Frissdiplomások 2014

Átírás

1 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna május 1

2 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 7 II. A kutatás módszertana A kutatás bemutatása Az adatfelvétel módszertana A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői A súlyozási eljárás III. Tanulmányi életút A felsőfokú tanulmányok időszaka A felsőfokú továbbtanulás IV. Külföldi tapasztalatok A nyelvismeret Külföldi tanulmányok Külföldi munkavállalás V. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása Munkatapasztalat a diplomázás előtt Az első munkahely VI. A frissdiplomás munkahely A munkáltató tulajdonviszonyai VI. A frissdiplomás munka Munkanélküliség A foglalkoztatás formái Illeszkedés Mellékállás VII. A frissdiplomások jövedelme VIII. Elégedettség

3 Ábrák jegyzéke 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása tábla: Képzési terület szerinti illeszkedés tábla: Munkarend szerinti illeszkedés tábla: Nemek szerinti illeszkedés tábla: A végzés éve szerinti illeszkedés tábla: A súlyváltozó paraméterei ábra: A végzettség képzési formája ábra: A felsőfokú tanulmányok munkarendje ábra: A felsőfokú tanulmányok képzési területe ábra: A felsőfokú tanulmányok finanszírozási formája ábra: A felsőfokú tanulmányi életút ábra: A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája ábra: A 2013-ban végzettek aktuális felsőoktatási részvétele ábra: A 2013-ban végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele ábra: Újabb diploma szerzése a 2009-ben ill ben végzettek körében ábra: Az újabb diploma képzési szintje a 2009-ben ill ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében ábra: A továbbtanulási tervek: MA/MSc ábra: A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés ábra: A továbbtanulási tervek: doktori képzés ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya ábra: A diplomát ezidáig nem szerzettek aránya képzési területenként ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint

4 36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban ábra: Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban ábra: Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban ábra: A munkaviszony formája ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként

5 75. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint ábra: A foglalkoztatás típusa ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként ábra: Vezetőként dolgozók aránya ábra: A végzettek beosztása a végzés éve szerint ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint ábra: A végzettek munkaidő szerinti megoszlása ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint Külföldi munkavégzés ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint ábra: A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban ábra: A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban

6 110. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint

7 I. Vezetői összefoglaló A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság a 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, egységes és osztatlan illetve bachelor és mesterképzések. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a vizsgálatban résztvevő intézmények alapján számított alapsokaság: fő. Az adatfelvételek révén összeállt adatbázis elemszáma fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 12 százalékot ér el. Az adatbázison az alábbi változók mentén zajlott súlyozási eljárás: a végzettség képzési területe; a végzettség munkarendje; a válaszadó neme; az abszolutórium-szerzés éve. Nagyarányú felsőoktatási továbbtanulás A végzettek 28 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel (ezt az arányt nyilván a mesterszakos diplomások adatai is táplálják). Emellett a frissdiplomások körében összességében 15 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak, a végzettek 16 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettség megszerzése óta eltelt éves időszakban újabb diplomát is szerzett. A megkereséskor is felsőoktatásban tanulók legnagyobb, 50 százalékos arányban mesterképzéseken vesznek részt. A doktori képzésekbe bekapcsolódott végzettek átlagos aránya a továbbtanulókon belül 18 százalékos. A régebben kilépett évfolyamok, azaz a 2009-ben illetve 2011-ben, 3-5 éve végzettek esetében már elegendő idő telt el a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére is. Az 5 éve végzettek között legnagyobb arányban BA/BSc képzéseken végzettek szereztek újabb diplomát, arányuk 30 százalékos. A diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2011-es kilépő évfolyam esetében is a BA/BSc diplomákhoz társul a legnagyobb diplomaszerzési hajlandóság. Azok körében, akik a 3-5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, főiskolai és bachelor diplomák esetében egyértelműen a mesterképzések jelentős súlya dominál. Az egységes és osztatlan képzési szinthez, valamint a mesterképzésekhez ugyanakkor a kiegészítő, rezidensképzések kapcsolódnak nagyobb arányban. Emellett mesterképzési terveket a 2013-ban végzett BSc diplomások majd felénél találunk. Erős külföldi orientáció A frissdiplomások nyelvtudásában az angol nyelv ismerete szinte teljes körű, a német nyelvet ismerők aránya háromnegyedes. Általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben tendenciaszerűen nem változott, ugyanakkor munkarend szerint jelentősen eltér. Szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete. A frissdiplomások tíz százaléka felsőfokú tanulmányai alatt bekapcsolódott a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba. E hallgatók külföldi tanulmányaik finanszírozásához az esetek kétharmadában 7

8 Tempus/Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek, egyharmaduk esetében a saját, avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban. A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- és gazdaságtudományi képzési területek hallgatói jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt a közigazgatási, a pedagógus és informatikai képzések egykori hallgatói. A külföldi tanulmányi mobilitásra a bachelor szinten végzetteknek kisebb eséllyel nyílt. A felsőfokú tanulmányokat követő években a frissdiplomások 7 százaléka dolgozott már külföldön és további 6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a sporttudományi, informatikai, természettudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot és igen csekély a jogi, közigazgatási és pedagógiai frissdiplomások között. A külföldön dolgozók 39 százaléka felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön, a diplomázás utáni időszakban. A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel a legnagyobb. Bölcsész, agrár, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között jelentős 50 százalék feletti azok aránya, akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát végeznek. A frissdiplomások 28 százaléka tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további kb. egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb arányban a műszaki és informatikai képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A diplomaszerzés kitolódása Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása a végzettek egyharmadát érinti. Közülük is 48 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. A késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés között eltelt idő az esetek többségében egy éves időtartamot ölel fel. Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása az átlagnál nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, társadalom- és gazdaságtudományi területeken szereztek abszolutóriumot, illetve a hagyományos főiskolai képzésben és a BA/BSc képzéseken és nem nappali tagozaton abszolutóriumot szerzettek körét. A késedelmes diplomaszerzés okaként a válaszolók háromnegyede a nyelvvizsga hiányát jelölte meg problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett másik képzést említik leginkább. A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként a pedagógus közigazgatási képzések hallgatóit érinti. A diploma megszerzésének elmaradása nem feltétlenül akadályozza meg a munkaerő-piaci kilépést, betagozódást. A késedelmesen diplomázók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Közel ugyanennyien pedig diploma nélkül is kiléptek a munkaerőpiacra. A diploma hiánya a munkaerő-piaci érvényesülésben a diploma nélkül munkát vállaló válaszadók egynegyedének okozott komoly problémát. A képzés és munkaerőpiac összefonódása A pályakövetési rendszer a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok idejére vonatkozóan is vizsgálja. A frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Ez az arány egyötödös a nappali tagozaton végzettek körében. A válaszadók megközelítőleg 60 százaléka végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien kapcsolódtak be valamilyen nem szakmai munkatevékenységbe. A szakmai 8

9 munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílt lehetősége a felsőfokú tanulmányok során. Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár és sporttudományi képzési területeken tanulók. Jelentős foglalkoztatási különbségek A foglalkoztatott frissdiplomások több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, kétharmaduk dolgozik magyar tulajdonú vállalatoknál. Ezer fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégnél a válaszadók 28 százaléka dolgozik. A magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informatika, műszaki és gazdasági szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosiegészségtudományi és közigazgatási diplomások alapvetően a közszféra foglalkoztatóihoz kötődnek. A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. A közszféra és a hazai tulajdonban lévő cégek az átlagnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatják a nőket, mint a férfiakat. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb. A foglalkoztatásban lévő frissdiplomások az esetek 83 százalékában állandó jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. Határozott idejű alkalmazási formában az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek frissdiplomásai. Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások egyötöde tölt be munkahelyén vezető pozíciót. Ezek között a középvezetői szint a leggyakoribb. A diplomaszerzés utáni néhány évben a vezető pozíciót betöltők aránya a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. A diplomázást követő években zajló karrierépítési folyamatokat jól mutatja, ahogyan a vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahelyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el. Minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk. A nem diplomás foglalkozás lényegesen gyakrabban fordul elő a nők körében. A foglalkoztatottak körében a végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros egyezésről a munka és végzettség között az esetek 20 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb, de az átlagnál magasabb a sport-, társadalom-, és természettudományi diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. A frissdiplomás foglalkoztatottak 17 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész, agrár és sporttudományi területek végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme forint. A jövedelmet a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. A jövedelmeket képzési területi bontásban 9

10 vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a sport- és agrártudományi diplomákhoz társíthatunk. A frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik, ami a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését. A hazai munkaerőpiacon a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi-, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja. A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalatai által kínált jövedelmek lényegesen (több mint 40 ezer forinttal) magasabbnak bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset. A Magyarországon foglalkoztatottak közül a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb, 240 ezer forintos átlag jövedelmekről. A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. A férfiak és nők átlagkeresete képzés területeken belül is jelentősen eltér. A legkisebb különbség a természettudományi és közigazgatási területeken mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai, műszaki vagy gazdaságtudományi végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják. 10

11 II. A kutatás módszertana 2.1. A kutatás bemutatása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki. 1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása Intézmény neve Esetszám Megoszlás (%) SZTE ,4 BCE ,6 BME ,5 PTE ,2 ELTE ,6 DE ,2 PPKE ,3 SZE 987 4,7 SZIE 905 4,3 PE 848 4,0 SE 753 3,6 NYF 650 3,1 ZSKF 629 3,0 EKF 591 2,8 NKE 546 2,6 OE 477 2,3 KF 392 1,9 NYME 392 1,9 DF 355 1,7 ME 346 1,6 BGF 333 1,6 KE 323 1,5 EDUTUS 196 0,9 GDF 190 0,9 ÁVF 187 0,9 BKF 170 0,8 AVKF 117 0,6 WJLF 107 0,5 EJF 106 0,5 MOME 90 0,4 SZF 43 0,2 KJF 25 0,1 ANNYE 21 0, ,0 11

12 1.2. Az adatfelvétel módszertana A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014-es adatfelvételére 2014 első félévében (februárjúnius) került sor. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság a 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap és mesterképzések végzettjeit 1. Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában résztvevő 33 felsőoktatási intézmény végezte, a saját végzettjeikről rendelkezésükre álló belső címlisták alapján. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló - interfész specifikáció alapján egységesített szerkezetű - intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesíti, tisztítja és súlyozza. A súlyozáshoz szükséges alapsokaságra vonatkozó statisztikai adatok a Felsőoktatási Információs Rendszerből származnak. A kutatás kérdőíve a végzetteknek küldött ben található linken érhető el, a kitöltés online felületen történik. A végzettek által megadott adatokat az intézmény anonim módon kezeli. A kérdőívek egy egységes szerkezetben, kötelezően lekérdezendő központi blokk mellett intézmény-specifikus kérdésekkel is bővülhetnek, azonban az országos adatbázis kizárólag a közös kérdőívelemek egységes szerkezetű adattartalmát foglalja magába. A kérdőívek kitöltése során a válaszok egy részét (abszolutórium éve, képzési terület, képzési szint) a megkeresés alapjául szolgáló adatbázis felhasználásával az intézmények adják meg, ezzel biztosítva az adatok érvényességét A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői A végzettek körében végzett online kérdőíves megkeresés a programban résztvevő felsőoktatási intézményekben 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, egységes és osztatlan, illetve bachelor és mesterképzések. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján az alapsokaság létszáma fő. A vizsgálatban részt vevő intézmények alapján számított alapsokaság: fő. Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 12 százalékot ér el. Az alapsokaság és a minta a súlyképző változók mentén az alábbi megoszlásokat mutatja: 1. tábla: Képzési terület szerinti illeszkedés minta-arány alappopulációs számított súlyok (%) arány (%) Agrár képzési terület 3,9 5,07 1, Ez a pályázati kötelezettségvállalás függvényében kiterjedt a felsőfokú szakképzések, doktori képzések és a szakirányú továbbképzések végzettjeire is, ám ezeket az adatokat az országos adatbázis nem összesíti. 12

13 Bölcsészettudomány képzési terület 13,7 14,73 1, Gazdaságtudományok képzési terület 20,4 23,21 1, Informatika képzési terület 7,1 4,76 0, Jogi és igazgatási képzési terület 4,5 4,39 0, Műszaki képzési terület 15,3 12,66 0, Művészet/művészetközvetítés képzési terület 1,1 1,23 1, Közigazgatási rendészeti és katonai 2,9 2,77 0, Orvos- és egészségtudomány képzési terület 6,0 6,04 1, Pedagógusképzés képzési terület 8,7 8,31 0,95739 Sporttudomány képzési terület 1,0 1,78 1, Társadalomtudomány képzési terület 10,2 9,95 0, Természettudomány képzési terület 5,3 5,12 0, ,0 100,0 2. tábla: Munkarend szerinti illeszkedés minta-arány alappopulációs számított súlyok (%) arány (%) Nappali munkarend 64,7 66,52 1, Egyéb munkarend 35,3 33,48 0, ,0 100,0 3. tábla: Nemek szerinti illeszkedés minta-arány alappopulációs számított súlyok arány Férfi 39,01 38,23 0, Nő 60,99 61,77 1, ,0 100,0 4. tábla: A végzés éve szerinti illeszkedés minta-arány alappopulációs számított arány súlyok ,5 33,68 1, ,8 32,55 1, ,7 33,76 0, ,0 100, A súlyozási eljárás Cellasúlyozást végeztünk a fenti négy változó mentén, az alábbi kategóriák alkalmazásával: A végzettség képzési területe: agrár/bölcsészettudomány/gazdaságtudományok/informatika/jogi és igazgatási/műszaki/művészeti és művészetközvetítés/ közigazgatási, rendészeti és katonai 13

14 /orvos-és egészségtudományi/pedagógusképzés/sporttudomány/társadalomtudomány /természettudomány Az eljárás során a művészeti és művészetközvetítési képzési területeken végzettek adatait az alacsony elemszám miatt összevontan kezeltük. A művészeti/művészetközvetítői összevont képzési területi kategória, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület végzettjei esetében az alacsony elemszám miatt a súlyozási paramétereket az abszolutóriumszerzés évére korlátoztuk. A művészeti és művészetközvetítő képzési területeke esetében a csekély elemszám és a szakterületek rokonsága miatt ahol indokolt az elemzés során is az összevont kategóriát alkalmazzuk. Ugyanakkor a művészeti képzések elégtelen lefedettsége miatt az esetek többségében ezen összevont terület eredményeit képzési területi bontásban nem közöljük. A végzettség munkarendje: nappali/egyéb Az elvégzett tanulmányok munkarendjét kétértékű változóval jelöltük, ahol a nappali tagozat mellett az egyéb kategória foglalja magába a levelező, esti és távoktatás munkarendben szerzett végzettségeket. A válaszadó neme: férfi/nő Az abszolutórium-szerzés éve: 2009/2011/2013 Mindezek alapján a súlyozási eljárásban az egyes súlyozási kategóriák esetében az alábbi súlyokkal dolgoztunk. (A hiányzó paraméterekkel bíró esetek 1-es súlyt kaptak). 5. tábla: A súlyváltozó paraméterei Esetszám Mean 1,0000 Median 0,9927 Std. Deviation 0,25622 Variance 0,066 Range 1,78 Minimum 0,37 Maximum 2,15 14

15 III. Tanulmányi életút A felsőoktatási kilépés és átmenet időszaka a munkaerő-piaci jellemzők vizsgálata mellett a képzési meghatározottságok feltárását is indokolja. Az átmenet megértése és a tanulmányok folytonosságának megragadása érdekében az alábbiakban a már befejezett és a folyamatban lévő avagy tervezett felsőfokú tanulmányokat tekintjük át a frissdiplomások körében A felsőfokú tanulmányok időszaka Az adatbázisban szereplő végzettek között a BA/BSc diplomát szerzettek vannak többségben, arányuk 46 százalék. A mesterszintű diplomások aránya egyötödös. A vizsgálatba bevont legkorábbi végzett évfolyam 2009-ben lépett ki a felsőoktatásból. Alapvetően ennek az időszaknak a diplomásai foglalják magukba a hagyományos egyetemi (16%) és főiskolai (13%) képzések végzettjeit. A jelenlegi rendszerben már osztatlan mesterképzés elnevezéssel működő egységes és osztatlan képzési formákról a végzettek 5 százaléka lépett ki. E diplomások többségét a jogászok és orvosok csoportja alkotja. 6. ábra: A végzettség képzési formája Esetszám, százalék N= ; 13% Ba/BSc Ma/MSc 936; 5% 3308; 16% 4262; 20% 9703; 46% Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés Az elvégzett képzés munkarendjét tekintve a nappali tagozatos hallgatók adják a minta majd kétharmadát, összesen 65 százalékos arányukkal. Számottevő emellett a levelező munkarendű képzésben végzettek 29 százalékos aránya. Az esti és távoktatási munkarendű képzések frissdiplomásainak aránya lényegében elenyésző, 4, illetve 2 százalékos. 15

16 7. ábra: A felsőfokú tanulmányok munkarendje Esetszám, százalék N= ; 2% 782; 4% 6157; 29% 13768; 65% Nappali Esti Levelező Távoktatás A vizsgált három év frissdiplomás kibocsátásának képzési területi megoszlásán jól látszik a bölcsészet- (14%), gazdaságtudományi (23%) és műszaki (13%) szakterületek nagy súlya. A felsőoktatásban kiadott abszolutóriumok majd egynegyedét (23%-át) gazdaságtudományi képzési területen szerezték. Előbbiek mellett még a társadalomtudományi képzési terület tíz százalékos és a pedagógusképzés kilenc százalékos részesedése mondható jelentősnek. Ezen megoszlási adatok a súlyozásnak köszönhetően leképezik a teljes alapsokaság megoszlását. 8. ábra: A felsőfokú tanulmányok képzési területe Esetszám, százalék N= ; 5% 350; 2% 2081; 10% 78; 0% 167; 1% 1803; 9% 1184; 6% 627; 3% 1058; 5% 2664; 13% 935; 4% 1101; 5% 3007; 14% 4782; 23% Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Művészeti Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 16

17 A frissdiplomások 65 százaléka végzett államilag támogatott képzési formában, további 9 százalékuk részlegesen támogatott volt felsőfokú tanulmányai alatt. A költségtérítéses képzésekről kilépők aránya 26 százalékos. 9. ábra: A felsőfokú tanulmányok finanszírozási formája Esetszám, százalék N= ; 9% Államilag támogatott 5542; 26% Költségtérítéses 13521; 65% Mindkét finanszírozási formában 2.2. A felsőfokú továbbtanulás A felsőoktatás és munkaerő-piaci közti átmenet folytonosságát, a tanulmányok kitolódását mutatják azok az adatok, mely szerint a végzettek 28 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A mesterszakos végzettség esetében ez egyébként alapfeltétel is. Emellett a frissdiplomások körében összességében 15,5 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak. A végzettek 16 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettség megszerzése óta eltelt éves időszakban újabb diplomát is szerzett. 10. ábra: A felsőfokú tanulmányi életút Az egyes képzéseken részt vettek aránya Százalék N=21090; 21105;

18 Megkereséskor felsőfokú képzésben vesz részt 15,50% A vizsgált képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett egyéb felsőfokú végzettséget 16,00% Rendelkezett felsőfokú végzettséggel a vizsgált képzés megkezdésekor 28,60% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% A megkereséséskor is felsőoktatásban tanulók legnagyobb, 50 százalékos arányban mesterképzéseken vesznek részt. A doktori képzésekbe bekapcsolódó végzettek átlagos aránya a továbbtanulókon belül 18 százalékos. A továbbtanulás azonban időbeli és képzési szerkezeti bontásban egyaránt nagy eltéréseket mutat. 11. ábra: A felsőoktatásban résztvevők aktuális képzési formája Esetszám, százalék Megkeresésékor felsőoktatásban tanulók körében N= ; 4% BA/BSc 192; 6% 284; 9% 285; 9% MA/MSc Osztatlan mesterképzés Hagyományos egyetemi képzés 596; 18% Hagyományos főiskolai képzés 1618; 50% Doktori képzés PhD, DLA 18; 1% 14; 0% 98; 3% Felsőoktatási szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb A tanulmányok folytatása legerőteljesebben az egy évvel a végzés után megkeresettek csoportjában érhető tetten. Ebben az alcsoportban a 2013-ban végzettek körében összesen 20,7 százaléknyian vesznek részt továbbra is a felsőoktatás valamely képzésében. Ezen belül is a felsőfokú képzést folytatók aránya az egy évvel ezelőtt BA/BSc diplomát szerzettek körében a legnagyobb, közülük 27,4 százaléknyian továbbra is a felsőoktatásban vannak (többnyire mesterképzéseken). Az egységes és osztatlan képzési szinten végzettek 16,7 százaléka ugyancsak a felsőoktatásban tanul a végzést 18

19 követő egy évben (többnyire rezidensképzéseken). A többi képzési szint hallgatóinak esetében ez az arány tíz százalék körüli. 12. ábra: A 2013-ban végzettek aktuális felsőoktatási részvétele Felsőoktatásban résztvevők a 2013-ban megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban 2013-ban végzettek körében Százalék N= ,70% Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc 11,10% 10,00% 16,70% 10,30% BA/BSc 27,40% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Amennyiben kizárólag az egy éve végzett, továbbra is felsőoktatásban tanulók által folytatott képzéseket a 2013-ban megszerzett végzettségük szerinti bontásban vizsgáljuk (mintegy ezerötszáz főt érint ez) a BA/BSc diplomák esetében a mesterképzési továbbtanulási út dominanciáját tapasztalhatjuk. A két hagyományos képzési forma hagyományos egyetemi és főiskolai jellemző felsőfokú tanulmányi továbblépése szintén az MA/MSc képzés (42 ill. 44 százalékos). A mester- és egységes és osztatlan képzésben szerzett diplomások esetében a doktori képzési továbbhaladás is jelentős (45, ill. 26 százalék). Mindemellett az osztatlan képzésekről a leggyakoribb továbbtanulási út a rezidensképzések, továbbképzések felé visz (53%). 13. ábra: A 2013-ban végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele A megkereséskor a felsőoktatásban tanulók körében 2013-ban végzettek körében A megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban Százalék N=

20 7,5% 68,7%,3% 8,6% 4,8% 5,5% 2,0% Hagyományos főiskolai képzés 30,8% 42,3% 0,0% 7,7% 7,7% 3,8% Hagyományos egyetemi képzés 20,0% 44,0% 0,0% 16,0% 4,0% 12,0% 4,0% Osztatlan mesterképzés 5,9% 4,4% 1,5% 26,5% 7,4% 52,9% 1,5% MA/MSc 4,7% 22,5%,5% 45,1% 8,0% 7,5% 8,9% BA/BSc 7,4% 82,3%,3%,8%,6% 2,1% 3,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% BA/BSc Osztatlan mesterképzés Hagyományos főiskolai képzés Felsőoktatási szakképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb MA/MSc Hagyományos egyetemi képzés Doktori képzés PhD, DLA Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés A régebben kilépett évfolyamok, azaz a 2009-ben, illetve 2011-ben, azaz 3-5 éve végzettek esetében már elegendő idő telt el a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére is. Így ezt a mutatót külön is az előbbi két alcsoport esetében külön is vizsgáljuk. A kiindulásként vizsgált végzettség alapján a 2009-ben, azaz 5 éve végzettek között legnagyobb arányban BA/BSc képzéseken végzettek szereztek újabb diplomát, arányuk 30 százalékos. További diplomaszerzést tekintve a diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2011-es kilépő évfolyam esetében is a BA/BSc diplomákhoz társul a legnagyobb diplomaszerzési hajlandóság (23,7%). E végzettek körében mindemellett nagyobb az esélye annak is, hogy a válaszadók még a megkereséskor is felsőoktatási képzésben vesznek részt. 14. ábra: Újabb diploma szerzése a 2009-ben, ill ben végzettek körében Újabb diplomát szerzők a vizsgált diploma képzési szintje szerinti bontásban Százalék N=6660;

21 Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc 18,80% 14,10% 18,70% 9,10% 11,40% 23,70% 23,10% 16,50% 23,70% 24,90% 19,60% 30,10% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% Azok körében, akik a 3-5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, főiskolai és bachelor diplomák esetében egyértelműen a mesterképzések jelentős súlya dominál. Az egységes és osztatlan képzési szinthez, valamint a mesterképzésekhez ugyanakkor a kiegészítő képzések kapcsolódnak nagyobb arányban. 15. ábra: Az újabb diploma képzési szintje a 2009-ben, ill ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében Százalék N=1235; ,4% 12,40% Hagyományos főiskolai képzés 44,4% 11,10% Hagyományos egyetemi képzés 22,5% 14,60% Osztatlan mesterképzés 13,8% 51,70% MA/MSc 34,7% 31,80% BA/BSc 71,0% 6,40% Hagyományos főiskolai képzés 43,3% 43,2% 17,60% 15,90% Hagyományos egyetemi képzés 12,9% 26,50% Osztatlan mesterképzés MA/MSc 28,6% 27,1% 36,70% 35,50% BA/BSc 72,8% 6,20% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% MA/MSc Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés, diplomás képzések 21

22 A frissdiplomások további tanulmányi terveit a megcélzott leggyakoribb képzési szintek szerint vizsgáljuk. Az elemzés során emellett a diplomaszerzés éve és a vizsgált diploma képzési szintje szerint bontjuk a válaszokat. Mesterképzési terveket a 2013-ban végzett BSc diplomások 49 százalékánál találunk. E tekintetben az egy éve hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is aktívak, 38 százalékuk tervezi bekapcsolódását MSc képzésbe. A további MA/MSc tanulmányok iránti hajlandóság a diplomázás évétől távolodva fokozatosan csökken (nyilván azért is, mert idővel sokan valóban átléptek mesterképzésbe). Összességében a legkisebb arányban az egységes és osztatlan, a leginkább a bachelor és főiskolai diplomások terveznek a későbbiekben mesterképzést. 16. ábra: A továbbtanulási tervek: MA/MSc A mesterképzési tanulmányokat tervezők aránya A végzettségszerzés éve és képzési szintje szerint Százalékos megoszlás N=17125 Hagyományos főiskolai képzés 36,5% 37,7% Hagyományos egyetemi képzés 26,2% Osztatlan mesterképzés 8,9% MA/MSc 13,8% BA/BSc 49,4% 25,2% Hagyományos főiskolai képzés 31,3% Hagyományos egyetemi képzés 14,6% Osztatlan mesterképzés 8,8% MA/MSc 14,9% BA/BSc 32,9% 20,5% Hagyományos főiskolai képzés 27,1% Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc 8,4% 11,5% 10,9% BA/BSc 27,2% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% A szakirányú továbbképzésre, rezidensképzésre vonatkozó továbbtanulási motivációs adatok egyértelműen mutatják, hogy ez a képzési forma a főként jogászokat, orvosokat kibocsátó egységes és osztatlan képzésekhez társul. Az időben csökkenő arányokat itt is a megvalósult bekapcsolódás (is) dominálhatja. 22

23 ábra: A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés A szakirányú továbbképzés, rezidensképzési tanulmányokat tervezők aránya A végzettségszerzés éve és képzési szintje szerint Százalékos megoszlás N=16160 Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc 20,8% 27,6% 28,2% 17,0% 17,9% 20,1% 23,2% 21,6% 43,9% 18,7% 17,6% 17,7% 19,2% 16,9% 34,4% 14,5% 16,0% 59,9% 0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0% A doktori képzés iránti továbbtanulási motiváció esetében csak a potenciális belépő képzési csoportok egyetemi, MA/MSc és egységes/osztatlan képzéseken diplomázók válaszait tekintjük át. Az eredmények itt is a képzési tervek nyilvánvalóan a már megvalósult belépések miatti időbeni csökkenését mutatják. Összességében a végzettségszerzés évétől távolodva a mesterszakos diplomát szerzettek érdeklődése mutatkozik legnagyobbnak a doktori tanulmányok iránt. Nekik egy évvel a végzés után 30 százalékuk tervezi doktori képzés megkezdését, ebben az időszakban ugyanakkor a továbbtanulási motivációs arányok a három képzési formát tekintve viszonylag kiegyenlítettek. 18. ábra: A továbbtanulási tervek: doktori képzés A doktori képzést tervezők aránya A végzettségszerzés éve és képzési szintje szerint Százalékos megoszlás N=

24 Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés 28,6% 29,9% MA/MSc 30,0% Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc 19,3% 19,6% 26,8% 16,0% 17,8% 23,5% 0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0% IV. Külföldi tapasztalatok 4.1. A nyelvismeret A végzettek nyelvtudását hatfokú skálán mértük, melyen a nyelvismeret négy szintje mellett lehetőség nyílt a nyelvismeret hiányának feltüntetésére, illetve annak jelzésére is, ha valaki számára az adott nyelv az anyanyelve. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban a nyelvtudás minden szintjét beleértve az anyanyelvi kategóriát is összevontan nyelvtudásként kezeljük. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (94,5 %), ezt követi a német nyelvet ismerők 72,6 százalékos aránya. Az orosz és francia nyelvet ismerők aránya 17 százalékos, míg a spanyol és olasz nyelvek ismerete százalék körül alakul. 19. ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében Az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya A nem magyar anyanyelvűek figyelembe vétele nélkül Százalék 24

25 orosz (N=17267) 17,20% spanyol (N=17133) 11,50% olasz (N=17206) 13,40% francia (N=17274) 17,30% német (N=18978) 72,60% angol (N=20165) 94,50% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%100,00% A nyelvismeretet képzési területi bontásban az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve vizsgálva általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a társadalom- és bölcsészettudományi, jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a műszaki és gazdaságtudományi diplomások ismerik. Összevetésben relatíve alacsonynak a pedagógusdiplomások nyelvismerete mondható. 20. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként Százalék N= 17123; 18809;

26 17,3% 72,7% 94,6% Természettudomány 17,6% 72,9% 97,5% Társadalomtudomány 22,6% 70,6% 92,6% Sporttudomány 11,0% 69,4% 96,8% Pedagógusképzés 13,3% 65,1% 86,4% Orvos és egészségtudomány 16,6% 71,9% 94,0% Közigazgatási, rendészeti és katonai 18,3% 67,9% 90,6% Műszaki 10,9% 75,4% 96,6% Jogi 22,4% 71,0% 93,1% Informatika 11,5% 68,9% 98,6% Gazdaságtudomány 18,4% 77,1% 96,3% Bölcsészettudomány 22,8% 72,6% 95,0% Agrár 13,6% 72,5% 94,5% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% francia német angol A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben tendenciaszerűen nem változott. 21. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint Százalék N= 20072; 18895; ,30% 71,40% 95,20% ,20% 73,10% 94,80% ,30% 73,60% 93,60% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% francia német angol Munkarend szerinti bontásban (ahol az esti, levelező és távoktatási formák végzettjeit egy csoportba soroltuk) szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete, mindhárom vizsgált idegen nyelv esetében. 22. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint 26

27 Százalék N= 17253; 18954; francia 13,00% 19,20% német 65,20% 76,20% Levelező/esti/távoktatás munkarend Nappali munkarend angol 87,90% 97,90% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 4.2. Külföldi tanulmányok A frissdiplomások közül a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt kb. minden tízedik (10,4%) kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba, többségében 70 százalékban egy alkalommal. Külföldi tanulmányaik finanszírozásához az esetek döntő többségében (67%) Tempus/Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek. Ugyanakkor a mobil hallgatók egyharmada esetében a saját, avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban. A külföldi, nemzetközi ösztöndíjak súlya 20 százalék körüli. 23. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai Az egyes források említési gyakorisága Külföldi tanulmányokat végzettek körében Százalék N= 2190 Tempus/Erasmus ösztöndíj 67,40% Saját/családi finanszírozás 30,20% Külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat Hazai ösztöndíj, pályázat Párhuzamos külföldi munkavállalás A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb forrás 19,40% 15,60% 9,90% 9,60% 8,30% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%100,00% 27

28 A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- (13,6%) és gazdaságtudományi (13,1%) képzési területek hallgatói jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt a közigazgatási (6,8%), a pedagógus (4,3%) és informatikai képzések (7,7%) egykori hallgatói. 24. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken Százalék N=20831 Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos és egészségtudomány Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Agrár 10,5% 9,3% 10,2% 9,1% 4,3% 10,7% 6,8% 8,1% 11,4% 7,7% 13,1% 13,6% 9,1% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A külföldi tanulmányi mobilitás leginkább a hagyományos egyetemi és osztatlan képzésekhez kötődik (17, ill. 19 százalékos gyakorisággal). Fontos adatnak tűnik, hogy az új típusú képzéseken különösen a bachelor szinten (7%) végzetteknek kisebb eséllyel nyílt alkalmuk mobilitási tapasztalat szerzésére. 25. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken Százalék N=

29 Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc 10,4% 5,4% 17,4% 19,2% 14,2% 6,9% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% 4.3. Külföldi munkavállalás A felsőfokú tanulmányokat követően a lekérdezés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6,9 százaléka dolgozott már külföldön és további 6,3 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a sporttudományi, informatikai, természettudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot és igen csekély a jogi, közigazgatási és pedagógiai frissdiplomások között. 26. ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként Százalék N=

30 6,9% 6,3% 86,8% Természettudomány 6,6% 8,7% 84,7% Társadalomtudomány 8,0% 6,5% 85,5% Sporttudomány 7,8% 8,7% 83,5% Pedagógusképzés 3,3% 3,0% 93,6% Orvos és egészségtudomány 2,9% 9,5% 87,6% Közigazgatási, rendészeti és katonai 5,3% 2,3% 92,5% Műszaki 8,7% 7,3% 84,0% Jogi 3,0% 2,0% 95,0% Informatika 8,3% 8,2% 83,5% Gazdaságtudomány 7,8% 6,4% 85,8% Bölcsészettudomány 6,9% 6,4% 86,7% Agrár 9,7% 5,0% 85,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Igen Igen, jelenleg is külföldön dolgozik Nem A végzettség után külföldi munkavégzési tapasztalatot szerzettek esetében vizsgáltuk a külföldön végzett munka szakterületi illeszkedését is. Eszerint a külföldön dolgozók 39 százaléka felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön, a diplomázás utáni időszakban. Egyharmaduk teljes mértékben, 26 százalékuk részben szakterületén tudott külföldön elhelyezkedni. 27. ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében Esetszám, százalék N=

31 1124; 39% 1030; 35% Igen, teljes mértékben Részben Nem 743; 26% A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki, avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, agrár, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős 50 százalék feletti akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát végeznek. 28. ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében Százalék N=

32 35,7% 25,6% 38,7% Természettudomány 42,3% 17,9% 39,7% Társadalomtudomány 16,8% 31,4% 51,8% Sporttudomány 26,3% 22,8% 50,9% Pedagógusképzés 31,5% 27,9% 40,5% Orvos és egészségtudomány 66,4% 18,9% 14,7% Közigazgatási, rendészeti és katonai 26,2% 21,3% 52,5% Műszaki 59,2% 25,7% 15,1% Jogi 29,5% 22,7% 47,7% Informatika 70,2% 16,3% 13,5% Gazdaságtudomány 30,5% 28,3% 41,2% Bölcsészettudomány 15,6% 29,8% 54,6% Agrár 21,5% 20,0% 58,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Teljes mértékben kapcsolódik Részben kapcsolódik Nem kapcsolódik A vizsgált frissdiplomások 28 százaléka tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további kb. egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. Összességében 43 százalék a külföldi munkavégzést nem tervezők aránya. 29. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya Esetszám, százalék N= ; 29% 5166; 28% Igen Nem Nem tudom eldönteni 8007; 43% 32

33 A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb (37%) arányban a műszaki és informatikai képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési, közigazgatási és agrártudományi frissdiplomások az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást az elkövetkező öt évben. A tervek gyakorisága és a külföldi munkavállalás illeszkedési mintái összefüggést mutatnak. 30. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban Százalék N= ,8% 42,9% 29,2% Természettudomány 32,5% 34,7% 32,8% Társadalomtudomány 30,3% 41,4% 28,3% Sporttudomány 32,4% 43,6% 24,0% Pedagógusképzés 10,8% 66,7% 22,5% Orvos és egészségtudomány 28,5% 43,8% 27,7% Közigazgatási, rendészeti és katonai 20,0% 52,5% 27,4% Műszaki 37,5% 29,4% 33,0% Jogi 14,9% 61,2% 23,9% Informatika 37,4% 30,3% 32,2% Gazdaságtudomány 30,3% 38,6% 31,1% Bölcsészettudomány 26,2% 45,1% 28,8% Agrár 21,3% 48,2% 30,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Igen Nem Nem tudom eldönteni V. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között 5.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A képzés és a munkaerőpiac közti átmeneti időszak vizsgálata a diplomás pályakövetés számára kiemelten fontos terület. Ezen belül is külön foglalkozunk a magyar frissdiplomások közül sokat érintő problémával, az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódásával, valamint ennek okaival és következményeivel. A probléma az adatok tanúsága szerint valóban meglehetősen széles kört érint. A vizsgált végzettek egyharmada (32,4%) az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük is 48 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. A késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés között eltelt idő az esetek többségében egy éves időtartamot ölel fel. 33

34 31. ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Százalék N= ; 4% 3255; 48% 889; 13% 735; 11% 1045; 15% 1 3 hónap 4 6 hónap 7 12 hónap hónap 2 évnél több idő alatt még nem szerezte meg 590; 9% Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a kb. egyharmados átlagnál nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, társadalom- és gazdaságtudományi területeken szereztek abszolutóriumot. Ugyanakkor a műszaki, orvos- és egészségtudományi képzési területeken ez az időbeli eltolódás a hallgatók maximum egynegyedét érinti. 32. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya Százalékos megoszlás N=

35 Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos és egészségtudomány Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Agrár 32,4% 28,1% 36,2% 33,7% 28,5% 21,7% 33,2% 25,8% 43,3% 32,2% 36,0% 33,8% 35,6% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A diplomát a megkeresés időpontjáig sem szerzett végzettek aránya az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázottak körében különösen a közigazgatási és társadalomtudományi területek végzettjeinek körében magas. A jogi területen végzetteket e probléma a gyakoribb kitolódás ellenére az átlagnál lényegesen kevésbé érinti. Ez arra utal, hogy a jogi diplomák esetében képzési strukturális sajátosságok állnak a háttérben. 33. ábra: A diplomát ezidáig nem szerzettek aránya képzési területenként Abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=

36 47,7% Természettudomány 34,9% Társadalomtudomány Sporttudomány 56,3% 54,3% Pedagógusképzés Orvos és egészségtudomány 40,2% 47,0% Közigazgatási, rendészeti és katonai 61,8% Műszaki 44,2% Jogi 24,3% Informatika 44,6% Gazdaságtudomány 53,3% Bölcsészettudomány 44,7% Agrár 52,4% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a hagyományos főiskolai képzésben és a BA/BSc képzéseken abszolutóriumot szerzettek körét érinti leginkább. Úgy tűnik, a mesterképzési és osztatlan/egységes képzéseken szerzett abszolutóriumok az esetek nagyobb hányadában járnak együtt diplomaszerzéssel, azaz a felsőfokú tanulmányok hivatalos lezárásával. 34. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként Százalékos megoszlás N=20922 Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés 32,5% 39,6% 33,9% 27,5% MA/MSc 19,4% BA/BSc 36,2% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A diplomaszerzés elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a régebben (2009, 2011) abszolutóriumot szerzettek körét. Közöttük százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen jellegű problémáról, míg az egy éve kilépett évfolyam esetében ez az arány 30 százalékos. 36

37 35. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint Százalékos megoszlás N= ,5% 30,0% 33,2% 34,5% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók magas aránya munkarend szerinti bontásban a távoktatási képzéseken tanulókat érinti leginkább (52,8%). A nappali tagozatos hallgatók esetében ez az arány átlag alatti, 27,8 százalék. 36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint Százalékos megoszlás N= ,5% Távoktatás 52,8% Levelező 39,8% Esti 47,9% Nappali 27,8% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség a válaszolók 73,5 százaléka a nyelvvizsga hiányát jelölte meg problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett másik képzést említik leginkább. A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként a pedagógus- közigazgatási képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken tanulók esetében inkább más (a jogászok esetében elsősorban képzésszervezési) okok állnak az abszolutórium és végzettség-szerzés közti időszak kitolódása között. 37. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=

38 Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos és egészségtudomány Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Agrár 34,2% 50,7% 73,3% 69,2% 80,9% 72,0% 84,3% 66,4% 90,7% 76,7% 81,0% 66,3% 82,8% 0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0% A nyelvvizsga hiányából fakadó késedelmes diplomaszerzés gyakorisága képzési szintenként is eltér. A főiskolai és bachelor képzéseken tanuló késedelmesen diplomázók között ez az ok dominál, ám viszonylag ritka az előfordulása az egységes és osztatlan képzés végzősei körében. 38. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N= ,4% Hagyományos főiskolai képzés 84,9% Hagyományos egyetemi képzés 60,8% Osztatlan mesterképzés 25,8% MA/MSc 57,6% BA/BSc 81,1% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% A végzés éve szerinti elemzés azt mutatja, hogy a nyelvvizsga hiánya a 2013-ban végzettek körében némileg kisebb súllyal okozta a tanulmányok késedelmes lezárását, mint a korábbi végzett évfolyamok esetében. Ennek oka lehet, hogy ebben az évfolyamban a végzéshez közel az egyéb tanulmányi kötelezettségek súlya is jelentős (már csak azért is erre kell következtetnünk, mert a nyelvtudás szintje, mit láthattuk nem emelkedett számottevően). 39. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében 38

39 Százalékos megoszlás N= ,4% ,2% ,5% ,0% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében főként az esti és levelező tagozatos hallgatókat kényszeríti a diplomaszerzés elhalasztására az előírt nyelvvizsga hiánya. 40. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N= ,5% Távoktatás 65,5% Levelező 79,4% Esti 91,5% Nappali 68,6% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A diploma megszerzésének elmaradása nem feltétlenül akadályozza meg a munkaerő-piaci kilépést, betagozódást. A késedelmesen diplomázók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Közel ugyanennyien pedig diploma nélkül is kiléptek a munkaerőpiacra. 41. ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Esetszám, százalék N=

40 2836; 43% 2728; 41% Igen Nem Már akkor is dolgozott 1080; 16% A diploma hiánya a munkaerő-piaci érvényesülésben a diploma nélkül munkát vállaló válaszadók 23 százalékának okozott komoly problémát. Az érintettek egyharmada azt tapasztalta, hogy munkaerőpiaci részvételét a diplomaszerzés halasztódása érdemben nem befolyásolta. A válaszadók 46 százaléka számára kismértékű problémát jelentett a diploma hiánya. 42. ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében Esetszám, százalék N= ; 23% 2016; 31% Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem Nagy problémát jelentett 2948; 46% A diploma, mint foglalkoztatási követelmény szakterületenként eltérő súlyú. Azok aránya, akik a diploma hiányát nem érzékelték munkaerő-piaci érvényesülésük során az átlagnál magasabb az informatikai, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakterületeken. E tekintetben a műszaki, 40

41 orvosi, pedagógiai, természettudományi végzettek felé szigorúbbak a munkaerőpiac adminisztratív elvárásai. 43. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében Százalékos megoszlás N=6330 Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos és egészségtudomány Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi 31,5% 24,8% 29,7% 27,8% 24,3% 23,9% 25,5% 24,9% 28,2% Informatika Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Agrár 42,9% 36,2% 35,9% 29,5% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% 3.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt A diplomás pályakövetési vizsgálat fontos megközelítésmódja, hogy a diplomások munkaerő-piaci kilépése az átmenet folyamataként értelmezhető, s nem egy meghatározott ponthoz (mint az abszolutórium, vagy diplomaszerzés) kötődik. Ehhez igazodva a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok idejére vonatkozóan is vizsgáljuk. A képzés és munka világának összekapcsolódását jól mutatja, hogy a frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Megközelítőleg 60 százalékuk végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien (62%) kapcsolódtak be valamilyen nem szakmai munkatevékenységbe. A tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlatról a válaszadók 71 százaléka jelzett vissza. 44. ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében 41

42 Százalék Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott (N=21038) 44,70% Tanulmányai alatt nem szakterületi munkát végzett (N=20219) 61,70% Tanulmányai alatt szakterületi munkát végzett (N=20397) 59,00% Szakmai gyakorlaton vett részt (N=21044) 71,10% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% A tanulás és munkavégzés összekapcsolása természetesen főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. Ezt mutatja az abszolutórium megszerzésének időpontjában főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata, mely szerint a nappali tagozaton 21 százalék, míg a többi munkarendben 90 százalék körüli a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Bár nem ilyen jelentős eltéréssel, de a szakterületi és nem szakterületi munkavégzés is nagyobb gyakorisággal fordul elő a nem nappali tagozatos hallgatók körében. 45. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban Százalékos megoszlás N=21038; 20219; Távoktatás 65,4% 75,6% 91,0% Levelező 63,4% 71,6% 88,7% Esti 70,6% 67,3% 86,4% Nappali 21,4% 52,4% 60,3% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés Tanulmányok alatti nem szakterületi munkavégzés Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, közigazgatási képzési területeken (62, ill. 63 százalék). Orvos-és egészségtudományi vagy természettudományi képzésben ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő (32, ill. 26 százalék). 42

43 A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílik lehetősége a felsőfokú tanulmányok során (65 százalékot meghaladó arányban). Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár és sporttudományi képzési területeken tanulók (68, ill. 73%). 46. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban Százalékos megoszlás N=20816; 20027; Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos és egészségtudomány Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Agrár 44,6% 61,8% 58,9% 26,4% 55,7% 45,0% 44,6% 65,6% 58,5% 51,6% 73,7% 65,6% 62,0% 54,3% 66,2% 32,4% 50,3% 50,9% 63,1% 61,9% 61,5% 37,3% 62,0% 62,1% 46,9% 60,4% 59,1% 47,7% 56,6% 68,0% 50,5% 63,8% 61,1% 40,6% 65,7% 51,7% 34,4% 68,5% 56,5% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés Tanulmányok alatti nem szakterületi munkavégzés A Bologna-típusú képzési rendszer egyes képzési szintjein tanulók közül a már végzéskor meglévő főállású munkaviszony főként a mesterképzések hallgatóit jellemzi (55%), mint ahogy körükben a legnagyobb a felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületi munkát végzők aránya is (72%). A végzés idejére tehető foglalkoztatottságról az egységes/osztatlan képzések hallgatói közül 28 százalék számol be. A nem szakmai munka gyakorisága a bachelor képzések hallgatói körében emelkedik az átlag fölé (63%). 43

44 47. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban Százalék N=20803; 20016; Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc 27,7% 53,6% 56,6% 55,2% 57,2% 72,1% 41,0% 63,3% 54,0% Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott Tanulmányok alatti nem szakterületi munkavégzés Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% 3.3. Az első munkahely Utalva a képzés és munkaerő-piaci kilépés közti átmenet fentiekben is bemutatott folytonosságára, megállapíthatjuk, hogy a válaszadók csak egy része tekinthető olyan frissdiplomás munkavállalónak, akinek a végzettség megszerzése az első munkahely keresésével esik egybe. Összességében a végzettek 43 százaléka jelezte, hogy az abszolutórium megszerzése után friss munkakeresőként lépett ki a munkaerőpiacra. A frissdiplomások 41 százaléka mint láthattuk már a diplomaszerzéskor is dolgozott, további 11 százalékuk pedig felsőfokú tanulmányait folytatta. 48. ábra: Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? Esetszám, százalék N=

45 906; 5% 2310; 11% Igen 8801; 43% Nem, mert már akkor is dolgoztam 8394; 41% Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem Nem, egyéb okból A közvetlenül a végzés után a munkaerő-piacra álláskeresőként kilépettek elhelyezkedési jellemzőit vizsgálva azt találjuk, hogy a munkakeresésre fordított átlagos idő (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében) 4,19 hónap. Az érintettek egyharmada a végzés után igen hamar, egy hónapon belül munkához jutott. Az első diplomás állás betöltéséhez a kilépőknek átlagosan 30 munkaáltatók felé irányuló kapcsolatfelvételt kellett kezdeményeznie (pl. önéletrajz, jelentkezés elküldése, álláshirdetésekre benyújtott pályázatok stb.). Ezekből a próbálkozásokból átlagosan 5,2 kapott érdemi munkáltatói visszajelzést (pl. érdeklődés, állásinterjú, adatbázisba vétel stb. formájában) Az abszolutórium után állást keresők körében összességében egyharmados arányúnak mérhető a lényegében azonnali, egy hónapon belüli elhelyezkedés. Ez az orvos-és egészségtudományi képzési területen diplomázók körében lényegesen kedvezőbb, 55 százalékos gyakoriságot mutat. Ugyancsak kedvezőbb a helyzete az informatika (37%), a sporttudomány (40%) és a pedagógusképzés (39%) területeken végzetteknek. E szakterületeken is magasabb az átlagnál az egy hónapon belül állást találók aránya. 49. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint Abszolutórium után állást keresők körében Százalék N=

46 Természettudomány Társadalomtudomány 21,9% 26,0% 31,4% Sporttudomány Pedagógusképzés 40,6% 39,0% Orvos és egészségtudomány 55,0% Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Agrár 27,4% 33,6% 35,9% 37,1% 27,1% 23,8% 30,5% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A képzési szintek szerinti bontás az álláskeresési időt tekintve az egységes és osztatlan képzések végzettjeinek átlagnál kedvezőbb helyzetét mutatja. Több mint felük egy hónapon belül munkát talál a végzettség megszerzése után (a munkát keresők körében mért érték). A végzettség megszerzése után állást kereső bachelor diplomások közül ugyanakkor csak egynegyedes az egy hónapon belül elhelyezkedők aránya. 50. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint Abszolutórium után állást keresők körében Százalék N=8671 Osztatlan mesterképzés 52,70% MA/MSc 32,40% BA/BSc 26,40% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% A diplomázás utáni első állás betöltéséig eltelt időt az álláskereséssel töltött hónapok átlagával mérjük. Ezt a mutatót kizárólag a végzettek azon csoportja esetében vizsgáljuk, akik az abszolutórium megszerzésekor elkezdtek munkát keresni és idővel sikeresen találtak is. A frissdiplomások körében ez alapján az átlagos álláskeresési idő 4,19 hónap. Ugyanezt a hónapalapú álláskeresési mutatót 46

47 képzési területi bontásban vizsgálva az elhelyezkedés leginkább nehezítettnek a társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik (5,33 hónap). Átlag feletti álláskeresési időtartammal jellemezhetők emellett a bölcsészet- (5,07 hónap) és természettudományi (5,11 hónap) képzési területi diplomák. A leggyorsabb elhelyezkedéshez az orvos- és egészségtudományi végzettség segít hozzá (2,84 hónap). 51. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, hónap A kereséssel töltött hónapok átlaga N=7461 4,19 Természettudományi Társadalomtudományi 5,11 5,33 Sporttudományi Pedagógusképzés 3,55 3,56 Orvos és egészségtudományi 2,84 Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi 4,00 3,73 3,62 3,65 4,07 Bölcsészettudományi 5,07 Agrártudományi 4,69 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 A fentiekkel összhangban vannak a képzési szint szerinti álláskeresési mutatók, hiszen a legkedvezőbb átlagértéket mutató osztatlan képzések végzettjei többnyire az orvosi és jogász szakokról kerülnek ki. A leghosszabb álláskeresési időtartam a hagyományos főiskolai diplomát szerzett munkakeresőket érinti (5,31 hónap). A mesterszintű végzettséghez kapcsolódó álláskeresési időszak hossza 3,73 hónap, amely rövidebb, mint a bachelor diplomával rendelkezők által jelzett 4,33 hónapos átlagos időtartammal. 52. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, hónap A kereséssel töltött hónapok átlaga N=

48 4,19 Hagyományos főiskolai képzés 5,31 Hagyományos egyetemi képzés 4,02 Osztatlan mesterképzés 2,62 Ma/MSc 3,73 Ba/BSc 4,33 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 Nemek szerinti bontásban azt találjuk, hogy az első diplomás állás keresése során a férfiak némileg kedvezőbb helyzetben vannak. Ezeket az eredményeket nyilvánvalóan dominálja a nemek eltérő szakterületi megoszlása. 53. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében A kereséssel töltött hónapok átlaga N=7114 Nő Férfi 4,01 4,17 4,26 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 A pályakövetési vizsgálat az álláskeresés időtartama mellett annak hatékonyságát is méri. Ehhez szintén az abszolutórium megszerzése után sikerrel állást keresők körére fókuszálva az álláskeresési célból kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos számát vetjük össze a munkáltatók által érkező visszajelzések, kapcsolatfelvételek átlagértékével. Ez alapján a legnagyobb álláskeresési aktivitásra gazdaság-, természet- és társadalomtudományi, s főként bölcsészdiplomával van szükség (itt a legnagyobb, átlagosan 35-öt meghaladó a kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos száma). Informatikai, jogi és főként orvosi-egészségtudományi végzettséggel jóval kevesebb jelentkezés után sikerült az első diplomás állás megszerzése. Mindehhez egészségügyi és jogi területen az átlagosnál magasabb munkáltatói visszajelzési arány is társul. 54. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében Átlag 48

49 5,22 30,07 Természettudományi 4,53 37,61 Társadalomtudományi 5,70 36,06 Sporttudományi 3,17 21,24 Pedagógusképzés 4,31 20,12 Orvos és egészségtudományi 2,88 10,06 Közigazgatási, rendészeti és katonai 3,39 20,31 Műszaki 5,03 24,49 Jogi 4,33 18,53 Informatika 5,17 17,52 Gazdaságtudományi 6,84 37,74 Bölcsészettudományi 5,99 43,01 Agrártudományi 4,60 30,95 0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00 50,00 Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel (N=8264) Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok (N=8414) Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos számát képzési szint szerinti bontásban vizsgálva azt találjuk, hogy főiskolai avagy BA/BSc végzettséggel több kapcsolatfelvételi kezdeményezésre van szükség az első diplomás állás betöltéséhez (34,7, illetve 32,7 hónap). Az adatok emellett jól mutatják az egységes/osztatlan képzések végzettjeinek erősebb munkaerő-piaci becsatornázottságát is. 55. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében Átlag Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc 5,23 5,83 4,83 3,70 5,61 5,27 12,30 30,09 34,74 26,56 30,22 32,69 0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00 50,00 Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel (N=8264) Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok (N=8415) Ugyanebben a körben, az abszolutórium után sikeresen állást találók körében folytatva az elemzést azt találjuk, hogy az első diplomás állás betöltéséhez leggyakrabban igénybe vett csatorna az álláshirdetések formális útja volt (37%). A másik formális álláskeresési mód, a munkáltatók közvetlen 49

50 megkeresése révén a végzettek 17 százaléka talált munkát. A személyes kapcsolatok mozgósítása is nagy szerepet játszik a sikeres álláskeresésben. Ez jelentheti a korábbi munkakapcsolaton (5%), tanári ajánláson (3%), vagy szakmai gyakorlaton (7%) alapuló munkához jutást is, de leginkább a kapcsolati tőke, személyes ismeretségek mozgósításával jellemezhető (24%). Az intézményi karrierirodák, állásbörzék első álláshoz jutásban betöltött szerepét mindössze a válaszadók 2 százaléka jelezte. 56. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Esetszám, százalék N=7723 Álláshirdetésre jelentkezett 341; 4% Munkáltatónál jelentkezett 1880; 24% 2857; 37% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták 352; 5% Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén 207; 3% 562; 7% 1311; 17% Egyéb személyes ismeretség révén 65; 1% 148; 2% Egyéb módon Az első diplomás munkához jutás csatornáit formális (önéletrajz, álláshirdetés) és informális (munkakapcsolat, gyakornoki munka, tanári ajánlás, személyes ismeretség) kategóriákra bontva láthatjuk az egyes képzési területek közti eltéréseket. Míg informatikai vagy természettudományi területen az álláshoz jutás formális útjai dominálnak (56, illetve 53 százalék), addig társadalomtudományi, bölcsészettudományi frissdiplomával nagyobb a személyes kapcsolatok szerepe (50, illetve 49 százalék). 57. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Képzési területi bontásban Esetszám, százalék 50

51 N= ,70% 46,70% 7,60% Természettudomány 52,70% 44,20% 3,10% Társadalomtudomány 43,60% 50,20% 6,20% Sporttudomány 40,80% 44,70% 4,50% Pedagógusképzés 47,30% 46,80% 5,90% Orvos és egészségtudomány 49,70% 43,40% 6,90% Közigazgatási, rendészeti és katonai 45,80% 43,60% 10,60% Műszaki 44,00% 48,10% 7,90% Jogi 43,60% 46,40% 10,00% Informatika 56,30% 37,20% 6,50% Gazdaságtudomány 46,30% 47,20% 6,50% Bölcsészettudomány 41,60% 49,10% 9,30% Agrár 45,90% 44,20% 9,90% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Formális úton (álláshirdetés, önéletrajz küldés, állásbörze) Személyes ismeretség révén (ajánlás, korábbi munkakapcsolat) Egyéb Az első diplomás munka vizsgálata azt mutatja, hogy az abszolutóriumszerzés után sikerrel állást kereső frissdiplomások 19 százaléka szorosan, de további 57 százaléka is alapvetően tanulmányai szakterületéhez illeszkedő állásban helyezkedett el. A diploma szakterületétől eltérő szakmai munkát vállaló válaszadók aránya 18 százalék. 6 százalék azok aránya, akik speciális szakképzettséget nem igénylő állásban tudtak elhelyezkedni végzettségük utáni első állásukban. 58. ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében Esetszám, százalék N=

52 1703; 18% 516; 6% 1775; 19% Csak a tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület 5256; 57% Bármilyen szakterület VI. A frissdiplomás munkahely 6.1. A munkáltató tulajdonviszonyai Az elemzés e szakaszában a megkereséskor foglalkoztatottként dolgozó frissdiplomások munkaerőpiaci jellemzőinek munkahelyi vonatkozásait vizsgáljuk. Elemzésünk tehát a foglalkoztatásban álló frissdiplomások körére terjed ki. A munkáltató tulajdonviszonyát tekintve a foglalkoztatott frissdiplomások 54 százaléka dolgozik a magánszféra vállalatainál. 41 százalék az állami, avagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál foglalkoztatottak aránya. 59. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N=

53 9132; 54% 6905; 41% Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú, Részben állami, részben magán tulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú 876; 5% A köz- és magánszféra vállalatainak elkülönítése mellett a magyar illetve külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatókat külön vizsgáljuk. Eszerint a frissdiplomások kétharmada, 67 százaléka dolgozik magyar tulajdonú vállalatoknál, 26 százalékuk helyezkedett el teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatónál és összességében 7 százalékukat foglalkoztatják a vegyes (magyar és külföldi) tulajdoni megoszlású cégek. 60. ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N= ; 26% 1232; 7% 11324; 67% Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú A munkáltató összesített foglalkoztatott létszámát tekintve 1000 fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégnél a válaszadók 28 százaléka dolgozik. A kis- és középes méretű (50 fős létszám alatti) vállalati szféra részesedése a foglalkoztatásból egyharmad körüli. 53

54 61. ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma A foglalkoztatottak körében A teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma Esetszám, százalék N= ; 2% 1879; 11% 4689; 28% 2622; 15% 3600; 21% Önfoglalkoztató 2 9 fő fő fő fő 1000 fő, vagy afölött 3839; 23% A munkáltató ágazatának besorolásakor a foglalkoztatott frissdiplomások legnagyobb arányban (17%) az oktatást jelölték meg. Tíz százalék körüli arányban vannak az egészségügy és szociális ellátás, a közigazgatás, a feldolgozóipar és az információ-kommunikáció ágazatokban működő foglalkoztatók. 62. ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

55 Oktatás 16,9 Humán egészségügyi, szociális ellátás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Információ, kommunikáció Feldolgozóipar Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Művészet, szórakoztatás, szabadidő Szállítás, raktározás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 10,2 10,0 9,2 8,6 5,9 5,1 4,5 3,2 2,9 2,6 2,5 2,4 2,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 Képzési területi bontásban a magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informatikai (81%), műszaki (74%), gazdasági (71%) szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosi-egészségtudományi és közigazgatási diplomások alapvetően a közszféra foglalkoztatóihoz kötődnek. 63. ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

56 54,2% Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi 48,0% 50,1% 52,2% Pedagógusképzés 17,7% Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai 21,3% 25,0% Műszaki 74,3% Jogi 33,4% Informatika 81,4% Gazdaságtudományi 71,1% Bölcsészettudományi 48,3% Agrártudományi 64,3% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. Ezek a vállalatok főként műszaki, informatikai és gazdaságtudományi frissdiplomásokat foglalkoztatnak. Jogi, pedagógiai vagy közigazgatási diplomával lényegesen kisebb (5-10 százalék közti) az esély az elhelyezkedésre külföldi tulajdonú foglalkoztatónál. 64. ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

57 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi 26,0% 27,0% 21,3% 19,3% Pedagógusképzés 5,6% Orvos és egészségtudományi 15,1% Közigazgatási, rendészeti és katonai 8,4% Műszaki 39,7% Jogi 6,3% Informatika Gazdaságtudományi 38,1% 42,5% Bölcsészettudományi Agrártudományi 18,7% 22,1% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámmal működő cégek ugyanakkor a magánszférához kapcsolódó műszaki, informatikai, gazdaságtudományi diplomák mellett a közszféra nagy szervezeteinél elhelyezkedő egészségügyi, jogi, közigazgatási diplomásokat is nagy arányban foglalkoztatják. 65. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

58 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi 27,7% 26,5% 19,6% 13,9% Pedagógusképzés 7,3% Orvos és egészségtudományi 33,8% Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi 41,7% 36,4% 31,2% 38,6% 35,3% Bölcsészettudományi Agrártudományi 16,5% 22,1% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A frissdiplomások foglalkoztatási helyzetét nemek szerinti bontásban vizsgálva a nők és férfiak eltérő munkaerő-piaci betagozódását érzékelhetjük. Az eredmények értelmezése során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a nemi megoszlások képzési szakterületenként jelentős eltéréseket mutatnak és ez nyilvánvalóan tükröződik az adatokban. Az eredmények azt mutatják, hogy a közszféra lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatja a nőket, mint a férfiakat. Utóbbiak alig egyharmada vállal ebben a szférában állást a diplomázás utáni években, míg a nők között a közszférában elhelyezkedő frissdiplomások aránya 47 százalékos. 66. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

59 41,2% 5,2% 53,6% Nő 47,3% 5,7% 47,0% Férfi 31,6% 4,5% 64,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magán tulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú Míg külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál a frissdiplomás férfiak egyharmada helyezkedik el, addig a nők körében lényegesen alacsonyabb, 22 százalék alatti ez az arány. 67. ábra: Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,70% Nő 21,50% Férfi 32,30% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% A legnagyobb állami és magánfoglalkoztatókat egyaránt tartalmazó 1000 fő feletti munkavállalói létszám alapú kategorizálás úgyszintén a férfiak nagyobb (egyharmados) arányát mutatja (a nagyvállalatoknál foglalkoztatottak aránya a nők körében egynegyedes). Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb. 68. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás 59

60 N= ,70% Nő 23,80% Férfi 33,70% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% VI. A frissdiplomás munka 6.1. Munkanélküliség A frissdiplomások körében a megkeresésékor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH május-júliusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató augusztus 27., sorszám: 112.). Eszerint a vizsgált időszakban a évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 7 százalékos volt. A 2014 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 4,6 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez alapján már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi arányt találunk a diplomások körében. A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy döntő többségük (kb. 78%) a megkeresésékor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya 2 százalékos. A frissdiplomások 6 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk. 69. ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza Esetszám, százalék N=

61 833; 4% 170; 1% 921; 5% ; 2% ; 6% 464; 2% 15762; 80% Alkalmazott Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en van Háztartásbeli, egyéb inaktív A válaszadáskor összességében 4,6 százalékosnak mért munkanélküli státusz aránya az egyes képzési területek végzettjei közül a legkedvezőbb 3 százalék alatti az orvos- és egészségtudományi és informatikai területeken diplomázók között. Hat százaléknál magasabb munkanélküliségről számoltak be a bölcsészet-, agrár-, természet- és társadalomtudományi frissdiplomások. 70. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban Százalékos megoszlás N=19637 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 4,6% 6,8% 6,1% 5,2% 3,2% 2,9% 4,0% 4,0% 3,9% 2,3% 4,0% 6,0% 6,8% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A diploma képzési szintje szerinti bontásban a legmagasabb (6 százalékos) munkanélküliségi arányt a végzést követő években a bachelor szinten végzettek körében tapasztalhatjuk. E tekintetben a legkedvezőbb helyzetben az egységes és osztatlan képzési formában diplomát szerzettek vannak, 61

62 melyek körében mindössze 2,7 százalék a megkeresésékor fő státuszukat tekintve munkanélküliek aránya. 71. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban Százalékos megoszlás N=19624 Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Osztatlan mesterképzés MA/MSc BA/BSc 4,6% 3,9% 3,2% 2,7% 3,7% 6,0% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A diplomás pályakövetési vizsgálat során egy-három-öt évvel a végzettség megszerzése után felkeresett frissdiplomások körében a végzéstől számított idő előrehaladtával egyre csökkent a munkanélküliségről beszámolók aránya. Erre a legnagyobb esély méréseink szerint a végzést követő évben van (6,4%). Az öt éve diplomázottak körében a munkanélküliek aránya mindössze 3,3%. 72. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban Százalékos megoszlás N= ,60% 6,40% 4,10% 3,30% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% 6.2. A foglalkoztatás formái A foglalkoztatási helyzet vizsgálatát a munkaerő-piaci státuszukat tekintve foglalkoztatottak alcsoportján végezzük el. A foglalkoztatásban lévő frissdiplomások az esetek 83 százalékában állandó jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. A határozott idejű szerződések aránya 15 százalék, az alkalmi munkavégzés súlya elenyésző. 73. ábra: A munkaviszony formája A foglalkoztatottak körében 62

63 Esetszám, százalék N= ; 2% 2540; 15% Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű 14161; 83% Az alkalmazási forma képzési területi vizsgálata során az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaszerződésnél kisebb foglalkoztatási biztonságot jelentő határozott idejű alkalmazási formában az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi (26%) valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek (23%) frissdiplomásai. Az alkalmi jellegű munkavégzés a bölcsészet- és természettudomány területén diplomát szerzettek körében gyakoribb az átlagnál, bár súlya e területeken se számottevő. 74. ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

64 82,8% 14,9% 2,3% Természettudományi 69,7% 26,2% 4,1% Társadalomtudományi 77,1% 19,3% 3,6% Sporttudományi 86,8% 10,2% 3,1% Pedagógusképzés 83,0% 16,1%,9% Orvos és egészségtudományi 75,9% 22,8% 1,3% Közigazgatási, rendészeti és katonai 89,5% 9,3% 1,2% Műszaki 88,2% 10,2% 1,7% Jogi 86,4% 12,2% 1,4% Informatika 91,6% 6,9% 1,5% Gazdaságtudományi 87,8% 10,9% 1,2% Bölcsészettudományi 75,3% 20,2% 4,5% Agrártudományi 80,4% 17,7% 1,8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű A munkaerő-piaci diplomásként eltöltött évek a foglalkoztatás stabilitásának erősödését eredményezik. Az alkalmazási formák végzés éve szerinti megoszlása alapján a határozatlan idejű foglalkoztatási formában dolgozók aránya a kilépés utáni évektől kezdve folyamatosan nő. A végzés után 5 évvel már 87 százalékot ér el. 75. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,9% 14,9% 2,3% ,0% 18,7% 3,2% ,2% 14,8% 2,0% ,0% 11,4% 1,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű A végzettek foglalkoztatási jellemzői összhangban a foglalkoztató magán és közszféra szerinti besorolásával a magánszféra enyhe túlsúlyát mutatják. A végzettek 34 százalékát találjuk 64

65 köztisztviselői, közalkalmazotti, avagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik. A foglalkoztatásban álló válaszadók 59 százaléka a magánszféra alkalmazottjaként dolgozik. 76. ábra: A foglalkoztatás típusa A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N= ; 59% 5864; 34% 1197 ; 7% Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Más helyen dolgozik A közszférában foglalkoztatottak átlagosan egyharmados arányát jóval meghaladja a közalkalmazottként, vagy kormánytisztviselőként alkalmazottak jogi (58%), közigazgatási (70%), pedagógiai (76%), avagy orvosi-egészségügyi (61%) képzési területeken mért aránya. Ezek inkább a közszféra foglalkoztatóihoz kötődő szakterületek. 77. ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

66 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi 34,1% 33,7% 38,3% 30,6% Pedagógusképzés 75,9% Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai 61,2% 70,3% Műszaki 10,9% Jogi 57,9% Informatika Gazdaságtudományi 12,1% 18,0% Bölcsészettudományi Agrártudományi 24,3% 37,7% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Összességében az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások egyötöde tölt be munkahelyén vezető pozíciót. Ezek között a középvezetői szint a leggyakoribb. A foglalkoztatási hierarchia másik pólusán álló 15 százalék beosztottként nem diplomás pozícióban dolgozik. Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások döntő többségét (64 százalék) azonban beosztott diplomásként alkalmazzák a végzettséget követő években. 78. ábra: Vezetőként dolgozók aránya Az alkalmazottként dolgozók körében Esetszám, százalék N=

67 394; 3% 2167; 15% 1537; 10% Felső vezető 1180; 8% Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás 9466; 64% Beosztott nem diplomás foglalkozás A diplomaszerzés utáni néhány évben a vezető pozíciót betöltők aránya képzési területi bontásban a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. A vezető pozíciót betöltők súlya mindkét esetben 28 százalékot meghaladó arányt mutat. Természettudományi (12%), pedagógiai (13%) vagy egészségügyi (11%) diplomával az átlagnál kisebb a gyakorisága annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozik a végzést követő néhány éven belül. 70. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16267 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi 19,70% 11,90% 20,00% 16,90% 12,60% 11,20% Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 28,70% 23,70% 17,90% 14,80% 23,20% 16,90% 28,70% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 67

68 A diplomázást követő években zajló karrierépítési folyamatokat jól mutatja, ahogyan a vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahelyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el. 79. ábra: A végzettek beosztása a végzés éve szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,7% 10,4% 8,0% 64,2% 14,7% ,0% 8,6% 6,4% 67,0% 16,0% ,5% 10,4% 7,6% 64,8% 14,7% ,4% 11,9% 9,9% 61,2% 13,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk. A nem diplomás foglalkozás is lényegesen gyakrabban fordul elő a nők körében. 80. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,7% 10,4% 8,0% 64,2% 14,7% Nő 2,3% 8,7% 6,3% 65,6% 17,1% Férfi 3,3% 13,0% 10,7% 62,0% 11,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás 68

69 A beosztottak/alkalmazottak számának alakulása a vezető pozíció megoszlásához hasonló képet mutat. A válaszadók 80 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott munkáját mindössze a végzettek 7 százaléka irányítja. (Az eredmények kissé eltérő alakulását az okozhatja, hogy e kérdésben az alkalmazottként foglalkoztatottak mellett az önálló vállalkozók válaszait is vizsgáljuk.) 81. ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N= ; 7% 2223; 13% Nincs alkalmazottja/beosztottja 1-9 alkalmazott/beosztott 13671; 80% 10 vagy több alkalmazott/beosztott A képzési területi bontás azt mutatja, hogy a legnagyobb esély arra, hogy egy frissdiplomásnak beosztottjai legyenek a közigazgatási, műszaki és agrár szakterületeken adódik. 82. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

70 80,1% 13,0% 6,9% Természettudományi 85,5% 9,5% 5,0% Társadalomtudományi 81,9% 12,4% 5,8% Sporttudományi 84,7% 11,2% 4,1% Pedagógusképzés 85,4% 6,1% 8,5% Orvos és egészségtudományi 84,5% 9,3% 6,2% Közigazgatási, rendészeti és katonai 74,4% 13,8% 11,8% Műszaki 74,9% 15,7% 9,4% Jogi 80,4% 12,7% 7,0% Informatika 84,7% 12,2% 3,2% Gazdaságtudományi 77,2% 16,3% 6,4% Bölcsészettudományi 83,8% 10,7% 5,5% Agrártudományi 69,8% 19,3% 10,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nincs alkalmazottja/beosztottja 1-9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott A végzettség megszerzésének éve itt is akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor jól mutatja a diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek egyértelműen nagyobb arányban irányítják beosztottak munkáját. 83. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,1% 13,0% 6,9% ,9% 10,2% 5,9% ,9% 13,0% 7,1% ,9% 15,5% 7,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nincs alkalmazottja/beosztottja 1-9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott 70

71 A nemek közti foglalkoztatási és pozícióbeli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak esetében lényegesen nagyobb (26%) a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a női diplomások között (16%). 84. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,1% 13,0% 6,9% Nő 84,0% 10,7% 5,3% Férfi 74,0% 16,7% 9,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nincs alkalmazottja/beosztottja 1-9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott A foglalkoztatott frissdiplomások körében a negyven órát nem elérő, részmunkaidős foglalkoztatás aránya összességében 24 százalékos. A döntő többség 70% a hagyományos heti negyven órás munkakörben dolgozik. 85. ábra: A végzettek munkaidő szerinti megoszlása A foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N= ; 6% 472; 3% 891; 5% 11726; 70% 2573; 16% heti 20 óra alatt heti órát heti órát heti órát heti 50 óra fölött 71

72 A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az átlagos 24 százalékot a sporttudomány (45%) és pedagógusképzés (47%) diplomásai körében haladja meg. Az átlagnál lényegesen ritkább a részidős foglalkoztatás a közigazgatási (12%) és jogi (12%) diplomások körében. 86. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16561 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 23,6% 29,4% 22,1% 26,0% 11,9% 15,4% 12,3% 18,9% 15,9% 30,2% 23,2% 45,5% 47,3% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A nőket a férfiaknál nagyobb arányban foglalkoztatják heti 40 órát nem elérő munkaidejű alkalmazási formákban. 87. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,60% Nő 25,70% Férfi 20,30% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% 72

73 6.3. Külföldi munkavégzés A frissdiplomások körében a végzés óta történt külföldi munkatapasztalat-szerzést a fentiekben elemeztük. Az alábbiakban az aktuális munkaerő-piaci helyzetre vonatkozóan végezzük a megkereséskor külföldön dolgozó végzettek elemzését. A válaszadó frissdiplomások közül a foglalkoztatottak körében 8,8 százalék jelezte, hogy a megkeresés időpontjában külföldön dolgozik. Ez az arány képzési területi bontásban eltéréseket mutat. A külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb 13 százalék feletti az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és sporttudományi diplomások körében. Kimondottan ritkának a közigazgatási, jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében mondhatjuk. A férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak külföldi munkát. Körükben ennek előfordulása 9,8 százalék, szemben a nőknél mért 8,3 százalékos gyakorisággal. 88. ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16825 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 8,8% 13,2% 9,8% 14,5% 4,9% 13,4% 1,6% 8,5% 3,2% 10,2% 9,0% 9,6% 8,2% 0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0% 6.4. Illeszkedés Az illeszkedés vizsgálata során a diplomás pályakövetés részeként egyrészt a végzett munka tartalma és a tanulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárjuk fel (horizontális illeszkedés) másrészt a diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgáljuk (vertikális illeszkedés). A foglalkoztatottak körében a végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (59%) arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. 73

74 Szoros egyezésről a munka és végzettség között az esetek 20 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók e tekintetben végzettségük tekintetében pályaelhagyók aránya összességében 21 százalék. Ezek között vannak 6 százaléknyian, akik szakképzettséget nem igénylő munkát végeznek. 89. ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának? Foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N= ; 15% 952; 6% 3347; 20% Csak a tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület 10072; 59% Bármilyen szakterület A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb (38,4%), de az átlagnál lényegesen magasabb, egyharmados a sport (37,8%), társadalom- (32,5%) és természettudományi (32,4%) diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén horizontálisan jól illeszkedő munkakörben helyezkedett el. 90. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

75 19,7% 59,2% 15,5% 5,6% Természettudományi 15,7% 51,8% 24,4% 8,0% Társadalomtudományi 8,7% 58,9% 23,8% 8,7% Sporttudományi 8,2% 53,9% 27,6% 10,2% Pedagógusképzés 27,2% 60,7% 8,9% 3,2% Orvos és egészségtudományi 46,6% 46,4% 4,8% 2,2% Közigazgatási, rendészeti és katonai 10,2% 68,1% 16,8% 4,8% Műszaki 28,1% 60,8% 8,5% 2,5% Jogi 33,5% 54,1% 9,1% 3,2% Informatika 31,8% 61,1% 5,7% 1,4% Gazdaságtudományi 13,0% 68,1% 13,3% 5,6% Bölcsészettudományi 10,5% 51,2% 27,8% 10,6% Agrártudományi 14,4% 54,8% 24,8% 6,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Csak a saját szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület A horizontális illeszkedés képzési szint szerinti bontásban a fentiekkel összhangban az egységes és osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú (93,2%). A legmagasabb pályaelhagyást a bachelor végzettek körében mértünk (itt a végzettek egynegyede nem szakterületén helyezkedett el). 91. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

76 19,7% 59,1% 15,6% 5,6% Hagyományos főiskolai képzés 20,4% 57,3% 16,8% 5,5% Hagyományos egyetemi képzés 20,9% 59,5% 14,6% 5,1% Osztatlan mesterképzés 48,3% 44,9% 4,9% 1,9% MA/MSc 16,9% 67,0% 11,8% 4,3% BA/BSc 17,4% 57,2% 18,5% 6,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Csak a saját szakterülete Egy egészen más szakterület A saját és a kapcsolódó szakterületek Bármilyen szakterület A nem szakterületen végzett munkára nagyobb mértékben van esélye a nőknek a végzést követő években. 92. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,0% 60,5% 15,9% 5,7% Nő 17,7% 58,8% 17,2% 6,3% Férfi 18,4% 63,1% 13,8% 4,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Csak a tanulmányok szakterülete Egy egészen más szakterület A saját és a kapcsolódó szakterületek Bármilyen szakterület A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve arra fókuszálunk, hogy a diplomások saját szubjektív megítélésük szerint felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört töltenek-e be. Ez az illeszkedés a foglalkoztatottak válaszai alapján az esetek 83 százalékában valósul meg. Tehát a frissdiplomás foglalkoztatottak 17 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész, agrár (25-25%) és sporttudományi (34%) területek végzettjei között. Ritkának, tíz százalék körülinek mondható mindez ugyanakkor jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával. 76

77 93. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=16806 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 17,0% 21,1% 21,2% 9,5% 10,9% 19,9% 11,6% 10,1% 10,6% 17,4% 24,6% 24,6% 33,8% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a bachelor képzéseket végzettek között a legmagasabb, százalékos. A horizontális illeszkedés tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat. 94. ábra: A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

78 1,9% 2,0% 36,1% 42,8% 17,1% Hagyományos főiskolai képzés,3% 2,2% 13,5% 61,9% 22,0% Hagyományos egyetemi képzés 4,7% 2,9% 63,9% 18,1% 10,4% Osztatlan mesterképzés 4,0% 6,7% 77,6% 7,7% 3,9% MA/MSc 2,7% 1,8% 58,0% 28,2% 9,2% BA/BSc,7% 1,3% 17,4% 57,1% 23,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% PhD Egyetemi diploma/ma/msc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget Egyéb posztgraduális képzés Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség A vertikális illeszkedés adatai nemek szerinti bontásban ismételten a női végzettek kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetét mutatják. A foglalkoztatásban álló nők majd egyötöde úgy véli, munkája ellátása nem igényel felsőfokú végzettséget. Ugyanez az arány a férfiak között 14 százalékos. 95. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N= ,00% Nő 18,90% Férfi 14,10% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% 6.5. Mellékállás A megkérdezett, foglalkoztatásban álló frissdiplomások 14 százaléka jelezte, hogy főállású foglalkoztatása mellett mellékállásban avagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munkatevékenység az esetek 72 százalékában részben vagy teljesen szakmai kapcsolódású. A mellékállásban végzett munka eszerint a főálláshoz képest kismértékben kedvezőtlenebb horizontális illeszkedést mutat. 96. ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése 78

79 A mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében Esetszám, százalék N= ; 7% 524; 22% Csak a tanulmányok szakterülete 502; 21% A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 1220; 50% A mellékállás, másodállás vállalása különösen az egészségügyi (26%), pedagógiai (21%) és sporttudományi (28%) diplomával rendelkező végzettek körében haladja meg az átlagot. Jogi (5%), gazdaságtudományi (9%) diplomával az átlagnál ritkább ez a típusú kereset-kiegészítés. 97. ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban Foglalkoztatottak körében Százalékos megoszlás N=

80 Természettudományi Társadalomtudományi 13,9% 11,2% 15,5% Sporttudományi 28,4% Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi 21,4% 25,6% Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 11,1% 10,2% 5,5% 10,9% 8,7% 17,6% 15,2% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% A mellékállás jellemzőinek feltárása során a gyakoriságon túl a mellékállásként végzett tevékenység illeszkedését is vizsgáltuk, a mellékállást vállalók körében. Ennek során az esetek 72 százalékában találtunk szakterülethez illeszkedő tevékenységet. Ez az arány a pedagógusképzési, orvosiegészségügyi és az informatikai területeken diplomázott, mellékállással rendelkezők körében meghaladja az átlagot. E szakterületek diplomásai esetében tehát a mellékállás alapvetően szakmai munkát jelent. A természet- és társadalomtudományi diplomával végzett mellékállások esetében fordul elő legnagyobb arányban az illeszkedés hiánya. 98. ábra: A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban A mellékállással rendelkezők körében Százalékos megoszlás N=

81 Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 72,00% 53,00% 58,30% 77,20% 83,90% 86,70% 69,10% 70,80% 70,00% 87,50% 68,10% 66,10% 65,00% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00% VII. A frissdiplomások jövedelme A diplomás pályakövetés kérdőívében a jövedelem mérése során a foglalkoztatottaktól a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap főállásból származó jövedelmének havi nettó adatait gyűjtjük. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme forint. A jövedelmet a végzettek teljes körében, tehát a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva ennél magasabb, ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként, a KSH által 2014-ben mért (2014. januároktóberi) átlag-jövedelmi adatok (KSH Gyorstájékoztató december 19., sorszám: 164.) nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké Ft, a szellemi foglalkozásúaké Ft volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelem-többletet jelent a munkaerő-piacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható. Az alábbiakban a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának több háttérváltozó szerinti bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó nettó összegek. Az elemzés során döntően a Magyarországon dolgozók átlagkereseteinek alakulását vizsgáljuk. Néhány esetben ahol ezt külön jelezzük is a hazai adatokkal az összes foglalkoztatásban álló jövedelmi adatát is összevetjük. Ugyanakkor a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony elemszámra. A jövedelmeket képzési területi bontásban vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a sport- és agrártudományi diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon szerzett jövedelmeket az összes végzett jövedelmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is magába foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint 81

82 figyelembe vétele leginkább az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet. 99. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban Foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=14247; Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 197,00 179,63 186,78 152,69 171,48 153,62 163,75 142,31 158,99 153,12 196,67 160,91 183,17 179,92 229,16 207,64 179,75 176,18 266,78 246,45 222,08 205,65 169,26 154,77 164,81 148,60 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 Összes foglalkoztatott Magyarországon foglalkoztatottak A jövedelmek képzési szint szerinti megoszlását vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a Bologna előtti rendszer hagyományos jelzővel ellátott képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek közül kerülnek ki. Az időtényező tehát a felsőoktatási struktúraváltás révén bizonyosan kihat a jövedelmek képzési szint szerinti alakulására. Ennek megfelelően a hagyományos egyetemi diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is. A bachelor diplomások átlagkeresete a legalacsonyabb ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Magyarországon foglalkoztatottak körében N=

83 179,47 Hagyományos főiskolai képzés 171,80 Hagyományos egyetemi képzés 208,88 Osztatlan mesterképzés 184,45 MA/MSc 190,07 BA/BSc 165,59 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó munkaerő-piaci lehetőségek, körülmények alakulását érzékelteti. Fontos információt hordoz a diplomások foglalkoztatási helyzetében rejlő fejlődési lehetőségekről. A jövedelemre vonatkozó visszajelzések alapján látszik, ahogyan a frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft Magyarországon foglalkoztatottak körében N= ,51 165,78 178,50 193,34 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A jövedelmek ágazati szintű vizsgálatát kizárólag a legnagyobb foglalkoztatói ágazatokra végeztük el. (Az eredmények bemutatásához fontos kiegészítés, hogy a vizsgálatban mind a jövedelmek, mind az ágazati besorolások változói nagy adathiánnyal terheltek.) E körön belül a hazai munkaerőpiacon a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi-, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja. 83

84 102. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=13093 Művészet, szórakoztatás, szabadidő Humán egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Szállítás, raktározás Feldolgozóipar Pénzügyi, biztosítási tevékenység Villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás Információ, kommunikáció 134,14 149,45 149,86 153,08 154,82 161,45 167,43 169,86 176,73 192,51 193,64 210,06 229,73 230,70 234,13 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalati által kínált jövedelmek lényegesen (több mint 40 ezer forinttal) magasabbnak bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=

85 179,42 Teljes mértékben magántulajdonú 198,53 Részben állami, részben magán tulajdonú Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú 171,11 157,38 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A Magyarországon foglalkoztatottak közül a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb, 240 ezer forintos átlag jövedelmekről ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N= ,60 Teljes mértékben külföldi tulajdonú 240,23 Részben magyar tulajdonú 207,64 Teljes mértékben magyar tulajdonú 159,67 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A hazai frissdiplomás átlagjövedelmek a foglalkoztató cég alkalmazotti létszámának emelkedésével párhuzamosan növekednek ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=

86 179, fő, vagy afölött fő fő fő 2 9 fő Önfoglalkoztató 211,14 189,60 173,32 159,56 140,76 195,55 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A munkaviszony típusán alapuló kategorizáció a fentiekkel összhangban azt mutatja, hogy a közszférában köztisztviselőként, közalkalmazottként, kormánytisztviselőként elért átlagfizetések lényegesen alatta maradnak a nem állami alkalmazottak átlagbérének ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N= ,35 Más helyen dolgozik 197,52 Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja 169,08 Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő 153,73 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak jövedelme mutatkozik magasabbnak, a határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a legalacsonyabb havi átlagkeresetek ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=

87 179,44 Alkalmi, vagy megbízás jellegű 133,84 Határozott idejű 135,02 Állandó jellegű és határozatlan idejű 187,76 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A vezető pozíció és azon belül az egyes szintek hierarchiája leképeződik a frissdiplomás átlagjövedelmek alakulásában is. A legalacsonyabb átlagkeresetet (nettó 120 ezer Ft) a beosztottként nem diplomás munkakörben dolgozók körében mértük ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban Alkalmazottként foglalkoztatottak körében Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N= ,99 Beosztott nem diplomás foglalkozás 120,06 Beosztott diplomás 177,67 Alsó vezető 223,01 Középvezető 235,64 Felső vezető 283,03 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A jövedelmek alakulására esetlegesen ható tanulmányi háttértényezőket áttekintve a felsőoktatási évek alatt végzett külföldi tanulmányok a végzés után magasabb átlagjövedelemmel társulnak. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 23 ezer forint ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban 87

88 Tanulmányok alatti szakmai munkavégzés Tanulmányok alatti nem szakmai munkavégzés A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N= ,44 Nem tanult külföldön 177,40 Tanult külföldön 200,51 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A felsőfokú tanulmányok alatti munkatapasztalat-szerzés esetében külön vizsgáltuk a szakterületi és a nem szakmai munkát. A jövedelmi adatok azt mutatják, hogy amíg a szakmai munkavégzés egyértelműen pozitívan függ össze a későbbi keresettel, addig a tanulmányok alatti nem szakmai munkavállalás esetében nem mérhetők jelentős jövedelmi eltérések a végzés utáni években ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=13052; Nem 180,76 Igen 178,47 Nem 162,38 Igen 190,38 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A tanulmányok alatti egyéb többletteljesítmény közül a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény és a későbbi jövedelem kapcsolatát vizsgáltuk. Az eredmények szerint a szakos átlagnál (saját megítélésük alapján) sokkal jobban teljesítők magasabb jövedelemről jeleznek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat az átlagos tanulmányi eredményűek között mértük. 88

89 111. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N= ,45 Sokkal jobb volt, mint a többieké 188,34 Valamivel jobb volt, mint a többieké 182,15 Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké 174,72 Valamivel rosszabb volt, mint a többieké 185,26 Sokkal rosszabb volt, mint a többieké 184,04 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. A nemek közti jelentős jövedelmi különbségekre nyilvánvalóan kihatással vannak az elhelyezkedés szakterületi eltérései. Az egyes képzési területeken belül sem kiegyenlített a végzettek aránya. Ha a nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként elemezzük, a férfiak és nők átlagkeresete közt eltéréseket találunk. A nők minden képzési területen legalább 20 ezer forinttal kevesebb átlagbérről számolnak be. A legkisebb különbség a természettudományi és közigazgatási területeken mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai, műszaki vagy gazdaságtudományi végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken A Magyarországon foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=

90 Agrártudományi Bölcsészettudo mányi Gazdaságtudom ányi Informatika Jogi Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos és egészségtudom ányi Pedagógusképz és Sporttudományi Társadalomtudo mányi Természettudo mányi 179,61 Nő 158,21 Férfi 213,45 Nő Férfi 145,12 163,06 Nő 142,57 Férfi 185,53 Nő 132,61 Férfi Nő 154,85 151,05 Férfi 178,12 Nő 150,81 Férfi 193,12 Nő 172,72 Férfi 192,09 Nő 158,28 Férfi 222,26 Nő 162,35 Férfi Nő 194,99 212,45 Férfi 262,62 Nő 183,40 Férfi 248,18 Nő 146,79 Férfi 179,87 Nő 137,74 Férfi 162,02 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 90

91 A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttér-tényezők között a szülők iskolai végzettsége és a frissdiplomás jövedelem közti kapcsolatot vizsgáltuk. A frissdiplomás átlagkeresetek az apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva szembetűnően leképezik a képzési hierarchiát (kivételt ez alól az igen kis elemszámú legalacsonyabb végzettségi kategória jelent) ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=13054 Nem tudja, nem ismerte, nem élt Egyetem, tudományos fokozat Főiskola Gimnázium Szakközépiskola, technikum Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Legfeljebb 8 általános 179,24 163,09 200,46 187,40 178,66 174,90 168,23 172,24 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 A társadalmi származási háttér másik mutatójaként a gyermekkori család szubjektíve megítélt anyagi helyzetét vonjuk be a vizsgálatba. Ennek alapján azt találtuk, hogy a kedvezőbb anyagi helyzetű családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A családi anyagi helyzet negatív pólusán a közepes keresetű családok gyermekeihez képest e különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft N=

92 Az átlagosnál sokkal rosszabb 172,14 Az átlagosnál valamivel rosszabb 178,13 Nagyjából átlagos 173,80 Az átlagosnál valamivel jobb 186,90 Az átlagosnál sokkal jobb 209,42 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 92

93 VIII. Elégedettség A frissdiplomások munkával való elégedettségét a foglalkoztatásban állók körében, 4 fokú skálán, 7 elemű kérdéssorral mérjük. A skálán megadott értékek alapján kapott eredményeket az adott szemponttal elégedettek illetve teljesen elégedettek (3-as, ill. 4-es értéket adók) válaszadókon belüli arányával interpretáljuk. A végzett munkával való elégedettség egyes szempontjai közül a legnagyobb arányban munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek a frissdiplomások (78%). A munka megítélése összességében is kedvező, emellett a személyi körülmények kapcsán is 76 százaléknyian jelezték elégedettségüket. A legkedvezőtlenebb visszajelzések a jövedelemmel, juttatásokkal és karrierlehetőségekkel kapcsolatban érkeztek. E tényezővel a végzetteknek kevesebb, mint kétharmada elégedett ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival A foglalkoztatottak körében Az elégedettek/teljesen elégedettek aránya Százalék N=16378; 16334; 17007; 16997; 17006; 16997; Elégedettség a munka összességével Elégedettség a munka tárgyi körülményeivel Elégedettség a munka személyi körülményeivel 76,30% 72,80% 75,90% Elégedettség a jövedelemmel Elégedettség a munka presztízsével Elégedettség a karrierlehetőségekkel 56,80% 63,70% 62,20% Elégedettség a munka szakmai részével 78,30% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% A képzési területi vizsgálat során az elégedettség három aspektusát emeltük ki: a munka presztízsével, szakmai jellegével és a hozzá társuló jövedelemmel kapcsolatos értékelési szempontokat. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, egészségügy, jog, közigazgatás és informatikai területen végzettek a legelégedettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított presztízs és jövedelem tekintetében épp a pedagógiai, közigazgatási és gazdasági diplomások adják a legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e két szempontból is kedvezően ítélik meg munkájukat. Értékelésükben a gazdaságtudományi diplomásokhoz hasonlóak. Munkájuk kedvező társadalmi elismertségéről rajtuk kívül a jogi diplomások jeleznek vissza az átlagnál nagyobb arányban. Minden szempontból az átlag alatt marad ugyanakkor a sport-, társadalom- és bölcsészettudományi végzettek elégedettsége ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként 93

94 A foglalkoztatottak körében Az elégedettek/teljesen elégedettek aránya Százalék N=16833; 16841; Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 57,0% 63,8% 78,3% 55,2% 62,8% 71,9% 52,1% 58,0% 75,6% 47,6% 55,6% 72,8% 50,7% 45,1% 82,6% 45,3% 54,1% 79,6% 44,7% 55,0% 80,5% 61,4% 73,7% 79,5% 52,7% 67,1% 80,5% 69,4% 77,2% 80,5% 64,9% 71,4% 78,9% 53,8% 58,4% 76,2% 55,1% 64,9% 76,4% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% Elégedettség a jövedelemmel Elégedettség a munka presztízsével Elégedettség a munka szakmai részével Az elégedettséget nemek szerinti bontásban vizsgálva lényegi eltérést a két nem visszajelzései között a jövedelem és a végzett munka presztízse kapcsán találunk. E válaszok rendre a férfiak fentiekben bemutatott kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetét tükrözik vissza ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint A foglalkoztatottak körében Az elégedettek/teljesen elégedettek aránya Százalék N=16495; 16505;

95 56,8% 63,4% 78,2% Nő 54,1% 60,2% 78,1% Férfi 60,9% 68,6% 78,4% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% Elégedettség a jövedelemmel Elégedettség a munka presztízsével Elégedettség a munka szakmai részével 95