LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS PANNONHALMA KISTÉRSÉG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG"

Átírás

1 LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást. Választ kaphatunk többek között az alábbi kérdésekre is: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ebben az elemzésben a Pannonhalmi kistérségre vonatkozó eredményeket az alábbi pontok mentén mutatjuk be: 1. Egészségi állapot 2. Egészségmagatartás 3. Korlátozottság, betegségek 4. Az egészségügyi ellátás igénybevétele 5. A betegségek karbantartása, a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakorisága 6. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek 17,3%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 42,3%-a jónak, vagy nagyon jónak, 4,4%-a pedig kielégítőnek minősítette. A nők saját egészségéről alkotott képe borúsabb, mint a férfiaké. A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. A megkérdezettek 71,5%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,9%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A megkérdezettek fele sosem, 25,5%-a pedig rendszeresen dohányzik. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt, szemben a nők 11%-ával, a különbség szignifikáns. A férfiak 18,9% egyáltalán nem, vagy alig van tisztában az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a nők 8,7%-ával. Szabadidejében a megkérdezettek közel 7%-a végez valamilyen gyakorisággal testmozgást. Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében. A megkérdezettek fele szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 33,1%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A megkérdezettek közel 6%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Inkább érinti ez a probléma a férfiakat (62,9%), mint a nőket (53,4%). 1

2 A magas vérnyomás jellemzően az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton i aránya 46,9%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (41,9%) betegsége. Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 3,9%-ának, a férfiak 3,6%-ának és a nők 4,2%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségfajtában (6,5%). A megkérdezett férfiak 4,9%-a, a nők 12,5%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen a középkorú nők (16%), egyben jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők (3,8%) érintettek leginkább. A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek körében (22,8%) elterjedt. A megkérdezettek 5,1%-a szenved csontritkulásban, jellemzően az idős nők. A megkérdezettek 4,2%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (8,5%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. A megkérdezettek 6,8%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben a 14,1% panaszkodik diagnózis nélküli, gyakori fejfájásról. A nők 8,5%-a szenved migréntől, jellemzően az idős nők. A megkérdezettek 24,7%-a, a férfiak 2,1%-a, a nők 28,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 43,9%-a, az idős nők 58,6%-a érintett. A megkérdezettek 9,5%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (17,4%), azon is a férfiakra (2,1%). A kistérségben élők egyharmada (29,3%) az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 35,5%-a és a nők 23,5%-a), több mint 6% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 8,3%-a, a nők 5,7%-a). A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál. A nők fokozottabb gondot fordítanak betegségük karbantartására, mint a férfiak, mivel gyakrabban mérik vérnyomásukat, rendszeresebben ellenőriztetik koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket. A korévek előrehaladtával nő a kórházi ápolás iránti igény. A nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a nők 38,6%-a, ez az arány a korévek előrehaladtával nő, egy éven nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 65,5%-a fordult meg. Az emlőrákszűrés középkorú célcsoportjában a nők több mint felénél történt mammográfiás vizsgálat két éven, közel 4%-nál azonban sohasem. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők több mint 4%-ától vettek kenetmintát egy éven, a vizsgálat valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő. A megkérdezettek 13,3%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, közel kétszer annyi nő mondta ezt (18,9%), mint amennyi férfi, különös tekintettel a középkorú nőkre (24,1%). A gazdaságilag aktívak 83,8%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, közel háromnegyede valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, a megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen szennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. 2

3 Pannonhalmai Kistérség általános jellemzői NÉPESSÉG A népességének kormegoszlása az országos trendnek megfelelően az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja (1. ábra). 1. ábra Évközepi BM lakónépesség száma nem és korcsoport szerint 26 nő 26 férfi 1996 nő 1996 férfi ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG A férfiak halálokának közel felét a keringési rendszer betegségei, negyedét a daganatos megbetegedések tették ki 26-ban. A nők esetében a keringési rendszer betegségeinek részaránya jóval magasabb, az emésztőrendszeré alacsonyabb, mint a férfiak esetében (1. táblázat). 1. táblázat Meghaltak száma haláloki főcsoportok szerint, 26 Haláloki főcsoport Férfi Nő Daganatok Táplálkozási rendszer 6 6 Keringés Légzőrendszer 3 3 Emésztőrendszer 15 7 Külső ok 8 1 Egyéb 5 4 3

4 MikroLEF 27 Kistérségi Alapadatok A 18 éven felüli lakosságából választott reprezentatív mintán érvényes választ adók száma 754 fő, ebből 363 férfi és 391 nő. A megkérdezettek 3%-a év közötti, közel 5%-a közötti, 2%-a 65 év feletti. Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők közel harmadának (28,8%) általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Szakmunkásképzőt végzett a megkérdezettek 36%-a, szakközépiskolát 16%-a, gimnáziumot 1%-a. A diplomások aránya igen alacsony (8,9%). Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek mindössze 4,7%-a rendelkezik. A kistérségben élők fele (53,1 %) aktív dolgozó. Akik nem tartoznak ebbe a csoportba, azok nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként, de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan, munkahelyen nem dolgoznak. A megkérdezettek harmada (27,4%) saját megítélése szerint rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között él, jónak ítélte anyagi helyzetét a megkérdezettek 8,6%-a, megfelelőnek 64%. Az alapadatok közül utolsóként a település nagyság, mint változó szerepel az összehasonlítási szempontok között. Apró településen, azaz ezer, vagy annál kisebb lélekszámú községben él a megkérdezettek 35,4 %-a. A megkérdezettek többsége azonban nagyobb, több ezer fős településen (városokban) él (64,6%) (2-3. ábra). 2. ábra A válaszadók demográfiai összetétele I. - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ 8általános Szakmunkás Szakközépiskola Gimnázium Diploma A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport Iskolai végzettség 4

5 3. ábra A válaszadók demográfiai összetétele II. - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Dolgozik Munkanélküli GYES, GYED Nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló Egyéb Nagyon rossz Rossz Megfelelő Jó, nagyon jó Szed Nem szed Van Nincs Gazdasági aktivitás Település nagysága Szubjektív anyagi helyzet Gyógyszert Közgyógy igazolvány 5

6 Az egészségi állapot szubjektív értékelése A megkérdezettek 17,3%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 42,3%-a jónak, vagy nagyon jónak, 4,4%-a pedig kielégítőnek minősítette. A férfiak közel 47,4%-a jónak, vagy nagyon jónak ítéli egészségi állapotát, a nők 37,5%-a gondolja ugyan így. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotúnak mondja magát a megkérdezett nők 19,2%-a, és a megkérdezett férfiak 15,2%-a. A nők saját egészségéről alkotott képe valamivel borúsabbnak látszik, mint a férfiaké. A év közötti korosztály 69,2%-a jó, vagy nagyon jó egészségi állapotról vallott. A év közöttiek közel fele (44,1%) kielégítőnek minősítette egészségi állapotát. A korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be (42,9%) (4. ábra). 8 Milyen az egészsége általában? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) jó/nagyon jó kielégítő nagyon rossz/rossz 4. ábra férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt (2. táblázat). 2. táblázat Az egészségi állapot önértékelése iskolai végzettség szerint, % Vélt egészségi állapot Iskolai végzettség Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen 8 általános vagy kevesebb 8,7 24,4 5,7 15,2 1 1 Szakmunkás képző, szakiskola 2, ,8 38,1 6,6 1 Szakközépiskola, technikum 3 6,2 34,3 47,1 9,5 1 Gimnázium 4,3 4,6 36,2 43,9 11,1 1 Diploma 1,6 3,8 16,2 62,2 16,2 1 Összesen 4,4 12,8 4,3 35,7 6,8 1 A jelenleg dolgozók túlnyomó többsége (92,3%) kielégítőnek, vagy jónak tartja egészségi állapotát, náluk is jobb a vélt egészség megítélése a tanulók körében, akik közül egyetlen egy válaszadó sem választotta a nagyon rossz, vagy rossz minősítést. A rokkantnyugdíjasok 6

7 felének, az öregségi nyugdíjasok 34,4%-ának rossz, vagy nagyon rossz minősítés mellett a legkedvezőtlenebb a megélt egészségi állapota (3. táblázat). A jelenleg dolgozó férfiak sokkal jobbnak ítélték egészségi állapotukat, mint a nem dolgozó férfiak. 3. táblázat Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, % Vélt egészségi állapot Gazdasági aktivitás Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen Dolgozik 1,5 6,2 36,5 46 9,8 1 Munkanélküli 7,6 3,6 38,2 36,8 13,7 1 GYES, GYED, GYET 31,6 62,4 6 1 Öregségi, özvegyi nyugdíjas 8,8 25,6 55,7 9,4,5 1 Rokkantnyugdíjas 18,8 32,9 4 8,3 1 Tanuló vagy felsőoktatási hallgató 8,3 74, Egyéb 34,1 33,8 32,1 1 Összesen 4,4 13 4,3 35,5 6,8 1 A jobbnak vélt szubjektív anyagi helyzet jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt (4. táblázat). 4. táblázat Az egészségi állapot önértékelése a szubjektív anyagi helyzet szerint, % Vélt egészségi állapot Szubjektív anyagi helyzet Nagyon Nagyon Rossz Kielégítő Jó rossz jó Összesen Nagyon rossz 12,3 26,2 39,3 19,7 2,5 1 Rossz 6,8 24,7 4,8 24,7 3 1 Megfelelő 3,2 9,2 42,4 37,9 7,2 1 Jó, nagyon jó 2,7 3,2 5,4 16,7 1 Összesen 4,2 13 4,8 35,1 6,9 1 7

8 Egészségmagatartás A megkérdezettek 71,5%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,9%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A fiatalok 87,5%-a szerint nagyban hathatunk egészségi állapotunkra, az idősek közül nagyon kevesen mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben (5. ábra). 5. ábra Mennit tehet egészségéért? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Semmit sem tehet Keveset tehet Sokat tehet Nagyon sokat tehet Válaszok megoszlása, % ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport A gazdasági aktivitást tekintve azt látjuk, hogy a tanulók szinte kivétel nélkül úgy vélik, hogy sokat tehetnek egészségükért, a leginkább borúlátó a rokkant nyugdíjasok csoportja, a dolgozók jellemzően úgy vélik (78,8%), hogy sokat tehetnek egészségükért. A diplomások 9%-a szerint sokat, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek fele (51,3%) úgy gondolja, hogy semmit, vagy keveset tehetünk egészségünkért. Leginkább a rossz szubjektív anyagi helyzetben élők vélik úgy, hogy alig tehetnek az egészségükért. DOHÁNYZÁS A megkérdezettek fele (55,8%) sosem, 25,5%-a pedig rendszeresen dohányzik. A férfiak 34,3%-a, a nők 17,3%-a rendszeres dohányzó. Az alkalmi dohányosok körében szinte elhanyagolható a különbség férfiak (4,2%) és nők (3,1%) tekintetében. Sosem dohányzott a nők 6%-a és a férfiak 4%-a, körül kétszer annyi férfi szokott le (19,6%), mint amennyi nő (1,7%) A fiatalok 33,6%-a rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik, 57%-a sosem füstölt még. Az idősebb korosztály 4,8%-a rendszeresen, 76%-a sosem dohányzott, közel 2%-a leszokott. Az alkalomszerűen dohányzók csoportjában legnagyobb arányban a fiatal generáció képviselteti magát (7,1%). Ha nemenként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a fiatal férfiak 35,2%-a rendszeresen dohányzik, szemben a fiatal nők 17,9%-ával. A rendszeresen dohányzók csoportjában azonban a középkorú férfiak képviseltetik magukat a legnagyobb arányban (39,7%). Az idős férfiak 12,1%-a, az idős nők,9%-a napi rendszerességgel füstöl. Az idős nők több mint 9%-a sosem gyújtott rá (6. ábra). 8

9 6. ábra Dohányzás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) rendszeresen alkalomszerűen leszokott Sohasem dohányzott férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport Az iskolai végzettség fordítottan arányos a dohányzás intenzitásával, azaz minél képzettebb a megkérdezett, valószínűleg annál ritkábban gyújt rá. A legfeljebb 8 általánost végzettek 23,1%-a, a szakmunkásképzőt végzettek 32,9%-a, a diplomások 9,9%-a gyújt rá rendszeresen. Alkalomszerűen dohányzók körében legnagyobb arányban a gimnáziumot végzettek képviseltetik magukat (9%). A jó, vagy megfelelő vélt anyagi helyzetűek tartoznak legkisebb arányban a rendszeresen füstölők közé (44,9%) szemben a rossz, vagy nagyon rossz anyagi helyzetűek csoportjával, ahol ez az arány közel 9%-os. A munkanélküliek között a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya (53,3%). ALKOHOLFOGYASZTÁS Majdnem minden nap iszik alkoholt a megkérdezettek 1,9%-a, 2,4% hetente néhány alkalommal, 13,3% havonta, 22,8 ritkábban, mint havonta és 32,7% egyáltalán nem ivott alkohol a saját bevallása szeriont az elmúlt egy évben. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt (52,7%), szemben a nők 11%-ával, a különbség szignifikáns. Korcsoportonként tekintve jellemzően az idős férfiak tartoznak a naponta ivók táborába, szemben a 65 év feletti nők 3,5%-os arányával, a különbség szignifikáns. A fiatal férfiak jellemzően hetente 1-2 alkalommal, vagy ritkábban isznak alkoholt, a fiatal nők pedig ritkábban, mint havonta (7. ábra). 7. ábra 9

10 Alkoholfogyasztás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) nem fogyaszt alkalmi fogyasztó mértékletes ivó nagyivó férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport A GYES-, GYED-, GYET-en lévők 44,7%-a, az öregségi, özvegyi nyugdíjasok 5,5% nem ivott alkoholt a felmérés előtti egy évben. A tanulók jellemzően havonta, vagy ritkábban isznak, a minden nap ivók táborában jellemzően a munkanélküliek vannak többségben. Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók csoportjába, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű megkérdezettek. A szubjektív anyagi helyzetüket nagyon rossznak minősítők körében legnagyobb a napi rendszeresen ivók jelenléte (15,7%), ezzel szemben a magukat nagyon jó anyagi helyzetűnek vallók aránya ugyan ebben a csoportban csak 2,8%-os. TÁPLÁLKOZÁS A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik valamilyen ismerettel az egészséges táplálkozás alapelveit illetően. A férfiak 18,9% egyáltalán nem, vagy alig van tisztában az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a nők 8,7%-ával (5. táblázat). 5. táblázat Az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete nemek szerint, % Nem ismerem Kicsit ismerem Vannak bizonyos ismereteim Elég jól ismerem Nagyon jól ismerem Összesen Férfi 2,6 16,3 41,5 3,9 8,6 1 Nő 1,1 7,6 37,4 42,2 11,7 1 Összesen 1,8 11,8 39,4 36,8 1,2 1 Az iskolázottság és egyben a szubjektív anyagi helyzet emelkedésével nő az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete. A megkérdezettek 8,8%-a egyáltalán nem követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit a hétköznapokban, míg 3,7% teljes körűen érvényesít azokat. A nők 58,6%-a amennyire lehet, érvényesíti ezen ismereteit, szemben a férfiak 4,9%-ával. A férfiak 1

11 összességében jóval nagyobb arányban hanyagolják ezen szempontokat napi étkezéseik során (13,8%), mint a nők (4,3%) (6. táblázat). 6. táblázat Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek érvényesítésének igénye nemek szerint, % Nem figyelek oda mennyire egészséges a táplálkozásom Ritkán befolyásolja a döntésemet, hogy mi az egészséges tápl. Amennyire lehet előnyben részesítem az egészséges táplálékok Teljesen ezek alapján táplálkozom Összesen Férfi 13,8 42,2 4,9 3,1 1 Nő 4, ,6 4,1 1 Összesen 8,8 37,4 5,1 3,7 1 A felmérés adatai azt mutatják, hogy a korévek előre haladtával egyre inkább terjed az egészségtudatos táplálkozás gyakorlata. A diplomások 66,1%-a igyekszik betartani az egészséges táplálkozás alapelveit, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 43,2%-a teszi ugyan ezt. Minél jobb a megkérdezett vélt anyagi helyzete, annál valószínűbb, hogy az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően táplálkozik. A GYES, GYET, GYED-en lévők között a legnagyobb azok aránya (67,1%), akik igyekeznek az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően étkezni, szemben a munkanélküliek 26,6%-os csoporton i arányával. Rosszabbnak ítélt anyagi helyzet jellemzően ezen alapelvek hanyagolásával jár együtt. A megkérdezettek az utóbbi három hónapot tekintve 92,1%-a naponta, vagy hetente többször is fogyaszt friss gyümölcsöt, 79,7%-a nyers zöldséget, 92,2%-a főzelékféléket. Több mint 8% naponta, vagy hetente többször is fogyaszt baromfihúst, 22,3% halat, 81% sajtot, túrót, 84,3% tejet, tejterméket és több mint 8% tojást. A válaszadók fele (5,8%) soha nem fogyasztott még Graham-, magvas, barna kenyeret. A megkérdezettek 46,9%-a ritkábban, mint hetente fogyaszt olajos magvakat. A válaszadók 15,4%-a betegsége miatt diétát tart, ezen csoporton 52,3% cukorbetegség diétáját, 11,4% szír szegény étrendet és 1% gyomorkímélő étrendet tart. A válaszadók 37,7%-a vegyesen használ állati és növényi zsiradékot az otthoni főzés során, 57,9% csak olajat, 3,4% zsírt vagy szalonnát. Minél fiatalabb a megkérdezett, magasabb az iskolai végzettsége és jobb az anyagi helyzete, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olajat használ. A 65 év felettiek 8,9 %-a használ csak zsírt vagy szalonnát, azon is kétszer annyi nő (1,6%), mint amennyi férfi (5,2%). TESTMOZGÁS Szabadidejében a megkérdezettek közel 7%-a végez valamilyen gyakorisággal testmozgást. A naponta rendszeresen mozgók táborában valamivel többen vannak a férfiak (42,8%), mint a nők (39%), legtöbben az idős férfiak (47,2%). Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében (8. ábra). A pozitív választ adók aránya az iskolai végzettség növekedésével egyre nagyobb a megkérdezettek körében. 11

12 8. ábra Testmozgás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Legalább naponta egyszer Hetente többször, de nem minden nap Legalább hetente egyszer Legalább havonta egyszer Ritkábban, mint havonta Soha férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 12

13 Korlátozottság, betegségek A megkérdezettek 54,2% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 33,1%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A nők 34,8%-ának, a férfiak 31,4%-ának volt valamilyen panasza, az életévekkel ez az arány egyre nő: az idős nők 6,2%-a, a férfiak 57,7%-a számolt be valamilyen mértékű akadályoztatásról (9. ábra). A válaszadók 86,9%-a több mint egy éve valamilyen panasszal él, mely korlátozza a mindennapi életvitelben. A nyolc osztályt végzettek és a nagyon rossz, illetve rossz anyagi körülmények között élők körében legmagasabb ugyanezen válaszadók aránya (54,4% ill. 43,4%). 9. ábra Van-e valami panasza, betegsége? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) nincs panasza kismértékű korlátozottság nagymértékű korlátozottság férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport Közepes fizikai korlátozottságról a férfiak 18,2%-a, a nők 22,4%-a számolt be, súlyos korlátozottságról az előbb említett, nemenkénti arányok fele. A korlátozottak aránya a korévek előrehaladtával nő. A látás, hallás, mozgás és önellátás funkciók tekintetében a megkérdezettek a legnagyobb arányban az önellátás korlátozottságáról számoltak be (19,7%), súlyosan, vagy enyhén korlátozott önellátásában az idősek 52,5%-a (1-12. ábra). 13

14 1. ábra Fizikai korlátozottság - Pannonhalmi kistérség (Győr- Sopron) egészséges közepes korlátozottság súlyos korlátozottság férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 11. ábra Fizikai korlátozottság vizsgált elemei - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság egészséges közepes korlátozottság súlyos korlátozottság Önellátás funkcionalitáscsökkenése Mozgás funkcionalitáscsökkenése Hallás funkcionalitáscsökkenése Látás funkcionalitáscsökkenése 14

15 12. ábra Önellátás funkcionalitás-csökkenése - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport TESTTÖMEG A megkérdezettek közel 6%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Inkább érinti ez a probléma a férfiakat (62,9%), mint a nőket (53,4%). Normál testsúlyú a megkérdezettek 39,2%-a, és kórosan sovány 2,7%, mely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (9,8%) (13. ábra). 13. ábra 7 Elhízás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) sovány(-18,5) normál(18,5-25) túlsúlyos(25-3) elhízott(3+) férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 15

16 Az iskolai végzettség tekintetében az adatok azt mutatják, hogy a kórosan soványak között felülreprezentáltak a gimnáziumi végzettségűek (7,1%), a diplomások jellemzően normál testalkatúak (65,6%), és túlsúlyos vagy elhízott a 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek 65,9%-a. Ami a szubjektív anyagi helyzetet illeti, a kórosan soványak között a nagyon rossz anyagi helyzetűek vannak a legnagyobb arányban (9,9%). a nyugdíjasok nagy aránya (6-7%) elhízott, vagy túlsúlyos. BETEGSÉGEK A megkérdezettek körében a legnagyobb arányban a magas vérnyomás és az izületi gyulladás diagnosztizált, különös tekintette a nőkre (14. ábra). 14. ábra Az elmúlt 12 hónapban kezelt betegség - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) férfi nő MAGAS VÉRNYOMÁS A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében 3%-körüli, jellemzően az idősebbeket (több mint 6%) sújtja. Csoporton a nők aránya 66,3%-os, szemben a férfiak 56,6%-os arányával, a különbség nem szignifikáns. Az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton i aránya 46,9%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (41,9%) betegsége jellemzően ez. A diagnózis felállítása a megkérdezettek negyedénél egy éven történ. Közgyógyellátottak 33,7%-a valamint az öregségi- (65,3%) és rokkantnyugdíjasok (44,8%) körében igen nagy arányában szenvednek a magas vérnyomástól. ASZTMA, ALLERGIA Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 3,9%-ának, a férfiak 3,6%-ának és a nők 4,2%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségfajtában (6,5%). A megkérdezettek 12,1%-ának, azon is kétszer annyi nőnél állapított meg orvos allergiás megbetegedést (16%), szemben a férfiak 7,9%-ával. 16

17 SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ A megkérdezett férfiak 4,9%-a, a nők 12,5%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen a középkorú nők (16%), egyben jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők (3,8%) érintettek leginkább. Közgyógyellátottak körében 12,9%, a rokkantnyugdíjasok körében kiemelkedően sokan (22,6%) szenvednek depressziótól. CUKORBETEGSÉG A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek körében (22,8%) elterjedt. A diagnosztizált betegek 7,8%-a férfi, 1,8%-a nő. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 18,3%-a cukorbeteg, egyben körükben a legelterjedtebb a betegség. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében a megkérdezettek 18,7%-ának van cukorbetegsége, illetve a rendszeres gyógyszerszedők 15,9%-a érintett. Gazdasági aktivitás alapján leginkább a nyugdíjasok köre érintett. Ebben a kérdésben szignifikáns az eltérés a nagyon rossz (9,9%) és nagyon jó (3,1%) anyagi helyzetben lévők csoportjai között. CSONTRITKULÁS A megkérdezettek 5,1%-a szenved csontritkulásban. Jellemzően az idős nőket (19,5%), a nyugdíjasokat (öregségi ny.: 1,5%, rokkant ny.: 14%), a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élőket (11,6%) és a 8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzetteket (1,5) sújtja ez a fajta betegség. GYOMORFEKÉLY A megkérdezettek 4,2%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (8,5%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. Közgyógyellátottak körében 1,5%. Az iskolázottság növekedésével és a szubjektív anyagi helyzet javulásával kisebb az esélye a betegség kialakulásának. MIGRÉN A megkérdezettek 6,8%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben a 14,1% panaszkodik gyakori, diagnózis nélküli, gyakori fejfájásról. A nők 8,5%-a szenved migréntől, korcsoporti bontásban jellemzően az idős férfiak és a középkorú nők. A migrén a nagyon rossz anyagi körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak betegsége leginkább. Közgyógyellátottak körében 11%. IZÜLETI GYULLADÁS A megkérdezettek 24,7%-a érintett. A férfiak 2,1%-a, a nők 28,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 43,9%-a, az idős nők 58,6%-a érintett. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében (42,8%), közgyógyellátottak (5,6%), gyógyszert szedők (38,8%) és a nyugdíjasok körében a (öregségi ny.: 5,7%, rokkant ny.:49,1%) a legjellemzőbb. Rossz anyagi helyzetűek körében 3% körüli, jó, vagy nagyon jó anyagi helyzetűek körében pedig 7,9%-os az érintettség, a különbség szignifikáns. 17

18 MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS A megkérdezettek 9,5%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (17,4%), azon is a férfiakra (2,1%). Szívroham, vagy szívinfarktus tekintetében érintett a megkérdezettek 2,1%-a, közel kétszer annyi idős férfi (7,1%), mint nő (4,4%). Agyvérzésben, agyérgörcsben a megkérdezettek 2,7%-a érintett. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb, de nem szignifikáns: 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében 5,1%. 18

19 Egészségügyi ellátás igénybevétele A kistérségben élők egyharmada (29,3%) az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 35,5%-a és a nők 23,5%-a), több mint 6% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 8,3%-a, a nők 5,7%-a). A háziorvoshoz fordulások átlagos száma az elmúlt 12 hónapban 3,5 alkalom a férfiak esetében, 4,5 alkalom a nők esetében. Tehát az orvoshoz fordulási szokások nemenként és korcsoportonként is eltérőek, szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek, illetve valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban keresték fel háziorvosukat, illetve a különféle szakrendeléseket. ( ábra). 15. ábra Orvos-beteg találkozások száma - Pannonhalmi Kistérség (Győr-Sopron) V, % és több és több Háziorvos Szakorvos 16. ábra Átlagos orvos-beteg találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Háziorvos Szakorvos férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 19

20 17. ábra Háziorvossal való találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) és több ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport 18. ábra Szakorvossal való találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) és több ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport Az aktív dolgozókhoz képest az inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat, de a különbség csak a rokkantnyugdíjasok esetében szignifikáns. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek közel 3%-a járt legalább egyszer üzemorvosánál, közel 4%-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét, leggyakrabban a középkorú nők (7,5,%). A paramedikális egészségügyi szolgáltatásokat a nők 5,2%-a, a férfiak 3,6%-a 2

21 vette igénybe a referencia időszakban. A kistérség lakói közül elsősorban a középkorú nők és a 65 év feletti férfiak szorultak gyógytornász segítségére. A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál (66,2%). A fiatal nők kétharmada, a fiatal férfiak fele legalább egyszer részesült fogászati ellátásban (18. ábra). Az iskolázottság növeli a rendszeres fogorvoshoz járás valószínűségét. Szignifikáns eltérés mutatkozik a 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek, valamint a diplomások fogorvosi ellátás iránti igényét tekintve. A fogászati szolgáltatások igénybevételének gyakorlata csekély összefüggést mutat a település nagyságával és a szubjektív anyagi helyzettel. A fogorvost leginkább elkerülők jellemzően az idős férfiak. (19. ábra). 19. ábra 8 Fogorvosi vizsgálat - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem járt férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során a megkérdezettek 12,3%-át kezelték kórházi fekvőbetegként. A korévek előrehaladtával nő a kórházban töltött napok száma, 1-7 napot jellemzően a fiatal nők töltöttek kórházi ellátásban, 15-nél több napot legnagyobb arányban az idős nők (2. ábra). A megkérdezett tanulók egyikét sem kezelték kórházban az adott referencia időszakban, a rokkantnyugdíjasok 37%-a legalább egy napot töltött kórházban, az aktív státuszúak 4,4%-ára igaz ez. 2. ábra 21

22 Kórházban töltött napok száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Nem volt Válaszok megoszlása, % ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport 22

23 Betegségek karbantartása A megkérdezettek 47,3%-ának 3 hónapon beül mérte vérnyomását orvos vagy nővér, soha nem mérték meg vércukorszintjét a megkérdezettek 27,8%-ának, koleszterinszintjét a válaszadók felének (49,1%) (21. ábra). 21. ábra Utolsó szűrővizsgálatok időpontja - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 6 Válaszok megoszlása hónapon Fél éven Egy éven Régebben Soha Egy hónapon Fél éven Egy éven Több mint egy éve Sohasem mérték Fél éven Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem mérték Vérnyomás mérés Vércukorszint-mérés Koleszterinszint mérés VÉRNYOMÁSMÉRÉS A korévek előrehaladtával egyre nő azok aránya, akiknél 3 hónapon mérte vérnyomását orvos vagy nővér (65 év felett 67,7%), az idős nők 74,1%-a tartozik ebbe a csoportba, szemben az idős férfiak 55,8%-os jelenlétével (22. ábra). Szignifikáns a különbség a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettségűek (54,7%) és az érettségivel rendelkezők (37,7%), a gyógyszert szedők (62,5%) és nem szedők (29,1%)csoportbeli megjelenési aránya között. A megkérdezettek több mint fele rendelkezik saját vérnyomásmérővel, a férfiak 58%- nak, a nők 61,3%-nak van készüléke. A válaszadók felére jellemző az otthoni, rendszeres vérnyomásmérés. 22. ábra 23

24 Vérnyomásmérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 3 hónapon Fél éven Egy éven Régebben Soha férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport KOLESZTERIN/VÉRZSÍR-SZINT MEGHATÁROZÁS A felnőtt lakosság felének, (49,1 %) még soha nem mérték meg a koleszterinszintjét. A betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább az idős nőkre a legjellemzőbb (2,7%), azok csoportjában, akiknek több mint 5 éve mérték koleszterinjét, legnagyobb arányban az idős férfiak vannak jelen (8,9%) (23. ábra). 23. ábra 8 Koleszterinmérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Fél éven Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem mérték férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS 24

25 Minden második megkérdezettnek (49,1%) még soha sem, egy éven pedig 3,9%-nak mérték meg a vércukrát. Az elmúlt 12 hónapban a nők 46,9%-a és a férfiak 45,4%-a részt vett vércukorszint meghatározáson. Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik (24. ábra). Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében (23,4%) magasabb azok aránya, akik ellenőriztették vércukor szintjüket, mint azok csoportjában, akik nem közgyógyellátottak (11,2%). Gyógyszert szedők körében 17,6%-os arányban válaszolták azt, hogy egy hónapon mérték vércukorszintjüket, a gyógyszert nem szedők körében ez az arány 5%-os, a különbség szignifikáns. 24. ábra Vércukormérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Egy hónapon Fél éven Egy éven Több mint egy éve Sohasem mérték férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a nők 38,6%-a, ez az arány a korévek előrehaladtával nő, egy éven nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 65,5%-a fordult meg (25. ábra). A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az iskolázottság szignifikánsan befolyásolja, azaz minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy egy éven megfordult nőgyógyásza rendelőjében, a diplomásoknál ez az arány 75,2%-os szemben a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 17,5%-os csoporton i arányával. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők több mint 4%-ától vettek kenetmintát egy éven (25. ábra), a vizsgálat valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő. A vizsgálat kezdeményezésének okát tekintve a célpopuláció 72,5%-a saját indíttatásból, azaz saját egészségének védelmében kereste fel nőgyógyászát. A 25 év alattiak 2%-a elsősorban panaszok miatt kért citológiai vizsgálatot. A kenetlevételek 86%-a rendelőintézetben, vagy kórházban történt. Az emlőrákszűrés középkorú célcsoportjában a nők több mint felénél történt mammográfiás vizsgálat két éven, közel 4%-nál azonban sohasem (25. ábra). A célcsoport közel 25

26 háromnegyede azért vett részt a szűrésen, mert behívót kapott, a fiatalabb korosztály jellemzően háziorvosi, vagy nőgyógyászati ajánlásra hivatkozva jelent meg a vizsgálaton. 25. ábra 12 Nőgyógyászati szűrések - Pannonhalmi kistérség (Győr- Sopron) Korcsoport Korcsoport Korcsoport Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem Egy éven Két éven Három éven Régebben Soha Egy éven Két éven Régebben Soha Nőgyógyászati vizsgálat Méhnyakrák-szűrés Emlőrák-szűrés SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a célcsoport 29,9 %-a kapott behívót, ahol 28,2% meg is jelent. Összesen 15,4%-os volt a behívottak időhiányra hivatkozott távolmaradása. 75,6%-os volt azon otthonmaradók aránya, akik arra hivatkoztak, hogy már részt vettek a tárgyévbeni rendszeres szűrésen, vagy nem sokkal amúgy is készült kenetlevétel. 5,6%- ot tartott otthon a szűrés vélt értelmetlensége és a célpopuláció megkérdezettjei közül senkit nem tartott távol a szűrés okozta kellemetlenség. Az elmúlt két év során a kistérség év közötti nő lakosainak 7,1%-a kapott behívót emlőrák-szűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport háromnegyede jelent meg. 1% hivatkozott arra, hogy ez nem fontos, ezért nem ment el, 13,4,%-nak nem volt ideje megjelenni, 15% azért maradt távol, mert már részt vett rendszeres szűrésen. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK Az elmúlt egy év során a megkérdezettek 3 százaléka fizetett természetgyógyászati kezelésért saját egészsége érdekében, 1. Ft fölött a férfiak 2,3%-a, a nők 1,5%-a költött. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, útiköltségként a megkérdezettek 15,5%-a költött az elmúlt év során, legkevesebbet az idős nők. Egészségmegőrző szolgáltatásokra, például fittness klubra, tornára, úszásra, gyógyfürdőre, vagy gyógymasszázsra a kistérség lakóinak mindössze 1,3%-a költött, a korévek előrehaladtával egyre kevesebbet. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek jóval mérsékeltebben költenek saját egészségük érdekében, mint a diplomások, mely eltérés szignifikáns. A megkérdezettek 19,4%-a költött szemüvegre, vagy kontaktlencsére, a nők 26

27 jóval többet, mint a férfiak. 4,7%-s gyógyászati segédeszközre szánt pénzt, 19,4% fogászati ellátásra, 1% 1. Ft fölött. 27

28 Gazdasági aktivitás, munkahelyi ártalmak A térség 18 év feletti lakóinak közel fele dolgozik, 56,9%-uk inaktív. A munkanélküliek aránya az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb, a lakosság több mint 3%-a nyugdíjas (7. táblázat). 7. táblázat Dolgozik Munkanélküli Pannonhalmi kistérség lakóinak gazdasági aktivitása, % GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi Rokkantnyugdíjas nyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatási hallgató 53,1 3,3 4,8 26,2 5,9 4,1 2,6 A év közötti férfiak 22,2%-a munkanélküli, szemben az azonos életkorú nők 8,5%-os csoporton i arányával. A 65 év feletti férfiak 7,1%-a rokkantnyugdíjas, szemben a nők,8%-ával. Rokkantnyugdíjas a fiatal férfiak 14,2%-a. A kistérségben kétszer annyi fiatal férfi van tanuló státuszban, mint amennyi nő, ugyanakkor a fiatal nők fele gyermekgondozási támogatásban részesül (8. táblázat). 8. táblázat Munkanélküli, nem talál munkát GYES, GYED, GYET Inaktivitási mutatók, % Öregségi, özvegyi nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatás i hallgató Háztartá sbeli Szociális segélyt kap, egyéb eltartott, családja támogatja Egyéb Ápolási díjban részesül év közötti férfi 22,2 14,2 63, év közötti férfi 14,3 43,1 36,8 1,6 1,4 2,9 65 év fölötti férfi 92,9 7, év közötti nő 8,5 47,9 1,7 35,8 6, év közötti nő 11,1 14 4,1 2,5 5,7 3 1,3 4,2 65 év fölötti nő 96,1,8 3 Összesen 7,1 1,2 55,8 12,7 8,6 1,1 1,7,5 2,3 A megkérdezettek 84,4%-a teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb arányban a fiatal nők, részmunkaidőben 3% dolgozik, különös tekintettel a középkorú nőkre (6%), saját vállalkozásában dolgozik 9,5%, legnagyobb arányban a középkorú férfiak (17,6%), alkalmi munkából 3% él (9. táblázat). 9. táblázat Foglalkoztatottak munkájának jellege, % Alkalmazott teljes munkaidőben Alkalmazott részmunkaidőben Saját vállalkozásában dolgozik Alkalmi munkából, megbízásokból él Összesen év közötti férfi 88,4 1,1 9,1 1, év közötti férfi 75,4,8 17,6 6, év fölötti férfi év közötti nő 94,1 4,3 1, év közötti nő 87,9 6 5,3, év fölötti nő 1 1 Összesen 84,4 3 9,5 3 1 Egyéb 28

29 Nem mezőgazdasági szakmunkásként dolgozik 37,4%, jellemzően a férfiak, a nők legnagyobb arányban a nem diplomához kötött munkakörben foglalkoztatottak a kistérségben (1.táblázat). 1. táblázat Alkalmazottak, % felső vezető (oszt. vezető felett) Középvezető (oszt. vezető) alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt) közvetlen termelésir ányító (művezető ) diplom ához kötött nem diplom ához kötött szakmun kás (nem mezőgaz dasági) betanított munkás (nem mezőgazd asági) segédmu nkás (nem mezőgaz dasági) mezőg azdasá gi fizikai Férfi 1,8 2,2 3,9 2,1 4 3,2 52,5 1,8 8,8 5,8 4,7 Nő 3 1,2 4 2,5 15,4 19,5 17,8 22,8 6,8 1,3 5,6 Össz 2,4 1,8 4 2,3 9 1,3 37,4 16 7,9 3,8 5,1 Egyéb, nem tudja kódoln i Legnagyobb arányú a jelenlét (32,8%) a szolgáltató szektorban, a férfiak 42,3%-a ebben helyezkedett el, szellemi szabadfoglalkozású 15%, különös tekintettel a nőkre (11. táblázat). A megkérdezettek 13,3%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, közel kétszer annyi nő mondta ezt (18,9%), mint amennyi férfi, különös tekintettel a középkorú nőkre (24,1%). 11. táblázat Önállók, vállalkozók, % mezőgazdasági gazdálkodó termelő tevékenységet folytat kereskedő szolgáltató szellemi szabadfoglalkozású Összesen Férfi 8 37,2 5,1 42,3 7,4 1 Nő 5,2 1,7 23,8 29,3 3,9 1 Összesen 7,1 29,7 15,1 32,8 15,2 1 MUNKAVÉGZÉS SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE A gazdaságilag aktívak 83,8%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, csupán a megkérdezettek 16,2%-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű terhelés, különösen a 65 év feletti férfiak érintettek (75%) (12. táblázat). Ebben a vonatkozásban nincs jelentős különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket fokozottabban érinti a munkahelyi pszichés terhelés. 12. táblázat Pszichikai terhelés mértéke a munkahelyen, % Teljes Kis Egyáltalán Összesen Részben mértékben mértékben nem év közötti férfi 26,7 38,6 2,4 14, év közötti férfi 33,8 28 2,9 17, év fölötti férfi év közötti nő 43,6 22,7 18,4 15, év közötti nő 37 28,5 16, év fölötti nő 1 1 Összesen 34,4 29,7 19,6 16,2 1 A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság közel háromnegyede (74,1 %) valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve. Ez elsősorban a középkorú és alacsony iskolázottságú férfiakat érinti. Iskolázottság tekintetében a csoporton i különbség szignifikáns, minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy nincs kitéve fokozott fizikai megterhelésnek (13. táblázat). 29

30 Fizikai terhelés mértéke a munkahelyen, % Teljes Kis Egyáltalán Összesen Részben mértékben mértékben nem év közötti férfi 19,5 36,7 31,8 12, év közötti férfi 35,8 3, , év fölötti férfi év közötti nő ,9 51, év közötti nő 26,1 2,7 17,6 35, év fölötti nő 1 1 Összesen 26,1 27,4 2,5 25, táblázat A megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek a középkorú férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók felét érinti (14. táblázat). Poros munkahelyen elsősorban a férfiak, valamint a középkorú nők dolgoznak. A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt. 14. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen I., % Légszennyezés, gázok, oldószerek Igen Nem férfi 28,9 71,1 nő 14,4 85,6 Összesen 22,9 77,1 Egyéb vegyi anyagok Igen Nem férfi nő 18,6 81,4 Összesen 22,9 77,1 Por Igen Nem férfi nő 32,6 67,4 Összesen 45,7 54,3 A válaszadók közel fele munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal, alacsonyan képzett férfiakat veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás mint munkaköri expozíció a megkérdezettek negyedét érinti, különösen a középkorú férfiakat. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka. A nők exponáltsága (4%) kétszerese a férfiakénak (2%). Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozott az említett tényező jelenlétét illetően, a diplomások több mint fele (61,6%) sorolta a számítógépes monitort és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé (15. táblázat). 3

31 Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen II., % Rázkódás, vibráció Igen Nem Férfi 39,5 6,5 Nő 5,3 94,7 Összesen 25,5 74,5 Sugárzás Igen Nem Férfi 2,9 97,1 Nő 5,7 94,3 Összesen 4,1 95,9 Alacsony, vagy magas vérnyomás Igen Nem Férfi 2,7 97,3 Nő 2,1 97,9 Összesen 2,4 97,6 15. táblázat Zajszint Igen Nem Férfi Nő 33,3 66,7 Összesen 5,6 49,4 Magas, vagy alacsony hőmérséklet Igen Nem Férfi 5,2 49,8 Nő 27,3 72,7 Összesen 4,7 59,3 Fényviszonyok, számítógépes monitor Igen Nem Férfi 2,5 79,5 Nő 4,5 59,5 Összesen 28,9 71,1 *** 31

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények

Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények Gyorsjelentés a 2003 júniusában lefolytatott közvéleménykutatás eredményeiről Megrendelő: Egészségügyi Szociális és Családügyi

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Páldy Anna*, Vörös Krisztina*, Antal Z. László** *Országos Közegészségügyi Központ **MTA Szociológiai Intézet Korábbi,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok 1. Alapvető gazdasági adatok 2. Népesség 3. Gazdasági aktivitás 4. Foglalkoztatottak 5. Munkanélküliek

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria

Részletesebben

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 1 főcím 2 pótcím sorszám HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN GÁRDOS ÉVA Bevezetés A kilencvenes évekre Magyarországon demográfiai krízishelyzet alakult ki annak következtében, hogy a női

Részletesebben

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2013/4 Sásdi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Fekete Attila MTA TK Budapest

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. TÁMOP-5.2.1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. Összeállította: Bauer Zsófia MTA TK Budapest 2013. 1. A szükségletfelmérés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Alba Radar. 23. hullám

Alba Radar. 23. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 23. hullám Lakossági vélemények a civil szervezetek tevékenységéről - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014. október

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET 1024 BUDAPEST, BUDAY LÁSZLÓ UTCA 1-3. TELEFON: (36-1) 345-6320, (36-1) FAX: (36-1) 345-1115 WEB: WWW.DEMOGRAFIA.HU E-MAIL: NKI@DEMOGRAFIA.HU

Részletesebben

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon Zárójelentés: a 48570 számú, ''A marketingeszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően. A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. GYULA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. GYULA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. GYULA KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám. Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában

Alba Radar. 7. hullám. Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában 2011. május 5. Készítette: Domokos Tamás

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Statisztika

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Statisztika MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Statisztika A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

2015 évi beszámoló. Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága. Szociális Szolgáltató Központ

2015 évi beszámoló. Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága. Szociális Szolgáltató Központ 2015 évi beszámoló Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Szociális Szolgáltató Központ 2015 évi szakmai beszámoló Szociális étkeztetés I. A szociális étkeztetés bemutatása Budapest

Részletesebben

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONT A PATIKAPIACI SZABÁLYOZÁS A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE TÜKRÉBEN 2010. 7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

A magyar pedagógusok munkaterhelése

A magyar pedagógusok munkaterhelése A magyar pedagógusok munkaterhelése Lannert Judit 1. Bevezetés Ahogy világszerte egyre inkább felértékelődik a versenyképes, tudásalapú társadalmak fenntartható növekedést biztosító szerepe, a pedagógusok

Részletesebben

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1

Részletesebben

Egészségi állapot. Főbb megállapítások

Egészségi állapot. Főbb megállapítások 6. fejezet Egészségi állapot Kovács Katalin Tóth Gergely Főbb megállapítások» Az elveszített egészséges életévek, másképpen betegségterhek 85%-a a krónikus betegségekhez kötődik. Összességében a nyugat-európai

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról 2006. január 26-27. Gyorsjelentés

Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról 2006. január 26-27. Gyorsjelentés Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról 2006. január 26-27. Gyorsjelentés H-8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. * Tel: +36 (22) 502-276 * Fax: +36 (22) 379-622 E-mail: www.echonetwork.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Előterjesztő: Juhász Péter jegyző

Előterjesztő: Juhász Péter jegyző Monostorpályi Község Önkormányzatának gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékelése. 4.napirendi ponthoz Előterjesztés a 2012. május 17. -i Képviselő Testületi ülésre. Előterjesztő:

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben