Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék évi működéséről

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi állománya A létszámhelyzet általános alakulása A tartós távollét terhén alkalmazás helyzete és változása A bírósági vezetői állások betöltése A Fővárosi Törvényszék bírói létszámhelyzete A bírói pályázatokkal kapcsolatos törvényszéki gyakorlat A bírák áthelyezésének és kirendelésének gyakorlata A bírák kijelölésének gyakorlata A bírák tartós távolléte A bírák gyakorlati idejének és nemének megoszlása A bírák lakóhelyének és beosztási helyének alakulása A bírák ítélkezési tevékenységet meghaladó egyéb feladatellátásai A bírósági titkári létszámhelyzet A bírósági titkárok gyakorlati idejének és nemének megoszlása A bírósági titkári álláshelyek betöltése A fogalmazói létszámhelyzet alakulása A bírósági és végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet alakulása A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzetének alakulása A Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain foglalkoztatott ülnökök létszámhelyzete A Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi adatai Az ügyérkezés, befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános tendenciái Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon Civilisztikai ügyszak Büntető szakág Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék elsőfokú peres ügyeiben 2 46

3 3.3.1.Az időszerűségi mutatók a Fővárosi Törvényszék kollégiumaiban, elsőfokú peres ügyszakban A Fővárosi Törvényszék nemperes szakterületeinek ügyforgalma Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék másodfokú szakterületein Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék másodfokú ügyszakában A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye Az ítélkezési munka megalapozottsága A bírák egyéni teljesítménye a Fővárosi Törvényszéken Kerületi bíróságok (FKMB) A Fővárosi Törvényszék Kollégiumainak elsőfokú peres ügyszaka A Fővárosi Törvényszék fellebbviteli tanácsainak teljesítményi mutatói A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása A bírósági titkárok foglalkoztatásának gyakorlata A bírósági fogalmazók foglalkoztatásának gyakorlata A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése A bírák képzettségi szintje, helyzete A bírák oktatási tevékenysége A bírák központi képzésben való részvételének gyakorlata, az egyéb képzési metodika a Fővárosi Törvényszéken A határozott időre kinevezett bírák instruktori rendszerének működtetése A bírósági titkárok képzése A bírósági fogalmazók képzése A bírósági ügyintézők és egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése A Fővárosi Törvényszék Könyvtárának működése A bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékelése A bírák Bjt. V. fejezete szerinti értékelésének gyakorlata A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének gyakorlata Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése A évben adományozott kitüntetések, illetve címadományozások Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata 87 3

4 8.2 Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat A tanúgondozás gyakorlata A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések A bírósági mediáció gyakorlata A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Regionális Kollégium kialakítása évben A Fővárosi Törvényszéken belüli és azon kívüli nyilvánosság Az értekezleti rend gyakorlata A Fővárosi Törvényszék belső honlapjának működtetése A Fővárosi Törvényszék külső honlapjának működtetése Az elnöki, az OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók belső megosztásának gyakorlata A sajtószóvivői tevékenység, a Fővárosi Törvényszék megjelenése a sajtóban A Nyitott Bíróság program évi főbb eseményei Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségen túlmenő módozatai A Fővárosi Törvényszék által megjelentetett kiadványok, periodikák A vezetői tisztségre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata A Fővárosi Törvényszék más szervezetekkel fenntartott kapcsolatai Az OBH-val fennálló kapcsolatok Az Országos Bírói Tanáccsal fenntartott kapcsolat A Fővárosi Törvényszék más bíróságokkal fennálló kapcsolata A jogi hivatásrendekkel, hatóságokkal, oktatási intézményekkel fennálló törvényszéki kapcsolatok A Fővárosi Törvényszék kapcsolata civil szervezetekkel A Fővárosi Törvényszék mellett működő közjegyzői fegyelmi bíróság A Fővárosi Törvényszék nemzetközi kapcsolatainak alakulása A Fővárosi Törvényszék integritásával kapcsolatos helyzet Az ügyelosztási és ügykiosztási rend A Fővárosi Törvényszék fegyelmi helyzete A Fővárosi Törvényszékkel, a bírákkal, a bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások A Fővárosi Törvényszék bírájával szemben indított büntetőeljárás 4 124

5 11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének gyakorlata Közérdekű bejelentések A bírói munka igazgatási ellenőrzésének gyakorlata A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek a Fővárosi Törvényszéken A közadatok kezelésének és közzétételének rendje A Fővárosi Törvényszék belső ellenőrzési rendszere A Fővárosi Törvényszék kontroller osztályvezetőjének éves tevékenysége A Fővárosi Törvényszék bírósági épületeinek biztonsági helyzete Az épületek személyi és technikai biztonsági felszereltsége, évben elvett veszélyes eszközök Bombariadók Rendkívüli események A bírósági munkavégzés tárgyi feltételei A bírósági épületek A Fővárosi Törvényszék által bérelt épületek A Fővárosi Törvényszék informatikai helyzete A Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának személyi állománya Az Informatikai Biztonsági Szabályzat érvényesülése Az informatikai eszközállomány és annak állapota A központilag biztosított alkalmazások működése Informatikai stratégia A Fővárosi Törvényszék saját alkalmazásai az informatikai szakterületen Részvétel a központi informatikai fejlesztésekben Informatikai képzések A Fővárosi Törvényszék pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása évi költségvetés előirányzatai, módosított előirányzatai A kiadások A személyi juttatások alakulása Dologi kiadások A Fővárosi Törvényszék felhalmozási kiadásai évben Központi pályázati fejlesztésekből megvalósult beruházások 176 5

6 14.3. A Fővárosi Törvényszék bevételei évben A Fővárosi Törvényszék évi követelésállománya Takarékossági intézkedések évben A évre kitűzött célok és azok megvalósulása A Törvényszék elnöke által a kollégiumvezetők és kerületi bíróságok (FKMB) elnökei számára meghatározott igazgatási feladatok évben A évre kitűzött általános célok és azok megvalósulása Az OBH elnöki döntések teljesítése A év igazgatási célkitűzései Központi intézkedést igénylő javaslatok 186 MELLÉKLETEK 190 6

7 1. Bevezetés A évet a mélyreható változásokat hozó, dinamikus átalakításokat eredményező olyan évnek tekinthettük, amelyben a Fővárosi Törvényszéknek nem csupán az elnevezése, de működési feltételrendszere is alapjaiban megváltozott. A 2012-ben zajlott bírói nyugdíjazások a Fővárosi Törvényszék életében soha nem látott mértékű bírói létszámmozgást eredményeztek. Mindez komoly lehetőséget teremtett a fiatal bírói, titkári generáció számára is, akik bírói, törvényszéki bírói kinevezést kaptak április 1. napjával, majd a törvényszéki álláshelyek tekintetében későbbi időpontokban ben új alapokra helyeztük pénzügyi gazdálkodásunkat, amelynek eredményeként az évet kiváló likviditással zárhattuk. Megindult az új ingatlanfejlesztési programunk, amelynek keretében erősíteni tudtuk az ítélkezési funkció kiszolgálását. A év a 2012-ben megkezdett folyamatok folytatását jelentette, s egyben számos területen már a stabilizálódás jelei mutatkoztak. A 2012-ben zajlott bírói létszámmozgások hatása 2013-ban is érezhető volt, számos kolléga kirendeléssel dolgozott a Fővárosi Törvényszéken, majd a nyugdíjba vonult bírák jogi státusának végleges rendezésével lehetőség nyílt arra, hogy az álláshelyek pályáztatása megkezdődjön. Ez a folyamat 2013-ban az I. és a II. félévben is zajlott, azonban az év végére befejeződött. Ennek eredményeként a Fővárosi Törvényszék bírói létszámhelyzete stabilizálódott, nagy számban nevezhettem ki tanácselnököket, és a tanácsokba beosztott bírák is pályázati úton álláshelyeket nyertek el. Az egyes kollégiumokban és más szervezeti egységekben tervezett bírói és vezetőbírói létszámbővítések megtörténtek, a pályázatok elbírálásával létszámunk tovább stabilizálódott. A peres tanácsok számát a legnagyobb munkateherrel dolgozó szervezeti egységeinkben tovább növeltük, s ezzel párhuzamosan csökkenteni tudtuk a bírói munkaterhet számos szakterületen. Nagy jelentőségűnek tartom az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013 őszén meghozott két határozatát a 373/2013. (IX.26.) OBHE számú határozat és a 423/2013. (X.29.) OBHE számú határozat, amelyek tovább erősítették a bírói létszámhelyzetünk stabilizálását, s ugyanakkor egyben létszámbővítést is eredményeztek. A törvényszéki bírói álláshelyek engedélyezésével megszüntettük a január 1. napjával ideiglenesen rendszeresített álláshelyek kapcsán jelenlévő pénzügyi bizonytalanságot. Az álláshelyek finanszírozását január 1. napjától a bérmegtakarítás terhére tudtuk biztosítani, ami az eltelt két esztendőben folyamatos pénzügyi kockázatot jelentett. Az álláshelyek véglegesítésével, engedélyezett álláshelyként történő rendszeresítésével a pénzügyi kockázat megszűnt, az engedélyezett álláshelyek száma növekedett, s azok költségvetési háttere az intézményi költségvetés bázisába épült 2013-ban már. A Fővárosi Törvényszék és évben is olyan volumenű létszámfejlesztésben részesült, amelyhez hasonló helyzet az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem volt. Óriási előrelépésként 2012-ben 33 bírósági titkári és 75 bírósági ügyintézői létszámmal, év elején 8 bírói létszámmal, majd év végén 35 törvényszéki bírói álláshellyel és 74 igazságügyi alkalmazotti álláshellyel nőtt létszámunk. Az ügyforgalmunk, a bírói munkateher alakulása szempontjából pozitív és negatív tendenciák egyaránt érződtek, azonban túlsúlyban voltak 2013-ban is kedvező folyamatok. Az év első negyedévében robbanásszerűen nőtt a cégbírósági munkateher a változásbejegyzési ügyek dömpingszerű érkezésével. A Gazdasági Kollégiumunkban az ún. devizahiteles ügyek érkezése szintén dömpingszerűen jelentkezett. A szabálysértési szakterületen évek óta erőteljes érkezés 7

8 növekedés tapasztalható, az érkezett ügyek volumene 2013-ban már a et meghaladta. Ugyanakkor igen sok szakterületen komoly előrelépés tapasztalható, olyan szakágban, ahol hosszú éveken keresztül szinte elviselhetetlen bírói munkateher mutatkozott, mára markáns csökkenés figyelhető meg. Jelentős az előrelépés és javulás a Büntető Kollégium elsőfokú ügyszakában, a Polgári Kollégium mindkét szakágában, és a kerületi bíróságaink is legtöbb esetben az országos munkateher közeli ügyforgalmi mutatókkal dolgoztak. Sikerült az év végével meghatározóan csökkenteni ismételten a kiemelten hosszú pertartamú ügyek számát, így az állampolgárok joghoz jutási esélyei megint javultak a Fővárosi Törvényszék területén. A Fővárosi Törvényszék 2013-ban pénzügyi likviditását mindvégig megőrizte, az évet jelentős bérmegtakarítással zárhattuk. Mindez lehetőséget teremtett arra, hogy 423 dolgozó visszasorolását megszüntessük, a korábbi szolgálati és munkaviszonyokat teljes egészében elismerjük a besorolási bérükben. Elvégeztük a jogi asszisztensi végzettséggel rendelkező kollégák alapilletmény-emelését, mindez 73 főt érintett. Hosszú évek óta a bíróságokon általános jutalmazás kifizetésére nem került sor. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntése alapján ruházati költségtérítésben részesült bírósági dolgozó a Fővárosi Törvényszék területén. Az átlag fölötti teljesítményt nyújtó kollégák számára az általános jutalmazáson kívül egyszeri céljutalmat is kifizettünk. Ahogyan 2012-ben, úgy 2013-ban is el tudtam ismerni az instruktor bírák éves teljesítményét, akik egy havi céljutalomban részesültek az elmúlt esztendőben is. A szinte minden dolgozót érintő bankköltség térítésben részesítés mellett a Cégbíróságon jelentkezett dömpingérkezés feldolgozásában részt vett bírósági tisztviselőknek a vállalt többletfeladatokat külön honoráltuk. Nagy jelentőségű az is, hogy az említett bérjellegű kifizetések, jutalmak mellett számos beruházásunk pénzügyi fedezetét is biztosítani tudtuk. A kötelezettség-vállalás új szabályainak, az ésszerű és takarékos gazdálkodás feltételrendszerének kialakításával a Fővárosi Törvényszék stabil pénzügyi környezetben dolgozott. Sikeres ingatlanfejlesztési projekteket kezdtünk 2013-ban. Befejeztünk a Varsányi Irén utcában lévő épületünk külső felújítását, amely mintegy forintos Európai uniós támogatáson alapult. Az egységes Nyomozási Bírói Csoport Fő utcai elhelyezésének feltételrendszerét megteremtettük az elmúlt esztendőben, továbbfejlesztettük a Fővárosi Törvényszék Soroksári úti központi nagyirattárát. Jelentős beruházásokat készítettünk elő a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon. Hosszú előkészítő munka után, sok-sok ingatlan helyszíni bejárását követően megtaláltuk azt az épületet, amely alkalmas lesz 2014-ben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium egységes elhelyezésére. A mintegy négyzetméteres épületben nyer elhelyezést az egységes Szabálysértési Csoport és a Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportja, a Fővárosi Törvényszéki Végrehajtók Irodája és a Közjegyzői Irattár. A 2013-ban kiválasztott ingatlan felújításával, kezelésbevételével újabb bérleti konstrukciókat szüntethetünk meg, ami igen jelentős költségmegtakarítást eredményez a Bíróságok fejezet számára ban is kerestük azokat a támogatási formákat, amelyekkel jelentősen előreléphettünk az informatikai fejlesztés területén év végével az EKOP Európai uniós pályázati felhívásra eredményes pályaművet készítettünk, amely pozitív elbírálás után azt jelenti, hogy a Fővárosi Törvényszék a korszerű ügyfélcentrum kialakítására és az informatikai fejlesztésre forint kap uniós forrásból. Ezzel a Fővárosi Törvényszék központi épületének felújítási munkálatai is megkezdődhetnek. Eredményes pályázatot nyújtottunk be év végével az Államreform Operatív Program keretében meghirdetett uniós pályázatra, ami forintos támogatást jelent a Fővárosi Törvényszéknek, amellyel a szervezetfejlesztési elképzeléseinket realizálhatjuk. 8

9 2013. január 1. napjával új szervezeti egység, önálló szakbíróság kezdte meg a működését a Fővárosi Törvényszék területén. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működési feltételrendszerével kapcsolatos igazgatási intézkedések eredményesen lezajlottak, a bíróság megkezdte munkáját. Az év során megkezdte tevékenységét a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium is. A két szervezeti egység ugyan széttagoltan, önálló objektumokban működött, de a évi eredményes ingatlanfejlesztési koncepció végrehajtásával 2014-ben egységes elhelyezést kaphat. Sikeres évet zártunk a Nyitott Bíróság program fejlesztése területén 2013-ban. A tudományegyetemekkel, középiskolákkal és általános iskolákkal létrehozott kapcsolatok gyümölcsözőek voltak, és egyre nagyobb érdeklődés kísérte és kíséri tevékenységünket. A Fővárosi Törvényszék különböző szervezeti egységei több mint 32 oktatási intézménnyel alakítottak ki együttműködést. A 2012-ben megfogalmazott új létszámgazdálkodási rend, a pénzügyi gazdálkodás új alapokra helyezése, új ingatlangazdálkodási koncepció, a bírói munkateher arányosítására törekvő igazgatási intézkedések bevezetésre kerültek ban a korábban meghatározott elvek mentén számos területen megkezdtük a Fővárosi Törvényszék átalakítását, az új működési feltételrendszer kialakítását. Ennek nehézségeiről, sikereiről szól az elnöki beszámoló, amely valamennyi szervezeti egység, valamennyi szakterület tekintetében bemutatja a évi tevékenységünket. 2. A Fővárosi Törvényszék személyi állománya 2.1. A létszámhelyzet általános alakulása Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által évben megfogalmazott létszámgazdálkodási stratégiával messzemenően egyetértve, és évben is arra törekedtem, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói és nem bírói létszáma alulfinanszírozottságán következetesen javítsunk. Az elmúlt évtized valamennyi átvilágító tanulmánya megerősítette azt a koncepciót, amely szerint a Fővárosi Törvényszék helyzetén, az itt dolgozók munkaterhén alapvetően csak abban az esetben lehet javítani, ha a bíróság létszámhelyzete stabilizálódik, személyi állománya bővül, s ezzel párhuzamosan azok a kizárólagos illetékességből adódó szabályok is megváltoznak, amelyek a központi régió legnagyobb munkateherrel dolgozó bíróságának működését korábban jelentősen megnehezítették. A évben meghirdetett létszámgazdálkodási stratégia középpontjában alapvetően a belső erőforrások legracionálisabb felhasználásának és szükség szerinti átcsoportosításának elképzelése állt. Ezt a koncepciót évben gyakorlatilag felépítettük és végre is hajtottuk. Ennek keretében mindazokról a területekről, ahol a bírói foglalkoztatást a jogalkotó már nem tekintette kizárólagosnak, a bírákat kivontuk, vagy létszámukat korlátoztuk. E folyamat eredményeként csökkent a Cégbíróságon alkalmazott bírák létszáma, növekedett a bírósági ügyintézőké. Ugyanígy gyakorlatilag megszüntettük a szabálysértési szakágban, a Nyilvántartási Csoportban a bírói foglalkoztatást, és azt a titkári alkalmazás, majd később a bírósági ügyintézői foglalkoztatás váltotta fel. A 2012-ben megkezdett folyamat a peres tanácsok létszámának bővítését eredményezte, és ezzel párhuzamosan a jelzett szakterületeken a titkári, ügyintézői foglalkoztatás vált meghatározóvá, vagy növekedett az ilyen alkalmazottak létszáma. 9

10 A jogalkotó által biztosított mozgástérben történő létszám átcsoportosítást elvi kérdésnek tekintettem és tekintem ma is, hiszen azt az alapvető célt támasztotta alá, hogy a bírák lehetőség szerint kizárólag ítélkező tevékenységet végezzenek, mentesítsük őket a lehető legszélesebb körben az adminisztratív feladatok ellátása alól. Az új létszámgazdálkodási rend nagyon fontos másik alappillére volt, hogy az egyes szervezeti egységekben fokozatosan kialakítsuk az ún. teameket, amelyek a bírák (elsődlegesen a tárgyalóbírák) adminisztratív munkaterhét csökkenthetik. Ennek folyamata évben megkezdődött, s 2013-ban eredményesen tovább folytatódott. A belső átalakítások a jelzett elvek gyakorlati végrehajtása szempontjából jelentősen voltak, de abban a tekintetben is, hogy a külső támogatás hiteles igénybevételére csak akkor kerülhetett sor, ha a saját erőforrásainkat megfelelően mobilizáltuk, átszerveztük. Az OBH elnökének döntése alapján június 15. napjával jelentős létszámbővítés következett be a Fővárosi Törvényszéken. E létszámbővítés elsődlegesen a bírói foglalkoztatás átalakításával és a bírákat támogató teamek létrehozásával állt kapcsolatban. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszéken 33 bírósági titkári, 75 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített, amelyek betöltése szeptember 1. napjától folyamatos volt. A létszámbővítési folyamat évben több lépcsőben tovább folytatódott. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 390/2012. (XI.29.) OBHE számú határozatával január 1. napjától a Fővárosi Törvényszéken 8 bírói álláshelyet rendszeresített, amelyek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kerültek pályáztatásra és betöltésre. Fontos, és a Fővárosi Törvényszék létszám helyzetét tovább javító és stabilizáló intézkedést tükröz az 1427/2013. (VII.10.) kormányhatározatra figyelemmel született 373/2013. (IX.26.) OBHE számú, valamint a 423/2013. (X.29.) OBHE számú határozat. Míg a 373/2013. számú határozat 74 igazságügyi alkalmazottal (50 tisztviselő, 20 bírósági ügyintéző és 4 szaktanácsadó), addig a 423/2013. számú határozat 35, VII. fizetési fokozatú törvényszéki bírói álláshely rendszeresítésével támogatta a Fővárosi Törvényszéket. A kormányhatározaton alapuló két OBH elnöki döntés rendkívüli jelentőségű, mert részben létszámbővítést eredményezett, részben pedig a Fővárosi Törvényszék létszámgazdálkodását és pénzügyi helyzetét stabilizálta azáltal, hogy a korábban túlbetöltésként engedélyezett törvényszéki bírói, bírósági ügyintézői és tisztviselői álláshelyeket engedélyezett álláshelyekké alakította át. Mindez megszüntette azt a pénzügyi kockázatot, amely január 1. óta gyakorlatilag folyamatosan jelen volt gazdálkodásunkban, hiszen az említett álláshelyek fedezetét december 31. napja között OIT határozattal alátámasztottan, majd január 1. napjától anélkül a bérmegtakarítás terhére kellett biztosítanunk. 10

11 Az alábbi táblázat a jelzett létszámnövekedést foglalkozási áganként mutatja a Fővárosi Törvényszéken. A január 1. napján és december 31. napján aktuális állapot szerinti engedélyezett/tényleges/dolgozó létszám Beosztás bíró bírósági titkár bírósági fogalmazó tisztviselő bírósági ügyintéző végrehajtási ügyintéző írnok fizikai dolgozó összesen: január 1. napján eng. tényleges dolgozó december 31. napján eng. tényleges dolgozó A Fővárosi Törvényszék engedélyezett dolgozói létszáma január 1. és december 31. napja között 109 fővel növekedett. A növekedés mint azt korábban kifejtettem a bírói, a bírósági ügyintézői és a tisztviselői foglalkoztatási kategóriában jelentett létszámbővülést. Természetesen azáltal, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 144/2008. (VI.9.) és az annak végrehajtására kiadott 197/2008. (IX.25.) határozatával ideiglenes engedélyezett törvényszéki bírói, bírósági ügyintézői és tisztviselői helyeket alakítottuk véglegessé, tehát engedélyezett létszámmá, e létszámbővítés tényleges létszámnövekedést csak kis részben eredményezett a kollégiumoknál és a kerületi bíróságoknál. Összességében azonban jelentősége kiemelkedő, hiszen a jelzett stabilizáláshoz vezetett, s végeredményben a tényleges létszámunk emelkedését is eredményezte. A Fővárosi Törvényszék engedélyezett dolgozói létszáma két év alatt, január 1. és december 31. között 244 fővel növekedett. Az erőforrások belső átcsoportosítása és az engedélyezett dolgozói létszámbővítés összességében olyan előrelépés a Fővárosi Törvényszék működése szempontjából, amelyhez hasonló az elmúlt évtizedekben nem jelentkezett, ami megteremtette és folyamatosan biztosítja a munkateher csökkentésének feltételrendszerét A tartós távollét terhén alkalmazás helyzete és változása A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a bírói és egyéb túlbetöltések alapvetően két normatív háttéren alapultak. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács korábban irányadó évi 5. számú szabályzata amely a tartósan távollevő bírák álláshelyeinek részbeni betöltéséről rendelkezett szabályozási szinten beépült az Országos Bírósági Hivatal elnökének gazdálkodási szabályzatába. Bár a gazdálkodási szabályzat új rendelkezése szerint a túlbetöltés engedélyezett keretszáma csökkent, azonban indokolt esetben a keretszámot meghaladó engedély is biztosítható a Törvényszék számára. Jelenleg a 280/2012. (IX.25.), valamint a 445/2013. (XI.13.) OBHE számú határozat alapján a Fővárosi Törvényszéken az engedélyezett bírói túlbetöltés 17 fős létszámot jelent. 11

12 A tartósan távollévő bírák álláshelyei az alábbi szervezeti egységekben betöltöttek átmenetileg: Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma (1 fő), Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma (1 fő), Pesti Központi Kerületi Bíróság (10 fő), Budai Központi Kerületi Bíróság (1 fő), Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (2 fő), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (2 fő). Távlatilag természetesen az engedélyezett bírói létszám korábban jelzett bővítésével a bírói túlbetöltések megszüntethetők a Fővárosi Törvényszéken. Mindez azonban hosszabb távú folyamat eredményeként alakítható ki, így évre vonatkozóan a létszámbővítés ellenére is változatlanul indokoltnak tartom a 17 fős bírói túlbetöltés fenntartását. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 144/2008. (VI.9.) és a végrehajtása céljából kiadott 197/2008. (XI.25.) határozatában január 1. napjától december 31. napjáig a Fővárosi Bíróságon 30 megyei bírósági bírói, 30 tisztviselő és 15 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. A bírói álláshelyek bérmegtakarítás terhére történő betöltésére az alábbiakban került sor között: a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumában 13 fő, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumában 7 fő, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában 8 fő, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2 fő. A 390/2012. (XI.29.) OBHE számú határozat 1.6. pontja értelmében a Fővárosi Törvényszéken január 1. napjától rendszeresített 8 bírói álláshellyel a túlbetöltések száma 22-re csökkent. A 22 törvényszéki bírói álláshelyet, a továbbra is fenntartott 16 fős tisztviselői és 4 bírósági ügyintézői túlbetöltést évben véglegesen megszüntettük, az álláshelyek engedélyezett formában történő rendszeresítése lezajlott. Az 1427/2013. (VII.10.) kormányszámú határozat alapján e fentiekben említettek szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke két döntésében rendelkezett új törvényszéki bírói és igazságügyi alkalmazotti álláshelyek engedélyezéséről. A november 1. napjától 35, VII. fizetési fokozatú törvényszéki bírói álláshelyet biztosító 423/2013. (X.29.) OBHE számú határozat nyomán az OIT 144/2008. (VI.9.) számú határozatával rendszeresített és még meglévő törvényszéki bírói túlbetöltéseket megszüntettük. Tekintettel arra, hogy a rendszeresített álláshelyeken túl a túlbetöltések megszüntetésével további álláshelyek kerülhettek ténylegesen szétosztásra az egyes kollégiumok között, azokat az egyes kollégiumokban jelentkező bírói munkateher figyelembevételével az alábbiak szerint rendszeresítettük: a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumában 3 álláshely, a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumában 2 álláshely, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában 2 álláshely. 12

13 A fenti intézkedés alapján tehát részben rendeztük az ideiglenesen rendszeresített bírói álláshelyek sorsát, azt véglegessé tettük az engedélyezett álláshelyekké alakítással. Ezen túlmenően a 423/2013. (X.29.) OBHE számú rendelkezés nyomán további létszámfejlesztést tudtunk végrehajtani, amely 7 álláshely rendszeresítését jelentette. A döntés meghozatalakor figyelembe vettük azt, hogy az ún. devizahiteles ügyek dömpingszerű érkezése folytán a bírói munkateher 2013-ban a Gazdasági Kollégiumban növekedett a legdinamikusabban. A 373/2013. (IX.26.) OBHE számú elnöki döntés 74 igazságügyi alkalmazotti álláshelyet alakított ki a Fővárosi Törvényszéken. A 144/2008. (VI.9.) és végrehajtása tárgyában kiadott 197/2008. (XI.25.) OIT határozatokkal január 1. napjától rendszeresített álláshelyek leépítése évben megkezdődött, így január 1. napján 16 tisztviselői és 4 bírósági ügyintézői álláshelyet tartottunk nyilván túlbetöltésként. Ezeket az álláshelyeket a 373/2013. (IX.26.) OBHE számú határozat alapján engedélyezett álláshellyé alakítottuk ki, így e területen is megszűnt a túlbetöltési létszám. A rendelkezések végrehajtásával részben jelentősen nőtt a Fővárosi Törvényszék dolgozói létszáma, másrészt sikerült egy olyan pénzügyi bizonytalansági elemet a gazdálkodásunkból kivonni, amely éves szinten forintnyi bérmegtakarítás garantálását feltételezte annak érdekében, hogy az ideiglenesen rendszeresített álláshelyeken dolgozók bérét és járulékait maradéktalanul ki tudjuk fizetni. E kockázati tényezőt és évben sikeresen kezeltük a takarékos gazdálkodásunk nyomán, azonban ennek kiiktatása a rendszerből csak előnyt jelenthet a Fővárosi Törvényszék gazdálkodása, annak kiszámíthatósága szempontjából A bírósági vezetői állások betöltése A Fővárosi Törvényszék vezetői bírói álláshelyeinek átalakítását, szükség szerinti átcsoportosítását évben végrehajtottuk. Ennek során több olyan vezetői bírói álláshelyet megszüntettem, amelyek mögött irányított szervezeti egység nem állt. Ugyanakkor minden szervezeti egységben átcsoportosítással új vezető bírói álláshelyek kialakítása vált szükségessé. Így került sor a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumában a második kollégiumvezető-helyettesi álláshely létrehozására, és a szakmai feladatok ellátása indokolta csoportvezető bírói álláshelyek kialakítását a büntető tagozaton belül a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, valamint a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon. Az elmúlt esztendőben működését megkezdő Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezető bírói álláshelyek kialakításával és betöltésével járt. Ennek keretében történt a Regionális Kollégium kollégiumvezetői álláshelyének megbízás útján történő betöltése, továbbá a közigazgatási fellebbviteli tanácsok közvetlen irányítására tanácselnöki felkérés a mindennapi igazgatási feladatok ellátása érdekében. A Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Regionális Kollégiumvezetői álláshelyével kapcsolatos pályázat eredményesen lezárult mára, február 1. napjától a Kollégiumot kinevezett kollégiumvezető irányítja. Munkáját igazgatási feladatokra irányuló felkéréssel a közigazgatási ügyszakban dolgozó másodfokú bíró segíti. A Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettese október 31. napjával vezetői tisztségéről lemondott, míg november 15. napjával megszűnt az elnökhelyettesi feladatokat ellátó kollégiumvezető-helyettes igazgatási felkérése, illetőleg az más igazgatási feladatra irányult november 18. napjától az igazgatási munka folyamatosságának biztosítása érdekében 13

14 Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna kollégiumvezető asszonyt az általános elnökhelyettesi feladatok körében, míg dr. Tóth Gyula csoportvezető tanácselnököt az elnökhelyettesi feladatok körében kértem fel június 30. napjáig igazgatási feladatok ellátására. Kollégiumvezető asszony felkérésére figyelemmel további igazgatási intézkedések váltak szükségessé a vezetői munka folyamatosságának biztosítása érdekében. E körben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy dr. Gyarmathy Judit kollégiumvezető-helyettes január 15. napjától beosztásra került az Országos Bírósági Hivatalba, ahol az OBH elnökhelyetteseként dolgozik. Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna elnökhelyettesi feladatai mellett a kollégiumvezetői munkát ellátja, ugyanakkor tevékenységét kinevezett kollégiumvezető-helyettes, továbbá igazgatási feladatok ellátására felkért tanácselnök segíti. Az elsőfokú csoport irányítására csoportvezetői kinevezésre került sor január 1. napjával, továbbá biztosítottam a csoportvezető-helyettesi feladatkörök betöltését is, különösképpen arra figyelemmel, hogy a Nyilvántartási Csoportot irányító csoportvezető-helyettes bíró is beosztásra került az Országos Bírósági Hivatalba. Eredményes pályázati folyamat nyomán november 4. napjától kineveztem a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának új kollégiumvezető-helyettesét, aki korábban felkérés alapján látta el az igazgatási feladatokat. Kollégiumvezető-helyettesi kinevezésre került a Gazdasági Kollégiumban sor március 20. napjával, illetőleg dr. Tóth Gyula csoportvezető tanácselnök elnökhelyettesi feladatokra történő felkérésével párhuzamosan gondoskodtam arról, hogy a csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi feladatkör is felkérés alapján folyamatosan ellátásra kerüljön (a korábban csoportvezető-helyettesi feladatkört ellátó bíró december 15. napjától áthelyezésre került a Fővárosi Ítélőtáblára). A Cégbíróság igazgatási munkájának folyamatossága érdekében március 20. napjával csoportvezetői kinevezésre került sor, illetőleg január 1. napjától, illetve szeptember 1. napjától a csoportvezető-helyettesi feladatok ellátására két új kollégát kértem fel. A kerületi bíróságokon számos csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi álláshely pályázati úton történő betöltésére került sor évben. E körből kiemelem a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető ügyszakának szervezett átalakítását, amely nyomán a B. IV. Csoport megszüntetésre került és három ún. alapcsoport jött létre ismételten. A csoportok vezetőit, vezetőhelyetteseit nagyobb részt kinevezéssel, pályázat nyomán, kisebb részt pedig igazgatási feladatokra történő felkéréssel biztosítottam. Hasonló folyamat zajlott a Budai Központi Kerületi Bíróságon, ahol a polgári és büntető szakág vezetőinek kinevezésére szintén évben került sor. Tekintettel arra, hogy április 1. napjával munkáját megkezdi a Fővárosi Törvényszék egységes Nyomozási Bírói Csoportja, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja megüresedett csoportvezetői álláshelyét évben már nem töltöttem be. A vezetői feladatokat elképzeléseim szerint április 1. napjától a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának vezetője látja el. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kialakításával, a szervezési feladatok maradéktalan ellátásával függött össze, hogy január 1. napjától a bíróság elnökét és elnökhelyettesét kineveztem. E kinevezéseket követően került sor a közigazgatási és a munkaügyi ügyszak csoportvezető és csoportvezető-helyettes bíráinak kinevezésére. A pályáztatási és 14

15 kinevezési folyamat április végéig lezárult. Igazgatási szempontból kiemelt kérdésként kezeltem évben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság büntető ügyszakának irányítását. A bíróság büntető szakági elnökhelyettese július 31. napjával vezetői tisztségéről lemondott, őt augusztus 1. napjával kirendeltem a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra szeptember 1. napjától a Fővárosi Törvényszék bíráját felkértem a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon a büntető szakág vezetésére, az elnökhelyettesi feladatok ellátására. A bemutatott bírósági vezetői kinevezések, létszámmozgások a 3. mellékletként csatolt táblázatban valamennyi részlet tekintetében figyelemmel kísérhetők. Megállapítható az, hogy évben a vezetői felkérések, pályáztatások és kinevezések volumene igen jelentős volt, mert több esetben került sor váratlan vezetői lemondásra (FT általános elnökhelyettesi álláshely, Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság büntető szakági elnökhelyettese, OBH-ba történt vezetőbírói beosztások stb.), másodsorban pedig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint Regionális Kollégium kialakítása és egyéb új szervezeti egységek létrehozása miatt vált szükségessé nagyobb volumenben vezetői feladatokra történő felkérés, illetve pályáztatás. Annak ellenére, hogy a jelzett folyamatok összesen 38 különböző szintű bírósági vezetői álláshely pályáztatását, ideiglenes vagy hat évre szóló betöltését jelentették amely vezetői létszámmozgás még a Fővárosi Törvényszék bírói létszáma vonatkozásában is magas, a vezetői munka folyamatosságát a gyors igazgatási intézkedések meghozatalával biztosítani tudtam. Mindez azt eredményezte, hogy az igen jelentős vezetői fluktuáció ellenére az egyes szervezeti egységek irányítás nélkül nem maradtak, a felkérési, illetve kinevezési időszakban is rendelkezésre állt az igényes szakmai irányítást biztosító vezetői kör. Várhatóan évben a még felkéréssel igazgatási feladatokat ellátó vezetői álláshelyek pályázati betöltése is befejeződik, s ezzel a vezetői létszám stabilizálódása is lezárul. A vezetői álláshelyek betöltésekor (felkérések vagy kinevezések) folyamatosan arra törekedtem, hogy az érintett szervezeti egységet lehetőség szerint a legrátermettebb, a legfelkészültebb vezetők irányítsák. Ennek keretében a évi vezetői felkérések és kinevezések során 18 új kolléga kapott lehetőséget, akik korábban bírósági vezetői munkát egyáltalán nem végeztek A Fővárosi Törvényszék bírói létszámhelyzete A esztendő a Fővárosi Törvényszék bírói létszáma szempontjából rendkívüli mozgást eredményezett, hiszen az Alaptörvény bírói felső korhatárt érintő rendelkezése nyomán 47 bíró vonult nyugállományba. Ezzel párhuzamosan évben előrehozott pályázati rendszerben a bírói létszám ütemezett betöltése is biztosított volt a évi CXXXI. számú törvény rendelkezései szerint. Természetesen évben egyéb jogcímen is számos bíró szolgálati viszonya megszűnt, összességben 84 bírói álláshelyet érintett a létszámmozgás a korábbi esztendőhöz viszonyítottan feltétlenül nyugodtabb évet jelent a Fővárosi Törvényszék bírói létszámának alakulása szempontjából. A kollégiumokban összesen 13 bíró szolgálati viszonya szűnt meg, míg a kerületi bíróságok közül a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 9, a Budai Központi Kerületi Bíróságon 2, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 1 és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2 bírónak szűnt meg a szolgálati jogviszonya. Mindez összesen 27 bírói álláshelyet érintett, amelyből szemben a évi helyzettel nyugdíjazás címén mindössze 6 kolléga szolgálati viszonya szűnt meg. Nagyobbrészt felsőbb bíróságra történt áthelyezéssel (13 fő) vagy más szervezeti egységbe történt beosztással változott a bírói létszámunk. A Fővárosi Törvényszék tényleges bírói létszámát közvetlenül érintette évben 17 bíró 15

16 határozott vagy határozatlan időre történő beosztása az Országos Bírósági Hivatalba. A beosztások nem egy esetben vezető bírák távozását is jelentették, mindezt azonban úgy értékeltük és értékeljük, hogy e beosztásokkal az Országos Bírósági Hivatal munkáját tudtuk közvetlenül támogatni. A június 30-ával, illetve december 30. napjával nyugdíjba vonult bírák visszafoglalkoztatásával kapcsolatos intézkedések évben realizálódtak. A nyugdíjba vonult bírák többsége az átalány kártérítés jogi lehetőségével élt, azt igénybe vette, így évben összesen csupán 15 bíró kérte ismételt kinevezését és beosztását a Fővárosi Törvényszékre vagy kerületi bíróságaira. A 15 főből 2 fő kinevezését követően röviddel szolgálati viszonyáról lemondott, így tényleges munkát nem végzett. 13 bíró jelenleg is ítélkező tevékenységet végez, illetve igazgatási feladatot lát el, közülük 8-an a Fővárosi Törvényszék különböző szervezeti egységében dolgoznak, míg 5 bíró kerületi bíróságon ítélkezik. Összességében elmondható tehát az, hogy a évben zajlott nyugdíjazási folyamat, bírói fluktuáció 2013-ra hatását már alapvetően nem éreztette, a bírói létszámmozgás lényegesen csekélyebb volt 2013-ban 2012 tükrében, és a évben nyugdíjba vonult bírák kisebb hányada élt azzal a jogi lehetőséggel, hogy tényleges ítélkező tevékenységet folytasson a Fővárosi Törvényszéken vagy kerületi bíróságain és évben is folyamatos napi sajtóban is jelenlévő kérdés volt a bírói létszámmozgás okozta negatív működési következmények vizionálása. Sem a évi ügyforgalmi adatok, sem a évi adatsorok azokat a feltételezéseket, amely szerint a Fővárosi Törvényszék működési mutatói a fluktuáció következtében jelentősen romlani fognak, nem igazolódtak. Mind 2012., mind év végével a Fővárosi Törvényszék ügyhátraléka jelentősen csökkent, időszerűségi mutatói pedig javultak. A bírói létszám stabilizálása szempontjából a év azért is jelentős, mert az Országos Bírósági Hivatal elnökének korábban már részletesen bemutatott 423/2013. (X.29.) OBHE számú határozata véglegesen rendezte azt a függő helyzetet, amely december 31. napja óta a Fővárosi Törvényszék bírói létszámát érintette. A már jelzett 144/2008. (VI.9.), és az ennek végrehajtása céljából kiadott 197/2008. (IX.25.) OIT határozatok január 1. napjától ideiglenesen 30 megyei bírósági bírói álláshelyet rendszeresítettek a Fővárosi Bíróságon. A 390/2012. (XI.29.) OBHE határozat 1.6. pontja értelmében a 197/2008. (IX.25.) OIT határozattal ideiglenesen engedélyezett bírói álláshelyek száma január 1. napjától 22-re csökkent. A november 1. napjától hatályos 423/2013. (X.29.) OBHE határozat 35 új törvényszéki bírói álláshelyet rendszeresített a Fővárosi Törvényszéken, amely rendelkezés jogi és pénzügyi lehetőséget teremtett arra, hogy a korábban, január 1. napjától ideiglenesen rendszeresített törvényszéki bírói álláshelyeket engedélyezett álláshelyként véglegesítsük. Az OBH elnökének rendelkezése tiszta, áttekinthető helyzetet teremt az engedélyezett bírói álláshelyek területén, biztonságot az ezeken az álláshelyeken nyilvántartott bírák számára, míg a Fővárosi Törvényszék vezetése számára pedig a pénzügyi gazdálkodás stabil feltételrendszerét alakította ki. Mindez a jövőben azt eredményezi, hogy a Fővárosi Törvényszék vezetésének az említett bírói álláshelyek bértömegét és járulékait nem kell kockázattal terhesen kigazdálkodnia a bérmegtakarításunk terhére. A fenti intézkedéseket, rendelkezéseket figyelembe véve úgy gondolom, a bírói álláshelyek rendezésének az éve volt, amely lezárta a évben zajlott bírói fluktuáció utolsó folyamatait, s ugyanakkor pontot tett a túlbetöltések kapcsán egy olyan folyamat végére, amely nem kevés bizonytalansággal volt terhes. Mindezeknek köszönhetően a év a bírói létszám 16

17 stabilizálásának éve is volt A bírói pályázatokkal kapcsolatos törvényszéki gyakorlat évben a Fővárosi Törvényszék Bírói Tanácsa 37 közzétett pályázatban 54 bírói álláshely vonatkozásában hallgatott meg pályázókat, állított fel pályázati rangsort a 7/2011. (III.4.) KIM rendelet előírásainak megfelelően. A 37 pályázatból 24 pályázat a Fővárosi Törvényszék 31 bírói álláshelyét érintette a következők szerint: Büntető Kollégium: 5 pályázat 6 meghirdetett álláshellyel, Polgári Kollégium: 15 pályázat 15 meghirdetett álláshellyel, Gazdasági Kollégium: 4 pályázat 10 meghirdetett álláshellyel. A kerületi (Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) álláshelyek tekintetében 13 pályázati felhívás, összesen 23 bírói álláshelyet érintett a következők szerint: Pesti Központi Kerületi Bíróság: 8 pályázati felhívás 15 álláshely meghirdetésével, Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság: 2 közzétett pályázat 3 álláshely meghirdetésével, Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság: 1 pályázat 1 álláshely meghirdetésével, Fővárosi Közizgatási és Munkaügyi Bíróság: 2 pályázati felhívás 4 bírói álláshely meghirdetésével. Az álláshelyek pályázati kiírására, közzétételére, a pályázatok elbírálására a Bjt. és a 7/2011. (III.4.) KIM rendelet előírásai szerint került sor. Tekintettel arra, hogy a bírói állások iránti érdeklődés rendkívüli, jellemző az, hogy a pályázók egyidejűleg több álláshelyre is pályázatot nyújtottak be. Mindez azt eredményezte, hogy a Fővárosi Törvényszék Bírói Tanácsa 200 pályázati anyagot bírált el az év során összesen, amely a többes pályázatokra figyelemmel 140 pályázó meghallgatását eredményezte. A Fővárosi Törvényszék Bírói Tanácsa által kialakított pályázati rangsortól alapvetően az elmúlt esztendőben sem tértem el, fő szabályként irányadónak tekintettem a BT által kialakított rangsort. Az eltérések előfordulásakor az Országos Bírói Tanács e körben kiadott ajánlását vettem figyelembe, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke is jóváhagyott. Az eltéréssel érintett esetekben az Országos Bírói Tanács az OBH elnökének javaslatát elfogadta, támogatta, egyetértett a rangsortól történt eltéréssel évhez hasonlóan 2013-ban is elmondható az, hogy a pályázatot elnyert bírák legnagyobb része (80%-ot meghaladóan) ún. belső pályázó volt, aki korábban bíróként, bírósági titkárként dolgozott a Fővárosi Törvényszéken vagy az ország más bíróságán A bírák áthelyezésének és kirendelésének gyakorlata Az áthelyezések kérdése évben speciálisan alakult a magyarországi bíróságokon, így a Fővárosi Törvényszéken is, tekintettel arra, hogy új szervezeti egységek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium került felállításra január 1. napjától. Mindez törvényen alapuló rendelkezés szerint áthelyezést eredményezett a Fővárosi Ítélőtáblán a Közigazgatási Kollégiumban dolgozó bírák esetében (8 fő) és a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumából (26 fő) a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságához. Ebből a szempontból a év speciális 17

18 évnek tekinthető, ugyanakkor a bírói álláshelyek pályázati úton történő elbírálása nyomán, illetve egyéb intézkedés eredményeként (KIM-ből, OBH-ból történő áthelyezés) a szokásos metodológia szerint zajlottak az áthelyezések. A Fővárosi Törvényszékre pályázat nélkül 3 bíró került az OBH-ból áthelyezésre, míg 2 bíró a KIMből. 33 bíró áthelyezésére került sor bírói álláshely pályázati úton történő betöltésére figyelemmel, amely létszámból 1 bíró kivételével valamennyi a Fővárosi Törvényszék Polgári, Büntető vagy Gazdasági Kollégiumát érintette. Az áthelyezések volumene kiugróan magas, azonban mindez annak köszönhető, hogy a április 1-jével a kerületi bíróságokon lezajlott, a évi CXXXI. számú törvényen alapuló kinevezések nyomán évben hasonló létszámban került sor bírák kirendelésére a Fővárosi Törvényszékre a megyei első fok és másodfok működőképességének biztosítása érdekében. A kirendelések évben alkalmasak voltak arra, hogy a Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírák az új munkafeltételeket megismerjék, s döntést hozzanak abban a kérdésben, hogy a Törvényszéken megüresedett bírói álláshelyekre pályázatot nyújtanak-e be. Ennek eredménye az, hogy évben összesen 32 bíró áthelyezésére került sor a Fővárosi Törvényszék valamelyik kollégiumába, akik korábban a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain (FKMB) és kisebb számban más magyarországi járásbíróságon teljesítettek szolgálatot. Hasonló volumenű áthelyezés a Fővárosi Törvényszéket érintően az utóbbi évtizedben nem volt, ez azonban mint jeleztem korábban a évi bírói nyugdíjazások nyomán zajlott jelentős bírói létszámmozgás lezárásaként fogható fel. Mindez a évre jellemző bírói létszám stabilizálásnak is fontos része, eleme, hiszen a kerületi bíróságokat és a Fővárosi Törvényszéket is érintő bizonytalanabb kirendelések folyamata lezárult, s az álláshelyek pályázati úton történő betöltésével a bírák törvényszéki álláshelyekre kerülhettek. Figyelemmel a Fővárosi Törvényszék állományába áthelyezésre került bírák életkorára, várhatóan hasonló volumenű bírói létszámmozgásra nem számíthatunk, így e szempontból is garanciát látok a létszám stabilizálódására. A Fővárosi Törvényszék területéről 2013-ban összesen 19 bíró áthelyezésére került sor részben felsőbb bíróságra, más bíróságra, vagy más igazságügyi szervezeti egységhez. Az Országos Bírósági Hivatalba az elmúlt esztendőben 10 bíró áthelyezésére került sor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba 2 bíró távozott, eredményes pályázat nyomán a Fővárosi Ítélőtáblára 4 bíró, míg 2 bíró a Budapest Környéki Törvényszékre, 1 bíró pedig az Egri Törvényszékre került áthelyezésre. Összességében tehát elmondható az, hogy a évben az áthelyezések teljes volumene a szokásos átlagot messze meghaladta, ennek részben törvényi kogenciából adódó alapja volt (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint Regionális Kollégium létszámának és kialakításának rendezése), másrészt a évben zajlott bírói létszámmozgások befejezéseként a törvényszéki bírói álláshelyek pályázati úton történő betöltése miatt, végezetül kisebb részben a bírák más szervezeti egységbe történt áthelyezése, felsőbb bíróságra történő beosztása eredményezett létszámmozgást. A Fővárosi Törvényszékre, illetve a Fővárosi Törvényszékről történt távozás, áthelyezés 91 bíró létszámmozgását eredményezte 2013-ban. 18

19 A Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságainak működőképessége megőrzése érdekében, az ítélkezés folyamatosságának biztosítása céljából 2013-ban is éltem saját hatáskörben a kirendelések lehetőségével évben megfogalmaztam, és azóta folyamatosan és következetesen irányadónak tekintem azt az elvet, hogy a Fővárosi Törvényszék területén a belső erőforrások mobil átcsoportosításának lehetőségével élve kell biztosítani a munkateher arányosságát. Mindez az OBH elnökének kiemelt stratégiai álláspontja is, s úgy gondolom, hogy a központi régió legjelentősebb bíróságán e stratégiai szemléletnek maradéktalanul érvényesülnie kell. Nem fordulhat elő a jövőben olyan helyzet, amely azt eredményezi, hogy egyes szervezeti egységek munkaterhük szempontjából már a kezelhetetlenség határára sodródnak, míg más szervezeti egységekben a bírói és az egyéb dolgozói munkateher akár az országos átlag szerinti terhet sem közelíti meg. Éppen ezért évben már megfogalmaztam az ún. rapid kirendelések elvét, amellyel azt kívántam kifejezni, hogy a súlyos munkateher aránytalanságok kiküszöbölése céljából az igazgatási vezetőknek a lehető legrövidebb időn belül kell gyors reakciókkal az arányosítás megőrzésére törekedni. Ennek az elvi tézisnek a megvalósítását tartottam szem előtt évben is. A 8. mellékletként csatolt táblázatok pontosan tükrözik azt, hogy a kirendelések oka és iránya mennyire sokrétű a Fővárosi Törvényszéken. Alapvetően a munkateher arányosítás tette szükségessé, hogy az egyes kerületi bíróságokról a különböző kollégiumokban 2013-ban különböző intervallumokra bírákat rendeljek. Ez összességében 44 fő kirendelését jelentette, s elmondható általánosságban az is, hogy az így kirendelt bírák többsége utóbb pályázatot nyújtott be a Törvényszéken megüresedett bírói álláshelyekre, majd a pályázat eredményes elbírálását követően áthelyezésükre került sor. Figyelemmel arra, hogy évben hatályba lépett a szakmai felrendelésekről szóló új elnöki intézkedés, változatlanul fontosnak tartottam 2013-ban azt, hogy a bírák ilyen célú kirendelését is megvalósítsuk a Fővárosi Törvényszéken. E kirendeléstípus rövidebb intervallumot jelent (2-3 hónap), és elsődleges célja nem a nehéz helyzetben lévő kollégiumi tanács tehermentesítése, hanem a bírák bővebb ismeretszerzése a más típusú szakterületen, munkamódszerben. A szakmai kirendelések lehetőséget biztosítottak a felrendelt bírák számára a más típusú munkavégzés közvetlen megismerésére, s egyúttal ugyanakkor a kollégium tagjai számára (a beosztással érintett tanács közvetlen tapasztalatszerzésén alapulva) információt nyújtottak a felrendelt bíró személyiségéről, a társasbíráskodásban való részvételre alkalmasságáról, szakmai ismereteiről. A Kúria elnökének új igazgatási szemlélete eredményeként 2013-ban sor került 4, a Fővárosi Törvényszék területén szolgálatot teljesítő helyi bíró szakmai tárgyú kirendelésére is a Kúriára. Mindez nagy jelentőségű előrelépés, amelyre példa csupán évben volt korábban, így a Kúria elnökének kezdeményezését az elmúlt esztendőben is változatlanul, örömmel fogadtuk. Összességében a szakmai célú kirendelés 12 bírót érintett a Fővárosi Törvényszék állományában a évben. Nyilvánvaló az, hogy a munkateher csökkentése és arányosítása céljából zajlott kirendelések egyúttal a szakmai megítélés lehetőségét is magukban hordozták. A besegítés célú kirendelések intervalluma lényegesen hosszabb, mint a szakmai tárgyú felrendeléseké, így természetes az, hogy a bírák kollégiumi szintű értékelésére évben a jelentős számú felrendelésre figyelemmel igen széles körben kerülhetett sor. Mindez a későbbiekben a pályázatok elbírálását, a kollégiumi vélemény nyilvánítást jelentős mértékben megkönnyítette. A munkateher arányosítás biztosítása szempontjából kiemelten fontosnak tartottam évben azt is, hogy a Fővárosi Törvényszékre kirendeléssel vagy pályázati úton zajlott áthelyezéssel kerülő 19

20 bírák a korábbi szolgálati helyeiken betárgyalt ügyeiket befejezzék. Ennek érdekében a kerületi bíróságok elnökeinek javaslata alapján a kollégiumvezetők egyetértésével igen sok esetben éltem az ún. visszarendelés lehetőségével. Mindez természetesen kirendeléssel együtt járó jogi formát csak a pályázati úton elnyert álláshelyek betöltése után öltött. Az elmúlt esztendőben is számos esetben sor került arra, hogy a jobb munkafeltételek között dolgozó kerületi bíróság bírája kirendeléssel közvetlen segítséget nyújtott más kerületi bíróság ügyszakának. Így került sor a Pesti Központi Kerületi Bíróságról a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra, illetve a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságról a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra történő kirendelésre. Tekintettel arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztikai ügyszaka évben is kedvező körülmények között dolgozott (a peres érkezés növekedése ellenére), változatlanul lehetőséget láttam arra, hogy a bíróság kirendeléssel támogatást nyújtson a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási szakágának. A jelzett kirendelések alkalmasak voltak arra, hogy a kerületi bíróságok közötti munkateher aránytalanságokat rövid határidőn belül, gyors intézkedéssel kompenzáljuk évben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának munkaterhét alapvetően befolyásolta az ún. devizahiteles ügyek dömpingszerű érkezése. Mindez azt eredményezte, hogy a Gazdaság Kollégium elsőfokú tanácsainak munkaterhe jelentősen megnövekedett, ezért a belső munkaerő átcsoportosítás szükségessége ismét felmerült. Már évben álláshely átcsoportosítással éltem a Gazdasági Kollégium bírói létszámának növelése céljából, és ezzel párhuzamosan 2013 decemberében előkészítettem azt az intézkedést, amelynek végrehajtása során összesen 127 kerületi (civilisztikai ügyszakban dolgozó) bíró kirendelésére került sor 2014-ben a devizahiteles ügyek tárgyalása céljából. Mindez mintegy devizahiteles törvényszéki ügy kirendelés útján történő tárgyalását jelenti. Nagy jelentőségűnek tartom azt, hogy a rapid kirendelések szükségességét, indokoltságát, azt a körülményt, hogy az egyes szervezeti egységeknek egymást támogatni kell és szolidaritást kell mutatni a működés során, a bírák megértéssel és együttműködve fogadták és fogadják. Ilyen szellemiségben került sor a évi kirendelésekre. Az ügyeleti rendszer racionalitásának biztosítása, a hétvégi és ünnepnapi ügyeletek zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan évben is a Pesti Központi Kerületi Bíróságra lokalizáltam a távoltartás és az elfogatóparancs miatti előállítások nyomán kialakítandó ügyeletet. Mindez a kerületi bíróságokra, illetve a Törvényszékre történő kirendelés szükségességével járt együtt, amelyet a PKKB bírái a korábbi évek gyakorlatához igazodva támogattak. Az intézkedés eredményeként viszonylag csekély bírói létszám költséghatékonyan biztosította a Fővárosi Törvényszék teljes területét lefedve az ügyeleti napokon az ügyeleti munkavégzést. Összességében a év a munkateher arányosítási célú kirendelések változatlanul az átlagot meghaladó volumenű bírói létszámmozgást eredményeztek. Ennek elsődlegesen a évben bekövetkezett bírói létszámmozgások képezték az alapját. A 2012-vel kezdődött és 2013-ban is jellemző kirendelések elsődlegesen a Fővárosi Törvényszék kollégiumaiban segítették elő a munkavégzés folyamatosságát. A kirendeléssel érintett bírák legtöbbje utóbb pályázatot nyújtott be a meghirdetett álláshelyekre, s azt elnyerve áthelyezésükre került sor. Kisebb bírói létszámot érintve, de következetesen sor került a kerületi bíróságok támogatására is 20