PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

Átírás

1 PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

2 I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: január 13. április A mintanagyság: 407 fő 3. A kapott eredmények a minta jellegéből (online adatgyűjtés) nem tekinthető reprezentatívnak 4. A kutatás témája: a kistelepülések lakosainak pénzügyi kultúrája 5. A kutatási probléma: (a) a kistelepülések lakói milyen arányban vesznek igénybe különböző pénzügyi szolgáltatásokat (b) a pénzügyi szolgáltatások igénybe vétele terén milyen eltérések vannak a különböző lakossági (társadalmi) csoportok között (c) a kistelepülések lakóit milyen pénzügyi magatartási formák jellemzik (d) a pénzügyi magatartási formák tekintetében milyen különbségek mutathatók ki a különböző lakossági (társadalmi) csoportok között (e) milyen összefüggések mutathatók ki az egyes pénzügyi szolgáltatások és a pénzügyi magatartási formák között

3 4. Ennek megfelelően az alkalmazott kérdőív három nagyobb egységre tagolódott: 4.1 Pénzügyi szolgáltatások (16+1 tétel): 1 lakossági folyószámla 2 bankkártya 3 hitelkártya 4 lakáshitel 5 személyi, áru, gépjármű hitel 6 szabad felhasználású jelzáloghitel 7 törlesztendő gyorskölcsön 8 magánnyugdíjpénztári tagság 9 önkéntes nyugdíjpénztári tagság 10 lakásbiztosítás 11 gépjármű biztosítás 12 életbiztosítás 13 bankbetét valamely pénzintézetnél 14 részvény befektetés 15 állampapír, kötvény 16 befektetési alap/jegy 17 internetes ügyintézési lehetőség pénzügyekben 4.2 Pénzügyi magatartás 1. Általános informáltság pénzügyi, gazdasági kérdésekben 2. Döntéshozatali mód pénzügyi szolgáltatás igénybe vétele esetén 3. Befektetői magatartás 4. Informáltság tanács kérése ügyében 5. Informáltság panasz megtétele ügyében 4.3 A megkérdezett szocio-demográfiai jellemzői 1. Korcsoport 2. Nem 3. Iskolai végzettség 4. Közös háztartásban élők száma 5. Jövedelmi helyzet 5.1 Egy főre eső háztartási jövedelem 5.2 Takarékoskodási lehetőség 5.3 Jövedelmi krízishelyzet előfordulása: nem jutott pénz ennivalóra rezsire fűtésre hiteltörlesztésre 5.4 Szubjektív jövedelmi helyzet 6. A háztartás anyagi helyzetének változása

4 II. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBE VÉTELE 1. Van-e folyószámlájuk? 1 nem, korábban sem 76 18,7 2 nem, de korábban 25 6, ,2 ÖSSZESEN Van-e folyószámlájuk? 75, ,7 6,1 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,8 2,00 van nekik ,2 ÖSSZESEN Van-e folyószámlájuk? 75, ,8 nem rendelkeznek vele van nekik

5 Szocio-demográfiai összefüggések a lakossági folyószámlával való rendelkezés terén 1. Iskolai végzettség: minél magasabb az iskolai végzettség szintje, annál nagyobb arányú (az általános iskolai végzettségűek körében 51, a diplomások körében viszont 91 százalékos). 2. Háztartás méret: minél nagyobb a háztartás mérete, annál nagyobb arányban fordul elő (egyszemélyesben 57 %, az ötfős vagy nagyobb háztartásokban 86 %). 3. Életkor: a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében alacsony (54 %), más korcsoportokban változó mértékben %..

6 2. Van-e bankkártyájuk? 1 nem, korábban sem 75 18,4 2 nem, de korábban 25 6, ,4 ÖSSZESEN Van-e bankkártyájuk? 75, ,4 6,1 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,6 2,00 van nekik ,4 ÖSSZESEN Van-e bankkártyájuk? 75, ,6 nem rendelkeznek vele van nekik

7 Szocio-demográfiai összefüggések a bankkártyával való rendelkezés terén 1. Iskolai végzettség: minél magasabb az iskolai végzettség szintje, annál nagyobb arányú (az általános iskolai végzettségűek körében 51, a diplomások körében viszont 95 százalékos). 2. Háztartás méret: minél nagyobb a háztartás mérete, annál nagyobb arányban fordul elő (egyszemélyesben 37 %, a négy fős nagyobb háztartásokban 86 %). 3. Jövedelmi helyzet: minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (50 ezer forint alatt 63 %, 100 ezer forint felett 90 %). 4. Életkor: a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében a legalacsonyabb (49 %), a 40 év alattiak körében a legmagasabb (85-86 %).

8 3. Van-e hitelkártyájuk? 1 nem, korábban sem ,1 2 nem, de korábban 61 15, ,9 ÖSSZESEN Van-e hitelkártyájuk? 7 65, ,0 19,9 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,1 2,00 van nekik 81 19,9 ÖSSZESEN Van-e hitelkártyájuk? 10 80, ,9 nem rendelkeznek vele van nekik

9 Szocio-demográfiai összefüggések a hitelkártyával való rendelkezés terén Ezen a téren nincsenek olyan erős összefüggések, mint az előzőek esetében, tehát komoly szerepet játszhatnak sajátos személyes vagy élethelyzetbeli tényezők. 1. Iskolai végzettség: minél magasabb az iskolai végzettség szintje, annál nagyobb arányú (az általános iskolai végzettségűek körében 10, a diplomások körében viszont 33 százalékos). 2. Életkor: a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében a legalacsonyabb (9 %), a többi korcsoportban százalékos.

10 4. Van-e lakáshitelük? 1 nem, korábban sem ,5 2 nem, de korábban 83 20, ,1 ÖSSZESEN Van-e lakáshitelük? 58, nem, korábban sem nem, de korábban 20,4 21,1 1,00 nem rendelkeznek vele ,9 2,00 van nekik 86 21,1 ÖSSZESEN Van-e lakáshitelük? 78, ,1 nem rendelkeznek vele van nekik

11 Szocio-demográfiai összefüggések a lakáshitellel való rendelkezés terén 1. Életkor: sajátos mintázata van a korcsoportok szerinti gyakoriságoknak: az idősebbek (az 50 év felettiek) körében a legalacsonyabb (10 %), ennél magasabb a 30 év alattiak között (23 %), a legmagasabb a középgeneráció tagjai között (41-50 éves: 25 %; éves: 33 %9). 2. A háztartás anyagi helyzetének romlása: szociológiailag figyelemre méltó, hogy azok körében a legmagasabb (29 %9), akik szerint háztartásuk anyagi helyzete romlott az elmúlt egy évben; ugyanakkor akiknél javult, ott 18 %, akiknél nem változott ott pedig 11 %. Ez jól mutatja, hogy a lakáshitel terhei milyen komoly hatást gyakorolnak a háztartások anyagi helyzetének alakulására.

12 5. Van-e más (személyi, áru-, gépjármű) hitelük? 1 nem, korábban sem ,0 2 nem, de korábban , ,7 ÖSSZESEN Van-e más (személyi, áru-, gépjármű) hitelük? 57, ,3 17,7 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,3 2,00 van nekik 72 17,7 ÖSSZESEN Van-e más (személyi, áru-, gépjármű) hitelük? 10 82, ,7 nem rendelkeznek vele van nekik

13 Szocio-demográfiai összefüggések az egyéb (személyi, áru, gépjármű) hitellel való rendelkezés terén E pénzügyi szolgáltatás tekintetében egyetlen szignifikáns összefüggés sem rajzolódott ki.

14 6. Van-e szabad felhasználású jelzáloghitelük? 1 nem, korábban sem ,3 2 nem, de korábban 38 9, ,3 ÖSSZESEN Van-e szabad felhasználású jelzáloghitelük? ,3 nem, korábban sem nem, de korábban 9,3 10,3 1,00 nem rendelkeznek vele ,7 2,00 van nekik 42 10,3 ÖSSZESEN Van-e szabad felhasználású jelzáloghitelük? 89, nem rendelkeznek vele van nekik 10,3

15 Szocio-demográfiai összefüggések a szabadfelhasználású jelzáloghitellel való rendelkezés terén Háztartás méret: minél nagyobb a háztartás mérete, annál nagyobb arányban fordul elő (az egy vagy kétfős háztartásokban 3-4 %, az ötfős vagy nagyobb háztartásokban 19 %).

16 7. Van-e gyorskölcsönük? 1 nem, korábban sem ,9 2 nem, de korábban 57 14, ,1 ÖSSZESEN ,9 Van-e gyorskölcsönük? ,0 7,1 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,9 2,00 van nekik 29 7,1 ÖSSZESEN Van-e gyorskölcsönük? 92, nem rendelkeznek vele van nekik 7,1

17 Szocio-demográfiai összefüggések a gyorskölcsönnel való rendelkezés terén E pénzügyi szolgáltatás elsősorban jövedelmi szükséghelyzet esetén (különösen, ha ehhez még a hitelképesség hiánya is társul) jön szóba, s ezt látványosan bizonyítják adatfelvételünk eredményei is. 1. Szubjektív jövedelmi helyzet: a magukat nélkülözőként jellemzők (n=26!) körében a legmagasabb (23 %). 2. Egy főre eső jövedelem: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában (50 ezer forint alatt) a legmagasabb (16 %).

18 8. Van-e magánnyugdíjpénztári tag a háztartásban? 1 nem, korábban sem ,8 2 nem, de korábban , ,9 ÖSSZESEN Van-e magánnyugdíjpénztári tag a háztartásban? 6 52, ,3 18,9 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,1 2,00 van nekik 77 18,9 ÖSSZESEN Van-e magánnyugdíjpénztári tag a háztartásban? 10 81, ,9 nem rendelkeznek vele van nekik

19 Szocio-demográfiai összefüggések a magánnyugdíjpénztári tagság tekintetében E pénzügyi szolgáltatás tekintetében egyetlen szignifikáns függvényszerű összefüggés sem rajzolódott ki. Annyit megállapíthatunk, hogy átlag (19 %) feletti a 30 év alattiak (24 %), az érettségizettek (23 %), a kétfős háztartásban élők (23 %9, az ezer forint egy főre eső jövedelemmel rendelkezők (22 %), a jövedelmükkel takarékoskodni tudók (29 %) és a magukat gondok nélkül élőként jellemzők (n=28!) körében (36 %).

20 9. Van-e önkéntes nyugdíjpénztári tag a háztartásban? 1 nem, korábban sem ,1 2 nem, de korábban 63 15, ,5 ÖSSZESEN Van-e önkéntes nyugdíjpénztári tag a háztartásban? 68, nem, korábban sem nem, de korábban 15,5 16,5 nincs ,5 van 67 16,5 ÖSSZESEN Van-e ön kéntes nyugdíjpénztári tag a háztartásban? , , nincs van

21 Szocio-demográfiai összefüggések az önkéntes nyugdíjpénztári tagság tekintetében 1.Iskolai végzettség: a nem érettségizettek körében 10 %, az érettségizettek esetében 17 %, a diplomások között pedig 29 %. 2. Érdemben az átlag (17 %) feletti a éves korcsoportban (23 %), a négyfős háztartásban élők (224 %), a 100 ezer forint feletti egy főre eső jövedelemmel rendelkezők (25 %), a jövedelmükkel takarékoskodni tudók (30 %) és a magukat gondok nélkül élőként jellemzők (n=28!) körében (39 %), illetve akik szerint háztartásuk anyagi helyzete nem változott (23 %) avagy egyenesen javult (31 %).

22 10. Van-e lakásbiztosításuk? 1 nem, korábban sem ,8 2 nem, de korábban 38 9, ,9 ÖSSZESEN Van-e lakásbiztosításuk? 64, ,8 nem, korábban sem 9,3 nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,1 2,00 van nekik ,9 ÖSSZESEN Van-e lakásbiztosításuk? 64, ,1 nem rendelkeznek vele van nekik

23 Szocio-demográfiai összefüggések a lakásbiztosítással való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 43 %, a diplomások között már 81 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 44 %, a 100 ezer forint felettiek között már 88 %). 3. Életkor: értelemszerűen a legfiatalabb korcsoportban (30 év alattiak) a legalacsonyabb (51 %), a éves korcsoportban a legmagasabb (79 %), az ennél idősebb korcsoportúak között %.

24 11. Van-e gépjárműbiztosításuk? 1 nem, korábban sem ,1 2 nem, de korábban 29 7, ,7 ÖSSZESEN Van-e gépjárműbiztosításuk? 57,7 6 35,1 4 7,1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,3 2,00 van nekik ,7 ÖSSZESEN Van-e gépjárműbiztosításuk? 57, ,3 nem rendelkeznek vele van nekik

25 Szocio-demográfiai összefüggések a gépjárműbiztosítással való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 27 %, a diplomások között már 75 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 44 %, a 100 ezer forint felettiek között már 75 %). 3. Életkor: a legfiatalabb korcsoportban (30 év alattiak) a legalacsonyabb (55 %), aztán korcsoportonként nő az arány (60-ról 73 %-ra), a legidősebb korcsoportban viszont értelemszerűen visszaesik (40 %-ra). 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: azok körében, akiknél romlott: 51 %, akiknél javult: 81 %.

26 12. Van-e életbiztosításuk? 1 nem, korábban sem ,3 2 nem, de korábban 60 14, ,0 ÖSSZESEN Van-e életbiztosításuk? ,3 45,0 3 14,7 1 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,0 2,00 van nekik ,0 ÖSSZESEN Van-e életbiztosításuk? ,0 nem rendelkeznek vele van nekik 45,0

27 Szocio-demográfiai összefüggések az életbiztosítással való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, ha az iskolai végzettséget három kategória szerint vizsgálódjuk; e szerint a nem érettségizettek között 34 %, az érettségizettek esetében 50 %, a diplomások körében pedig 60 %. 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 28 %, a 100 ezer forint felettiek között pedig 60 %). 3. Érdemben az átlag (45 %) fölötti az arány azok körében, akik tudnak takarékoskodni jövedelmükkel (64 %), évesek (55 %), négyfős háztartásban élők (60 %), 100 ezer forint feletti egy főre eső jövedelműek (60 %), s akik háztartásának anyagi helyzete nem változott (60 %) avagy javult (57 %).

28 13. Van-e bankbetétjük? 1 nem, korábban sem ,6 2 nem, de korábban 61 15, ,4 ÖSSZESEN Van-e bankbetétjük? 65, nem, korábban sem 15,0 nem, de korábban 19,4 1,00 nem rendelkeznek vele ,6 2,00 van nekik 79 19,4 ÖSSZESEN Van-e bankbetétjük? 10 80, ,4 nem rendelkeznek vele van nekik

29 Szocio-demográfiai összefüggések a bankbetéttel való rendelkezés terén 1. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 13 %, a diplomások között 33 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 6 %, a 100 ezer forint felettiek között már 33 %). 3. Szubjektív jövedelmi helyzet: itt brutálisan erős az összefüggés, mivel a gondokkal küzdők (nélkülözők ill. hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzdők) körében ilyen igénybevétel elő sem fordul (0 %!), a jó helyzetűek (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) körében viszont 38 %. 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: azok körében, akiknél romlott: 9 %, akiknél javult: 34 %.

30 14. Van-e részvényük, befektetésük? 1 nem, korábban sem ,2 2 nem, de korábban 34 8, ,5 ÖSSZESEN Van-e részvényük, befektetésük? 10 89, ,4 2,5 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,5 2,00 van nekik 10 2,5 ÖSSZESEN Van-e részvényük, befektetésük? 97, nem rendelkeznek vele van nekik 2,5

31 Szocio-demográfiai összefüggések a részvénnyel, befektetéssel rendelkezés terén Legnagyobb meglepetésünkre, ezen a téren egyetlen közepesen erős vagy erős összefüggés sem rajzolódott ki. Az átlagot (2,5 %) érdemben meghaladó arányt csak néhány esetben mértünk: a diplomások és a takarékoskodni tudók körében 6-6 százalékot, a háztartásuk anyagi helyzetét javulóként jellemzők esetében 8 százalékot.

32 15. Van-e állampapírjuk, kötvényük? 1 nem, korábban sem ,0 2 nem, de korábban 36 8, ,2 ÖSSZESEN Van-e állampapírjuk, kötvényük? 10 87, ,8 4,2 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,8 2,00 van nekik 17 4,2 ÖSSZESEN Van-e állampapírjuk, kötvényük? 95, nem rendelkeznek vele van nekik 4,2

33 Szocio-demográfiai összefüggések az állampapírral, kötvénnyel rendelkezés terén Ezen a téren sem találtunk említésre méltó összefüggést. Az egyetlen érdekességet az mutatja, hogy itt fordítottnak látszik a kapcsolat az iskolai végzettséggel: a diplomások körében kiugróan alacsony (1 %!), míg a többiek esetében pedig 5-6 %.. Az átlagot (4,2 %) érdemben meghaladó arányt csak a takarékoskodni tudók (11 %), a jövedelmükből beosztással jól kijövők (8 %) és a háztartásuk anyagi helyzetét javulóként jellemzők (13 %) körében mértünk.

34 16. Van-e pénzük befektetési alapban, befektetési jegyben? 1 nem, korábban sem ,9 2 nem, de korábban 28 6, ,2 ÖSSZESEN Van-e pénzük befektetési alapban, befektetési jegyben? 10 90, ,9 2,2 nem, korábban sem nem, de korábban 1,00 nem rendelkeznek vele ,8 2,00 van nekik 9 2,2 ÖSSZESEN Van-e befektetési alap, befektetési jegyük? 97, nem rendelkeznek vele van nekik 2,2

35 Szocio-demográfiai összefüggések a befektetési alapba, befektetési jegybe fektetők esetében Ezen a téren sem találtunk említésre méltó összefüggést. Az átlagot (2,2 %) érdemben meghaladó arányt csak a takarékoskodni tudók (5 %) és a háztartásuk anyagi helyzetét javulóként jellemzők (5%) körében mértünk.

36 17. Van-e internetes ügyintézési lehetőségük pénzügyekben? 1 nem, korábban sem ,4 2 nem, de korábban 14 3, ,2 ÖSSZESEN Van-e internetes ügyintézési lehetőségük pénzügyekben? ,4 nem, korábban sem 3,4 nem, de korábban 45,2 1,00 nem rendelkeznek vele ,8 2,00 van nekik ,2 ÖSSZESEN Van-e internetes ügyintézési lehetőségük pénzügyekben? ,8 nem rendelkeznek vele 45,2 van nekik

37 Szocio-demográfiai összefüggések a pénzügyekben történő internetes ügyintézési lehetőség tekintetében 1. Életkor: csaknem minden korcsoportban hasonló (49-52%) arány fordul elő, ami aztán a legidősebbek (60 év felettiek) között értelemszerűen visszaesik (19 %-ra). 2. Iskolázottság: függvényszerű az összefüggés, tehát minél iskolázottabbak, annál nagyobb arányban fordul elő (az általános iskolai végzettségűek körében 23 %, a diplomások között már 74 %). 2. Jövedelmi helyzet: függvényszerű az összefüggés, tehát minél magasabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb arányban fordul elő (az 50 ezer forint alattiak körében 35 %, a 100 ezer forint felettiek között 60 %). 3. Természetesen van összefüggés a jövedelmi helyzet más mutatóival is: az átlagot (45,2 %) érdemben meghaladó arányt találunk a magukat jó helyzetűnek mondók (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) körében (53-64 %), a takarékoskodni tudók között (60 %) és a háztartásuk anyagi helyzetének javulását érzékelők körében (55 %).

38 III. PÉNZÜGYI KULTÚRA, MAGATARTÁS 1. Tájékozottság pénzügyi, gazdasági kérdésekben 1 egyáltalán nem vagyok tájékozott 31 7,6 2 nem különösebben vagyok tájékozott 92 22,6 3 is-is ,4 4 viszonylag tájékozott vagyok ,2 5 nagyon tájékozott vagyok 9 2,2 ÖSSZESEN Tájékozottság pénzügyi, gazdasági kérdésekben 4 35,0 36,4 31,2 3 25,0 22,6 15,0 1 5,0 7,6 2,2 egyáltalán nem vagyok tájékozott nem különösebben vagyok tájékozott is-is viszonylag tájékozott vagyok nagyon tájékozott vagyok 1,00 nem tájékozott ,2 2,00 is-is ,4 3,00 tájékozott ,4 ÖSSZESEN Tájékozottság pénzügyi, gazdasági kérdésekben ,2 36,4 33,4 nem tájékozott is-is tájékozott

39 Szocio-demográfiai összefüggések a pénzügyi, gazdasági kérdésekben való tájékozottságot illetően Meglepő módon, a magukat e téren tájékozottnak mondók aránya nem függ össze sem az iskolai végzettséggel, sem pedig az életkorral, összefügg viszont a jövedelmi helyzet három mutatójával. 1. Egy főre eső jövedelem: minél magasabb, annál nagyobb a magukat tájékozottnak mondók aránya (az 50 ezer forint alattiak körében 19 %, a 100 ezer forint felettiek között 47 %). 2. Szubjektív jövedelmi helyzet: a gondokkal küzdők (nélkülözők ill. hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzdők) körében %, a jó helyzetűek (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) körében viszont %. 3. A háztartás anyagi helyzetének alakulásában romlást észlelők esetében 26 %, a javulást érzékelők körében 52 %. 4. Átlagon felüli még a tájékozottak aránya a jövedelmükkel takarékoskodni tudók körében (50 %). Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal Legmagasabb a tájékozottak aránya a bankbetéttel (58%), a hitelkártyával (48 %) és az internetes ügyintézési lehetőséggel rendelkezők (44 %) körében.

40 2. Döntési mód pénzügyi szolgáltatás igénybe vételekor 1 ügyintézői tájékoztatás alapján 82 20,1 2 tanácsadói segítség igénybe vételével ,4 3 döntés a dokumentumok alapján 58 14,3 4 széleskörű tájékozódás utáni döntés ,2 ÖSSZESEN Döntési mód pénzügyi szolgáltatás igénybe vételekor 35,0 33,4 32,2 3 25,0 20,1 14,3 15,0 1 5,0 ügyintézői tájékoztatás alapján tanácsadói segítség igénybe vételével döntés a dokumentumok alapján széleskörű tájékozódás utáni döntés külső tanácsadó bevonásával 53,5 autonóm módon 45,5 53,5 54,0 52,0 5 48,0 45,5 46,0 44,0 42,0 4 külső tanácsadó bevonásával autonóm módon

41 Szocio-demográfiai összefüggések a pénzügyi szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó döntés jellegét (külső tanácsadó személy bevonásával avagy autonóm módon történő) illetően 1. Iskolai végzettség: az alacsonyabb iskolai végzettségűek az átlagosnál (54 %) magasabb arányban vesznek igénybe külső tanácsadó személyt (általános iskolai végzettségűek 75 %- os, a diplomások viszont csak 37 %-os arányban); ennek megfelelően a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban hoznak döntést autonóm módon (általános iskolai végzettségűek: 25 %, diplomások: 63 %). 2. Szubjektív jövedelmi helyzet: a gondokkal küzdők (nélkülözők ill. hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzdők az átlagosnál (54 %) magasabb arányban vesznek igénybe külső tanácsadó személyt (77-64 %), a jó helyzetűek (beosztással jól kijönnek ill. gondok nélkül élnek) esetében ez csak %; ennek megfelelően az autonóm módon történő döntéshozatal az átlagosnál (46 %) jobban jellemzi a jó helyzetűeket (53-68 %), szemben a gondokkal küzdők %-os arányával. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal A külső tanácsadót bevonó döntési típus leginkább a lakáshitellel (54 %) és a magánnyugdíjpénztári tagsággal (56 %) rendelkezők körében fordul elő; míg az autonóm döntési mód leginkább a bankbetéttel (69,6 %), az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (67 %), a hitelkártyával (65 %) és az internetes ügyintézési lehetőséggel rendelkezőket (70 %) jellemzi.

42 3. Befektetési attitűd 1 biztos hozam ,7 2 kockázatvállalás 42 10,3 ÖSSZESEN Befektetési attitűd 10 89, szerény, de biztos hozamra törekvés 10,3 kockázatvállalás

43 Szocio-demográfiai összefüggések a befektetési attitűd tekintetében Az egyetlen (nem túl erős) összefüggés életkori viszonylatban mutatkozott: a kockázatvállaló befektetési magatartás (10,3 %) valamivel jobban jellemzi a fiatalabb korcsoportúakat az idősebbekhez képest (a 30 év alattiak körében 16 %, a évesek esetében 11 %, az 50 év felettiek között 5 %, a 60 év felettiek csoportjában pedig szinte alig van jelen a maga másfél százalékával. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal A kockázatvállaló befektetési magatartás az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (18 %), a bankbetéttel (14 %) és az internetes ügyintézési lehetőséggel rendelkezőket (13 %) jellemzi átlag (10,3 %) feletti arányban.

44 4. Tudja-e kihez fordulhat tanácsért pénzügyi ügyletek, szolgáltatások megítélése során? ,4 2 nem ,6 ÖSSZESEN Tudja-e kihez fordulhat tanácsért pénzügyi ügyletek, szolgáltatások megítélése során? 8 64,4 6 35,6 4 nem

45 Szocio-demográfiai összefüggések a tanácsadással kapcsolatos informáltság tekintetében 1. Iskolázottság: az alacsonyabbtól a magasabb iskolázottsági szint felé haladva nő a az informáltság (nem érettségizettek: 50 %, érettségizettek: 74 %, diplomások: 80 %). 2. Jövedelmi helyzet: az alacsonyabbtól a magasabb - egy főre eső - jövedelmi csoport felé haladva nő az informáltság (50 ezer forint alattiak: 45 %, ezer forint: 58 %, 75 ezer forint felett: %). 3. Szubjektív jövedelmi helyzet: a rosszabbtól a jobb felé haladva nő az informáltság (gondokkal küzdők: 37 %, a jövedelmükből éppen hogy kijövők: 67 %, a gondok nélkül élők: 81 %). 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: a romlást érzékelőktől a javulásról beszámolók felé haladva nő az informáltság (romlott: 51 %, nem változott: 77 %, javult: 81 %). 5. Az átlagnál (64 %) lényegesen nagyobb arányban (82 %) vannak informáltak a jövedelmükkel takarékoskodni tudók között. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal Az átlagosnál (64 %) magasabb arányban vannak a tanácsadással kapcsolatosan informáltak a bankbetéttel (89 %), az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (79 %, az internetes ügyintézési lehetőséggel (78 %), az életbiztosítással (77 %) és a hitelkártyával rendelkezők (75 %) között.

46 5. Tudja-e hova fordulhat panasz esetén? ,8 2 nem ,2 ÖSSZESEN Tudja-e hova fordulhat panasz esetén? 56, , tudja 43,2 nem tudja

47 Szocio-demográfiai összefüggések a panasztételi lehetőséggel kapcsolatos informáltság tekintetében 1. Iskolázottság: az alacsonyabbtól a magasabb iskolázottsági szint felé haladva nő a panasztételi informáltság (nem érettségizettek: 43 %, érettségizettek: 67 %, diplomások: 70 %). 2. Jövedelmi helyzet: az alacsonyabbtól a magasabb - egy főre eső - jövedelmi csoport felé haladva nő a panasztételi informáltság (50 ezer forint alattiak: 40 %, ezer forint: 51 %, 75 ezer forint felett: %). 3. Szubjektív jövedelmi helyzet: a rosszabbtól a jobb felé haladva nő a panasztételi informáltság (gondokkal küzdők: 33 %, a jövedelmükből éppen hogy kijövők: 57 %, a gondok nélkül élők: 73 %). 4. A háztartás anyagi helyzetének alakulása: a romlást érzékelőktől a javulásról beszámolók felé haladva nő a panasztételi informáltság (romlott: 44 %, nem változott: 66 %, javult: 79 %). 5. Az átlagnál (57 %) lényegesen nagyobb arányban (74 %) vannak panasztétel terén informáltak a jövedelmükkel takarékoskodni tudók között. Összefüggések az egyes pénzügyi szolgáltatásokkal Az átlagosnál (57 %) magasabb arányban vannak panasztételi lehetőséggel kapcsolatosan informáltak a bankbetéttel (76 %), az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (70 %), az internetes ügyintézési lehetőséggel (69 %) és a gépjárműbiztosítással rendelkezők (69 %) között.

48 III. A MINTA ÖSSZETÉTELE Korcsoport 1 30 év alatti , éves 85 20, éves 75 18, éves 64 15, év feletti 70 17,2 ÖSSZESEN Korcsoport 3 27,8 25,0 20,9 18,4 15,7 17,2 15,0 1 5,0 30 év alatti éves éves éves 60 év feletti 1,00 30 év alatti ,8 2, éves ,3 3,00 50 év feletti ,9 ÖSSZESEN Korcsoport ,3 32,9 27,8 30 év alatti éves 50 év feletti

49 NEM 1 férfi ,2 2 nő ,8 ÖSSZESEN A megkérdezett neme 45,2 54,8 férfi nő

50 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 1 8 általános 79 19,4 2 szakmunkásképző, szakiskola ,5 3 gimnázium, szakközépiskola ,7 4 főiskola, egyetem 91 22,4 ÖSSZESEN Iskolai végzettség 35,0 3 25,0 19,4 26,5 31,7 22,4 15,0 1 5,0 8 általános szakmunkásképző, szakiskola gimnázium, szakközépiskola főiskola, egyetem 1,00 nem érettségizett ,9 2,00 érettségizett ,7 3,00 diplomás 91 22,4 ÖSSZESEN Iskolai végzettség 5 45,9 4 31,7 3 22,4 1 nem érettségizett érettségizett diplomás

51 A KÖZÖS HÁZTARTÁBAN ÉLŐK SZÁMA 1,00 egyedül él 49 12,1 2,00 kétfős háztartás ,4 3,00 három fős háztartás 91 22,5 4,00 négy fős háztartás 98 24,2 5,00 őtfős vagy nagyobb háztartás 64 15,8 ÖSSZESEN System Közös háztartásban élők száma 3 25,0 25,4 22,5 24,2 15,0 12,1 15,8 1 5,0 egyedül él kétfős háztartás három fős háztartás négy fős háztartás őtfős vagy nagyobb háztartás

52 Egy főre eső háztartási jövedelem 1,00 50 ezer alatt 95 23,4 2, ezer ,5 3,00 75,1-100 ezer 99 24,4 4,00 100,1-150 ezer 52 12,8 5,00 150,1-200 ezer 14 3,4 6, ezer felett 6 1,5 ÖSSZESEN System Egy főre eső háztartási jövedelem 35,0 3 25,0 15,0 1 5,0 23,4 50 ezer alatt 34,5 24, ezer 75,1-100 ezer 12,8 100,1-150 ezer 3,4 150,1-200 ezer 1,5 200 ezer felett 1,00 50 ezer alatt 95 23,4 2, ezer ,5 3,00 75,1-100 ezer 99 24,4 4, ezer felett 72 17,7 ÖSSZESEN System Egy főre eső háztartási jövedelem 4 34,5 3 23,4 24,4 17, ezer alatt ezer 75,1-100 ezer 100 ezer felett

53 LAKÓHELY 1 község ,0 2 város 61 15,0 ÖSSZESEN Lakóhely község 85,0 város 15,0

54 Tudnak-e félretenni, takarékoskodni? 1, tudnak ,2 2 nem tudnak ,8 ÖSSZESEN Tudnak-e félretenni, takarékoskodni? 69, ,2 nem

55 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz ennivalóra? 1, előfordult 96 23,6 2 nem fordult elő ,4 ÖSSZESEN Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz ennivalóra? 76, ,6 nem

56 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz rezsire? 1, előfordult ,2 2 nem fordult elő ,8 ÖSSZESEN Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz rezsire? 66, ,2 nem

57 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz fűtésre? 1, előfordult ,3 2 nem fordult elő ,7 ÖSSZESEN Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz fűtésre? 58, ,3 nem

58 Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz hitel törlesztésre? 1, előfordult ,0 2 nem fordult elő ,0 ÖSSZESEN Előfordult-e, hogy nem jutott elég pénz hitel törlesztésre? 73, ,0 nem

59 A háztartás jövedelmi helyzete 1 nélkülözések között élnek 26 6,4 2 hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak 85 20,9 3 éppen hogy kijönnek havi jövedelmükből ,7 4 beosztással jól kijönnek ,2 5 gondok nélkül élnek 28 6,9 ÖSSZESEN A háztartás jövedelmi helyzete 35,0 3 25,0 15,0 1 5,0 6,4 nélkülözések között élnek 20,9 hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak 33,7 32,2 éppen hogy kijönnek havi jövedelmükből beosztással jól kijönnek 6,9 gondok nélkül élnek 1,00 gondokkal küzdők ,3 2,00 épp csak kijönnek a jövedelmükből ,7 3,00 jó helyzetűek ,1 ÖSSZESEN A háztartás jövedelmi helyzete 39,1 4 35,0 3 25,0 15,0 1 5,0 27,3 gondokkal küzdők 33,7 épp csak kijönnek a jövedelmükből jó helyzetűek

60 A háztartás anyagi helyzetének változása 1 sokkal rossszabb lett 95 23,3 2 kicsit rosszabb lett ,8 3 változatlan maradt ,7 4 kicsit jobb lett 58 14,3 5 sokkal jobb lett 4 1,0 ÖSSZESEN A háztartás anyagi helyzetének változása 35,0 3 25,0 23,3 27,8 33,7 15,0 14,3 1 5,0 1,0 sokkal rossszabb lett kicsit rosszabb lett változatlan maradt kicsit jobb lett sokkal jobb lett 1,00 romlott ,1 2,00 nem változott ,7 3,00 javult 62 15,2 ÖSSZESEN A háztartás anyagi helyzetének változása 6 51, ,7 3 15,2 1 romlott nem változott javult