ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, február

2 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-57/2016. Haklik Andrea Tolvaj Ágnes ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, február

3 I. Vezetői összefoglaló A témavizsgálatban az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése mellett különös figyelmet fordítottunk az áruházláncok különböző akciós ajánlataira, továbbá a húsvéti, karácsonyi ünnepek szezonális termékeinek fokozott vizsgálatára is ben összesen 34 féle kereskedelmi, illetve szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás jogszerű működését ellenőrizte a fogyasztóvédelmi hatóság. Azáltal, hogy az ellenőrzések szinte egész évben folyamatosak voltak, a feldolgozott adatok nagyobb biztonsággal tükrözik a különböző területeken a valós árfeltüntetési, illetve áralkalmazási gyakorlatot. A fogyasztóvédelmi hatóság nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a városoktól távoli kistelepülések kereskedelmi egységeit is ellenőrzés alá vonja, ennek megfelelően a rendelkezésre álló erőforrásokat kihasználva a lehető legtöbb kis településen üzemelő egységet igyekeztek felkeresni a kormányhivatalok munkatársai. A témavizsgálat során összesen kereskedelmi egység ellenőrzésére került sor, amelyek 41%-ában, azaz összesen egységben tapasztaltak valamilyen jogsértést az ellenőrzést végzők. Az évről évre visszatérő ellenőrzések ellenére a feltárt hiányosságok aránya még mindig magasnak mondható. Amíg az eladási ár tekintetében az ellenőrzések 15%-ában fordult elő szabálytalanság, addig az egységár vonatkozásában a kifogásolási arány 32% lett. Akciós eladási árak ellenőrzésénél ez a mutató 10%-os, illetve akciós egységár esetében 9%-os volt. A korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is az egységár feltüntetésével kapcsolatban tárták fel a legtöbb szabálytalanságot a felügyelők. Minden ártípus vonatkozásában a kifogások jellemzően az árfeltüntetések hiányából adódtak. A különböző szolgáltatások díjait tekintve a vizsgált (298) szolgáltatók 8%-a nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. A vizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok összesen alkalommal, db terméket próbavásároltak, amelyből db akcióval érintett termék volt. A próbavásárlások során jogsértést esetben, db termékkel kapcsolatban állapítottak meg az ellenőrzést végzők. A próbavásárlások során 517 alkalommal számoltak többet a vásárolt termékekért, amellyel Ft értékben okoztak anyagi sérelmet, így a többletszámolás egy esetre jutó átlagos mértéke 198 Ft volt. A többletszámolás leggyakoribb oka a csomagolóanyag termék tömegébe történő belemérése volt (252 eset), amely leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben (135 eset), valamint az élelmiszer áruházláncokban (42 eset) fordult elő. Ugyanakkor még mindig gyakori a feltüntetettnél magasabb áron történő értékesítés (100 eset), és az akció során az akciós árnál magasabb áron történő értékesítés is (109 eset). Az országos témavizsgálat keretén belül az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése kapcsán megállapítható, hogy azok közül ben is - a vásárlók könyve elhelyezésével összefüggésben merült fel a legtöbb (243 eset) szabálytalanság. A fogyasztók életét, testi épségét veszélyeztető, KPIR/RAPEX nyilvántartásában szereplő termékek közül a vizsgálat ideje alatt összesen 301 db letiltott termék forgalmazását 54 üzletben tapasztalták a felügyelők. 2

4 Az ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy továbbra is a napi cikkeket értékesítők körében kisebb élelmiszerüzletekben, élelmiszer-áruházláncokban, vásárcsarnokokban, piacokon, pékségekben, hús-hentesáru üzletekben fordult elő a legtöbb jogsértés. Az új ellenőrzési területek mezőgazdasági üzletek (táp-, takarmányboltok, gazdaboltok, állateledel szaküzletek, kertészeti árudák) vizsgálata kapcsán tapasztalt viszonylag magas kifogásolási arány tekintetében meg kell jegyeznünk, hogy ezen üzlettípusokban a többi egységhez viszonyítva kevesebb számú ellenőrzés történt. A kereskedelem területén az árfeltüntetéssel kapcsolatos több éves vizsgálati tapasztalat azt mutatja, hogy a fogyasztók széles rétege által napi/heti gyakorisággal felkeresett egységekben tapasztalt kifogások előfordulásának gyakorisága alátámasztja a hatósági jelenlét szükségességét és rendszerességét a jövőben is a jogkövető magatartás növelése érdekében. Az ellenőrzések fontosságát igazolja továbbá az a tény, hogy jelen témavizsgálat adatai alapján még mindig magasnak tekinthető az átlag többletszámolás mértéke is. II. Az ellenőrzés részletes ismertetése 1. Az ellenőrzés indoka, célja A fogyasztóvédelmi hatóság a korábbi évek gyakorlatát követve 2015-ben is ellenőrizte az árfeltüntetési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések megtartását, kiemelt figyelmet fordítva az akciós értékesítésekre. A vizsgált területek kiszélesítésével - a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogainak megfelelő biztosítása, valamint anyagi érdekeinek védelme érdekében - az volt a célunk, hogy a kereskedők, vállalkozók bárhol, bármikor számíthassak hatósági jelenlétre, amelynek eredményeként jogkövető magatartásuk további javulását reméltük. A témavizsgálat során nagy hangsúlyt kaptak azon üzlettípusok, amelyekben a megelőző év eredményei nagyszámú szabálytalanságot jeleztek, továbbá olyan új kereskedelmi területek vizsgálatára is sor került, ahol korábban nem voltak rendszeres hatósági ellenőrzések, így 2015-ben összesen 34 területet vontak górcső alá a kormányhivatalok. A témavizsgálat keretében a kormányhivatalok a megvételre kínált termékek eladási árának, egységárának, akciós eladási árának, akciós egységárának, illetve a különböző szolgáltatások díjának feltüntetésére vonatkozó jogszabályi előírások megtartását ellenőrizték. Az ellenőrzés magába foglalta a húsvéti, karácsonyi ünnepek szezonális termékeinek vizsgálatát is, továbbá kiterjedt az árfeltüntetés ellenőrzésén túlmenően az üzletek általános kereskedelmi feltételeinek, valamint a hatósági vizsgálatok által letiltott, már forgalomból kivont termékek felkutatására, ellenőrzésére is. 2. Az ellenőrzés időtartama és résztvevői A vizsgálatokra valamennyi kormányhivatal részvételével január december 31. között került sor, melynek keretében március április 3. között a húsvéti szezonális termékek, valamint november december 18. között a karácsonyi szezonális termékek fokozott ellenőrzése történt. 3. Az ellenőrzés általános megállapításai A témavizsgálat kiemelten a különböző akciós, továbbá az akció nélküli termékek árfeltüntetésére és árfelszámítására, valamint ahol az adott területhez szolgáltatás is kapcsolódott, azok díjának feltüntetése mellett az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzésére is kiterjedt. A vizsgálat keretében a kormányhivatalok munkatársai összesen üzletben végeztek ellenőrzést, melynek során egységben tártak fel valamilyen hiányosságot, amely 41%-os kifogásolási arányt eredményezett. 3

5 Az elmúlt 5 évben lefolytatott vizsgálatok adatai alapján a rendszeres hatósági ellenőrzések eredményeként összességében a kifogásolási arány lassú ütemű javulását állapíthatjuk meg. Ellenőrzött terület Vizsgált egység Kifogásolt egység Kifogásolási arány % % % % % A javuló tendencia az öt év során jól koordinált, következetes, több tízezres számú ellenőrzésnek, és az utóellenőrzéseknek köszönhető, továbbá vélhetően a kormányhivatalok által a vállalkozások részére rendszeresen tartott tájékoztató előadások eredményezték a jogkövető magatartás kismértékű pozitív változását ben a különböző ellenőrzési területeken vizsgált, illetve kifogásolt üzletek számának alakulását, valamint kifogásolási arányát mutatja az alábbi táblázat. Ellenőrzési terület Vizsgált üzlet (db) Kifogásolt üzlet (db) Kifogásolási arány Kis élelmiszerüzletek % Élelmiszer-áruházláncok % Ruházati üzletek % Vásárcsarnok, piacok, zöldséggyümölcs üzletek % Egyéb üzletek % Pékségek, látványpékségek % Hús-hentesáru üzletek % Műszaki áruházak, szaküzletek % Virágüzletek % 100 forintos üzletek, One euro marketek % Drogéria, parfüméria % Mezőgazdasági szaküzletek, gazdaboltok % Cipő boltok % Hobbi boltok, kreatív boltok % Barkács áruházak, számítástechnikai-, mobiltelefon szaküzletek % Szolgáltatók % Állateledel szaküzletek % Lakberendezési szaküzletek, Csillár szaküzletek % Fenyőfát értékesítők % Játékboltok % 4

6 Szaniter szaküzletek % Lakástextil boltok, rövidáru üzletek % Sportszer üzletek % Ital és édesség diszkontok % Kismama, illetve bababoltok % Vasedény, konyhafelszerelés szaküzletek Festék szaküzletek és szolgáltatásaik % % Borházak, szaküzletek % Háztartási vegyi áru szaküzletek % Fodrász-, műköröm kellékes üzletek % Táska, bőráru szaküzletek % Táp-, takarmányboltok % Kertészeti árudák % Teaházak, kávé szaküzletek % ÖSSZESEN % A kormányhivatalok munkatársai az ellenőrzési területeknél figyelemmel voltak az illetékességi területük kereskedelmi ellátottságára, ugyanakkor igyekeztek a meghatározott ellenőrzési területek mindegyikében vizsgálatot lefolytatni. Továbbra is fontos célként szerepelt az olyan üzletkörök fokozott, rendszeres ellenőrzése, ahol a fogyasztók széles rétege végzi napi, heti vásárlásait egy helyen, valamint ahol a korábbi években nagymértékben tártak fel a munkatársak valamilyen szabálytalanságot. A visszatérő, célzott vizsgálatok ellenére az említett üzlettípusokban történő több száz, illetve ezer fölötti ellenőrzés még mindig sok szabálytalanságot tárt fel. A kifogásolási arány ezekben az egységekben sajnálatos módon évben is 44-59% közötti volt. Az ellenőrzött 34 területből azonban számos olyan üzlettípus is volt, amelyekben az ellenőrzések száma 100 alatti volt, ezért az ilyen, a korábbi vizsgálatok által kevésbé érintett üzlettípusokban tapasztalt magas jogsértések számából messzemenő következtetés nem vonható le. Ahogy a fenti táblázat is mutatja, továbbra is a kisebb élelmiszerüzletekben és az élelmiszeráruházláncokban végezték a legtöbb ellenőrzést a munkatársak arra való tekintettel, hogy a fogyasztók legtöbbet ezeket az üzlettípusokat keresik fel vásárlásaik alkalmával. A témavizsgálathoz kapcsolódóan fogyasztói beadványok alapján is végeztek vizsgálatokat az ellenőrzést végzők, így a meghatározott üzletkörökön túl eljutottak más típusú üzletekbe is, ahol a megelőző években kevésszer vagy egyáltalán nem végeztek ellenőrzéseket. Ilyen egyéb üzletek voltak például a könyvesboltok, munkaruházati üzletek, ékszerüzletek, használtruha üzletek, tüzéptelepek. Ezen felül a 2014-es év ellenőrzési tapasztalatait figyelembe véve a kormányhivatalok 351 üzlet tekintetében utóellenőrzéseket is folytattak. Az ellenőrzéseket nemcsak hivatalból és közérdekű bejelentések alapján, hanem tervezett társhatósági ellenőrzések keretében is végezték a kormányhivatalok munkatársai. 5

7 A szoros együttműködésnek köszönhetően a kormányhivatalok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a települési önkormányzatok munkatársaival közös ellenőrzéseket folytattak le. 4. Az ellenőrzés részletes megállapításai 4.1 Az árak feltüntetésével kapcsolatos tapasztalatok A témavizsgálat elsődleges ellenőrzési szempontja a fogyasztók által ténylegesen fizetendő eladási-, és egységár feltüntetésének és a próbavásárlással igazolt áralkalmazás megfelelőségének vizsgálata volt. Az árak, illetve szolgáltatási díjak feltüntetésének kifogásolási arányait szemlélteti az alábbi táblázat 5 év vonatkozásában. eladási ár egységár kifogásolási arányok akciós eladási ár akciós egységár szolgáltatás díja % 38% 16% 9% 16% % 36% 12% 12% 10% % 34% 11% 9% 11% % 32% 10% 8% 13% % 32% 10% 9% 8% Az ellenőrzési adatok alapján megállapítható, hogy a jogsértések aránya a különböző ártípusoknál többnyire javuló tendenciát mutat. A témavizsgálat során a munkatársak által ellenőrzött üzletekben összesen ár, illetve szolgáltatási díj feltüntetését ellenőrizték, és esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést. A évi témavizsgálathoz hasonlóan ismét megállapítható, hogy az ellenőrzést végzők továbbra is az egységár vonatkozásában észlelték a legtöbb árfeltüntetési, áralkalmazási szabálytalanságot, melynek aránya stagnál (32%), míg az akciós egységáré kismértékben romlott. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy a megelőző év adataihoz viszonyítva mind az eladási árak, mind a szolgáltatási díjak feltüntetése tekintetében 1, illetve 5 százalékpontos javulás tapasztalható. A javuló tendencia ugyanakkor nem minden részterületre igaz, ugyanis bizonyos területeken a korábbi évhez képest nőtt a kifogásolások aránya Eladási ár A kormányhivatalok munkatársai elsősorban azt vizsgálták, hogy az eladási árakról a vállalkozások minden esetben tájékoztatnak-e a terméken vagy annak közvetlen közelében, másodsorban pedig azt, hogy azok egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, illetve jól olvashatóan kerültek-e feltüntetésre az üzletekben. Az eladási árakról való tájékoztatást, illetve annak helyességét összesen üzletben, db termék esetében vizsgálták a kormányhivatalok munkatársai, jogsértést 875 6

8 egységben tapasztaltak, db termék tekintetében. Az esetek túlnyomó többségében a kifogás még mindig a ténylegesen fizetendő eladási ár feltüntetésének hiányából adódott, így 811 üzletben (14%) db terméknél (1%) állapították meg ezt hiányosságként. A vizsgálat során 28 féle termék esetében kettős árfeltüntetést alkalmaztak a kereskedelmi egységekben. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy az üzletekben az akciók lejárta után kint felejtették az akciós eladási árat tartalmazó címkét, mindemellett feltüntették az aktuális, tényleges fizetendő eladási árat is. A vállalkozások 391 féle termék esetében nem könnyen azonosíthatóan, nem egyértelműen, valamint nem jól olvashatóan tüntették fel az értékesítésre kihelyezett termékek eladási árait. A legtöbb szabálytalanságot a kisebb élelmiszerüzleteket üzemeltető vállalkozásoknál (2 710 db termék) tapasztalták a munkatársak, ebből db termék esetében állapították meg, hogy azok eladási áráról nem tájékoztatták a fogyasztókat. A második legtöbb eladási árral kapcsolatos jogsértést a vásárcsarnokok, piacok, zöldség-gyümölcs üzletek üzemeltetői követték el, így ezen a területen db termék árfeltüntetését kifogásolták az ellenőrzést végzők. A vizsgálatok adatai alapján legkevesebb probléma a játékboltok, teaházak, kávé szaküzletek, illetve kismama és a bababoltokban fordult elő. Az ellenőrzések során előfordult két olyan üzlet is (egy babaruház és egy csillár szaküzlet), amelyekben az eladási árat kizárólag euróban tüntették fel, és ennek keretében még a Ft/ árfolyamról sem tájékoztatták a fogyasztókat Egységár A mindennapi vásárlások során a hasonló jellegű termékek közötti választásban döntő szerepe van azok egységárának. Az üzletek ellenőrzése során - a korábbi évekhez hasonlóan - szinte minden üzlettípus esetében az egységárhoz köthető kifogások általánosak voltak. Ennek oka, hogy a kereskedők figyelmetlenségből, vagy tájékozatlanságból fakadóan hibásan vagy nem tüntették fel az egységárakat. A kormányhivatalok ellenőrzései során egységben összesen db terméknél állapítottak meg jogsértést az ellenőrzött egység, db terméke közül, amely az egységek tekintetében 32%-os, míg a termékek vonatkozásában 6%-os kifogásolási arányt eredményezett. Amellett, hogy a munkatársak vizsgálták az egységár kiszámításának helyességét, figyelemmel voltak arra is, hogy azok feltüntetése a termék jellemzőinek megfelelő mértékegységben történjen. Jogsértésként állapították meg az ellenőrzést végzők, hogy az egységár nem volt feltüntetve ( db termék), hibás volt (379 db termék), valamint nem megfelelő mértékegységre (58 db termék) számították azokat. Az esetek túlnyomó többségében az egységár feltüntetésének hiányát szintén a kisebb élelmiszerüzletekben (9 214 db termék), az élelmiszer-áruházláncokban (2 064 db termék), mezőgazdasági szaküzletekben, gazdaboltokban (1 896 db termék), barkács áruházakban (1 582 db termék), valamint a 100 forintos üzletekben (1 501 db termék) tapasztalták az ellenőrzést végzők. 7

9 A tojás egységár tájékoztatásának ellenőrzése során többször tapasztalták a munkatársak, hogy általában vagy a tömegre vetített, vagy a darabra meghatározott egységár került csak feltüntetésre. Olyan eset is előfordult, hogy a dobozban található valamennyi tojást egyesével lemérték és a jogszabályban foglaltaktól eltérően a legnagyobb tömegűre vonatkoztatva számították ki az egységárat. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a kereskedők még mindig nehezen értelmezik a vonatkozó rendelet előírásait Akciós eladási ár Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kormányhivatalok munkatársai 2015-ben is különös gondossággal ellenőrizték a vállalkozók különböző kedvezményekre, akciókra való figyelemfelhívásait. Az ellenőrzés kiterjedt többek között annak vizsgálatára, hogy a meghirdetett különböző kedvezményes ajánlatok valóban megvalósulnak-e és nem tévesztik-e meg a fogyasztókat. Ennek keretében az ellenőrzést végzők kiemelt figyelmet fordítottak az adott üzlet akciós reklámújságaiban hirdetett termékekre is, azok áralkalmazására, a meghirdetett kedvezmények megvalósulására. Az akciós eladási árakat kereskedelmi egységben vizsgálták - nagyobb hangsúlyt fektetve az élelmiszer-áruházláncok ajánlataira db termék vonatkozásában. Így a kifogásolási arány az üzletek tekintetében 10% (280 üzlet), a termékek vonatkozásában pedig 12% ( féle termék) volt. A vállalkozások a vizsgált üzletek 6%-ában (169 üzlet), db termék kapcsán nem tüntették fel azok akciós eladási árát. További, gyakran megállapított jogsértés volt, hogy a vállalkozások csak a kedvezmény mértékét tüntették fel, a ténylegesen fizetendő akciós eladási árat viszont nem, ugyanakkor azokat fizetéskor a pénztárnál érvényesítették. Ez a típusú jogsértés 51 üzletben - leginkább a ruházati üzletekben - fordult elő, db terméket érintően Akciós egységár Az akciós termékek közötti választás során az akciós egységárnak - az egységárhoz hasonlóan - szintén fontos szerepe van a megfelelő vásárlói döntés meghozatalában, tekintettel arra, hogy az azonos, vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek esetén az eltérő kiszerelési egységben forgalmazott termékek árainak összehasonlítására is lehetőséget ad a fogyasztónak. Általánosságban elmondható, hogy mindazokban az üzletekben, ahol a kereskedők nem jelölték meg az akciós eladási árakat, jellemzően az akciós egységár feltüntetésére sem fektettek kellő hangsúlyt. A vizsgált üzletből 180 kereskedelmi egység db termékénél, az ellenőrzött termékek ( db) 1%-ánál tártak fel akciós egységárral kapcsolatos valamilyen szabálytalanságot az ellenőrzést végzők. Legtöbb esetben hiányosságként azt állapították meg a kormányhivatalok munkatársai, hogy a kereskedők nem tüntették fel (147 üzlet, db termék kapcsán) az akciós termékek egységárát A szolgáltatások díja Az ellenőrzések során a vizsgált 298 kereskedelmi egységből összesen 25 üzletben (8%) tapasztalták az ellenőrzést végzők, hogy a vállalkozások az értékesített termékekhez kapcsolódóan, vagy önállóan, díjtérítés ellenében szolgáltatást is nyújtottak. Az ellenőrök ezekben az egységekben a szolgáltatási díjak feltüntetését, illetve ha az előre nem volt meghatározható a díj kiszámításának módjáról szóló tájékoztató meglétét ellenőrizték. 8

10 A munkatársak a szolgáltatási díj feltüntetésének elmulasztása miatt összesen 20 üzletben éltek kifogással, amelyek körében a különböző szolgáltatásokról (összesen 370 féle szolgáltatással kapcsolatban), azok feltételeiről, díjtételeiről nem helyeztek ki tájékoztatást a vállalkozók Utóellenőrzések A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok munkatársai korábban ellenőrzés alá vont üzletek utóellenőrzését is végezték, melynek során összesen 351 egység utóellenőrzése történt, amelyek 52%-ában ismételten jogsértéseket állapítottak meg. A magas kifogásolási arány oka vélhetően, hogy a megállapított szankciók nem tántorítják el a vállalkozásokat a jogsértő magatartás további folytatásától. 4.2 Általános kereskedelmi feltételek ellenőrzésének tapasztalatai Az ellenőrzések átfogó jellegére tekintettel, azok fontos szempontját képezte az általános kereskedelmi előírások megtartásának vizsgálata is, amely során azt tapasztalták az ellenőrzést végzők, hogy azokat a vizsgált egységek majdnem hiánytalanul betartották, így a témavizsgálat keretén belül összesen 573 esetben észleltek valamilyen ezzel kapcsolatos szabálytalanságot az ellenőrzött egységekben. Legtöbb esetben (23%) még mindig a kisebb élelmiszerüzletekben fordultak elő hiányosságok. A témavizsgálat során az ellenőrzés alá vont üzletből mindössze 23 üzlet üzemeltetői nem tájékoztatták a vásárlókat az üzletük aktuális nyitvatartási idejéről, illetve az abban bekövetkező esetleges változásokról. A megelőző évi adatokat (16 üzlet) figyelembe véve ugyan romlás tapasztalható, de ez leginkább annak tudható be, hogy tágabb ellenőrzési területet fedett le a témavizsgálat. Fontos vizsgálati szempontként említhető, hogy a vállalkozások a vásárlók könyvét a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezelik-e. A kormányhivatalok munkatársai 27 esetben tapasztalták, hogy a kereskedők egyáltalán nem rendelkeznek vásárlók könyvével, 35 esetben pedig azt állapították meg, hogy a vásárlók könyvével rendelkező vállalkozások azokat nem hitelesíttették. A helyszíni ellenőrzések során továbbra is hiányosságként tapasztalták az ellenőrök, hogy a vásárlók könyvét a tevékenységet folytató vállalkozások nem jól látható és nem könnyen hozzáférhető helyen helyezték el (243 eset). További fontos ellenőrzési szempont volt, hogy a vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzésekre a vállalkozás a jogszabályban előírt határidőn belül (30 nap) eleget tett-e válaszadási kötelezettségének. Ezzel kapcsolatosan 97 esetben tettek kifogást a kormányhivatalok. A fogyasztói panaszra adott választ, annak elutasítása esetén 21 alkalommal nem indokolták a vállalkozások, illetve 39 vállalkozás nem tett eleget azon kötelezettségének, mely szerint a panasz elutasítása esetén elérhetőségekkel együtt tájékoztatást kell adni arról, hogy a továbbiakban mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti a fogyasztó. A vállalkozásnak a jogszabályi előírások szerint tájékoztatni kell a fogyasztót székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, ügyfélszolgálatának levelezési címéről, és ha a panaszokat ilyen módon is fogadja, elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. Ezen vizsgálati szempontot 60 alkalommal sértették meg a kereskedelmi tevékenységet folytatók. 9

11 4.3 Próbavásárlások alkalmával feltárt jogsértések Tekintettel arra, hogy a próbavásárlás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítésének leghatékonyabb eszköze, ezért az ellenőrzések során az ellenőrök lehetőség szerint minden egységben végeztek próbavásárlást. Mind a nagyobb áruházakban, mind pedig a kisebb üzletekben elsősorban a kedvezménnyel hirdetett termékek próbavásárlására törekedtek az ellenőrzést végzők. Voltak olyan egységek jellemzően áruházláncok egységei amelyekben egy ellenőrzés alkalmával több próbavásárlásra is sor került. A próbavásárolások főként annak vizsgálatára terjedtek ki, hogy a munkatársak és így a fogyasztók megkapják-e a termékhez kapcsolódó kedvezményt vagy sem. Az előző évek ellenőrzési adatai kapcsán elmondható, hogy mind a próbavásárlások kifogásolási aránya, mind az átlag többletszámolás mértéke változatosan alakult, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. próbavásárlások kifogásolási aránya átlag többletszámolás % 237 Ft % 72 Ft % 123 Ft % 207 Ft % 198 Ft A kormányhivatalok 2015-ben az áralkalmazás megfelelőségét próbavásárlás során összesen db termék vonatkozásában ellenőrizték, amelyből db volt akcióval érintett termék. Az elvégzett próbavásárlásokból esetben (36%), db termékkel (17%) kapcsolatban állapítottak meg az ellenőrzést végzők valamilyen jogsértést. A kifogásolt termékek 18%-a (1 147 db) volt akciós termék. A vizsgálat eredményeit figyelembe véve megállapítható, hogy 2015-ben is ugyanazon ellenőrzési területek vizsgálata zárult a legnagyobb arányú jogsértés megállapításával, mint az előző években. Jelen vizsgálatban a kisebb élelmiszerüzletek 56%-ában, a pékségek, látványpékségek 50%-ában, az élelmiszer-áruházláncok 45%-ában, míg a húshentesáru üzletek 40%-ában tapasztaltak a próbavásárlások során valamilyen áralkalmazási szabálytalanságot az ellenőrök. A következő táblázat a és a év próbavásárlással kapcsolatos tapasztalatait hasonlítja össze azokban az üzlet típusokban, melyekben a fogyasztók leggyakrabban intézik vásárlásaikat. Próbavásárlással egybekötött ellenőrzési terület Kis élelmiszerüzletek 49% 56% Élelmiszer-áruházláncok 44% 45% Vásárcsarnok, piacok, zöldséggyümölcs üzletek 43% 36% Pékségek, látványpékségek 37% 50% Hús-hentesáru üzletek 38% 40% Ruházati üzletek 21% 27% 10

12 4.3.1 Többletszámolás A próbavásárlások során még mindig minden tizenegyedik esetben (517 próbavásárlás) db termék vonatkozásában - összesen Ft összegű többletszámolás történt, így az egy esetre jutó (198 Ft), a fogyasztók hátrányára történő eltérés, vagyis az átlag többletszámolás mértéke csökkent a megelőző évihez képest (207 Ft) évben kedvezőbben alakult a fogyasztókat érzékenyen érintő többletszámolás, annak ellenére, hogy lényegesen több területen folytattak ellenőrzéseket a kormányhivatalok munkatársai, azonban ez a mérték még mindig magasnak tekinthető. A témavizsgálat keretében végzett próbavásárlások alkalmával többletszámolás leggyakrabban a kisebb élelmiszerüzleteknél (193), valamint az élelmiszer-áruházláncok (155) egységeiben fordult elő. Az élelmiszer-áruházláncoknál minden ötödik próbavásárlás során db terméket érintően -, míg kisebb élelmiszerüzleteknél minden hatodik próbavásárlás alkalmával db termékkel kapcsolatban - állapítottak meg többletszámolást az ellenőrök. A megelőző évi adatokhoz (165 Ft és 58 Ft) viszonyítva az élelmiszer áruházláncok tekintetében 21 Ft-tal nőtt az átlag többletszámolás mértéke, míg a kisebb élelmiszerüzleteknél ez a mérték nem változott. A növekedésnek vélhetően - más területre vonatkozóan is - az volt az oka, hogy bizonyos üzletekben a próbavásárolt termékek is magasabb értékűek voltak, ebből adódóan egyes esetekben a többletszámolás mértéke is nagyobb volt. Az ellenőrzési területekből a legnagyobb értékű, ( Ft-os) többletszámolás egy ruházati üzletben két termékhez kapcsolódó próbavásárlás során abból keletkezett, hogy az eladó nem érvényesítette az 50%-os kedvezményt. A vizsgálat során tapasztalt többletszámolások különböző okokra vezethetők vissza, amelyeket az alábbi ábra szemléltet. Többletszámolás okai (db) Magasabb áron történő értékesítés Akciós árnál magasabb áron történő értékesítés Valótlan tájékoztatás az ajándékról Valótlan tájékoztatás a kedvezmény meglétéről Valótlan tájékoztatás a kedvezmény mértékéről Csomagolóanyag tömegének termék tömegébe történő belemérése Hamis számolás A pénztáros többször húzza le a vonalkódot Rossz vonalkód van betáplálva Egyéb ok A többletszámolás oka - az előző években tapasztaltakhoz hasonlóan - ezúttal is abból adódott, hogy a mérést végző alkalmazottak 252 próbavásárlás során a kért 347 féle termék tömegébe a csomagolóanyag tömegét is belemérték, amely a fogyasztók 11

13 anyagi érdeksérelmét okozta. Ezt a szabálytalanságot az alkalmazottak leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben (135 eset), élelmiszer-áruházláncokban (42 eset), hús-hentesáru üzletekben (31 eset), valamint pékségekben, látványpékségekben (30 eset) követték el. Többször előforduló eset volt az, hogy az üzletek a közeli lejáratú termékeiket, vagy a nagy készlettel rendelkező termékeiket egyedi ármatricával látták el, a pénztárosok viszont nem vonták le a kedvezmény mértékét fizetéskor. További gyakori problémát jelentett, hogy az akciós táblák az akciós időszak befejezése után is az üzlettérben maradtak, valamint akcióváltás után az alkalmazottak nem aktualizálták a feltüntetett eladási árakat. Mindezek a pénztáraknál több száz, illetve több ezer forintos többletszámolásokat eredményeztek. Az ellenőrzések során 36 esetben valótlanul tájékoztattak a vállalkozások a kedvezmény meglétéről 52 terméket érintően, 19 esetben az alkalmazottak hamis számolása eredményezte a többletszámolást, míg 9 alkalommal valótlan tájékoztatás történt az ajándékról. Az ellenőrzést végzők 26 próbavásárlás során 34 db terméknél tapasztaltak kettős árfeltüntetést, amelyekből 28 féle terméket fizetéskor 24 esetben magasabb áron értékesítettek az alkalmazottak. Előfordult olyan eset is a próbavásárlás során, hogy egy látótérben három eladási árat tüntettek fel, melynek során fizetéskor a legmagasabb eladási árat számították fel a vásárló részére Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása A témavizsgálat fontos szempontja volt a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése is. Az ellenőrzést végzők a nyugta és a számla tartalmát nem, csak annak átadását vizsgálták. A próbavásárlások során a kereskedők csupán 1%-a nem állította ki a vásárlást igazoló nyugtát, számlát. A jogsértést leginkább a vásárcsarnok, piac, zöldség-gyümölcs üzletekben tapasztalták (17 eset) az ellenőrök Joghatással járó méréshez használt mérőeszközökkel kapcsolatos jogsértések Az ellenőrzött üzletek nagy részében értékesítettek olyan termékeket is, amelyek méréséhez hitelesített mérőeszközt kell használni. A vizsgálat alá vont üzletek közül 401 egységben fordult elő, hogy a joghatással járó méréshez használt mérleg hitelessége (483 db) az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb mérleghitelesítéssel kapcsolatos szabálytalanságot továbbra is a kisebb élelmiszerüzletekben (174 egység, 234 db mérleg), vásárcsarnokokban, piacokon (71 egység, 74 db mérleg), hús-hentesáru üzletekben (31 egység, 40 db mérleg), valamint a pékségek, látványpékségek üzleteiben (26 egység, 26 db mérleg) tapasztalták a felügyelők. 4.4 Letiltott termékek (KPIR/RAPEX) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jelen témavizsgálat átfogó jellegére tekintettel ellenőrzési szempontként határozta meg, hogy felkutatásra kerüljenek az olyan letiltott veszélyes termékek, melyek a fogyasztók életét és testi épségét veszélyeztetik. A kormányhivatalok munkatársai 54 üzletben, összesen 301 db olyan terméket találtak, amelyek szerepeltek a KPIR-ben (letiltott termékek), illetve valamely tagország által a termék veszélyessége miatt bejelentésre kerültek a RAPEX rendszerbe. A legtöbb, 12

14 korábban már intézkedés alá vont termék összesen 258 db a ruházati- és cipő üzletek kínálatában volt megtalálható. 5. Az egyes területekre vonatkozó részletes megállapítások Az alábbiakban a vizsgálat alá vont 34 ellenőrzési terület közül csak azon üzlettípusokról számolunk be részletesen, amelyeknél a legtöbb ellenőrzést végezték a kormányhivatalok, illetve ahol a legnagyobb arányban tártak fel szabálytalanságot, hiányosságot. 5.1 Kisebb élelmiszerüzletek A témavizsgálat nem csak az élelmiszer áruházláncok ellenőrzésére terjedt ki, hanem a kevésbé frekventált helyeken üzemelő kisebb élelmiszerüzletekre is. Az összes vizsgált területből a kisebb élelmiszerüzletekben került sor a legtöbb (1 132 egység) ellenőrzésre, amelyek 59%-ában (668 üzlet) állapítottak meg az ellenőrzést végzők valamilyen jogsértést. Ezen üzlettípus ismételt, ilyen nagyszámú ellenőrzését indokolta a visszatérően magas - megelőző évben tapasztalt 57%-os - kifogásolási arány is. A vizsgálat során 281 üzletben kifogásolták az eladási árak feltüntetésének hiányát db termék esetében. Ezen üzletekben az egységár feltüntetésének hiánya volt a leggyakrabban (38%) előforduló hiányosság, amely db terméket érintett. Jellemző volt továbbá, hogy az egységárakat összegszerűen hibásan számították, nem megfelelő mértékegységben jelölték, illetve azok nehezen azonosíthatóak voltak. Többletszámolást 193 egységben, 280 db termékkel kapcsolatban észleltek az ellenőrzést végzők. A leggyakoribb többletszámolási okot a csomagolóanyag termék tömegébe való belemérése (135 eset) jelentette. A vizsgált területekből ezekben az egységekben tapasztalták a munkatársak a legtöbb alkalommal (174), hogy a joghatással járó méréseket nem hiteles mérlegekkel (234 db) végezték. 5.2 Élelmiszer-áruházláncok A második legnagyobb számban végzett ellenőrzésekre az áruházláncokban (814 egység) került sor, mivel koncentráltan széles fogyasztói réteget szolgálnak ki, továbbá a fogyasztók számára e terület üzleteiben kínálják a legkedvezőbb akciókat. Az ellenőrzések során 366 üzletben jogsértést állapítottak meg az ellenőrzést végzők, amely 45%-os kifogásolási arányt jelentett. Az ellenőrzés alá vont élelmiszer-áruházláncok szinte negyedében sem az eladási árak, sem az egységárak feltüntetésére nem fordítottak kellő figyelmet. Az áruházláncokban db termék esetében az eladási árak, 166 db termék esetében pedig az akciós eladási árak feltüntetésének hiányát állapították meg az ellenőrzést végzők. Kifogásolták továbbá db termék egységár és 89 db termék akciós egységára feltüntetésének hiányát is. Jelen témavizsgálatban az akciós eladási, illetve akciós egységár vonatkozásában 68, illetve 66 egység esett kifogásolás alá. A vizsgált áruházláncokban minden ötödik próbavásárlás (155 eset) során történt többletszámolás, amely az akció nélküli (32 eset, 40 db termék), illetve az akciós termékek magasabb áron való értékesítéséből (65 eset, 87 db termék), a kedvezmény meglétéről (20 eset, 31 db termék), illetve az ajándékról szóló valótlan tájékoztatásból, továbbá a csomagolóanyag tömegének a termék tömegébe történő beleméréseiből (42 eset, 59 db termék) adódott. Kettős árfeltüntetést 12 próbavásárlás során 17 termékkel kapcsolatban 13

15 tapasztaltak a felügyelők, amelyekből 9 esetben 10 db terméket magasabb áron értékesítettek. Az élelmiszer-áruházláncok tekintetében az átlag többletszámolás mértéke a 2014-ben tapasztalt 165 Ft-ról, 186 Ft-ra nőtt, amelynek oka, hogy az ellenőrzést végzők nagyobb értékű termékeket próbavásároltak. 5.3 Hús-hentesáru üzletek A témavizsgálat keretében vizsgált 230 hús-hentesáru üzletből 101 egységben történt valamilyen szabálytalanság. A vizsgálati eredmények alapján a legtöbb jogsértést a húsboltokban is az egységár feltüntetésének hiánya (41 üzlet, 425 db termék) miatt állapítottak meg a felügyelők. A próbavásárlások alkalmával többletszámolás 39 esetben fordult elő (2 019 Ft), amely során 31 alkalommal (57 db termék esetében) belemérték a kért termék tömegébe a csomagolóanyag tömegét is. Az ebből adódó többletszámolások, továbbá a kért termékek magasabb eladási áron történő értékesítései eredményezték az e területet jellemző átlag többletszámolás mértékét, amely 52 Ft volt. Ebben az üzletkörben 31 alkalommal fordult elő, hogy a joghatással járó méréshez a mérlegek hitelessége nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. 5.4 Vásárcsarnokok, piacok Az ellenőrzés alá vont 400 egységből az árusok 45%-ánál (180 egység) tapasztaltak az ellenőrzést végzők szabálytalanságot. Az eladási árak tekintetében a kifogásolási arány (16%) a évhez viszonyítva 2 százalékponttal nőtt, míg egységárak (28%) esetében 2 százalékponttal csökkent a megelőző év adatát tekintve. A piacok, vásárok esetében gyakoriak voltak az eladási ár (64) és egységár (96) feltüntetéssel kapcsolatos jogsértések. Jellemző volt az árfeltüntetés teljes hiánya (59), amelynek egyik oka az eladók nyilatkozata szerint az, hogy az eladásra kínált termékekre alkudni lehet. A joghatással járó mérleg hitelesítési problémájára több esetben derült fény (71 üzlet, 74 db mérleg), illetve a többletszámolás tekintetében az egy esetre jutó átlag mérték 63 Ft. 5.5 Pékségek, látványpékségek A pékségek és látványpékségek vonatkozásában a kormányhivatalok ellenőrzései ben is magas kifogásolási aránnyal (50%) zárultak. A pékségekben végzett ellenőrzések alkalmával jellemző hiányosság volt, hogy az üzemeltetők az egységárat elmulasztották feltüntetni (67 üzletben 513 db termék esetében). A próbavásárlások tekintetében a 2014-es évhez viszonyítva 12 százalékponttal romlott az eredmény (50%) az ellenőrzések során. A csomagolóanyag tömegének a kért termék tömegébe történő belemérése 30 ellenőrzés esetén történt meg, továbbá a méréseket nem hiteles mérlegeken végezték 26 üzlet, 26 db mérlege esetében. 14

16

17 2. számú melléklet FÜGGELÉK Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálata, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok és egyéb előírások képezték: a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény, a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény; a mérésügyről szóló évi XLV. törvény, az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény; a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet; a termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 7/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1169/2011/EU rendelete.