SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

Átírás

1 SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007.

2 Bevezetés Szentgotthárd Város Önkormányzata márciusában elérkezettnek látta az időt arra, hogy a város ifjú korosztálya körében átfogó helyzetelemzést végezzen. A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új feladatokat jelentenek a gyermek-és ifjúsági korosztállyal foglalkozók számára. A társadalom alrendszereinek így az ifjúságpolitika mint alrendszer átalakulásából törvényszerűen következett, hogy gyökeresen megváltozott a fiatalok helyzete is. Ez a speciális társadalmi csoport sajátos körülményei, társadalmi helyzete, függősége, kultúrája, érdeklődése, problémái, önkifejezésének és életstílusának mássága, kommunikációjának eltérése miatt a legérintettebb és legérzékenyebb rétege szakmai kutatások szerint vesztese az átalakulásoknak. A mai világ teljesítmény-centrikusságával, magas követelményrendszerével szemben sokszor bizonytalan a természetes és mesterséges támaszok köre, azaz nem elég erős hátteret biztosít a család, az iskola, a település, a baráti közösség, az intézmények és a munkahely. A családok felkészületlenek szerepükre, hiszen olyan tudást, kultúrát kellene átadniuk gyermekeiknek, amiket ők sem kaptak meg szüleiktől. A lakáshoz jutásban, a családalapítás és életkezdés feltételeinek megteremtésében is legtöbbször a szülői családoknak kell segíteniük gyermekeiket. Az iskola elvégzése sem jelent egyértelmű garanciát az állás megszerzésére. A munka világában ugyanakkor kemény, profitorientált, teljesítmény és haszonelvű megközelítések érvényesülnek. A könnyen előálló krízishelyzetben a gyermekek és a fiatalok pillanatok alatt veszélyeztetetté válnak, a drog, az alkohol, a bűnözés a probléma könnyű megoldása felé viheti el e korosztályt. Ezért az állam erőfeszítései és a családok támogatása mellett helyi (elsősorban települési) szinten jelentős támaszokra, biztos pontokra, segítő környezetre, ifjúságbarát önkormányzatokra, intézményekre, szakemberekre és kortárssegítőkre van szükség. Mindezen folyamatokat, tényeket figyelmembe véve Szentgotthárd Városának is rövid távú célja között szerepel a szentgotthárdi fiatalok életesélyeinek javítása érdekében-, hogy ifjúságpolitikai koncepciót készítsen, melyhez ez az anyag megfelelő kiindulási pontként szolgál. 2

3 A helyzetelemzés célja A helyzetelemzés célja az ifjú korosztály állapotának felmérése a lentebb felsorolt témakörökben. Legfontosabb célunk az, hogy képet kapjunk a szentgotthárdi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről. A jelenlegi helyzetelemzés háttéranyaga lehet egy mélyebb kutatásnak, ennek kibővítése jó alapként szolgál egy szociológiai kutatáshoz. Most az alapadatok tárgyszerű bemutatására vállalkoztunk. Az összefüggések feltárása, azok mélyreható elemzése, illetve mindazoknak a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak köszönhető változásoknak és jellegzetességeknek a leírása, amelyek a generációs újratermelődés folyamataiban végbementek, szakemberek (szociológus, szociálpszichológus, társadalomkutató, történész) munkáját kívánja meg a társadalomtudomány és a szociológia eszközeinek a felhasználásával. Bennünk a lelkesedés nagy, hisz önkormányzatunk az utóbbi években folyamatosan kiemelt figyelmet fordított az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Mindezen erőfeszítések, hosszú folyamatok összessége megalapozhatja egy olyan ifjúságpolitikai koncepció kialakítását, amely több helyi szervezeti egység és több szervezet közös, városfejlesztési szempontot is figyelembe vevő kemény munkájának eredménye lehet. Módszertan, mintaleírás A helyzetelemzés módszeréül a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérdőívet választottuk, mely alkalmas nagyméretű alapsokaság vizsgálatára. A kérdőíves vizsgálatok egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, valamint felderítő célokra. Jelen helyzetelemzésben elsősorban a felderítés és a leírás volt a cél. A helyzetelemzés elemzési egysége, azaz a válaszadó az egyes ember volt. A kérdőív a könnyebb elemzés érdekében kizárólag zárt kérdéseket tartalmazott. A kérdőív kérdéseit áprilisában állítottuk össze, a lekérdezés április és május hónapban történt meg. A helyzetelemzés alapsokasága: 1. Helyzetelemzésünkben azokat tekintjük szentgotthárdinak, akik Szentgotthárdon rendelkeznek állandó lakhellyel. 2. Fiatalnak az ifjúságszociológiában standard kategóriának számító éveseket tekintjük. 3

4 A helyzetelemzés metodikája: A éves korosztályt két 2 korcsoportra osztottuk. A éves korcsoport az években, a éves korcsoport a években születetteket jelenti. A éves korosztály fiataljait legkönnyebben az iskolákban érjük el. Ezért felvettük a kapcsolatot a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység vezetőjével, valamint a III. Béla Szakképző Iskola igazgatóhelyettesével. A két iskolában összesen 240 kérdőívet osztottunk ki, ebből 223 értékelhető kérdőívet kaptunk vissza. A éves korcsoport lekérdezéséhez igénybe vettük a szentgotthárdi népességnyilvántartás, melyből utcák szerint, valószínűségi mintavételi eljárással, egyszerű véletlen kiválasztáson alapuló mintavétellel választottuk ki azt a 350 főt, akiknek postai úton küldtük ki a kérdőíveket egy kísérőlevéllel együtt. A kérdőívet kitöltő természetesen anonim maradt. A kérdőíveket azokba a gyűjtőládákba vártuk vissza, amelyeket, véleményünk szerint, Szentgotthárd azon pontjain helyeztünk ki, ahol ennek a korosztálynak a fiataljai gyakran megfordulnak, illetve figyeltünk a területi elosztottság megfelelő arányára is. Ezek a helyek a következők voltak: Polgármesteri Hivatal földszintjén, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (Művelődési Ház) előterében, a Móra Ferenc Városi Könyvtár olvasószolgálatánál, a Club 3 Étteremben, a Hunyadi Vendéglőben, a 9-11 Pub-ban, a zsidai italboltban, a máriaújfalui Papp Csárdában, a Kertvárosi Vendéglőben (volt Biczó Kocsma) vagyis bárki által könnyedén elérhető helyen. Sajnos, a kiküldött 350 kérdőívből csak 33-at kaptunk vissza, így a helyzetelemzés során mindösszesen 256 kérdőívet értékeltünk. Az adatok elemzése során fontos figyelembe vennünk azt, hogy az iskolai önkitöltős kérdőív esetében egyértelműnek tűnik, hogy az a Szentgotthárdon a normál középiskolai képzésben résztvevőket reprezentálja, addig a postán kiküldött kérdőívek esetében jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A válaszadók 94%-a százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel. Úgy tűnik, hogy adatgyűjtésünkkel a fiatalok ezen csoportját sikerült elérnünk, míg a szülőkről már levált, gazdaságilag aktív csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért ezt az elemzés során végig figyelembe kell vennünk. 4

5 A helyzetelemzésben használt kérdőív a következő fő blokkokat, témaköröket tartalmazza: I. Demográfiai helyzet, társadalmi státusz Nemi jellemzők 1. kérdés Életkori jellemzők 2. Iskolázottság 3-5. Családi állapot 6. Gazdasági aktivitás/, inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Anyagi helyzet II. Információs társadalom Számítógép használat/internet használat III. Életmód, önkárosító magatartásformák előfordulása Sportolási szokások Dohányzás 47. Alkoholfogyasztás Kábítószer fogyasztás Szexualitás IV. Szórakozás Szabadidő A kulturális fogyasztás szinterei Szabadidős, szórakozási programok, lehetőségek iránti igény V. Társadalmi közérzet, közéleti aktivitás, a fiatalok értékvilága Társadalmi közérzet Személyes élettervek 78. Politikai/közéleti érdeklődés, aktivitás Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák 82. A szentgotthárdi fiatalok problémái 83. VI. Vallásosság VII. A fiatalok Szentgotthárd-képe Szentgotthárd a fiatalok szemében Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal

6 DEMOGRÁFIAI HELYZET, TÁRSADALMI STÁTUSZ Nemi és életkori jellemzők A lakónyilvántartás évi Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerinti a éves fiatalok nemek szerinti megoszlása férfi: %, nő. % A megoszlást jól (???) közelíti a ténylegesen megkérdezettek aránya, azaz e tekintetben reprezentatív a minta. A válaszadók nemi megoszlása: 42,58 % férfi, 57,03 % nő, 1 fő nem válaszolt a kérdésre. Az életkori megoszlást figyelve szembetűnő, hogy a 21 éven aluli korosztály nagyobb súllyal jelenik meg a lekérdezettek körében. Ennek oka abban rejlik, hogy a postán, a éveseknek kiküldött kérdőívek csak rendkívül kis hányadát kaptuk vissza, ők voltak azok, akik esetleg az adott címen nem voltak elérhetők, leváltak már a szülőktől, vagy csak egyszerűen nem fordítottak időt a kérdőív kitöltésére. A bevezetőben említett korcsoport szerinti (15-18 év, illetve év) megoszlásban az adatok alapján átfedés tapasztalható, hisz a III. Béla Szakképző Iskola tanulói között akár 21 éves diákokat is találunk. Ez alapján, a korcsoportok szerinti megoszlás a következőképpen alakult: év: 62,89 %, év 36,72 %. 0% 57% 43% Fiú Lány 6

7 2. Hány éves vagy(%)? Fiú ,58% Lány ,03% 1 0,39% 2. Hány éves vagy? ,84% ,19% ,45% ,41% ,02% ,91% ,25% ,73% ,78% ,17% ,56% ,00% ,95% ,95% ,39% 1 0,39% 7

8 Iskolázottság Ha a megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlását nézzük, akkor a következőket állapíthatjuk meg: 1,56 % 8 osztálynál kevesebbet végzett, legnagyobb hányaduk, 58,2 %-uk, 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, és ezt már a fentebb jelzett adatok is mutatják, hogy nagyrészük még középiskolai diák, 7,03 % szakmunkásképzőt végzett, 23,83 % szakközépiskolát, további 4,69 %-uk gimnáziumot, felsőfokú végzettséggel jelenleg a megkérdezettek 3,12 %-uk rendelkezik. Ezen adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy májusban már sok diák az érettségi előtt állt, így a tanulók közel 25%-a jelölte be azt, hogy már valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolázottság országos adatait figyelembe véve a szentgotthárdi fiatalok képzettségi szintje megfelel az országos átlagnak, de ezt egy következő témakör kapcsán részletesebben tárgyaljuk. A szülők iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a megkérdezettek a szülőkhöz képest felfelé mobilak az iskolát tekintve. A szülők iskolázottságánál megfigyelhető, hogy a felsőfokú iskolai végzettség az anyáknál ma már nagyobb arányban van jelen, elsősorban a főiskolai végzettség magasabb előfordulása miatt. A férfiak esetében magas a szakközépiskolával rendelkezők aránya, míg a nőknél a 8 általánosnál kevesebb a gyakoribb. 2% 0% 3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 24% 7% 5% 3% 2% 57% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem 3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 8

9 8 általánosnál kevesebb 4 1,56% 8 általános ,20% Szakmunkásképző 18 7,03% Szakközépiskola 61 23,83% Gimnázium 12 4,69% Főiskola 7 2,73% Egyetem 1 0,39% 4 1,56% 4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 1% 16% 4% 0% 9% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola 18% 36% Gimnázium Főiskola Egyetem 16% 4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 23 8,98% Szakmunkásképző 94 36,72% Szakközépiskola 40 15,63% Gimnázium 46 17,97% Főiskola 41 16,02% Egyetem 9 3,52% 2 0,78% 9

10 5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 4% 7% 7% 0%5% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző 11% 40% Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem 26% 5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 12 4,69% Szakmunkásképző ,23% Szakközépiskola 67 26,17% Gimnázium 27 10,55% Főiskola 18 7,03% Egyetem 19 7,42% 9 3,52% Családi állapot Az Ifjúság2000 és 2004-es kutatás is azt mutatja, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban eltöltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi viszonyok válnak gyakoribbá. Az életkori megoszlásnak megfelelően a válaszadók 86,72 %-a nőtlen, hajadon. Házasságban 3,13 %-uk él, élettársi viszony 1,95 %-nál fordul elő, és szintén csak 1,95% az elváltak aránya. 10

11 6. Mi a családi állapotod? 2% 2% 6% 3% Nőtlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek 87% 6. Mi a családi állapotod? Nőtlen/hajadon ,72% Házas 8 3,13% Élettárssal élek 5 1,95% Elvált/egyedül élek 5 1,95% 16 6,25% Gazdasági aktivitás A szentgotthárdi fiatalok tevékenységi mintázatát vizsgálva nem tapasztalható meglepő állapot. A 15 és 19 év közöttiek döntő többsége még tanulmányaival van elfoglalva, 8,2 %-uk jelezte azt, hogy nem tanuló, vagyis gazdaságilag aktívnak mondható. A gazdaságilag inaktivitás, amely ebben a korszakban leginkább a GYES-t, GYED-et jelenti, az elért és hozzánk visszajutatott korcsoportot tekintve nem számottevő, hisz mindössze 1 fő jelezte, hogy jelenleg gyesen van. 7. Mi a foglalkozásod? Háztartásbeli 0 0,00% Gyesen, gyeden vagyok 1 0,39% Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas 0 0,00% Munkanélküli vagyok 1 0,39% Általános iskolai tanuló 0 0,00% Középiskolai tanuló 42 16,41% Főiskolai, egyetemi hallgató 5 1,95% 11

12 Egyéb 21 8,20% ,66% 7. Mi a foglalkozásod(%)? Háztartásbeli Gyesen, gyeden vagyok Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas Munkanélküli vagyok Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló 186 Főiskolai, egyetemi hallgató Egyéb A munkanélküliségtől való félelem központi szerepet játszik a fiatalok gondolkodásában, sőt, inkább azt lehet mondani, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb a munkanélküliségtől való félelme. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy megváltozott a pályakezdők elhelyezkedési lehetősége. A munkanélküliség különösen két csoportra bontható: az egyik felsőfokú, a másik része általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolában töltött idő hosszával a pályakezdő munkanélküliek körében is érzékelhető egy életkor növekedés, így jellemzően a 20 év feletti korosztály tekinthető különösen veszélyeztetettnek. A felsőoktatási intézményekben nincs összhang a kínálat és a munkaerőpiaci kereslet között. A diploma értéke csökken, egyre több van belőlük. Ennek hatása a diplomás pályakezdők számának növekedésében mutatkozik meg. A munkanélküliség az általunk lekérdezettek körében rendkívül elenyésző, hisz kevés olyan fiatalt sikerült elérnünk, aki rövid, munkaerő-piaci élete során, volt már munkanélküli. Mindösszesen 6,64 % és ennek fele regisztráltatta is magát. Az érintettek kisebbsége egyenlő arányban nem regisztráltatta magát, illetve volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. A munkanélküliség problémája igazán azoknál jelentkezik, akik nem tudtak, vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. 12

13 A munkanélküli időszakot figyelembe véve, mindössze 1,18 % jelezte azt, hogy egy évnél hosszabb ideig volt munkanélküli, a másik 3 időintervallumnál az arány megegyező: 2,35 % 8. Voltál-e már munkanélküli? 4% 82% 1% 1% 0% 12% Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok Nem voltam munkanélküli 8. Voltál-e már munkanélküli? Igen, regisztráltattam magamat 10 3,91% Igen, de nem regisztráltattam magamat 3 1,17% Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is 3 1,17% Jelenleg is munkanélküli vagyok 1 0,39% Nem voltam munkanélküli 31 12,11% ,25% 9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 2% 2% 2% 1% 3 hónapnál rövidebb 3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig 93% 9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 13

14 3 hónapnál rövidebb 6 2,35% 3-6 hónap között 6 2,35% 7-12 hónap között 6 2,35% 1 évnél hosszabb ideig 3 1,18% ,76% A gazdaságilag aktívak foglalkozási megoszlásában a szellemi alkalmazottak jelennek meg a legnagyobb hányadban, őket azok a szakmunkások követik, akik a szolgáltatásban helyezkedtek el, majd az önálló vállalkozók és a szellemi vezetők zárják a sort. 10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol(%)? Szellemi vezető Szellemi alkalmazott Önálló vállalkozó iparban Önálló vállalkozó mezőgazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban 223 Szakmunkás szolgáltatásban Betanított munkás iparban Betanított munkás mezőgazdaságban Betanított munkás szolgáltatásban 10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol? Szellemi vezető 2 0,79% Szellemi alkalmazott 9 3,54% Önálló vállalkozó iparban 4 1,57% Önálló vállalkozó mezőgazdaságban 0 0,00% Önálló vállalkozó szolgáltatásban 0 0,00% Szakmunkás iparban 2 0,79% Szakmunkás szolgáltatásban 7 2,76% Betanított munkás iparban 0 0,00% Betanított munkás mezőgazdaságban 0 0,00% Betanított munkás szolgáltatásban 0 0,00% Egyéb 7 2,76% ,80% 14

15 A gazdaságilag aktív fiatalok (akik a minta 11,76 %-át teszik ki) nagy része, azaz 7,06 %-a 18 és 24 éves kora között kezdett dolgozni és 3,92 %-uk számolt be arról, hogy már 18 éves kora előtt munkába állt. 0,78 %-uk pedig 24 éves kora után lépett a munkavállalók sorába. Az iskolai végzettség természetes módon befolyásolja a munkakezdést. A tanulmányaikat az általános iskolával befejezők döntő többsége 18 éves kora előtt munkavállaló volt. A szakmunkásképzőt végzettektől kezdve azonban már a 18 és 24 év közötti kategória a meghatározó. 11. Hány éves voltál, amikor először munkába álltál? 4% 7% 1% 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél idősebb 88% 11. Hány éves voltál, amikor először munkába álltál? 18 évesnél fiatalabb 10 3,92% 18 és 24 év között 18 7,06% 24 évesnél idősebb 2 0,78% ,24% 15

16 A foglalkoztatottak ( tehát a megközelítőleg 12 %-os mintázat) legutóbbi munkahelye többségében Szentgotthárdon volt, valamivel több mint a válaszadók fele válaszolt így. A fennmaradó közel 6 % a felsorolt települések valamelyikén kapott állást. 12. Hol dolgozol(%)? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb 12. Hol dolgozol? Szentgotthárdon 16 6,25% A kistérségben 5 1,95% Körmenden 2 0,78% Szombathelyen 1 0,39% Zalaegerszegen 0 0,00% Ausztriában 2 0,78% Egyéb 5 1,95% ,89% A nem Szentgotthárdon dolgozók 1,95 %-a az egyéb kategóriát jelölte meg válaszul, 1,56%-a azért dolgozik más településen, mert nem talált a végzettségének megfelelő munkát, 16

17 1,17 %-uk nem is akart Szentgotthárdon dolgozni, mindössze 0,78 % magyarázza az anyagiakkal, illetve azzal, hogy nem talált neki tetsző munkát. 0,39 % pedig a véletlennel magyarázza. 13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol(%)? Nem találtam nekem tetsző munkát Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így 239 Egyéb 13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol? Nem találtam nekem tetsző munkát 2 0,78% Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka 4 1,56% Anyagilag jobban jöttem ki 2 0,78% Nem is akartam itt dolgozni 3 1,17% Véletlenül alakult így 1 0,39% Egyéb 5 1,95% ,36% A szentgotthárdi munkaerőpiac lehetőségeit a foglalkoztatottak többsége borúsan értékeli: 5,47 %-nyian azon a véleményen vannak, hogy a körülmények kedvezőtlenek, 4,69 17

18 % nagyon kedvezőtlennek ítéli meg a helyzetet, közepes minősítést a foglalkoztatottak 1,56 %-a adott. Valamilyen szintű kedvező helyzetképpel kevesebb, mint 1 %-uk bírt. 14. Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén(%)? Kedvezőek Nagyon kedvezőek Közepesek Kedvezőtlenek Nagyon kedvezőtlenek 214 Nem tudom 14. Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén? Kedvezőek 1 0,39% Nagyon kedvezőek 1 0,39% Közepesek 4 1,56% Kedvezőtlenek 14 5,47% Nagyon kedvezőtlenek 12 4,69% Nem tudom 10 3,91% ,59% A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek 4,3 %-a jelenleg képzésben vesz részt, közel háromnegyede, 8,59 %-a nem vesz részt szervezett képzésben. 18

19 15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? 4% 9% Igen Nem 87% 15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? Igen 11 4,30% Nem 22 8,59% ,11% Inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői A éves fiatalok élethelyzetének jelentős fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. A középiskolai tanulók többsége, 84,25 %-a, a lekérdezési mintából adódóan, Szentgotthárdon végzi középiskolai tanulmányait, 4,33 % pedig Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen. Ez utóbbi tanulókat postai lekérdezés útján sikerült elérnünk, hisz a évesek között vannak olyanok, akik az év második felében töltik be 19. életévüket, akik elképzelhető, hogy májusban még középiskolások voltak, de jelenleg már felsőfokú képzésben vesznek részt, vagy munkába álltak. 19

20 16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat(%)? Szentgotthárdon Körmenden Szombathelyen Kőszegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén 214 Egyéb 16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat? Szentgotthárdon ,25% Körmenden 0 0,00% Szombathelyen 10 3,94% Kőszegen 0 0,00% Csepregen 0 0,00% Zalaegerszegen 1 0,39% Vas megye más településén 0 0,00% Egyéb 0 0,00% 29 11,42% Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint az 1990-es évek eleji valamivel több, mint 76 ezer hallgatóról 217 ezerre nőtt az egyetemeken és főiskolákon tanulók száma a os tanévre. Hasonló növekedés figyelhető meg a Nyugat-dunántúli régióban élő egyetemisták és főiskolások számában. 15 év alatt 7700-ról re nőtt a felsőfokú tanulmányokat folytatók száma. Azonos idő alatt Vas megyében nagyságrendileg 2000 főről 5390 főre nőtt az egyetemi és főiskolai szintű képzésben nappali tagozatokon tanulók száma. Az általunk megkérdezettek körében is magas, 47,27 % azoknak az aránya, akik tovább szeretnének tanulni, 14,84 % pedig jelenleg úgy gondolja, hogy nem kíván felsőfokú oktatásban részt venni. 20

21 A 27,34 %-os nem tudom arány valószínűleg annak tudható be, hogy ezen diákok középiskolai tanulmányaik elején járnak és még bizonytalanok a továbbtanulást illetően. Az iskolákkal kapcsolatos egyik kiemelt elvárás az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi különbségek csökkentése. Mégis egyes, elsősorban az oktatás társadalmi hatásaival foglalkozó szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolák paradox módon gyakorta a meglévő társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek újratermelésének egyik legfőbb eszközei. Az Ifjúság2004 adataiból jól látható, hogy a felsőfokú végzettséget szerző Vas megyei fiatalok több mint felének a szülei maguk is diplomásak. A lakosság általános iskolázottsági szintjének növekedésével ugyanakkor számos középfokú végzettséggel rendelkező szülő gyermeke szerez egyetemi vagy főiskolai diplomát. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek csupán elenyésző arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az anyák és az apák végzettsége az adatok szerint közel azonos arányban termeli újra az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel nem rendelkezők körét. 17. Szeretnél-e továbbtanulni? 11% 27% 47% Igen Nem Nem tudom 15% 17. Szeretnél-e továbbtanulni? Igen ,27% Nem 38 14,84% Nem tudom 70 27,34% 27 10,55% A továbbtanulni szándékozó középiskolások 42, 14 %-a már tudja, hogy milyen pályán szeretne továbbtanulni, 31,1 %-uk pedig még nem döntötte el. A már határozott 21

22 elképzeléssel rendelkezők körében előkelő helyet foglal el az idegenforgalmi, katonai, rendőri pálya. 18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul(%)? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcs és zi, pedagógiai Keres kedelm i Idegenforgalm i Mezőgazdas ági Művészeti Katonai, rendőri Orvosi, egészségügyi Egyéb Még nem döntöttem el 18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul? Jogi 3 1,18% Közgazdasági, pénzügyi 5 1,97% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,36% Kereskedelmi 7 2,76% Idegenforgalmi 15 5,91% Mezőgazdasági 3 1,18% Művészeti 7 2,76% Katonai, rendőri 11 4,33% Orvosi, egészségügyi 7 2,76% Egyéb 43 16,93% Még nem döntöttem el 79 31,10% 68 26,77% 22

23 Azok közül, akik már gazdaságilag aktívak vagy munkanélküliek, illetve középiskolai tanulmányaikat nem főiskolán, vagy egyetemen szeretnék folytatni, közel 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy szeretne valamilyen felsőfokú képzésben rész venni. A nemleges választ adó közel 60%-ban átfedés van azokkal, akik valamely felsőfokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni. 19. Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? 16% 24% Igen Nem Nem válas zolt 60% 19. Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? Igen 62 24,22% Nem ,77% 41 16,02% A továbbtanulást nem tervező középiskolai tanulók közel harmadának még nincs határozott elképzelése a leendő munkahelyéről, de a már munkába állást tervezők többsége, 23

24 mintegy 21,42 %-uk Szentgotthárdon, illetve valószínűleg a jobb kereset reményében Ausztriában szeretne elhelyezkedni. 20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon A kis térségben Körm enden Szom bathelyen Vas megye m ás településén Zalaegers zegen Budapes ten A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem 20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 27 10,71% A kistérségben 2 0,79% Körmenden 5 1,98% Szombathelyen 0 0,00% Vas megye más településén 8 3,17% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 5 1,98% A Nyugat-Dunántúlon 6 2,38% Ausztriában 27 10,71% Egyéb 15 5,95% Nincs határozott elképzelésem 70 27,78% 87 34,52% A felsőfokú képzésben részvevők leendő szakmastruktúrájában kiemelkedik elsősorban a fiúk körében a katonai, rendőri pálya. A közgazdasági, pénzügyi képzés 3,13 %- os részesedése mellett ugyanilyen súllyal szerepel az idegenforgalom, valamivel kevesebben, 24

25 2,34 %-ban, tanulnak szintén egyenlő súllyal bölcsészi, pedagógiai, valamint orvosi, egészségügyi pályán. A többi közül még kiemelkedik a művészeti oktatás. 21. Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés(%)? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelm i Idegenforgalm i Mezőgazdasági Művészeti Katonai, rendőri Orvos i, egés zségügyi Egyéb Nem válas zolt 21. Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés? Jogi 2 0,78% Közgazdasági, pénzügyi 8 3,13% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,34% Kereskedelmi 5 1,95% Idegenforgalmi 8 3,13% Mezőgazdasági 4 1,56% Művészeti 5 1,95% Katonai, rendőri 10 3,91% Orvosi, egészségügyi 6 2,34% Egyéb 75 29,30% ,61% Jelzés értékű, hogy a felsőoktatásban tanulók 32,42 %-a még nem rendelkezik határozott elképzeléssel a végzés utáni munkavállalásról és csak 6,64 %-uk jelez konkrét szentgotthárdi terveket. Talán hasznos lenne e fiatalok célzott tájékoztatása a helyi 25

26 munkaerőpiac várható igényeiről, illetve a munkaerő-piaci kínálat és kereslet a fiatalok széles spektrumát érintő tájékoztatása valamilyen munkaerő-piaci tájékoztató, börze formájában. 22. Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon A kis térségben Körm enden Szom bathelyen Vas m egye m ás település én Zalaegerszegen Budapes ten A Nyugat- Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válas zolt 22. Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 17 6,64% A kistérségben 2 0,78% Körmenden 1 0,39% Szombathelyen 2 0,78% Vas megye más településén 7 2,73% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 11 4,30% A Nyugat- Dunántúlon 9 3,52% Ausztriában 24 9,38% Egyéb 21 8,20% Nincs határozott elképzelésem 83 32,42% 79 30,86% Az iskola befejezése utáni munkaerő-piaci kilátások megosztják a szentgotthárdi diákokat: 47,24 %-uk tart, míg 25,20 %-uk nem tart attól, hogy tanulmányai befejeztével nem talál munkát, 16,93 % pedig még nem tudja. Leginkább a szakmunkásképzőben tanulók tartanak az elhelyezkedési nehézségektől, a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járók 26

27 körében már kisebb a feszültség e kérdés kapcsán. A felsőoktatásban tanulók esetében pedig az optimizmus a domináns. 23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? 11% 17% 25% 47% Igen Nem Nem tudom 23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? Igen ,24% Nem 64 25,20% Nem tudom 43 16,93% 27 10,63% Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Az Ifjúság2004-es vizsgálatot tekintve megállapítható, hogy a éves fiatalok 36 %-a már önálló életvitelt folytat, egyedül, vagy saját családjával él. Ők azok, akik már többkevesebb felelőséggel tartoznak saját mindennapjaik és családjuk iránt. Saját mintákban a megkérdezettek mintegy 90 %-a még a szüleivel él, hisz többségük még középiskolai tanuló. A háztartások összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a válaszadók körében is, úgy mint a magyar társadalom egészében, alacsony a többgenerációs együttélések aránya. A válaszadók 4,69 %-ban egy generáció él egy háztartásban, valószínűleg ők a singlik, illetve a fiatal házasok gyermek nélkül. A 79,68 %-nyi kétgenerációs családháztartások a szülő- 27

28 gyermek generációt jelentik, ahol a megkérdezett a gyermek, csak töredék az a szám, ahol a szülő szerepet tölti be. Három, illetve annál több generáció mindösszesen a válaszadók 12,5 %-ban él együtt egy háztartásban. Nemcsak a többgenerációs együttélés kevés, de csökkent az együtt élők száma is. A válaszadók körében leggyakoribb a 4 személyes háztartás, 47,27 %, ezt követi az 5 személyes, 21,48 %, majd a 3 személyes háztartás, 14, 84%. A 3-5 személyes háztartás teszi ki a válaszadó háztartásainak 83,59 %-át. 24. Hányan éltek közös háztartásban(%)? Hányan éltek közös háztartásban? ,42% ,84% ,27% ,48% ,69% 7 5 1,95% 8 3 1,17% 9 0 0,00% ,00% 3 1,17% 28

29 25. Hány generáció él jelenleg együtt? 2% 3% 11% 20% nál több 64% 25. Hány generáció él jelenleg együtt? ,69% ,68% ,94% 3-nál több 4 1,56% 8 3,13% A kérdőív kérdéseire választ adók 2,73 %-nak van gyermeke, mintegy 7 főnek, ebből 4 főnek van 1 gyermeke, 2 főnek 3-nál több és 1 főnek van 2 gyermeke. 26. Van-e saját gyermeked? 2% 3% Van Nincs 95% 26. Van-e saját gyermeked? 29

30 Van 7 2,73% Nincs ,31% 5 1,95% 27. Ha van, hány gyermeked van? 2% 0% 0% 1% nál több 97% 27. Ha van, hány gyermeked van? 1 4 1,57% 2 1 0,39% 3 0 0,00% 3-nál több 2 0,78% ,25% A megkérdezett korosztályban a válaszadók kétharmada azon a véleményen van, azt tartja a legfontosabbnak, hogy a családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható. Ezt követően a legfontosabbnak a családalapításhoz a biztos anyagi hátteret és a bankszámlán levő megtakarítást gondolják. Legkevésbé fontosnak a szakma megszerzését tartják a fiatalok, ennél fontosabbnak értékelték a biztos munkahely meglétét, ez utóbbit legtöbben 2-es sorszámmal értékelték. A családalapítás előtt a karrier meglétét nem tekintik fontosnak a fiatalok, legtöbben 5-ös, 6-os sorszámmal értékelték. 28. Véleményed szerint a családalapításhoz az alább felsoroltak Fő 30

31 közül mire van szükség? Sorszámozd fontossági sorrendben 1-7- ig! 1: legkevésbé, 7: legfontosabb Legyen önálló, saját lakásom Szerezzek szakmát Legyen biztos munkahelyem Csináljak előtte karriert Biztos anyagi háttérrel rendelkezzek Legyen a bankszámlámon számottevő megtakarítás A családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható A fiatalok többsége, 66,8 %-a, a családalapítás jövőjét tekintve úgy vélekedik, hogy nem a település számít, hanem a légkör maga. Azok, akik Szentgotthárdon, 14,06 %, illetve azok, akik semmiképpen sem Szentgotthárdon, 15, 23%, szeretnének családot alapítani, lényegében egyenlő súllyal jelennek meg. 29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? 4% 14% Kizárólag Szentgotthárdon 15% Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni Nem a település a lényeg, hanem a légkör 67% 29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? Kizárólag Szentgotthárdon 36 14,06% Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni 39 15,23% Nem a település a lényeg, hanem a légkör ,80% 10 3,91% 31

32 A megkérdezett fiatalok mintegy 90 %-a még a szüleivel él. 2,73 %-uk él saját vagy házas/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 5,46 % házas/élettársa szüleinél, kollégiumban, bérelt lakásban lakik az év legnagyobb részében. 30. Az év legnagyobb részében hol laksz(%)? Szüleim nél Saját vagy házas/élettárs am lakás ában, házában Házas/élettársam szüleinél Kollégium ban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakás t bérelek m agáns zem élytől 231 Lakás t bérelek önkorm ányzattól Rokonoknál, ism erősöknél Egyéb Nem válas zolt 30. Az év legnagyobb részében hol laksz? Szüleimnél ,23% Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 7 2,73% Házas/élettársam szüleinél 4 1,56% Kollégiumban 7 2,73% Albérletet bérelek többekkel együtt 1 0,39% Lakást bérelek magánszemélytől 2 0,78% Lakást bérelek önkormányzattól 0 0,00% Rokonoknál, ismerősöknél 0 0,00% Egyéb 3 1,17% 1 0,39% Állandó lakhelyüket tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében laknak szüleik otthonában: megkérdezettek majdnem 95 %-a. ez egyenesen 32

33 következik abból, hogy a válaszadók többsége szentgotthárdi, középiskolai tanuló, valamint köszönhető az iskolások életmódjának, hiszen állandó lakhelyét tekintve senki nem él kollégiumban. Az egyetemista, főiskolás lakóhelynek számító, többekkel közös albérlet bérlők száma visszaesett 0-ra, a lakást bérlek magánszemélytől 2 fő helyett szintén egy főre esett vissza, feltételezhetően az az 1 fő is felsőfokú oktatásban vesz részt, valamint az állandó lakhelynél 1 fő a lakást bérelek önkormányzattól választ jelölte meg. 31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz(%)? Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélytől Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismerősöknél 241 egyéb 31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz? Szüleimnél ,14% Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 8 3,13% Házas/élettársam szüleinél 1 0,39% Albérletet bérelek többekkel együtt 0 0,00% Lakást bérelek magánszemélytől 1 0,39% Lakást bérelek önkormányzattól 1 0,39% Rokonoknál, ismerősöknél 0 0,00% egyéb 2 0,78% 2 0,78% 33

34 A megkérdezettek abszolút többsége, 88,28 %-a egyértelműen elégedett lakáskörülményeivel. Csupán 11 %-nyian vannak azok, akik elégedetlenek. A saját otthonban, vagy szüleik lakásában élők elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, házastárs szüleinél laknak. 32. Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? 11% 0% Igen Nem 89% 32. Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? Igen ,28% Nem 29 11,33% 1 0,39% Azok a fiatalok, akik elégedetlenek lakáskörülményeikkel, legtöbben, közel 10 %, azzal indokolta, hogy önállósodni szeretne, ezt követően legtöbben a házuk/lakásuk méretével 34

35 elégedetlenek. 2,37 % azért elégedetlen, mert nem a saját tulajdona a lakás, és ugyanennyien vannak azok, akik drágának találják lakásuk fenntartását. 33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? 3% 9% 2% 2% 2% 2% Kics i a jelenlegi ház/lakás Önállós odni szeretnék Nem a s aját tulajdonom (pl. albérlet) Ros sz állapotú a jelenlegi lakás/ház Ros sz a lakókörnyezet 73% 0% 7% Drága a fenntartás Alacsony a lakás/ház piaci értéke Egyéb 33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kicsi a jelenlegi ház/lakás 7 2,77% Önállósodni szeretnék 24 9,49% Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) 6 2,37% Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház 5 1,98% Rossz a lakókörnyezet 5 1,98% Drága a fenntartás 6 2,37% Alacsony a lakás/ház piaci értéke 1 0,40% Egyéb 17 6,72% ,94% Anyagi helyzet 35

36 A fiatalok anyagi helyzetéről nehéz reális képet alkotni, hisz a jelen munka tárgyát képező vizsgálati populáció nem adhat adekvát elemzési keretet az anyagi helyzet értelmezéséhez. A vizsgálatunkban definiált korosztály 90 %-a középiskolai tanuló és nem is jut jövedelemhez, eltartott státuszban van a háztartásban, ahol a keresők általában a szülők. A válaszadók majdnem fele vallott úgy, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem ,-Ft közötti, 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy ,-Ft közötti, 14,06 %, hogy ,-Ft alatti és 4 fő, hogy ,-Ft feletti. 34. Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem? 25% 2% 12% 14% 47% ,-Ft alatt ,- Ft ,-Ft ,-Ft felett 34. Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem? ,-Ft alatt 36 14,06% ,- Ft ,66% ,-Ft 64 25,00% ,-Ft felett 4 1,56% 30 11,72% A éves szentgotthárdi fiatalok közel 40 %-a vélekedik úgy, hogy családja anyagi helyzetét legjobban az a kijelentés fejezi ki, mely szerint beosztással jól kijönnek 36

37 jövedelmeikből. A gond nélkül élünk közé sorolta magát a fiatalok 32,03 %-a. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatunkban szereplő fiatalok 70 %-a kiegyensúlyozott körülmények között élőnek vallja magát. Mintegy 19,14 % jelölte meg azt a választ, jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk, 3,13 % gondolta úgy, hogy családja anyagi helyzetére a nélkülözések közt élünk minősítés illik és 2,73 %, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk. Ezek az adatok jelzik, hogy a diákok körében az átlagnál magasabb a magukat gond nélkül élőket vallók aránya. A mások oldalon ott vannak a munkanélküliek, vagy a gyesen, gyeden lévők. Ők azok, akik nehezebb anyagi körülményekről számoltak be. Az általunk vizsgált válaszadók körében az országos átlagnál többen nyilatkoztak úgy, mintegy 73 %, hogy tudnak pénzt megtakarítani és egynegyedük számolt be arról, hogy nem tudnak pénzt félretenni. 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? 3% 4% Beosztással jól kijövünk 32% 39% Jövedelm ünkből éppen, hogy kijövünk Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözések közt élünk 3% 19% 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? Beosztással jól kijövünk ,06% Jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk 49 19,14% Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk 7 2,73% Gond nélkül élünk 82 32,03% Nélkülözések közt élünk 8 3,13% 10 3,91% 37

38 36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? 2% 25% Igen Nem 73% 36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? Igen ,55% Nem 64 25,10% 6 2,35% INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Számítógép használat/internet használat A fiatalok azok, akik legkönnyebben elsajátítják az információs társadalom legújabb vívmányait, az új technikai eszközök használatát. Teszik mindezt teljesen természetes és spontán módon, hisz a jelenleg felnövekvő generáció már általános iskolában találkozik a számítógépek világával. A mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat, amelyek egyre inkább eltérnek az idősebbek szokásaitól. A World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az Internet mint információ, illetve mint szórakozási forma. (Székely, 2007.) 38

39 A megkérdezett fiatalok 81,86 %-a leggyakrabban otthon használ számítógépet, ami tehát azt jelenti, hogy a háztartások több mint háromnegyedében található számítógép. Az Ifjúság2004 adatai is azt mutatják, hogy a Nyugat-Dunántúlon magasabb a számítógépellátottság az átlagnál.(63 %). Szentgotthárdon ezek szerint ez az adat az átlagnál is jóval magasabb. A megye fiataljai körében ez az arány % között mozgott. A szentgotthárdi magas arány valószínűleg annak tudható be, hogy a mintában került lekérdezettek nagy része középiskolás és a 2004-es országos kutatás azt mutatja, hogy az idősebb korcsoport felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya: míg a éves korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 %-ban találunk személyi számítógépet, addig az idősebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 %. 37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? 5% 4% 0% 5% 0% 4% Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-magyarország ponton Egyéb 82% 37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? Sehol 9 3,53% Otthon ,96% Iskolában 12 4,71% Munkahelyen 10 3,92% e-magyarország ponton 1 0,39% Egyéb 13 5,10% 1 0,39% 39

40 A számítógépet használó szentgotthárdi fiatalok 71,48 %-a naponta csatlakozik fel a világhálóra. Egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy csak ritkán jut az Internethez és csak 2 %- uk, hogy nem internetezik. Az Internet-használat tekintetében az adatok szintén az otthon internetezők magas számát mutatja, itt az arány 64,4 %, ez szintén magasabb a 2004-es országos átlagnál, hisz ott ez az arány 43 % volt. Itt már magasabb arányban jelenik meg az iskolában internetezők aránya: 18 %. Munkahelyen 2,8 %-ban interneteznek leggyakrabban. Természetesen, otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező fiatalok számára az otthoni Internet-használat az elsődleges. 38. Szoktál-e internetezni? 1% 2% 26% Igen, rendszeres en, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válas zolt 71% 38. Szoktál-e internetezni? Igen, rendszeresen, naponta ,48% Ritkán, ha hozzájutok 66 25,78% Nem 5 1,95% 2 0,78% 40

41 39. Ha igen, hol? 10% 0% 1% 3% 18% 3% 65% Otthon Iskolában Munkahelyen e-magyarország ponton Net kávézóban Egyéb 39. Ha igen, hol? Otthon ,40% Iskolában 45 18,00% Munkahelyen 7 2,80% e-magyarország ponton 3 1,20% Net kávézóban 1 0,40% Egyéb 26 10,40% 7 2,80% Azoknak a fiataloknak az egyharmada, akik naponta interneteznek, átlagosan 1-2 órát töltenek el a világhálón. Viszonylag magas azoknak az aránya, közel 20 %, akik naponta 41

42 3 óránál is többet interneteznek. Ez mellett közel azonos súllyal, 18, 36 %, jelennek meg azok, akik viszont 1 óránál is kevesebbet töltenek el a világhálón. 2-3 órás intervallumot a naponta internetező fiatalok 12,89 %-a jelölte meg. 40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt? 14% 18% 20% 13% 35% 1 óránál kevesebbet 1-2 órát 2-3 órát 3 óránál többet Nem válas zolt 40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt? 1 óránál kevesebbet 47 18,36% 1-2 órát 89 34,77% 2-3 órát 33 12,89% 3 óránál többet 51 19,92% 36 14,06% A szentgotthárdi fiatalok legfontosabb internetes tevékenységként az ismerősök keresését, illetve az internetes beszélgetést jelölték meg. Erre érkezett a legtöbb 1-es és 2-es értékelés. Ezt követően a legtöbben a tanuláshoz és a munkához szükséges anyagok megszerzése, letöltése miatt csatlakoznak fel a világhálóra. Az aktuális eseményekről, hírekről való internetes tájékozódása nem jellemző erre a korosztályra, erre a válaszadási lehetőségre leginkább az 5-7 kategóriát jelölték meg a fiatalok. 3-4-es értékkel a válaszadók 37 %-a jelölte meg a letöltök különböző zeneszámokat kategóriát. Viszonylag sokan, mintegy 33 %-nyian, 1-es és 2-es értékkel jelölték meg a játszom rajta választ. Szörfölni az oldalak között nem igazán szoktak a megkérdezettek. 41. Általában mire használod a számítógépet? Sorszámozd Fő 42

43 a válaszokat 1-8-ig! 1: leggyakrabban, 7: legritkábban Csak szörfölök az oldalak között Tanulásra, munkára Játszom rajta A híreket olvasom el Letöltök különböző zeneszámokat eket olvasok Ismerősöket keresek, ill. beszélgetek (msn, iwiw, skype) Egyéb ÉLETMÓD, ÖNKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMÁK ELŐFORDULÁSA Sportolási szokások A 2004 országos ifjúságkutatás során a éves fiatalok kétötöde nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Szentgotthárdon ez az arány jóval magasabb, 90 %. Ez örvendetes tény abban a tekintetben is, hogy itt valóban szabadidőben végzett tevékenységről van szó, hisz a kérdést úgy tettük fel, hogy kizárja a kötelező testnevelés órán végzett testmozgást, sportolást. Országosan a férfiak a nőknél lényegesen nagyobb arányban sportolnak. Hasonló különbség mutatható ki az életkori dimenzió tekintetében is: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy napi szintű testmozgást végez. 42. (A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 29% 9% 1% 23% Szinte minden nap Heti 2-3-szor Hetente Ritkábban 22% Soha 16% 42. (A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 43

44 Szinte minden nap 59 23,05% Heti 2-3-szor 57 22,27% Hetente 42 16,41% Ritkábban 72 28,13% Soha 24 9,38% 2 0,78% A rendszeresem sportolók egynegyede egyesületi keretek között, igazolt versenyzőként mozog, és ugyanekkora az összesített arány azok körében, akik szervezett formán kívül, öntevékenységből, önszorgalomból sportolnak. Viszonylag magas azok aránya, akik otthon sportolnak. 43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? 33% 19% 14% 24% 2% 8% Egyesületben, igazolt versenyzőként Egyesületben, nem igazolt versenyzőként Külön órán, fitness teremben Otthon Egyéb 43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? Egyesületben, igazolt versenyzőként 61 24,11% Egyesületben, nem igazolt versenyzőként 6 2,37% Külön órán, fitness teremben 20 7,91% Otthon 36 14,23% Egyéb 82 32,41% 48 18,97% A szentgotthárdi fiatal fiúk körében egyértelműen a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Ez biztosan nem véletlen, hisz Szentgotthárdon és városrészeiben több labdarúgó torna klub létezik. Ez összefüggésben hozható a magas arányú, egyesületben sportolók 44

45 arányával is. A foci után a legtöbb fiatal kézilabdázik szabadidejében. Ez szintén nem meglepő, ha figyelembe vesszük a szentgotthárdi kézilabdázás hagyományait. A labdajátékok mellett még kiemelkedik, egyenlő arányban, az aerobic, amely inkább a nők körében népszerű, és a teke. 44. Mely sportágat űzöd a leggyakrabban? 5% Labdarúgás Kézilabda 24% 37% Kosárlabda Aerobic Teke Futás 1% 0% Egyéb atlétikai ág 7% Sakk 2% 7% 6% 11% Egyéb 44. Mely sportágat űzöd a leggyakrabban? Labdarúgás 94 37,30% Kézilabda 28 11,11% Kosárlabda 15 5,95% Aerobic 17 6,75% Teke 4 1,59% Futás 17 6,75% Egyéb atlétikai ág 0 0,00% Sakk 3 1,19% Egyéb 61 24,21% 13 5,16% A megkérdezett fiatalok 60 %-a már részt vett Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen és 37,25 % azok aránya, akik nem. 45

46 A szentgotthárdi fiatalok szintén 60 %- a nyilatkozott úgy, hogy alkalmanként részt vesz nézőként a sportrendezvényeken, egynegyedük, úgy, hogy soha és mintegy 16 %-uk, hogy rendszeresen jár sportrendezvényekre. Városunkban egyre több a szabadidősport rendezvények száma: ilyen az Alpokalja Kupa, a Kihívás Napja, a Csatafutás, ezekhez csatlakozott idén a Homokfoci Bajnokság és természetesen ezek mellett ott vannak a futball és kézilabda meccsek is. 45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? 2% 37% 61% Igen Nem 45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? Igen ,78% Nem 95 37,25% 5 1,96% 46

47 46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként? 25% 1% 16% Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha 58% 46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként? Igen, rendszeresen 40 15,63% Igen, alkalmanként ,59% Soha 64 25,00% 2 0,78% Dohányzás A vizsgált korosztály fele állítja, hogy nem dohányzik. A megkérdezettek 32 %-a rendszeresen dohányzik, 12,11 %-a alkalmanként és 3,91 % az, aki korábban dohányzott, de mára már leszokott róla. Az országos adatok azt mutatják, hogy a legalsó életkori csoportban a naponta dohányzók aránya 21 %, míg a legaktívabb dohányosok a évesek. Ez utóbbi adatnak megfelel az a tény, hogy vizsgálatunkban a megkérdezettek 51,56 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem dohányzik, hisz esetünkben a megkérdezettek 78 %-a 20 év alatti. 24 év felett némileg csökken az aktív dohányosok száma. 47

48 47. Dohányzol-e? 0% 4% Nem 32% 12% 52% Alkalmanként Rendszeresen Korábban igen, de már leszoktam 47. Dohányzol-e? Nem ,56% Alkalmanként 31 12,11% Rendszeresen 82 32,03% Korábban igen, de már leszoktam 10 3,91% 1 0,39% Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében a fiataloknak 36,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy havonta 1-2-szer fogyaszt alkoholt, egyharmaduk hetente 1-2-szer. 12 %-uk állítja, hogy évente csak 1-2-szer fogyaszt alkoholt, illetve szinte azonos súllyal jelennek meg azok, akik évente többször. 7,84 % soha nem iszik alkoholt és elenyésző azok száma a megkérdezettek között, akik napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan jellemezhetőek, mint ahogy a dohányosokat is jellemezhetnénk. Az átlagosnál valószínűbben kerülnek ki alkoholt fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhetőek, ellenben a szülővel való kapcsolattartás minősége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is elmondatjuk, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik 48

49 48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? 1% 29% 1% 2% 8% 11% Soha Évente 1-2-szer Évente többször Havonta 1-2-szer 11% Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször 37% 48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? Soha 20 7,84% Évente 1-2-szer 29 11,37% Évente többször 28 10,98% Havonta 1-2-szer 94 36,86% Hetente 1-2-szer 75 29,41% Napi 1-szer 5 1,96% Naponta többször 2 0,78% 2 0,78% Az alkoholt fogyasztók közel fele sört fogyaszt leggyakrabban. Ezt követően a legtöbben az egyéb kategóriát jelölték be, 18, 47 %. Ennek a körnek a nagyobb hányada nő, 49

50 vagyis ők valószínűsíthetően az un. gengébb női italokat fogyasztják. Viszonylag magas azok aránya, akik égetett szeszt isznak leggyakrabban és hasonló arányban, 12,05 %-ban jelennek meg azok, akik, ha alkoholt fogyasztanak, akkor boroznak. 49. Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban? 8% 18% 14% 48% Sör Bor Égetett szesz Egyéb 12% 49. Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban? Sör ,79% Bor 30 12,05% Égetett szesz 34 13,65% Egyéb 46 18,47% 20 8,03% Kábítószer fogyasztás Az önbevalláson alapuló kérdőíves adatfelmérés valószínűleg nem a legjobb módja, hogy meghatározzuk a drogfogyasztás mértékét, de arra mindenképp alkalmas, hogy a mért adatok különbségeiből a trendekre következtessünk. A megkérdezettek kevesebb, mint 1 %-a hárította el a kérdést, s 78 %-uk nyilatkozott úgy, hogy még sosem fogyasztott illegális kábítószert, 22 %-uk pedig úgy, hogy már igen. A kábítószer-használat esetében is hasonlóakat tudunk elmondani, mint amit a dohányzás és az alkoholfogyasztás esetében már leírtunk. A biztos családi háttár befolyással 50

51 van a fiatalokra és ez esetben kevésbé valószínűen nyúlnak kábítószerhez, illetve ha már azt megtették, kevésbé valószínű, hogy abból rendszer válik. Azok a fiatalok, akik diszkóba, kocsmába járnak hajlamosabbak arra, hogy drogot használjanak, körükben szignifikánsan magasabb a kipróbálok aránya. 50. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? 0% 22% Igen Nem 78% 50. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Igen 56 21,88% Nem ,73% 1 0,39% A megkérdezett korcsoporton belül, az előző kérdéshez képest majdhogynem megfordult azok aránya, akik, bár jóllehet, maguk nem fogyasztanak kábítószert, de ismernek olyant, aki fogyaszt vagy fogyasztott valamilyen drogot. Az arány a következő: 97,19 % az igen, 31,64 % a nem. Az Ifjúság2004 adatai szerint a droghasználaton belül, ellentétben a dohányzással és az alkoholfogyasztással, minél magasabb magának a kérdezettnek a végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kipróbált vagy használt valamilyen drogfajtát. Esetünkben elmondható, hogy a fiatalokon belül a legveszélyeztetettebbek a középiskolai végzős fiúk. Közülük is a leginkább azok, akiknek szülői kapcsolata nem túl intenzív és van pénzük, amit drogokra költhetnek. 51

52 51. Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott? 1% 32% 67% Igen Nem 51. Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott? Igen ,19% Nem 81 31,64% 3 1,17% Szexualitás A szexualitás része a mindennapi emberi cselekvésnek. Egy adott társadalom által preferált szexuális kultúra tükörképe a társadalom, hiszen szabályozó mechanizmusrendszerén keresztül megmutatja, hogy a társadalom mennyire gátolja, illetve segíti az egyén lehetőségeit. A fiatalok átlagosan 17 évesen kezdik szexuális életüket. Ezen a ponton azonban különbség van a férfiak és a nők között. A férfiak átlagosan 16,7 évesen, míg a nők 17,2 évesen élnek először szexuális életet. A megkérdezett fiatalok 30 %-a még nem él nemi életet, 68,84 %-uk nyilatkozott úgy, hogy éves kora között létesítette első szexuális kapcsolatát, 4 fő éves kora között és 2 fő éves kora között. Korcsoportunkat tekintve a legfiatalabb azok, akiknek még nincs e téren tapasztalata, ez megegyezik az országos átlaggal is. 52

53 52. Hány évesen éltél először nemi életet? 4% 1% 2% 29% Még nem élek nemi életet év év év 64% 52. Hány évesen éltél először nemi életet? Még nem élek nemi életet 75 29,30% év ,84% év 4 1,56% év 2 0,78% 9 3,52% A fiatalok jelentős része, 45,28 %-uk, rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. Legelterjedtebb a gumi óvszer és a fogamzásgátló tabletta. Az életkorral együtt csökken a gumi óvszert használók száma és növekszik a fogamzásgátló tabletta alkalmazása. Azok, akik a nem védekezek kategóriát jelölték meg, az idősebb korosztályból, vagyis a évesek közül kerültek ki, náluk ez feltehetően már a gyermekvállalás feltétele. 53. Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban? 18% 29% Fogamzásgátló tabletta Gumi óvszer Megszakított közösülés 4% Nem védekezek 4% 45% 53. Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban? 53

54 Fogamzásgátló tabletta 46 18,11% Gumi óvszer ,28% Megszakított közösülés 10 3,94% Nem védekezek 9 3,54% 74 29,13% SZÓRAKOZÁS Szabadidő A fiatalok életmódjának bevallva vagy bevallatlanul - legfontosabb momentuma a szórakozás. Ki, hol mennyit és kivel tud szórakozni? Kétségtelenül ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a világ összes országának hasonló korban lévő fiataljait. Egy éves szentgotthárdi fiatalnak a heti átlagos szabadidő mennyisége a megkérdezettek körében természetesen a tevékenység jellegétől (tanul vagy aktív kereső) függ. Szabadidő alatt a tanuláson, a munkán, a háztartási és ház körüli munkák elvégzése után fennmaradt időt kell érteni. A megkérdezettek mintegy 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy 3 óránál több szabadideje van egy átlagos hétköznap, egyharmaduk 2-3 óra, 16,8 %-uk 1-2 óra, szabadidővel rendelkezik, míg 1 óránál kevesebb szabadidővel csupán 3,91 %-uk bír. A éves korosztály 6,64 %-a állítja azt, hogy hétköznap nincs szabadideje. Megfigyelhető, hogy az életkor előrehaladtával, csökken a rendelkezésre álló szabadon felhasználható idő. A nincs szabadidőm és a kevesebb mint 1 óra válaszadási lehetőségen belül nagyobb arányban vannak jelen a éves korosztály képviselői. Ezen kívül kimutatható, hogy a tanulók és az inaktívak heti átlag szabadideje az átlag feletti, míg a keresőké ennél kevesebb. 54. Mennyi szabadidőd van egy átlagos hétköznap? 39% 7% 1% 4% Nincs szabadidőm Kevesebb, mint 1 óra 17% 1-2 óra 2-3 óra 3 óránál több 32% 54. Mennyi szabadidőd van egy átlagos hétköznap? Nincs szabadidőm 17 6,64% 54

55 Kevesebb, mint 1 óra 10 3,91% 1-2 óra 43 16,80% 2-3 óra 83 32,42% 3 óránál több ,06% 3 1,17% Természetes módon hétvégére érdemben növekszik a szabadon feltehetően többségében szórakozásra felhasznált idő. Lényegében azonos arányban, a fiatalok egyharmada-egyharmada állítja azt, hogy az egyik nap, illetve az egész hétvége valóban szabadnap. 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy fél nap az, amit szabadon eltölthetnek és további 30 fő jelezte azt, hogy csak néhány óra ez az idő. 4,3 % az az arány, akiknek nincs szabadideje. Itt is elmondható, hogy az idősebb korosztályba tartozók, a házasok és élettársi kapcsolatban élők és a magasabb iskolázottak rendelkeznek kevesebb szabadidővel. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a kulturális fogyasztáshoz nélkülözhetetlen szabadidővel elsősorban a fiatalabbak, a családi kötöttségekkel nem rendelkező, elsősorban középiskolába és főiskolára, egyetemre járók rendelkeznek hétvégén. 55. Mennyi szabadidőd van egy átlagos hétvégén? 32% 0% 4% 11% Nincs szabadidőm Néhány óra 20% Fél nap Az egyik nap Az egész hétvége 33% 55

56 55. Mennyi szabadidőd van egy átlagos hétvégén? Nincs szabadidőm 11 4,30% Néhány óra 29 11,33% Fél nap 50 19,53% Az egyik nap 84 32,81% Az egész hétvége 81 31,64% 1 0,39% A vizsgálat rámutatott arra, hogy a magyar társadalmat rendkívül módon jellemző passzív szabadidő-eltöltés ebben a korosztályban is jelen van, ugyanis a megkérdezettek 34 %-a a Tv, dvd nézést, illetve az internetezést jelölte meg a leggyakoribb hétköznapi szabadidő-eltöltési tevékenységeként, összesen 158 fő jelölte meg ezt a két kategóriát az 1-es értékkel. A sport szerencsére még ebben a korosztályban fontos szerepet játszik, 44 %-nyian, mintegy 101 fő az 1-essel és 2-essel értékelte ezt a lehetőséget. A válaszadók többsége, 44 %- a, leginkább barátaival tölti el szabadidejét. Legritkábban, a megkérdezettek 49 %-a, zenélnek, illetve művészi tevékenységet folytatnak hétköznaponként szabadidejükben. A legritkább tevékenységek közé tartozik a moziba járás, és az olvasás. A fiatalok további 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy a legritkább esetben unatkozik szabadidejében. A megkérdezettek arányaiban legtöbben, 27 %-uk, a szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek kategóriát a 2-es érékkel jelöltek, igaz ezen a válaszadási lehetőségen belül ezt követően a 4-es értéket jelölték legtöbben, 25 %-nyian. Szórakozóhelyre, vendéglőbe, kocsmába megyek kategóriát a felsorolt 11 lehetőség közül az 5. leggyakoribb szabadidő-eltöltési tevékenységként jelölték meg. Ez az arány kicsit magasnak tűnik, ha azt nézzük, hogy hétköznapi szabadidő-eltöltési lehetőségről van szó. 56. Mit csinálsz szabadidődben hétköznaponként?? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjedő skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban csinálod Fő

57 1) Olvasok ) Tv-t, vagy DVD-t nézek ) Moziba megyek ) Internetezek ) Barátaimmal vagyok ) Kirándulok ) Lógok, unatkozom ) Sportolok ) Zenélek, művészi tevékenységet folytatok ) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek ) Szórakozóhelyre, vendéglőbe, kocsmába megyek A hétvégi szabadidő-eltöltési tevékenységek gyakoriságát figyelembe véve arányaiban nem mutat különbséget a hétköznapihoz képest. Ekkor is barátaikkal töltik el legtöbben szabadidejüket és legkevésbé jellemző a zenélés, illetve egyéb művészeti tevékenység folytatása. Amiben változás tapasztalható az az, hogy hétvégén valamivel csökken azok aránya, akik a leggyakoribb tevékenységként említik a tv nézést és az internetezést. Sajnos a kirándulás szép környezetünk ellenére hétvégén sem vonzó a fiatalok körében. 57. Mit csinálsz szabadidődben hétvégenként?? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjedő skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban Fő ) Olvasok ) Tv-t, vagy DVD-t nézek ) Moziba megyek ) Internetezek ) Barátaimmal vagyok ) Kirándulok ) Lógok, unatkozom ) Sportolok ) Zenélek, művészi tevékenységet folytatok ) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek ) Szórakozóhelyre, vendéglőbe, kocsmába megyek Az Ifjúság2004 azt mutatta, hogy a szabadidő eltöltés terén az elmúlt négy évben fontos elmozdulás történt az atomizált társadalmakra jellemző otthoni szabadidő-eltöltés, ezen belül is elsősorban a passzív tévénézés felé. Magyarországon a fiatalok tehát szabadidejüket nagyrészt otthon töltik, a televízió előtt. 57

58 Az országos adatok azt mutatják, hogy a Tv-nézéssel töltött idő lineáris képet mutat a szabadidő mennyiségével: minél több egy fiatal szabadideje, annál több időt tölt el a Tv előtt. A szentgotthárdi fiatalok mintegy 23 %-a egy átlagos hétköznap legfeljebb egy órát tölt a Tv előtt, egynegyedük másfél és 2 óra között tv-zik, további egynegyedüknél már 2 és 3 óra között van ez az időintervallum. Legfeljebb egy órát szintén a megkérdezzek közel egynegyede tv-zik, a kevesebb mint fél órát 32 fő jelölte meg és 6,64 % nyilatkozott úgy, 3 óránál is többet tölt a televízió előtt egy nap. 58. Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap? 7% 2% 13% Kevesebb, mint fél óra 19% 19% 22% 18% Fél óra és 1 óra között 1 és másfél óra között másfél és 2 óra között 2 és 3 óra között 3 óránál többet 58. Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap? Kevesebb, mint fél óra 32 12,50% Fél óra és 1 óra között 46 17,97% 1 és másfél óra között 58 22,66% másfél és 2 óra között 49 19,14% 2 és 3 óra között 48 18,75% 3 óránál többet 17 6,64% 6 2,34% Hétvégén, mint láttuk, megnő a felhasználható szabadidő. Érdekes módon eredményeink azt mutatják, hogy az országos adatokkal és azzal a feltételezéssel ellentétben, miszerint hétvégén a szabadidő növekedésével nő a televízió előtt eltöltött idő is, nem állja 58

59 meg a helyét, ugyanis ebben az időszakban jóval kisebb a televízió-nézési arány a szentgotthárdi fiatalok körében. Hétvégenként a legtöbb fiatal, a megkérdezettek egynegyede, átlagosan maximum 2 órát tölt a Tv előtt. 2 és 3 óra között a megkérdezettek 25 %-a, 3 és 4 óra között 18 %-uk Tv-zik hétvégenként. A kevesebb, mint egy órát, illetve a 4 óránál többet kategória lényegében azonos súllyal, megközelítőleg 14 %-kal, jelenik meg a lekérdezettek körében. 59. Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén? 14% 2% 13% 18% 28% Kevesebb, mint 1 óra 1 és 2 óra között 2 és 3 óra között 3 és 4 óra között 4 óránál többet 25% 59. Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén? Kevesebb, mint 1 óra 34 13,28% 1 és 2 óra között 71 27,73% 2 és 3 óra között 64 25,00% 3 és 4 óra között 46 17,97% 4 óránál többet 37 14,45% 4 1,56% A fiatalok mintegy 50 %-a minden napi valamelyik csatornán megnézi a híradót (erre a kutatás külön nem kérdezett rá más kutatások, így az Ifjúság2004 is az RTL Klub és a TV2 jelentős túlsúlyát mutatja a híradók tekintetében is) A felsorolt műsortípusok közül ez a leggyakrabban nézett. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy filmekről nem érdeklődtünk a 59

60 kérdőívben, mert azt többféle módon differenciálni kellett volna. A éves szentgotthárdi fiatalok 35 %-a néz legalább hetente vetélkedőt és több mint egyharmada néz minden nap sorozatokat és csupán 22 % az, aki a sorozatoknál azt jelezte, hogy soha nem néz ilyen jellegű műsort. Az országos felmérés szerint a sorozatokkal szemben inkább a férfiaknak, a magasan iskolázottaknak, illetve a jelenleg főiskolára, egyetemre járóknak vannak fenntartásaik. Szintén viszonylag magas a sportműsoroknak a nézettsége, megkérdezettek 50 %-a naponta, vagy legalább hetente megnéz egy-egy sportműsort. A természetfilmek nem a legnépszerűbbek a fiatalok körében, 43 %-nyian havonta vagy ritkábban néznek természetfilmet és csak 14 fő jelezte, hogy naponta. Kulturális műsorokat is a válaszadók 45 %-a havonta vagy ritkábban néz, de itt meg kell jegyezni, hogy kulturális műsorokat leginkább késő este vagy éjjel vetítenek a csatornák, a megkérdezettjeink többsége pedig mint tudjuk középiskolai tanuló, valószínű, hogy nem maradnak fent esténként sokáig. Legalacsonyabb a politikai műsorok nézettsége, csupán 4 fő jelezte, hogy néz naponta, 64 %- uk pedig soha sem kíséri figyelemmel ezeket az elsősorban közszolgálati vagy kábeltelevíziós csatornákon látható műsorokat. A politikai műsorok nézettsége az országos felmérés szerint az átlagnál magasabb az idősebb korcsoportokban, a közép és felsőfokú végzettségűek, valamint a dolgozók és a férfiak körében Milyen gyakran nézel a TV-ben Fő Soha Havonta v. Hetente Naponta ritkábban 1) híradót ) vetélkedőt ) sorozatot ) sportműsort ) természetfilm ) talk showt ) kulturális műsort ) politikai vitaműsort Az eredményekből kitűnik, hogy a fiatalok legnagyobb hányada, 53,13 %-a, hetente néz videót vagy dvd-t. Ez feltételezhetően köszönhető annak is, hogy az internetről ma már 60

61 könnyen letölthetők a legújabb filmek. 23,83 % nyilatkozott úgy, igen, de csak ritkán és további 18,75 %-uk, hogy igen, havonta és mindössze 5 fő nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem néz videót, dvd-t. 61. Szoktál nézni videót vagy DVD-t? 2% 2% 24% 19% 53% Igen, hetente Igen, havonta Igen, de csak ritkán Nem 61. Szoktál nézni videót vagy dvd-t? Igen, hetente ,13% Igen, havonta 48 18,75% Igen, de csak ritkán 61 23,83% Nem 5 1,95% 6 2,34% A szentgotthárdi moziba a megkérdezettek 65 %-a alkalmanként jár. 22 % nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem jár a moziba és csupán mintegy 8 %, aki rendszeresen. 61

62 Azok, akik Szombathelyre járnak moziba, a megkérdezettek 6 %-a, leginkább a 20 év felettiek köréből kerültek ki. A vidéki mozik látogatottsága az utóbbi években országosan visszaestek, köszönhetően részben a bevásárló központokban előretört multiplaxeknek, részben pedig annak, hogy a legújabb filmek a premier után hamar megjelennek dvd-n és az otthoni házimozizás is már egyre szélesebb körben elterjedt. A szentgotthárdi filmszínház, a vidéki mozik sorában, látogatottság tekintetében még mindig előkelő helyet foglal el. 62. Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? 21% 5% 2% 8% Igen, rendszeresen Igen, de csak alkalmanként Nem 64% Nem, mert Szombathelyre járok moziba 62. Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? Igen, rendszeresen 20 7,81% Igen, de csak alkalmanként ,45% Nem 54 21,09% Nem, mert Szombathelyre járok moziba 13 5,08% 4 1,56% A megkérdezettek fiatalok több mint fele, 55,86 %-a minden nap olvas újságot. Közel 9,77 % nyilatkozott úgy, hogy hetente többször és további 5,86 %, hogy hetente vesz kezébe napilapot, folyóiratot. Havonta többször a megkérdezettek 5,47 %-a, havonta mintegy 2,73 %- uk olvas napilapot, folyóiratot. A ritkábban kategóriát 15,63 % jelölte meg. Csupán 3,13 % azok aránya, akik soha nem olvasnak napilapot. Ez arány jóval alacsonyabb a megyei 62

63 átlagnál, ugyanis a megyei kutatás szerint a éves korosztálynak egynegyede nem olvas napilapot, folyóiratot. A mi vizsgálatunk eredménye azért is örvendetes tény, mert a 2004-es országos felmérés szerint az újságolvasás inkább felnőtt tevékenység, az általunk lekérdezettek 79 %-a pedig 20 év alatti. 63. Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? 2% 3% 5% 6% 10% 16% 3% 55% Soha Naponta Ritkábban Hetente többször Hetente Havonta többször Havonta 63. Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? Soha 8 3,13% Naponta ,86% Ritkábban 40 15,63% Hetente többször 25 9,77% Hetente 15 5,86% Havonta többször 14 5,47% Havonta 7 2,73% 4 1,56% A szentgotthárdi fiatalok körében a legnépszerűbb, leggyakrabban olvasott írott sajtó a Vas Népe. Ezt követi, már jóval alacsonyabb mértékben, 10,13 %-ban, a bulvársajtók olvasottsága. Ezt magasabb arányban a nők jelölték meg. A női magazinok olvasottságát, 25 %-ban jelölték meg a fiatalok, a férfi magazinokét 3, 08 %-ban. Ez az arány megfelel annak, hogy a vizsgálatunkban magasabb arányban, 57 %-ban jelentek meg a lányok, illetve elmondható az is, hogy a felsorolt férfi magazinok nem olcsók, a lekérdezettek többsége pedig még nem keresőképes. Országos napilapokat mintegy 11 fő olvas a megkérdezettjeink 63

64 közül, ők inkább az idősebbek közül kerültek ki. Gazdasági lapokat, valamint a Rábavidéket elenyésző számba jelölték meg a fiatalok. 64. Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? Rábavidék 14% 2% 0% Vas Népe 1% 3% Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) Bulvársajtó (pl. Blikk, Story) 9% 10% 5% 56% Női magazinok (pl. Nők Lapja, Maxima, Kiskegyed) Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse) Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle) Egyéb 64. Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? Rábavidék 1 0,44% Vas Népe ,95% Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) 11 4,85% Bulvársajtó (pl. Blikk, Story) 23 10,13% Női magazinok (pl. Nők Lapja, Maxima, Kiskegyed) 21 9,25% Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse) 7 3,08% Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle) 2 0,88% Egyéb 31 13,66% 4 1,76% Sajnos az elektronikus média előretörésével, a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. Több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, 46 % úgy, hogy olvas, de ritkán és 18 %-uk úgy, hogy havonta kiolvas 1-2 könyvet. 64

65 65. Olvasol-e rendszeresen könyvet? 2% Igen, ritkán 35% 45% Igen, havonta kiolvas ok 1-2 könyvet Soha 18% 65. Olvasol-e rendszeresen könyvet? Igen, ritkán ,09% Igen, havonta kiolvasok 1-2 könyvet 45 17,58% Soha 89 34,77% 4 1,56% A megkérdezettek fiatalok egyenlő arányban tagjai, illetve nem tagjai a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak: 127 fő válaszolt igennel és 127 fő nemmel. Valószínűleg a gimnázium tanulói közül sokan saját könyvárukat használják. 65

66 66. Tagja vagy-e a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak? 1% 50% 49% Igen Nem 66. Tagja vagy-e a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak? Igen ,61% Nem ,61% 2 0,78% Azok közül, akik tagjai a városi könyvtárnak 75 fő jelezte azt, hogy félévente kölcsönöz ki könyvet, 29 fő, hogy havonta és 3 havonta mintegy 21 fő. További 11 fő legalább kéthetente kölcsönök ki könyvet. A fiatalok a tanulmányaikhoz szükséges információkat nagyon sokszor már az internetről töltik le, ennek is köszönhető az, hogy viszonylag alacsony a megkérdezettjeink körében a könyvkölcsönzési arány. 66

67 67. Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni? 3% 2% 47% 11% 29% 8% Hetente Kéthetente Havonta 3 havonta fél évente 67. Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni? Hetente 7 2,73% Kéthetente 4 1,56% Havonta 29 11,33% 3 havonta 21 8,20% Félévente 75 29,30% ,88% A kulturális fogyasztás szinterei A szentgotthárdi fiatalok mintegy fele általában Szentgotthárdon szórakozik és 17 %-uk jelezte azt, hogy a kistérség valamely más településén elégíti ki szórakozási igényeit. Szombathelyre a megkérdezettek mintegy 12 %-a jár szórakozni és további 8 % jelölte meg a más településre kategóriát. 10 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak szórakozni. 67

68 68. Hova jársz általában szórakozni? Szentgotthárdra 1% 8% 10% 2% A kistérség valamely településére Szombathelyre 12% 50% Zalaegerszegre Más településre 17% Nem járok sehova sem szórakozni 68. Hova jársz általában szórakozni? Szentgotthárdra ,41% A kistérség valamely településére 41 16,94% Szombathelyre 29 11,98% Zalaegerszegre 2 0,83% Más településre 19 7,85% Nem járok sehova sem szórakozni 25 10,33% 4 1,65% Az Ifjúság2004 adatai szerint a kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, amelybe tartozók elsősorban az un. elit kultúra (art mozi, opera, színház, múzeum, kiállítás, hangversenyek) szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az elit kultúra intézményeinek használatban lényegében formális. Természetesen a magas kulturális javak igénybevételét tekintve az országos mintán belül Budapest és a megyeszékhelyek helyzeti előnyben vannak a kisvárosokkal szemben, hisz egy kisvárosban mindig kevesebb a szórakozási lehetőség és az intézményi ellátottság. Azonban elmondható, hogy Szentgotthárd ebben a tekintetben még 68

69 mindig azon kisvárosok közé tartozik, amely megpróbálja kielégíteni a magas kultúra iránt érdeklődők igényeit is. A megkérdezettek között szép számmal találunk olyant, akik soha nem látogatnak meg bizonyos kulturális intézményeket. A évesek 76 %-a egyáltalán nem volt 2006 folyamán hangversenyen, 53 %-a múzeumban, 45 %-a kiállításon. Gyakrabban járnak viszont a szentgotthárdi fiatalok színházba, moziba és könyvtárba. Diszkóba, ami városunkban jelenleg nem működik, a fiatalok 10 %-a jár hetente. Könyvesboltba minden 5. megkérdezett legalább havonta betér. 69. Milyen gyakran voltál folyamán Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő soha ritkábban havonta Legalább hetente 1) hangversenyen ) múzeumban ) kiállításon ) színházban ) könyvtárban ) diszkóban ) moziban ) könyvesboltban A helyzetelemzésünk kitért arra is, hogy a fiatalok milyen gyakorisággal látogatják a helyi intézményeket, szórakozóhelyeket. Sajnos a felsorolt közművelődési intézmények egyikét sem látogatják túl gyakran a fiatalok. A Pável Ágoston Múzeumba a válaszadók 78 %- a nem tér be soha, a Pannon Kapu Kulturális Egyesületbe 55 %-a, a Móra Ferenc Városi Könyvtárba pedig 38 %-a. Ez utóbbinál viszont a megkérdezettek 43 %-a jelezte, hogy ritkábban betér a könyvtárba. A havi és a heti alkalmi látogatottság nem számottevő. A Pannon Kapu Kulturális Egyesület és a színház esetében torzult a kép, hisz itt nem magát az intézményt, hanem inkább annak rendezvényeit látogatják gyakrabban a fiatalok, mint ahogy ez a következő kérdésből ki is derül. A vendéglátó helyek top-listáján a Rodeo Pizzéria szerepel, itt a válaszadók 30 %-a legalább havi gyakorisággal előfordul és 42 %-uk ritkábban. A megkérdezettek 23 %-a havi 1-2 alkalommal látogatja a 9-11 Pubot és a Champion Pizzériát. 26 fő jelezte, hogy a Kikötőbe heti 1-2 alkalommal tér be. A többi látogatóhely viszonylag ritkán látogatott. Szerencsére a vendéglátóhelyek egyikére sem jellemző, hogy naponta látogatják a fiatalok. 69

70 Megjegyzendő, hogy a kérdőívek elemzésekor a fiatalabb korosztályból sokan plusz válaszadási lehetőségként a Kele kocsmát írták be. 70. Milyen gyakran látogatod az alábbi intézményt, szórakozóhelyet? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő soha ritkábban havi 1-2 alkalomm al heti 1-2 alkalommal heti többször naponta 1) Pannon Kapu Kulturális Egyesület, Színház ) Móra Ferenc Városi Könyvtár ) Pável Ágoston Múzeum ) ) Kikötő ) BM kocsma ) Zöldfa ) Nyírfa ) Laguna ) Club 3-as ) Central Café ) Rock Café ) Rodeo Pizzéria ) Champion Pizzéria A éves korosztály körében kimagaslóan a legnépszerűbb rendezvény a városban a Karácsony Határok Nélkül, a megkérdezettek 94 %-a jelezte azt, hogy 2006 folyamán kilátogatott a rendezvényre. Ezt követi a népszerűségi listán az augusztus 20-a, itt feltételezhetően az esti bál vonzotta a fiatalok nagy részét. Az Ifjúsági Nap programjaira a válaszadók 71 %-a volt kíváncsi 2006 folyamán. Itt megjegyzendő, hogy tavaly városunk rendezhette meg az ifjúsági megyenapot és valószínűleg a gazdag és színes program jobban vonzotta várunk fiataljait is. A Hopplá Könnyűzenei Fesztiválra a megkérdezettek 64 %-a, a Retro Partira pedig 61 %-a látogatott ki. A Szentgotthárdi Történelmi Napok programsorozatra a megkérdezettek több mint fele kilátogatott. A válaszadók több mint egyharmada kíváncsi volt a Tökparti Gotthárdi módra rendezvényre, ezeket a fiatalokat feltételezhetően a felvonulás és a táncház vonzotta a rendezvényen belül, hisz a játékos 70

71 feladatok a kisiskolásoknak szóltak. A legkevésbé vonzó a válaszadók körében a Civil Nap volt. 71. Voltál-e az alábbi rendezvényeken ban? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő igen nem 1) Civil Nap, Május ) Ifjúsági Nap ) Hopplá Könnyűzenei Fesztivál ) Szentgotthárdi Történelmi Napok ) Retro Parti ) Augusztus 20-a-i rendezvény ) Tökparti Gotthárdi Módra ) Karácsony Határok Nélkül Szabadidős, szórakozási programok, lehetőségek iránti igény A megkérdezettek közel fele nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szórakozási lehetőség városunkban. Valószínűleg ezek a fiatal középiskolások elsősorban a zenés, táncos helyeket hiányolják leginkább. A közösségi terek hiányát jelzi, hogy a megkérdezettek 30 %-a vélekedik úgy, hogy nincs elég hely az ismerkedéshez. 9 % nyilatkozott úgy, hogy van elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon és további 7 % szerint szintén van megfelelő számú szórakozási lehetőség, de csak középkorúak számára. 71

72 72. Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon? 5% 1% 9% 7% Van Van, de csak középkorúak számára Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehetőség Nincs 49% 29% Nem járok szórakozni 72. Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon? Van 23 8,98% Van, de csak középkorúak számára 18 7,03% Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehetőség 75 29,30% Nincs ,44% Nem járok szórakozni 14 5,47% 2 0,78% Az egyes szórakozási, szabadidős rendezvényekről a korosztály tagjai barátaiktól, ismerőseiktől szerzik az információt, ugyanis a válaszolók 75 %-a ezt a válaszadási kategóriát jelölte meg. A jó hely, jó program tehát szájhagyomány útján terjed. Tehát ahhoz, hogy a programok, rendezvények eljussanak a megcélzott közönséghez, csoporthoz, erre a bizonyos szájhagyományra lehet építeni. Vizsgálatunk szerint a tízen, húszon évesek körében ennél hatékonyabb tájékoztatási eszköz nincs. Természetesen a szájhagyományt is valaki elindítja. Erre érdemes építkezni. A fenti módszerhez képest eltörpül minden más tájékoztatási eszköz jelentősége. 12 %-uk jelezte a plakátot, szórólapot. A Gotthárd Tv-nek és a Vas Népének nincs érdemi információátadó funkciója. A Vas Népe szempontjából ez főként meglepő, hisz a napilapok olvasottságának a lekérdezésekor a válaszadók 56 %-a jelezte, hogy olvassa a megyei napilapot. A Gotthárdi Körkép a kérdőív összeállításánál még nem indult el. 72

73 73. Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehetőségekről? 4% 0% 1% 1% 6% 12% Barátoktól, ismerősöktől Plakátról, szórólapról Internetről Vas Népéből Gotthárd Tv híradójából Gotthárd Tv képújságjából 76% 73. Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehetőségekről? Barátoktól, ismerősöktől ,52% Plakátról, szórólapról 30 12,45% Internetről 15 6,22% Vas Népéből 2 0,83% Gotthárd Tv híradójából 2 0,83% Gotthárd Tv képújságjából 0 0,00% 10 4,15% A éves korosztály tagjainak egynegyede leggyakrabban az utcán találkozik barátaival. Ez azt jelenti, hogy sokan, magát az utcát tekintik közösségi térnek, sokuk számára ez egy olyan találkozási pont, ahol eltölthetik szabadidejüket, vagy éppen csak egyszerűen csellenghetnek. További 23 %-uk jelezte azt, hogy az iskolában, munkahelyen. Ez esetünkben leginkább az iskolára vonatkozik, hisz kicsi azok aránya a lekérdezettjeink körében, akik már munkába álltak. 22 % élt a valamelyikünk lakásán válaszadási lehetőséggel. Tapasztalataink szerint a fiatalok körében egyre inkább elterjedtebb az otthon szórakozás : a házibulik, a házimozizás, stb. Szórakozóhelyen a megkérdezettek 16 %-a találkozik barátaival. 73

74 74. Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal? 12% 2% 26% Utcán Valamelyikünk lakásán 23% Szórakozóhelyen Iskolában/munkahelyen Egyéb 21% 16% 74. Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal? Utcán 63 25,40% Valamelyikünk lakásán 53 21,37% Szórakozóhelyen 40 16,13% Iskolában/munkahelyen 57 22,98% Egyéb 29 11,69% 6 2,42% TÁRSADALMI KÖZÉRZET, KÖZÉLETI AKTIVITÁS, A FIATALOK ÉRTÉKVILÁGA Társadalmi közérzet A fiatalok társadalmi közérzetének, érzületének mérési eszközét a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete ifjúságkutató csoportja dolgozta ki még a 90-es évek elején. Ennek keresztmetszetében az a felismerés állt, hogy a társadalom gondolkodásmódjában mindenképpen egyfajta törésvonalat képvisel a rendszerváltozás. Az Ifjúság 2000 eredményei oldódó feszültségekről tesznek tanúbizonyságot. Egyértelmű volt azonban, hogy a éves fiatalok rendszerváltozásra visszatekintő válaszait a negatív 74

75 megítélés dominálta. A 2004 végén készített kutatás már pozitív elmozdulást mutatott a rendszerváltozás megítélésekor. A fiatalok gondolkodásmódjában a kutatást végzők megfigyelték, hogy minél fiatalabb a kérdezett, annál valószínűbb, hogy inkább pozitívan látja a rendszerváltozás óta eltelt mintegy 15 esztendőt. Számukra ez a mostani, a fogyasztói társadalom a realitás, a valóság. Nincs ismeretük a kádárizmusról, ezért nincs (esetleg) nosztalgiájuk sem. Viszont a legidősebb évesek generációjának jelentős része épp a rendszerváltozás legnehezebb időszakában lépett ki a munkaerőpiacra. Egy részük a szerzett ismereteikkel képtelen volt alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Mi magunk nem vizsgáltuk a szentgotthárdi fiatalok körében, hogy a rendszerváltozás óta hogyan alakult a család helyzete, az ország gazdasági helyzete, vagy éppen az emberek életszínvonala, de a fentiek ismerete háttéradalékként szükséges ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a vizsgált korcsoportunkból a mai évesek vesztesei a rendszerváltozásnak és ennek következtében félő, hogy a felhalmozott hátrányaikat nem tudják ledolgozni, sőt ezen hátrányok felhalmozódására van esély. Mindez annak a fényében érdekes, hogy Magyarország május 1-én belépett az Európai Unióba. De ezek a nevezzük őket veszteseknek fiatalok nem hisznek az unióban. Nem várnak tőle semmi kedvezőt, hiszen meglévő tudásjavaikat nem tudják gazdasági tőkére váltani. Az uniós csatlakozás kedvező hatásainak szentgotthárdi megjelenését a megkérdezettek relatív többsége, valamivel több mint egynegyede, 10 év múlva várja, 16 %-uk 20 évnél is későbbre teszi ezt az időpontot. Ez utóbbi kategóriát az idősebb korosztály tagjai jelölték meg. További közel egynegyedük évre teszi azt az időpontot, amikorra bármiféle változás látható lesz a szentgotthárdi hétköznapokban. A fiatalabbak körében már több optimista jelenik meg, hisz közülük kerültek ki azok, akik szerint legfeljebb 5 év múlva már érzékelhető lesz az EU csatlakozás. 75. Szerinted mennyi idő után érzékelhető az EU-csatlakozás következménye? 7% 16% 14% 4% 14% Legfeljebb 5 év 6 év 7% 7-9 év 10 év 12% 15 év 20 év 20 évnél több 26% 75

76 75. Szerinted mennyi idő után érzékelhető az EU-csatlakozás következménye? Legfeljebb 5 év 37 14,45% 6 év 18 7,03% 7-9 év 31 12,11% 10 év 65 25,39% 15 év 35 13,67% 20 év 18 7,03% 20 évnél több 42 16,41% 10 3,91% Azt, hogy a fiatalok mennyire elégedettek jelenlegi helyzetükkel szintén több faktor együttes figyelembevételével elemeztük. Ötfokú skálán vizsgálva 6 faktort, úgy tűnik, hogy a évesek jelenlegi életük meghatározó területeit összességében pozitívan ítélik meg. A baráti kapcsolataikkal vannak leginkább megelégedve a fiatalok, mintegy 132 fő, azaz 57 % teljes mértékben elégedett ezzel a faktorral. Ezt követően a partnerkapcsolataikkal vannak legtöbben teljes mértékben megelégedve, 73 fő, azaz 30 %-a a válaszadóknak. Tanulási lehetőségeikkel és jelenlegi életszínvonalukkal többnyire elégedett a fiatalok, leginkább a 4-es és az 5-ös értékkel jelölték ezeket a területeket. Jövőbeni kilátásaikkal kapcsolatban kissé szkeptikus ez a korosztály, 41 %-uk közepesen elégedett ezzel és további 23 %-uk is csak 2- essel értékelte ezt a faktort. Egyetlen dimenzió esetében, a munkavállalási lehetőségeknél tapasztalható az átlagnál alacsonyabb érték, a megkérdezettek 41 %-a egyáltalán nincs megelégedve ezzel és további 29 % is csak a 2-essel értékelte ezt a faktort. Ez összefüggésben állhat a diák-és idénymunkák alacsony társadalmi presztízsével, anyagi megbecsültségével és e lehetőségek hiányával. 76. Mennyire vagy elégedett a következő tényezőkkel általában?? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: legkevésbé. 5: teljes mértékben ) Munkavállalási lehetőségeiddel ) Jövőbeni kilátásaiddal ) Jelenlegi életszínvonaladdal

77 4) Tanulási lehetőségeiddel ) Partnerkapcsolataiddal ) Baráti kapcsolataiddal Az általános elégedettséget vizsgálva, az összes szempontot figyelembe véve a válaszolók 32 %-a túlnyomóan vagy egyértelműen elégedett azzal, ahogyan most él, 45 %-uk % részben elégedett, részben elégedetlen, az egyértelműen elégedetlenek aránya 20 %. Az Ifjúság2004 eredményeihez képest ezek az adatok némileg kedvezőtlenebbek. Magasabb az elégedetlenek aránya, és jóval alacsonyabb az inkább elégedettek aránya. A jelenlegi helyzettel való elégedettség társadalmi-demográfiai dimenziót vizsgálva megerősödni látszik az a korábban kibontakozott kép: ahogy a múlttal és a jövővel, úgy a jelennel is az átlaghoz képest legkevésbé elégedettek a éves korosztály tagjai, a már házasok (gyermekesek), az alacsony iskolázottságúak 77. Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz? Egyértelműen elégedetlen 21% 12% 2% 8% 12% Túlnyomóan elégedetlen Részben elégedetlen, részben elégedett Túlnyomóan elégedett 45% Egyértelműen elégedett 77. Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz? Egyértelműen elégedetlen 21 8,20% Túlnyomóan elégedetlen 31 12,11% Részben elégedetlen, részben elégedett ,31% Túlnyomóan elégedett 53 20,70% Egyértelműen elégedett 30 11,72% 5 1,95% Személyes élettervek 77

78 A jövőkép megítélésnek fontos jelzőeszköze, hogy a szentgotthárdi évesek rendelkeznek-e olyan konkrét személyes élettervvel, amit a következő öt esztendőben meg szeretnének valósítani. Az Ifjúság2004 azt mutatja, hogy a magyar fiatalok döntő többségének van megvalósítandó célja. Ezek a konkrét élettervek jelzik a fiatalok sajátos életmódját. Az elképzelés-struktúra tetején az elhelyezkedés és ezzel párhuzamosan a jó munkahely megszerzése áll, ez már inkább a felnőtté váláshoz kapcsolódó életterv. A következő célorientációt az önálló életvitel megteremtését lehetővé tevő kívánalmak alkotják, amely szintén a felnőtt életmódhoz kapcsolódik. A következő legfontosabb elképzelés a továbbtanulás és a szakma megszerzése. Az ötödik cél, amit a éves fiatalok a következő öt évben el szeretnének érni, az a családalapítás. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az összes válasz alig 20 %-a tartalmazza a gyermekvállalás igényét. Ez az adatsor jelzi, hogy a családalapítás ma már nem teljesen függ össze a gyermekvállalással. A gyermekvállalás iránti igény leginkább a éves generációba tartozó nőknél mutatható ki. 78. Milyen személyes életterveid vannak a következő 5 évre? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő Van Nincs 1) jó munkahely ) gyermekvállalás ) autóvásárlás ) továbbtanulás, szakmaszerzés ) elhelyezkedés ) családalapítás ) önálló életvitel Politikai/közéleti érdeklődés, aktivitás Az elmúlt évtizedben készített politikai szocializációs vizsgálatok egyértelműen jelezték, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdeklődése és aktivitása meglehetősen alacsony. Vizsgálatunk során a szentgotthárdi fiatalok körében szintén ezt a tendenciát tapasztaltuk, hisz a megkérdezettek 73 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem érdeklődik a politika iránt és csak 20 % jelezte azt, hogy igen. 78

79 79. Érdeklődsz a politika iránt? 6% 21% Igen Nem 73% 79. Érdeklődsz a politika iránt? Igen 54 21,09% Nem ,05% 15 5,86% A szentgotthárdi fiatalok politikai aktivitását az aktivitás minősített esetével, a hagyományos civil szervezeti tagsággal vizsgáltuk ben a magyar fiatalok mintegy hetede tagja valamilyen civil, nonprofit szervezetnek, csoportnak. A szentgotthárdi fiatalok az országos átlaghoz képest alulreprezentáltak, legalábbis az általunk lekérdezett fiatalok. A tagságot tekintve egyedül a sportkörök, sportklubok érdemelnek említést. A felsorolt szervezettípusok említési gyakorisága olyan alacsony (szó szerint néhány fiatalról van szó egy-egy esetben), hogy differenciálásra nincsen mód. 80. Tagja vagy-e bármilyen szervezetnek! Több szervezet is választható! Tag Nem tag 1) sport ) kulturális ) ifjúsági ) politikai ) környezetvédelmi/természetbarát ) egyéb

80 A helyi közéletről a megkérdezettek 76,17 %-nak van ismerete és 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs. Ezek szerint a fiatalok érdeklődése a helyi, saját településük iránt jóval magasabb, mint az országis politika esetében. 81. Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet? 3% 21% Igen Nem 76% 81 Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet? Igen ,17% Nem 53 20,70% 8 3,13% Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák Megkértük a fiatalokat arról is, hogy néhány, az emberek életviteléhez kapcsolódó értéket osztályozzanak aszerint, hogy saját életükben mennyire fontosak ezek. Az értékhierarchiában - a tizenévesek életében a kortárscsoport fontosságához szorosan kötődő - igazi barátság jelenik meg elsőként a válaszadók körében. Ezt követi a családi biztonság és az egészség, majd a szabadság, ötödikként pedig a szerelem. Eszerint a humán értékek az elsőrangúak a válaszadó szentgotthárdi fiatalok életében. Előkelő helyet foglal el az értékrendszerben sorrendben a biztonság, a békés világ, a munka. A vallott értékek többségükben a tradicionális, inkább konzervatív értékek, miközben ezek hiányát mutatják a 80

81 magyar társadalom mindennapjai. A lista első felében végzett még a siker valamint a kamaszkor élmény-és tapasztalatszerzésének időszakában nagyon fontos változatos élet. Az egzisztenciális biztonságot jelentő értékek közül egyedül a békés világ végzett előkelő helyen, de olyan mint a társadalmi rend, a gazdagság a lista második felében végeztek a fontossági sorrend tekintetében. Alacsony értéket kapott hátulról visszafele nézve a fontossági sorrendet a hatalom, a vallásos hit, a nemzet szerepe, a tradíciók tisztelete és a szépség. Összességében elmondhatjuk, hogy a személyes élet és az önkiteljesítés szempontjából fontosabb, a hétköznapi cselekvést közvetlenül befolyásoló elvek, értékek kerültek előtérbe. 82. Mennyire fontosak az alábbi értékek az életedben? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos Fő ) Családi biztonság ) Békés világ ) Szerelem ) Igazi barátság ) Szabadság ) Gazdagság ) Társadalmi rend ) Érdekes élet ) Változatos élet ) Kreativitás ) Nemzet szerepe ) Tradíciók tisztelete ) Szépség ) Vallásos hit ) Hatalom ) Egészség ) Siker ) Elismerés ) Önmegvalósítás ) Biztonság ) Munka ) Függetlenség

82 A szentgotthárdi fiatalok problémái A szentgotthárdi fiatalok szerint korcsoportjuk legfontosabb problémája a munkanélküliség és ezzel összefüggésben a munkalehetőségek hiánya. (rangsor 4. helye.) A második legfontosabb probléma a szórakozási lehetőségek hiánya. Ez folyamatosan felmerül a fiatalok részéről, hiszen már a 72. kérdésre is a megkérdezettek 48 %-a nemmel válaszolt, miszerint nincs elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon. Az említések sorrendje alapján képezett rangsor 5. helyén a kilátástalan jövő, és talán ezzel összefüggésben, 6. helyén a pénztelenség, a szegénység helyezkedik el. Az adatsorból kitűnik, hogy a kilátástalan jövő érzetével, valamint a pénztelenséggel párhuzamosan a létbizonytalanság (rangsor 9. helye) is megjelenik, melyből látható, hogy egyfajta általános bizonytalanságérzet uralkodik a szentgotthárdi fiatalok gondolkodásában. Az országos felmérés szerint ezzel a problematikával leginkább a évesek szembesülnek, akiknek a szülői család után saját családjuk megélhetését kell biztosítaniuk. A lakáskérdés, mely a lista 7. helyén áll, megoldása általában egyébként nemcsak Magyarországon minden fiatal számára komoly dilemmát okoz. Az iskolarendszerben eltöltött idő meghosszabbodásával a családoknak az elmúlt évtizedekhez képest eleve hosszabb ideig kell gondoskodniuk gyermekeikről. A középiskola befejezése után többségük tovább tanul (természetesen nem feltétlenül egyetemen, főiskolán), ami újabb vaskos terhet ró az egyébként is nehéz helyzetben lévő kibocsátó családra. A felsősfokú intézményekből évesen, frissdiplomásként kikerülő fiatalok egyrészt szembesülnek az elhelyezkedés nehézségeivel, másrészt azt tapasztalják, hogy a szülői családtól való elszakadás roppant anyagi áldozatok vállalásával jár együtt: így nem véletlen, hogy a lakáshelyzet megoldatlansága a legidősebb korcsoportban jelentkezik az átlagosnál nagyobb mértékben. A 8. legfontosabb probléma a kulturálatlanság, amely a szentgotthárdi fiatalok szemében nagyobb probléma, mint ahogy azt az országos átlag mutatja. A dohányzás (rangsor 10. helye) és a kábítószer fogyasztás (rangsor 12. helye) témája Szentgotthárdon ezek szerint nem ölt még aggasztó méreteket, ezt mutatják az ezzel kapcsolatos korábbi kérdéseink is. Bár az Ifjúság2004-ben e kérdéskör volt messze-messze a legfontosabb. Félő, hogy a városban is néhány éven belül komolyabb erőfeszítéseket kell tenni ebben az ügyben. A blokkot a bűnözés, a növekvő társadalmi különbségek és a játszóterek építése problematikája zárja. 82

83 83. Mit tartasz a gotthárdi fiatalok legfontosabb problémájának? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos Fő ) Szórakozási lehetőségek hiánya ) Munkanélküliség ) Pénztelenség ) Lakáshelyzet ) Létbizonytalanság ) Kábítószer fogyasztás ) Kilátástalan jövő ) Kulturálatlanság ) Növekvő társadalmi egyenlőtlenség ) Iskolai problémák ) Pénztelenség, szegénység ) Munkalehetőségek hiánya ) Bűnözés ) Dohányzás ) Játszóterek építése VALLÁSOSSÁG Az Ifjúság2004 kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy egy társadalom vallásosságának változása lassú folyamat, hisz a 2004-es kutatást megelőző 2000-es kutatásból is kitűnik, hogy ez a lassú folyamat nem csak a felnőtt társadalmon belül igaz, hanem az amúgy attitűdjeit, értékét tekintve változékonyságot mutató fiatalokra is. A 2004-es kutatás eredményeiből kirajzolódó kép szerint a éves korosztály magát továbbra is többségében vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradíciókhoz jelentős részben ragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban gyakorló fiatalokból áll. 83

84 A szentgotthárdi fiatalok egyházhoz kötődő viszonya, vallásossága megegyezik az országos átlaggal. A éves korosztály 70 %-a tartja magát vallásosnak. A két ilyen jelentéstartalmú kategória közül a többség a maga módján vallásos címkét választotta, míg az egyház tanítása szerint vallásos kategóriába a válaszadók 11 %-a sorolja magát. A skála másik oldala, a nem vallásosak kategóriája a következő arányokat mutatja: a nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem kategóriában a válaszadók aránya 10,16 % és aki egyáltalán nem tartja magát vallásosnak az arány, 11, 72 % 84. A következő kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem 10% 3% 11% Vallásos vagyok a magam módján 12% 6% Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem Nem vagyok vallásos 58% Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem 84. A következő kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem 27 10,55% Vallásos vagyok a magam módján ,59% Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem 15 5,86% Nem vagyok vallásos 30 11,72% Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem 26 10,16% 8 3,13% 84

85 A felekezeti hovatartozást tekintve a válaszadók 74, 61%-a római katolikus, 3,52 % református és 5,08 % evangélikus vallású és viszonylag magas, 10,55 % azok aránya, akik semmilyen felekezethez nem tartoznak. Ez az arány közelítőleg megegyezik azok számával, akik nem tartják magukat vallásosnak. 85. Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez? 3% 5% 4% 11% 3% 74% Római katolikus Református Evangélikus Egyéb Semmilyenhez sem tartozom 85. Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez? Római katolikus ,61% Református 9 3,52% Evangélikus 13 5,08% Egyéb 8 3,13% Semmilyenhez sem tartozom 27 10,55% 8 3,13% Az egyházi, vallási szertartásokra járás gyakoriságát tekintve a válaszadók többsége, 30,08 %, állította azt, hogy évente néhányszor jár templomba. Közel 20 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak vallási szertartásokra, további 13 % pedig csak ritkábban mint évente. Minden héten 1-szer kategóriát a megkérdezettek 11 % -a jelölte meg. Ez utóbbi magasabb az országos átlagnál. Említésre méltó még a havonta 1-szer templomba járók aránya, ez 7,42 %. Hetente többször mindössze a megkérdezettek 1,56 % jár vallási szertartásokra. 85

86 86. Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)? 19% 2% 2% 11% 6% Hetente többször Minden héten 1-szer Havonta 2-3-szor 13% 7% Havonta 1-szer Évente néhányszor Évente 1-szer Ritkábban, mint évente 11% 29% Soha 86. Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)? Hetente többször 4 1,56% Minden héten 1-szer 28 10,94% Havonta 2-3-szor 16 6,25% Havonta 1-szer 19 7,42% Évente néhányszor 77 30,08% Évente 1-szer 27 10,55% Ritkábban, mint évente 32 12,50% Soha 49 19,14% 4 1,56% A FIATALOK SZENTGOTTHÁRD-KÉPE Szentgotthárd a fiatalok szemében Több szempontból is arra kerestük a választ, milyen Szentgotthárd-képe van a város fiataljainak. Mi jut eszükbe a városról, vagy éppen milyen szavakkal, szópárokkal azonosítják a várost. A táblázat jelzi, hogy a várossal kapcsolatos percepciók az elkötelezettségre, a szeretetre, a kötődésre vallanak. Szentgotthárd a szülőföldjük, itt él a családjuk, ez az 86

87 otthonuk. Ide járnak iskolába, itt élik mindennapjaikat. Itt buliznak, itt élnek a barátok (szerelmek). Összességében szépnek és barátságosnak látják a várost. Ez a kedvező oldal ugyanakkor kétségtelenül néhány probléma is asszociálódik a várossal kapcsolatban: unalmas, vagy nagy a munkanélküliség a városban, illetve, hogy kevés a szórakozóhely. Mint az a lenti táblázatból látható, a fiatalok vegyes érzelmekkel viszonyulnak a városhoz, a tulajdonságpárok közül lényegében fele-fele arányban azonosítják a várost a tulajdonságpárok pozitív és negatív oldalával. Szülővárosuk a fiatalok szemében élő, színes, barátságos, békés, nyugodt, személyes, modern, gondozott és tiszta. Negatívumai azonban, hogy kihalt, elhagyásra késztet, lusta, szűkös, fejletlen, öreg és túlságosan drága. 87. Mi jut leginkább eszedbe Szentgotthárdról? Maximum 3 választ jelölhetsz be! Fő ) Otthon, család, szülőföld ) Barátok ) Iskolám ) Kicsi, kisváros ) Határközelség ) Munkanélküliség ) Élményfürdő ) Kevés a szórakozási lehetőség ) Barokk Templom ) Barátságos, kellemes környezet ) Őrség ) Fiatalos, élettel teli ) Unalmas ) Szép hely Az alábbi tulajdonságok közül mi illik leginkább Szentgotthárdra? Húzzd alá a megfelelőt! Fő 1 2 1) Élő - holt ) Színes szürke ) Barátságos - barátságtalan ) Zsúfolt - kihalt ) Békés, nyugodt - nyugtalan ) Maradásra késztet - elhagyásra készet ) Személyes - személytelen ) Szorgalmas - lusta

88 9) Tágas szűkös ) Fejlett fejletlen ) Modern - ódivatú ) Fiatal öreg ) Gondozott elhanyagolt ) Tiszta - piszkos ) Homogén - heterogén ) Olcsó drága Az előzőekben elemzett problémaértékelés és a problémamegoldás között vannak átfedések. Nem véletlen a 87. kérdésre adott válaszok alapján, hogy a szentgotthárdi fiatalok 73 %-a úgy ítélte meg, hogy a munkahelyteremtés problémakörét kell a lehető legsürgősebben megoldani. Ezt követően rendkívül fontosnak tartják a hulladékégető megépítésének megakadályozását, itt mintegy 146 fő, azaz 62 % nyilatkozott úgy, hogy ez az a probléma, amit a legsürgősebben kell megoldani, illetve ez esetben kell megakadályozni. Fontosnak tartják a fiatalok a több szórakozási lehetőség, szórakozóhely megteremtését, illetve az utak, járdák állapotának a javítását is. Mindkét esetben a megkérdezettek kétharmada 4-es és 5-ös értékkel jelezte ennek a problémakörnek a megoldását. A lakásteremtés kérdéskörét a megkérdezett fiatalok koruknál fogva még nem érzékelik annyira, de még itt is legnagyobb hányaduk 3-5-ös értékkel jelölte ezt a területet. A város tisztaságának kérdéskörét jó szervezéssel viszonylag könnyen meg tudja oldani a városvezetés. Itt nemcsak arról van szó, hogy milyen gyakran és hogyan szállítják el a szemetet a házakból, hanem hogy elegendő köztisztasági szakembert látnak -e az utcán. Érdekes módon a 88. kérdésnél a fiatalok többsége úgy nyilatkozott, hogy tisztának tartják a várost, itt mégis 87 fő szerint sürgős feladat a város tisztaságának megoldása. Az élményfürdő beindítását, felvirágoztatását tartják a legtöbben a legkevésbé fontosnak, mintegy 46 fő nyilatkozott így és csak 76 fő tartja rendkívül fontosnak ezt a városi feladatot. Az élményfürdő a kérdőívek lekérdezéskor még nem nyílt meg, talán ezért is van az, hogy a városról sem jutott eszükbe a fiataloknak az élményfürdő. 89. Milyen sürgős ügyet kell Szentgotthárdon megoldani? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos ) Munkalehetőségek biztosítása ) Szórakozás megoldása ) Utak-járdák állapotának javítása

89 4) Lakáshelyzet megoldása ) Város tisztasága ) Az élményfürdő beindítása, felvirágoztatása ) A hulladékégető megépítésének megakadályozása A mára már megnyílt élményfürdőtől a válaszadók 41 %-a az idegenforgalom, a turizmus fellendülését várta, várja. Ez összefügg azzal, hogy ezek szerint a fiatalok valóban figyelemmel kísérik a helyi közélet alakulását, hisz az elmúlt időszakban sok helyütt elhangzott, hogy Önkormányzatunk a turizmus fellendítését városunk gazdasági életének egyik kiugrási pontjaként jelölte meg. Igen magas azok aránya, akik munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehetőséget látott, lát a élményfürdő megnyitásában és csupán 13, 15 % azok aránya, akik passzív szabadidő eltöltési lehetőségként tekintenek a fürdőre. 90. Mit vársz az élményfürdő megnyitásától? 13% 8% 38% Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehetőséget Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését Passzív szabadidő eltöltési lehetőséget 41% 90. Mit vársz az élményfürdő megnyitásától? Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehetőséget 95 37,85% Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését ,43% Passzív szabadidő eltöltési lehetőséget 33 13,15% 19 7,57% Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal 89

90 A településhez való viszony egyik fontos fokmérője a kapott szolgáltatásokkal, ellátásokkal, intézményekkel való elégedettség. Helyzetelemzésünkben arra kerestük a választ, hogy mennyire ismerik, azaz mennyire képesek véleményt alkotni az egyes ellátásokról, illetve arra is, hogy ezeket hogyan ítélik meg. Skála-technikát alkalmaztunk, a szokásos 5-ös skálán, ( teljesen elégedett -től az elégedetlen -ig) mértük az elégedettséget. Az egyes szolgáltatásokkal, alapellátásokkal, kialakított véleményt a táblázat részletesen tartalmazza. A fő tapasztalatok a következők: A legkevesebb információja van a megkérdezetteknek az építkezési és kereskedelmi lehetőségekről, ez korukból adódóan érthető is, hisz még nem terveznek építkezésbe, vagy akár vállalkozásba fogni a válaszadók. A fiatalok többnyire elégedettek a tanulási és sportolási lehetőségekkel, ezek az értékek közelítenek leginkább a teljesen elégedett kategória. A szolgáltatások többségével a fiatalok legnagyobb hányada közepesen elégedett, így a közbiztonsággal, a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a postai szolgáltatással és a lakosság helyi ügyekről való tájékoztatásával. Az elégedetlenek tábora a munkalehetőségek és a szórakozási lehetőségek tekintetében a legmagasabb, közel a megkérdezettek fele nyilatkozott így. A közutak állapotával kapcsolatban is a válaszadók egyharmada szintén elégedetlen, de itt inkább már a többnyire elégedetlen kategória felé közelítenek az értékek. Az intézményeknél információhiány birtokában nem tudott véleményt alkotni a megkérdezettek megközelítőleg egyharmada a Takács Jenő Zeneiskoláról, a Gondozási Központról és a segélyezésről. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumot és a III. Béla Szakképző Iskolát értékelték a legmagasabbra a válaszadók, ez annak tudható be, hogy a válaszadók többsége valamelyik iskola tanulója és ez is mutatja, hogy kötődnek iskolájukhoz a fiatalok. Általában közepesen elégedett, de inkább a többnyire elégedett kategória irányába mutatnak a felnőtt háziorvosi, a fogászati, a védőnői ellátásra, a gyógyszertárra adott értékek, erőteljesebben közepesen elégedettek az Óvodával, Arany János Általános Iskolával, a Széchenyi István Általános Iskolával, a Pannon Kapu Kulturális Egyesülettel és a Móra Ferenc Városi Könyvtárral. A Polgármesteri Hivatal tevékenységének megítélésekor még mindig a közepes érték dominál, de itt már több a többnyire elégedetlenek aránya. A megkérdettek legkevésbé a gyermek háziorvosi ellátással vannak megelégedve. 90

91 91. Mennyire vagy elégedett az alábbiakkal Szentgotthárdon? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Elégedetlen Többnyire elégedetlen Közepesen elégedett Többnyire elégedett Teljesen Nincs elégedett információm 1) Munkalehetőség ) Szórakozási lehetőség ) Tanulási lehetőség ) Sportolási lehetőség ) Építkezési lehetőség ) Kereskedelmi lehetőség ) köztisztaság ) közbiztonság ) Közutak állapota ) közlekedés ) Egészségügyi ellátás ) Postai szolgáltatás ) A lakosság tájékoztatása a helyi ügyekről ) Óvoda ) Arany János Általános Iskola ) Széchenyi István Általános Iskola ) Vörösmarty Mihály Gimnázium ) III. Béla Szakképző Iskola ) Takács Jenő Zeneiskola ) Háziorvosi ellátás/felnőtt ) Háziorvosi ellátás/gyermek ) Fogászati ellátás ) Védőnői ellátás ) Gyógyszertár ) Gondozási központ ) Segélyezés ) Pannon Kapu Kulturális Egyesület ) Móra Ferenc Városi Könyvtár ) Polgármesteri Hivatal Minden település szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy képes-e megtartani azokat a fiatalokat, akiket a közösség részben saját pénzén iskoláztatott, akik a település későbbi felemelkedésének zálogai lehetnek. Az ország válságrégióiban (pl. Miskolcon) készített adatfelvételek arra utalnak, hogy legalábbis tervek szintjén a mai évesek jóval mobilabbak a felnőtt generációknál. Készek elvándorolni részben Magyarország 91

92 kapuvárosaiba, de akár az egyesült Európába is. Természetesen a mobilitás azokra a leginkább jellemző, akik rendelkeznek az ehhez szükséges adottságok, képességek legalább egyikével: gazdasági tőke, kulturális tőke, szaktudás, vállalkozói kedv. Szentgotthárd esetében beszélhetünk mobilitási kényszerről, mely abból fakad, hogy a városnak nincs felsőfokú oktatási intézménye, így a konkrét érdeklődéssel rendelkező, vagy magasabb oktatási színvonalra vágyó fiataloknak az ország más településein kell megtalálniuk a számukra megfelelő intézményeket. A kérdés, hogy mivel lehet a várost elhagyó szentgotthárdi fiatalokat hazacsábítani. Ez talán a városi ifjúságpolitikának egyik legfontosabb kérdése, hiszen a várost elhagyók sok esetben olyan stratégiailag fontos műszaki, orvostudományi stb. végzettséggel rendelkeznek, mely a város fejlődésének záloga lehet. Ezért nem szabad hagyni, hogy elveszítsék kötődésüket a városhoz, hogy elhagyva Szentgotthárdot gyökértelenné váljanak. Ennek záloga a fiatalok hazalátogatásában rejlik. A családi, baráti, hálók ápolása érdekében rendkívül fontosak azok a közösségi alkalmak, amikor nem csak a közeli emberek gyűlnek össze, hanem rég látott ismerősökkel is találkozhatunk. E közösségi alkalmak szervezése elsősorban a város feladata, melyeket érdemes úgy alakítani, hogy egybeessenek azokkal az időszakokkal, amikor a legnagyobb valószínűséggel otthon találhatóak a más városokban tanulók. Fontos a lakhatás kérdése is. Az önkormányzatnak lépéseket kell tennie a lakhatási lehetőségek javítására. Ezen kívül a felsőoktatásban részt vevő szentgotthárdi fiatalok visszacsábításának kulcsa, hogy a város tud-e megfelelő munkalehetőséget biztosítani a számukra. A megkérdezett évesek 40 %-a jelezte, hogy elmenne a városból szemben azzal az 16 %-kal akiknek nem szerepel a tervei között az elköltözés. Jelzésértékű azonban, hogy a szentgotthárdi fiatalok szintén 40 %-a vacillál. Bizonyos körülmények között (ha nem lesz munkahely, családi kötelékek, továbbtanulás) talán elhagyná a várost. 92

93 92. Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról? 4% 40% 40% Igen Nem Talán 16% 92. Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról? Igen ,61% Nem 42 16,47% Talán ,61% 11 4,31% Azok, akik nagyobb mértékben mobilak jobb társadalmi, gazdasági körülmények között élnek, akiknek felhalmozott tudástőkéje (iskolai végzettség, számítógépes ismeret) alkalmas arra, hogy azt gazdasági tőkére illetve kapcsolati tőkére váltsa az ország más részein, vagy mint azt a táblázat jelzi az Európai Unióban. Fontos azonban, hogy az elköltözés kapcsán mindig elvi lehetőségről beszélünk. A tapasztalatok azt mutatják, ha egy fiatal elköteleződik, élettársa lesz, házasságot köt, esetleg gyermeke születik, vagy az egzisztenciális problémái oldódnak, akkor (elsősorban kényelmi okokból) erre az elköltözésre nem kerül sor. 93

94 93. Ha igen, akkor hová? Vas megye más városába 4% 19% 9% 11% 10% Faluba, községbe Budapestre Magyarország valamely más városába 19% Európai Unióba Európai Unión kívülre 28% 93. Ha igen, akkor hová? Vas megye más városába 22 8,70% Faluba, községbe 28 11,07% Budapestre 25 9,88% Magyarország valamely más városába 71 28,06% Európai Unióba 49 19,37% Európai Unión kívülre 11 4,35% 47 18,58% A települési önkormányzatok ifjúságpolitikai megvalósításához szükséges eszközök, szakterületek és ágazatok: - A kialakítandó ifjúságpolitika eszközrendszere: jogi eszközök (kötelező és megengedő jogosultságok, önálló rendelet alkotásának és határozat hozatalának, a helyi ügyek szabályozásának joga); anyagi, pénzügyi eszközök (forrásai: normatív támogatások, céltámogatások, pályázati támogatások, központból átadott adók, helyi adók, egyéb saját bevételek, hitelek stb); 94

95 szervezeti eszközök (belsők: testületi, tisztségviselői, bizottsági, szakmai, stb. külsők: partneri, stb); intézmények (kötelezően működtetendő és a helyi szükségletek kielégítésére szabadon alapítható intézményei lehetnek); személyi, szakmai feltételek (szükségesség és indokoltság szerint személyek, szakemberek alkalmazása, illetve szakmai feltételek biztosítása) kapcsolati eszközök (társulások, együttműködések) - A települési ifjúságpolitika fontosabb célterületei: szociális ellátás (települési szociálpolitika, családsegítés, gyermek-és családvédelem); egészségügyi ellátás (testi és lelki egészségvédelem, prevenció, mentálhigiéné, gondozás, gyógyítás, kezelés-egészségfejlesztés) oktatás, képzés (a helyi oktatási rendszer feltételeinek biztosítása, működtetése); társas és közösségi élet (szabadidő, kultúra, sport, rekreáció, közélet, hitélet, egyesületi élet feltételeinek biztosítása, kialakításának és működtetésének támogatása stb) ; érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet (gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, érvényesülésének elősegítése, szükségletek és igények kielégítésének biztosítása, a kezdeményezések támogatása stb); pályaválasztás, munkavállalás, lakáshoz jutás (az önálló felnőtté válás lehetőségeinek, feltételeinek és esélyeinek biztosítása, segítése a településen); ifjúsági mobilitás, belföldi és nemzetközi kapcsolatok (az önkormányzat törekvései, meglévő kapcsolatai és lehetőségei szerint) 95