17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

Átírás

1 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik őket kórházban. A évi adatok szerint 100 lakosra jutó évi kórházi kezelések száma 28,0 volt, a éveseknél 42, a 75 évesek és idősebbek esetében pedig már 56,2. A kórházban kezeltek egyharmadát idős betegek tették ki. A járóbeteg-szakellátások klinikai jellegű rendelésein (pl. kardiológia, sebészet, nő-gyógyászat, fül-, orr-, gégészet, szemészet stb.) a rendeléseken megjelent betegek mintegy 30%-a 65 éves és idősebb. Ez a korosztály évente átlagosan 2 3-szor fordul szakorvosokhoz. Az időskorúak egészségi állapotát elsősorban a szív- és az érrendszeri betegségek határozzák meg (magas vérnyomásos betegség: a háziorvosok beszámolói szerint a 65 éves és idősebb férfiak 55,%-a, a nők 58%-a szenved ebben a betegségben).

2 Idősek ellátásai Egészségügyi ellátás 1997 évi CLIV. törvény Alapellátás háziorvos Járó beteg szakellátás: szakrendelés Fekvőbeteg szakellátás (kórház) Egyéb egészségügyi ellátások: ügyelet, mentés, betegszállítás, ápolás otthoni szakápolás, hospice ellátás (haldoklók ellátása) Szűrővizsgálatok, megelőzés Betegek jogai (betegjogi képviselő) Nyugellátás: évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról A nyugdíj: állandó vagy ideiglenes jellegű pénzbeli ellátás, amelyet meghatározott életkort elért vagy a munkaképességük jelentős részét elvesztett biztosítottak, haláluk esetén hozzátartozóik kapnak. A nyugdíjhoz való jog a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezők járulékfizetéssel megszerzett joga.

3 Nyugellátás számokban év: Nyugellátások fő, havi átlag: Ft. Ebből: saját jogú nyugdíj: fő, átlagösszeg havonta: Ft. hozzátartozói: 148e.fő (átlag ) árvaellátás 104e.(átlag ) rokkantnyugdíjasok 800 ezer január: 2 millió 980 ezer fő, a népesség 29,8%-a 58%-a (1,7 millió) öregségi nyugdíjas, ebből korbetöltött öregségi nyugdíjas 1 millió 442-, a korhatár alatti 276,8 ezer A rokkantsági nyugdíjasok 750 ezer fő. A korbetöltött rokkant 371 ezer fő volt, a korhatár alattiaké 379 ezer szeptember: az átlagos öregségi nyugellátás 97 ezer forint Nyugdíj, illetve nyugdíjcélú ellátásban pedig majdnem2,6 millióan részesülnek április: nyugellátás: 2.196e. öregségi ny e, átlag: Ft Ebből: korbetöltött 1892e. - nők 40 év utáni 115 e. Rokkantsági és rehabilitációs ellátás 413 e Ft átlag

4 Öregségi nyugdíj Két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni: az előírt minimális szolgálati idő megszerzése (teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, résznyugdíjhoz legalább 15 év) és az előírt nyugdíjkorhatár (62., illetve 2010-től fokozatosan 65. életév) betöltése (az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt és amely alatt nyugdíjjárulékot fizetett) Járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülő időszakokat jogszabály határozza meg pl. a katonai (polgári) szolgálat, a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.

5 Özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy két feltételrendszeren nyugszik a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülnie kell. a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen az elhunyt (vagy sajátjogú nyugellátásban részesült a halál időpontjában). Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és (állandó) özvegyi nyugdíj illeti meg. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabályként a jogszerző halálától számított egy évig jár, annak akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségi-rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor: a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik, vagy csak egyről, de az tartósan beteg. Mértéke a saját jogú nyugellátásban nem részesülő, öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött vagy rokkant özvegy esetén 60%-a, saját jogú nyugellátásban részesülő, vagy az elhunyt jogán két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodó özvegy esetén 30%-a.

6 Változások január 1-jétől 4,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak( ez 2 millió 657 ezer embert érintett, az emelés átlagos mértéke 3452 forint). A nyugdíjba vonulás idejétől függően korrekciós emelés is történt. Változó nyugdíjkorhatár Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár A nyugdíjkorhatár az január 1-je előtt születettek esetében továbbra is a betöltött 62. életév marad, a változás az december 31-ét követő időpontban születetteket érinti, így az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul: aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap; aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév; aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap; aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév; aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap; aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév. Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt beöltötte, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

7 Problémák és hatásuk az idősekre Egészségügy: ellátási hiányosságok, területi egészségszakmai egyenlőtlenségek, sokan, sokszor veszik igénybe az ellátást szakemberhiány, forráshiány, várólisták, - az ellátás szinvonala alacsony biztosítási jogviszonya több százezer főnek nincs Nyugdíjbiztosítás: Az 1951-ben létrehozott kirovó-elosztó elvű nyugdíjrendszer már évtizedek óta veszteséges. Nyugdíjalap növekvő hiánya, magasak a nyugdíjkiadások, romló demográfiai mutatók (megoldás: a foglalkoztatottság növelése és a népességfogyás megállítása lenne) Több mint 1 millióan tengődnek 10 éven belül mindenféle nyugdíj nélkül IMF: a különböző szociális elemek túlzott jelenléte miatt a népesség nagy aránya részesül a törvényes nyugdíjkorhatár alatt is nyugdíjellátásban A biztosítási járulékok jövedelemfüggők, Mindkét rendszer kötelezően fizetendő, a lakosság többségét érinti