A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL

Átírás

1 A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL

2 Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága a Közép-dunántúli régióban I. A felmérés általános jellemzői A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a régió Kereskedelmi és Iparkamaráival együttműködve arra az elhatározásra jutott, hogy megkeresi a munkahelymegőrző pályázatokon részt vett munkáltatókat, egy közös felmérés végrehajtásában. A munkáltatók a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében valamely központi vagy decentralizált alapból finanszírozott munkahelymegőrző támogatásra pályáztak. Néhány munkaadó több forrásnál is próbálkozott pályázni, mivel előfordult, hogy egyik vagy másik pályázaton nem nyert támogatást, ezért más alapból való finanszírozási lehetőséggel élt. A levélben felkeresett munkaadókat a mellékelt kérdőíven megkérdeztük, hogy milyen intézkedéseket tettek a válság negatív hatásainak csökkentése érdekében, a támogatás mennyire segítette a vállalkozásuk tartós fennmaradását, mi a véleményük a támogatási programok fontosságáról, a pályázati dokumentációról stb. /Az adatlapot a melléklet tartalmazza./ Azoktól a munkáltatóktól is vártunk választ, akik a különböző pályázatokon nem nyertek, mivel tőlük is szerettük volna megtudni, hogy milyen racionalizálási intézkedéseket kellett megtenniük a vállalkozásuk további működése érdekében, és ez hogyan hatott a foglalkoztatotti létszámukra, sikerült-e azt megtartani, vagy amennyiben létszámcsökkentésre volt szükség, mekkora volt annak nagysága. A felmérés során megállapítható, hogy a munkaadók egy része függetlenül attól, hogy sikerült-e valamilyen forrásból támogatást elnyerniük készséggel álltak rendelkezésünkre, rövid időn belül visszaküldték a kitöltött kérdőívet. Sajnos azonban a visszaérkezési arány kissé alacsonynak mondható, a megkeresett cégek egyharmada válaszolt a kérdéseinkre és juttatta vissza az adatlapot, ami átlagos válaszadási hajlandóságot tükröz. Összességében mintegy félezer /szám szerint 496/ esetben vizsgáltuk a szervezeteket aszerint, hogy melyik forrásból történő finanszírozást kérték. A decentralizált Foglalkoztatási Alapból összesen 104 munkáltatót, jellemzően kisvállalkozások néhány fős támogatási igényeit volt lehetőségünk támogatni a múlt évben. A központi Foglalkoztatási Alapból 109 nyertes és további 200 nem nyertes pályázótól érdeklődtünk. Ezen felül még összesen 83 munkáltatót is megkerestünk, akik az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatán próbálkoztak és közülük 37 munkáltató különböző nagyságrendű támogatást nyert. Megjegyzendő, hogy voltak olyan pályázók, akik több forrásból is igényeltek támogatást, ezért mintegy 460 pályázót kértünk, hogy vegyen részt a felmérésben és harmaduk, 155 cég működött együtt velünk. Összességében tehát közel egyenlő nagyságban kérdeztük meg a pályázatokon nyertes és vesztes munkáltatókat. II. A választ adó munkáltatók A Közép-dunántúli régióban az adatlapot visszaküldő munkaadók 29,7 %-a Fejér megyei, 29,7 %-a Komárom-Esztergom megyei és legnagyobb hányaduk 40,6 %-uk Veszprém megyei munkáltató. A szervezetek létszámnagysága szerint a legtöbb választ az 1-9 fős mikro vállalkozásoktól kaptuk meg, szám szerint 59 cégtől. A fősektől már kisebb számban /35 munkáltató/ kaptunk választ, közel hasonló nagyságrendben a fővel működőktől /36 cégtől/. A közepes és nagy cégek felkeresése kisebb számú volt, közülük az fővel gazdálkodók 17-en és a 250 fő feletti munkaadók hatan válaszoltak. 2

3 Megfigyelhető, hogy a legfeljebb kilenc fővel működő válaszadók fele Veszprém megyei cég, míg a fennmaradó hányadukon közel egyenlő arányban osztozik a másik két megye. A fős válaszadók megyénkénti részesedése szinte megegyező nagyságú /24, 24 illetve 23 céget jelent/. Az fővel működő választ adók közül 4 Komárom-Esztergom megyei, hat Fejér és hét Veszprém megyei gazdálkodó. A nagy cégek majd mindegyike /négy szervezet/ Veszprém megyei és további kettő Komárom-Esztergom megyei szervezet. A válaszoló szervezetek összetétele Létszámnagyság Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Összesen megye fő feletti Ismeretlen 2 2 Összesen A munkaadók közül 39-en pályáztak a decentralizált Foglalkoztatási Alapból támogatásra, akiknek közel háromötöde legfeljebb 9 fős szervezet, egyötöde fős, további egyötöde fővel működő és egy 50 feletti gazdálkodó. A pályázók közül 36-an támogatásban is részesültek, megyénkénti eloszlásuk eltérő, Fejér 10, Komárom-Esztergom 11 és Veszprém 15 munkáltatója részesült támogatásban a válaszolók közül. Ezen támogatottak több mint fele 1-9 fővel gazdálkodó, míg heten fős, további nyolcan fős szervezetek és egy fővel működő pályázó is nyert támogatást. A megkérdezettek közül 70-en pályáztak a központi Foglalkoztatási Alapból igényelendő támogatásra, közülük is a legtöbben /27 cég/ Veszprém megyei munkaadók, de nem sokkal marad el a Komárom-Esztergom megyei számuk /26 cég/ sem. A pályázók közel kétötöde legfeljebb 9 fős, majd egynegyede fővel működő és ötödük fős cég. A központi FA-ból támogatást a legtöbben /20 szervezet/ Veszprém megyében kaptak, másfélszer annyian, mint Fejérben és minden harmadikuk Komárom-Esztergom megyei gazdálkodó. A támogatottak 30,2 %-a legfeljebb 9 fős, 28,3 %-a fővel gazdálkodó. Azonos számban jutottak központi támogatáshoz az fős és a fővel működők, mindegyik létszám-kategóriából szervezet. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatára a választ adó munkaadók közül 59-en pályáztak, a legtöbben /26 cég/ Veszprém megyéből, számuk majd két és félszerese a Komárom-Esztergom megyei számuknak. Minden harmadik pályázó legfeljebb 9 fős létszámmal gazdálkodó kisvállalkozó, majd felük fős szervezet. Összesen 22 szervezet nyert az OFA-tól támogatást, háromötöd részben Veszprém megyei gazdálkodók, legkevesebben pedig /2 cég/ Komárom-Esztergom megyében. Az 1-9 fős nyertes mikrovállalkozások száma kétszerese a fővel működőkének, míg az ennél nagyobb létszámmal gazdálkodók közel azonos számban nyertek a pályázaton. 3

4 Az adatlapokat visszaküldő szervezetek tevékenységenkénti bontására jellemző, hogy közel kétötödük feldolgozóipari munkáltató, egytizedük építőipari szervezet, mintegy 30 %-uk kereskedelemben tevékenykedő munkaadó. Ezek mellett még jellemző a szállítás, szálláshelyszolgáltatás, ingatlanügyletek, pénzügyi tevékenység stb., egyéb szolgáltatási jellegű tevékenységek. A válaszoló szervezetek gazdasági ágankénti megoszlása Építőipar 10,5% Feldolgozóipar 37,3% Kereskedelem 29,4% Egyéb 14,3% Szállítás 5,9% Szálláshelyszolgáltatás 2,6% Szálláshelyszolgáltatás 7,3% A regisztrált vállalkozások gazdasági ágankénti megoszlása a régióban (KSH 2009/III. negyedévi adatok) Szállítás 2,9% Egyéb 45,7% Kereskedelem 12,0% Építőipar 8,2% Mezőgazdaság 18,2% Feldolgozóipar 5,7% A feldolgozóipari és a kereskedelmi szervezetek túlsúlya mutatkozik a felmérésben, ami azzal magyarázható, hogy a gazdasági visszaesés elsősorban ezeket a szervezeteket érintette, s ezáltal jelentős hányaduk szükségesnek látta az állami pénzforrás igénybevételét. Rajtuk kívül még az építőipari és a szállítás területén gazdálkodók pályázása volt a régiós átlagnál nagyobb mértékű. A szervezetek tevékenysége és létszámnagyságuk összevetése kapcsán jellemző következtetést nem lehet levonni, a főbb gazdasági ágakban tevékenykedő munkaadók eltérő létszámnagysággal gazdálkodnak. Így a feldolgozóipari munkaadók közül közel azonos számban fordulnak elő a legfeljebb kilenc fővel és az fővel működő szervezetek, mint a fővel gazdálkodóké. Az építőipari szervezetek többsége /62,5 %-a/ a fővel gazdálkodó kisvállalkozók közül került ki, míg az ennél kevesebb, illetve több létszámmal tevékenykedők száma azonos. A kereskedelemmel foglalkozók legnagyobb csoportját a legfeljebb kilenc fővel gazdálkodók alkotják, arányuk éppen kétötödöt tesz ki. A fős cégek teszik ki a második nagyobb csoportot, a kereskedők 28,9 %-át, de a fővel működők aránya is meghaladja az egyötödöt. Elöljáróban megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy honnan szereztek információt a különböző pályázati lehetőségekről. A választ adók 30,7 %-a az internetet jelölte meg első helyként ahonnan tudomására jutott a pályázás esélye, de számtalan munkaadó két-három információs csatornáról is beszámolt. Második helyen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Közép-dunántúli Kirendeltségeitől, a 4

5 régióközpontból, de volt, aki a Szociális és munkaügyi minisztériumban hallott e lehetőségről, ez jellemezte a munkaadók több, mint egynegyedének tájékozódási módját. A harmadik helyen a pályázatíró szervezetek tájékoztatása jelentős, mivel általuk informálódott a szervezetek 12,1 %-a, s feltehetően ezek a pályázatírásra szakosodott vállalkozások is készítették el a munkaadók által benyújtandó pályázatokat. A informálódás negyedik legjobb módszerei a különböző médiák voltak, mivel arányuk megközelíti az egytizedet. Azonban, ha az internetet és az egyéb hírközlő médiákból történő informálódást összesítjük, akkor a szervezeteknek 40 %-a ezen a módon jutott információhoz a munkahely-megőrzési pályázatokról, és valószínűleg a gazdálkodásuk más területén is jelentős az elektronikus úton való tájékozódás. A szervezetek fennmaradó Honnan szerzett információt a pályázati lehetőségről? egyötödének különböző Internet 30,7% Pályázatíró 12,1% ÁFSZ 26,4% Média 9,3% Egyéb 21,5% források biztosították a tájékozottságukat, úgymint az ismerősök, más munkaadók, könyvelők, kistérségi koordinátorok, érdekképviseleti szervek, mint például a kamarák stb., de ezek számossága a korábban említettekhez képest egyenként már nem jelentős. III. Munkahelymegőrző támogatásban részesültek A különféle munkahelymegőrző pályázatokon a választ adó munkáltatók összesen 1412,2 millió Ft támogatást nyertek 6308 fő munkahelyének megtartására. /Meg kell azonban jegyezni, hogy volt olyan nagy létszámú foglalkoztató, aki több forrásból is tudott támogatást elnyerni az év folyamán, egymást követően, ezáltal a két pályázaton támogatott létszáma két külön nagyságban szerepel az összesenben. /Az egy fő munkahelyének megőrzésére fordított támogatás összege 223,9 ezer Ft. ezer Ft/fő Az egy főre jutó munkahely-megőrző támogatás összege 319,5 276,1 181,6 DEFA KÖFA OFA A decentralizált Foglalkoztatási Alapból támogatott válaszoló munkáltatók 60,7 millió Ft összegben kaptak támogatást 190 fő munkavállalójuk további foglalkoztatása érdekében, ami fajlagosan 319,5 ezer Ft-ot jelent. A központi Foglalkoztatási Alapból elnyert támogatás nagysága a legnagyobb, 702,7 millió Ft 2545 fő munkahelyének megőrzése céljából, azaz 276,1 ezer Ft-ot tesz ki dolgozónként. Az Országos 5

6 Foglalkoztatási Közalapítványtól elnyert támogatás összege 648,8 millió Ft nem sokkal alacsonyabb a Központi FA-ból finanszírozottól, annak több mint kilenctizede s ezen összeggel támogatott létszám a legtöbb, 3573 fő, ezáltal az egy főre jutó támogatás nagysága a három forrás közül a legalacsonyabb, 181,6 ezer Ft. fő A munkahely-megőrző támogatásokban részesülők létszáma és a támogatások összege Támogatott létszám Támogatás összege 702,7 648, millió Ft 800,0 700,0 600, ,0 400, , , ,7 190 DEFA KÖFA OFA 100,0 0,0 % 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 8,8 8,2 7,8 Költség racionalizálás Milyen intézkedéseket tettek a válság negatív hatásainak csökkentésére? 24,8 15,7 6,3 5,3 12,9 5,6 3,1 4,1 4,1 Tevékenység átszervezése Új piacra lépés 11,3 9,4 6,0 8,2 7,5 5,3 4,7 3,8 5,0 2,8 1,9 2,2 1,6 1,9 0,9 2,5 2,2 1,9 1,9 1,9 Munkarend átszervezése Létszám átcsoport. Csökkentett m.idejű fogl. Hitelfelvétel Dolgozók átképzése Veszprém Kom.-Eszt. Fejér 2,8 2,5 1,6 0,9 0,6 0,6 0,6 0,9 Új gazdasági tev. végzése Egyéb A támogatásokban részesülő munkáltatók a közel másfél milliárd Ft támogatás elnyerésével párhuzamosan azonban különféle racionalizálási, átszervezési intézkedésekre is kényszerültek a vállalkozásuk további gazdaságos működése érdekében. /Egy munkáltató többféle intézkedési módot is megjelölt./ A szervezetek majd negyede szükségesnek látta, hogy költségeinek csökkentése érdekében különféle racionalizálási intézkedéseket tegyen. Emellett minden hatodik gazdálkodó a tevékenységének átszervezésére is folyamodott. Mintegy 12,9 %-uk/ termékeik, szolgáltatásaik értékesítése céljából új piacokat keresett, 11,3 %-uk munkarend átszervezést, majd egytizedük /9,4 %-uk/ létszám átcsoportosítást is végrehajtott. Mintegy egytizedüknek /8,2 %-uknak/ még a csökkentett munkaidejű foglalkoztatást is be kellett vezetnie a kereslet oly mértékű visszaesésének következményeként. Több mint minden tizenharmadik gazdálkodó átmeneti likviditási problémáinak áthidalása céljából hitelfelvételre kényszerült, de ezeken felül még a dolgozók átképzésével, új gazdasági tevékenység végzésével is próbálkoztak. Egyéb intézkedésekre is sor került a szervezeteknél, úgy mint lízing fizetés átütemezése, a munkavállalók bérének, illetve más egyéb költségek csökkentése, termékválaszték bővítése, takarékos gazdálkodás, kintlévőségek behajtása, béren kívüli juttatások csökkentése, különféle tendereken való részvétel, hogy a munkavállalók további foglalkoztatása megoldódjon, ne kelljen őket elbocsátani. Láthatjuk, hogy a munkaadók mindegyike bevezetett, valamilyen racionalizálási, átszervezési intézkedést, sőt többfélével is próbálkoztak, annak érdekében, hogy a válság okozta gazdasági nehézségeken úrrá tudjanak lenni és meg tudják tartani dolgozóikat, bár különféleképpen gondolva, az egyes cégek nem minden esetben ugyanarra a cselekvési módra helyezték a hangsúlyt. 6

7 Első helyen bármelyik forrásból is kaptak a munkáltatók támogatást a költségek racionalizálása állt, bár a központi FA-ból finanszírozottak nagyobb hányada /81,1 %-a/ rangsorolta ezt a módot az első helyre. Második helyen a tevékenységek átszervezése figyelhető meg a DEFA-ból és az OFA-ból támogatottaknál, míg a KÖFA-tól támogatást nyerteknél ezt az intézkedést az új piacra lépés megelőzte. Az OFA támogatottaknál azonban a létszámuk átcsoportosítása és a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás szintén a második helyen áll az intézkedések fontossága tekintetében. Megfigyelhető az OFA és a KÖFA támogatottak esetén, hogy az intézkedések sorában első helyen álló költség racionalizálást kétszer annyian jelölték meg mint a második helyre sorolt intézkedésüket, azonban a DEFA-ból finanszírozottak esetén alig mutatkozik eltérés az első, illetve a második helyen álló intézkedések számossága tekintetében. Érdekes, hogy a KÖFA-ból támogatott munkáltatóknak mintegy harmaduknál, a létszám átcsoportosítás, a munkarend átszervezése, illetve a hitfelvétel igénybevétele is megjelent, sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, mint a másik két alap támogatottainál. Ezzel szemben a dolgozók képzése, a létszám átcsoportosítás a DEFA támogatottaknál alig került előtérbe, csakúgy mint az OFA forráshoz jutóknál a hitelfelvétel, illetve az új gazdasági tevékenység bevezetése. Az előbbiekben vázolt intézkedéseket nem sikerült minden munkáltatónak maradéktalanul végrehajtania, mivel nem egészen kilenctizedük /86,8 %-uk/ nyilatkozta azt, hogy minden eltervezett racionalizálási tettét megvalósította. Minimális különbség figyelhető meg a különböző alapokból támogatást nyert munkáltatók sikeres racionalizálási tevékenységében. Eszerint a Decentralizált Foglalkoztatási Alapból támogatást nyert munkáltatóknak 88,6 %-a, a Központi Foglalkoztatási Alapból forráshoz jutottak 86,3 %-a, míg az OFA pályázatán támogatáshoz jutottak 85,0 %-a tudta a betervezett gazdálkodási döntéseit maradéktalanul megvalósítani. Sajnos azonban a gazdálkodók 13,2 %-a nem tudta kivitelezni a válság által kikényszerített gazdasági intézkedéseit. Ezen szervezetek fele központi forráshoz hozzájutott gazdálkodó, míg a másik fele a másik két, korábban már említett forrásból részesültek támogatásban majd egyenlő számban /DEFA 4 cég, OFA 3 cég/. Megyénként nézve a gazdálkodók jelentős többsége, közel kétharmada /64,3 %-a/ Veszprém megyei szervezet, akik a betervezett intézkedéseiket nem tudták teljes mértékben végrehajtani, több mint egynegyedük Komárom-Esztergom megyei és egy munkaadó Fejér megyei szervezet. Létszámukat tekintve úgy tűnik, hogy a tíz fő alatti kisvállalkozóknak okozott nagyobb számban problémát a megváltozott gazdasági környezet által kikényszerített reformok végrehajtása, mivel majd háromötödük /57,1 %-uk/ nyilatkozott így, de még a fővel működőknek sem sikerült az intézkedéseiket végrehajtani. Ami a tevékenységi körüket illeti igen színes a skála, mivel a feldolgozóipar különféle területén a kereskedelemben, az építőiparban, a szállítás gazdasági ágakban tevékenykedő gazdálkodók azok, akik a kapott támogatással együtt sem tudták a betervezett racionalizálási tervüket teljes mértékben véghezvinni. Ami jelen helyzetben a fent említett gazdasági ágakban és különösen a néhány fővel működő kisvállalkozók esetében nem mondható igazából különlegesnek, sőt ellenkezően, mivel a gazdasági válság okozta recesszió, elsősorban a hitelezés, pénzhiány miatt az építőipart, a visszafogott vásárlási kedv által a kereskedelmet érintette jelentősen, de emellett természetesen a csökkenő fogyasztás a 7

8 termelésre és ezáltal a szállításra is nagymértékben kihat, visszaesést, talpon maradási problémát okozva a szervezeteknek. A munkáltatók készségesen megosztották velünk azokat az okokat is, amelyek gátat szabtak, illetve hátráltatták gazdasági intézkedéseik megvalósulását. Ezek többek között a következők voltak: - a piac jelentős mértékű visszaesése, - kereslet hiánya, - a multinacionális cégek árleszorító politikájának következtében a kisvállalkozások háttérbe szorulása, ellehetetlenítése, - megrendelések csökkenése, - a hosszú, hideg téli időjárás, - a befektetői, vállalkozói kör bizonytalansága, - de emellett a támogatás alacsony összege, - illetve a felügyeleti szervek bírságorientált ellenőrzését is megjelölte egy gazdálkodó. A munkahelymegőrző támogatás elnyerése a nyilatkozó vállalkozások tartós fennmaradását átlagosan 57,3 %-ban segítette. Megvizsgáltuk azonban azt is, hogy a támogatottaknak mennyire eltérő a véleménye az egyes források biztosította támogatás révén. Eszerint legnagyobb mértékű /62,3 %/ segítséget a KÖFA-ból nyert vállalkozók jeleztek, majd őket követték a decentralizált foglalkoztatási alapból támogatottak 58,5 %-os és végül az OFA támogatottak 51,1 %-os aránnyal. Látható, hogy az OFA támogatottaihoz képest a Központi Foglalkoztatási Alapból támogatottaknak több, mint tíz %-ponttal nagyobb segítséget jelentett a munkahelymegőrző támogatás. Érdekes képet mutat a támogatottak megyénkénti sorrendje, mivel a Fejér megyei támogatott vállalkozások több mint kétharmadának /68,6 %-ának/ tartós segítséget jelentett ez a fajta támogatás, majd őket követte Komárom-Esztergom megye 59,5 %-os aránnyal és legvégén a Veszprém megyei támogatottak 53,4 %-al zárták a megyék sorrendjét. Megfigyelhető, hogy a Fejér megyei vállalkozások 15,2 %-ponttal nagyobb segítségnek ítélték az állami forrást, mint a Veszprém megyei szervezetek. A támogatásban részesülők létszámnagyság kategória szerinti véleményének vizsgálata során még jelentősebb különbséggel találkozunk. % 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 58,3 A támogatás tartós segítségének nagysága 57,5 56,3 71,5 52,5 1-9 f ős f ős f ős f ős 250 f ő f eletti Nagyon érdekes képet tükröz a grafikon, miszerint szinte töretlenül mutatja, hogy minél kevesebb létszámú egy szervezet, annál nagyobb mértékű segítséget jelent számára a folyósított állami támogatás. Egyedüli kivételként az fős létszámú szervezeteket lehet kiemelni, mivel ezek a cégek azok, akik jelen-tősen nagyobb segítségnek vélik vállalkozásuk tartós fennmaradásához a kapott forrást. Véleményük szerint a kapott állami támogatás mintegy húsz %-ponttal nagyobb segítséget jelent számukra, mint a következő, 250 fő feletti létszám-kategóriához tartozó 8

9 cégek számára, ami igen jelentős eltérést mutat, de közel hasonló mértékűt a kisebb létszámmal gazdálkodókhoz viszonyítva is. A szervezeteket megkérdeztük a támogatási programokról, a pályázati dokumentációról, a programok hasznosságáról stb., és kértük, hogy elégedettségüket egytől ötig terjedő skálán nyilvánítsák ki. Az ezen kérdésekre adott válaszok, értékelések az alábbiak voltak. 1./ A támogatási programok fontossága a vállalkozás életében A választ adó szervezetek ezt értékelték a legfontosabbnak, és elégedettségüket 4,5 ponttal értékelték. Az OFA által biztosított forrásból támogatottak véleménye az átlagosnál alacsonyabb, sőt a 4,1 ponttal a különböző forrás szerint rangsorolva a legutolsó helyen áll, majd a DEFA támogatottak követik 4,5 ponttal és legkedvezőbben 4,8 ponttal a KÖFA-ből támogatottak minősítették. A megyénkénti minősítések közül a Veszprém megyei támogatott vállalkozások elégedettsége volt a legalacsonyabb 4,4 ponttal, majd őket követték a Fejér megyeiek 4,6-tal és nem sokkal megelőzve, de a Komárom-Esztergom megyei cégek értékelték a legkedvezőbben, 4,7 ponttal a támogatási programok fontosságát. Létszámnagyságuk alapján a legfeljebb 50 fővel gazdálkodó munkaadók egy tizedesre kerekített értékeik mindenütt 4,5 pontot értek el, majd 4,6 ponttal a 250 fő feletti szervezetek értékelték, és a legmagasabb 4,8-as ponttal az fővel működők osztályozták. 2./ A pályázati dokumentáció logikussága, egyszerűsége Kérdést már az előzőnél lényegesen alacsonyabb ponttal jutalmazták a válaszolók, melynek átlagos értéke 3,6. A források tekintetében szintén az OFA-ból támogatottak adták a legalacsonyabb 2,9-es értéket, majd a KÖFA támogatottak 3,8-as értéke következik a rangsorban és legmagasabb, 4,2 ponttal a DEFA-ból finanszírozottak nyilatkoztak, ami azonban azt is megmutatja, hogy milyen bonyolult pályázati anyagot, dokumentációt kellett a munkáltatóknak elkészíteniük, és az értékelésükből arra lehet következtetni, hogy az OFA pályázati dokumentációja sokkal bonyolultabb volt, mint a többi anyag. A munkáltatók megyék szerinti értékelése különböző, legmagasabb 3,9 ponttal a Fejér megyei cégek értékelték a dokumentációt, majd Komárom-Esztergom és Veszprém megye követte 3,8 és 3,7 ponttal. A pályázati dokumentáció egyszerűségét a fővel működő cégek értékelték a legkedvezőbben, 4,1 ponttal, valamint a náluk kisebb szervezetek 4,0 ponttal. Az ennél több létszámmal gazdálkodók már lényegesen szigorúbban pontoztak, a fős cégek 3,7, az fővel működők adták a legkevesebb 3,1 pontot és alig többet, 3,2 ponttal értékeltek a 250 fő feletti foglalkoztatók. 9

10 3./ Mennyire elégedett a pályázati eljárást lebonyolító szervezet tevékenységével? A válaszoló szervezetek a pályázatok lebonyolítását átlagosan 4,1 ponttal értékelték, lényegesen kedvezőbben, mint magát a dokumentációt. A DEFA-ból támogatottak voltak ez esetben is a legelégedettebbek 4,7 ponttal, majd a KÖFA támogatottak követték őket 4,4-es osztályzattal és a legkritikusabbak szintén az OFA támogatottak voltak 3,3 ponttal. A megyénkénti sorrendet tekintve a Fejér és Komárom-Esztergom megyei cégek közel azonosan 4,45 illetve 4,44 ponttal értékelték a lebonyolítást, míg a Veszprém megyei szervezetek kevésbé voltak elégedettek, 4,1 pontot adtak a lebonyolító szervezetre. A kevesebb létszámmal gazdálkodó szervezetek ez esetben is kedvezőbben értékeltek, az 1-9 és a fővel gazdálkodók egyaránt 4,5 pontot adtak, a fősek már kevesebbet, 4,3 at, az fősek 3,4-et és ennél kicsit kedvezőbben, 3,6 ponttal értékeltek a nagy létszámú 250 fő feletti munkaadók a lebonyolítást végrehajtók tevékenységét. 4./ Mennyire találta megfelelőnek a támogatáshoz való hozzájutás körülményeit? A választ adó munkáltatók a támogatáshoz való hozzáférési körülményeket átlagosan 3,7 ponttal értékelték. A különböző alapoktól támogatáshoz jutók véleményének sorrendje ismételten azonos e tekintetben is. A legkedvezőbben a DEFA támogatottak értékeltek 4,4 ponttal, majd a KÖFA-ból támogatást nyertek 4,0 ponttal és végül az OFA támogatottak 2,7 ponttal. A cégek megyénkénti véleménye a korábbiaktól eltérő. A Komárom-Esztergom megyeiek találták a legkedvezőbbnek a körülményeket, ők 4,0 ponttal értékelték, majd hajszálnyi különbséggel Veszprém /3,84/ és Fejér megye /3,82/ következik. A támogatáshoz való hozzájutás a legkevesebb létszámú 1-9 fős szervezetek számára volt a legmegfelelőbb, akik 4,2 ponttal értékeltek, majd 4 ponttal a fős, 3,9 ponttal a fős, 3,1 ponttal az fős és végül a legkevésbé voltak elégedettek a nagy foglalkoztatók, 250 fő feletti szervezetek, akik 2,8 pontot adtak a lebonyolítás körülményeire. Összességében tehát megállapítható, hogy minél kevesebb létszámmal gazdálkodik egy szervezet annál jobban elégedett a támogatás hozzáférésének módjával és ez fordítva is igaz, hogy minél nagyobb létszámú egy cég annál kevésbé volt elégedett a forráshoz való hozzájutás körülményével. A programok hasznosságáról is informálódtunk a szervezetektől, akik összességében kifejezetten hasznosnak vélték a különféle programokat. Nagyon jónak és szükségesnek tartják, különösen ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Volt olyan munkaadó, aki azt nyilatkozta, hogy e támogatás nélkül nem tudta volna kisvállalkozását megmenteni, el kellett volna bocsátania dolgozóit. Különösen a kisebb létszámú mikró vállalkozások tartják rendkívül fontosnak a támogatást, mivel ezek a szervezetek kevésbé tőkeerősek, mint a nagyobb gazdálkodók. Kiemelkedően fontos támogatásnak tartják a munkáltatók ezt a fajta pénzforrást, azonban a hat hónapos támogatási időtartamot a jelenlegi helyzetre tekintettel keveslik, többen is jelezték, hogy az elhúzódó recesszió miatt kérték az egy éves támogatási időtartamot. Néhányan azonban azt is megjegyezték, hogy nem gyakorlatias, nem igazán életszerű, a mellékletek nem voltak kidolgozva, illetve a hosszú bírálati, átfutási időt nehezményezték a pályázók, különösen mivel rövid ügyintézési időt ígértek számukra. 10

11 Utolsóként megkérdeztük a munkáltatóktól, hogy van-e javaslatuk, mivel lehetne a programokat hatékonyabbá tenni. A megkérdezett munkáltatók különféleképpen látták a hatékonyság javulásának lehetőségét. Általános véleményként elmondható, hogy a leghatékonyabbak akkor tudnának lenni ezek a támogatási programok, ha kevesebb bürokráciát igényelne, gyorsabb lenne az ügyintézés, nem 2,5 3 hónapos, a pályázatokon való részvételi feltételeket nem korlátoznák, szűkítenék le. Fontosnak tartanák azt is, hogy szélesebb körben legyenek ezek a pályázatok propagálva, hogy minél nagyobb munkáltatói körhöz eljusson az információ, ne csak a régebb óta tevékenykedő szervezetek, hanem az újak is élhessenek a pályázati lehetőséggel. Fel merült a munkáltatókban az is, hogy egyszerre több pályázaton is részt vehessenek, az ne legyen kizáró ok. Volt olyan kisvállalkozó, aki azt javasolta, hogy a pályázati összegek alacsonyabbak legyenek, mert csak akkor tud elégséges önerőt felmutatni, ugyanakkor másik javaslat az lenne, hogy a döntéshozók ne csökkentsék felére a kért támogatást, mert ez kevéssé jelent számukra segítséget még akkor is, ha ezáltal több céget tudnak támogatni. Folyamatos igényként merült fel az építőipari vállalkozások támogatása az elhúzódó válság idején, illetve a termelői szféra, azon belül is a magyar tulajdonú cégek pozitív diszkriminációja. Mindezek mellett szükség lenne piacélénkítő, termelést fokozó intézkedésekre a magasabb foglalkoztatottság eléréséhez, segély helyett hatékony gazdaságélénkítő programokra. Felmerült az is, hogy a pályázat lebonyolítását végző szervezet munkáját is hatékonyabbá kellene tenni, hogy gyorsabb legyen a támogatások értékelése, kifizetése pedig gördülékenyebb. Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartanák azt is, hogy a pályázat meghirdetése előtt tanulmányozni kellene az üzleti-ipari környezetet, akár szakértők bevonásával, illetve alaposabb tájékozottságot tartanának fontosnak cégre szabottan személyes találkozás, helyszíni szemle igénybevételével, és ezáltal a felesleges gépbeszerzések, képzések támogatása is kiszűrhető lenne, s így növekedne a programok hatékonysága, célzottabb lenne a támogatások szétosztása. Tényleg csak az kapna ebből kifolyólag támogatást, akinek szüksége van rá. IV. A munkahelymegőrző pályázatokon nem nyert szervezetek KÖFA 31,4% Az nem nyert pályázatok megoszlása (51 db pályázat 46 cég esetén) DEFA 5,9% OFA 62,7% A kérdőívet kitöltő 155 cég között 46 db (29,5 %) olyan volt, aki egyáltalán nem nyert munkahelymegőrző támogatást annak ellenére, hogy pályázott. Közülük 3 cég a KÖFA és OFA támogatási forrást is megpályázta, 1 cég a DEFA és KÖFA forrást, szintén 1 cég pedig mindhárom forrást, egyaránt sikertelenül. Így e körben az összes elutasított pályázatok száma 51 db volt, mely a következőképp oszlott meg a különböző támogatási források között: 3 db DEFA, 16 db KÖFA és 32 db OFA pályázat. 11

12 A régió támogatást nem nyert cégeinek legtöbbje (17 db, 41,3 %-a) Veszprém megyei, csupán eggyel kevesebb (34,8 %) a Fejér A nem nyert cégek megoszlása megyénként megyeiek száma, a maradék 13 db (28,3 18 %) pedig Komárom-Esztergom megyei A létszámméretek tekintetében a nem 14 nyertes cégek száma a növekvő mérettel csökken, így a mikro-vállalkozások 10 közül került ki a vesztesek csaknem kétötöde (39,1 %-a), további több mint 6 6 egyharmada (34,8 %) a fős, 250 fő feletti fős egyötöde (19,6 %) a fős fős fős kategóriából, míg az illetve a fős 0 fő feletti csoportból 2, illetve 1 cég. A területi és a létszámméret szerinti megoszlást együtt vizsgálva elmondható, hogy a régió három megyéjében más-más volt a jellemző cégméret. Fejér megyében a nem nyert vállalkozások között a legnagyobb -, egymással azonos - arányban (37,5-37,5 %) a 10-19, A nem nyert cégek megoszlása cégméret szerint Veszprém Kom.-Eszt. Fejér 1-9 fős fős fős fős 250 fő feletti 1 Fejér Kom.-Eszt. Veszprém illetve a fő közötti méret képviselői szerepeltek, a mikrovállalkozások ennek felét (18,8 %) tették ki, fő közötti középvállalat pedig csupán 1 db (6,2 %) volt köztük. Így Fejérben a vesztes cégek háromnegyede a fő közötti kategóriákba tartozott. Komárom-Esztergom megyében a két legkisebb méretkategória cégei képviseltették magukat a legnagyobb, itt szintén egymással egyenlő (38,5 %) arányban, tehát 1-19 fő közötti méretű volt a megye vesztes vállalkozásainak több mint háromnegyede. Ezen kívül a fős kategóriából találkozhattunk még 2 db (15,4 %) és a 250 fő felettiből egyetlen (7,7 %) munkáltatóval a nem nyert cégek között. Veszprém megyében a másik két megyéhez képest nagyobb arányban voltak jellemzőek a vesztes mikro-vállalkozások, hiszen itt egymaguk kiteszik a nyeretlen cégek csaknem háromötödét (58,8 %). Ennek felét, további háromtizednyi (29,4 %) részt képviselnek a következő, fős kategória munkáltatói, így a megyében a két legkisebb méretű csoportba tartozott a nem nyert cégek közel kilenctizede (88,2 %). A fennmaradó egytizednyi részen egyenlő arányban osztozott egy 20-49, illetve egy fős vállalat. A vesztes cégeket szintén megkérdeztük, honnan szerezték információikat a pályázati lehetőség(ek)ről, mely kérdésre a 46 cégből 35 (76,0 %-uk) válaszolt. Több mint harmaduk az internetről, közel egynegyedük pályázatírótól, mintegy 15 %-uk valamely médiából, csaknem egytizedük pedig egyéb forrásból informálódott. Az Állami Ismerős 2,9% Honnan szerzett információt a pályázati lehetőségről? Internet 34,3% OFA 5,7% Másik cég 5,7% ÁFSZ 5,7% Pályázatíró 22,9% Egyéb 8,6% Média 14,3% 12

13 Foglalkoztatási Szolgálatot, egy másik munkáltatót, illetve az OFA-t egyaránt 5,7 %-uk jelölte meg információforrásként, míg a legkevesebben ismerőseik útján tájékozódtak. % 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2,5 9,9 8,6 7,4 Költség racionalizálás Milyen intézkedéseket tettek a válság negatív hatásainak csökkentésére? 2,5 3,7 C sökkentett m.idejű fogl. 3,7 6,2 6,2 Tevékenység átszervezése 4,9 2,5 A kérdőíven felsoroltak közül akár több választ is bejelölve a 46 vesztes cég válaszolt arra a kérdésünkre, milyen intézkedéseket tett a válság negatív hatásainak csökkentésére. A legnagyobb arányban (összesen 22,2 %) - mérettől függetlenül - a költség racionalizálást választották a vállalkozások. Ezen belül is jellemzően a két legkisebb létszám-kategória képviselői éltek ezzel a lehetőséggel, több mint négyötödét (83,3 %) adva az e választ megjelölőknek. A következő legnépszerűbb (16,0 %) intézkedés a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás bevezetése volt, melyet szintén az 1-19 fő közötti két kategória cégei alkalmaztak legnagyobb arányban, mintegy héttizedét (69,4 %) kitéve az ezt válaszolóknak. A tevékenység átszervezésével és hitelfelvétellel egyenlő arányban (12,3-12,3 %) próbálkoztak, ennél kicsit kevesebben (11,1 %) a munkarend átszervezésével, további 8,6-8,6 %-uk új piacra lépéssel illetve létszám átcsoportosítással, 6,2 %-uk új gazdasági tevékenység végzésével, 2,5 %-uk pedig a dolgozók átképzésével szerette volna a nehézségeket leküzdeni. A válaszokat elemezve elmondható, hogy míg a kisebb cégek a felsorolt intézkedések közül mindegyikkel sok esetben egyszerre többel is próbálkoztak, addig a nagyobb kategóriákban csak néhányukat alkalmazták. Így például a 250 fő feletti méretű munkáltatók csak a csökkentett idejű foglalkoztatás, a munkarend átszervezés és az új tevékenység végzés lehetőségével éltek, az fős középvállalatok pedig a költségracionalizálás, a csökkentett munkaidő, a tevékenység átszervezés mellett az új piacra lépéssel próbálkoztak. Területenként vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a Veszprém megyei munkáltatók az összes felsorolt intézkedést alkalmazták, mégpedig gyakoriságát tekintve nagyjából a teljes nem nyertes cégállománynál tapasztalt sorrendnek megfelelően. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a megyében túlnyomó többségben voltak a két H itelfelvétel 7,4 M unkarend átszervezése 2,5 4,9 6,2 Új piacra lépés Létszám átcsoport. 250 fő feletti fős fős fős 1-9 fős 3,7 Új gazdasági tev. végzése 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 % D olgozók átképzése 11,1 2,5 8,6 Milyen intézkedéseket tettek a válság negatív hatásainak csökkentésére? 6,2 6,2 4,9 4,9 2,5 4,9 6,2 2,5 3,7 2,5 3,7 legkisebb cégméret képviselői a vesztesek között, akikre pedig fentiek szerint éppen ez volt a jellemző az intézkedések terén. Fejérben bár ott a fő közötti két létszámméret játszotta a főszerepet a nem nyertek között hasonló volt a válságkezelési technikák alkalmazásának megoszlása azzal a különbséggel, hogy itt új gazdasági tevékenységgel senki nem próbálkozott. Komárom-Esztergomban már kissé eltérő a helyzet a másik két megyétől. Itt a tevékenység átszervezésével és a dolgozók átképzésével egyáltalán nem, s a többi intézkedéssel is csak a másik két megyénél kisebb arányban próbálkoztak a cégek, kivéve az új gazdasági tevékenység végzését. Az utóbbi megoldást alkalmazta a legtöbb cég a Költség racionalizálás 7,4 2,5 Csökkentett m.idejű fogl. 6,2 Tevékenység átszervezése 4,9 2,5 Hitelfelvétel Munkarend átszervezése Új piacra lépés Létszám átcsoport. Veszprém Kom.-Eszt. Fejér Új gazdasági tev. végzése Dolgozók átképzése 13

14 megyében, és az ezzel az intézkedéssel élők között is többségben voltak a Komárom- Esztergom megyeiek. A kérdőíven arra is rákérdeztünk, hogy a fenti válságkezelő intézkedések elegendőnek bizonyultak-e ahhoz, hogy a cégek megtartsák foglalkoztatott létszámukat annak ellenére, hogy nem nyertek munkahelymegőrző támogatást. A kérdésre a 46 cég közül 30 válaszolt (65,2 %-uk), s köztük éppen fele-fele arányban voltak az igennel és a nemmel válaszolók. A nemmel válaszoló 15 munkáltató összesen 142 főtől vált meg, ami átlagosan cégenként 9,5 fős leépítésnek felel meg. A létszámméretek tekintetében a mikro méretű vállalkozások több mint fele tudta megőrizni % 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A nem nyert cégek meg tudták-e tartani a munkaerőt? 20,0 23,3 20,0 13,3 6,7 10,0 1-9 fős fős fős fős 250 fő feletti 3,3 létszámát. Ebben a méretkategóriában a munkáltatók a tevékenység végzéséhez általában már nem tudnak több munkaerőt nélkülözni, és a létszám megtartása mellett kénytelenek valamilyen más válságkezelő intézkedéssel talpon maradni, vagy ahogy a válaszok is türözik fős leépítésre kényszerülnek (6 cég összesen 9 főt épített le). A fős kategória képviselőinek már nagyobb mozgástere van a nélkülözhető létszám tekintetében, így azok többsége nem is tartotta meg összes munkavállalóját, hanem 2-12 fő közötti (6 cég összesen 32 fős) leépítést hajtott végre. A következő méret képviselő közt újra a létszámot megtartók voltak többen, de a leépítő két cég itt összesen 21 főtől szabadult meg. Az fős kategória egyetlen válaszolója megtartotta munkavállalói létszámát, míg a 250 fő felettiek szintén egyetlen válaszadója 80 főtől volt kénytelen megválni. A területi elhelyezkedést vizsgálva % A nem nyert cégek meg tudták-e tartani a munkaerőt? 45,0 látható, hogy a megyék közül egyedül Veszprémben voltak 40,0 többségben (a válaszolók épp 35,0 13,3 kétharmada) a munkaerőt megtartó 30,0 cégek, ami szintén arra vezethető 25,0 20,0 vissza, hogy e megyében zömmel 20,0 16,7 mikro-vállalkozások voltak az 15,0 26,7 elutasított pályázók, ők pedig a 10,0 fentiek miatt jellemzően nem 13,3 nem 5,0 10,0 igen küldtek el munkaerőt. Fejérben 0,0 ezzel szemben a válaszolók Fejér Kom.-Eszt. Veszprém háromötöde, Komárom- Esztergomban pedig 62,5 %-a vált meg valamekkora létszámtól. A megyék munkáltatóinak méretére jellemző a leépített létszám nagysága is. Így míg Veszprémben 4 cég összesen 6 főtől (átlagosan 1,5 főtől) vált meg, addig Fejérben 6 cég 43 főtől (átlagosan 7,2 főtől), Komárom-Esztergomban pedig 5 cég 93 főtől (átlagosan 18,6 főtől). 3,3 nem igen 14

15 A vizsgálat SWOT analízis alapján történő összegzése Pozitívumok - A különféle támogatások a kisvállalkozások fennmaradását jelentik. - Nagyon fontos segítséget jelentenek a jelenlegi gazdasági helyzetben. - A dolgozóik foglalkoztatását nagymértékben elősegítette. - A vállalatok jelentős része végrehajtotta a szervezési átalakításokat a nehéz vállalati helyzet túlélésére. Negatívumok - A hosszú bírálati idő. - Bürokratikus ügyintézés. - A pályázati dokumentáció nem gyakorlatias, nem életszerű. - Az igényeltnél kevesebb összegű, időtartamú támogatás. - A támogatás csökkentése több vállalkozás esetében ellehetetleníti a tervezett szervezési intézkedések végrehajtását. Lehetőségek - A különböző forrás finanszírozások hatékony allokációjával és kooperációval lehetőség lenne a célcsoportos pályázatok kiírására. - Vállalaton belüli humán erőforrás fejlesztés. - Magyar tulajdonú cégek pozitív diszkriminációja. - A támogatás hatékony gazdaságélénkítő programokkal való összekapcsolása. - Döntések decentralizálásával hatékonyabb forráskoordináció, gyorsabb ügymenet. Veszélyek - Olyan vállalkozás is részesülhet támogatásban, mely e nélkül is életképes lehet. - A támogatás elhúzódó folyósítása a vállalkozás csődjéhez vezethet. - Centralizált döntések miatt a helyi érdekek háttérbe szorulása. - A források nagyságrendjének többszöri változtatása a megfelelő forrás tervezést ellehetetleníti. 15

16 MELLÉKLET 16

17 K É R D Ő Í V Foglalkoztatási támogatások Vállalkozás neve: íme Megyekód: Létszámnagyság Megyekód: 07 Fejér, 11 Komárom-Esztergom, 19 Veszprém TEÁOR száma:... Létszámnagyság :1-9 fő; fő; fő; fő; 250 fő feletti; Kérjük, a megfelelő négyzetbe tegyen X-et, húzza alá a megfelelő szót, számot, illetve adjon választ a kérdésre! Melyik támogatásra pályázott 2009-ben? pályázott nyert? - Decentralizált Foglalkoztatási Alap igen nem - Központi munkaerő-piaci program igen nem - OFA Megőrzés igen nem Kérem nevezze meg, honnan szerzett információt a pályázati lehetőségekről?..... A továbbiakban kérem, akkor válaszoljon a kérdésekre, amennyiben támogatást nyert. Köszönöm! Mekkora összegű támogatást kapott és hány fő munkahelyének megőrzésére?..,- Ft fő Milyen racionalizálási, átszervezési intézkedéseket tett a válság negatív hatásainak csökkentése érdekében? - Tevékenységek átszervezése - Új piacra lépés - Létszám átcsoportosítás - Csökkentett munkaidejű foglalkoztatás - Munkarend átszervezése - Új gazdasági tevékenység végzése - Költség racionalizálás - Dolgozók képzése, átképzése - Hitelfelvétel igénybevétele - Egyéb (Kérjük szíveskedjen röviden kifejteni.) Sikerült-e tervezett intézkedéseket maradéktalanul megvalósítani, és ha nem, annak mi volt az oka? igen nem... Az elnyert támogatás mennyiben segítette a vállalkozása tartós fennmaradását? % 17

18 Kérjük, osztályozza elégedettsége szerint a támogatással kapcsolatos véleményét! (1-es: egyáltalán nem, 5-ös: nagyon) 1. A támogatási program(ok) fontossága vállalkozás életében: A pályázati dokumentáció logikussága, egyszerűsége: Mennyire elégedett, a pályázati eljárást lebonyolító szervezet tevékenységével? Mennyire találta megfelelőnek a támogatáshoz való hozzájutás körülményeit? Mi általában a véleménye a program(ok) hasznosságáról? 6. Mi a javaslata, hogyan, mivel lehetne a program(oka)t hatékonyabbá tenni?. A továbbiakban kérem, akkor válaszoljon a kérdésekre, amennyiben nem nyert támogatást. Köszönöm! Milyen racionalizálási, átszervezési intézkedéseket tett a válság negatív hatásainak csökkentése érdekében? - Tevékenységek átszervezése - Új piacra lépés - Létszám átcsoportosítás - Csökkentett munkaidejű foglalkoztatás - Munkarend átszervezése - Új gazdasági tevékenység végzése - Költség racionalizálás - Dolgozók képzése, átképzése - Hitelfelvétel igénybevétele - Egyéb (Kérjük szíveskedjen röviden kifejteni.). Foglalkoztatotti létszámát meg tudta tartani? Amennyiben létszámát csökkentette, annak nagysága? igen nem.fő Köszönjük a közreműködését! 18