Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA Adatfelvétel módja és ideje...

Átírás

1 Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a ben végzett hallgatók körében 2011.

2 Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA Adatfelvétel módja és ideje Kérdéstípusok Adatfeldolgozás és adatközlés Az eredmények bemutatásának módja Kerekítéssel összefüggő szabályok: Statisztikai hibahatár, konfidencia-intervallum, megbízhatósági szint A szignifikancia-szint meghatározása és a változók közötti kapcsolatok elemzése TANULMÁNYOK ÉS TANULMÁNYI TERVEK Tanulmányok a Szolnoki Főiskolán a mintaképző szakjára vonatkozóan Korábbi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán Jelenlegi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán Tanulmányi tervek a Szolnoki Főiskolán Végzés utáni, befejezett tanulmányok más intézményben Jelenlegi tanulmányok más intézményben További tanulmányi tervek más intézményben III. A SZOLNOKI FŐISKOLA VÉGZETTJEINEK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI Állandó munkahely az abszolutórium megszerzése után A jelenlegi/utolsó munkahely jellemzői A kérdezett beosztása A jelenlegi/utolsó munkahely elégedettség Jelenlegi/utolsó fő tevékenység kapcsolata a végzettséggel

3 15. Jövedelem Karrier-terv IV. A SZOLNOKI FŐISKOLA ÉRTÉKELÉSE A Szolnoki Főiskola presztízse A főiskolai oktatással való elégedettség A Szolnoki Főiskolával való teljes elégedettség V. KAPCSOLATTARTÁS A SZOLNOKI FŐISKOLÁVAL VI. A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK, PRIORÍTÁSOK MEGFOGALMAZÁSA

4 I. A populáció és a minta sajátosságai A vizsgálati populációt a között a Szolnoki Főiskolán végzett (legalább abszolutóriumot szerzett) hallgatók jelentették, összesen 2690 fő. A 871 fős minta szak és tagozat szerint reprezentálja a populációt. A minta kisebb, az adatfelvétel során történő torzulásait súlyozással korrigáltuk vagyis egy matematikai eljárással biztosítottuk, hogy a megadott szempontok, azaz a szak és tagozat szerint a minta összetétele megfeleljen a vizsgálati populáció megoszlásának. A következő táblázatok a megkérdezett volt hallgatók megoszlását mutatják a súlyozott mintán, ami a mintakiválasztásnak és a súlyozásnak köszönhetően reprezentatívnak tekinthető a vizsgálati populációra, azaz a Szolnoki Főiskola és között végzett hallgatóira. A hallgatók legnagyobb része, több, mint fele nappali tagozaton végezte tanulmányait, míg egyharmaduk levelező tagozaton, 14%-uk pedig távoktatás keretei között. A hallgatók között arányukat tekintve kiemelkednek a kereskedelmi (31%), az idegenforgalmi és szálloda (23%), valamint a külgazdasági (20%) szakon végzettek. A mintában mind a három vizsgált évfolyamból elegendő számú hallgató került bele ahhoz, hogy a statisztikai elemzés során ezt a szempontot is figyelembe vegyünk. A minta bemutatása során az alábbi táblázatokban az alapvető tanulmányi (szak, tagozat, végzés éve) és személyes jellemzők (nem, életkor, lakóhely) mellett tájékoztató jelleggel az egykori hallgatók életviteléve kapcsolatos jellemzőket is megadunk (családi állapot, gyermekek száma stb). 4

5 A válaszadók tanulmányi és személyes jellemzői 1. (százalékos megoszlások a súlyozott mintán, N=871) agrármérnök szak 5% idegenforgalmi és szálloda szak 23% kereskedelmi szak 31% Szak 1 (a mintaképző szak alapján) külgazdasági szak 20% mg-i és élelmiszeripari gépészmérnök szak 3% műszaki menedzser szak 1% tájgazdálkodási mérnök szak 8% vendéglátó és szálloda szak 10% Tagozat nappali 52% levelező 34% távoktatás 14% Tanulmányai befejezésének éve (a mintaképző szak alapján) % % % adathiány 1% 1 A tanulmányban az agrármérnök, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök és a műszaki menedzser szakokat összevontuk mezőtúri szakok néven e szakok külön-külön olyan kicsi elemszámmal szerepelt a mintában, hogy önmagukban nem voltak alkalmasak a statisztikai feldolgoz. 5

6 6

7 A válaszadók tanulmányi és személyes jellemzői 2. (százalékos megoszlások a súlyozott mintán, N=871) legfeljebb 25 éves 16% éves 53% Kor éves 16% 35 év feletti 14% adathiány 1% házas 32% Családi állapota egyedülálló 33% kapcsolatban él 35% adathiány 0% Gyerekek száma nincs gyerekük 73% 1 gyerek 16% 2 gyerek 9% 3 gyerek 2% 4 gyerek 0% adathiány 0% Háztartáslétszám 1 fő 8 2 fő 32 3 fő 32 4 fő 21 7

8 5 vagy több fő 6 adathiány 1 8

9 A válaszadók tanulmányi és személyes jellemzői 3. (százalékos megoszlások a súlyozott mintán, N=871) Lakóhely településtípusa Főváros 26% Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 22% ebből: Szolnok 4% Egyéb város 38% Község 13% Külföld 1% válaszhiány 0% 9

10 A válaszadók tanulmányi és személyes jellemzői 4. (százalékos megoszlások a súlyozott mintán, N=871) Megye Budapest 26% Bács-Kiskun megye 8% Békés megye 6% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4% Csongrád megye 5% Győr-Moson-Sopron megye 1% Hajdú-Bihar megye 8% Heves megye 2% Jász-Nagykun-Szolnok megye 13% Komárom-Esztergom megye 0% Nógrád megye 0% Pest megye 17% Somogy megye 0% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2% Tolna megye 0% Vas megye 0% 10

11 Veszprém megye 0% Zala megye 0% Külföld 1% adathiány 7% 11

12 II. Az adatfelvétel módszertana 1. Adatfelvétel módja és ideje Az adatfelvétel személyes megkereséssel történt. A kutatásban résztvevő végzett diákokat a Szolnoki Főiskola listájából választottuk ki a megadott mintaszempontok alapján véletlenszerűen. Az adatfelvételre március április során került sor. 2. Kérdéstípusok A kérdezés során használt kérdéstípusok a következők voltak: Nyitott kérdések Ez esetben a kérdésre a válaszadó saját szavaival válaszol. E válaszokat utólagosan bekódoljuk, tehát az összes válasz alapján általunk meghatározott kategóriákba soroljuk, és a továbbiakban a hagyományos statisztikai módszerekkel elemezzük. Amennyiben több válasz is adhat a megkérdezett, a válaszok összege meghaladhatja a 100%-ot. Zárt kérdések Ez esetben a kérdéshez előre megadott válaszelemek tartoznak, és a kérdezett ezek közül választhat egyet, vagy többet. Ha csak egyet választ, a válaszkategóriák megoszlása (az adathiánnyal együtt) 100%-ot ad ki. (Természetesen a kerekítési szabályok alkalmazása miatt a válaszok összege kis mértékben eltérhet a 100%-tól ebben az esetben is.) Amennyiben több választ is választhat a megkérdezett, akkor az összes válaszhoz tartozó említési arányok összege lényegesen is meghaladhatja a 100%-ot. 12

13 A zárt kérdéseket a válaszlehetőségeik típusa alapján alapvetően két csoportba sorolhatjuk: - kategoriális (pl. nem: férfi vagy nő) - kategoriális válaszok esetében a megoszlásokat vizsgáljuk, tehát hogy az egyes válaszlehetőségeket a kérdezettek hány százaléka választotta. - skálás válaszok (pl. elégedettség). Jelen kutatásban kétféle skála fordul elő: - Verbális/ordinális skálák: ezek olyan ordinális mérési szintű skálák, ahol a válaszkategóriákat szavak, kifejezések, vélemények jelentik, de ezek egyértelműen sorba rendezhetőek (pl. nagyon fontos elég fontos fontos nem fontos). Mivel jelen tanulmányban nem használunk más típusú ordinális mérési szintű változót a verbális skálákon kívül, a két kifejezés a gyakorlatban megfeleltethető egymásnak. Noha ezekben az esetekben nem lehetünk biztosak az egyes válaszkategóriák közötti távolság egyenlőségében, a társadalomtudományos gyakorlatnak megfelelően és a könnyebb áttekinthetőség, összevethetőség érdekében e skálák esetében is megadjuk a magasabb mérési szintű változókra jellemző egyik legfontosabb ismérvet, az átlagot. A leggyakrabban használt ordinális skála a tanulmányban az iskolában szokásos 5-fokú skála, amelyet a különböző szempontok szerinti elégedettség mérésére használunk. A skála értékeinek (1 5) verbális megfelelői (vagyis a válaszkategóriák, amelyek közül a kérdezett választhat) az adott kérdéshez alkalmazkodnak. - Arányskálák: olyan skálák, ahol a két egymást követő skálaérték közötti távolság egységesen meghatározható, és a skálának van abszolút nulla pontja is. Az ilyen legmagasabb mérési szintű skálák előnye, hogy mindenfajta statisztikai felhasználásra alkalmasak, hátrányuk, hogy az empirikus társadalomkutatásban rendkívül ritkán fordulnak elő, ilyen skálát képeznek például a jövedelemmel kapcsolatos kérdések. A skálás válaszok esetében jellemzően mind a válaszok százalékos megoszlását, mind az átlagát megadjuk. 13

14 3. Adatfeldolgozás és adatközlés Az eredmények bemutatásának módja A táblázatok és ábrák, amennyiben külön nem jelöljük az eltérést, a teljes mintára vonatkozó megoszlást tartalmazzák. A tanulmány során feltüntetjük, hogy egyes kérdések milyen alapsokaságra vonatkoznak, és hány megkérdezettet érintenek. A skála típusú kérdések esetében az átlagértékek megadása az érdemi válaszadók körében történik. Érdemi válaszok alatt az egyértelmű értékeléseket értjük, azaz nem tartoznak ide a nem tudom válaszok, valamint a válaszmegtagadások. A skála típusú kérdésekre adott válaszok vizsgálata során a válaszok átlaga mellett bemutatjuk azok szórását és relatív szórását 2 is. Az adatok összefüggésének vizsgálatakor azonban már nem közvetlenül ezekre az adatokra támaszkodunk, hanem az SPSS programcsomag használatával elvégzett variancia-elemzések és t- tesztek eredményeire. Bizonyos kérdések esetében előfordult, hogy a megkérdezettek egy része nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésekre. Az ilyen jellegű válaszokat nem tudja, nem válaszol, vagy az ábrákon rövidítve NT/NV-vel jelöljük. Az ábrákon a könnyebb áttekinthetőség kedvéért nem feltétlenül 0 100% skálákon mutatjuk be a megoszlásokat, hanem a válaszok gyakoriságához jobban illeszkedő intervallumban (pl % között). Az ábrák felett mindig egyértelműen feltüntetjük a skála minimum és maximum értékét, valamint az intervallumon belüli megosztással segítjük az adatok egyértelmű értelmezését. 2 A szórás és az átlag hányadosát százalékos formában. 14

15 Az adatok bemutatása során törekedtünk a könnyebb olvashatóságot támogató ábrák használatára az alapvető adatok ismertetetése során. Ugyanakkor az ábrák nem teszik lehetővé, hogy bizonyos információmennyiségnél többet helyezzünk el rajtuk áttekinthető módon. Ezért sok esetben a főbb megoszlásokat ismertető ábrák mellett kiegészítő jelleggel táblázatokat is alkalmazunk az eredmények bemutatására. Ezekben az áttekinthetőség és összevethetőség érdekében szerepeltetjük az ábrákon megtalálható információkat is, de minden esetben további adatokkal egészítjük ki azokat. Az ennek következtében fellépő részleges adat-redundanciát csak a könnyed áttekinthetőséget lehetővé tevő ábrák mellőzésével vagy a táblázatok csonkolásával, a főbb tendenciákra utaló alapvető adatok mellőzésével lehetett volna elkerülni. A jelenlegi megoldás lehetővé teszi, hogy az olvasó a főbb tendenciák ismeretében, igényének megfelelően további, részletes információkhoz jusson a táblázatok tanulmányozásával. Kerekítéssel összefüggő szabályok: - a kerekítést a sztenderd szabályok szerint végezzük, tehát, 0,5-től kezdődően felfelé, 0,5 alatt lefelé kerekítünk - a megoszlások összege a kerekítések miatt kis mértékben eltérhet a 100%-tól - ha egy válaszelemet senki sem választott, azt - jellel, hogyha kevesebb, mint 0,5% választotta, azt 0% -kal jelöljük. Statisztikai hibahatár, konfidencia-intervallum, megbízhatósági szint A véletlen mintás adatfelvételek szabályai szerint a 2690 elemű vizsgálati populáció és a 871 elemű minta esetében 95%-os megbízhatósági szinten a mintavételi hiba legfeljebb +/- 2,8%. Ez azt jelenti, hogy ha minden lehetséges módon 871 fős mintát vettünk volna a 2690 fős populációból, akkor a minták 95%-ban a mért válaszarány nem térne el a populációt jellemző 15

16 tényleges aránytól +/- 2,8%-nál nagyobb mértékben. Amennyiben egyes kérdések nem a populáció egészére, hanem csak annak egy részére vonatkoznak, a hiba mértéke ennél nagyobb lehet. A szignifikancia-szint meghatározása és a változók közötti kapcsolatok elemzése Összhangban azzal, hogy az adatok közléséhez megadott konfidencia-intervallumot 95%-os megbízhatósági szint mellett adtuk meg, minden összefüggés bemutatása során az empirikus társadalomkutatásokban leginkább elterjedt 0,05 szignfikancia-szintet tartottuk szem előtt. Ami azt jelenti, hogy akkor és csak akkor tekintettünk egy összefüggést szignifikánsnak és mutattuk be, ha statisztikailag legfeljebb 5%-nyi esetben fordulhatna elő, hogy a mintában tapasztalt összefüggést csak mintavételi hiba okozta és az valójában nem érvényes a populációra. Az adatok közötti összefüggések elemzése során a kapcsolatok szignifikanciájának ellenőrzésére nominális mérési szintű változók esetében a Pearson-féle χ 2 -statisztikát és indokolt esetben a kiigazított reziduálisok (adjusted standardized residuals) értékét használtuk fel, míg magasabb mérési szintű változók esetében a varianciaelemzést (ANOVA), illetve t-próbát végeztünk. Minden esetben a fentebb meghatározott 0,05-ös szignfikancia-szintet tekintettük mérvadónak. Mivel a statisztikai próbák konkrét eredményeinek folyamatos bemutatása nagymértékben rontaná a szöveg olvashatóságát, ezeket csak a tanulmány mellékletében átadott SPSS-output táblák tartalmazzák. 16

17 Tanulmányok és tanulmányi tervek 3. Tanulmányok a Szolnoki Főiskolán a mintaképző szakjára vonatkozóan A ben végzettek túlnyomó többsége még hagyományos főiskolai képzésben részesült (97%-uk), de a bolognai folyamat eredményeként megjelentek az elsőként végzett BA-hallgatók is a mintában, a végzettek 2% már megszerezte bachelor képzésben diplomáját. Hogy milyen szintű képzésben szerezték a diplomájukat vagy abszolutóriumukat, atekintetben nincs különbség a kérdezettek szakja, tagozata és végzésük éve szerint. Milyen szintű képzésben szerzett diplomát, abszolutóriumot? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 90% 92% 94% 96% 98% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett Hagyományos főiskolai képzésben képzésben (alapképzés - bolognai rendszer) NT/NV A Szolnoki Főiskolán végzett hallgatók közel hattizede (58%) államilag finanszírozott képzésben szerezte a diplomáját, ezen kívül további 4% állami és költségtérítéses képzésben is részt vett. 17

18 38%-uk költségtérítéses képzésben tanult. Az, hogy valaki milyen képzési struktúrában végezte főiskolai tanulmányait összefügg választott szakjával is: - A kereskedelmi szakot végzettek csaknem fele (48%) költségtérítéses képzésben vett részt, míg a mezőtúri szakosoknak csak a 17%-ára jellemző ez; - a tájgazdálkodási mérnök, illetve a mezőtúri szakok volt hallgatóinak 21, illetve 16%-a mind állami, mind költségtérítéses oktatásban részt vett, miközben a más szakon végzetteknek csupán 0-4%-ára jellemző a kétféle finanszírozási forma együttes jelenléte a képzésükben. Természetszerűen a tagozat szoros összefüggésben van a finanszírozás módjával: míg a nappalisok 92%-a államilag finanszírozott képzésben vett részt, addig a levelezősök 27, a távoktatásban végzettek 7%-áról mondható el ugyanez; a távoktatottak 93%-a fizetett tandíjat. A 2007-ben végzettekre jellemző leginkább, hogy mindkét finanszírozási forma mellett tanultak (7%-uk). 18

19 Milyen finanszírozási formájú képzésben szerzett diplomát, abszolutóriumot? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett Államilag finanszírozott képzésben Mind állami, mind költségtérítéses képzésben Költségtérítéses képzésben NT/NV Ugyan a megkérdezettek közel hattizede tanulmányai befejezésekor már rendelkezett a végzettség megszerzéséhez előírt nyelvvizsgával, nyelvvizsgákkal (57%), négytizedük számára ez problémát jelentett. 27% arról számolt be, hogy a mai napig nem sikerült letennie a szükséges nyelvvizsgákat. További 6%-nak tanulmányai befejezésekor még egyáltalán nem, 8%-nak részben nem voltak meg a szükséges nyelvvizsgái. 19

20 Az idegenforgalmi és szálloda, valamint a vendéglátó és szálloda szakon végzettek teljesítették legnagyobb arányban a diplomához szükséges nyelvvizsga, nyelvvizsgák követelményét, de még körükben is 21 illetve 25%-ról mondható el, hogy a mai napig nem rendelkezik a megfelelő nyelvvizsgával. Az, hogy egyáltalán nem sikerült teljesíteni a nyelvvizsga-követelményeket, az a kereskedelmi szakon végzettekre jellemző a leginkább (35%). A külgazdasági szakot végzettek 53%- ának volt nyelvvizsgája a tanulmányai befejezésekor, de 17%-uk csak részben teljesítette a nyelvvizsga-követelményeket, míg további 31% egyáltalán nem. A tájgazdálkodási mérnök és a mezőtúri szakot végzettekre a többieknél nagyobb arányban, de így is csak 5-6%-ban jellemző, hogy koruk miatt nem kellett nyelvvizsgát tenniük. 20

21 Rendelkezett tanulmányai befejezésekor a végzettség megszerzéséhez előírt nyelvvizsgával, nyelvvizsgákkal? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett igen, minden előírt nyelvvizsgával rendelkezett nem, csak részben rendelkezett az előírt nyelvvizsgával nem, egyáltalán nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával a mai napig nem rendelkezik az előírt nyelvvizsgával kora miatt nem kellett nyelvvizsgát tennie NT/NV Aki a végzéskor nem, vagy csak részben teljesítette a nyelvvizsgákra vonatkozó követelményeket, azok hattizede a végzést követő egy évben letette a nyelvvizsgát. További 10% számára ehhez legfeljebb két év kellett, 14% számára ennél több idő. (A kérdezettek 16%-a már nem tudta, vagy 21

22 nem akarta megmondani, mennyi idő telt el az abszolutórium megszerzése és a hiányzó nyelvvizsgája között.) Tanulmányai befejezése (az abszolutórium megszerzése) után mennyi időn belül sikerült megszereznie az előírt nyelvvizsgát? (válaszok százalékos megoszlása, N=127 3 hónapon belül 16% 15% 4 6 hónapon belül 14% 20% 7 12 hónapon belül hónapon belül 10% Több mint 24 hónap 25% Nem tudom/nem emlékszem 22

23 4. Korábbi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy azon a szakon kívül, ami alapján a kérdezett a mintába került, ezt a szakot megelőzően, ezt követően jelenleg, illetve a jövőben tervez-e tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán. Korábban a kérdezettek 3%-a (29 fő) folytatott tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán. A korábbi tanulmányokra vonatkozó összefüggések: - távoktatásban végzettek közül senki sem tanult korábban a Szolnoki Főiskolán; - a 2008-ban végzettek 5%-a tanult korábban is a főiskolán, míg a másik két évfolyamon végzetteknek 2-3%-a. 23

24 Korábban folytatott-e a Szolnoki Főiskolán más szakon, vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett 3 97 Igen Nem Mivel azok között, akik korábban is tanultak a Szolnoki Főiskolán mindössze ketten említettek többféle tanulmányokat a következőkben az elsőként említett (korábbi) képzésre vonatkozó válaszokat mutatjuk be. 24

25 A mintába kerülés alapját jelentő szakot megelőző elsőként említett szakjukat a korábban már itt tanulók (29 fő) legnagyobbrészt hagyományos főiskolai képzésben (33%) vagy alapképzésben (25%) végezték. Milyen típusú felsőfokú képzésben végezte korábbi tanulmányait a Szolnoki Főiskolán? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik korábban is tanultak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=29) % alapképzés (BA/BSc) 25 mesterképzés (MA/MSc) 3 hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés 33 felsőfokú szakképzés 8 szakirányú továbbképzés 8 adathiány 22 Korábban elvégzett szakját 51%-uk diplomával zárta, de 10% esetében a tanulmányok lezárása még folyamatban van. Korábbi, Szolnoki Főiskolán végzett tanulmányait hogyan fejezte be? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik korábban is tanultak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=29) % diplomával 51 államvizsgával 3 oklevéllel 7 félbehagytam, nem fejeztem be 3 folyamatban van jelenleg is 10 25

26 adathiány 26 Második szakot ketten említettek, egyikük alapképzésben vett részt, a másikuk szakirányú továbbképzésben mindketten diplomával zárták tanulmányaikat. 5. Jelenlegi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán Jelenleg a kérdezettek 2%-a (15 fő) folytat tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán. A jelenlegi tanulmányokra vonatkozó összefüggések: - az idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek a többieknél nagyobb arányban tanulnak jelenleg is a főiskolán - a nappali tagozaton végzettekről ugyanez mondható el. 26

27 Jelenleg folytat-e a Szolnoki Főiskolán más szakon, vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett 2 98 Igen Nem A mintába kerülésük okán megadott szak mellett más, jelenleg is folytatott tanulmányukul szolgáló szakjukat az itt tanulók (15 fő) elsősorban mesterképzés vagy alapképzés formájában végzik: Milyen típusú felsőfokú képzésben végzi egyéb tanulmányait a Szolnoki Főiskolán? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik jelenleg is tanulnak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=15) 27

28 % alapképzés (BA/BSc) 29 mesterképzés (MA/MSc) 37 hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés 19 adathiány 15 Második, jelenleg is végzett szakot egyvalaki említett, amelyet mesterképzésben végez. 28

29 6. Tanulmányi tervek a Szolnoki Főiskolán A kérdezettek 7%-a (62 fő) tervezi, hogy újabb tanulmányokba kezd majd az intézményben, 19% még bizonytalan e téren. A jövőbeli tanulmányokra vonatkozó összefüggések: - kereskedelmi szakot végzettek nagyobb arányban (11%) terveznek további tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán - a távoktatásban és a 2008-ban végzettek a többieknél bizonytalanabbak a témában. 29

30 Tervezi-e, hogy folytatni fog a Szolnoki Főiskolán más szakon, vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben további tanulmányokat? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett Igen Nem Még nem tudom 30

31 Az első említett szakjukat a további tanulmányokat tervezők (62 fő) elsősorban mesterképzés (28%) vagy alapképzés (24%) keretében tervezik végezni. Milyen típusú felsőfokú képzésben tervezi végezni egyéb tanulmányait a Szolnoki Főiskolán? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik azt tervezik, hogy a továbbiakban még tanulnak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=62) % alapképzés (BA/BSc) 24 mesterképzés (MA/MSc) 28 doktori képzés (PhD/DLA) 4 hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés 16 felsőfokú szakképzés 5 szakirányú továbbképzés 6 adathiány 17 Második szakot egyvalaki említett, amelyet alapképzésben tervez majd elvégezni. 31

32 7. Végzés utáni, befejezett tanulmányok más intézményben A Szolnoki Főiskola ben végzett hallgatóinak 4%-a (32 fő) tanult más felsőoktatási intézményben is a Szolnoki Főiskola elvégzése után a 2007-ben végzettek a többieknél nagyobb, 6%-os arányban. A Szolnoki Főiskolán elvégzett tanulmányai után folytatott még további tanulmányokat más intézményben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett 4 96 Igen Nem 32

33 8. Jelenlegi tanulmányok más intézményben A vizsgált populáció 4%-a (34 fő) folytat jelenleg is felsőfokú tanulmányokat más felsőoktatási intézményben. Akik nappalin végeztek, azoknak 6%-ára jellemző ez, míg a levelezősök, távoktatásban tanulók 1-2%-ára. A Szolnoki Főiskolán elvégzett tanulmányai után, jelenleg folytat-e még további tanulmányokat más intézményben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett 4 96 Igen Nem 33

34 A Szolnoki Főiskola végzett hallgatói közül azok, akik jelenleg is a felsőoktatásban tanulnak (34 fő), már többnyire a bolognai rendszerben képezik magukat: kétharmaduk mesterképzésben (MA/MSc), egyötödük alapképzésben (BA/BSc) tanul. 34

35 Milyen képzésben tanul jelenleg? (az egyes választípusokat említők százalékos aránya azok körében, akik jelenleg is tanulnak más felsőoktatási intézményben, N=34) % Alapképzés (BA/BSc) 23 Mesterképzés (MA/MSc) 64 Doktori képzés (PhD/DLA) - Hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés 6 Felsőfokú szakképzés - Szakirányú továbbképzés 6 A jelenleg is felsőfokú tanulmányokat folytató, Szolnoki Főiskolán végzett diákok közel fele jelenleg költségtérítéses képzésre jár, ugyanennyien államilag támogatott oktatásban részesül. Háromnegyedük (76%) levelező tagozaton tanul, egynegyedük (24%-uk) a hagyományos diákélet napjait toldotta meg ők nappali tagozaton tanulnak. Milyen finanszírozási formában tanul? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik tanulnak jelenleg más felsőoktatási intézményben, N=34) % Államilag támogatott 47 Költségtérítéses 47 Mindkettőben 3 NT/NV 3 Milyen tagozaton tanul? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik tanulnak jelenleg más felsőoktatási intézményben, N=34) 35

36 % Nappali 24 Esti - Levelező 76 Távoktatás - NT/NV - 36

37 9. További tanulmányi tervek más intézményben A kérdezettek 7%-a tervezi, hogy más felsőoktatási intézményben fog még tanulni nagyobb arányban tervezik ezt a mezőtúri szakokon végzettek, bizonytalanabb a kérdésben a 2008-ban végzett évfolyam. A Szolnoki Főiskolán elvégzett tanulmányai után, tervei szerint folytatni fog-e még további tanulmányokat más intézményben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett Igen Nem Még nem tudom 37

38 Akik nem (csak) a Szolnoki Főiskolán folytatták, folytatják vagy szeretnék folytatni tanulmányaikat, hanem máshol, jórészt nem a főiskola képzésének színvonala, hanem bizonyos képzésterületek hiánya, illetve a földrajzi távolság miatt keresnek másik felsőoktatási intézményt. Az érintettek közel egynegyede említette, hogy nincs olyan képzés a Szolnoki Főiskolán, amin részt szeretett volna, vagy szeretne venni. 19%-ukat a távolság készteti arra, hogy ne Szolnokot válasszák. 7-7%-uk magasabb szintű képzést választana, illetve jobb minőségű képzést, elismertebb intézményt keres, 5%-nak pedig az érdeklődési területe változott, most mást szeretne tanulni, mint amibe belekezdett. 33%-nyian nem tudtak vagy nem akartak érdemi választ adni a kérdésre. Mi az oka annak, hogy nem a Szolnoki Főiskolán folytatta/ folytatja/ tervezi folytatni tanulmányait? (az egyes választípusokat említők aránya azok körében, akik a Szolnoki Főiskola után másutt tanultak, tanulnak vagy terveznek tanulni; az érdemi választ adók körében, N=116) % nincs megfelelő (olyan) képzés 23 távolság miatt, közelebb van 19 minőségibb oktatás, elismertebb iskola 7 magasabb szintűt szeretne (iskolai szint 7 más érdekli már 5 egyéb 6 válaszhiány 33 38

39 Arra a kérdésre, hogy van-e olyan felsőfokú, posztgraduális vagy egyéb szakirányú képzés, amit hiányol a Szolnoki Főiskola kínálatából, amit szívesen elvégezne itt, ha lehetősége lenne rá, a válaszadók 92%-a nem tudott érdemi választ adni, nem tudom -mal felelt, vagy nem válaszolt a kérdésre. A minimális mennyiségű említéseket a következő táblázat tartalmazza. Van olyan felsőfokú, posztgraduális vagy egyéb szakirányú képzés, amit hiányol a Szolnoki Főiskola kínálatából, amit szívesen elvégezne itt, ha lehetősége lenne rá? (az egyes választípusokat említők aránya, N=871; mivel egy válaszadó több választ is említhetett, a válaszok összege meghaladhatja a 100%-ot) % adó és pénzügy 2 nyelv 1 magasabb szint (egyetem) 1 közgazdász 0 marketing 0 egyéb pénzügyi terület 2 egyéb 3 NT/NV 91 Akik azért választottak vagy választanának más felsőoktatási intézményt további tanulmányaikhoz, mert a Szolnoki Főiskolán hiányolják az érdeklődési körüknek megfelelő képzést (27 fő), legnagyobb arányban adó- és pénzügy (4 fő), illetve egyéb pénzügyi területhez (3 fő) kapcsolódó képzést látnának szívesen a Főiskola kínálatában. (A megkérdezettek többsége ebben az érintettebb körben sem adott érdemi választ a kérdésre.) 39

40 40

41 III. A Szolnoki Főiskola végzettjeinek munkaerő-piaci jellemzői 10. Állandó munkahely az abszolutórium megszerzése után A Szolnoki Főiskolán végzettek 91%-ának van jelenleg állandó munkahelye, és további 5%-nak jelenleg ugyan nincs, de korábban volt állása. A legjellemzőbb, hogy a végzettek cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgoznak - 82%-uk így dolgozik, s mindössze 2% él alkalmi jellegű, szerződéses munkákból. A kérdezettek 2%-a saját vállalkozását működteti. 5%-nak van állása, de jelenleg inaktív státuszban van. Az idegenforgalmi és szálloda szakon végzettekre a többieknél jobban jellemző, hogy megbízásos munkákban dolgoznak (4%-uk), a mezőtúri szakokon végzettekre az önálló vállalkozás indítása (6%-uk). A külgazdasági szakon végzettekre a többieknél nagyobb arányban jellemző a munkanélküliség (10%-uk). A nappali tagozaton végzettekre a többieknél jobban jellemző, hogy alkalmi vagy szerződéses munkát végeznek, és az is, hogy nem találtak munkát. A levelezőn végzetteknek 8%-ának van ugyan munkahelye, de jelenleg inaktív státuszban van. A 2007-ben végzettek a többieknél nagyobb arányban dolgoznak cégnél, intézménynél teljes munkaidőben, a 2008-ban végzettek körében a saját vállalkozás illetve a munkanélküli státusz, a 2009-ben végzettek körében a szerződéses munkák vállalása jellemző a többieknél inkább. A következő ábra a jelenlegi munkavállalói státuszt mutatja szakonként, tagozatonként, a végzés éve szerint. Az utolsó sor az összes kérdezett körében mutatja az adatokat. 41

42 Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 2% 2% 5% 1% 0% 1% 1% 6% Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek Igen, saját vállalkozásomat irányítom, saját vállalkozásomba Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok Nem, jelenleg munkanélküli vagyok. Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok. Nem, jelenleg más forrásból származó jövedelmeimből élek 82% Egyéb Nem válaszol 42

43 A következőkben a jelenlegi és a múltbeli gazdasági aktvitást, valamint a munkahely keresési terveket egy ábrában mutatjuk be. (Akiknek jelenleg nincs munkahelye, azokat eldöntendő kérdéssel arról kérdeztük, hogy volt-e munkahelyük az első felsőfokú végzettségük megszerzése óta; akiknek nem volt, azoktól szintén eldöntendő kérdéssel megérdeklődtük, hogy kerestek-e egyáltalán állást.) A nappalin végzettekre kevésbé jellemző, hogy van jelenleg állásuk. Szak és a végzés éve szerint nincs eltérés abban, hogy a végzetteknek van-e, volt-e munkahelye, illetve kerestek-e munkát. Állásvállalás, álláskeresés (válaszok százalékos megoszlása, N=871) nem volt nem volt nincs még még állása, de állása, állása és korábban de nem is volt keresett keresett jelenleg van állása nem válaszolt Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok Tagozat szerint nappali levelező távoktatás A végzés éve szerint Összes kérdezett

44 44

45 A következőkben az államvizsga (abszolutórium) megszerzése utáni elhelyezkedés gyorsaságát vizsgáltuk, a válaszadók a felsorolt válaszelemek közül egyet választhattak. A Szolnoki Főiskola (jelenleg vagy korábban) munkahellyel rendelkező végzettjeinek 51%-a már az államvizsga (abszolutórium) megszerzése előtt állandó munkahelyen dolgozott, 12%-uk egy hónapon belül, 16% 1-3 hónap alatt, 10% pedig 4-6 hónap alatt talált munkalehetőséget magának. Szakonként és tagozatonként is találunk jellemző eltéréseket abban, hogy a végzettek milyen gyorsan tudtak elhelyezkedni. A nappali képzésben részt vevőknek 26%-a dolgozott már diploma előtt a munkahelyén, eközben a levelezős képzésben végzetteknek a 73, a távoktatásban végzetteknek 86%-a. A nappalisok kétharmada (69%) egy éven belül talált munkahelyet magának, és csak 4% esetében tartott ez egy évnél tovább. Szakonként a kereskedelmi és a tájgazdálkodási mérnök szakon végzettekre jellemző leginkább, hogy már úgy végeznek, hogy van közben munkahelyük. A vendéglátó és szálloda szakosokra ez a többieknél kevéssé jellemző (40%-ukra), de 59%-uk nekik is egy éven belül munkát talált. 45

46 A Szolnoki Főiskolán megszerzett államvizsga/abszolutórium után mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie első állandó munkahelyén? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 10% 7% 2% 1% 1% az államvizsga (abszolutórium) előtt már azon a helyen dolgoztam az államvizsga (abszolutórium) után 1 hónapon belül 1-3 hónap alatt 4-6 hónap alatt 16% 12% 51% 7-12 hónap alatt az államvizsgát (abszolutóriumot) követően több mint 12 hónap alatt nem sikerült még állandó munkahelyen elhelyezkednem NT/NV 46

47 A Szolnoki Főiskolán megszerzett államvizsga/abszolutórium után mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie első állandó munkahelyén? az államvizs ga előtt már azon a helyen dolgoztam 1 hónapon belül 1-3 hónap alatt 4-6 hónap alatt 7-12 hónap alatt több mint 12 hónap alatt nem sikerült még elhelyezkednem Szak szerint idegenfor -galmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdál kodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok Tagozat szerint nappali levelező távoktatás A végzés éve szerint NT/NV Összes kérdezett

48 48

49 11. A jelenlegi/utolsó munkahely jellemzői A jelenlegi/utolsó munkahely ágazata jellemzően a kereskedelem, javítás, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás valamint a pénzügyi közvetítés - hogy a kérdezett mely ágazatban dolgozik vagy dolgozott, azt természetesen az határozza meg leginkább, hogy melyik szakon végzett. (A megfelelő ágazatot az előre megadott 14 ágazati kategória közül kellett a kérdezetteknek kiválasztania, de egyéb választ is adhatott.) 49

50 Az alábbi lehetőségek közül kérjük, válassza ki jelenlegi/utolsó munkahelye ágazatát. (válaszok százalékos meogszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Feldolgozóipar 1% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2% 1% 7% 5% 7% 1% 2% Építőipar Kereskedelem, javítás 9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12% 26% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 8% 16% Közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Egyéb A jelenlegi/utolsó munkahely cégformája döntően Kft (52%) vagy Zrt, Nyrt (28%) bármely más cégformát a kérdezettek 20%-a adott meg. (Munkahelyük cégformáját a kérdezetteknek az előre megadott hat válaszkategória közül kellett kiválasztaniuk, de egyéb választ is adhattak.) 50

51 Természetesen a munkahely cégformája szerinti eltérések főként azzal vannak összefüggésben, hogy ki milyen szakon végzett: - az idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek a többieknél nagyobb arányban helyezkednek el nonprofit szervezeteknél, - a kereskedelmi szakon végzettek másoknál nagyobb arányban találtak állást Zrt-ben, Nyrtben, - a tájgazdálkodási mérnök szakon végzettek inkább találtak helyet a Kht-knél, a nonprofit szektorban, illetve állami, önkormányzati szervezeteknél, - a vendéglátó és szálloda szakon végzettek a többieknél inkább dolgoznak Kft-knek, - a mezőtúri szakokon végzettek pedig saját vállalkozásukban. Tagozat és a végzés éve szerint nem mutatkoztak szignifikáns eltérések. Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 1% 1% Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 0% 3% 3% 6% 3% 3% Bt. Kft. Zrt., Nyrt. Kht. 28% 52% Nonprofit szervezet (alapítvány, egyesület), Önkormányzati Állami Egyéb 51

52 52

53 idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodás i mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) Egyéni Zrt., Nonprofit Bt. Kft. Kht. Önkormányzati Állami Egyéb NT/NV vállalkozó Nyrt. szervezet Szak szerint Tagozat szerint nappali levelező távoktatás A végzés éve szerint Összes kérdezett A munkahelyek 83%-a piaci szférában működik, 16%-a közszférában. (Munkahelyük tulajdonosi szerkezetét az előre megadott két válaszelem közül egynek a kiválasztásával adhatták meg a kérdezettek, illetve egyéb választ is adhattak.) 53

54 A vendéglátó és szálloda szakon végzettek átlag feletti arányban dolgoznak a piaci szférában, a tájgazdálkodási mérnökként végzettek pedig a közszférában. A távoktatásban tanulók a többieknél inkább a piaci szférában helyezkednek el (89%-uk). A végzés éve szerint nem mutatkozott különbség a szegmensek között. Az Ön jelenlegi/utolsó munkahelye: (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 0% 1% 16% Piaci szféra Közszféra Egyéb NT/NV 83% Az Ön jelenlegi/utolsó munkahelye: (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelyük, N=837) Piaci szféra Közszféra Egyéb NT/NV Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

55 Tagozat szerint nappali levelező távoktatás A végzés éve szerint Összes kérdezett A végzetteket nyitott kérdésben megkérdeztük arról is, hogy munkahelyükön milyen a külföldi tőke aránya. A külföldi résztulajdon arányát az érintett kérdezettek számszerűsítve adták meg, és az előforduló értékeket csoportosítottuk válaszkategóriákba. A munkahelyek 36%-ában van valamilyen arányú külföldi tulajdon. Mivel igen magas a válaszhiány aránya (22%), a szegmensenkénti eltéréseket úgy vizsgáljuk, hogy a vizsgálatba nem vonjuk bele azokat, akik nem tudom választ adtak, vagy nem adtak választ. A mezőtúri szakokat végzettek a többieknél nagyobb arányban dolgoznak olyan cégnél, ahol nincs külföldi résztulajdon. Tagozat illetve a végzés éve szerint nem mutatkozik eltérés a külföldi résztulajdon meglétében vagy hiányában a munkahelyekben. A kérdezettek 36%-a dolgozott tehát olyan helyen, ahol volt külföldi résztulajdon körükben érdemes azt vizsgálni, hogy milyen arányú is volt ez a résztulajdon. A 36%-nyi külföldi résztulajdonnal bíró munkahely közül 27%-a teljesen külföldi tulajdonban van; 4%-uknál a külföldi tőke részaránya maximum 50%, 5%-uknál pedig a külföldi tulajdonos többségi, de nem 100%-os tulajdonrésszel bír. 55

56 Tudomása/becslése szerint milyen a jelenlegi/utolsó munkahelyén a külföldi tőke aránya? (válaszok százalékos megoszlása; azok körében akiknek van vagy volt munkahelye, N=738) 22% 27% 42% nincs külföldi résztulajdon max 50% 51-99% 100%-os külföldi tulajdon NT/NV 5% 4% A külföldi résztulajdon arányaiból átlagot számolva, azon munkahelyekben, ahol van ilyen, átlagosan 89% a külföldi tőke aránya (a távoktatásban végzettek munkahelyein legmagasabb a külföldi résztulajdon aránya). 56

57 A külföldi résztulajdon átlagos aránya azok esetében, ahol van ilyen Átlag Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak 88% kereskedelmi szak 92% külgazdasági szak 89% tájgazdálkodási mérnök szak 93% vendéglátó és szálloda szak 87% mezőtúri szakok 79% Tagozat szerint nappali 86% levelező 89% távoktatás 99% A végzés éve szerint % % % Összes kérdezett 89% 57

58 A Szolnoki Főiskola végzettjei jellemzően legalább 20 fős cégeknél/intézményeknél dolgoznak/dolgoztak; 21%-uk munkahelyén ezernél is több főt foglalkoztatnak. Válaszaikat az előre megadott válaszkategóriák közül választhatták ki, egyet. Hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 21% 3% 4% 3% 6% 8% 1 2 fő 3 4 fő 5 9 fő fő fő 12% 17% fő fő fő 1000 főnél több 13% 13% Nem tudja Ha a létszámkategóriákat az érvényben lévő cégméret-kategóriák mentén összevonjuk, akkor a végzettekre szakonként érvényes megállapításokat tehetünk. - A kereskedelmi szakon végzettek 43%-a 250 fős vagy annál nagyobb cégeknél dolgozik. - A tájgazdálkodási mérnök szakon végzettek körében nagyobb azok aránya, akik fős cégeknél helyezkedtek el; - a mezőtúri szakokon végzettek 14%-a 1-4 fős cégeknél dolgozik jellemzően nagyobb arányban, mint a többi szakok végzettjei. Tagozat illetve a végzés éve szerint nincs szignifikáns eltérés szegmensenként. 58

59 59

60 Hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek? (a válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 1-4 fő 5-9 fő fő fő 250 plusz NT/NV Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok Tagozat szerint nappali levelező távoktatás A végzés éve szerint Összes kérdezett

61 12. A kérdezett beosztása A kérdezett beosztására vonatkozó kérdésben az előre megadott válaszelemek közül arra kértük a kérdezettet, hogy egyet válasszon. A megkérdezettek 25%-a vezetőként, 72%-a alkalmazottként dolgozik vagy dolgozott munkahelyén. A vezetők közül 4% felső-, 10% közép- 12% pedig egyéb vezető. A vendéglátó és szálloda szakon végzettek közül nagyobb arányban kerültek ki egyéb vezetők, a mezőtúri szakokon végzettek köréből pedig vállalkozók. Milyen beosztásban dolgozik/dolgozott jelenlegi/ utolsó munkahelyén? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelyük, N=837) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett Felső vezető Közép vezető Egyéb vezető Alkalmazott Egyéni vállalkozó NT/NV 61

62 62

63 Mindössze a válaszadók 1%-ára jellemző, hogy részmunkaidőben dolgozik, 93%-uknak teljes munkaidős állása van (a válaszhiány aránya 5% - eldöntendő kérdésben, a kérdezettek két válaszkategória közül egyet választhattak). A szegmensenként mutatkozó eltérések statisztikailag nem szignifikánsak. Ön a jelenlegi/ utolsó munkahelyén teljes vagy részmunkaidőben dolgozik? (válaszok százalékos megoszlása; azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 80% 85% 90% 95% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett teljes munkaidőben részmunkaidőben NT/NV 63

64 13. A jelenlegi/utolsó munkahely elégedettség A végzettek jelenlegi illetve utolsó munkahelyével kapcsolatos elégedettségét hat szempont mentén vizsgáltuk. Minden szempontnál arra kértük a válaszadókat, hogy mondják el, mennyire elégedettek az adott szemponttal: teljes mértékben, nagymértékben, közepesen, kismértékben vagy egyáltalán nem (egy választ adhattak). A kérdezettek a munka személyi és tárgyi körülményeivel, valamint szakmai, tartalmi részével voltak a leginkább elégedettek, legkevésbé pedig a jövedelmükkel és szakmai előmenetelükkel. A verbális skála alapján elénk táruló képet erősíti az értékelések átlagainak vizsgálata is: munkájuk szakmai, tartalmi részét a kérdezettek átlagosan 3,92-re értékelték, személyi körülményeit 4,03-ra, tárgyi körülményeit 4,05-re. A szakmai előmenetel és a jövedelem háromnegyedeshez közeli, annál alig jobb osztályzatot kapott. 64

65 Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? (válaszok százalékos megoszlása, azok körében, akiknek van vagy volt munkájuk, N=837) 0% 20% 40% 60% 80% 100% munka szakmai, tartalmi részével szakmai előmenetellel, karrierépítéssel szakmai presztízzsel jövedelemmel, juttatásokkal munkavégzés személyi körülményeivel munkavégzés tárgyi körülményeivel teljes mértékben nagymértékben közepes mértékben kis mértékben egyáltalán nem elégedett NT/NV 65

66 Mennyire elégedett Ön a jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása, akinek van vagy volt munkája, N=837) Átlag Szórás Relatív szórás a munka szakmai, tartalmi részével 3,92 0,93 23,73% a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel 3,61 1,06 29,35% a szakmai presztízzsel 3,75 0,95 25,20% a jövedelemmel, juttatásokkal 3,58 0,91 25,48% a munkavégzés személyi körülményeivel a munkavégzés tárgyi körülményeivel 4,03 0,85 21,01% 4,05 0,82 20,21% A következő táblázat azt mutatja, hogy szak, tagozat és a végzés éve szerint a végzettek az ötfokú verbális skálán átlagosan hányasra értékelték az egyes tényezőket. Az elégedettségi szempontok mentén a következő, statisztikailag érvényes eltéréseket találtuk: - a munkavégzés körülményeivel az idegenforgalmi és szálloda szakot végzettek a többieknél elégedettebbek, a tájgazdálkodó szakot végzettek elégedetlenebbek. 66

67 - a munka szakmai, tartalmi részével, személyi és tárgyi körülményeivel a távoktatásban végzettek a többieknél elégedetlenebbek. - a 2008-ban végzettek a többieknél elégedetlenebbek munkájuk szakmai, tartalmi részével. 67

68 Mennyire elégedett Ön a jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása szakonként, azok körében, akinek van vagy volt munkája, N=837) idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak a munka szakmai, tartalmi részével a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel a szakmai presztízzsel a jövedelemmel, juttatásokkal a munkavégzés személyi körülményeivel a munkavégzés tárgyi körülményeivel Átlag 3,96 3,61 3,73 3,59 4,13 4,16 Szórás 0,94 1,08 0,98 0,93 0,82 0,80 Relatív 23,83% 30,02% 26,18% 26,00% 19,85% 19,20% szórás Átlag 3,82 3,56 3,73 3,63 4,00 3,97 Szórás 0,94 1,04 0,91 0,88 0,84 0,84 Relatív 24,50% 29,06% 24,36% 24,29% 21,02% 21,18% szórás Átlag 3,93 3,64 3,82 3,61 4,07 4,13 Szórás 0,84 1,00 0,92 0,79 0,81 0,77 Relatív 21,41% 27,34% 24,08% 21,91% 20,01% 18,72% szórás Átlag 4,06 3,82 3,92 3,58 3,93 3,90 Szórás 0,79 1,00 0,80 0,95 0,84 0,83 Relatív 19,42% 26,31% 20,41% 26,69% 21,27% 21,34% szórás Átlag 3,82 3,58 3,68 3,44 4,03 4,09 Szórás 0,96 1,03 0,94 1,03 0,80 0,70 Relatív 25,19% 28,70% 25,69% 29,98% 19,94% 17,11%

69 mezőtúri szakok Összes megkérdezett szórás Átlag 4,06 3,53 3,67 3,46 3,91 3,95 Szórás 1,09 1,26 1,13 1,02 1,02 0,94 Relatív szórás 26,81% 35,80% 30,84% 29,47% 26,18% 23,70% Átlag 3,92 3,61 3,75 3,58 4,03 4,05 Mennyire elégedett Ön a jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása a tagozat és a végzés éve szerint, azok körében, akinek van vagy volt munkája, N=837) nappali levelező távoktatás a munka szakmai, tartalmi részével a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel a szakmai presztízzsel a jövedelemmel, juttatásokkal a munkavégzés személyi körülményeivel a munkavégzés tárgyi körülményeivel Átlag 3,95 3,64 3,75 3,56 4,12 4,16 Szórás 0,98 1,13 1,01 0,97 0,85 0,83 Relatív szórás 24,81% 31,11% 26,98% 27,16% 20,72% 19,88% Átlag 3,96 3,59 3,80 3,62 3,96 3,98 Szórás 0,91 1,07 0,95 0,90 0,88 0,82 Relatív szórás 22,90% 29,77% 24,96% 24,94% 22,34% 20,71% Átlag 3,70 3,55 3,67 3,51 3,90 3,85 Szórás 0,77 0,72 0,67 0,71 0,69 0,72 Relatív szórás 20,77% 20,37% 18,12% 20,12% 17,65% 18,71% 69

70 Összes megkérdezett Átlag 4,00 3,67 3,81 3,58 3,98 4,06 Szórás 0,94 1,10 0,95 0,87 0,88 0,79 Relatív szórás 23,48% 30,04% 24,92% 24,14% 22,14% 19,36% Átlag 3,81 3,57 3,67 3,55 4,03 4,01 Szórás 0,93 1,05 0,93 0,94 0,82 0,83 Relatív 24,45% 29,27% 25,41% 26,61% 20,48% 20,72% szórás Átlag 3,94 3,57 3,78 3,62 4,09 4,07 Szórás 0,91 1,02 0,95 0,91 0,83 0,84 Relatív szórás 23,10% 28,72% 25,22% 25,23% 20,34% 20,68% Átlag 3,92 3,61 3,75 3,58 4,03 4,05 70

71 14. Jelenlegi/utolsó fő tevékenység kapcsolata a végzettséggel A válaszadókat arról is kérdeztük, hogy a jelenlegi, illetve utolsó fő tevékenységük mennyiben kapcsolódik a végzettségükhöz a verbális skála négy eleme közül egyet lehetett választaniuk. A kérdezettek 86%-ának jelenlegi/utolsó fő tevékenysége valamilyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez: közülük 15% azt nyilatkozta, hogy nagyon nagymértékben kapcsolódik, 48%-é nagymértékben, 23%-é pedig kismértékben. 14% esetében munkája és végzettsége egyáltalán nem áll kapcsolatban egymással. A tájmérnök szak végzettjeinek munkája kapcsolódik legkevésbé a Szolnoki Főiskolán szerzett végzettségükhöz. A tagozatonkénti és végzés éve szerinti különbségek statisztikailag nem szignifikánsak.

72 Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a Szolnoki Főiskolán szerzett végzettségéhez? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett Nagyon nagy mértékben Nagymértékben Kismértékben Egyáltalán nem NT/NV Öt válaszlehetőséget tartalmazó zárt kérdésben vizsgáltuk, hogy a végzettek saját meglátásuk szerint mennyire tudják alkalmazni munkájuk során a főiskolán megszerzett tudásukat. A megkérdezettek 24%-a szerint közepes szinten tudják alkalmazni a képzés során megszerzett tudásukat a mindennapokban 42%-uk szerint nagymértékben tudják alkalmazni, de csak 14% gondolja, hogy szerzett tudásuk teljes mértékben kompatibilis a napi feladatkörükkel. 12% érzi úgy, hogy csak kismértékben tudja alkalmazni a tudását, 8% pedig, hogy egyáltalán nem. 72

73 Az, hogy mennyire képesek tudásukat mindennapi munkájuk során felhasználni, az nagyban függ attól, hogy milyen szakon végeztek: az idegenforgalmi és szálloda, valamint a tájgazdálkodási szakon érzik legkevésbé kompatibilisnek a tudásukat a várakozásokkal. A mezőtúri szakokat végzettek véleménye polarizált: körükben szintén magas azok aránya, akik szerint tudásuk egyáltalán nem felel meg a várakozásoknak ugyanakkor magas azok aránya is, akik úgy tapasztalták, hogy teljes mértékben megfelel annak. A következő ábrán látható, hogy az egyes szakok, tagozatok, évfolyamok végzettjei, illetve összességében a kérdezettek mennyire látják alkalmazhatónak a főiskolán megszerzett tudásukat munkájuk során. Mindent összevetve mennyire tudja/tudta a Szolnoki Főiskolán megszerzett tudását hasznosítani, alkalmazni jelenlegi/utolsó munkája során? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett teljes mértékben nagymértékben közepes mértékben kis mértékben egyáltalán nem NT/NV 73

74 74

75 A végzettek tudása és munkahelyük szükségletei közötti kompatibilitást négy válaszlehetőséget tartalmazó zárt kérdéssel vizsgáltuk, melyek közül a kérdezettek egyet választhattak. A végzettek háromnegyede (75%) szerint a Szolnoki Főiskolán szerzett tudásuk nagyjából megfelel annak, amire a munkahelyükön szükség van mindössze 5% gondolja, hogy a tudásuk korszerűségben alatta marad az elvárásoknak, és 9% gondolja, hogy felülmúlja az elvárásaikat. Ez utóbbi 9%-on belül 8% számára az, hogy tudása felette állt a cég, intézmény elvárásainak, nem okozott problémát 1% viszont úgy érzékelte, hogy tudásának naprakészsége, teljessége gondot okozott számára a napi munkavégzés során. A szegmensenkénti eltérések nem szignifikánsak. 75

76 A Szolnoki Főiskolán megszerzett tudása a munkahelyén szükséges, ott használt ismeretekhez képest? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 0% 20% 40% 60% 80% 100% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás Összes kérdezett már (részben) elavult (volt), naprakészebb tudásra lett volna szüksége nagyjából megfelel(t) a munkavégzéséhez szükséges ismereteknek frissebb, naprakészebb (volt), mint amit a munkahelye elvárt, de ez nem okozott gondot frissebb, naprakészebb (volt), mint amit a munkahelye elvárt, és ez gondot okozott a munkavégzés során NT/NV A végzettek 77%-a szerint nincs olyan tudásbeli vagy gyakorlati ismeret hiány a képzésben, amely gátolta volna őt akár az álláskeresésben, akár a napi munkavégzésben, további 7% pedig azt jelezte, hogy nem tudja, mi lehetne ilyen tényező. (Nyitott kérdés, utólag kategorizált válaszelemek.) 76

77 Rendkívül kis számban nyertünk javaslatokat arra nézve, mit korrigálhatna a főiskola. A válaszok leginkább a nyelvoktatás és a gyakorlati képzés hiánya köré csoportosultak (7-6%-os említési gyakorisággal). Ha van olyan hiányossága a Szolnoki Főiskola képzésének, ami akadályozza(ta), Önt a munkakeresésében, munkába-állásban, kérem mondja meg, mi volt az? (N=871) Válaszadók száma % nyelvoktatás (minőség, mennyiség) 62 7 gyakorlati képzés, nem gyakorlatias 56 6 álláslehetőségeknél kis tér, nincs segít 9 1 elavultság 9 1 nincs olyan egyéb válasz 31 4 Nem tudja

78 15. Jövedelem A kérdezett háztartásának átlagos havi jövedelme saját bevallás alapján közel 294 ezer Ft. Az alábbi táblázat szakonként illetve a teljes minta esetében tartalmazza a Szolnoki Főiskolán végzettek átlagos havi nettó összjövedelmét. (Az átlagok csak azokra vonatkoznak, akik mondtak pontos összeget a kérdezettek 47%-a nem tudott vagy nem akart a jövedelmére vonatkozó kérdésre válaszolni.) Legmagasabb háztartási jövedelemről a kereskedelmi szakon végzettek számoltak be, míg legalacsonyabbról a mezőtúri szakok egykori hallgatói, de a tájgazdálkodási mérnök szakon végzettek is kevesebb jövedelemről számoltak be, mint az ebből a szempontból listavezető szakok végzettjei. Ugyanakkor a háztartások jövedelme a kérdezettek személyes keresetén túlmenően is számos tényezőtől függ (háztartás nagysága, összetétele, élettárs/háztartás keresete stb.), hogy ezekből a statisztikai eltérésekből messze menő következtetések nem lehet levonni. Háztartás havi nettó összjövedelme szakonként (érdemi válaszok átlaga, szórása, relatív szórása és a válaszadók száma) Átlag (Ft) Szórás Relatív szórás n (válaszadók száma) idegenforgalmi és szálloda szak Ft ,32% 108 kereskedelmi szak Ft ,32% 153 külgazdasági szak Ft ,09% 86 tájgazdálkodási mérnök szak Ft ,96% 41 vendéglátó és szálloda szak Ft ,34% 27 mezőtúri szakok Ft ,22% 43 Összes kérdezett Ft ,71%

79 A háztartási jövedelemre vonatkozó nyitott kérdés után, azok körében, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni zárt kérdés formájában is rákérdeztünk jövedelmi helyzetükre: a válaszadók 7 kategória közül választhatták ki azt az egy jövedelmi intervallumot, amibe háztartásuk havi nettó jövedelme esik. A pontos összeget megadók válaszait is bekódoltuk ezekbe a kategóriákba. Így a jövedelemnagyság kategóriák a kérdezettek nagyobb hányadára relevánsak, mert azok egy része, aki a pontos összeget nem tudta vagy nem akarta megmondani, besorolta magát a felsorolt kategóriák egyikébe. Így a pontos összegre vonatkozó kérdésnél tapasztalt 47%-os adathiányt 25%-ra sikerült mérsékelni. A kérdezettek 13%-a esetében a háztartásuk jövedelme kevesebb, mint Ft, egyötödüknél (24%) és Ft közötti, és ugyanennyien számoltak be és Ft közötti jövedelemről. 11% háztartásának jövedelme 400 és 499 ezer forint között van, 4% esetében ennél magasabb. A háztartás havi nettó jövedelme, bevétele kategoriánként (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 2% 21% 3% 4% 7% Ft-nál kevesebb Ft Ft Ft 4% 24% Ft Ft 11% Ft NT 24% NV 79