Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése

Átírás

1 Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése Az informatikai, e-közigazgatási felmérést a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkára kezdeményezte. A kiadott szempontrendszer alapján történő felmérés a tervek szerint megalapozza egy országos monitoring rendszer kiépítését is, amely nélkülözhetetlen információkat nyújt a központi döntéshozók számára. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium évi munkaterve alapján az Informatikai, Ügyfélszolgálati és Ügyvitel-szervezési Bizottság összesítette és értékelte a kérdőíveket. A Bizottság értékelésében kiemelte azokat a területeket, legfontosabb jellemzőket amelyek különös figyelmet érdemelnek, szakmai megállapításokat alapoznak meg. Az informatikai, e-ügyintézési képzettség szintjét a Bizottság a szükségesnél alacsonyabbnak véli. Javasoljuk ezért a Képzési Bizottságnak, hogy a közeljövőben tervezett képzési felmérés hangsúlyos része legyen az informatikai képzés helyzetének feltárása, és megoldási lehetőségek keresése. A 31 területi államigazgatási szervnek kiküldött kérdőívekből 25 érkezett vissza, amelyek tapasztalatait a szempontrendszer fejezet címei szerinti csoportosításban állítottuk össze. Szervezetre vonatkozó kérdések A területi államigazgatási szervezeteknél alkalmazásban állók száma nagy eltéréseket mutat a 14 fős hivataltól egészen az 1366 főt foglalkoztató szervezetig. Az átlagos állományi létszám 183 fő. Döntően három kategória különböztethető meg a rendelkezésre álló adatokból: fős (12 db), fős (7 db), 300- felett (6 db). 1

2 Szervezetek megoszlása méret szerint (300 felett) 24% 48% (0-100 fős) 28% ( fős) A szervezetek 48 %-a rendelkezik informatikai egységgel, jellemzően a közepes és nagyobb hivatalok, ahol osztályvezetői irányítás mellett végzik informatikai feladataikat. Ez az érték a szervezetek méretével összevetve arányosnak mondható. Az infrastruktúra üzemeltetés bizonyos részfeladatainak ellátása 57 %-ban a felettes szerv által valósul meg, 87 %-ban pedig a szervezett alkalmazottjai is részt vesznek az üzemeltetésben. Jellemzően 4-5 fős kiszolgáló személyzet segítségével (természetesen ezt a hivatalok mérete nagymértékben meghatározza, kisebb szervezetek esetén 1-2 főről beszélhetünk). Nagyon kis számban, mindösszesen két helyen történik külső (szerződéses viszonyban) az informatikai üzemeltetés, ebből is látszik, hogy az outsourcing nem terjedt el az államigazgatás területi szintjén. A fenti adatokból kiolvasható, hogy az IT feladatok ellátását minden ágazat házon belül végzi, a legoptimálisabb szerepkör kiosztásba. Azon tevékenységeket, amelyeket célszerű és gazdaságos központosítani, a felettes szervek végzik valamennyi területi hivatal számára, viszont vannak olyan szerepek ahol ez a központosítás nem valósítható meg, itt a helyi feladatellátás dominál. Az informatikai üzemeltetési feladatokat 108 fő végzi, ami 4636 fős létszámhoz képest 2,3 %- os átlagnak felel meg. Az IT személyzetben a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők száma 67 %-os, a középfokú számítástechnikai képesítéssel rendelkezők száma 22 %-os. Nem tudjuk megítélni, hogy rendelkezésre áll-e az a megfelelő szakképzettségű műszaki szakember állomány, amely helyi szinten hatékonyan el tudja látni az egyre nagyobb szerepet játszó 2

3 informatikai feladatok végrehajtását. Amennyiben nem vesszük figyelembe a kiemeltebb informatikai tevékenységet folytató szervezeteket, úgy az informatikai szakember állomány csak 1,4 %-os arányt képvisel. Az ECDL vizsgával rendelkezők száma az egyes szervezeteknél nagyon eltérő képet mutat. A hivatalok többségében (19 db) kevesebb mint 5% rendelkezik ECDL jogosítvánnyal. Egy kisebb hányad (5 db) esetén 19% és 53% közé tehető, illetve találhatunk (1 db) 86%-os kiemelkedő értéket is. Ebből talán azt a tanulságot vonhatnánk le, hogy az államigazgatásban a köztisztviselők többsége nem rendelkezik megfelelő informatikai ismeretekkel feladatainak ellátásához. Gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ahol működik IT szerveret, ott belső képzésekkel is fejlesztik az alkalmazottak IT ismereteit. Problémák az informatikai szervezet nélküli kisebb és közepes hivatalokban jelentkezhetnek az általános számítástechnikai ismeretek hiánya miatt. Internet elérés az alkalmazottak számára 96 %-ban biztosított a feladatok ellátásához, viszont a szervezetek 25 %-a nyújt anyagi támogatást az alkalmazottak számára otthoni szélessávú internet előfizetéshez. Sajnos az informatikai szakképzésre nem fordítanak pénzt a szervezetek - néhány kivételes esettől eltekintve. A közigazgatásban jelentős mennyiségű képzés továbbképzés folyik, de a műszaki szakemberek továbbképzésére, és a teljes állomány informatikai, e-közigazgatási képzésére csak kevés alkalom nyílik. Amikor kormányzati célként az elektronikus szolgáltatások megvalósítása fogalmazódik meg, jelentős feladat hárul a szervezeteknél dolgozó informatikai munkatársakra, akik megfelelő továbbképzések nélkül kétséges, hogy a megfelelő lépéseket meg tudják tenni. A szervezetek körében még nem terjedtek el az e-learning alapú megoldások használata. Csupán 2 %-a zajlik az oktatásoknak ilyen formában., és nem is tervezik ennek az oktatási módszernek a bevezetését. Hasznos lenne az e-learning alapú megoldások elterjesztése, hiszen nagy tömegek számár nyújthat rugalmas, egyénre szabott továbbképzést. Kiemelt célterületként látjuk az informatikai szakemberek IT szakirányú képzését, mely segítségével széles körben tovább képezhetőek lennének a hivatalok munkatársai költséghatékony módon. Az Informatikai Bizottság a képzettség kérdését alapvetően fontos körülménynek értékeli. A Kollégium más bizottságainak munkatervét ismerve javasoljuk a Képzési Bizottságnak, hogy 3

4 a tervezett felmérés hangsúlyos része legyen a területi államigazgatási körben az alkalmazottak informatikai, e-közigazgatási képzettségének helyzete, az ezzel kapcsolatos igények, és lehetőségek feltárása. Ügyfélszolgálatok helyzete A beérkezett válaszok alapján 4 szervezetnek legalább 10 ügyfélszolgálata működik, 14 esetben 5, vagy még ennél is kevesebb alárendelt szervezetnél végeznek. ügyfélszolgálati tevékenységet, 4 esetben az alárendelt szervnél nincs ilyen tevékenység. Ügyfélszolgálati szervezeti egysége 8 szervezetnek van, ebből 2 szervezetnek van 50 fő fölött a szervezeti egység létszáma. A napi átlagos ügyfélforgalom több válaszadó esetében nulla. A kitöltő bizonyára az ügyfélszolgálati szervezeti egységekre értette a választ, és nem számolt az adott szervezet napi munkája melletti ügyfélforgalommal. Ügyfélszolgálati tevékenységet végző szervezetben két esetben biztosított más szolgáltató számára is lehetőség, kihelyezett ügyfélszolgálati tevékenységet (telephelyén kívül) a szervezetek harmadánál végeznek. 4

5 A szervezetek ügyfélszolgálatai által leggyakrabban végzett tevékenységek a tájékoztatás, illetve a nyomtatványok, beadványok átvétele, átadása. A válaszadók 78 %-ánál végeznek az ügyfélszolgálatok egyszerűbb, vagy teljes körű ügyintézést. Telefonos ügyfélszolgálattal mindössze 7 szervezet rendelkezik (ebből 4 helyen automata), az alárendelt szervezetek közül 11. Mindössze a szervezetek ötödénél található valamilyen, az ügyfélszolgálati tevékenységet támogató informatikai alkalmazás. A leggyakrabban előforduló informatikai alkalmazás az általános ügyfélszolgálati alkalmazás (4 válasz). Specializált ügyfélszolgálati alkalmazással (pl.: CRM), 2 szervezet rendelkezik. Back-Office rendszerekkel csupán 2 szervezetnek van kapcsolata. Az elektronikus közigazgatás fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, és a korszerű elektronikus szolgáltatások háttere a Back-Office terület, a szervezetek belső tevékenységének informatikai támogatása, a belső elektronikus iratkezelés megoldása, és a Front-Office rendszerekkel való kapcsolat kiépítése. A válaszadó szervezetek 59 %-a minden nap fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélfogadás 6 szervezetnél 1 nap, 3 szervezetnél 2 nap szünetel. A leggyakoribb ügyfélfogadás-mentes nap a kedd és a csütörtök, ez a válaszolók 41 %-a. 16 óra után mindössze 3 szervezet tart ügyfélfogadást egy-egy napon: hétfőn, kedden és szerdán. Elektronikus ügyintézés jellemzői A válaszadók 84 %-a töltötte ki a hagyományos szolgáltatásokra vonatkozó kérdést. A leggyakrabban nyújtott szolgáltatás a tájékoztatás, és az igazolások kiadása. Összesen 89 féle témában személyesen, illetve írásban fordulhatnak az ügyfelek a szervezetekhez. Elektronikus szolgáltatások a szervezetek 52 %-ánál találhatók, 36 féle ügytípusban. Jellemzően az egyszerűbb tevékenységek végezhetők el ebben a formában (ilyen pl. a kérelem benyújtása, letölthető nyilatkozatok, időpontfoglalás). 5

6 A Ket. hatálya alá tartozó hatósági ügyintézés során a leggyakrabban, (44 %-ban) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívásra vonatkozó egyéb hatósági közlésnek az ügyfél tudomására hozásáról számolnak be a válaszadók. A második leggyakoribb eljárási cselekmény a kérelem a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem, valamint az ügyfél nyilatkozat, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa. A felmérés szerint nem került sor a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítésére, az eljárás irataiba való betekintésre és az idézés cselekményére elektronikus úton. A kiemelt csatornák közül leginkább az interneten (16 esetben válaszolták), illetve telefonon és személyesen lehet elérni a szervezeteket (9-en, 9-en válaszolták). A válaszoló szervezet 40%-a érhető el a Kormányzati Portálon keresztül is, ami akár jó aránynak is tekinthető ma még. Figyelembe véve azonban a Ket. október 1-jén hatályba lépő módosításait, minden államigazgatási szervnek kapcsolatot kell kiépítenie a Központi Rendszerhez, hivatali kaput kell nyitnia az elektronikus kapcsolattartás céljából. 6

7 Elektronikusan elérhető űrlapokkal 17 szervezet rendelkezik, az összes elérhető űrlapok/dokumentumok száma a nyilatkozatok szerint 1584 db. A kitöltést megelőző költségvetési évben elektronikus úton kezdeményezett lakossági/vállalati ügyek száma db, az összes ügyszámon belüli aránya az APEH-nél (45%), valamint a Földhivataloknál (36%) a legmagasabb. A területi államigazgatási szervek 19 %-a önálló honlapot üzemeltet, 81%-ban a központi honlapon biztosított a webes megjelenés. A központi honlaphoz való hozzáférés megengedett 8 szervezetnél. A szervezetek mindegyikének van központi címe, az ügyféltől érkező ek napi átlagos száma 37. Ez a hagyományos módhoz képest csak 10%, mégis azt igazolja, hogy a levelező partnerekben megvan a bizalom ekkel történő levelezésekre. Az ek feldolgozása kiegészíthető lenne back-office háttérmunkával, ami növelné az ügyintézés hatékonyságát. Jelenleg az en történő megkeresés hivatali útja az kinyomtatása után legtöbb szervezet esetében megegyezik az ügyiratok hagyományos módú kezelésével. A szervezetek több mint egyharmada méri a honlapok látogatottságát. A saját honlapot üzemeltetők által mért látogatottsági mutató reálisabb, ez évente átlag mintegy megkeresést jelent. A honlap tartalmát napi gyakorisággal frissíti a szervezetek 57 %-a: A honlapok frissítésének gyakorisága 100% 90% 80% 70% 60% 57% 50% 40% 30% 20% 10% 14% 19% 10% 0% Napi szinten Hetente Havonta Ritkábban 7

8 A honlap - ITB ajánlása szerinti - kötelező elemét, a "Fórumot még viszonylag kevés szervezet hozta létre (20%), és hasonló nagyságrendű a "Panaszláda, "Szavazás és az "Egyéb elemek megjelenési aránya is. A Fórum üzemeltetése a szervezetek többségénél szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Elvárás ugyanis a folyamatos felügyelet, az üzenetek moderálása, a szűk válaszidő. Az infrastruktúrára vonatkozó kérdések A válaszadó szervezeteknél asztali személyi számítógépekből és laptopokból 5634 db található, szerverekből 268 db-ot üzemeltetnek, a nyomtatók száma 2659 db. Ezek a számok a 4636 fős össz. létszámhoz viszonyítva nagyon jó arányt mutatnak. Néhány más jellemző még árnyalhatná a képet pozitív (a létszámban olyan munkakörök is vannak, amelyek ellátásához nem szükséges számítógép használat, pl: gépkocsivezető), vagy negatív (selejtezésre váró, használaton kívüli gépek) irányban. Nagy biztonsággal megállapítható, hogy a számítógép ellátottság 100 %-os, tehát minden szükséges helyen van gép. Persze nem biztos, hogy mindenütt a megfelelő kiépítettségű számítógép áll rendelkezésre. A kapott válaszok alapján (24 válaszadó) az egy alkalmazottra jutó PC-k száma átlagosan 1,33 darab. A legtöbb 2,16, a legkevesebb 0,58. Az egy informatikai alkalmazottra jutó gépek száma 77 és 18 db között változik, átlagosan 45,69 db (20 válaszadó adatai alapján). A válaszolók eltérő számának magyarázata, hogy nem minden szervezetnél van informatikai szervezeti egység vagy szakember, az üzemeltetés központilag, a felettes szerv által történik. Asztali számítógépek és laptopok kor szerinti aránya 0-3 éves: 54% 6 évnél régebbi: 13% 4-6 éves: 33% 8

9 Az asztali gépek és laptopok több mint fele 3 évnél fiatalabb, korszerűnek mondható. Ha számításba vesszük, hogy a megadott számok a selejtezésre váró, már nem használt, de leltárban még szereplő gépek darabszámát is tartalmazzák, még kedvezőbb a kép. Ezek a gépek mivel veszélyes hulladéknak minősülnek- csak erre engedéllyel rendelkező hulladékfeldolgozó helyeken bonthatók szét és az elszállítás költsége többnyire a szervezeteket terheli, bár a költség nagysága szóródik. A rendelkezésre álló szerverállomány esetében látható az elöregedés, a gépeknek mintegy kétharmada 4 éves vagy annál öregebb. A szerverek magas darabszámát (átlagosan 10db, összesen 268 szerver) a több telephellyel rendelkező szervezetek indokolják. A legtöbb, egy szervezeten belül üzemeltetett szerver 60 db. Szerverek kor szerinti aránya 0-3 éves: 31% 6 évnél régebbi : 15% 4-6 éves: 54% A nyomtatók életkori eloszlását mutató diagram adataiból egyben az is megállapítható, hogy a fejlesztések eredményeként egyre több a hálózatban üzemelő eszköz, így lehetővé válik azok hatékonyabb kihasználása. Költséghatékonysági szempontból célszerű a nagyobb teljesítményű hálózati nyomtatók telepítése, alkalmazása. 9

10 700 Nyomtatók életkor szerinti megoszlása éves Hálózati nyomtatók éves Munkaállomásra kapcsolt nyomtatók A hálózatra kapcsolt nyomtatók magas számának (1116 db, átlag válaszadónként 46,5 db) oka lehet az, hogy például a 2 felhasználót kiszolgáló helyi nyomtatót is hálózati nyomtatóként szerepeltették a válaszolók. Az 1543 db, munkaállomásra kapcsolt nyomtató a nagy ügyfélforgalommal rendelkező szervezetek, mint az APEH vagy a Regionális Munkaügyi Központ speciális helyzetével -pl. ügyfélszolgálati helyeken jelentkező azonnali nyomtatási feladatok megoldása- indokolható. A géptermekre vonatkozó kérdéscsoportra érkezett válaszok szerint a válaszadók mintegy 30%-a nem rendelkezik önálló gépteremmel. A 18 szerverterem mindegyike klímával és szünetmentes tápegységekkel felszerelt. Beléptető rendszerrel és teljes behatolás elleni védelemmel (mechanikai és elektronikus) 8 válaszadó rendelkezik. Géptermi biztonsági szabályzat 10 szervezetnél lett kiadva. Nem eldönthető, hogy a válaszokban csak az önálló szabályzatokat szerepeltették-e vagy a más, (például az informatikai biztonsági szabályzatban) megjelenő, gépteremre vonatkozó előírásokat is figyelembe vették. Állandó géptermi ügyelet 2 és automatikus tűzoltó berendezés szintén 2 üzemeltetőnél működik. A szoftver ellátottság helyzete A munkaállomásokon 99,9 %-ban (4878) zárt forráskódú operációs rendszerek futnak. Az IT alkalmazásokban megfigyelhető tendencia alapján ezen a téren változások várhatók. Számítani lehet a nyílt forráskódú szoftverek használatának elterjedésére, jelentős 10

11 költségmegtakarításokat elérve. Ez ismét felveti a felhasználók és a szakszemélyzet oktatásának, továbbképzésének szükségességét. A használatos irodai programcsomagokból 64 %-ban MS Office, 33 %-ban Lotus Notes, 2,5 %-ban Open Office, és 0,5 %-ban egyéb szoftver üzemel. Levelezésre használt rendszerek 49%-a Lotus Notes, 46%-a MS Outlook és 7 %-a egyéb. A feldolgozott kérdőívek szerint a szerverek többségén Windows Server 2003 (16 helyen), Windows Server 2000 (9 ), Linux/Unix (9 ) operációs rendszer üzemel. Elenyésző a Windows NT, a Novell szerver, és a Windows 2008 használata. A szervezetek közül többen használnak számos, az alaptevékenységét támogató egyedi fejlesztésű alkalmazásokat személyzeti, eszközgazdálkodási, költségvetési és iktatási feladataik ellátására. Többen használják a Complex jogtárat, a Takarnet szolgáltatásait. A válaszok az iktatást, gazdálkodási tevékenységet segítő szoftverek esetén igen eltérőek, célszerű lenne valamilyen egységesebb szoftverhasználati koncepció kialakítása. A hálózatra és a biztonságra vonatkozó kérdések Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatra a szervezetek 88 %-a kapcsolódott, ami jónak mondható arány. Az EKG által nyújtott szolgáltatások közül a VoIP (Voice Over Internet Protocol) technológiát a szervezetek több mint fele (54%) igénybe veszi, ezáltal csökkentve távközlési költségeiket. A költséghatékonyabb feladatellátás megkívánná, hogy a VoIP alapú szolgáltatások nagyobb mértékben terjedjenek el ágazaton belül és a már az ágazatonként meglévő rendszereket átjárhatóvá kellene tenni. Az EKG csatlakozás kiépítése azért is fontos, mert a Kormányzati Portálhoz történő hivatali kapus csatlakozás kizárólag ezen a hálózati kapcsolaton valósítható meg. A megkérdezettek 92 %-a rendelkezik valamilyen féle zárt hálózattal, viszont VPN központtal a hivatalok 25 %-a rendelkezik. A WAN kapcsolatok sebessége nagyon eltérő képet mutat. A sávszélesség nagysága a 512 kbyit/s-tól a 30 Mbit/s-ig bezáróan változik, jellemzően 1-4 Mbit/s os adatátviteli csatornák állnak rendelkezésre, míg tartalék backup vonallal csak a szervezetek 20 %-a rendelkezik. 11

12 Mbit/s Szervezeti WAN sávszélességek szemléltető ábrája Adatsor szervezetek Jogosultságok tekintetében mindenhol megtalálhatjuk a klasszikus informatikai személyzet (rendszergazdák) és felhasználók felosztást, de természetesen sok helyen ennél jóval bonyolultabb jogosultsági hierarchia működik. A szervezetek 88 %-ában szükséges az alkalmazások használatához engedélyeztetési eljárás. Nagyobb szervezeteknél (ahol a feladatok indokolttá teszik, illetve ahol bizonyos informatikai feladatokat a felettes szerv lát el) alkalmaznak felügyeleti megoldásokat tűzfalakra (32%), aktív eszközökre (20%), illetve hálózatfelügyeltre (63%). Alacsonynak mondható a szervezetek rendelkezésére álló infrastruktúra ismeretében a felügyeleti lehetőségek kihasználtsága. Jogosultságok kezelésre a szervezetek 72% használ szervert, míg a vírusvédelmet központilag felügyelő szerver 64 %-nál áll rendelkezésre, 56% az aki rendelkezik a munkaállomások távfelügyeletének képességével, 63% a hálózat felügyeletének a képességével, viszont konfiguráció kezelés tekintetében ez az arány már csak 33%. Adatvédelem, információszabadság A válaszadó szervezetek közül 11 helyen van informatikai biztonsági felügyelő. Az adatok védelmét jogi eszközök, szabályzatok által előírt követelmények mellett az adatvédelmi felelős munkája egészíti ki, aki a felmérésben résztvevő szervezetek 75 százalékában látja el ezt a feladatot. 12

13 Elektronikus aláírást csak néhány szervezet használ a mindennapi ügyvitele során (16%). Figyelembe véve a Ket. már említett változásait, az elektronikus ügyintézés fő eszköze nem az elektronikus aláírás, hanem a hivatali kapu használata lesz. Az általános közzétételi lista szerinti adatok megjelenítésére a szervezetek választhatták saját honlapjukat, vagy a központi webes felületen való közlést (ez 84 %-ban megtörtént). Nyilvánosságra hozási kötelezettséget a szervezetek 26 %-ában a különös-, 33 %-ában az egyedi közzétételi lista is előír. Az általános közzétételi lista három fő elemének megjelenítése: Az általános közzétételi lista által támasztott követelmények közlése 100% 90% 80% 70% 60% 68% 76% 68% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szervezeti, személyi adatok közlésre kerültek-e Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok közlésre kerültek-e Gazdálkodásra vonatkozó adatok közlésre kerültek-e A közzétételi kötelezettségek teljesítése tehát nem éri el az elvárt szintet (100 %) sem a teljesítő szervezetek, sem a részterületek teljesítési foka tekintetében. A válaszadók 84 %-a jelzett vissza valamilyen fokú közzétételt, az egyes részterületek, kiemelendő követelmények teljesítése összességében 76 % és 36 % között változik. A három fő terület teljesítésről 16 szervezet számolt be. A Kollégium II. félévi munkatervében szerepel a honlapok működtetése és a közzétételi kötelezettség teljesítésének vizsgálata, ezért részletes kimutatást majd akkor készít a Bizottság. Az üvegzseb adatok megjelenítése saját honlapon 36%, saját és felettes szervezet honlapján 8%, csak a felettes szervezet honlapján 44%, nem válaszolt a kérdésre a szervezetek 12 %-a. 13

14 Az Üvegzseb törvény alapján A vezetők illetménye, rendszeres juttatásai -nak közzététele 45%, Az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtái és mértéke -nek közzététele 40%- ban történt meg. A költségvetések, beszámolók összetevőinek közzététele: A költségvetések, beszámolók tartalmának közzététele 100% 80% 60% 68% 64% 64% 60% 52% 40% 20% 0% A szervezet éves költségvetése A szervezet számviteli törvény szerinti beszámolói Költségvetési alapokmány a tárgyévi elemi költségvetéshez A szervezet nem alapfeladatai ellátására nyújtott 5 MFt feletti támogatások A nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű vonatkozó szerződések Az egyéb, rendszeresen közzéteendő adatok aránya: Egyéb közzétételi adatok megjelenítése 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 52% A szervezet alkalmazottai, vezetői által a vizsgált hónapig megtett utazások, és azok költségeinek a listája A hivatal tulajdonát képező gépkocsi(k) használatára vonatkozó adatok 56% 56% A mobiltelefon használatára, és ennek költségeire vonatkozó adatok 14

15 Informatikához köthető dokumentumok A válaszadó szervezetek fele rendelkezik elfogadott középtávú informatikai stratégiával. A megadott frissítési dátumok jelzik az évenkénti frissítést, de nem minden szervezettől kaptunk választ erre a kérdésre. A szervezetek 64 %-ban rendelkeznek éves beszerzési tervvel, 41 %- ban éves informatikai tervvel. A szervezetek 81 %-a rendelkezik adatvédelmi szabályzattal, ebből sajnos az következik, hogy 19 % nem rendelkezik e kötelező szabályzattal. A biztonságra vonatkozó egyéb szabályzatok arányát az alábbi grafikon tartalmazza: Biztonságra vonatkozó szabályok megléte 100% 90% 80% 78% 75% 83% 70% 60% 62% 50% 40% 41% 30% 20% 23% 10% 0% Informatikai biztonsági szabályzat Géptermi szabályzat Internet tűzfal szabályzat Felettes szervezet főigazgatója által kiadott informatikai szabályzat Informatikai üzemeltetési szabályzat Üzletmenetfolytonossági terv A szabályzatok a szervezetek önértékelése szerint megfelelnek a tartalmi követelményeknek (erre a kérdésre a szervezetek 88 %-a válaszolt, és az mind igenlően). 15

16 Az eljárásrendek aránya még nagyobb szórást mutat: Rendelkezési eljárásrendek megléte Üzemeltetési eljárásrend 83% Jelszó és jogosultságkezelési rend 88% Szoftver-verzió váltások eljárásrendje 52% Help Desk eljárásrend 57% Hardver és szoftver nyilvántartási rend 70% Szoftver licensz nyilvántartási rend 57% Hálózat-üzemeltetési eljárásrend 64% Levelek elektronikus aláírásának és titkosításának rendje 23% Internet-hozzáférési rend 52% Konfigurációkezelési rend 38% Átadás/átvételi eljárási rend 78% Elektronikus iratkezelési eljárásrend 58% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % A területi államigazgatási szervek sajátossága, hogy a technikai, szabályozási kérdésekben sokrétűen integráltak a központi szerveikhez, ez tükröződik az informatikai stratégiák és más dokumentumok meglétében, tartalmában. Székesfehérvár, június 3. Unger József Informatikai, Ügyfélszolgálati és Ügyvitel-szervezési Bizottság elnöke 16