Polgármesteri Hivatal Adóügyi Iroda. ügykörébe tartozó. önkormányzati feladat-és hatáskörök jegyzéke. Általános feladatok. A testület mőködése

Átírás

1 277/2006. (X.26.) sz. önkormányzati határozat 4. számú függeléke Polgármesteri Hivatal Adóügyi Iroda ügykörébe tartozó önkormányzati feladat-és jegyzéke Általános feladatok A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei A helyi önkormányzatok általános feladat- és hatáskörei A testület mőködése A testület mûködésével kapcsolatos feladat- és A helyi önkormányzati képviselõk jogállása A helyi önkormányzati képviselõk jogállásával kapcsolatos feladat- és Képviselõk jogai és kötelességei A képviselõ jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos feladat- és Bizottságok A bizottságokkal kapcsolatos feladat- és Tisztségviselõk (polgármester, alpolgármester, jegyzõ)

2 A polgármesterrel, alpolgármesterrel, jegyzõvel kapcsolatos feladat- és Népszavazás, népi kezdeményezés A helyi népszavazással, népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladat- és Társulások A társulásokkal kapcsolatos feladat- és Kistérségek A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérõl A többcélú kistérségi társulás Területszervezés A települések területével kapcsolatos feladatés Fõváros és a kerületek A fõvárossal és a kerületekkel kapcsolatos feladat- és Megye A megyével kapcsolatos feladat- és Törvényességi ellenõrzés

3 A törvényességi ellenõrzéssel kapcsolatos feladat- és Önkormányzati jogok védelme Az önkormányzati jogok védelmével kapcsolatos feladat- és A képviselõk tiszteletdíja, természetbeni juttatása A képviselõk tiszteletdíjával és természetbeni juttatásával kapcsolatos feladat- és Növényvédelem A földmûvelésügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és Növényvédelem, növényegészségügy Közérdekû védekezés Föld Földdel kapcsolatos feladatok Állategészségügy Állategészségüggyel kapcsolatos feladat- és Állatvédelem Halászati jog gyakorlása Földrajzi név, elnevezés

4 Földrajzi név, elnevezés Hegyközségi szervezetek Hegyközségi szervezetekkel kapcsolatos feladat- és Területfejlesztési és területrendezési feladatok Az épített környezet alakítása és védelme Általános feladat- és, valamint a településrendezéssel kapcsolatos feladat- és Kártalanítási szabályok Településrendezési szerzõdés Az építési folyamat szabályozásával kapcsolatos feladat- és Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárással kapcsolatos feladat- és Elektronikus ügyintézés Közigazgatási hatósági eljárási szabályok Az épített környezet fenntartása, használata és értékeinek védelme Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladat- és Helyi építési szabályzat, szabályozási terv készítésével kapcsolatos feladat- és A kulturális örökség védelmével kapcsolatos feladat- és Önkormányzati fõépítész feladat- és hatáskörei Egyéb építésügyi és területfejlesztési, területrendezési feladatok A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos feladat- és

5 Gazdasági kamarák A gazdasági kamarákkal kapcsolatos feladatés Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladat- és Bányászat Bányászattal kapcsolatos feladat- és Villamosenergia felhasználás Villamos energia felhasználásával kapcsolatos feladat- és Gázenergia-felhasználás Gázenergia felhasználásával kapcsolatos feladat- és Idegenforgalom Idegenforgalommal kapcsolatos feladat- és Kereskedelem, vendéglátás Kereskedelemmel, vendéglátással kapcsolatos feladat- és Vásár- és piactartás

6 A vásár- és piactartással kapcsolatos feladatés Telepengedélyezés A telepengedélyezéssel kapcsolatos feladat- és Általános környezetvédelem Környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és Általános környezetvédelem Környezetterhelési díj Rendeletben a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó díjfizetési kötelezettségére vonatkozóan díjkedvezményt, illetve mentességet állapíthat meg. (K-V-MJV-FK) évi LXXXIX. törvény 13. (1), 26. (4) Képviselõ-testület, A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokat rendeletben állapítja meg. (K-V-MJV-FK) A talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minõségi védelmére használhatja. (K-V-MJV-FK) évi LXXXIX. törvény 21. (2) Képviselõ-testület, évi LXXXIX. törvény 19. (2) Képviselõ-testület, A nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésével kapcsolatos feladatok és Természetvédelem Természetvédelem Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatés

7 Hulladékgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos feladat- és A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával és a közszolgáltatási szerzõdéssel kapcsolatos feladat- és A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos feladat- és Zaj- és rezgésvédelem Zaj- és rezgésvédelem Levegõtisztaság-védelem A levegõ védelmével kapcsolatos feladat- és Vadászat Vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos feladat- és Szabálysértések Szabálysértésekkel kapcsolatos feladat- és Honvédelem A honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos feladat- és Rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos feladat- és Polgári védelem Polgári védelemmel kapcsolatos feladat- és

8 Katasztrófavédelem (F-M) Tûzvédelem Tûzvédelemmel kapcsolatos feladatok és Határõrséggel kapcsolatos együttmûködés Határõrséggel való együttmûködés Egészségügyi ellátás Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladat- és Szociális vállalkozás Szociális vállalkozással kapcsolatos feladat- és Szociális ellátás Szociális ellátással kapcsolatos általános feladat- és Szociális ellátásokkal kapcsolatos nyilvántartások Pénzbeli szociális ellátások Szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladat- és : Idõskorúak járadékával kapcsolatos feladat- és Rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos

9 feladat- és Lakásfenntartási támogatással kapcsolatos feladat- és Ápolási díjjal kapcsolatos feladat- és Átmeneti segéllyel kapcsolatos feladat- és Temetési segéllyel kapcsolatos feladat- és Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetéssel kapcsolatos feladat- és Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos feladat- és Adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos feladat- és Iskolatej programmal kapcsolatos feladat- és Alapszolgáltatások Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Szociális információs szolgáltatás Étkeztetéssel kapcsolatos feladat- és Házi segítségnyújtással kapcsolatos feladat- és Családsegítéssel kapcsolatos feladat- és Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Utcai szociális munka Nappali ellátás Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történõ megszervezésével kapcsolatos feladat- és

10 Személyes gondoskodás megszervezésével kapcsolatos feladat- és A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatés A szociális szolgáltatások engedélyezése Szerzõdéses szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és A szociális ellátás finanszírozásával kapcsolatos feladat- és Súlyos mozgáskorlátozottak támogatásával kapcsolatos feladat- és Hadigondozással kapcsolatos feladat- és Lakáscélú kölcsönbõl eredõ adósságok rendezésével kapcsolatos feladat- és Szociális ellátásokkal kapcsolatos egyéb feladat- és Gyermek- és ifjúságvédelem Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskör Rehabilitáció Rehabilitációval kapcsolatos feladat- és hatáskör Információs rendszer Információs rendszer Egyéb egészségügyi feladat- és hatáskör Egyéb feladat- és hatáskör

11 Közmûvelõdés (közgyûjteményi, mûvészeti, kulturális feladatok) Közmûvelõdési, közgyûjteményi, mûvészeti, más kulturális tevékenységgel, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladat és Mûvészettel kapcsolatos feladat- és Kulturális tevékenységgel kapcsolatos feladatés hatáskör Sport Testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatés Közúti és vizi közlekedés Vasúti közlekedés Személyszállítási közszolgáltatás Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítással kapcsolatos feladat és Vízügy Vízgazdálkodással összefüggõ feladat- és Gyámügyek Gyámügyi feladat- és Eljárási feladatok Szülõi felügyelettel kapcsolatos feladatok Pénzbeli ellátások

12 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Gyermekvédelmi gondoskodás Általános feladatok Ideiglenes hatályú elhelyezés A gondozási hely megváltoztatása Nevelési felügyelet Gyámság, gondnokság Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladat- és A gyám és a gondnok számadására vonatkozó szabályok Adatkezelés Nyilvántartással kapcsolatos feladatok A helyettes szülõi, önálló helyettes szülõi jogviszonnyal kapcsolatos feladatok Perindítással kapcsolatos feladat- és Önkormányzatok feladatai Kommunális igazgatás Kommunális igazgatással kapcsolatos feladatés Állampolgársággal kapcsolatos feladatok Anyakönyvezés Anyakönyvezéssel kapcsolatos feladat- és A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladat- és

13 Hagyaték Hagyatéki eljárással kapcsolatos feladat- és hatáskör Szakfordítás (tolmácsigazolvány) A szakfordítói és tolmácsigazolvánnyal kapcsolatos feladat- és Kisajátítás Kisajátítással kapcsolatos feladat- és hatáskör Talált dolgok Talált dolgokkal kapcsolatos feladat- és hatáskör Menekültek Menekültekkel és menedékesekkel kapcsolatos feladat- és Külföldiek beutazása és tartózkodása Külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával kapcsolatos feladat- és Rendõrség A Rendõrséggel kapcsolatos feladat- és

14 Okmányirodák Okmányok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladat- és Személyazonosító igazolvány Személyi azonosítóról és lakcímrõl szóló hatósági igazolvány (lakcímkártya) Egyéni vállalkozói igazolvány Jármûvezetésre jogosító igazolvány (jogosítvány) Jármûvezetésre jogosító igazolványokkal kapcsolatos feladat- és Jármûokmányok (forgalmi engedély, törzskönyv) Jármûokmányokkal kapcsolatos feladat- és Mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványa Adatszolgáltatás a közúti közlekedési nyilvántartásból Útlevél Úti okmányokkal kapcsolatos feladat- és Tulajdoni lapok kiadása

15 Közterületi rend és tisztaság védelme A közterületi rend és tisztaság védelmével kapcsolatos feladat- és Nevelés-oktatás A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok Eljárási szabályok Helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége Szakképzés A szakképzéssel kapcsolatos feladat- és Hatósági ármegállapítás Hatósági ármegállapítással kapcsolatos feladat- és Távhõszolgáltatás Távhõszolgáltatással kapcsolatos feladat- és Közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai Az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban elõírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja évi CXL. törvény 1. (1)

16 A nem jogszabályszerû eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti évi CXL. törvény 4. (1) Rendeletében meghatározhatja, milyen eljárási cselekmények nem gyakorolhatók elektronikus formában. Rendeletében meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. (K) évi CXL. törvény 8. (1) Képviselõ-testület, évi CXL. törvény 9. (2) Képviselõ-testület A kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelvû és az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordított határozattal kell elbírálnia. Ebben az eljárásban viseli a fordítási és tolmácsolási költséget. Ha nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerõ személy ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul hozzá, köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Ebben az eljárásban viseli a fordítási és tolmácsolási és a jeltolmácsolási költséget évi CXL. törvény 9. (3), 11. (2) évi CXL. törvény 10. (1), 11. (2) A jogelõd kérelmére indult eljárásban a jogutódlásról, a jogutód kérelme alapján, végzésben dönt évi CXL. törvény 16. (2) A jogerõs határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidõ egy alkalommal történõ meghosszabbításával - lehetõséget kell adnia a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. Jogutód hiányában a jogszabálysértõ, illetve a közérdeket sértõ vagy veszélyeztetõ állapot megszüntetésérõl hivatalból intézkedik évi CXL. törvény 16. (3) évi CXL. törvény 16. (4) Köteles gondoskodni az eljárás során megismert, törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban: évi CXL. törvény 17. (1), 5. (4)

17 hivatásbeli titok) megõrzésérõl és a személyes adatok védelmérõl. A hatósági eljárás tartama alatt - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - gondoskodik arról, hogy a védett adat és a hivatásbeli titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. Jogosult - hatáskörének keretei között - a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá törvényben meghatározott esetben személyes adat megismerésére és kezelésére. Az eljárás során a birtokába került védett adatot, hivatásbeli titkot, továbbá személyes adatot - az ugyanazon ügyben folyó, e törvényben szabályozott eljárások kivételével - csak akkor továbbíthat más szervhez, ha ezt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult. Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ügyfél hatósági ügyében - amennyiben az Unió jogi aktusa, törvény vagy nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik - illetékességi területén eljár. Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akkor hatósági ügyében - amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy az adott ügyfajtára irányadó különös eljárási szabály eltérõen nem rendelkezik - illetékességi területén eljár, feltéve hogy az eljárásban az Unió jogi aktusát, illetve magyar jogszabályt kell alkalmazni évi CXL. törvény 17. (2) évi CXL. törvény 17. (4) évi CXL. törvény 17. (6) évi CXL. törvény 18. (1) évi CXL. törvény 18. (2) i ügyben elsõ fokon eljár. Ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a közgyûlés elnökére, a polgármesterre, a fõpolgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselõtestület bizottságára, illetve törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át évi CXL. törvény 19. (2), 173. (4) Képviselõ-testület, A hatáskörét vagy annak gyakorlását - törvényben meghatározott kivétellel - más hatóságra nem ruházhatja át évi CXL. törvény 19. (3)

18 A hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással), hatósági nyilvántartás-vezetéssel, illetve hatósági ellenõrzéssel kapcsolatos hatósági ügyben az ismételten mulasztó hatóság a felügyeleti szerv felhívására legkésõbb tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. Ha önkormányzati hatósági ügyben határozathozatali kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a közigazgatási hivatal vezetõje felhívja a mulasztó tisztségviselõt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésõbb harminc napon belül határozzon. A döntésre jogosult a döntés várható idõpontjáról a közigazgatási hivatal vezetõjének felhívásától számított öt napon belül értesíti az ügyfelet. Több illetékes hatóság közül eljár, ha nála az eljárás elõbb indult meg (megelõzés). Ha megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelõzés alapján már eljárt vagy más hatóság elõtt eljárás van folyamatban, saját eljárását végzéssel megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és errõl a korábban, illetve a folyamatban lévõ ügyben eljáró hatóságot és az ügyfelet értesíti. A joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejû értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésõbb a kérelem megérkezésétõl, folyamatban levõ ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz. Hivatalból köteles megtenni - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az évi CXL. törvény 20. (1) évi CXL. törvény 20. (4) évi CXL. törvény 20. (5) évi CXL. törvény 21. (5) évi CXL. törvény 21. (6) évi CXL. törvény 22. (1) évi CXL. törvény 22. (2) évi CXL. törvény 22. (3)

19 illetékességére - azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az ideiglenes intézkedésérõl - végzése megküldésével - haladéktalanul, de legkésõbb öt napon belül értesíti az ügyfelet, továbbá a joghatósággal és hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatóságot, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, c) több illetékes hatóság elõtt indult az eljárás, és a megelõzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között haladéktalanul, de legkésõbb az eljárás megindítására irányuló kérelem érkezésétõl, illetve a tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül megkísérelni a vita eldöntését. Ha az egyeztetés sikerrel járt, az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az elõtte folyamatban lévõ eljárást végzéssel megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetõvé teszi. A fõváros egész területén végezhet eljárási cselekményt. (FK) A megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt. (MJV) Jogsegélyt kérhet, ha a) illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, illetve azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi, b) feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, illetve évi CXL. törvény 22. (4) évi CXL. törvény 23. (1) évi CXL. törvény 23. (2) évi CXL. törvény 25. (1) évi CXL. törvény 25. (2) évi CXL. törvény 25. (2) Megyei jogú város kerületi hivatalának vezetõje évi CXL. törvény 26. (1)

20 irataiból szerezhetõ meg, c) feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál (állami, önkormányzati szervnél) van, vagy onnan szerezhetõ meg. A évi CXL. törvény 26. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a megkeresésben meg kell jelölni az adat, irat, más bizonyíték felhasználásának célját, valamint azt, hogy a személyes adat beszerzésére törvény alapján vagy az ügyfél kérelmére és írásbeli hozzájárulásával kerül sor. Megkeresett hatóságként csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Amennyiben a jogsegély nyújtására más szerv jogosult, a megkeresést haladéktalanul, de legkésõbb a megkeresés megérkezésétõl számított öt napon belül e hatósághoz továbbítja, és errõl egyidejûleg tájékoztatja a megkeresõ hatóságot. A jogsegély iránti kérelmet a évi CXL. törvény 26. (1) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott esetben nyolc napon belül, az a) pontjában szabályozott esetben pedig tizenöt napon belül kell teljesíteni. Ha a Magyar Köztársaságnak valamely állammal közigazgatási jogsegélyegyezménye van, vagy annak hiányában az államok között viszonossági gyakorlat áll fenn, vagy többoldalú nemzetközi szerzõdés ezt lehetõvé teszi, továbbá együttmûködési megállapodás alapján jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve - ha ez nem ütközik magyar jogszabályba - teljesíti a külföldrõl érkezõ jogsegélykérelmet. A nemzetközi jogsegélyügyben közvetlenül érintkezik a külföldi hatósággal. Ha nem ismert elõtte, hogy a jogsegélykérelem teljesítése az érintett külföldi állam melyik hatóságának hatáskörébe tartozik, a kérelmet felügyeleti szervén keresztül a Külügyminisztériumhoz juttatja el. Ha a külföldrõl érkezõ jogsegélykérelem teljesítésére nem jogosult, a megkeresést haladéktalanul, de legkésõbb az érkezéstõl számított öt napon belül átteszi a hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatósághoz, és errõl a megkeresõ felet egyidejûleg tájékoztatja évi CXL. törvény 26. (3) évi CXL. törvény 26. (4) évi CXL. törvény 26. (5) évi CXL. törvény 27. (1) évi CXL. törvény 27. (3) évi CXL. törvény 27. (4) Ha az Unió jogi aktusa vagy nemzetközi évi CXL. törvény 28. (1)

21 szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az sértené a) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot, b) az ügyben érintett személy alapvetõ jogát, c) a védett adat megõrzéséhez fûzõdõ érdekeket, és annak továbbítását jogszabály nem teszi lehetõvé, vagy a továbbításához a jogszabályban elõírt feltételek nem állnak fenn. A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról és annak okáról a megkeresõ felet haladéktalanul tájékoztatja. Szükség esetén az illetékes minisztérium, országos hatáskörû szerv állásfoglalását kéri, annak megállapításához, hogy a külföldi megkeresés teljesítése sérti-e a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot évi CXL. törvény 28. (2) évi CXL. törvény 28. (3) Az elsõ fokú közigazgatási hatósági eljárás szabályai Köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha a) ezt jogszabály elõírja, b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzetrõl szerez tudomást. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától, b) a kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekû, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül értesíti évi CXL. törvény 29. (2) évi CXL. törvény 29. (3) Az értesítést csak akkor mellõzheti, ha évi CXL. törvény 29. (4) a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerû megítélésû, a tényállás elõzetes tisztázását nem igénylõ ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) ellenõrzésre feljogosított hatóságként az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenõrzési feladatot,

22 d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a évi CXL. törvény 15. (2) és (5) bekezdése esetében, valamint ha az eljárás egyébként jelentõs számú ügyfelet érint, az ügyfeleket az eljárás megindításáról hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján (helyben szokásos módon, a helyi lapban stb.) értesíti. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidõrõl, ügyintézõjérõl és az ügyintézõ hivatali elérhetõségérõl. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatást elektronikus úton, három napon belül adja meg. Ebben az esetben az értesítés a fentieken túlmenõen tartalmazza a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelembõl hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály az igény érvényesítésére határidõt állapít meg, és a kérelem elkésett, e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elõ, g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Az eljárást végzéssel megszünteti, ha a) a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követõen jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képezõ vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél az érdemi határozat jogerõre emelkedése elõtt évi CXL. törvény 29. (6) évi CXL. törvény 29. (9) évi CXL. törvény évi CXL. törvény 31. (1)

23 kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmezõ vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megszûnése következtében okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselõ visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. Az eljárást végzéssel megszüntetheti: a) ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidõ meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, b) ha a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül. Az eljárás megszüntetésérõl öt napon belül értesíti mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesített évi CXL. törvény 31. (2)-(3) évi CXL. törvény 31. (4) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggõ más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthetõ el, továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv elõtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre õt megfelelõ határidõ kitûzése mellett felhívja. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy évi CXL. törvény 32. (1) évi CXL. törvény 32. (2)

24 felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elõ, az eljárást felfüggesztheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függesztheti fel, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, és b) nincs ellenérdekû ügyfél vagy az ellenérdekû ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekû ügyfél érdekét az nem érinti. Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a folyamatban levõ eljárást a kérelmezõ ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti. Olyan ügyfajtákban, amelyekben a szakvélemény elkészítése hosszabb idõt vesz igénybe jogszabály lehetõvé teheti, hogy a szakértõ kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggessze. Olyan ügyfajtákban, amelyekben a szakvélemény elkészítése hosszabb idõt vesz igénybe jogszabály lehetõvé teheti, hogy a szakértõ kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggessze. Az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévõ eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidõket az eljárás felfüggesztése nem érinti. Az érdemi határozatot a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz történõ megérkezése napjától, illetve az eljárás hivatalból történõ megindításának napjától számított harminc napon belül kell meghozni. Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül hozza meg. A hatáskörébe tartozó ügyben az harminc napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidõ letelte utáni elsõ testületi ülésen, legkésõbb azonban hatvan napon belül határoz évi CXL. törvény 32. (3) évi CXL. törvény 32. (5) évi CXL. törvény 32. (6) évi CXL. törvény 32. (7) évi CXL. törvény 32. (9) évi CXL. törvény 33. (1) évi CXL. törvény 33. (2) évi CXL. törvény 33. (4) Képviselõ-testület,

25 Ha azt törvény nem zárja ki, az ügyintézési határidõt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc - kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt - nappal meghosszabbíthatja. Errõl értesíti az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesített. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálnia akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Mellékletként nem kérheti az ügyféltõl szakhatósági állásfoglalás csatolását. Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltõl nem kérheti olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetõvé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri. A kérelem megérkezését követõen haladéktalanul ellenõrzi, hogy a kérelem megfelel-e a évi CXL. törvény 35. (1) és (2), továbbá a 36. (1) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül - megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. A természetes személy ügyfél nála elõterjesztett kérelmét öt napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatósághoz. Az ügyfél, a tanú, a szakértõ meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenõrzésrõl és a tárgyalásról, valamint a szóban elõterjesztett kérelemrõl jegyzõkönyvet vagy hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt készít, kivéve a évi CXL. törvény 39. (5)-(6) bekezdésben foglalt eseteket. Hivatalos feljegyzésben rögzíti az olyan eljárási cselekményt, amelyrõl nem készül jegyzõkönyv vagy hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel évi CXL. törvény 33. (7) vezetõje évi CXL. törvény 34. (5) évi CXL. törvény 36. (1) évi CXL. törvény 36. (2) évi CXL. törvény 37. (1) évi CXL. törvény 37. (2) évi CXL. törvény 38. (1) évi CXL. törvény 39. (1) évi CXL. törvény 39. (6)

26 Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja, és indokolt esetben írásbeli meghatalmazást kérhet. Köteles megvizsgálni a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet képviselõjének, az ügyvédnek és az ügygondnoknak a képviseleti jogosultságát. Visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló felhívás ellenére sem igazolja, továbbá ha a képviseletet jogszabályi felhatalmazás nélkül, rendszeresen, anyagi haszonszerzésre törekedve kívánja ellátni. A képviselõ visszautasítása esetén felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendelkezõ képviselõrõl. Ügygondnok kirendelését kezdeményezi a gyámhatóságnál a természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselõje vagy meghatalmazottja. Ha jogszabály lehetõvé teszi, a nagyszámú ügyfelet érintõ eljárásban - lehetõleg az ügy tárgyához igazodó - felsõfokú végzettségû hatósági közvetítõt vehet igénybe évi CXL. törvény 40. (2) évi CXL. törvény 40. (3) évi CXL. törvény 40. (4) évi CXL. törvény 40. (5) évi CXL. törvény 41. 1) Hivatalból vagy az ügyfél kérelmére dönt a hatósági közvetítõ igénybevételérõl. Kérelemre indult eljárás esetén a hatóság a hatósági közvetítõ kirendelésérõl szóló végzés meghozatala elõtt köteles meghallgatni az eljárás megindítását kérelmezõ ügyfelet. Másik hatósági közvetítõ kirendelése iránt intézkedik a) a 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 9. (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben; b) ha a évi CXL. törvény 41. -ának (2) bekezdése szerinti kizárási ok fennállását hivatalból észleli; c) ha a hatósági közvetítõ nem látja el feladatát; d) ha az eljárás idõtartama alatt a hatósági közvetítõt a közigazgatási hivatal törölte a 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 8. (1) 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 8. (2) 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 9. (3)

27 nyilvántartásból. Értesíti a hatósági közvetítõt mindazokról az eljárási cselekményekrõl, amelyekre az ügyfeleket idézte, vagy részükre a évi CXL. törvény 49. -a alapján értesítést küldött. A végzéseket és a határozatokat a hatósági közvetítõvel is közli. Ha a hatósági közvetítõ a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújthatja, és a felmerült költségek viselésére kötelezheti. A hatóság vezetõjének haladéktalanul, de legkésõbb az ok felmerülésétõl számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a felügyeleti szerv vezetõjének köteles bejelenteni. Ha jogszabály elrendeli, a határozat meghozatala elõtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság döntését - a közremûködõ szakhatóság megnevezésével - érdemi határozatába foglalja. 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet évi CXL. törvény 41. (6) évi CXL. törvény 43. (1) Ügyintézõ Kiadmányozó évi CXL. törvény 43. (5) Polgármester Fõpolgármester Megyei közgyûlés elnöke évi CXL. törvény 44. (1) évi CXL. törvény 45. (1) Ha a szakhatóság a számára meghatározott ügyintézési határidõn belül nem nyilatkozik, a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul. Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidõ megjelölésével arra kötelezi, hogy elõtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nem kötelezheti a megjelenésre, kivéve, ha a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja. Az idézést - ha az ügy körülményeibõl más nem következik - úgy kell közölnie, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelõzõen legalább öt nappal megkapja évi CXL. törvény 45. (3) évi CXL. törvény 46. (1) évi CXL. törvény 46. (2) évi CXL. törvény 46. (3)

28 Az idézésben meg kell jelölnie, hogy az idézett személyt milyen ügyben és milyen minõségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetnie kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. A székhelyén lakcímmel nem rendelkezõ személyt csak akkor idézheti a székhelyére, ha ezt jogszabály írja elõ, vagy azt az érintett személy kéri, valamint ha az eljáró hatóság székhelyét elõnyösebben érheti el a meghallgatni kívánt személy, mint azt a legalsóbb fokú hatóságot, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként a legalsóbb fokú hatóságot kell megkeresnie a személy meghallgatása végett. A fõváros egész területérõl idézhet. (FK-F) A megyei jogú város egész területérõl idézhet. (MJV) Eljárási bírsággal sújthatja, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezheti azt, aki az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása elõtt az eljárás helyérõl engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelõen nem igazolja, továbbá ha az idézésre önhibájából eredõ ittas vagy bódult állapotban jelenik meg. Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendõrség útján elõvezettetheti. Az elõvezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyását kéri. Ha tudomása van arról, hogy az elõvezetni kívánt személy a fegyveres erõk vagy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, az elõvezetés céljából az állományilletékes parancsnokot keresi meg. Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthetõ indokát, vissza kell vonnia az eljárási bírságot megállapító és az elõvezetést elrendelõ végzést évi CXL. törvény 46. (4) évi CXL. törvény 47. (1) évi CXL. törvény 47. (3) évi CXL. törvény 47. (3) Megyei jogú város kerületi hivatalának vezetõje évi CXL. törvény 48. (2) évi CXL. törvény 48. (3) évi CXL. törvény 48. (3) évi CXL. törvény 48. (4) évi CXL. törvény 48. (5)

29 Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet képviselõje nem jelent meg az idézésre, és a képviselõ nevét a vezetõ tisztségviselõ a hatóság felhívására nem közli, a vezetõ tisztségviselõt eljárási bírsággal sújthatja, és kötelezheti a többletköltség megfizetésére. Az elõvezetést ebben az esetben a vezetõ tisztségviselõvel szemben alkalmazhatja. Ha nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértõ meghallgatásáról, a szemlérõl és a tárgyalásról - ha az ügy körülményeibõl más nem következik - legalább öt nappal korábban értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelezõ. Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia arra az ügyfélre is, akinek kérelmére az eljárást megindították. Az értesítést - ha az ügy körülményeibõl más nem következik - úgy kell közölnie, hogy az az eljárási cselekmény idõpontja elõtt legalább öt nappal az ügyfélhez megérkezzen évi CXL. törvény 48. (6) évi CXL. törvény 49. Köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendõek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le évi CXL. törvény 50. (1), 3. (2) b) Szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyõzõdése szerint állapítja meg a tényállást. A tényállás tisztázása szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a bizonyítékként felhasználható iratot jegyzõkönyv felvétele mellett végzéssel lefoglalhatja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges tárgyi bizonyítékot és iratot nyolc napon belül ki kell adnia annak, akitõl azt lefoglalta. A lefoglalt iratról az ügyfél vagy az irat birtokosának kérésére és költségére hitelesített másolatot ad ki évi CXL. törvény 50. (5) évi CXL. törvény 50. (6) évi CXL. törvény 50. (7) évi CXL. törvény 50. (8) évi CXL. törvény 50. (9)

30 Ha az ügyfél felhívására nem nyilatkozik, a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a évi CXL. törvény 31. (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel, melyben közli a nyilatkozattétel elmaradásának következményeit. Törvény vagy kormányrendelet alapján, a hivatalból folytatott eljárásban, felhívhatja az ügyfelet arra, hogy közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az ügyfelet vagy képviselõjét eljárási bírsággal sújthatja, ha az - más tudomása ellenére - az ügy szempontjából jelentõs valótlan tényt állít, illetve a kötelezõ adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentõs tényt elhallgat. Köteles az ügyfelet meghallgatása elõtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. A tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében a évi CXL. törvény 26. (1) bekezdésének c) pontja alapján más szervet is megkereshet. A nem magyar nyelven kiállított okiratot - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadhatja el. Tanúként nem hallgathatja meg: a) azt, akitõl nem várható bizonyítékként értékelhetõ vallomás, b) védett adatnak, hivatásbeli titoknak minõsülõ tényrõl azt, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtõl vagy személytõl. Nem használhatja fel bizonyítékként a évi CXL. törvény 53. (3) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele elõtt a tanút nem figyelmeztették a (4) évi CXL. törvény 51. (1) évi CXL. törvény 51. (2) évi CXL. törvény 51. (3) évi CXL. törvény 51. (6) évi CXL. törvény 51. (7) Ügyintézõ évi CXL. törvény 52. (1) évi CXL. törvény 52. (2) évi CXL. törvény 53. (1) évi CXL. törvény 53. (5)

31 bekezdésben meghatározott jogára. A meghallgatás kezdetén meg kell állapítania a tanú személyazonosságát. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzõkönyvben rögzítenie kell. A tanút figyelmeztetnie kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. Ha a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelõen alkalmaznia. A tanú, a természetes személy bejelentõ erre irányuló indokolt kérelme alapján elrendelheti a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését, ha a tanú valószínûsíti, hogy õt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ebben az esetben a tanúnak, a bejelentõnek a természetes személyazonosító adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyeznie. Jogosult a tanú, bejelentõ adatait tartalmazó zárt boríték felnyitására. A szemlénél, hatósági ellenõrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. A tényállás tisztázására szemlét rendelhet el. A szemle megtartása során a) a szemletárgy birtokosát a szemletárgy felmutatására kötelezheti, b) az eljárással összefüggõ helyszínt, illetve az ott levõ tárgyat megtekintheti (helyszíni szemle). Ha elkerülhetetlen, hogy magánlakásban tartson szemlét, ezt úgy kell foganatosítania, hogy az csak a szükséges mértékben korlátozza az érintetteknek a magánélethez való jogát. Indokolt esetben, ha az a szemle eredményes és biztonságos lefolytatásához szükséges, a rendõrség közremûködését kérheti. Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve évi CXL. törvény 54. (1) évi CXL. törvény 54. (3) évi CXL. törvény 54. (4)-(5) évi CXL. törvény 54. (5) Az ügy elõadója évi CXL. törvény 55. (1) évi CXL. törvény 56. (1) évi CXL. törvény 56. (1) évi CXL. törvény 56. (2) évi CXL. törvény 56. (3) évi CXL. törvény 56. (5)

32 annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a szemletárgyat szükség esetén a rendõrség közremûködésével lefoglalhatja, és hivatali helyiségébe vagy az általa megjelölt helyre szállíthatja. A lefoglalt szemletárgyat átvizsgálás után nyolc napon belül vissza kell adnia annak, akitõl azt lefoglalta. Ha a szemletárgy személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis, az csak akkor foglalhatja le, ha azt az adott eljárásban törvény lehetõvé teszi. A szemletárgy birtokosát az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezheti, ha nem kapott felmentést a szemletárgyra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól. A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személyt eljárási bírsággal sújthatja évi CXL. törvény 56. (6) évi CXL. törvény 56. (7) évi CXL. törvény 56. (8) Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Az ilyen módon történõ szemle megtartásához az ügyész elõzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendõrség és hatósági tanú közremûködését kell kérnie. Ha az ügyész elõzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a szemlét az ügyész jóváhagyása nélkül is megtarthatja, ilyen esetben a helyszíni szemlérõl készült jegyzõkönyvet - ami az azonnali intézkedési okot és a megtett intézkedéseket részletesen tartalmazza - az ügyésznek három napon belül meg kell küldenie. Szakértõt kell meghallgatnia vagy szakértõi véleményt kell kérnie, ha nincs megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ dolgozója és a) az ügyben jelentõs tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elõ a szakértõ igénybevételét. Ha jogszabály meghatározott szakértõ igénybevételét írja elõ, úgy ezt a szervezetet, évi CXL. törvény 57. (1)-(2) évi CXL. törvény 57. (2) évi CXL. törvény 58. (1) évi CXL. törvény 58. (3)

33 intézményt, testületet vagy személyt kell szakértõként kirendelnie. Egyéb esetben igazságügyi szakértõt, igazságügyi szakértõi intézményt, - más szervet vagy szakértõ testületet vagy - indokolt esetben - szakértelemmel rendelkezõ egyéb személyt rendel ki szakértõként. Az ügyfél kérelmére a hatóság a kirendelt szakértõn kívül - akár véleményének elõterjesztése elõtt, akár az után - más szakértõt is kirendelhet. Jogszabály alapján az ügyfelet a szakértõi vizsgálatban való közremûködésre kötelezheti. A szakértõvel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van évi CXL. törvény 58. (4) évi CXL. törvény 58. (5) évi CXL. törvény 59. (2) A szakértõt a véleményadás elõtt figyelmeztetnie kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére évi CXL. törvény 59. (3) Ha a szakértõt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelõen alkalmaznia. A szakértõt eljárási bírsággal sújthatja, ha a szakértõi közremûködést vállalta, és anélkül hogy a határidõ meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását elõzetesen bejelentette volna, nem teljesíti feladatait határidõre. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevõje által használt idegen nyelvet az ügyintézõ nem beszéli, tolmácsot kell alkalmaznia. Ha az ügyintézõ beszéli az idegen nyelvet, az ellenérdekû ügyfél és az eljárás egyéb résztvevõje érdekében tolmácsot kell alkalmaznia, kivéve, ha õk is beszélik az adott idegen nyelvet. Ha a közigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, jeltolmácsot kell alkalmaznia. A hatósági ellenõrzés során a tényállás tisztázásához - ha az más módon nem lehetséges - az ellenõrzés helyszínén tartózkodó, idegen évi CXL. törvény 59. (5) évi CXL. törvény 59. (6) évi CXL. törvény 60. (1) évi CXL. törvény 60. (2) évi CXL. törvény 60. (4)

34 nyelvet beszélõ személyt tolmácsként veheti igénybe. A tolmácsként igénybe vett személyt tájékoztatnia kell a tolmács jogairól és kötelezettségeirõl, és ennek tényét, valamint a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát a helyszíni ellenõrzés jegyzõkönyvében rögzítenie kell. Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség vétkes megszegése esetén eljárási bírságot szabhat ki. Az eljárási bírságot egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabhatja. Az eljárási bírság kiszabásánál figyelembe veszi: a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történõ ismételt kiszabása esetén az elõzõ bírságolások számát és mértékét. Az eljárási bírság összegét mérsékelheti, ha annak kiszabása után az ügyfél eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének, a tanú vallomást tesz, a szemletárgy birtokosa eleget tesz kötelességének, illetve a szakértõ, hatósági közvetítõ teljesíti a feladatát. Az eljárási bírságot megállapító végzést vissza kell vonnia, ha az idézett személy elfogadhatóan igazolja távolmaradásának vagy eltávozásának indokát. Azt a személyt, akinek jogellenes magatartása miatt valamely eljárási cselekményt meg kell ismételni, az eljárási bírságon túlmenõen a többletköltség megfizetésére kötelezheti. Tárgyalást tart, ha ezt jogszabály elõírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevõ személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson meghallgathatja az ügyfelet (ügyfeleket), a tanút, a szakértõt, a hatósági közvetítõt, és megszemlélheti a szemletárgyat évi CXL. törvény 61. (1) évi CXL. törvény 61. (3) évi CXL. törvény 61. (4) évi CXL. törvény 61. (5) évi CXL. törvény 61. (6) évi CXL. törvény 62. (1) évi CXL. törvény 62. (2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, évi CXL. törvény 62. (4) Tárgyalás vezetõje