Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Átírás

1 Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára július 4.

2 A kutatás megrendelője az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Az összefoglaló jelentést a TÁRKI Rt., a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft és a Kopint Datorg Rt. Piac- és Stratégiakutatási Igazgatósága készítette A kutatás szakmai vezetői: Dr. Fábián Zoltán (Tárki Rt.), Szabó László, Molnár László (GKIeNET), Vajdai Teréz (Kopint Datorg Rt. Piac- és Stratégiakutatási Igazgatósága) 2

3 Tartalom Tartalom...3 Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés Lakosság...13 Hozzáférés az IKT eszközökhöz...13 IKT eszközök használata...16 Lakossági attitűdök Versenyszféra, vállalatok Oktatás...23 Alap- és középfokú oktatási intézmények...23 Felsőfokú oktatási intézmények Egészségügy Önkormányzatok Kormányzat e-europe+ indikátorok...54 Lakossági e-europe+ indikátorok...54 A nemzeti kutatási és oktatási hálózatok külső és belső kapcsolatai...55 A versenyszférával kapcsolatos e-europe+ indikátorok...63 Az oktatással kapcsolatos e-europe+ indikátorok...63 Az egészségüggyel kapcsolatos e-europe+ indikátor...65 Az önkormányzatokkal kapcsolatos e-europe+ indikátorok...66 A kormányzattal kapcsolatos e-europe+ indikátorok Módszertani függelék...69 Táblázatok jegyzéke...71 Ábrák jegyzéke

4 Vezetői összefoglaló Lakosság Otthoni számítógép hozzáférés Háztartások Internethozzáférése Internethozzáférésre alkalmas háztartási infrastruktúra Lakossági internethasználat Miért nem interneteznek a nem-használók? Az otthoni számítógép terjedésének üteme 2001 és 2002 között kisebb ütemben növekedett, mint a korábban ( között) szeptemberében a háztartások 26 százaléka rendelkezett számítógéppel. Az otthoni internet-hozzáférés tekintetében a sokak által kívánatosnak tartott dinamikus növekedés 2002-ben még váratott magára: a magyar háztartások 8 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2002 őszén, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékos aránnyal. A magyar háztartások 92 százalékában megtalálható legalább egy olyan telekommunikációs eszköz (vezetékes telefon, mobiltelefon, kábeltelevízió), amely az internet-hozzáférés infrastruktúrája lehet. Ezen eszközök penetrációja a háztartásokban 2002 szeptemberében a következőképpen alakult: Vezetékes telefon: 74 %. Mobiltelefon: 64 % Kábeltelevízió: 53 %. A 14 évesnél idősebb lakosok 21 százaléka internethasználó. A legalább heti rendszerességgel internetezők aránya 17 százalék. A legnépszerűbb internetes tevékenység az elektronikus levelezés és a munkával kapcsolatos információk keresése. Az internetezők túlnyomó többsége soha nem vásárolt még az interneten keresztül, és ebben a tekintetben tavaly óta gyakorlatilag nem is történt változás. Az internet nem használatának indokait vizsgálva nem sok változást tapasztalunk a évi adatokhoz képest. Legtöbben (44 %) továbbra is a számítógép hiánya miatt nem interneteznek, s a tavalyihoz hasonlóan magas (40 %), akik azért nem használják a világhálót, mert az nem érdekli őket. Továbbra is sokan (21 %) azért nem használják a világhálót, mert túl drágának találják az elérést, és jelentősnek mondható azok aránya (17 %), akik azért nem interneteznek, mert nem tudják használni a szükséges eszközöket. Általánosságban 4

5 Nemzetközi kitekintés elmondható, hogy a fiatalabbak főképp gazdasági okokból nem használják az internetet (nincs számítógépük, vagy túl költséges az internetezés), az idősebbek pedig inkább kulturális és kognitív okokból. A nem internetezők közül 2002-ben még a 2001-ben tapasztaltaknál is kevesebben, mindössze 9% nyilatkozott úgy, hogy nagyon valószínűnek vagy valószínűnek tartja, hogy egy éven belül rendszeres internethasználó lesz. Nemzetközi összehasonlításban azonban mindenekelőtt az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások és személyek alacsony arányát kell kiemelni. Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok körében e mutató átlaga 12 százalék volt 2002-ben, az EU 15 tagállamában pedig 40 százalék. A csatlakozni szándékozók közül mindössze Románia és Törökország hozzáférési indikátora volt alacsonyabb (6 illetve 7 %) a Magyarországinál. Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van viszont, hogy a lassú hozzáférést biztosító analóg modemes hozzáférés aránya alacsonyabb az otthoni hozzáféréssel rendelkezők körében, mint az EU 15 tagállamában átlagosan. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a felzárkózás a szélessávú eszközök további terjedése révén minőségi előnnyé is válhat. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt az utóbbi években a mobiltelefonok elterjedésének üteme. A penetrációt tekintve (64 %) a csatlakozni kívánó országok középmezőnyében helyezkedünk el, ezen országok átlagát (50 %) meghaladva 5

6 Vállalatok Internetpenetráció Az öt fő feletti vállalatok 78 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal a felmérés időpontjában. A nagyvállalatok körében ma már gyakorlatilag teljes az internettel való lefedettség, sőt már a középvállalatok 89 százaléka is eléri a világhálót. A következő egy évben a megkérdezett vállalati körben további vállalatok készülnek bevezetni az internetet (10 százalékuk). Az internet-kapcsolatok típusát illetően megfigyelhető a kapcsolt vonali dial-up visszaszorulása a szélessávú technológia javára. ADSL és BDSL típusú csomagokra a felmérés időpontjában az internethozzáféréssel rendelkező vállalatok 17 százaléka fizetett elő, míg bérelt vonali kapcsolattal 14 százalékuk, kábel TV-ssel 5 százalékuk rendelkezett. Vállalati honlapok 2003 első felében az 5 fő feletti cégek 41 százaléka rendelkezett saját honlappal. A vállalatok jelzései alapján az átlagos vállalati honlap még mindig jellemzően csak a vállalatról, valamint annak termékeiről és szolgáltatásairól nyújt információkat (a honlappal rendelkezők 73 százaléka). 18 százalékuk biztosít lehetőséget az ügyfelek számára interakcióra (pl. katalógusban való keresés), míg további 7 százalékukon kereskedelmi tranzakciók bonyolítására is van lehetőség. LAN, Intranet A vizsgált vállalati körben majdnem minden második cég rendelkezik belső számítógépes hálózattal (46%), a jövőben pedig mintegy 8-10 százalékuk tervezi ennek kiépítését. Az intranetet, azaz a belső (webes felületű) hálózatot a cégek igen alacsony százalékban használnak csak (6,3%). A felmérés szerint az 5 fő feletti vállalatok intranet kapcsolataikat elsősorban az adatbázisok elérésére, adatok továbbítására, illetve belső tájékoztatásra használják. Távmunka A vállalatoknál átlagosan 250 alkalmazottra jut egy távmunkás, míg a munkaszerződés szerint is távmunkásként dolgozók esetében alkalmazottra jut egy ilyen módon foglalkoztatott. 6

7 Vállalati számítógépek Szinte az összes 5 főnél nagyobb vállalat használ számítógépet (95 százalékuk) üzleti tevékenységéhez. A nagyvállalatoknál nem található számítógép nélküli vállalat, az ágazatok közül pedig a mezőgazdaság és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás elmaradottabb. PC-vel a vállalati alkalmazottak átlagosan 32 százaléka dolgozik. Internet kapcsolattal átlagosan a vállalati PC-k fele rendelkezik, de a szolgáltatásoknál ez az arány átlagosan eléri a kétharmadot is. A vállalati PC-k valamivel több, mint fele 3 évesnél fiatalabb. Oktatás Internetpenetráció az alap- és középfokú iskolákban Sávszélesség, internetkapcsolat típusa A honlappal rendelkező iskolák aránya Jelenleg az alap- és középfokú oktatási intézmények 85 százaléka rendelkezik valamilyen típusú Internet-kapcsolattal. Az intézmények több mint fele (53%) köszönhetően a Sulinet hálózatnak digitális, ISDN vonallal kapcsolódik az internetre. Az iskolák 19,5 százaléka bérelt vonalat, 15,8 százaléka ADSL-t használ a világháló elérésére. A hagyományos kapcsolt vonali modemes hozzáférés már csak az esetek 12%-ában található. Az alap- és középfokú iskolák 33 százaléka rendelkezik jelenleg saját honlappal A pedagógusok oktatási célú számítógép- és internethasználatának elterjedtsége Az alap- és középfokú oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok 18 százaléka használja átlagosan a számítógépet oktatási célra, amiből ha kihagyjuk a számítástechnikai oktatással együtt járó számítógép-használatot, akkor ez a tanárok átlagosan mintegy 11%-át érinti. Ugyanezzel a számítással az internetet oktatási céllal használók aránya 13%, számítástechnikai oktatás nélkül 8%. 7

8 Az alap- és középfokú oktatási intézmények oktatóinak 32 százaléka használ PC-t munkája során. Ezen számítógépek 80 százaléka internet elérésére is alkalmas. Felsőfokú oktatási intézmények A felsőfokú oktatási intézmények (egyetemek, főiskolák) mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az intézmények karainak 79 százaléka rendelkezik intranettel, és 96 százalékuknak van saját honlapja is. A 100 hallgatóra jutó oktatási célú számítógépek országos átlaga 9,1. Egészségügy Internethozzáférés 2003 elején a magyarországi egészségügyi szférában a kórházak 99 százaléka, a gyógyszertárak 65 százaléka, a járóbeteg-ellátók 58 százaléka és a háziorvosi rendelők 33 százaléka csatlakozik a világhálóra. Honlapok Az egészségügyi szektorban arányaiban a kórházak rendelkeznek a legtöbb honlappal (59%), míg a járóbeteg-ellátók csupán 9%-ának, a gyógyszertárak 6%-ának és a háziorvosi rendelők 3%-ának van weboldala. E honlapok túlnyomó többsége elsősorban általános, adminisztratív információk elérése biztosít lehetőséget. Önkormányzatok Internethozzáférés A magyarországi önkormányzatok háromnegyede rendelkezik Internet kapcsolattal. A települések 20 százaléka egy éven belül szeretné megteremteni az internet-kapcsolatot, míg csupán 4,5% nem tervezi az internet kiépítését egyelőre. 8

9 Az előző monitoring-felméréssel összehasonlítva megállapítható, hogy jelentős előrelépés történt az önkormányzatok internetes vérkeringésbe való bekapcsolása terén. A 2001 őszi 57%-ról az internet-penetráció 2003 elejére 75%-ra emelkedett. Az internetkapcsolat típusa A magyarországi önkormányzatok nagy része dial-up internetkapcsolattal rendelkezik, amely vagy hagyományos telefonvonalon, vagy ISDN vonalon keresztül valósul meg. Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok 68 százaléka ISDN vonalat használ, negyede pedig hagyományos telefonvonalat. Helyi hálózat Az önkormányzatok csupán 30%-ában található belső számítógépes hálózat (LAN), míg 18 százalékuk egy éven belül szeretné ezt kiépíteni. Az önkormányzatok fele nem is tervezi egyelőre a LAN használatát. Az önkormányzatok 6,2 százaléka jelezte, hogy rendelkezik intranettel, 18 százaléka tervezi ennek kiépítését, míg háromnegyede nem kíván egyelőre belső portált készíteni. Jelen felmérésünk szerint a magyarországi önkormányzatoknál 100 alkalmazottra 75 db számítógép jut. Az önkormányzati számítógépek 40%-án fut az Internet. A magyarországi önkormányzatok összesen 38 ezer számítógéppel rendelkeztek a felmérés időpontjában. A magyarországi önkormányzatok 31 százaléka rendelkezik saját honlappal, míg 37 százalékuk 12 hónapon belül szeretné elkészíteni a saját internetes megjelenését. Az önkormányzatok 30 százaléka egyelőre viszont nem tervezi honlap létrehozását. 9

10 Kormányzat IKT eszközhasználat a kormányzati intézményekben Elektronikus dokumentumkezelő rendszerek Hozzáférés és eszközellátottság Az alapvető közszolgáltatások on-line elérhetősége A kormányzati intézményekben a személyi számítógép és a faxgép minden egyes államigazgatási szerv munkájának alapvető eszköze. Az elektronikus levelezés, az használata is szinte teljes körben elterjedt. Összességében az eszközhasználat közepes színvonalú, a 2001-es évhez képest lényeges javulás nem tapasztalható. Egyes szakemberek szerint késik vagy nem is várható a Kormányzati Iratnyilvántartó Informatikai Rendszer (KIR) bevezetése (FVM, KITKH * ). A minisztériumi dokumentumkezelő rendszerek fejlesztésére hirdetett moratórium és az egységes rendszer bevezetésének elmaradása miatt a normális hivatali működés biztosítása egyre nehezebb feladat (FVM). Az államigazgatásban dolgozó alkalmazottaknak átlagosan majdnem a fele jogosult szolgáltatás igénybevételére, 43 százalékuk rendelkezik internet, 42 százalékuk pedig intranet hozzáféréssel. Az államigazgatásban száz alkalmazottra átlagosan 81 PC jut. Külön fővonala az alkalmazottak egyötödének van. A szakemberek véleménye szerint egységes digitális rádiótávközlő rendszer kiépítése késésben van, a kormányzat nem tudja majd teljesíteni a saját maga által megszabott határidőket (BM). A készenléti eszközök cseréjére, fejlesztésére jelenleg moratóriumot hirdettek, ugyanakkor katasztrófahelyzet (pl. árvíz) esetén a jelenlegi eszközök jelentős része nem használható (BVOP). Az államigazgatás által nyújtott szolgáltatások on-line elérhetősége távol áll az EU országok átlagától. A 2001-es adatok szerinti magasabb mint 40 százalékos EU-s átlaggal szemben 2002-ben Magyarországon az államigazgatás által nyújtott szolgáltatások on-line elérhetősége 10 százalék. Az APEH nagyadózóknak nyújtott szolgáltatásán, és a Cégbíróságon működő, ún. egyablakos eljáráson kívül tényleges on-line ügyintézésre ma az államigazgatáson belül nincs mód. Az interjúk szerint nem működik megfelelően a kormányzati portál, az e- kormányzat irányába kevés lépés történt (BM, GKM, FVM, FMM). * A zárójelben szereplő tárca vagy intézmény rövidítése a mélyinterjúk során szerzett információ forrását jelöli 10

11 Az on-line elérhető kormányzati szolgáltatások igénybevételének aránya Az elektronikus úton lefolytatható közbeszerzési eljárások Tudatosság, stratégia Jártasság, képzettség Költségek Ma Magyarországon az ügyintézések kevesebb mint 1 százaléka történik online módon. Abban a néhány intézményben is, ahol már megteremtődtek az elektronikus ügyintézés feltételei, az ügyfeleknek csak egy, statisztikailag elhanyagolható töredéke él ezzel a lehetőséggel. Elektronikus közbeszerzésről ma Magyarországon nem beszélhetünk, az EKR bevezetése mind ez ideig nem történt meg. A magyar államigazgatás intézményeinek kevesebb mint egyötöde rendelkezik írott információs/internetes stratégiával, kidolgozását pedig a szervezetek egyharmada még el sem kezdte. A késlekedés okát az informatikai szakemberek két dologban látják: nincs elfogadott, a központi államigazgatás szervezetei számára kötelező érvényű Informatikai Stratégiai Útmutató (OEP), az államigazgatás végrehajtási szintjein nem érzékelhető egységes, kormányzati informatikai stratégia (FVM). Az egész államigazgatást érintő problémák mellett számos, stratégiai jelentőségű ágazati fejlesztési projekt is késik (pl. az Integrált Irányítási, Ellenőrzési Rendszer). Összefoglalva: a kormányzaton belül az informatikai kérdések kezelésével kapcsolatban az államigazgatásban dolgozó informatikai szakemberek diszfunkcionalitást érzékelnek (BM, FVM, KVM). A magyar államigazgatásban dolgozók többségének informatikai ismeretei alacsony szintűek. Bizonyos fejlesztések, új alkalmazások bevezetése azért késik, vagy maradt el, mert az adott szervezet informatikai kultúráltsága, az alkalmazottak informatikai írástudása nem volt megfelelő ben informatikai oktatásban a közigazgatásban dolgozók egynegyede vett részt. Az államigazgatás szinte minden területén 2003-ra az informatikai fejlesztésre fordítható összegek jelentős csökkenéséről számoltak be az intézmények, amelyek így a már meglévő informatikai rendszerek működtetésére, állagmegóvására rendezkedtek be (OM, FVM, ONYF) vagy tevékenységük tűzoltásra (OM), a házon (minisztériumon) belüli, a működést fenntartó beszerzésekre, állóeszközök cseréjére korlátozódott (FVM). 11

12 Bevezetés Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium felkérésére a Társadalomkutatási Intézet Rt., a GKIeNET Kft valamint Kopint Datorg Rt. Piac- és Stratégiakutatási Igazgatósága empirikus adatfelvételeket végzett az infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedtségéről, használatáról év végén és 2003 elején. A vizsgálatsorozat a évi monitoring kutatás 1 folytatásának tekinthető a vizsgált témák, az alkalmazott módszerek és eszközök és részben az adatfelvételeket lebonyolító kutatóintézetek tekintetében. A jelen összefoglaló kutatásjelentés kiterjed a lakossági, a vállalati, az oktatási, egészségügyi, önkormányzati és államigazgatási szektor helyzetére, közli az információs társadalom fejlettségével kapcsolatos ún. e-europe+ indikátorokat. 1 A évi monitoring vizsgálat megrendelője a MEH IKB volt. A kutatást egy a TÁRKI Rt. vezette konzorcium végezte. 12

13 1. Lakosság Hozzáférés az IKT eszközökhöz Otthoni számítógép Az otthoni számítógép terjedésének üteme 2001 és 2002 között kisebb ütemben növekedett, mint a korábban ( között) szeptemberében a háztartások 26 százaléka rendelkezett számítógéppel. (1. ábra) 1. ábra A háztartások számítógép ellátottsága, (százalékok)* * Forrás: TÁRKI Háztartásvizsgálatok, WIP Vezetékes telefon és mobiltelefon A vezetékes telefonnal való ellátottság mind összességében, mind pedig régiónként vizsgálva hasonlóan alakul, mint 2001-ben: 2002-ben Magyarországon a háztartások mintegy háromnegyede rendelkezett vezetékes telefonnal hez képest 15 százalékponttal növekedett (63 százalékra) azon háztartások aránya, ahol legalább egy mobiltelefon található. 13

14 Háztartások Internethozzáférése Az otthoni internet-hozzáférés tekintetében a sokak által kívánatosnak tartott dinamikus növekedés 2002-ben még váratott magára: a magyar háztartások 8 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2002 őszén, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékos aránnyal. (2. ábra) 2. ábra Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya ( )* Forrás: TÁRKI Háztartás-vizsgálatok, WIP Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások körében Magyarországon alacsonyabb az analóg modemen keresztül csatlakozók aránya, mint az Európai Unió 15 tagállamában átlagosan. Hazánkban viszont magasabb az ISDN vonalon és a kábelen keresztül kapcsolódó háztartások aránya. (3. ábra) Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó 13 ország közül mindössze Románia és Törökország hozzáférési indikátora volt alacsonyabb a Magyarországinál. (4. ábra) 14

15 3. ábra Az internethez való csatlakozás típusa az EU 15 tagállamában és Magyarországon, 2002 (Az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások körében, %)* Analóg modem EU15 Magyarország ISDN ADSL kábel egyéb NT/NV * Forrás: Eurobarometer, 2002 május-június, ITTK-TÁRKI WIP ábra Az otthoni internethozzáféréssel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népesség körében az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok körében ( )* Törökország 6 9 Románia Magyarország Lettország Bulgária 9 10 Csatlakozni szándékozó országok (13) Szlovákia Lengyelország Litvánia Észtország Csehország Ciprus Szlovénia Málta * Forrás: Candidate Countries Eurobarometer

16 Videó és televíziós műsorvételi lehetőségek Videomagnóval már 2001-ben is a háztartások több mint fele rendelkezett, 2002-ben pedig a megfigyelt arány 54 százalék. A háztartások 53 százalékában volt kábeltelevízió vételre alkalmas kábel bevezetve. Ezek a háztartások átlagosan 29 televízió csatornát fognak készülékükön. Parabolaantennával a háztartások 17 százaléka volt felszerelve, és a műholdvételi lehetőség átlagosan 36 csatorna vételét tette lehetővé. IKT eszközök használata Mobiltelefon A mobil penetráció a személyek körében is dinamikusan nőtt: ben a 14 évesnél idősebb lakosság 40 százaléka használt mobiltelefont, 2002 őszére viszont 56 százalékra emelkedett ez az arány. Számítógéphasználat A magyar lakosság háromtizede használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet 2002 decemberében. Az augusztusi használati arányhoz képest nem történt változás. A számítógép használatának leggyakoribb helye a munkahely, az otthon és az iskola. Internethasználat 2002 őszén a 15 éves és idősebb lakosság 21 százaléka szokott internetet használni. Az internetet használók aránya a 18 éves és idősebbek körében 18 százalék. A legalább heti rendszerességgel internetezők aránya 17 százalék az alapsokaságnak tekintett 15 évesnél idősebb népesség körében. A legnépszerűbb internetes tevékenységek csakúgy, mint 2001-ben: az ezés és a munkával kapcsolatos információkeresés. A tavalyi adatfelvétel óta nemcsak az ezők lakosságon belüli aránya növekedett, hanem valamelyest emelkedett az egy ezőre jutó fogadott és küldött levelek száma is, különösen a munkaügyben folytatott levelezések tekintetében. 16

17 Online vásárlás Az internetezők túlnyomó többsége soha nem vásárolt még az interneten keresztül, és ebben a tekintetben tavaly óta gyakorlatilag nem is történt változás. Miért nem interneteznek a nem-használók? Az internet nem használatának indokait vizsgálva nem sok változást tapasztalunk a évi adatokhoz képest. Legtöbben (44 %) továbbra is a számítógép hiánya miatt nem interneteznek, s a tavalyihoz hasonlóan magas (40 %), akik azért nem használják a világhálót, mert az nem érdekli őket. Továbbra is sokan (21 %) azért nem használják a világhálót, mert túl drágának találják az elérést, és jelentősnek mondható azok aránya (17 %), akik azért nem interneteznek, mert nem tudják használni a szükséges eszközöket. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabbak főképp gazdasági okokból nem használják az internetet (nincs számítógépük, vagy túl költséges az internetezés), az idősebbek pedig inkább kulturális és kognitív okokból. A nem internetezők közül 2002-ben még a 2001-ben tapasztaltaknál is kevesebben, mindössze 9% nyilatkozott úgy, hogy nagyon valószínűnek vagy valószínűnek tartja, hogy egy éven belül rendszeres internethasználó lesz. IKT Használati Index A használat társadalmidemográfiai meghatározottsága Az IKT használatot együttesen kifejező Használati Index 2 országos értéke a 14/15 éves és idősebb lakosságra vetítve szeptember és szeptember között 8 ponttal növekedett 13-ról 21 pontra, ami tekintve az alacsony bázis értéket jelentős arányú (62 százalékos) növekedést jelent. Az info-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök használatát életstílusbeli különbségek határozzák meg. Az egyéni életstílusban a társadalmi státus és az értékválasztások kifelé (a társas környezet felé) manifesztálódnak a fogyasztási szokásokban. A társadalmi-demográfiai változók hatásai közül az IKT használati indexre az életkoré a legjelentősebb. A használatot ezt követően az otthoni hozzáférési 2 Az indexben szerepel a személyi számítógép használata, az Internet használata, az elektronikus levelezés használata, az on-line vásárlás, a mobiltelefon használata, és a WAP-os készülék használata. 17

18 jellemzők, a személyes jövedelem és az iskolai végzettség befolyásolják a leginkább. Lakossági attitűdök Attitűdök Az internet használatával kapcsolatos tények elemzését fontos kiegészítésekkel láthatjuk el az attitűdök és hiedelmek vizsgálatán keresztül. A 2002-es adatok szerint az új médiumok megítélése tovább javult. Egyik kérdésünkben idén is azt firtattuk, hogy a használók és a nem használók általában hogyan ítélik meg az új kommunikációs technológiák (internet, mobiltelefon) terjedésének folyamatát: azok jobbá vagy rosszabbá teszik-e világot. Hasonlóan a 2001-ben megfigyelt válaszokhoz 2002-ben is pozitívan viszonyult a magyar lakosság az IKT eszközök fejlődéséhez. Korábban a válaszolók kétharmada (66%), 2002-ben pedig 70 százaléka tekinti a technológiai fejlődést hasznos folyamatnak. Különösen optimisták az Internet használói. (5. ábra) A magyar felhasználók leginkább a világhálón található információk mennyiségével elégedettek, legkevésbé pedig az internetes csatlakozás sebességével. Meglehetősen jónak értékelik a más emberekkel való kommunikáció lehetőségét, valamint az információkhoz jutás egyszerűségét. Az internetezők több mint fele szerint a világhálón fellelhető információk legnagyobb hányada megbízhatónak tekinthető a nem használóknak viszont csak ötöde gondolja általánosan megbízható forrásnak a netet. 18

19 5. ábra Az új kommunikációs technológiák jobbá vagy rosszabbá teszik a világot? 2002 (százalék) nem használ internetet használ internetet % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% jobbá teszi rosszabbá teszi nem változik nem tudja 2. Versenyszféra, vállalatok Vállalatok és az internet Az 5 fő feletti vállalatok egyértelműen úgy vélték, hogy az internetpenetráció további növekedése, valamint az internetes alkalmazások terjedése nem gyakorol jelentős hatást a vállalat piacának szerkezetére, nagyságára, illetőleg annak növekedésére. A cégek többsége úgy véli, hogy az internet mint kiegészítő eszköz jelenik meg a vállalati folyamatokban és azoknak alapvető kompetenciáit nem befolyásolja. A válaszadók véleménye alapján inkább a mikro- és kisvállalatok a derűlátóbbak e téren, míg a nagyvállalatoknál nagyobb a piaci változásokkal kapcsolatos szkepszis. Arról, hogy a következő 12 hónapban változik-e a helyzet (képesek lesznek-e vagy lesz-e lehetőségük élni az internetben rejlő lehetőségekkel) mérsékelt optimizmussal nyilatkoztak a megkérdezett vállalatok. Számottevő előrelépéssel ezen a téren az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, a szállítás, raktározás, posta, távközlés és a 19

20 Internetpenetráció Internethasználat pénzügyi tevékenység ágazatok vállalatai számolnak. A vállalatok 78 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal a felmérés időpontjában. A nagyvállalatok körében ma már gyakorlatilag teljes az internettel való lefedettség, sőt már a középvállalatok 89 százaléka is eléri a világhálót. A következő egy évben a megkérdezett vállalati körben további vállalatok készülnek bevezetni az internetet (10 százalékuk). Az internet-kapcsolatok típusát illetően megfigyelhető a kapcsolt vonali dial-up visszaszorulása a szélessávú technológia javára. ADSL és BDSL típusú csomagokra a felmérés időpontjában az internethozzáféréssel rendelkező vállalatok 17 százaléka fizetett elő, míg bérelt vonali kapcsolattal 14 százalékuk, kábel TV-ssel 5 százalékuk rendelkezett. Az internet használati céljai közül az eddig hagyományosan erősnek számító levelezés, információgyűjtés és adattovábbítás mellett a várakozások alapján növekvő szerepe lesz az internetes marketing tevékenységnek és bankkapcsolatoknak. Az értékesítés, beszerzés és logisztika területén a vállalatok jellemzően nem használnak internetes megoldásokat és a következő 12 hónap folyamán ez a helyzet várhatóan nem fog érdemben megváltozni. Vállalati honlapok LAN, Intranet 2003 első felében az 5 fő feletti cégek 41 százaléka rendelkezett saját honlappal. Az átlagnál nagyobb arányban a gazdasági szolgáltatást nyújtó cégek, valamint a feldolgozó ipari cégek működtetnek ilyet, míg a legelmaradottabbnak ezen a téren (is) a mezőgazdasági vállalkozások számítanak. A vállalatok jelzései alapján az átlagos vállalati honlap még mindig jellemzően csak a vállalatról, valamint annak termékeiről és szolgáltatásairól nyújt információkat (a honlappal rendelkezők 73 százaléka). 18 százalékuk biztosít lehetőséget az ügyfelek számára interakcióra (pl. katalógusban való keresés), míg további 7 százalékukon kereskedelmi tranzakciók bonyolítására is van lehetőség. A vizsgált vállalati körben majdnem minden második cég rendelkezik 20

21 belső számítógépes hálózattal (46%), a jövőben pedig mintegy 8-10 százalékuk tervezi ennek kiépítését. Az intranetet, azaz a belső (webes felületű) hálózatot a cégek igen alacsony százalékban használnak csak (6,3%). A felmérés szerint az 5 fő feletti vállalatok intranet kapcsolataikat elsősorban az adatbázisok elérésére, adatok továbbítására, illetve belső tájékoztatásra használják. VoIP VoIP szolgáltatást, azaz internet protokoll alapú telefonálást az 5 fő feletti cégek 4 százaléka vesz igénybe. Felmérésünk szerint a szolgáltatás megrendelésének hajlandósága egyértelmű összefüggést mutat a vállalatmérettel (a 250 fő feletti nagyvállalatok esetében például 19% a VoIP-t használó cégek aránya) és az ágazati hovatartozással (tipikusan a pénzügyi, kereskedelmi, szállítással, raktározással, távközléssel foglalkozó cégek veszik igénybe). ebank EDI IT biztonság Az 5 fő feletti vállalatok több mint fele vesz igénybe valamilyen elektronikus banki szolgáltatást. Többségük elsődlegesen ügyfélterminálon keresztül intézi tranzakcióit. Terjedőben van ugyanakkor az internetbank (12%) és a mobilbank (5%) is. Az 5 fő feletti vállalatok körében még nem számít tipikusnak az EDI alkalmazások használata (a vállalatok 2 százaléka használja rendszeresen vagy alkalomszerűen). Szinte kizárólag a nagyvállalatokra jellemző az elektronikus üzleti megoldás bevezetése és alkalmazása, a 250 fő feletti cégek esetében 16%-os az ilyen rendszer elterjedtségének szintje. A vállalatok leggyakrabban vírusokkal találkoznak, a vállalatok 48%-ánál az utóbbi 6 hónapban is észleltek vírustámadást. A többi IT biztonsági probléma jóval kevésbé gyakori. A cégek többsége ugyanakkor már használ vírusirtó programokat (73 százalékuk), míg tűzfallal csak minden harmadik cég védekezik. Írott IT-előírásokat eddig még csak a megkérdezett cégek kevesebb, mint hetede készített. 21

22 IT ismeretek Az 5 fő feletti vállalatoknál átlagosan 2,3 informatikus jut 100 alkalmazottra. Az informatikusokkal relatíve legellátottabb ágazat az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazat, melyet a pénzügyi szektor követ. Alapfokú információtechnológiai (számítógépes) ismerettel átlagosan a vállalati alkalmazottak negyede rendelkezik. Ez az arány jóval magasabb a pénzügyi szektorban (60%), illetve a gazdasági szolgáltatásoknál, és nem meglepő módon - jóval elmarad az átlagtól a mezőgazdaságban. Távmunka Vállalati számítógépek Elektronikus kereskedelem A vállalatoknál átlagosan 250 alkalmazottra jut egy távmunkás, míg a munkaszerződés szerint is távmunkásként dolgozók esetében alkalmazottra jut egy ilyen módon foglalkoztatott. Szinte az összes 5 főnél nagyobb vállalat használ számítógépet (95 százalékuk) üzleti tevékenységéhez. A nagyvállalatoknál nem található számítógép nélküli vállalat, az ágazatok közül pedig a mezőgazdaság és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás elmaradottabb. PC-vel a vállalati alkalmazottak átlagosan 32 százaléka dolgozik. Internet kapcsolattal átlagosan a vállalati PC-k fele rendelkezik, de a szolgáltatásoknál ez az arány átlagosan eléri a kétharmadot is. A vállalati PC-k valamivel több, mint fele 3 évesnél fiatalabb. A magyarországi vállalatok 8 százaléka értékesíti termékeit interneten keresztül. Saját honlapján a vállalatok 7,5 százaléka biztosít lehetősége termékei/szolgáltatásai megvásárlására, míg valamilyen elektronikus piactéren a vállalatok 2 százaléka van jelen. Az ágazatok közül kiemelkedik a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás, ahol a vállalatok 18 százaléka használja az internetet értékesítési csatornaként. Elektronikus értékesítésből a vállalatok árbevételének 0,7 százaléka származott 2002 folyamán, de az interneten keresztüli eladások csak az árbevétel 0,08%-ára rúgtak. Míg a vállalatok 8 százaléka értékesít az interneten keresztül, addig beszerzésre a cégek 14 százaléka használja a világhálót. 22

23 3. Oktatás Alap- és középfokú oktatási intézmények Internetpenetráció az alap- és középfokú iskolákban Jelenleg az alap- és középfokú oktatási intézmények 85 százaléka rendelkezik valamilyen típusú Internet-kapcsolattal. (1. táblázat) 1. táblázat Internet-kapcsolattal rendelkező iskolák aránya né né. Általános iskola 70% 79% Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola98% 100% Vegyes típusú iskola 94% 98% Község 65% 72% Város 88% 96% Megyei jogú város 91% 97% Főváros 87% 93% Összesen 77% 85% Sávszélesség, internetkapcsolat típusa Az előző, negyedévében megvalósult monitoring-felméréshez viszonyítva növekedett az alap és középfokú oktatási intézmények internettel való ellátottsága, és a középfokú oktatásban, illetve a városokban már elérte, vagy jelentősen megközelítette az arány a 100%-ot. Az intézmények több mint fele (53%) köszönhetően a Sulinet hálózatnak digitális, ISDN vonallal kapcsolódik az internetre. Az iskolák 19,5 százaléka bérelt vonalat, 15,8 százaléka ADSL-t használ a világháló elérésére. A hagyományos kapcsolt vonali modemes hozzáférés már csak az esetek 12%-ában található. (6. ábra) Az internet-hozzáféréssel rendelkező alap- és középfokú oktatási intézmények mintegy 25 százaléka az Internet-csatlakozás sávszélességének növelését tervezi 2003 folyamán. 23

24 6. ábra Alap és középfokú oktatási intézmények Internet-kapcsolatának típusa, negyedév Bérelt vonal (telefonvonalon) 18% ADSL, BDSL 14% ISDN dial-up 47% Hagyományos kapcsolt vonali dial-up 11% Egyéb 2% Kábel TV 5% Optikai kábel 1% Mobiltelefon 0% Mikrohullámú vevő 2% A honlappal rendelkező iskolák aránya Az alap- és középfokú iskolák 33,2 százaléka rendelkezik jelenleg saját honlappal. A tervek alapján 12 hónapon belül az oktatási intézmények további 31,5 százaléka készít(tet) majd saját honlapot. ( 2. táblázat) 2. táblázat Saját honlappal rendelkező (alap- és középfokú) iskolák aránya né né. Általános iskola 18,0% 18,0% Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 79,0% 80,8% Vegyes típusú iskola 67,0% 72,7% Község 13,0% 10,7% Város 49,0% 49,7% Megyei jogú város 57,0% 61,6% Főváros 60,0% 59,0% Összesen 34,0% 34,7% Helyi hálózat, Az alap- és középfokú oktatási intézmények kétharmadában a 24

25 intranet az iskolákban számítógépek helyi hálózatba vannak kötve. (3. táblázat) 3. táblázat Belső számítógépes hálózattal rendelkező (alap- és középfokú) iskolák aránya né. né Általános iskola 21,1% 56,1% Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola64,8% 96,5% Vegyes típusú iskola 46,8% 90,5% Község 16,2% 46,6% Város 41,7% 85,1% Megyei jogú város 50,2% 80,9% Főváros 48,7% 88,5% Összesen 31,5% 66,9 Számítógép-park A belső helyi számítógépes hálózatra épülő intranettel saját bevallásuk szerint - az iskolák negyede rendelkezik. A válaszok alapján az alap- és középfokú oktatási intézményekben mintegy 150 ezer személyi számítógép található, ami iskolánként átlagosan 34 darab PC-t jelent. A számítógépek átlagosan 49,9 százaléka, tehát minden második PC rendelkezik internet-csatlakozással. (7. ábra) A PC-k 58,4 százaléka 3 évnél idősebb, 28,8 százaléka 1 és 3 év közötti és 12,9 százalékuk 1 évnél fiatalabb. Az alap- és középfokú oktatási intézmények oktatási célú számítógép-állományának 28 százaléka magán-forrásból (cégektől, magánemberektől, nem állami alapítványoktól stb.) származik. 25

26 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 7. ábra Internetellátottság az iskolai számítógépeken, negyedév Általános iskola Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Vegyes típusú iskola Internetcsatlakozással nem rendelkező személyi számítógépek aránya (%) Nem szélessávú internet-csatlakozással rendelkező személyi számítógépek aránya (%) Szélessávú internet-csatlakozással rendelkező személyi számítógépek aránya (%) A pedagógusok oktatási célú számítógép- és internethasználatának elterjedtsége A válaszok alapján a pedagógusok 17,9 százaléka használja átlagosan a számítógépet oktatási célra, amiből ha kihagyjuk a számítástechnikai oktatással együtt járó számítógép-használatot, akkor ez a tanárok átlagosan mintegy 10,6%-át érinti. Ugyanezzel a számítással az internetet oktatási céllal használók aránya 13,2%, számítástechnikai oktatás nélkül 7,6%. Az oktatók internet-használatát a legtöbb iskola esetében a pályázatok figyelése (iskolák 76,6 százaléka), a levelezés (75%), a friss információkhoz való jutás (71,6%), a tananyag kiegészítése (67,6%) és más hazai iskolákkal való kapcsolattartás (42,6%) jellemzi az adminisztráció lebonyolítása mellett. A felmérésben résztvevő iskolák válaszai alapján jelenleg az alap- és középfokú oktatási intézmények oktatóinak 31,8 százaléka használ PC-t munkája során. Ezen számítógépek 80,1 százaléka internet elérésére is alkalmas. (4. táblázat) 26

27 4. táblázat PC-vel dolgozó oktatók aránya az alap- és középfokú oktatási intézményekben né né. PC Int. PC* PC Int. PC* Általános iskola 26% 17% 27% 21% Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola42% 38% 45% 42% Vegyes típusú iskola 42% 36% 44% 42% Község 26% 16% 27% 21% Város 31% 28% 33% 30% Megyei jogú város 32% 28% 37% 34% Főváros 35% 30% 38% 35% Összesen 30% 23% 32% 27% *Internet-csatlakozással rendelkező PC-vel dolgozó oktatók aránya A pedagógusok számítástechnikai oktatása, továbbképzése A vizsgált oktatási intézmények 88,8, illetve 78,8 százaléka teszi lehetővé pedagógusai számára, hogy hivatalos oktatásban részesüljenek a számítógép, illetve az Internet használatának elsajátítására 3. A teljes fő- és mellékállású oktatói létszámra vetítve a pedagógusok 37,9 százaléka számítógépes, 25,4 százaléka pedig internetes oktatásban már részt vett. A számítástechnikát oktató pedagógusok száma és aránya Az alap- és középfokú intézményekben átlagosan 3 számítástechnika oktatói végzettséggel rendelkező tanár dolgozik, ami a teljes oktatói létszám mintegy 11%-át teszi ki. A válaszok alapján egy számítástechnika oktatóra átlagosan 165 diák jut. 3 A hivatalos kitétel jelen esetben a szervezett, iskolai keretek között zajló oktatásokat jelenti, ami nem zárja ki az intézmény által megbízott állami/magán cég oktatási tevékenységét, illetve az intézmény informatikai oktatói által a kollegák számára szervezett oktatást. 27

28 Felsőfokú oktatási intézmények Internet, intranet és saját honlap Számítógép-park Online PC-k aránya Az oktatók számítástechnikai képzettsége A felsőfokú oktatási intézmények (egyetemek, főiskolák) mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az intézmények karainak 79 százaléka rendelkezik intranettel, és 96 százalékuknak van saját honlapja is. Becslésünk alapján a felsőoktatási intézmények közel 32 ezer számítógéppel rendelkeznek (karonként átlagosan 208 darab PC van). A 100 hallgatóra jutó oktatási célú számítógépek országos átlaga 9,1. A felsőfokú oktatási intézményekben a vizsgált időszakban mintegy 6,5%-os növekedés történt a számítógépek számát illetően. A nagyobb mértékű növekedés a főiskolák esetében következett be (14,7%). A felsőoktatási karok számítógépeinek körülbelül 94 százaléka internet-hozzáféréssel ellátott, ez karonként átlagosan 195 darab PC-t jelent. A felsőfokú oktatási intézmények közel 50 százaléka biztosít lehetőséget hivatalos oktatás keretében számítógépes, illetve internetes képzésre a tanárok, oktatók számára. A számítógépes képzésen az oktatók mintegy 20 százaléka vett már részt, az internet használatának elsajátítását hivatalos oktatás keretében pedig az oktatók 18 százaléka tanulta. 28

29 4. Egészségügy A év eleji monitoring-felmérés alapján a magyarországi egészségügyi szférában a kórházak 99 százaléka, a gyógyszertárak 65 százaléka, a járóbeteg-ellátók 58 százaléka és a háziorvosi rendelők 33 százaléka csatlakozik a világhálóra. (8. ábra) A 2001 őszi monitoring-felméréssel összehasonlítva megállapítható, hogy tovább bővült az egészségügyi szféra internet-ellátottsága. A legnagyobb mértékű növekedés a gyógyszertárak körében zajlott, ahol az internet-penetráció 12 százalékponttal bővült, míg a háziorvosoknál 6, a kórházak esetében 4 százalékponttal. 8. ábra Az egészségügyi szektor internet-ellátottsága Háziorvosi rendelők Kórházak 99 1 Járóbeteg-ellátók Gyógyszertárak % 20% 40% 60% 80% 100% Igen % Nem, de a következő 12 hónapban tervezi % Nem, és egyelőre nem is tervezi % Az internet-kapcsolat jellegét tekintve a legnépszerűbb hozzáférési forma az ISDN dial-up, ám folyamatosan bővül a szélessávú elérés aránya is, amely tendencia - az egyre kedvezőbb előfizetési konstrukcióknak és az árversenynek köszönhetően - várhatóan tovább folytatódik. A szélessávú elérésnek (ADSL, kábel) viszont még komoly földrajzi akadályai vannak (kevés ADSL alközpont, a kétirányú 29

30 kommunikációra alkalmas kábelhálózat alacsony aránya), amelynek kiküszöbölésére az alternatív elérési lehetőségek kínálnak megoldást (mikrohullámú vevő). A legmagasabb a szélessávú internet elérés aránya a kórházaknál (22%) és a járóbeteg-ellátóknál (27%), míg a legalacsonyabb a háziorvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban (7%). (9. ábra) 9. ábra Az internet-csatlakozás típusa az egészségügyi intézményekben Háziorvosi rendelők Kórházak Járóbeteg-ellátók Gyógyszertárak % 20% 40% 60% 80% 100% Hagyományos kapcsolt vonali dial-up Bérelt vonal KábelTV ISDN dial-up ADSL, BDSL A sávszélesség növelését a kórházak 38,7 százaléka tervezi, ami az internet-ellátottság minőségi fejlesztésének szándékára enged következtetni. Az infrastruktúra minőségi fejlődése mellett azonban az egészségügyi szféra számára elérhető online megoldások, szolgáltatások körét is fejleszteni kell, hiszen megfelelő alkalmazások nélkül nem tudják majd kihasználni a szélessávú internet előnyeit. Az online szakmai portálok, az interneten keresztüli ügyintézés, az adminisztrációs lehetőség a központi egészségügyi szervekkel segíthetik elő az internet mindennapossá válását, az internet-kultúra fejlődését. 30

31 10. ábra Tervezi-e a sávszélesség növelését? (A válaszok százalékos megoszlása az egészségügyi intézmények típusa szerint) Háziorvosi rendelők 30 Kórházak 39 Járóbeteg-ellátók 33 Gyógyszertárak 18 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem Az internet-penetráció növelése mellett azonban nem szabad megfeledkezni a végfelhasználási pontok folyamatos fejlesztéséről, bővítéséről sem. A egészségügyi szektor számítógépparkjának közel 60 százaléka 3 évesnél idősebb, így e gépek többsége alkalmatlan lesz arra, hogy az e-egészségügy szerves részét képezzék. (11. ábra) 11. ábra Az egészségügyi szektor számítógépeinek kor szerinti megoszlása Háziorvosi rendelők Kórházak Járóbeteg-ellátók Gyógyszertárak % 20% 40% 60% 80% 100% 1 évnél fiatalabb 1-3 éves 3 évnél idősebb 31

32 Az interneten keresztüli kapcsolattartás egyik színterét képezhetik az egészségügyi intézmények saját honlapjai, amelyek küldetése lehet egyrészt a lakosság tájékoztatása a gyógyító-megelőző eljárásokról, másrészt az ellátásra, kivizsgálásra való interneten keresztüli bejelentkezés biztosítása. Az egészségügyi szektorban arányaiban a kórházak rendelkeznek a legtöbb honlappal (59%), míg a járóbeteg-ellátók csupán 9%-ának, a gyógyszertárak 6%-ának és a háziorvosi rendelők 3%-ának van weboldala. E honlapok túlnyomó többsége elsősorban általános, adminisztratív információk elérése biztosít lehetőséget. (12. ábra) 12. ábra Az egészségügyi szektor honlap-ellátottsága Háziorvosi rendelők Kórházak Járóbeteg-ellátók Gyógyszertárak % 20% 40% 60% 80% 100% Igen % Nem, de a következő 12 hónapban tervezi % Nem, és egyelőre nem is tervezi % Az egészségügyi szférában az internetben rejlő lehetőségek kihasználásának egyik területe az online továbbképzés lehet. Az internet mindennapos használatát azok a lehetőségek, megoldások segítik elő, amelyek megkönnyítik a felhasználó életét, illetve kézzel fogható előnyöket biztosítanak (pl.: időmegtakarítás). Az online továbbképzés az orvosok számára (a túlterheltség és az ügyeleti idők 32

33 miatt) jelentős időmegtakarítást jelent, hiszen a nap bármely szakában elérhetik a továbbképzéshez szükséges tananyagot és azt online sajátíthatják el. E megoldások egyik tovagyűrűző hatása az internetkultúra fejlődése, ezáltal a lakossági internet-penetráció (elsősorban az otthoni hozzáférés) növekedése lehet. Ahhoz viszont, hogy ezek a lehetőségek elterjedjenek, az egészségügyi szféra szereplői nagyon fontosnak tartják a kormányzat beavatkozását az infrastrukturális háttér kiépítése és az internet-hozzáférés növelése terén. 33

34 5. Önkormányzatok A magyarországi önkormányzatok háromnegyede rendelkezik Internet kapcsolattal. A települések 20 százaléka egy éven belül szeretné megteremteni az internet-kapcsolatot, míg csupán 4,5% nem tervezi az internet kiépítését egyelőre. (13. ábra) 13. ábra Rendelkezik-e az önkormányzat internetkapcsolattal? A válaszok százalékos megoszlása a települések jogállása szerint Megyei önkormányzat, főváros 100 Fővárosi kerület 100 Megyei jogú város 92 8 Város 98 Község, nagyközség % 20% 40% 60% 80% 100% Igen % Nem, de a következő 12 hónapban tervezi % Nem, és egyelőre nem is tervezi % Az Internetpenetráció dinamikusan növekedett 2001 és 2003 között Az internetkapcsolat típusa Az előző monitoring-felméréssel összehasonlítva megállapítható, hogy jelentős előrelépés történt az önkormányzatok internetes vérkeringésbe való bekapcsolása terén. A 2001 őszi 57%-ról az internet-penetráció 2003 elejére 75%-ra emelkedett. A magyarországi önkormányzatok nagy része dial-up internetkapcsolattal rendelkezik, amely vagy hagyományos telefonvonalon, vagy ISDN vonalon keresztül valósul meg. Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok 68 százaléka ISDN vonalat használ, 34

35 negyede pedig hagyományos telefonvonalat. Helyi hálózat Az önkormányzatok csupán 30%-ában található belső számítógépes hálózat (LAN), míg 18 százalékuk egy éven belül szeretné ezt kiépíteni. Az önkormányzatok fele nem is tervezi egyelőre a LAN használatát. A válaszoló önkormányzatok 6,2 százaléka jelezte, hogy rendelkezik intranettel, 18 százaléka tervezi ennek kiépítését, míg háromnegyede nem kíván egyelőre belső portált készíteni. Jelen felmérésünk szerint a magyarországi önkormányzatoknál 100 alkalmazottra 75 db számítógép jut. Az önkormányzati számítógépek 40%-án fut az Internet. A magyarországi önkormányzatok összesen 38 ezer számítógéppel rendelkeztek a felmérés időpontjában. Az önkormányzatok által használt számítógépek 42 százaléka 3 évesnél idősebb, harmada 1-3 éves, és negyede fiatalabb 1 évesnél. Az elmúlt évek kormányzati programjai sokat javítottak a községi önkormányzatok PC állományán: jelenleg a községekben dolgoznak a legnagyobb arányban új számítógépekkel. (14. ábra) 14. ábra Önkormányzati számítógépek kor szerinti megoszlása Megyei önkormányzat, főváros Fővárosi kerület Megyei jogú város Város Község, nagyközség 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1 évnél fiatalabb 1-3 éves 3 évnél idősebb 35

36 Az önkormányzati vezető beosztású munkavállalók háromnegyede dolgozik személyi számítógéppel, fele internetes számítógéppel, és csupán 8 százaléka csak ezésre alkalmas PC-vel. Az önkormányzati ügyintézők a vezetőkhöz képest nagyobb arányban (86%) dolgoznak számítógéppel, de jóval alacsonyabb arányban vannak ezen gépek az internethez is csatlakoztatva, az ügyintézők 34%-ának van lehetősége böngészni és/vagy levelezni a világhálón. A magyarországi önkormányzatok 17 százaléka részesítette vezetőit, 28 százaléka pedig ügyintézőit informatikai oktatásban 2002 folyamán. Az önkormányzatok csupán 70 százaléka használ vírusirtó programokat és tűzfala csak ötödüknek van. Az információk mentését szolgáló backup mentéseket a válaszolók negyede végez. Írott információs, internetes stratégiával a válaszoló önkormányzatok csupán 3,8 százaléka rendelkezik. 12 százalékuknál már megkezdődött egy ilyen stratégia írásba foglalása, míg 84 százalékuknál nem is kezdtek bele ennek a kidolgozásába. A magyarországi önkormányzatok 31 százaléka rendelkezik saját honlappal, míg 37 százalékuk 12 hónapon belül szeretné elkészíteni a saját internetes megjelenését. Az önkormányzatok 30 százaléka egyelőre viszont nem tervezi honlap létrehozását. (15. ábra) 36

37 15. ábra Rendelkezik-e az önkormányzat saját honlappal az önkormányzat? Megyei önkormányzat, főváros Fővárosi kerület Megyei jogú város 100% 100% 92% 8% 0% 0% Város 73% 19% Község, nagyközség 27% 40% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen % Nem, de a következő 12 hónapban tervezi % Nem, és egyelőre nem is tervezi % 6. Kormányzat IKT eszközhasználat a kormányzati intézményekben Az információs és kommunikációs technológiák esetében több olyan eszköz, illetve technológia is van, amelyet a kormányzati intézmények mindegyike használ. A személyi számítógép és a faxgép minden egyes államigazgatási szerv munkájának alapvető eszköze, és az elektronikus levelezés, az használata is szinte teljes körben elterjedt, megszokott. Az intézmények döntő többségében van LAN és internet, és majdnem mindenhol használnak mobiltelefont is. Intranettel a kutatásba bevont szervezetek háromnegyede rendelkezik, WAN-t közel kétharmadnyian használnak. Elektronikus dokumentumkezelő rendszer, nyomtatványkitöltő rendszer és számlajóváírási rendszer a szervezetek 30, 21, illetve 20 százalékában található. Az eszközhasználatot közepes színvonalúnak találtuk, a 2001-es évhez képest lényeges javulást nem tapasztaltunk. (16. ábra) 37

38 16. ábra IKT használat a kormányzati intézményekben Információs és kommunikációs technológiák használata százalékos megoszlás faxgép személyi számítógép LAN internet/www mobiltelefon intranet WAN WAP elektronikus dokumentumkezelő rendszer elektronikus nyomtatványkitöltő rendszer elektronikus számlajóváírási rendszer személyes, titkosítható küldés nem internetalapú EDI internetalapú EDI extranet Elektronikus dokumentumkezelő rendszerek Az interjúk során az elektronikus dokumentumkezelő rendszerekkel kapcsolatban többször szóba került, hogy késik, egyes szakemberek szerint pedig nem is várható a Kormányzati Iratnyilvántartó Informatikai Rendszer (KIR) bevezetése (FVM, KITKH). A minisztériumi dokumentumkezelő rendszerek fejlesztésére hirdetett moratórium és az egységes rendszer bevezetésének elmaradása miatt a normális hivatali működés biztosítása egyre nehezebb feladat (FVM). Hozzáférés és eszközellátottság Az államigazgatásban dolgozó alkalmazottak átlagosan majdnem fele jogosult szolgáltatás igénybevételére, 43 százalékuk rendelkezik internet, 42 százalékuk pedig intranet hozzáféréssel. Külön fővonala az alkalmazottak egyötödének van. (17. ábra) 38