LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS GYULA KISTÉRSÉG

Átírás

1 LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. GYULA KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást. Választ kaphatunk többek között az alábbi kérdésekre is: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ebben az elemzésben a Gyulai kistérségre vonatkozó eredményeket az alábbi pontok mentén mutatjuk be: 1. Egészségi állapot 2. Egészségmagatartás 3. Korlátozottság, betegségek 4. Az egészségügyi ellátás igénybevétele 5. A betegségek karbantartása, a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakorisága 6. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek 23%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 4,2%- a jónak, vagy nagyon jónak, 36,7%-a pedig kielégítőnek minősítette. A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. A megkérdezettek 76,2%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,2%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A megkérdezettek fele sosem, 28,1%-a pedig rendszeresen dohányzik. A férfiak 3%- a, és minden negyedik nő rendszeres dohányzó. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak 29,5%-a fogyaszt alkoholt, szemben a nők 4,8%-ával, a különbség szignifikáns. Az iskolázottság növekedésével nő az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete. A megkérdezettek 1,2%-a egyáltalán nem követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit a hétköznapokban, míg 5,5% teljes körűen érvényesít azokat. Szabadidejében a megkérdezettek közel 95%-a végez naponta, vagy hetente legalább egyszer testmozgást, nők és férfiak egyenlő arányban, jellemzően a középkorú férfiak. Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében. A megkérdezettek 6,7% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 36,8%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely valamilyen mértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. 1

2 A megkérdezettek közel 6%-a túlsúlyos, vagy elhízott, valamivel jobban érinti ez a probléma a férfiakat, mint a nőket. A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében 3%-körüli, jellemzően az idősebbeket sújtja. A megkérdezettek 9,7%-a szenved asztmában, különös tekintettel a középkorú nőkre. Diagnosztizált allergiás megbetegedése a megkérdezettek 14,4%-ának, a férfiak 11,9%-ának és a nők 16,7%-nak van. A megkérdezettek 15,9%-a, a férfiak 11,4%-a, a nők 19,9%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen az időskorú nők (35,2%). A megkérdezettek 11,1%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek érintettek (29%). A megkérdezettek 8,6%-a szenved csontritkulásban. Jellemzően az idős nőket (26%), a nyugdíjasokat, a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja ez a fajta betegség. A megkérdezettek 5,4%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az időseknél, különösen a férfiaknál (1,6%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. A megkérdezettek 11,7%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben 17,7% panaszkodik gyakori fejfájásra. A férfiak 25,3%-a, a nők 26,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával jelentősen nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 44,1%-a, az idős nők 51,2%-a érintett. A megkérdezettek 19,3%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (28,6%), azon is a nőkre (36,8%). A kistérségben élők 24,4,%-a az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 27,8%-a és a nők 21,4%-a), 54,5% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 66,6%-a, a nők 43,8%-a). A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál (62,3%). A nők fokozottabb gondot fordítanak betegségük karbantartására, mint a férfiak, mivel gyakrabban mérik vérnyomásukat, rendszeresebben ellenőriztetik koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket. A felmérést megelőző évben a nők 46,3%-a járt nőgyógyásznál, ez az arány a korévek előrehaladtával csökken, egy éven nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 83,9%-a fordult meg. Emlőrákszűrés történt egy éven a középkorú nők 4%-ánál, 3%-nál azonban sohasem. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők felétől vettek kenetmintát egy éven. A megkérdezettek 18,5%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, különös tekintettel a középkorúakra. A gazdaságilag aktívak 79%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, a térségben élő gazdaságilag aktív lakosság 59,8%-a valamilyen szintű fizikai terhelésnek, 29,3%- uk jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, különös tekintettel az idős férfiakra. A megkérdezettek negyede munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka is. A nők exponáltsága (61,%) több mint kétszerese a férfiakénak (26,2%). 2

3 Gyulai kistérség általános jellemzői NÉPESSÉG A népességének kormegoszlása az országos trendnek megfelelően az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja (1. ábra). 1. ábra Évközepi BM lakónépesség száma nem és korcsoport szerint 6 nő 6 férfi 1996 nő 1996 férfi ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG 6-ban közel ugyan annyi férfi (48) halt meg a kistérségben, mint amennyi nő (393), a leggyakoribb halálok mindkét nem esetében a keringési rendszer megbetegedése volt. A nőknél a keringési rendszer betegségeinek részaránya magasabb, a daganatos megbetegedéseinek részaránya alacsonyabb, mint a férfiak esetében (1. táblázat). 1. táblázat Meghaltak száma haláloki főcsoportok szerint, 6 Haláloki főcsoportok Férfi Nő Összesen Daganatok Táplálkozási rendszer Keringés Légzőrendszer Emésztőrendszer Külső ok Egyéb Összesen

4 MikroLEF 7 Kistérségi Alapadatok A 18 éven felüli lakosságából választott reprezentatív mintán érvényes választ adók száma 4 fő, ebből 196 férfi és 224 nő. A megkérdezettek 29,8%-a 18- év közötti, 48,1%-a 35- közötti, 22,1%-a 65 év feletti. Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők negyedének (23,5%) általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Szakmunkásképzőt végzett a megkérdezettek 27,6%-a, szakközépiskolát 15,9%-a, gimnáziumot 17,1%-a, a diplomások aránya 16%-os. Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek mindössze 7,6%-a rendelkezik. A kistérségben élők fele (45,4 %) aktív dolgozó. Akik nem tartoznak ebbe a csoportba, azok nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként, de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan munkahelyen nem dolgoznak. A megkérdezettek harmada (29,1%) saját megítélése szerint rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között él, jónak ítélte anyagi helyzetét a megkérdezettek 11,1%-a, megfelelőnek 59,8%. A megkérdezett %-a kisebb, (11-1 fős) településen él, 66% nagyobb (1-5) fős településen. Az egészségi állapot szubjektív értékelése A megkérdezettek 23%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 4,2%-a jónak, vagy nagyon jónak, 36,7%-a pedig kielégítőnek minősítette. A férfiak közel 4%-a jónak, vagy nagyon jónak ítéli egészségi állapotát, a nők 4,6%-a gondolja ugyan így. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotúnak mondja magát a megkérdezett nők 25,8%-a, és a megkérdezett férfiak 19,9%-a. A nők saját egészségéről alkotott képe valamivel borúsabbnak látszik, mint a férfiaké. A 18- év közötti korosztály 7,3%-a jó, vagy nagyon jó egészségi állapotról vallott. A 65 év felettiek közel fele (46,3%) rossznak, vagy nagyon rossznak minősítette egészségi állapotát. A korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be (2. ábra). A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. 2. ábra Egészségi állapot értékelése Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó férfi nő ffi 18- ffi 35- ffi 65+ nő 18- nő 35- nő 65+ 4

5 A jelenleg dolgozók túlnyomó többsége (77,2%) kielégítőnek, vagy jónak tartja egészségi állapotát, ennél is jobb a vélt egészség megítélése a tanulók körében, akik közül egyetlen egy válaszadó sem adta a nagyon rossz, vagy rossz minősítést. A rokkantnyugdíjasok kétharmadának (61,2%), az öregségi nyugdíjasok 41,1%-ának rossz, vagy nagyon rossz minősítés mellett a legkedvezőtlenebb a megélt egészségi állapota (2. táblázat). A jobbnak vélt szubjektív anyagi helyzet jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt. Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, % 2. táblázat Vélt egészségi állapot Gazdasági aktivitás Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen Dolgozik 1,6 6, ,6 9,7 1 Munkanélküli 8,7 23,2 51,7 16,4 1 GYES, GYED, GYET 18,8 57,5 23,7 1 Öregségi, özvegyi nyugdíjas 14 27,1 47,2 8,5 3,1 1 Rokkantnyugdíjas 1 51,2 37,1 1,7 1 Tanuló vagy felsőoktatási hallgató 3,8 32,1 37,2 1 Egyéb 1,1 24,5 35,3 3,1 1 Összesen 5,9 17,1 36,9 31,4 8,7 1 Egészségmagatartás A megkérdezettek 76,2%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,2%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A fiatalok 92,9%-a szerint jelentősen hathatunk egészségi állapotunkra, az idősek közül nagyon kevesen mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben (3. ábra). 3. ábra Mennyit tehet egészségéért? Semmit sem tehet Keveset tehet Sokat tehet Nagyon sokat tehet ffi 18- A tanulók kivétel nélkül úgy vélik, hogy sokat tehetnek egészségükért, a leginkább borúlátó a nyugdíjasok csoportja, a dolgozók jellemzően úgy vélik (84,2%), hogy sokat tehetnek egészségükért. A diplomások 95,5%-a szerint sokat, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek fele (47,2%) épp ellenkezőleg, úgy gondolja, hogy semmit, vagy keveset tehetünk egészségünkért. Leginkább a rossz szubjektív anyagi helyzetben élők vélik úgy, hogy alig tehetnek az egészségükért. 5

6 DOHÁNYZÁS A megkérdezettek fele (5,9%) sosem, 28,1%-a pedig rendszeresen dohányzik. A férfiak 3%-a, a nők 26,5%-a rendszeres dohányzó. Az alkalmi dohányosok körében szinte elhanyagolható a különbség nők és férfiak tekintetében, nem úgy a leszokottak körben, ahol a férfiak 24,3%-a, a nők 12,1%-a képviselteti magát, azaz kétszer annyi férfi szokott le, mint amennyi nő. Sosem dohányzott a nők 58,7%-a és a férfiak 42%-a. A fiatalok 38,9%-a rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik, 52%-a sosem füstölt még. A legidősebb korosztály 9,8%-a rendszeresen, 72,3%-a sosem dohányzott, 17,9%-a leszokott. Az alkalomszerűen dohányzók csoportjában jellemzően a fiatal generáció képviselteti magát, 6,1%-os a csoporton i arányban. Ha nként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a fiatal férfiak 33,6%-a rendszeresen dohányzik, s ők vannak legnagyobb arányban az alkalomszerűen rágyújtók táborában. A rendszeresen dohányzók csoportjában azonban a középkorú nők képviseltetik magukat a legnagyobb arányban (35,5%). Az idős férfiak 18,8%-a, az idős nők 4,4%-a napi rendszerességgel füstöl. Az idős nők közel 92,9%-a sosem gyújtott rá (4. ábra). Dohányzás gyakorisága rendszeresen alkalomszerűen leszokott Sohasem dohányzott 4. ábra férfi nő ffi 18- A rendszeresen dohányzók táborában a szakmunkásképzőt végzettek képviseltetik magukat a legnagyobb arányban (39,9%), a diplomásoknak 25,2%-os a csoporton i aránya. A jónak vélt anyagi helyzetűek közül senki nem tartozik a rendszeresen füstölők közé, szemben a nagyon rossz anyagi helyzetűek csoportjával, ahol minden második megkérdezett rendszeres dohányos. A munkanélküliek között a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya (5,1%), sosem dohányzott a tanulók 78,2%-a. ALKOHOLFOGYASZTÁS Majdnem minden nap iszik alkoholt a megkérdezettek 4,2%-a. 12,3% hetente néhány alkalommal, 14% havonta, 29,6% ritkábban, mint havonta, és 39,9% egyáltalán nem ivott alkohol a saját bevallása szeriont az elmúlt egy évben. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak 29,5%-a fogyaszt alkoholt, szemben a nők 4,8%-ával, a különbség szignifikáns. 6

7 onként tekintve legnagyobb arányban az idős férfiak (18,8%) tartoznak a naponta ivók táborába, szemben a 65 év feletti nők 2,8%-os jelenlétével, a különbség itt is szignifikáns. A fiatalok jellemzően alkalomszerűen fogyasztanak alkoholt (5. ábra). 5. ábra Alkoholfogyasztás gyakorisága nem fogyaszt alkalmi fogyasztó mértékletes ivó nagyivó férfi nő ffi 18- A GYES-, GYED-, GYET-en lévők 72,5%-a, a rokkantnyugdíjasok 58,6%-a nem ivott alkoholt a felmérés előtti egy évben. A tanulók jellemzően havonta 1-2 alkalommal isznak, a minden nap ivók táborában a nyugdíjasok vannak a legnagyobb többségben. Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók közé, mely csoportban, a legnagyobb arányban szakmunkásképző iskolát végzetteket találunk. A szubjektív anyagi helyzetet tekintve a jó körülmények között élők közül senki nem vallotta, hogy naponta fogyasztana alkoholt. TÁPLÁLKOZÁS A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik valamilyen ismerettel az egészséges táplálkozás alapelveit illetően. Az iskolázottság növekedésével nő az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete. A megkérdezettek 1,2%-a egyáltalán nem követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit a hétköznapokban, míg 5,5% teljes körűen érvényesít azokat. A férfiak összességében jóval nagyobb arányban hanyagolják ezen szempontokat napi étkezéseik során (15%), mint a nők (6,1%) (3. táblázat). 3. táblázat Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek érvényesítésének igénye k szerint, % Nem figyelek oda mennyire egészséges a táplálkozásom Ritkán befolyásolja a döntésemet, hogy mi az egészséges tápl. Amennyire lehet előnyben részesítem az egészséges táplálékok Teljesen ezek alapján táplálkozom Összesen Férfi 15 33,3 47,2 4,5 1 Nő 6,1 23,8 63,7 6,4 1 Összesen 1,2 28,2 56 5,5 1 A felmérés adatai azt mutatják, hogy a korévek előre haladtával, az iskolázottság mértékének növekedésével egyre elterjedtebb az egészségtudatos táplálkozás gyakorlata. A GYES, GYET, GYED-en lévők között a legnagyobb azok aránya (72,5%), akik igyekeznek az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően étkezni, szemben a gazdaságilag aktív 7

8 státusúak 52,5%-os csoporton i arányával. A megélt anyagi helyzet minőségének emelkedésével nő azok aránya, akik teljes körűen az egészségtudatos táplálkozás gyakorlatát érvényesítik a mindennapokban. A megkérdezettek az utóbbi hónapot tekintve 58,9%-a naponta, 35,4%-a hetente többször is fogyasztott friss gyümölcsöt és nyers zöldséget. Az utóbbi 3 hónapban közel 7% fogyasztott hetente többször is főzelékféléket, 92,4%% naponta, vagy hetente többször is fogyasztott baromfihúst, 22,5% halat, 74,5% sajtot, túrót, 85,6% tejet, tejterméket, és több mint 8% tojást. A válaszadók fele soha nem fogyasztott még Graham-, magvas, barna kenyeret. A megkérdezettek 45%-a ritkábban, mint hetente fogyaszt olajos magvakat. A válaszadók 21,4%-a betegsége miatt diétát tart, ezen csoporton 33,4% cukorbetegség diétáját, 3,3% szír szegény étrendet és 13,9% epekímélő étrendet tart. A válaszadók 3,7%-a vegyesen használ állati és növényi zsiradékot az otthoni főzés során, 55,7% csak olajat, 11,2% zsírt vagy szalonnát. Minél fiatalabb a megkérdezett, minél magasabb az iskolai végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olajat használ. A 65 év felettiek 14,9%-a használ csak zsírt vagy szalonnát. TESTMOZGÁS Szabadidejében a megkérdezettek közel 95%-a végez naponta, vagy hetente legalább egyszer testmozgást, nők és férfiak egyenlő arányban, legnagyobb arányban a középkorú férfiak. Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében (6. ábra). Szakmunkásképző iskolát végzettek 56%-a legalább naponta egyszer végez testmozgást, szemben a diplomások 31,3%- os csoporton i arányával. 6. ábra Testmozgás gyakorisága Legalább naponta egyszer Legalább hetente egyszer Ritkábban, mint havonta Hetente többször, de nem minden nap Legalább havonta egyszer Soha férfi nő ffi 18- Korlátozottság, betegségek A megkérdezettek 6,7% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 36,8%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely valamilyen mértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. Az életévekkel ez az arány egyre nő, az idős nők 68,9%-a, az idős férfiak fele számolt be valamilyen mértékű akadályoztatásról (7. ábra). A válaszadók 85,5%-a több mint egy éve valamilyen panasszal él, mely korlátozza a 8

9 mindennapi életvitelben, a szakmunkásképzőt végzettek és a rossz anyagi körülmények között élők körében a legmagasabb ugyanezen választ adók aránya. 7. ábra Van-a valami panasza, betegsége? nincs panasza kismértékű korlátozottság nagymértékű korlátozottság férfi nő ffi 18- Súlyos fizikai korlátozottságról a férfiak 8,7%-a, a nők 19,6%-a számolt be. A korlátozottak csoportonkénti aránya a korévek előrehaladtával nő (8. ábra). A megkérdezettek a legnagyobb arányban az önellátás és mozgás korlátozottságáról számoltak be. Súlyosan, vagy enyhén korlátozott önellátásában az idősek 6%-a. 8. ábra Fizikai korlátozottság mértéke egészséges közepes korlátozottság súlyos korlátozottság Válaszadók megoszlása, % férfi nő ffi 18- TESTTÖMEG A megkérdezettek közel 6%-a túlsúlyos, vagy elhízott, valamivel jobban érinti ez a probléma a férfiakat, mint a nőket. Normál testsúlyú a megkérdezettek 37,1%-a, és kórosan sovány 3%, mely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (12,1%), ugyanakkor körükben a legnagyobb arányú a normál jellegű testalkat is (9. ábra). 9

10 9. ábra Testtömeg sovány(-18,5) normál(18,5-25) túlsúlyos(25-3) elhízott(3+) Válaszadók megoszlása, % férfi nő ffi 18- Az iskolai végzettség tekintetében az adatok azt mutatják, hogy valamelyest csökken az iskolázottság növekedésével a túlsúlyosak, és elhízottak aránya. A tanulók körében a normál testalkatúak arány 6%-os, ám körükben a legnagyobb arányú a kórosan soványak jelenléte is (,6%). BETEGSÉGEK A megkérdezettek körében a legnagyobb arányban a magas vérnyomás és az izületi gyulladás diagnosztizált, az előbbi csoportban nagyobb arányú a férfiak jelenléte, az utóbbiban a nőké. MAGAS VÉRNYOMÁS A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében 3%-körüli, jellemzően az idősebbeket sújtja. Csoporton a nők aránya 6,8%-os, a férfiaké 63,8%-os. Az alacsony iskolai végzettségűek (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton i aránya 5,8%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (45,6%) betegsége jellemzően. A diagnózis felállítása a megkérdezettek 3,5%-ánál egy éven történt. Közgyógyellátottak (38,7%) valamint az öregségi- (59,1%) és rokkantnyugdíjasok (57,2%) körében nagy arányában szenvednek a magas vérnyomástól. ALLERGIA, ASZTMA Diagnosztizált allergiás megbetegedése a megkérdezettek 14,4%-ának, a férfiak 11,9%-ának és a nők 16,7%-ának van. Az idős nők 18,5%-a szenved allergiától, szemben az azonos korcsoportú férfiak 11%-os csoporton i jelenlétével. A megkérdezettek 9,7%-a szenved asztmában, különös tekintettel a középkorú nőkre. Legnagyobb arányban a rosszabb anyagi helyzetűek és alacsony iskolázottságúak körében elterjedt, a különbségek azonban nem szignifikánsak. SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ 1

11 A megkérdezettek 15,9%-a, a férfiak 11,4%-a, a nők 19,9%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen az időskorú nők (35,2%). Jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők érintettek. Közgyógyellátottak körében 24,8%, a rokkantnyugdíjasok körében kiemelkedően sokan (54,9%) szenvednek depressziótól. CUKORBETEGSÉG A megkérdezettek 11,1%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek érintettek (29%). A diagnosztizált betegek 9,7%-a férfi, 12,4%-a nő. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek,5%-a cukorbeteg, egyben körükben a legelterjedtebb a betegség. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében a megkérdezettek 8%-ának van cukorbetegsége, illetve a rendszeres gyógyszerszedők 16%-a érintett. Gazdasági aktivitás alapján leginkább a nyugdíjasok körében elterjedt. CSONTRITKULÁS A megkérdezettek 8,6%-a szenved csontritkulásban. Jellemzően az idős nőket (26%), a nyugdíjasokat, a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja ez a fajta betegség. GYOMORFEKÉLY A megkérdezettek 5,4%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az időseknél, különösen a férfiaknál (1,6%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. Közgyógyellátottak körében 1%. A szubjektív anyagi helyzet javulásával kisebb az esélye a betegség kialakulásának, iskolázottság tekintetében nincs jelentős különbség a 8 általános iskolát végzettek és a felsőfokú képzésben részvettek között. MIGRÉN A megkérdezettek 11,7%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben 17,7% panaszkodik gyakori fejfájásra. A nők 12,5%-a, a férfiak 1,9%-a szenved migréntől, különösen az idős nők. A migrén a nagyon rossz anyagi körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak betegsége leginkább, a különbség nem szignifikáns. Közgyógyellátottak körében 18,8%. IZÜLETI GYULLADÁS A megkérdezettek 26,2%-a érintett. A férfiak 25,3%-a, a nők 26,9%-a szenved diagnosztizált izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával jelentősen nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 44,1%-a, az idős nők 51,2%-a érintett. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében (42,8%), közgyógyellátottak (33,3%), gyógyszert szedők (35,7%) és a nyugdíjasok körében a (öregségi ny. 45,9%, rokkant ny. 59,7%) a legjellemzőbb. Nagyon rossz anyagi helyzetűek körében 35,8% körüli, jó, vagy nagyon jó anyagi helyzetűek körében pedig 19,2%-os az érintettség, a különbség nem szignifikáns. MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS 11

12 A megkérdezettek 19,3%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (28,6%), azon is a nőkre (36,8%). Szívroham, vagy szívinfarktus tekintetében érintett a megkérdezettek 3,9%-a, különösen az idős nők (11%). Agyvérzésben, agyérgörcsben a megkérdezettek 4,9%-a érintett. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb, szignifikáns a különbség a 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek és a diplomások között. Egészségügyi ellátás igénybevétele A kistérségben élők 24,4,%-a az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 27,8%-a és a nők 21,4%-a), 54,5% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 66,6%-a, a nők 43,8%-a). A háziorvoshoz fordulások átlagos száma az elmúlt 12 hónapban 4,4 alkalom a férfiak esetében, 5 alkalom a nők esetében. Tehát az orvoshoz fordulási szokások nként és korcsoportonként is valamelyest eltérőek, szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek, illetve valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban keresték fel háziorvosukat, illetve a különféle szakrendeléseket. (1. ábra) Átlagos orvos-beteg találkozások száma az elmúlt 1 évben 1. ábra Háziorvos Szakorvos Válszok megoszlása,% férfi nő ffi 18- Az aktív dolgozókhoz képest az inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat, de a különbség csak a rokkantnyugdíjasok esetében szignifikáns. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek közel 21,4%-a járt legalább egyszer üzemorvosánál, közel 9,7%-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét, leggyakrabban a középkorú nők (%). A paramedikális egészségügyi szolgáltatásokat a nők 3,7%-a, a férfiak 6,4%-a vette igénybe a referencia időszakban. A kistérség lakói közül elsősorban a középkorúak igényelték gyógytornász segítségét. A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál (62,3%). A fiatal nők és férfiak fele legalább egyszer részesült fogászati ellátásban. A fogorvost leginkább elkerülők jellemzően az idős nők, 86,6%-uk egyszer sem volt fogorvosi szakrendelésen az elmúlt egy évben (11. ábra). Az iskolázottság növeli a rendszeres fogorvoshoz járás valószínűségét. Szignifikáns eltérés mutatkozik a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek, valamint a más, magasabb iskolai 12

13 végzettséggel rendelkezők fogorvosi ellátás iránti igényét tekintve. A fogászati szolgáltatások rendszeresebb igénybevételének gyakorlata gyenge összefüggést mutat a szubjektív anyagi helyzet minőségével. 11. ábra Fogorvosi vizsgálat gyakorisága Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem járt férfi nő ffi 18- KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során a megkérdezettek 17%-át kezelték kórházi fekvőbetegként. A korévek előrehaladtával nő a kórházban töltött napok száma (12. ábra). A megkérdezett tanulók közül senkit nem kezeltek kórházban az adott referencia időszakban, a rokkantnyugdíjasok 46,7%-a legalább egy napot töltött kórházban, az aktív státuszúak 7,9%-ára igaz ez. 12. ábra Kórházban töltött napok száma Nem volt ffi 18- Betegségek karbantartása A megkérdezettek 48%-ának 3 hónapon beül mérte vérnyomását orvos vagy nővér. Soha nem mérték meg vércukorszintjét a megkérdezettek 17,4%-ának, koleszterinszintjét a válaszadók 23,4%-ának (13. ábra). 13. ábra 13

14 Utolsó szűrővizsgálat időpontja hónapon Fél éven Egy éven Régebben Soha Egy hónapon Fél éven Egy éven Több mint egy éve Sohasem mérték Fél éven Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem mérték Vérny omás mérés Vércukorszint-mérés Koleszterinszint mérés VÉRNYOMÁSMÉRÉS A korévek előrehaladtával egyre nő azok aránya, akiknél 3 hónapon mérte vérnyomását orvos vagy nővér, 65 év felettiek 67,3%-ának (14. ábra). Iskolázottság tekintetében nincs jelentős különbség. A gyógyszert szedők 4,8%-ának mérték vérnyomását 3 hónapon. A megkérdezettek több mint fele rendelkezik saját vérnyomásmérővel. A válaszadók felére jellemző az otthoni, rendszeres vérnyomásmérés. 14. ábra Vérnyomásmérés gyakorisága 3 hónapon Fél éven Egy éven Régebben Soha férfi nő ffi 18- KOLESZTERIN/VÉRZSÍRSZINT MEGHATÁROZÁS A betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább az idős nőkre a legjellemzőbb (4,6%), a megkérdezettek 32,5%-ának mérték koleszterinszintjét fél éven (15. ábra). 15. ábra 14

15 Koleszterinszint mérésének gyakorisága Fél éven Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem mérték Válasz o k m eg o sz lása, % férfi nő ffi 18- VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS Sosem mérték vércukorszintjét a megkérdezettek 17,4%-ának, ugyanakkor egy éven, vagy annál rövidebb időn 53,7%-nak mérték meg. Az elmúlt 12 hónapban a nők 58,5%-a, és a férfiak 48,1%-a legalább egyszer részt vett vércukorszint meghatározáson. Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik (16. ábra). Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében (27,4%) magasabb azok aránya, akik egy hónapon ellenőriztették vércukor szintjüket, mint azok csoportjában, akik nem közgyógyellátottak (14,3%). Gyógyszert szedők körében,7%-os arányban válaszolták azt, hogy egy hónapon mérték vércukorszintjüket, a gyógyszert nem szedők körében ez az arány 6,9%-os. 16. ábra Vércukorszintmérés gyakorisága Egy hónapon Fél éven Egy éven Több mint egy éve Sohasem mérték férfi nő ffi 18- NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A felmérést megelőző évben a nők 46,3%-a járt nőgyógyásznál, ez az arány a korévek előrehaladtával csökken, egy éven nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 83,9%-a fordult meg (17. ábra). A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az iskolázottság 15

16 befolyásolja, a 8 általánost végzettek és a legalább érettségizettek csoportja között e tekintetben szignifikáns a különbség, másképpen: minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy egy éven megfordult nőgyógyásza rendelőjében, az érettségizetteknél ez az arány 73,6%-os szemben a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 24,1%-os csoporton i arányával. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők felétől vettek kenetmintát egy éven (17. ábra). A vizsgálaton való részvétel valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő, szignifikáns a különbség a diplomások és a 8 általánost végzettek csoportjai között. A vizsgálat kezdeményezésének okát tekintve a célpopuláció jellemzően saját indíttatásból, azaz saját egészségének védelmében kereste fel nőgyógyászát, akárcsak a legfiatalabbak. Az emlőrákszűrés történt egy éven a középkorú nők 4%-ánál, 3%-nál azonban sohasem (17. ábra). A célcsoport közel háromnegyede azért vett részt a szűrésen, mert behívót kapott, a fiatalabb korosztály jellemzően nőgyógyásza ajánlására jelent meg a vizsgálaton. Nőgyógyászati szűrések 17. ábra Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem Egy éven Két éven Három éven Régebben Soha Egy éven Két éven Régebben Soha Nőgyógyászati vizsgálat Méhnyakrák-szűrés Emlőrák-szűrés SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a célcsoport fele kapott behívót, ahol a behívottak fele jelent meg. Összesen 29,1%-os volt a behívottak időhiányra hivatkozott távolmaradása. 53,2%-os volt azon otthonmaradók aránya, akik arra hivatkoztak, hogy már részt vettek a tárgyévbeni rendszeres szűrésen, vagy nem sokkal később a behívó érkezése után amúgy is készült kenetlevétel. Keveseket (1%) tartott otthon a szűrés vélt értelmetlensége és a célpopuláció megkérdezettjei közül 3,7%-ot tartott távol a szűrés okozta kellemetlenség. Az elmúlt két év során a kistérség 45- év közötti nő lakosainak 74,4%-a kapott behívót emlőrák-szűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport háromnegyede jelent meg. A célcsoport 15%-a hivatkozott arra távolmaradásakor, hogy ez nem fontos, 7,1%-nak nem volt ideje elmenni, 23,9% azért maradt távol, mert már részt vett az adott évben szűrésen. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK 16

17 Az elmúlt egy év során a megkérdezettek 6,2%-a fizetett természetgyógyászati kezelésért saját egészsége érdekében, 1. Ft fölött költött a férfiak,5%-a, a nők 2,8%-a. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, útiköltségként a megkérdezettek 26,7%-a költött az elmúlt év során, legtöbbet a középkorúak. Egészségmegőrző szolgáltatásokra, például fittness klubra, tornára, úszásra, gyógyfürdőre, vagy gyógymasszázsra az elmúlt egy év során a megkérdezettek 19,2%-a költött, 8,6%-a 1. Ft fölött. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek jóval mérsékeltebben költenek saját egészségük érdekében, mint a diplomások, mely különbség szignifikáns. A megkérdezettek 27,2%-a költött szemüvegre, vagy kontaktlencsére, a nők valamivel többet, mint a férfiak. 9,2% gyógyászati segédeszközre szánt pénzt, 24,6% fogászati ellátásra, 12,9% 1. Ft fölött. Gazdasági aktivitás, munkahelyi ártalmak A térség 18 év feletti lakóinak 45,4%-a dolgozik. A lakosság 35,7%-a nyugdíjas (4. táblázat). Dolgozik Munkanélküli A kistérség lakóinak gazdasági aktivitása, % GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi Rokkantnyugdíjas nyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatási hallgató 45, ,1 11,6 5,5 6,4 4. táblázat Egyéb A 18- év közötti férfiak 38,7%-a munkanélküli, szemben az azonos életkorú nők 4,3%-os csoporton i arányával. A középkorú férfiak 66,6%-a rokkantnyugdíjas, szemben a nők 38,5%-ával. Rokkantnyugdíjas a fiatal férfiak 5,8%-a. A kistérségben 1%-os a tanulói státuszban lévők jelenléte, a fiatal nők 38,8%-a gyermekgondozási támogatásban részesül (5. táblázat). Munkanélk üli, nem talál munkát GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi nyugdíjas Inaktivitási mutatók, % Rokkant nyugdíja s Tanuló vagy felsőokt atási hallgató Háztart ásbeli Segítő családt ag Szociális segélyt kap, egyéb eltartott, családja támogatja Ápolá si díjban része sül 5. táblázat Egyéb ffi 18-38,7 5,8 43,9 5,8 5,8 1 5,8 11,9 66,6 3,1 3,1 9,4 1 ffi ,5 4,5 1 nő18-4,3 38,8 41,6 4,2 11,3 1 3,6 6,3 31,7 38,5 8,6 5,7 1, ,1 6,3 17 1,7 3,3 1 Összesen 5,5 7,4 44,1 21,2 1 1,9,4 3,3,8 5,4 1 Összes en A megkérdezettek 73,3%-a teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb arányban a fiatal nők. Részmunkaidőben 12,7% dolgozik, különös tekintettel az idős nőkre, akik kivétel nélkül ebben a munkaformában foglalkoztatottak. Saját vállalkozásában dolgozik 11,8%, legnagyobb arányban az idős férfiak, alkalmi munkából 2,3% él (6. táblázat). Foglalkoztatottak munkájának jellege, % 6. táblázat 17

18 Alkalmazott teljes munkaidőben Alkalmazott részmunkaidőben Saját vállalkozásában dolgozik Alkalmi munkából, megbízásokból él Összesen ffi 18-67,5 13,6 9,6 9,3 1 7,3 14,2 15,6 1 ffi nő 18-86,4 9 4,5 1 79,6 11,2 9, Összesen 73,3 12,7 11,8 2,3 1 Nem mezőgazdasági szakmunkásként dolgozik 29,8%, jellemzően a férfiak. A nők legnagyobb arányban a nem mezőgazdasági szakmunkás és a nem diplomához kötött munkakörökben foglalkoztatottak a kistérségben (7. táblázat). 7. táblázat Alkalmazottak, % felső vezető (oszt. vezető felett) középv ezető (oszt. vezető ) alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt) közvetle n termelés irányító (műveze tő) diplomá hoz kötött nem diplomá hoz kötött szakmu nkás (nem mezőga zdasági ) betanítot t munkás (nem mezőga zdasági) segédm unkás (nem mezőga zdasági ) mezőga zdasági fizikai Egyéb, nem tudja kódoln i férfi 5 6,3 9,7 6,1 14,9 32,8 8,5 7,2 4,9 4,6 1 nő 6 5,1 1,1 1,1,1 27,3 26,4 6,1 1,3 1,4 4 1 Össz 5,5 5,7,5 5,7 12,6,7 29,8 7,3 4,5 3,3 4,3 1 Össz esen Legnagyobb arányú a jelenlét (42%) a szolgáltató szektorban. Szellemi szabadfoglalkozású 21,4%, különös tekintettel a nőkre (8. táblázat). A megkérdezettek 18,5%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, különös tekintettel a középkorúakra. 8. táblázat Önállók, vállalkozók, % mezőgazdasági gazdálkodó termelő tevékenységet folytat kereskedő szolgáltató szellemi szabadfoglalkozású Összesen férfi 11,9 19,2 9,4 41,7 17,7 1 nő 4 3,1 21,9 42,4 28,7 1 Összesen 9,2 13,7 13, ,4 1 MUNKAVÉGZÉS SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE A gazdaságilag aktívak 79%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, csupán a megkérdezettek 21%-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű terhelés, mely terhelés minden második nőt komolyan igénybe vesz. (9. táblázat). Ebben a vonatkozásban nincs szignifikáns különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket valamivel fokozottabban érinti a munkahelyi pszichés terhelés. Pszichikai terhelés mértéke a munkahelyen, % 9. táblázat 18

19 Teljes Részben Kis Egyáltalán Összesen mértékben mértékben nem 18- év közötti férfi 23,7,9 4,9 36, év közötti férfi 44 25,2 9 21, év fölötti férfi 33,3 33,3 33, év közötti nő 53,4,3 16,1 1, év közötti nő 42,1 29,9 15,4 12, év fölötti nő 1 1 Összesen 39,4 27,9 11, A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság 59,8%-a valamilyen szintű fizikai terhelésnek, 29,3%-uk jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, különös tekintettel az idős férfiakra (1. táblázat). A fizikai terhelés elsősorban az alacsony iskolázottságú férfiakat érinti, s az adatokból az is jól látszik, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségű csoport közötti különbség e tekintetben szignifikáns. 1. táblázat Fizikai terhelés mértéke a munkahelyen, % Teljes mértékben Részben Kis mértékben Egyáltalán nem Összesen 18- év közötti férfi 21,1 25,9,8 32, év közötti férfi 31,4 14,2 16,2 38, év fölötti férfi 66,7 33, év közötti nő,3 8,5 1, év közötti nő,6 16,3 8,8 4, év fölötti nő 1 1 Összesen 29,3 16,7 13,9 4,2 1 A megkérdezettek negyede munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek az idős férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók felét érinti (11. táblázat). Poros munkahelyen elsősorban az idős férfiak dolgoznak. A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt. 11. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen I., % Légszennyezés, gázok, oldószerek Igen Nem férfi 28,8 71,2 nő 19,1 8,9 Összesen 24,5 75,5 Egyéb vegyi anyagok Igen Nem férfi nő 24,4 75,6 Összesen 23,6 76,4 Por Igen Nem férfi 54,2 45,8 nő 36,3 63,7 Összesen 46,4 53,6 A válaszadók harmada munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal, alacsonyan képzett, középkorú férfiakat veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás, mint munkaköri expozíció a megkérdezettek 19,5%-át érinti, különösen az idős férfiakat. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka is. A nők exponáltsága (61,%) több mint kétszerese a férfiakénak (26,2%). Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozott az említett tényező terhelését illetően, a diplomások kétharmada sorolta a számítógépes monitort 19

20 és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé (12. táblázat). 12. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen II., % Rázkódás, vibráció Igen Nem Férfi 29,3 7,7 Nő 7,2 92,8 Összesen 19,5 8,5 Sugárzás Igen Nem Férfi 7,3 92,7 Nő 17,1 82,9 Összesen 11,6 88,4 Alacsony, vagy magas légnyomás Igen Nem Férfi 4,4 95,6 Nő 3,5 96,5 Összesen 4 96 Magas zajszint Igen Nem Férfi 5,3 49,7 Nő 18,5 81,5 Összesen 36,2 63,8 Magas, vagy alacsony hőmérséklet Igen Nem Férfi 37,6 62,4 Nő 19,5 8,5 Összesen 29,6 7,4 Fényviszonyok, számítógépes monitor Igen Nem Férfi 26,2 73,8 Nő 61,7 38,3 Összesen 41,8 58,2 ***