Szerzõ: Vizi István 1

Átírás

1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a Szonda Ipsos Média- Vélemény- és Piackutató Intézet által 2000-ben lefolytatott, az aktív üdülési és kulturális turizmussal kapcsolatos preferenciákat feltáró felmérés volt, amely a felnõtt lakosságot (25 év felettieket) illetve a fiatalokat (14-25 éves korosztályt) vizsgálta. A kutatás megtervezésekor egyik legfontosabb célunk az volt, hogy a Magyar Turizmus Rt. eredeti felmérésével összehasonlítható adatbázishoz jussunk, emellett új technikákat alkalmazva mélyebb betekintést nyerjünk a megkérdezettek különféle szocio-demográfiai csoportjainak aktív tevékenységekkel és turizmussal kapcsolatos attitûdjeibe. Az aktív turisztikai tevékenységekkel kapcsolatos preferenciákat a Magyar Turizmus Rt. által is alkalmazott strukturált kérdõív segítségével vizsgáltuk. Az eredeti kutatással ellentétben azonban felmérésünkben csak a sportjellegû aktív tevékenységeket és a turizmust vizsgáltuk, a kulturális turizmussal kapcsolatos preferenciákat (kastélyok, mûemlékek, várak, világörökségi helyszínek látogatása) nem. 1. Elõzmények, módszertan 1.1. A KUTATÁS ELÕZMÉNYE ÉS CÉLJA Kutatásunk során az aktív turisztikai tevékenységek közül csak egyes, Magyarországon is ismert és viszonylag széles körben ûzött tevékenységeket vizsgáltuk. Nem törekedtünk arra, hogy az aktív turisztikai tevékenységek teljes körére kiterjesszük a kutatást, ez ugyanis egyrészt olyan sok fajta tevékenységet jelentett volna, amely kérdõív segítségével nem, vagy csak nehézkesen tesztelhetõ, másrészt a mintában a speciálisabb tevékenységeket ûzõ válaszadók meglehetõsen ritkán fordultak volna elõ. Így a kérdõív kilenc aktív tevékenységet vizsgált, nevezetesen: lovaglás, vizi sportok, kerékpártúra, természetjárás, kirándulás, golf, horgászat, vadászat, síelés, légi sportok (például ejtõernyõzés). Felmérésünk alapvetõ módszerének a feltáró jellegû vizsgálatok sorába tartozó leíró kutatást választottuk. Ennek során nem állítottunk fel elõzetes hipotéziseket, amelyeket a kutatási eredményeinkkel tesztelhettünk volna, hanem a vizsgált populáció (egészen pontosan az összegyûjtött minta) bizonyos jellemzõinek statisztikai mérése és leírása volt a célunk. A strukturált kérdésfeltevés és 1 Tanszékvezetõ fõiskolai docens, Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék. vizsgálat a további kutatások témája lesz, amely során jelen felmérés eredményei kiindulási alapként szolgálhatnak. A kutatást 2005 májusában és júniusában folytattuk le. Pénzügyi korlátok miatt sajnos nem volt módunk valószínûségi mintavételre, így a mintába kerülõ megkérdezetteket önkényesen választották ki a kérdõívezés lebonyolításával megbízott fõiskolai hallgatók. Az önkényes mintavétel korlátait azzal próbáltuk feloldani, hogy nagy mintát, több mint ezer fõt vontunk be a vizsgálatba. Ennek következtében külön is ki kell hangsúlyozni, hogy a minta semmilyen szempontból nem tükrözi a magyar lakosság keresztmetszetét, így minden megállapításunk csak korlátozottan érvényes A MINTA ÖSSZETÉTELE A megkérdezettek száma 1296 fõ volt, 536 férfi és 753 nõ. 7 válaszadó esetében a kérdezõbiztosok nem rögzítették a válaszadó nemét. A válaszadók további jellemzõit az 1. táblázatban mutatjuk be. A mintába elsõsorban diákok, tanulók (56,5%), azaz a év közötti (45,8%), illetve a 18 év alatti korosztály (19,2%) került be, ezért a felmérés eredményei elsõsorban a fiatal felnõttekre vonatkoztathatók. A minta ilyetén torzítottsága annak köszönhetõ, hogy a kutatást fõiskolai hallgatók végzeték, akik a megkérdezés során saját korosztályukat részesítették elõnyben. A 60 év felettieket nem kérdeztük meg, célunk az aktív korú korosztály vizsgálata volt. Ennek ellenére a mintába bekerült néhány 60 év alatti nyugdíjas is (összesen 28 válaszadó, a minta 2,2%-a). A megkérdezettek többségének állandó lakhelye a közép-dunántúli régióban (39,5%), közelebbrõl Fejér megyében (34%), ezen belül Székesfehérváron volt, (21,5%), azaz minden ötödik megkérdezett a kutatás megszervezésének helyszínén lakik. Ez területi értelemben is az önkényes mintavétel számlájára írható erõs torzítottságot 30 TURIZMUS BULLETIN

2 1. táblázat A minta jellemzõi (%) Kormegoszlás 18 év alatt 19, év 45, év 14, év 10, év 8,2 Hiányzó adat 1,3 Legmagasabb iskolai végzettség Alapfokú 20,2 Középfokú 61,1 Felsõfokú 18,5 Hiányzó adat 0,8 Foglalkozás Szellemi foglalkozású vezetõ 5,8 Szellemi foglalkozású alkalmazott 20,6 Fizikai munkás 5,8 Önálló vállalkozó 5,2 Nyugdíjas 2,2 Tanuló/diák 56,5 GYES-en, GYED-en lévõ 0,7 Háztartásbeli 0,5 Katona 0,2 Egyéb 0,6 Hiányzó adat (NA) 1,9 A válaszadók megítélése saját jövedelmi helyzetükrõl Jóval átlag alatti 7,2 Kismértékben átlag alatti 9,3 Átlagos 31,0 Kismértékben átlag feletti 15,0 Jóval átlag feletti 3,1 Nem válaszolt 30,1 Hiányzó adat (NA) 4,3 jelez. (A válaszadók állandó lakhelyének további területi megoszlását az 1. ábra mutatja be.) 1.3. A VIZSGÁLAT MÓDSZERE A kérdõívben a válaszadók preferenciáit tükrözõ intervallumskálát (5 fokozatú Likert-skálát), illetve intenzitást, gyakoriságot jelzõ és a zárt kérdésekre elõre meghatározott válaszkategóriákat alkalmaztunk. Az intervallumskála elemzésekor egyrészt megvizsgáltuk az összes válaszadó együttes preferenciáját tükrözõ átlagértéket, majd a szociodemográfiai mutatók alapján válaszadói csoportokat képeztünk, és variancia-analízis segítségével azt vizsgáltuk, hogy az egyes csoportok válaszai között van-e szignifikáns különbség. A rendelkezésre álló szocio-demográfiai ismérvek alapján az alábbiak szerint csoportosítottuk a válaszadókat: nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség, jövedelem. Az ANOVA-elemzés zárásaként post-hoc tesztet is elvégeztünk, amelyben azt vizsgáltuk, hogy a felsorolt ismérvek szerint csoportosított válaszadók között mely csoport attitûdjei különböznek szignifikánsan a többi csoportétól. Az intenzitás mérésénél és a zárt kérdésekre adott válaszok értékelésénél variancia-analízis helyett kereszttáblákat alkalmaztunk, ugyanis az intenzitás vagy rendszeresség mérésére alkalmazott válaszkategóriáknak (soha, elõfordult már, alkalomszerûen, rendszeresen) kevesebb skálajellege van, mint a preferenciát mérõ intervallumskálának. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a típusú skála az elemzés szempontjából határesetet képvisel. Metrikus változónak tekinthetõ abban az értelemben, hogy a skála különbségeket (a gyakoriság növekedését) jelöli, de az egyes skálaértékek a legjobb esetben is csak intervallumként, semmi esetre sem arányként értelmezhetõk. A skálaértékek közötti távolságok nem állandók, így nem lehet megmondani, hogy a rendszeres, mennyivel gyakoribb A mintába került válaszadók állandó lakhely szerint megoszlása 1. ábra Észak-Alföld 4,6% Észak-Magyarország 6,9% Dél-Dunántúl 6,6% Dél-Alföld 8,4% Hiányzó adat 1,9% Budapest-Közép-Dunavidék 20,8% Közép-Dunántúl 39,5% Nyugat-Magyarország 11,3% TURIZMUS BULLETIN 31

3 tevékenységet jelent, mint egy adott tevékenység alkalomszerû folytatása 2. Emiatt az intenzitás elemzésénél kereszttáblákat, illetve kereszttábla statisztikákat alkalmaztunk. 2. A vizsgálat eredményei 2.1. AZ AKTÍV TEVÉKENYSÉGEK IRÁNTI ÉRDEKLÕDÉS A felmérés legfontosabb célja annak megállapítása volt, hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnak az aktív tevékenységekhez. A preferencia vizsgálatára azt a kérdést tettük fel, hogy a válaszadót mennyire vonzzák, egyes, az aktív turizmus keretében is ûzhetõ sportok és tevékenységek. A mérésre ötfokozatú Likert-skálát alkalmaztunk, ahol a két végpont az egyáltalán nem érdekli, és a nagyon érdekli válaszlehetõségek voltak. A skála kiegyensúlyozott volt, az 1-es és a 2-es értékek a negatív, a 4-es és az 5-ös értékek pedig a pozitív skálafokokat jelentették, míg a 3-as érték a semleges preferenciának felelt meg ( érdekli is, meg nem is ). A 2. táblázatban összegyûjtöttük a különféle ismérvek szerint csoportosított válaszadók válaszainak átlagértékeit. Az elsõ pillantásra bonyolultnak tûnõ táblázatban kilenc aktív tevékenységet értékeltünk négy, különféle ismérv alapján képzett csoportban. Ha csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a válaszadók összességében hogyan viszonyulnak az egyes aktív tevékenységekhez, akkor elegendõ az összesen oszlopokat megnézni, sõt elegendõ csak az egyik ismérv összesítõ oszlopát megnézni, hiszen az összes többi ismérv összesen oszlopa is ugyanazokat az adatokat tartalmazza 3. Ebbõl kiderül, hogy a válaszadókat összességében leginkább a természetjárás, a kirándulás, a kerékpártúra, a vízi sportok érdeklik, bár ezen tevékenységek esetében is alig haladja meg a válaszok átlagértéke a 3-ast, ami a semleges, érdekli is meg nem is preferenciát jelzi. A kutatásból tehát kiderül, hogy a válaszadókat általában nem vonzzák az aktív tevékenységek, ebbõl a szempontból kifejezetten az elutasítási zónában található a golf és a vadászat, mindemellett nem sokkal jobb a horgászat helyzete sem. Az egyes válaszadói csoportokat vizsgálva viszonylag markánsak a nemek közötti különbségek: 2 Az SPSS az ilyen típusú változót egyértelmûen ordinális változóként sorolja be, és nem javasolja, hogy intervallum, vagy arányskáláknál alkalmazható elemzéseket végezzünk az adatokon. Ilyen típusú változók esetében a variancia-analízis helyett kereszttáblákat és nem parametrikus próbákat ajánl. Malhotra (2001) alapján az intenzitást mérõ skála azonban esetleg intervallumskálaként is értelmezhetõ, azaz az intenzitás metrikus változónak tekinthetõ, így alkalmas variancia-analízisre, illetve korreláció és regresszió-számításra. Ez a mi szempontunkból azt jelentené, hogy értelmezhetõ lenne az átlagos intenzitás. Például egy 1,6-es átlagérték azt jelezné, hogy a válaszadók összességében az egyáltalán nem és az elõfordult már közötti intenzitással ûzik a vizsgált tevékenységet. 3 Az egyes ismérvek összesítõ oszlopai közötti eltérések abból származnak, hogy azon kérdõívek száma, amelyeknél hiányzott a kérdésre adott válasz, minden esetben más-más volt. Emiatt az átlagokat mindig más-más számú kérdõívbõl számolta ki a program. A nõket jobban érdekli a lovaglás, a kerékpártúra, és kifejezetten vonzódnak a természetjáráshoz (bár a természetjárás vonzereje a férfiak körében is viszonylag magas). A férfiak valamivel jobban érdeklõdnek a golf, a horgászat, a vadászat és a síelés iránt, de ezen tevékenységek közül többnek a vonzereje még a férfiak körében is az elutasítási zónában található. Ezek az eltérések a variancia-analízis szerint is szignifikánsak 4. A válaszadók kora alapján képzett csoportok válaszai között is találunk szignifikáns eltéréséket, bár két tevékenység, a lovaglás és a horgászat esetén a variancia-analízis egyértelmûen azt mutatta, hogy a korcsoportok válaszai között nincs szignifikáns eltérés. A post-hoc teszt szerint a vízi sportok körében az idõsebb korosztályok, a évesek, illetve a évesek preferenciái különböznek szignifikánsan a többi csoport átlagától. Az adatok alapján ezen korcsoportok preferencia-rangsorában a vízi sportok hátrébb helyezkednek el, szemben a fiatalabb korcsoportokéval, ahol az átlagos preferencia inkább pozitív. A kerékpártúrák esetében a éves korosztály preferenciái különböznek szignifikánsan az összes többi csoportétól. A természetjárás iránt a 26 év felettiek fokozott érdeklõdése jellemzõ, itt a korcsoportok átlaga 4-es felett van, ami egyértelmûen pozitív megítélést jelez. A golf iránti érdeklõdés a fiatalokra (26 év alattiakra) jellemzõbb, pontosabban úgy fogalmazhatunk, hogy õk kevésbé érdektelenek. A golf mint aktív tevékenység iránti érdeklõdés összességében a legkedvezõtlenebb. A horgászat iránt is érdektelenség mutatkozik (az átlagérték 2,33), és a korcsoportok válaszai között nincs szignifikáns különbség. A vadászat a golf után a leginkább érdektelenségre számot tartó tevékenység. Az átlagok alapján úgy tûnik, hogy a fiatalabb korosztály kevésbé érdektelen, ám a válaszok különbségeit a post-hoc elemzés nem támasztotta alá. A síelés iránt egyértelmûen a fiatalok érdeklõdnek jobban, a 36 év feletti korosztály átlagos válaszai már szignifikánsan alacsonyabbak a fiatalabb korcsoportokénál. A légi sportok (ejtõernyõzés, siklóernyõzés, vitorlázórepülés) terén a fiatalok érdeklõdését jelzõ átlag még valamivel magasabb, mint a semleges érték (3,15), ám a 36 év felettiek már egyértelmûen elutasítók e tevékenységekkel szemben. 4 A variancia-analízis végrehajtásakor szignifikáns különbségen azt értettük, hogy annak valószínûsége, hogy az egyes válaszadói csoportok által adott válaszok átlagai között nincs különbség (H0 hipotézis), kisebb mint 5%. (Megfordítva: annak valószínûsége, hogy a válaszadói csoportok által adott válaszok átlaga különbözik egymástól (H1 hipotézis), nagyobb, mint 95%.) 32 TURIZMUS BULLETIN

4 2. táblázat A különbözõ aktív tevékenységekkel és sportokkal kapcsolatos válaszadói preferenciák átlagai ötfokozatú értékelõ skálán (1=egyáltalán nem érdekli, 5=nagyon érdekli) 5 Lovaglás Nemek szerinti megoszlás Vízi Kerékpár- Természet- Légi Golf Horgászat Vadászat Sí turizmus sportok túra járás sportok Férfi 2,43 3,33 3,18 3,61 2,19 2,99 2,49 3,10 3,00 Nõ 3,08 3,05 3,23 4,00 1,81 1,87 1,54 2,94 2,80 Összesen 2,81 3,17 3,21 3,84 1,97 2,34 1,94 3,00 2,88 Korcsoport szerinti megoszlás 18 év alatt 2,91 3,21 3,11 3,32 2,00 2,29 2,15 3,17* 3, év 2,84 3,34 3,17 3,79 2,10 2,34 1,94 3,18* 3,04* év 2,88 3,28 3,50* 4,09* 1,92 2,52 1,96 2,99 2,86* év 2,77 2,77* 3,28 4,29* 1,65 2,13 1,57 2,56 2, év 2,47 2,51* 3,07 4,34* 1,69 2,30 1,84 2,37 1,95 Összesen 2,82 3,17 3,21 3,85 1,97 2,33 1,94 3,01 2,89 Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás Alapfokú 2,84 3,11 3,11 3,41 2,02 2,31 2,03 3,06 3,15* Középfokú 2,82 3,17 3,20 3,90* 1,99 2,38 1,90 3,00 2,85 Felsõfokú 2,78 3,21 3,34 4,09* 1,85 2,24 1,96 2,98 2,71 Összesen 2,81 3,17 3,21 3,84 1,97 2,34 1,94 3,01 2,88 A válaszadó jövedelmi helyzete szerinti megoszlás Jóval átlag alatti 2,94 3,08 3,10 3,88 1,78 2,22 1,93 2,61 2,53 Kismértékben átlag alatti 2,81 3,03 3,46 4,34* 1,89 2,32 1,92 3,04 2,87 Átlagos 2,77 3,15 3,23 3,96 1,96 2,36 1,88 3,01 2,90 Kismértékben átlag alatti 2,80 3,26 3,06 3,76 2,06 2,49 2,06 3,06 2,80 Jóval átlag feletti 2,53 3,18 3,37 3,58 2,03 2,40 1,92 3,36 3,03 Nem válaszol 2,86 3,22 3,18 3,61 1,98 2,29 1,95 3,02 3,00 Összesen 2,81 3,17 3,20 3,84 1,96 2,35 1,94 3,01 2,89 5 A vastagon szedett átlagok a mintából képzett többi csoport átlagánál szignifikánsan magasabbak. A csillaggal jelölt átlagok esetén post-hoc elemzést végeztünk, Tukey módszerével, 95%-os szignifikancia-szinten. Ugyanakkor az eredmények értékelésekor meg kell jegyezni, hogy a post-hoc elemzés által jelzett különbségek ellenére egyetlen olyan tevékenység sincs, amelynél valamelyik korcsoport körében az érdeklõdés intenzitása lényegesen különbözne a többi korcsoportétól. A legmagasabb iskolai végzettség kapcsán két kivételtõl eltekintve nincs különbség az aktív tevékenységek iránti érdeklõdés tekintetében. A természetjárás esetében az alapfokú végzettségûek érdeklõdése szignifikánsan alacsonyabb, mint a közép- és felsõfokú végzettségûeké, bár a mutató még így is meghaladja a 3-as, semleges értéket. Erre az eredményre annál is inkább érdemes odafigyelni, mivel a mintánk egyötödét képviseli a 18 év alatti korosztály, akik legfeljebb csak alapfokú iskoláikat zárták le, és már a kormegoszlás vizsgálatakor is kiderült, õket kevésbé vonzza a természetjárás. Fordított a helyzet az extrém sportnak is tekinthetõ légi sportok esetében, ahol a csak alapfokú végzettséggel rendelkezõk (fõként tehát a 18 alatti megkérdezettek), mutatnak valamivel nagyobb érdeklõdést. A jövedelmi helyzet alapján képzett csoportok érdeklõdése között a variancia-analízis eredményei szerint nincs egyértelmû különbség, kivéve a természetjárást, ahol a kismértékben átlag alatti jövedelemmel rendelkezõk érdeklõdése szignifikánsan nagyobb az összes többi csoport átlagánál SZABADIDÕS AKTÍV TEVÉKENYSÉGEK A szabadidõs aktív tevékenységekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásához négyfokozatú értékelõ skálát szerkesztettünk. Az 1-es érték az egyáltalán nem ûzi, míg a 4-es 6 Meg kell jegyezni azonban, hogy a varianca-elemzés akkor hajtható végre sikeresen, ha az egyes csoportok varianciái (szórásnégyzetei) nem különböznek számottevõen egymástól. A természetjárás esetén a különbözõ jövedelmi csoportok varianciája azonban nem volt homogén, így variancia-analízis segítségével nem vizsgálható, hogy statisztikai értelemben különböznek-e egymástól a jövedelmi csoportok preferenciái a természetjárás mint aktív tevékenység esetén. Ez azonban annak köszönhetõ, hogy a természetjárás vonzereje lényegesen nagyobb volt, mint az összes többi tevékenységé, sokkal gyakrabban jelölték be a válaszadók a 4-es és 5-ös értékeket a skálán. TURIZMUS BULLETIN 33

5 érték a rendszeresen ûzi választ jelentette. Az összes válaszadó által adott válaszok relatív gyakoriságait a 2. ábra mutatja. Az ábráról jól leolvasható, hogy a válaszadók többsége semmiféle, általunk felsorolt aktív tevékenységet nem ûz szabadidejében, kivéve a természetjárást, amelyet a megkérdezettek fele alkalomszerûen, egyötöde rendszeresen folytat. E mellett viszonylag jól szerepelt a kerékpártúra is, amelyet a megkérdezettek közel fele ûz alkalomszerûen vagy rendszeresen. Tekintve e két tevékenység mindennapos jellegét, ezek az eredmények nem jelentenek meglepetést. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a kérdõív nem nevesítette pontosan, hogy mit ért természetjáráson vagy kerékpártúrán. A kérdések megfogalmazásakor nyilvánvalónak tûnt, hogy a kora esti sétabiciklizés és a Balaton körüli kerékpáros kirándulás közül csak az utóbbi tekinthetõ kerékpártúrának, ám a válaszadók számára ezek a különbségek nem biztos, hogy világosak voltak. Nagyon kevés megkérdezett golfozott már életében, kevesen ûznek légi sportokat, és csak néhányan vadásznak. A megkérdezettek több mint négyötöde nyilatkozott úgy, hogy még sohasem próbálta ki egyik felsorolt 34 TURIZMUS BULLETIN tevékenységet sem. E tekintetben valamivel jobban szerepelt a síelés és a lovaglás, amelyeket a válaszadók közel 40%-a már kipróbálta. A szocio-demográfiai faktorok alapján képezett válaszadói csoportok intenzitása között esetenként szignifikáns különbségeket fedeztünk fel 7. A válaszadók neme és az egyes aktív tevékenységek folytatásának rendszeressége között az alábbi eltéréseket találtuk: A nõk valamivel gyakrabban lovagolnak, mint a férfiak. A vízi sportokat inkább a férfiak jelölték meg nagyobb gyakorisággal, bár a két nem esetében az eltérés rendkívül csekély. A várakozásoknak megfelelõen a horgászat és a vadászat esetében a férfiak dominálnak. A férfi válaszadók 15%-a jelezte azt, hogy rendszeresen horgászik, további több mint 50% az elõfordult már és az alkalomszerûen válaszokat karikázta be. A nõk több mint fele egyáltalán nem horgászott még. A válaszadók korcsoportja és az aktív tevékenységek folytatása között némi meglepetésre a kerékpártúra és a 2. ábra Az egyes aktív tevékenységek folytatásának intenzitása nem turisztikai tevékenységként (a válaszadók százalékában) 1,6 4,3 Légi sportok 11,6 82,5 9,5 13,0 Síelés 17, ,8 3,9 Vadászat 11,2 83,1 8,5 19,3 Horgászat 28,4 43,9 0,5 2,3 Golf 11,1 86,2 21,8 51,7 Természetjárás 19,4 7,2 12,6 36,4 Rendszeresen Kerékpártúra 31,8 Alkalomszerûen 19,2 3,9 18,7 Elõfordult már Vízi sportok 34,7 Egyáltalán nem 42,8 3,3 7,3 Lovaglás 28,8 60, A különbségek vizsgálatát kereszttáblák elemzésével végeztük. Szignifikáns különbségeket akkor vélelmeztünk, ha χ 2 próbához tartozó valószínûség értéke kisebb volt, mint 5%, ami azt jelenti, hogy mindössze 5% a valószínûsége annak, hogy a szocio-demográfiai ismérv alapján csoportosított intenzitási mutatók nem különböznek egymástól szignifikánsan a válaszadói csoportok között (ez az ún. H0 hipotézis). Amennyiben a H0 hipotézis szignifikancia-szintje 5%, az azt jelenti, hogy az ellentétes állítás, az ún. H1 hipotézis (a vizsgált válaszadói csoportokban mért intenzitási arányok különböznek egymástól) valószínûsége 95%. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyrészt a válaszadók kiválasztása nem valószínûségi mintavétellel történt, így a valószínûségi próbák eredménye nem általánosítható a teljes lakosságra, másrészt azoknál a tevékenységeknél, amelyeket a válaszadók több mint 80%-a egyáltalán nem folytat, a válaszadói csoportok közötti eltérések vizsgálata torz eredményekhez vezethetett volna.

6 természetjárás kivételével általában nincs kapcsolat. A kerékpártúrák a fiatalabb válaszadók körében valamivel gyakoribbak, az azonban nem állítható, hogy az intenzitás egyértelmûen növekedne a fiatalabb korosztályok felé haladva. A természetjárás inkább az idõsebbek körében gyakoribb, illetve mintánk adatai szerint a kor növekedésével az intenzitás növekszik. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége és az aktív tevékenységek folytatásának gyakorisága között a természetjárást kivéve általában nem volt kapcsolat. A kereszttáblás elemzés szerint a magasabb végzettség intenzívebb természetjáró aktivitással társul. Az alapfokú végzettségûeknek csak 14%-a nyilatkozta azt, hogy rendszeres természetjáró, a felsõfokú végzettségûek körében ugyanez az arány már 29,5% volt. (Itt is érdemes megjegyezni, hogy a minta összetétele erõsen eltolódott a felsõfokú végzettséggel még nem rendelkezõ fiatalabb korosztályok javára, így ez a megállapítás egyben azt is jelzi, hogy a felnõttek körében a természetjárás rendszeresebb aktív tevékenység.) A válaszadók jövedelme és a szabadidõben ûzött egyes aktív tevékenységek közötti kapcsolat is szignifikánsnak mutatkozott a kereszttáblás elemzés során. A lovaglás esetében az átlag feletti jövedelmet bevallók 7,7%-a rendszeresen ûzi ezt a tevékenységet, míg a többi jövedelmi csoportban ugyanez az arány lényegesen kisebb, 1,8 és 4,2% közötti. Emellett az átlagos, illetve az átlag feletti jövedelmûek aktivitása is magasabb, mint az átlag alatti jövedelmet megjelölt válaszadóké. A síelés kapcsán szintén szignifikáns kapcsolat volt a jövedelem és az aktív tevékenységek intenzitása között. Az átlag alatti jövedelmûek több mint 70%-a nyilatkozta azt, hogy még soha nem síelt, míg az átlagos vagy annál magasabb jövedelmûek körében azok aránya, akik soha nem síeltek kevesebb, mint 60%. A magas jövedelmûek egynegyede azt nyilatkozta, hogy szabadidejében rendszeresen síel. Megkérdeztük azt is, hogy az egyes aktív tevékenységek közül melyikre nincs mód Magyarországon. A válaszadók tájékozottnak bizonyultak, ugyanis a golfot leszámítva minden tevékenység esetében legkevesebb a válaszadók 95%-a erõsítette meg, hogy a felsorolt tevékenységek Magyarországon is ûzhetõk. A golfról azonban minden tíz megkérdezettbõl hárman-négyen vélekedtek úgy, hogy Magyarországon nincs rá lehetõség. Érdekes, hogy ez a vélemény elsõsorban a 18 év alatti fiatalok körében elterjedt, ugyanis amíg a 36 év felettiek közül csak minden ötödik-hatodik véli úgy, hogy Magyarországon nincs hol golfozni, addig a 18 év alatti fiatalok körében minden másodiknak ez a véleménye AZ AKTÍV TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A TURIZMUSBAN Az aktív tevékenységek turizmusban betöltött szerepét több kérdésünk is vizsgálta. Az elsõ kérdésben a kipróbálásra helyeztük a hangsúlyt, azt kívántuk megtudni, hogy a válaszadó ûzte-e már bármely aktív tevékenységet utazásai során. A kérdésre nagyarányú pozitív választ vártunk, hiszen egyes tevékenységeket (például a vízi sportok vagy a természetjárás) a legtöbb üdülés, nyaralás szerves részeként tételeztünk fel. A következõ kérdés már azt vizsgálta, hogy a válaszadó elutazott-e már csak azért hosszabb idõre külföldre vagy belföldre, hogy valamelyik aktív tevékenységet folytathassa. Végezetül pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezett csak azért, hogy valamely aktív tevékenységet folytassa elutazna-e hosszabb idõre külföldre vagy belföldre Az aktív tevékenységek kipróbálása utazások, üdülések programjaként A kipróbálásra vonatkozó kérdésben a rendszerességet is vizsgáltuk. A 3. táblázatból jól látható, hogy az extrémebb, illetve elitebb sportokat ilyen a golf, a vadászat és a légi sportok a válaszadók nagy többsége még sohasem próbálta ki. A többi tevékenység lényegesen kisebb költségigényû, a kipróbálás nem ütközik technikai akadályokba, nem kötött speciális helyszínhez (például golfpálya, repülõtér), így ezek kipróbálása az utazások során lényegesen gyakoribb. A gyakorisági elemzés azt mutatja, hogy az utazások során a természetjárás, a kerékpártúrák, illetve különbözõ vízi sportok a leggyakrabban kipróbált aktív tevékenységek, ugyanis a válaszadók legkevesebb kétharmada nyilatkozott úgy, hogy utazásai során volt rá már példa, hogy ezek a tevékenységek (is) az utazás programját alkották. A természetjárás a leggyakrabban megvalósuló aktív tevékenység az utazások során, és az is megállapítható, hogy sok utazásnak kimondottan ez a célja. A korábbi elemzésekhez hasonlóan ennél a kérdésnél is vizsgáljuk a válaszok szocio-demográfiai megoszlását, kiemelve olyan válaszadói csoportokat, amelyek körében egyes aktív tevékenységek más válaszadói csoportokhoz képest jobban vagy kevésbé jellemzõk. Az elemzés során 3. táblázat Az aktív tevékenységek kipróbálása az utazás során (a válaszadók százalékában) Még soha Elõfordult Alkalom- Rendszemár szerûen resen Lovaglás 61,9 30,3 6,5 1,3 Vízi sportok 33,4 42,4 17,6 6,6 Kerékpártúra 33,7 35,0 23,3 8,0 Természetjárás 8,0 25,2 41,5 25,3 Golf 87,9 9,6 2,0 0,5 Horgászat 51,9 29,4 12,1 6,6 Vadászat 89,2 7,2 2,3 1,3 Síelés 56,6 17,2 13,2 13,1 Légi sportok 83,6 11,5 3,6 1,3 TURIZMUS BULLETIN 35

7 a szocio-demográfiai jellemzõk szerint csoportosított kereszttáblákat értékeltük. A nemek tekintetében szignifikáns különbség 8 adódott a lovaglás, a vízi sportok, a golf, a horgászat a vadászat és a síturizmus esetében. A lovaglást a nõk próbálják ki, illetve ûzik rendszeresebben az utazások során. Amíg a férfiak kétharmada egyáltalán nem lovagolt turistaként, addig a nõk körében ugyanez az arány 60% alatti. Minden más (vízi sportok, golf, horgászat, vadászat, síturizmus) inkább férfiasnak nevezhetõ tevékenység. A kor szerint csoportosított válaszok a lovaglás, a vízi sportok, a természetjárás, a golf és a síturizmus esetében mutattak szignifikáns különbséget. A lovaglást inkább a fiatalabb válaszadók próbálták ki utazásaik, üdüléseik során. Mintánk adatai szerint a 18 év alatti válaszadók fele lovagolt már turistaként, ugyanakkor az 50 feletti korosztály közel 70%-a egyáltalán nem. A vízi sportok tekintetében az idõsebb válaszadók számoltak be nagyobb arányú rendszerességrõl, ugyanakkor a kipróbálás ( elõfordult már ) 40%-ot meghaladó arányú volt a 25 év alattiak körében. A természetjárás az elõzõekben már látott tendenciának megfelelõen az idõsebb korosztályokban élvez nagyobb népszerûséget. A rendszeresen választ megjelöltek aránya a 36 év felettiek esetében meghaladja a 30%-ot, míg a tizenévesek körében kevesebb, mint 20%. A golf kipróbálása (elõfordult már, illetve alkalomszerûen kipróbálta már utazásai során) a fiatalabb, 26 év alatti korosztályokra jellemzõ, az életkor növekedésével a kipróbálási arány is csökken. A síturizmus inkább a fiatalokra jellemzõ, de az 50 év feletti korosztály 30%-a is a kipróbálók között található. A rendszeresség egyértelmûen a fiatalok, különösen a 18 és 25 év közöttiek körében jellemzõbb, közel 30%-uk rendszeresen vagy alkalomszerûen síel. A jövedelem szerint csoportosított válaszok a vadászturizmus és a síturizmus esetében mutattak szignifikáns eltéréseket. Mindkét tevékenység esetében a magasabb jövedelmûek nagyobb kipróbálási hajlandóságról tettek tanúbizonyságot az alacsonyabb jövedelmûekhez képest. A vadászturizmusnál ez az eltérés azonban nem volt számottevõ, a magasabb jövedelmûek körében mindössze néhány válaszadó jelezte, hogy a vadászat szerepelt már valamelyik úti programjában. A síturizmus esetében az eltérés sokkal látványosabb. Amíg az átlag alatti jövedelemmel rendelkezõk közel háromnegyede nem volt még síelni, addig az átlag 8 A χ 2 próba szerint a H0 hipotézis (a kor alapján csoportosított válaszadók válaszai nem különböznek egymástól) valószínûsége kevesebb volt, mint 5%, illetve megfordítva: annak valószínûsége, hogy a válaszadók kora alapján csoportosított válaszok a teljes sokaságban is különböznek egymástól, nagyobb, mint 95%. feletti jövedelmûek több mint fele részt vett már sítúrán, sõt a jóval átlag feletti jövedelmet bevallott válaszadók 25%-a rendszeresen síel. Ugyanez az arány mindössze 12% az átlagos és a kisebb jövedelmûek körében. A legmagasabb iskolai végzettség szerint csoportosított válaszok a vízi sportok, a kerékpártúrák és a természetjárás esetében jeleztek szignifikáns eltéréseket. Mindhárom esetben a magasabb végzettség a tevékenység nagyobb intenzitását jelentette a megkérdezettek utazásai, üdülései során Aktív turizmus: az utazás célja az aktív tevékenység folytatása Dichotóm, igen-nem válaszok segítségével vizsgáltuk azt, hogy vajon a válaszadók az aktív tevékenységek folytatása céljából turistává válnak-e. Külön-külön vizsgáltuk a belföldi és a külföldi aktív turisztikai célú utazásokat. Az összevont eredményeket a 3. ábra mutatja. Az ábrában leolvasható arányok összecsengenek a korábbi megállapításokkal. A leggyakoribb aktív turisztikai tevékenységnek a természetjárás bizonyul. Ezt követik a kerékpártúrák, a vízi sportok, a horgászat és a síturizmus. Utóbbi esetében Magyarország szegényes kínálatából adódóan jól látszik a külföldi desztinációk dominanciája. A válaszokat a válaszadók szocio-demográfiai jellemzõi alapján is csoportosítottuk. A nemek szerint képzett csoportokban szignifikáns különbségek a belföldi aktív turisztikai célú utazások körében adódtak a vízi sportok, a horgászat és a vadászat esetében a férfiak javára. A külföldre történõ utazások esetében ugyancsak a férfiak javára történõ elmozdulás jellemzõ, ám itt már a vízi sportok, a horgászat és a vadászat mellé felsorakoztak a kerékpártúrák és a síturizmus is. A korcsoportos vizsgálat szerint a lovaglás egyértelmûen a fiatalabbak számára vonzó. Mintánk adatai alapján a 18 év alattiak egynegyede utazott el lakóhelyétõl távolabbra lovasturisztikai céllal. Ugyanakkor az idõsebbek (26 év felettiek) lovasturisztikai aktivitása nem éri el a korcsoport 15%-át sem. Hasonló a helyzet a vízi sportoknál, a 18 év alattiak közel fele, míg a 36 év felettiek kevesebb, mint egyharmada utazott el belföldön valamilyen vízi sport folyatása céljából. A külföldre történõ utazásokat firtató kérdésünk esetén a természetjárók körében látható szignifikáns különbség a korcsoportok között, de most az idõsebbek javára. (Az eltérés 10-15% a legfiatalabb és a legidõsebb korcsoportban mért aktivitás között, a évesek 60%-a utazott már természetjáró, kiránduló turistaként külföldre.) A másik különbség a síturizmus esetén figyelhetõ meg a fiatalabbak javára. A jövedelem alapján csoportosítva a belföldön történõ golf-, horgász- és vadászturizmus, továbbá a légi sportok szignifikánsan jellemzõbbek a magasabb jövedelmûek körében, míg a külföldön megvalósuló vízi és légi sportok, a természetjárás, a golf-, vadász- és síturizmus 36 TURIZMUS BULLETIN

8 Elutazott-e már külföldre vagy belföldre aktív turisztikai céllal? (az igen válaszok százalékos aránya) 3. ábra Lovaglás Vízi sportok Kerékpártúra Természetjárás, kirándulás Golf Horgászat Vadászat Síelés Légi sportok Egyéb 18,9 2,5 Belföldön 40 16,6 Külföldön 44,6 9,3 79,3 47,5 4,1 2,5 33,1 5,2 9,0 3,1 20,3 36,9 9,1 6,0 6,1 4, jellemzõbb a magasabb jövedelmûek körében, ami megfelel az elõzetes várakozásoknak. A legmagasabb iskolai végzettség és az aktív turisztikai aktivitás között általában nincs kapcsolat. Két tevékenység, a külföldre irányuló vízi sport, valamint a természetjárás, kirándulás esetében mutatkozott szignifikáns különbség a magasabb végzettségûek javára. Az adatok reális értékeléséhez azonban meg kell jegyezni, hogy ellenõrzésre nincs mód, mert nem áll rendelkezésre referenciaként szolgáló korábbi adatgyûjtés vagy statisztika, amely az aktív turizmusnak a felmérésünkbõl tükrözõdõ potenciálját igazolná. Félõ, hogy a 3. ábrában jelzett aktív turisztikai célú utazások a valóságban jóval kisebb arányban valósultak meg. Nehezen hihetõ, hogy majdnem minden második válaszadó élete során már legalább egyszer részt vett volna többnapos kerékpártúrán. A kerékpáros vendégek ilyen domináns megjelenését a belföldi kereskedelmi és magánszálláshelyi adatok nem támasztják alá. Ráadásul kerékpárosokra szakosodott turisztikai kínálat belföldön egyelõre csak nyomokban létezik, csakúgy mint kizárólagosan a kerékpárosok számára épült útvonalak. Ebbõl a szempontból a síturizmus célú utazások aránya valósabbnak tûnik Az aktív turisztikai preferenciák Az elõzõ kérdéshez kapcsolódóan arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megkérdezetteknek a közeljövõben szándékukban áll-e aktív turisztikai céllal külföldre vagy belföldre utazni. Az igen válaszok arányát a 4. ábra mutatja. A tevékenységek rangsora hasonlít a 3. ábrán láthatókhoz. A válaszadók vágyai között elõkelõ helyen vannak a természetjárás, a vízi sportok és a síturizmus, de jól szerepelnek a kerékpártúrák és a lovaglás is. A vadász- és a golfturizmus kevésbé preferált, talán egyetlen kivételként említhetõ meg a légi sportok, amely iránt az érdeklõdés meghaladja a lovaglás iránti érdeklõdést is. Nemek alapján vizsgálva az eltéréseket kiderül, hogy legyen szó külföldre vagy belföldre irányuló aktív turizmusról a lovaglás és a természetjárás szignifikánsan a nõk körében preferált jobban, a vízi sportok, a golf, a horgászat és a vadászat a férfiakat vonzzák jobban. Ugyanakkor a kerékpártúrák és a síturizmus mindkét nemet hasonló arányban vonzza. Ezek az eredmények egybecsengenek a korábbi megállapításokkal. Kormegoszlás alapján vizsgálva a különbségeket, a lovasturizmus, a vízi és légi sportok, a golf, a kerékpártúrák, a horgászat, a síelés és a vadászat iránt a fiatalabb korosztályok (fõleg a fiatal felnõttek, év között) szignifikánsan jobban érdeklõdnek, míg a természetjárás lehetõsége az idõsebbek szívét dobogtatja meg jobban. A jövedelem alapján csoportosított válaszadók között általában nincsenek szignifikáns különbségek. Ez alól kivétel a természetjárás és a légi sportok, amelyek leginkább a kis mértékben átlag alatti és az átlagos jövedelmet megjelölt válaszadókat vonzza, legalábbis a belföldi úti célok esetében. A külföldre irányuló aktív turizmus tekintetében már nem adódott szignifikáns különbség egyetlen jövedelmi csoport között sem. A legmagasabb iskolai végzettség szerint a természetjárás szignifikánsan népszerûbb a felsõfokú végzettségûek körében, míg a légi sportok inkább a középfokú és az alapfokú végzettségûeket vonzza, azaz mintánk összetételébõl adódóan a fiatalokat. TURIZMUS BULLETIN 37

9 Elutazna-e belföldre vagy külföldre aktív turisztikai céllal? (az igen válaszok százalékos aránya) 4. ábra Lovaglás Vízi sportok Kerékpártúra Természetjárás, kirándulás Golf Horgászat Vadászat Síelés Légi sportok 42,3 21,4 Belföldön 64,8 Külföldön 59,8 56, ,8 76,0 19,3 17,8 37,6 26,1 20,9 17,3 43,4 61,9 45,3 41, Az aktív utazás elmaradásának oka Az aktív turizmussal kapcsolatos preferenciák vizsgálatának befejezéséként rákérdeztünk azokra a konkrét okokra is, amelyek miatt a válaszadók nem válnak aktív tevékenységet folytató turistákká. A kérdésben ha voltak ilyenek az elõre megadott hét válaszlehetõség mellett a válaszadók személyes okainak megjelölését is vártuk. A várakozásoknak megfelelõen a leggyakrabban megjelölt ok az anyagi lehetõségek hiánya volt, amit a válaszadók pontosan kétharmada jelölt meg. Ezt szorosan követte az idõhiányra történõ hivatkozás, míg jóval kevesebben jelölték meg a munkahelyi kötelezettségeket, és ennél is kevesebben hivatkoztak arra, hogy nem ismerik a lehetõségeket, illetve családi kötelezettségekre. A 4. táblázat a válaszadók szocio-demográfiai jellemzõi alapján csoportosított válaszarányait tartalmazza. Érdekességképpen kiemelhetõ, hogy a nemek közül elsõsorban a férfiak hivatkoztak idõhiányra és munkahelyi kötelezettségekre, a nõk pedig egészségi okokra és az életkorra. A korcsoportok közül leginkább a év közötti korosztály panaszkodott az anyagiak hiányára holott valószínûleg ez a korosztály képviselheti az aktív turizmus legnagyobb célcsoportját. Az egészségi okokra és az életkorra az 50 év felettiek hivatkoztak, a munkahelyi kötelezettségekre a foglalkoztatottak gerincét képezõ év közötti korosztály utalt, míg a családi kötelezettségek a 36 év felettiek szemében tûnnek korlátozó tényezõnek. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti vizsgálat alapján érdemes kiemelni, hogy elsõsorban az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezõk hivatkoznak arra, hogy a lehetõségeket nem ismerik. Mivel mintánk összetételébõl fakadóan ez a fiatalabb megkérdezetteket jelenti, ez az arány azt jelzi, hogy egy fontos célcsoporthoz nem jutnak el a kellõ információk. A jövedelem alapján csoportosított válaszadói csoportok között nincsenek lényeges különbségek, ez alól kivételt képez a munkahelyi okok megjelölése a kismértékben átlag feletti, és az egyéb okok megjelölése a legmagasabb jövedelmûek körében. A kérdés kombinált volta miatt érdemes elemezni az egyéb válaszok összetételét is. Sajnos a kérdezõbiztosok nem minden esetben jegyezték fel, hogy melyek konkrétan az egyéb okok, ami miatt valaki nem válik aktív tevékenységet folytató turistává, holott a válaszadók 17,5%-a hivatkozott egyéb indokokra is. A megjelölt egyéb okok között vezet az érdektelenség (nem érdekli, lusta), illetve az információk hiánya (nincs tisztában a lehetõségekkel, belföldön nincs rá lehetõség) Az aktív turizmussal kapcsolatos információs források A felmérés utolsó kérdéscsoportjában kívántuk felmérni, hogy a megkérdezettek honnan tájékozódnak az aktív turizmussal kapcsolatos lehetõségekrõl, különös tekintettel a Magyar Turizmus Rt. által üzemeltetett weboldal ismertségére. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megkérdezettek honnan tájékozódnak az utazás megkezdése elõtt, és milyen forrásokból szereznek információt utazásuk alatt, ha valamilyen aktív tevékenységet szeretnének folytatni. A kérdõívben felsorolt válaszlehetõségek inkább az utazás megkezdése elõtti idõszak tesztelésére voltak alkalmasak (utazási kiállítások, klubok, szövetségek, kamarák mint információforrások), és kevésbé taglalták az utazás megkezdése utáni informálódás lehetõségeit. 38 TURIZMUS BULLETIN

10 Ennek ellenére az ábra jól jelzi az egyes csatornák relatív fontosságát. A személyes kapcsolatok révén történõ információszerzés magasan vezet. A személyes információátadás fontosságát megközelíti az internet. Hasonlóképpen kiemelt helyen szerepel az utazási irodában történõ információszerzés, és nem szerepelt rosszul különösen az utazás alatti információszerzést illetõen a Tourinform iroda hálózata sem. A további lehetõségek közül a nyomtatott sajtó vezet az elektronikus sajtó rádió, televízió elõtt. Ha a nemek közötti informálódási különbségeket vizsgáljuk, a kereszttáblás elemzés azt mutatja, hogy inkább a nõk választják az utazási irodákban történõ tájékozódást. Az utazás megkezdése elõtti idõszakban történõ informálódás során a nõi válaszadók javára mutatkozott szignifikáns, 13 százalékpontos különbség. A korcsoportok körében a kor növekedésével a nyomtatott sajtóból történõ informálódás válik egyre jellemzõbbé, miközben az internet egyértelmûen a fiatalabb korosztályok információforrásának bizonyult. A töréspont az 50 év feletti korosztály esetében figyelhetõ meg, ez az a csoport, amely a többihez képest lényegesen kisebb arányban internetezik. Az 50 év felettieknek csak 40%-a tájékozódik az internetrõl, míg a év közöttiek esetében ugyanez az arány 75,2%, sõt a évesek is 63%-os arányban jelölték meg tájékozódási forrásul a világhálót. Ez az eredmény nagyon fontos jelzés a kínálat világhálón történõ megjelentetése szempontjából. A legmagasabb iskolai végzettség alapján képzett válaszadói csoportokban az utazási iroda az a csatorna, amelyet szignifikánsan a magasabb iskolai végzettségûek vesznek igénybe. Hasonlókképpen az utazási kiállítások mint információforrások szerepe is a közép- és felsõfokú végzettségûek esetében nagyobb. A jövedelem alapján képzett csoportok körében szignifikáns különbséget az utazási irodák esetében találtunk, amelyek a magasabb jövedelmûek számára jelentenek inkább információforrást. Az egyéb válaszok körében fõképp az utazás alatti tájékozódás forrásainak megjelölése volt érdekes számunkra, e tekintetben ugyanis kérdõívünk hiányos volt. Az utazás közbeni informálódás legfontosabb egyéb forrásai között a válaszadók a szálloda, az idegenvezetõ, és a helyi lakosok szerepét emelték ki, de jó néhányan említették az animátorokat, és volt olyan válaszadó is, aki saját sportegyesülete révén informálódott. Mivel a kutatás a Magyar Turizmus Rt. korábbi aktív turisztikai termék kutatására épült, ezért megkérdeztük azt is, hogy a válaszadók ismerik-e a Magyar Turizmus Rt. Miért nem folytat aktív turisztikai tevékenységet? (több válasz is lehetséges) 9 Anyagiak A felsorolt okok aránya nemek szerint Idõhiány Egészségi állapot 4. táblázat Munka- Családi Nem ismeri Életkor helyi köte- kötele- a lehetõ- Egyéb lezettség zettség ségeket Férfi 65,6 67,9* 4,5 5,3 29,9* 11,5 13,9 15,4 Nõ 68,0 59,9 7,3* 8,7* 21,5 14,6 17,0 19,1 Mindkét nem 67,0 63,2 6,2 7,3 25,0 13,3 15,7 17,5 A felsorolt okok aránya az egyes korcsoportokban 18 év alatt 48,4 60,6 5,3 13,0 9,3 11,0 27,6* 28,5* év 75,0* 64,0 4,1 0,8 22,7 9,1 15,7 18, év 66,5 68,1 3,2 1,1 41,5* 15,4 9,6 12, év 69,3 61,4 11,4 7,9 38,6 23,6* 6,4 10, év 67,9 55,7 18,9* 39,6* 28,3 23,6* 11,3 5,6 Minden korcsoport 67,3 62,9 6,2 7,2 25,1 13,2 15,7 17,5 A felsorolt okok aránya a legmagasabb iskolai végzettség szerint Alapfokú 51,9 57,0 5,0 13,2* 11,2 10,9 27,1* 27,5* Középfokú 73,2* 64,4 6,1 4,3 26,1 13,5 12,4 15,3 Felsõfokú 63,6 66,1* 7,6 10,6 36,9* 15,3 14,4 13,5 Minden csoport 67,1 63,2 6,2 7,3 25,1 13,3 15,7 17,5 A felsorolt okok aránya az egyes jövedelmi csoportokban Jóval átlag alatti 89,2 52,7 7,5 6,5 14,0 10,8 18,3 21,6 Kismértékben átlag alatti 92,5 63,3 5,8 2,5 24,2 14,2 14,2 11,7 Átlagos 72,1 61,9 6,7 6,7 31,1 14,4 12,9 14,1 Kismértékben átlag feletti 47,7 70,5 5,7 10,4 38,9* 17,6 16,1 16,0 Jóval átlag feletti 25,0 67,5 10,0 10,0 30,0 12,5 5,0 22,5* Minden csoport 69,1 63,3 6,6 7,1 30,0 14,6 14,0 15,9 9 Az egyes táblázatokban a csillaggal jelölt okok és értékek szignifikáns különbségek létét jelzik a csoportosító változó (nem, életkor, iskolai végzettség, jövedelem) alapján képzett válaszadói csoportok között. (Szignifikancia-szint: 95%, a legmagasabb értéket jelöltük.) TURIZMUS BULLETIN 39

11 információs weboldalát, a -t, amely egyebek mellett az aktív turizmussal kapcsolatos ajánlatokat is tartalmaz (például lovasturizmus). Az ismertség összességében nem volt rossz, a válaszadók 29%-a ismerte. Az ismertség azonban nagyon alacsony szintûnek bizonyult a 18 év alatti korcsoportban (9,6%), miközben 30%-ot meghaladó volt a év közötti korosztályban. Azok közül, akik ismerik az oldalt, minden három megkérdezettbõl kettõ azt nyilatkozta, hogy az utazásai tervezése során fel is használja az ott talált információkat, és ezen válaszadók 90%-a egyben úgy nyilatkozott, hogy hasznosnak találta a fellelhetõ információkat. Végezetül arra is rákérdeztünk, hogy a válaszadók hogyan szervezik az utazásaikat. A válaszadók több válaszlehetõséget is megjelölhettek, így ezek alapján némi meglepetésre vezet a baráti társasággal közösen történõ utazásszervezés. A baráti társasággal történõ közös szervezést a válaszadók 60%-a jelölte meg, fõleg a fiatal válaszadók. Ezt követi az egyénileg történõ utazásszervezés (57,4%, fõleg az idõsebbek), majd az utazási irodán keresztül történõ utazásszervezés (41,5%, ugyancsak az idõsebbekre jellemzõ). 3. Összefoglalás Elöljáróban újra ki kell emelnünk, hogy mintánk nem volt reprezentatív, emiatt a megállapítások a magyar lakosság egészére vonatkozóan nem általánosíthatók. Ezzel együtt a kutatásból levonható legfontosabb megállapítások az alábbiak. 1. Az aktív tevékenységek iránt összességében viszonylag csekély érdeklõdés mutatkozik. Mintánk adatai azt mutatják, hogy a legtöbb tevékenység vagy közömbös a válaszadók számára vagy a válaszadók összesített preferenciája kivéve a természetjárást az inkább nem érdekli irányába húz. Ugyanakkor ellentmondás is mutatkozik, mert amikor azt kérdeztük, hogy a megkérdezettek utaztak-e már vagy utaznának-e aktív turisztikai céllal, egyes tevékenységek esetében nagyarányú megvalósulást (lovaglás, kerékpártúra, természetjárás, horgászat), és még komolyabb szándékot tapasztalhattunk a válaszadók részérõl (például a légi sportok). Ez az ellentmondás kutatásunk adatai alapján nem oldható fel. 2. A vizsgált tevékenységek többféleképpen is csoportosíthatók: a) A tevékenységek folytatása szempontjából beszélhetünk mindennapos tevékenységekrõl, ezek könnyen elérhetõk, kevéssé helyhez kötöttek, nincs speciális igényük (természetjárás, kerékpártúrák). Népszerûségük és folytatásuk gyakorisága a többi, kevésbé mindennapos tevékenységhez képest magasabb a válaszadók körében. b) A tevékenységek férfiasságuk és nõiességük alapján is kategorizálhatók. Nõies sportnak tekinthetõ a lovaglás és a természetjárás, miközben egyértelmûen a férfiak érdeklõdésére tarthat számot a horgászat, a vadászat és a golf. c) Egyes aktív tevékenységek inkább a magasabb jövedelmûekre jellemzõek, ilyen a lovaglás és a síelés, illetve a vadászturizmus (utóbbi értékeléséhez azonban a minta elemszáma alacsony volt). Ezzel szemben a természetjárás jobban vonzza az alacsonyabb jövedelmûeket. d) A tevékenységek a korcsoportok között is eltérõ érdeklõdést váltanak ki. Ebbõl a szempontból egyértelmûen a természetjárás emelhetõ ki, amely fõleg az idõsebbek érdeklõdésére tarthat számot, szemben a légi és a vízi sportokkal, amelyek jobban vonzzák a fiatalokat. e) Az elit sportok, a golf, a vadászat és a síelés különösen a magasabb jövedelmûeket vonzzák. E különbségek megjelenése persze nem jelent revelációt, a fenti megállapítások a tevékenységek jellegébõl kikövetkeztethetõk. Mégis, kutatásunk immár adatokkal is megerõsíti a különbözõ aktív tevékenységek potenciális célcsoportjait. 3. Az aktív tevékenységekrõl és turisztikai lehetõségekrõl a megkérdezettek elsõsorban a személyes kapcsolatok alapján informálódnak. Ezt követi az internet, szerepe különösen az 50 év alatti korosztályban fontos. A Magyar Turizmus Rt. erõfeszítései tükrözõdnek a weboldal ismertségében, hiszen minden három megkérdezettbõl egy ismeri a weboldalt. 4. A 18 év alattiak tájékozatlansága és érdektelensége egyes tevékenységek iránt (természetjárás) feltûnõ. A továbblépéshez magáról a kutatásról is célszerû néhány átfogó következtetést megfogalmazni. A kutatás egyik fontos tapasztalata az, hogy az aktív turisztikai tevékenységeket részletesen definiálni kell, ugyanis az egyes válaszadók nem ugyanazt értik az egyes fogalmakon. Ez a kutatások során klasszikus problémának tekinthetõ. A továbblépéshez át kell gondolni azt is, hogy a széles körben történõ megkérdezés helyett, ne keressük-e meg az egyes aktív tevékenységek célcsoportjait közvetlenül, hogy velük célzottabban készítsünk felméréseket vagy interjúkat. Végig kell gondolni azt is, hogy hogyan kezeljük az aktív tevékenységek zavarba ejtõen széles skáláját egy esetleges hasonló strukturált kutatás során. Kérdés, hogy a kérdõívben szereplõ aktív tevékenységek valóban a leggyakoribbak-e? Kutatásunk révén ezzel együtt is, sikerült olyan adatbázishoz jutni, amely további, célzottabb kutatásokhoz szükséges kérdésfeltevést és hipotézisalkotást tesz lehetõvé. Felhasznált irodalom MAGYAR TURIZMUS RT. (2000): A felnõtt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális lehetõségekrõl; bulletin/regi/00_12/r-38.htm MAGYAR TURIZMUS RT. (2000): A éves fiatalok véleménye az aktív üdülési és kulturális lehetõségekrõl 40 TURIZMUS BULLETIN