TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos jogorvoslati eljárások

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az intézett hatósági ügy megnevezése: Helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos jogorvoslati eljárások Helyi adó és gépjárműadó ügyek intézése a jogorvoslati eljárásban A hivatal fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként elbírálja a települési önkormányzatok jegyzőinek helyi adó és gépjármű-adó ügyekben hozott döntéseik (eljárásaik) elleni jogorvoslati kérelmeket. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény - a továbbiakban: Ket (2) bekezdése) Eljárása során anyagi jogszabályként a helyi adókról szóló évi C. törvény,(a továbbiakban: Htv.), a gépjármű-adóról szóló évi LXXXI.I (a továbbiakban: Gjt.), eljárási jogszabályként elsődlegesen az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), másodlagosan a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Helyi adók esetében nem mellőzhető az azt bevezető önkormányzati rendelet szabályainak ismerete és alkalmazása sem. Az eljárások illetékére vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) tartalmazza.

2 2 Az eljárás menete: A) Fellebbezés - Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. - A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi. - Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott, a) az eljárást felfüggesztő, b) az eljárást megszüntető, c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító, e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő, f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító, g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott, h) a végrehajtási kifogást elbíráló, i) az eljárási bírságot kiszabó, j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. - A jegyző határozata elleni fellebbezést a sérelmezett (fellebbezett) döntést (határozatot, végzést) hozó jegyzőhöz (mint adóhatósághoz) kell benyújtani. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezés jog, vagy érdeksérelem miatt egyaránt benyújtható. (Art (1) bekezdése) - A fellebbezési határidő a határozat (végzés) közlésétől számított 15 nap. Utólagos adó-megállapítás esetén a fellebbezést a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. (Art (4) bekezdése)

3 3 - A határidőbe nem számít bele a sérelmezett döntés közlésének, kézbesítésének napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az eljáró hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött fellebbezés előterjesztési ideje a postára adás napja. Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja. A fellebbezési határidőt kétség esetén megtartottnak tekinti az eljáró hatóság. (Ket. 65. (1), (3), (4), (5), (7) bekezdései) - A fellebbezést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Írásban történik a kérelem benyújtása, ha azt postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, a hatóság kézbesítője útján vagy a Ket. 28/B. (1) bekezdésében meghatározott módon elektronikus úton nyújtja be az ügyfél. A kérelem benyújtása akkor történik elektronikus úton, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak. Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (Art. 5. (3) bekezdés) - A szóban előterjesztett fellebbezésről a hatóságnak jegyzőkönyvet kell készíteni, ha az ügyfél ezt kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges. Jegyzőkönyv hiányában hivatalos feljegyzést kell készíteni. (Ket. 34. (1), 39. (1) és (6) bekezdései) - Az eljárás nyelve a magyar. Az a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál az adott kisebbség nyelvét használhatja. A kisebbség nyelvén benyújtott fellebbezési kérelmet magyar nyelvű és az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordított határozattal, végzéssel kell elbírálni. A nyelvhasználattal kapcsolatos költségeket ebben az esetben az eljáró hatóság viseli. (Ket. 9. (1), (3), 11. (2) bekezdései) - A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél kivéve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyfelet a

4 4 fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett kérheti, hogy a hivatal bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven benyújtott fellebbezését. (Ket. 10. (2) bekezdése) - A fellebbezésnek tartalmaznia kell az ügyfél, illetve képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy telefonos elérhetőséget. (Ket. 35. (1) bekezdése) A határidő önhibán kívüli (pl. betegség, külföldön való tartózkodás) elmulasztása esetén igazolási kérelem nyújtható be, melyet első fokon a jegyző bírál el. (Ket. 66. (1) és (2) bekezdései) - Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. (Art. 5/A. (3) bekezdés i) pontja) - Az igazolási kérelemmel együtt a fellebbezést is be kell nyújtani. (Ket. 66. (5) bekezdése) - Amennyiben a jegyző a fellebbezési határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet elutasítja, e végzés ellen önálló fellebbezést lehet benyújtani, melyet szintén a hivatal bírál el. (Art (3) bekezdés d) pontja) - Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ket. 40. (2) bekezdése, és az Art ai) - A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. E végzés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. (Ket. 40. (4), 98. (2) bekezdései) - A hivatal az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy

5 5 meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (Art (3) bekezdés b) pontja) - A határozat elleni fellebbezés illetékköteles. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 400 forint, de legalább 5.000, legfeljebb forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke forint. (Itv. 29. (2) bekezdése) - A végzés elleni fellebbezés illetéke forint (Itv. 29. (4) bekezdése). - A fellebbezés illetékét az adóhatóság erre a célra nyitott számlájára kell megfizetni. Az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel. A tartozás 8 napon belül mulasztási bírság nélkül fizethető meg. (Itv. 73. (3) bekezdése) - A fellebbezést az ügy összes irataival a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, a hivatalhoz. Kivétel, ha a jegyző a megtámadott határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja, vagy kiegészíti. (Art (2) bekezdése) - A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést), és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, és milyen okból fellebbezett. A fellebbezés alapján a hivatal határozat elleni fellebbezés esetén határozattal, végzés elleni fellebbezés esetén végzéssel dönt. (Art (1) bekezdése) - A határidőn túl benyújtott fellebbezést elfogadott igazolási kérelem hiányában felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kell elbírálni. (Art (6) bekezdése)

6 6 - Amennyiben az ügyfél a fellebbezéssel együtt nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentesség iránt, erről a kérelemről a jegyző dönt. (Ket (3) bekezdése) - Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezési határidőben a fellebbezést a hivatalnál, vagy más, hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező szervnél nyújtják be. (Ket (1) bekezdése, Art (1) bekezdése) - Amennyiben a hivatal azt állapítja meg, hogy az ügyfél a fellebbezést hiányosan nyújtotta be, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tud a megjelölt határidőn belül eleget tenni, kérheti a hiánypótlási határidő meghosszabbítását (Ket. 37. (3), 31. (2) bekezdése, és Art. 5/A. (3) bekezdés g) pontja) - A hivatal végzéssel megszüntetheti a fellebbezési eljárást, ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (Art (3) bekezdés b) pontja) - A fellebbezés elbírálásáról hozott határozattal (végzéssel) a hivatal a fellebbezett határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. (Art (1) bekezdése) - Amennyiben az érdemi határozat (végzés) hozatalához nincs elegendő adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, akkor a határozat (végzés) megsemmisítése mellett új első fokú adóhatósági eljárás elrendelésére kerülhet sor, vagy a tényállást a másodfokú hatóság maga tisztázza. (Art (2) bekezdése) - Ha a hivatal megállapítja, hogy az ügyben további (új) ügyfél bevonására is szükség van, akkor az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és a jegyzőt új eljárásra utasítja. (Ket (3) bekezdése)

7 7 A megismételt, új első fokú eljárásban a jegyzőt köti a hivatal végzésének rendelkező része és indokolása. (Ket (4) bekezdése) - A hivatal az eljárást végzéssel megszünteti, ha: a) a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a tudomására, b) az ügyfél a fellebbezést az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonta kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha több fellebbező esetén nem mindegyikük vonta vissza a fellebbezését. c) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be. d) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. (Ket. 31. (1) bekezdése) - A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) az első fokon eljárt hatóság útján a fellebbezővel, és mindazokkal írásban közölni kell, akikkel az első fokú döntést közölték. (Art ) - A fellebbezési eljárásban megfizetett illetéket az ügyfél számára vissza kell téríteni, ha a fellebbezett határozat vagy intézkedés az ügyfél számára részben, vagy egészben jogszabálysértő volt. A visszatérítést az alapügyben eljárt első fokú adóhatóság foganatosítja. (Itv. 32. ) - Ha a hivatal a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által megfizetett illetéknek megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, a fellebbezést benyújtó ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A hivatal fentiekben meghatározott fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték megfizetése alól részben vagy egészen

8 8 mentesült; ilyen esetben a hivatal az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek fizeti meg. Az előzőekben hivatkozott összeget a hivatal saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza a fellebbezést benyújtó ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek. (Ket. 33/A. (1)-(3) bekezdései) - A hivatal eljárása az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a hivatalhoz történő érkezését követő napon kezdődik. (Ket. 33. (6) bekezdése) - Amennyiben a fellebbezést közvetlenül a hivatalhoz nyújtják be, úgy a hivatal 8 napon belül megküldi a fellebbezést a jegyzőnek. (Art. 5/A. (2) bekezdése) - A fellebbezést az iratoknak a hivatalhoz történő beérkezését követő naptól számított 30 napon belül kell elbírálni. (Art. 5/A. (1) bekezdése) - Az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal lehet meghosszabbítani. (Art. 5/A. (1) bekezdése) - Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a bizonyítékok ismertetésének időtartama,

9 9 - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, - a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. (3) bekezdés) - A hivatal a döntést követően küldi meg határozatát (végzését) az adóhatóságnak, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt (Ket.105. (7) bekezdése, Art ). B) Felügyeleti intézkedés - A hivatal kérelemre, vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az önkormányzati adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. (Art (1) bekezdése) - A felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke azonos a fellebbezés illetékével, az adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell megfizetni. (Itv. 29. (3) bekezdése és az Itv. 73. (3) bekezdése) - A felügyeleti intézkedés során a törvényi korlátok között a jegyző jogszabálysértő határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) megváltoztatható, megsemmisíthető, új eljárás lefolytatása rendelhető el, valamint a jegyző eljárás lefolytatására utasítható. (Art (3) bekezdése)

10 10 - A hivatal a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, amennyiben szükséges új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A hivatal a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz. A felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti. - Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Amennyiben a hivatal megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el.(art (4) bekezdése) - A felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a kérelemből megállapíthatóan a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés (intézkedés) jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető, vagy a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. (Art (5) bekezdése) - A felügyeleti eljárásban megfizetett illeték visszatérítéséről kell rendelkezni a határozatban, ha a felülvizsgált határozat, vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben, vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságot kell megkeresni a határozat egy példányának megküldésével. (Itv. 32. ) C) A másodfokú határozat (végzés) módosítása és visszavonása - Ha a hivatal megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a

11 11 visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát (végzését) a hivatal akkor is, ha azt törvény előírja. - Az adózó terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást követett el, b) a határozatot (végzést) hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat (végzés) meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította, c) az adózó rosszhiszemű volt. (A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell bizonyítani).(art ) D) A másodfokú döntés kijavítása, kiegészítése - Ha a hivatal döntésében név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítás ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kijavítást a hivatal a döntés eredeti példányára és ha rendelkezésre állnak kiadmányaira történő feljegyzéssel, a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy kijavító döntés meghozatalával teljesíti. (Ket. 81/A. (1)-(3) bekezdései) - A hivatal a döntése jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül - mind kérelemre, mind hivatalból - kiegészíti döntését, ha: a. az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, illetve b. hiányzik a döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem.

12 12 Nincs helye azonban a döntés kiegészítésének, ha az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené vagy a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt. A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. (Ket. 81/B. (1), (2), (4) bekezdései) E) Végrehajtási kifogás - A végrehajtási eljárásban hozott adóhatósági, vagy adóvégrehajtói végzések, törvénysértő, intézkedések ellen, vagy intézkedések elmaradása miatt végrehajtási kifogás nyújtható be. Ilyen jogorvoslattal az adós, a behajtást kérő, valamint mindazok élhetnek, akiknek a végrehajtás jogát, vagy jogos érdekét sérti. A benyújtásra, a sérelem tudomásra jutásától számított 8 napon belül kerülhet sor a végrehajtást foganatosító első fokú adóhatóságnál. 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, az ilyen kifogást a hivatalnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. (Art (1) bekezdése) - A végrehajtási kifogásról a hivatal dönt 15 napon belül. Döntésével a megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy határidő kitűzésével az elmulasztott intézkedés megtételére kötelez. (Art (2) bekezdése) - A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a nemzetgazdasági miniszter bírálja el. (Art (3) bekezdés h) pontja) e) Bírósági felülvizsgálat - A hivatal másodfokú, jogerős, adóügyben hozott határozatát az adózó a bíróság előtt megtámadhatja. Kivétel ez alól a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, valamint az első fokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat. (Art (1) bekezdése)

13 13 - Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak (Art (1) bekezdése) - A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem (keresetlevél) jogszabálysértésre hivatkozással a határozat közlésétől számított 30 napon belül az első fokon eljárt önkormányzati adóhatósághoz (jegyzőhöz) nyújtható be. (Pp (2) bekezdése) - A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt 5 napon belül felterjeszti a hivatalhoz, amely az iratokat érdemi nyilatkozatával együtt 15 napon belül küldi meg az eljárt adóhatóság székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz. Amennyiben a keresetlevél végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet is tartalmaz, úgy 3 és 8 nap a továbbítási határidő. (Pp (2) bekezdése) - Több ügyfél esetén, ha valamelyik ügyfél a bírósághoz fordul, erről a többi ügyfelet az első fokon eljárt hatóságnak értesíteni kell. (Ket (4) bekezdése) Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, valamint - a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével - a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályait, b) a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó szabályait. - Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. - Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg. - Az Art.-tól eltérni az előzőeken túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy

14 14 viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter együttes állásfoglalása az irányadó. (Art. 5. -a) - Adóügyekben - ha az Art. eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. - Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, az adóhatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről. - Adóügyekben: a) az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz; b) az adóhatóságok illetékességi összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró adóhatóságot; c) az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult; d) belföldi jogsegély esetén az adóhatóság a megkeresést, da) ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, 15 napon belül, db) egyéb esetben 8 napon belül teljesíti; e) az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt 15 nappal hosszabbíthatja meg; f) az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el; g) a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást; h) a kizárási ok fennállását ha) az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5 napon belül köteles bejelenteni, illetve hb) az ügyfél a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jelentheti be; i) az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.