXXV. törvény 2012.01.01-én hatályos állapot a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről A piacgazdaság működéséhez szükséges,
RészletesebbenCIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya
CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra
Részletesebben2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1
OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.
RészletesebbenHATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai
HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő
Részletesebben10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenAz adminisztratív terhek az új szabályozás elfogadásával nem nőnek, nem is csökkennek.
Előterjesztés a helyi szociális rendelet módosításához Tisztelt Képviselő-testület! Az elmúlt év végén több mint száz új jogszabály jelent meg, illetve módosult. Ennek következtében az önkormányzatoknak
RészletesebbenSzületési név: Anyja neve: Születési hely: Születési idő: Személyi igazolvány száma:.. TAJ száma: Nyugdíjas törzsszáma: Állandó lakcím: Telefonszáma:
Akácfa Idősek Gondozóháza 2118 Dány, Szabadság út 095/27 hrsz. 0628/464-461 Megállapodás mely létrejött egyrészről az AKÁCFA Időseket Gondozó és Segítő Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság.
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Hatály: 2013. II. 18 2015. II. 20. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KOLLÉGIUMI SZABÁLYZATA Budapest 2013 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről,
RészletesebbenA Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA
A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 22. napján elfogadott, 2000. november 23-án, 2004. november 19-én, 2008. május 22-én, 2009.május 21-én és 2012
RészletesebbenGaranciális kifizetések szabályzata (az 1. számú módosítással, egységes szerkezetben)
Pénztárak Garancia Alapja Garanciális kifizetések szabályzata (az 1. számú módosítással, egységes szerkezetben) Elfogadta az Igazgatóság: Jóvá hagyta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: Hatályba
Részletesebben46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.), A 12/2003. (VI. 5.), A 7/2004. (II. 23.),
RészletesebbenBADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2005. (XI.1.) rendelete A GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL
BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2005. (XI.1.) rendelete A GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL Badacsonytördemic Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és
RészletesebbenELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49
1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.
RészletesebbenKÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKÁG. Az ügyész közérdekvédelmi feladatai
KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKÁG Az ügyész közérdekvédelmi feladatai Magyarország Alaptörvénye 29. cikkének (1) bekezdése szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam
RészletesebbenKézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban. Dr. Nyilas Anna
Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban Dr. Nyilas Anna A kézbesítési vélelem megdöntése Alapja- a kézbesítés nem volt szabályszerű -a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni= csak
RészletesebbenFegyelmi Szabályzat. Hatályos: 2014. november 24.
Magyar H - 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3 Tel: +36-30-7091803 Floorball Adószám: 18250671-1-42 honlap: www.hunfloorball.hu Szakszövetség Erste: 11600006-00000000-41595084 e-mail: floorball@hunfloorball.hu
RészletesebbenI. fejezet A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabálya A kamara küldöttgyűlése elfogadta 2007. november 10-én. Hatályba lépett 2008. január 1-jén. Módosítva 2007. december 15-én, 2008. május 17-én, 2009. május 9-én
Részletesebben2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1
OptiJUS Opten Kft. I 2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 2016.01.01. és 2016.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................................................
RészletesebbenÍ T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :
Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita pénzügyi
RészletesebbenA RENDELET CÉLJA A RENDELET HATÁLYA
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2008. (IX.18.) számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (egységes szerkezetben a módosító 9/2009. (IV.23.), 10/2010.
RészletesebbenA L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)
A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Egyesület tagjai jelen egyesületi alapszabályt a 2009. május 29. napján megtartott közgyűlésen
RészletesebbenA Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya
A Leon- Cavallo Sportegyesület Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalva a 2009.12.19-én, a 2010.03.13-án, 2014. május 27-én, és 2014. szeptember 30-án Balástyán elfogadott módosításokkal) I. Általános
RészletesebbenKolontár és környéke egészségéért Egyesület
Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Kötelezettségvállalás nyt.száma: Sz-1-6696/2008 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) statisztikai számjel: 15329877-8411-311-01,
RészletesebbenA jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során
A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve
RészletesebbenEljárási rendelkezések. 2. (1) A szociális ellátások megállapítására az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
Helvécia Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról (Egységes szerkezetben) Helvécia Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebbenu~es Hivatala arományszámm y C k, 8 I A 4-- Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Egységes javaslat
u~es Hivatala arományszámm y C k, 8 I A 4-- Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Érkezett: 2015' JÚN 0 8. f Egységes javaslat Kövér.László úr, az Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az
Részletesebben2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási
RészletesebbenÉrtelmező rendelkezések
2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 1 Hatályos: 2013.10.01-2013.12.31 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal
RészletesebbenVáltozások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában
FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az
RészletesebbenVagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17950
Vagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17950 2 Tartalomjegyzék Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ)... 3 I. Biztosított....
RészletesebbenTámogatási szerződés Családi Otthonteremtési Kedvezmény nyújtására
Szerződésszám: Támogatási szerződés Családi Otthonteremtési Kedvezmény nyújtására amely egyrészről a Takarékszövetkezet/Bank Zrt. székhely: cégjegyzékszám: cégbíróság: statisztikai azonosítószám: mint
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ÁIWZ.AT/ ALPOLGÁRMESTERE
h l j l O l J L BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ÁIWZ.AT/ ALPOLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 16/2009. (IV. 27.) önkormányzati rendelet módosítására Tisztelt
Részletesebben2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa
RészletesebbenSZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA. Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta.
A SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET LAKOSSÁGI LAKÁSHITEL ÜZLETSZABÁLYZATA Az Igazgatóság az VI/10/2011 (12.06) számú határozatával jóváhagyta. Érvényes: 2011. 12. 06. napjától Lakáshitel üzletszabályzat
RészletesebbenTELEKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2010. (II.28.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2010.(I. 28.) SZÁMÚ RENDELETE
TELEKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2010. (II.28.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2010.(I. 28.) SZÁMÚ RENDELETE A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Teleki
RészletesebbenTámogatási szerződés Családi Otthonteremtési Kedvezmény nyújtására
Szerződésszám: Támogatási szerződés Családi Otthonteremtési Kedvezmény nyújtására amely egyrészről a Takarékszövetkezet/Bank Zrt. székhely: cégjegyzékszám: cégbíróság: statisztikai azonosítószám: mint
RészletesebbenPRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY
PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2015. március 1május 26-tőól Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 5 1. A tagsági kör 5 2. A Pénztártag felvételének
RészletesebbenN Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján
ARE-VI-NYIL-001 ÜGYAZONOSÍTÓ: N Y I L A T KOZAT EGYÉB KÖTELEZETTNEK AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELE MÓDJÁRÓL (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10.
RészletesebbenPannon Mentő Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi u. 53. Telefon, Fax: 82/414-778.
1 Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi u. 53. Telefon, Fax: 82/414-778 Megállapodás mely létrejött egyrészről a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú
RészletesebbenMajd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.
Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem
Részletesebbenb)6 Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról1 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott
Részletesebben2009. évi LXII. törvény
2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott
RészletesebbenM E G Á L L A P O D Á S. személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
3.sz. melléklet M E G Á L L A P O D Á S személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS - biztosítása tárgyában Ikt.sz.: amely létrejött egyrészről, Kiszombori Szociális és
Részletesebben