A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett

Átírás

1 A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett Ez év elejétől nagyon sok korábbi társadalombiztosítási és szociális ellátás megszűnt vagy átalakult egy más nemű és típusú ellátássá. Néha elnevezésük is igen hasonlatos (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket! Ezen ellátások folyósítása mellett keresőtevékenység vagy megengedett, vagy korlátozva van, vagy egyenesen tiltott. E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell, hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő tudatlansága oda vezethet, hogy elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. 1. Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén január 1-jétől már csak kétféle sajátjogú öregségi nyugdíjat különbözetünk meg. Az egyik, a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kiérdemelt öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatára annak, aki: a) január 1. előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. A férfiak és nők 62 éves korhatára 2010-től fokozatosan 65 évre emelkedik, az első érintett az 1952-ben született korosztály, az 1957-ben és az azt követő korosztállyal tetőzik (65 év). Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után a nyugdíj mellett kereseti korlátozás nincs, az elért jövedelem nagysága a nyugdíj folyósítását nem befolyásolja. A másik öregségi nyugdíjnak minősülő ellátás az a nők részére megállapított nyugdíj, amelyet az a bizonyos 40 évi jogosultsági idő megléte (fő szabályként ebből 32 évnek legalább keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, a többi gyermekneveléssel szerzett idő is lehet) alapoz meg. Ez az öregségi nyugdíj a korhatár betöltése előtt vehető igénybe, de a korhatár eléréséig a keresőtevékenység korlátozva van! Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával vissza kell fizetni. Amikor ezt a kereseti korlátot január 1-jével a korhatárt be nem töltött nyugdíjas személyekre nézve bevezették, született egy átmeneti szabály, miszerint a kereseti korlátozás nem vonatkozik azokra, akik január 1. előtt nyugdíjba mentek. Ezt az átmeneti szabályt azonban január 1-jével hatályon kívül helyezték! A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 3. (2) bekezdés c) pontja szerint annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki december 31-én rendelkezett a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idővel, korábbi nyugdíját automatikusan átalakították ilyen jogcímű (40 év jogosultsági időre alapozott) nyugdíjjá. Tehát ő továbbra is nyugdíjasnak számít! Ha ő kereső tevékenységet folytat, amíg a korhatárt be nem tölti, számolnia kell a fenti korlátozással, de azzal, ha december 31-én nyugellátásban részesült, akkor, nála csak a június 30-át követően szerzett jövedelem vehető

2 figyelembe. A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján hivatalból dönt. A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz [Art. 31. (2) bekezdés]. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is. Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig adatszolgáltatást teljesít. Hangsúlyozzuk, hogy az éves keretösszegbe nem általában az adóköteles, hanem az a jövedelem (kereset) számít be, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetni. Az éves keretösszeg minden naptári évben a minimálbér tizennyolcszorosa [idén: x 18 = forint], függetlenül attól, hogy valaki januárban vagy november hónapban ment nyugdíjba. A kereseti korlátozás legfeljebb a felemelt nyugdíjkorhatár betöltéséig tart. Eddig az időpontig mindenki a minimálbér tizennyolcszoros összegét keresheti a nyugdíja szüneteltetése nélkül, akkor is, ha a korhatárt az év elején vagy a végén tölti be. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI törvény (Tny.) 83/B.. Aki december 31-én nyugdíjban részesült, annál a június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.] 2. Baleseti járadék A baleseti járadék a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) a alapján járó nyugdíjszerű ellátás [hiszen nem az egészségbiztosítási, hanem a nyugdíjbiztosítási szerv állapítja meg és a nyugdíjjárulék-alapot képező keresetből számítják. A baleseti járadéknak 4 fokozata van, az jogosult rá, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. Az egészségkárosodás fokának megfelelően a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. A baleseti járadék folyósítása mellett keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ez az ellátás ugyanis a csökkent teljesítmény miatt kiesett kereset pótlására szolgál, összegszerűségét illetően szükségesnek is látszik a keresőtevékenység folytatása. A baleseti járadék összege ugyanis a fenti fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. A baleseti járadékot az üzemi balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. 3. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék folyósítása mellett elérhető kereset Korábban számtalan jogcímen lehetett még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjra szert tenni. Ilyen ellátás volt az előrehozott, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók nyugdíja, polgármesterink, országgyűlési képviselőink, európai parlamenti képviselőink korai nyugdíja, a fegyveresek (rendőr, katona, tűzoltó, stb.) szolgálati

3 nyugdíja. Figyelem, aki december 31. napján szolgálati nyugdíjban részesült és évben vagy ezt megelőzően született, annak szolgálati nyugdíját január 1. napjától öregségi nyugdíjjá alakították át, keresőtevékenységet korlátozás nélkül végezhet! Egyéb esetekben a felsorolt ellátásokat egy szociális ellátássá alakították át, amely lehet korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék vagy szolgálati járandóság. Ezek az új ellátások nem minősülnek nyugdíjnak, szociális ellátásként kerülnek folyósításra a központi költségvetés terhére. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor azonban átalakulnak öregségi nyugdíjjá (ekkortól már keresetkorlátozással nem kell számolni). A felsorolt ellátások melletti munkavégzésre a nyugdíjkorhatár betöltéséig azonban a Tny. 83/B. -át (l.: 1. pont) megfelelően alkalmazni kell! Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell. [2011. évi CLXVII. tv Ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat január 1-jét megelőző kezdő naptól állapítottak meg, a június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.] 4. A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék helyébe lépő ellátások mellett folytatható keresőtevékenység január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék nem állapítható meg. Akinek korábban ilyen ellátást állapítottak meg, annak ez a járandósága átalakult a megváltozott munkaképességűek ellátásává, aki december 31-ét követően válik megváltozott munkaképességűvé annak ilyen új ellátást lehet megállapítani. Ez az átalakított vagy újonnan megállapított ellátás lehet rehabilitációs ellátás (a rehabilitálhatónak ítélt személynek egy természetbeni és pénzbeli ellátás), vagy rokkantsági ellátás (pénzbeli ellátás annak, akinek rehabilitációja nem javasolható). Igen fontos tehát, beszélünk átalakított és újonnan megállapított ellátásról! 4.1. A korábbi ellátásból átalakított rokkantsági ellátás Akinek december 31-én folyósított ellátását január 1. napjával átalakították rokkantsági ellátássá, I VI. 30. között kereső tevékenysége nincs korlátozva július 1. napjától hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A nyugdíjkorhatár betöltése után nincs korlát. [2011. évi CXCI. törvény 32. (2) bekezdés.] 4.2. A korábbi ellátásból átalakított rehabilitációs ellátás Akinek december 31-ig járó ellátását január 1. napjától átalakították rehabilitációs ellátássá, az átmenetileg a december 31-én hatályos korlátok között folytathat keresőtevékenységet. Aki nem kérte március 31-ig felülvizsgálatát, annak rehabilitációs ellátása május 1. napjával megszűnt. Aki felülvizsgálatát kérte, és ennek eredményeképpen továbbra is megváltozott munkaképességűnek minősül, új ellátást (rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás) kaphat. Ettől az időponttól az új ellátásokra vonatkozó kereseti korlát érvényes. Az átmeneti időszakra vonatkozó korlát a) Ha a korábbi ellátás III. csoportos rokkantsági nyugdíj volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a hat egymást követő hónapra vonatkozó jövedelem havi átlaga meghaladja - a folyósított ellátás összegének kétszeresét, - a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

4 b) Ha a korábbi ellátás rendszeres szociális járadék volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a keresőtevékenységből származó jövedelem hat egymást követő hónap havi átlaga meghaladja a mindenkori minimálbér 80 százalékát. [Az évi LXXXI törvény XII. 31. napján hatályos 36/D. (1) bekezdés és 36/G. (1) bekezdés, illetve a 2007/387 (XII. 23.) Korm. rendelet XII. 31. napján hatályos 17. e) pontja.] 4.3. Újonnan megállapított rehabilitációs ellátás A január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő kifejezetten végezhet kereső tevékenységet (a felajánlott munkahelyet el kell fogadni), a keresőtevékenység folytatásának időszakára azonban a rehabilitációs ellátás pénzbeli része nem jár. [2011. évi CXCI. törvény 7. (4) bekezdés.] A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege egyébként annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka Újonnan megállapított rokkantsági ellátás A rehabilitációs ellátás egy táppénzszerű pénzellátás. A rokkantsági ellátás összege a) ha egészségi állapota alapján az igénylő foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka, b) ha az igénylő egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, c) h az igénylő kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, d) ha az igénylő egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka. A január követően hatósági határozattal megállapított rokkantsági ellátás részesülő személy ellátása megszűnik, ha keresőtevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. [2011. évi CXCI. törvény 13. (2) bekezdés d) pont.] 5. Rehabilitációs járadék Rehabilitációs járadékot december 31-ig lehetett legfeljebb háromévi időtartamra megállapítani a évi LXXXIV. törvény alapján. Akinek ilyen ellátást állapítottak meg, az a hatósági döntésben szereplő eredeti határidő lejártáig változatlanul rehabilitációs járadékban részesül. A rehabilitációs ellátás továbbfolyósításának időszakában a december 31-én hatályos korlátozás alkalmazandó: az ellátás megszűnik kereső tevékenység folytatása esetén, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlaga meghaladja

5 - a rehabilitációs járadék esetleges csökkenés esetén a csökkentést megelőzően folyósított összegének kétszeresét és - a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. [2007. évi LXXXIV. törvény XII. 31. napján hatályos 13. (1) bekezdés e) pontja.] 6. Bányászok egészségkárosodási járadéka Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a folyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell (l.: 1. pont alatt mondottakat). [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. (2) bekezdés.] 7. Hozzátartozói nyugellátás mellett végzett keresőtevékenység Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Az ilyen ellátások folyósítása mellett az özvegy, az árva (a szülő) korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. 8. Keresőtevékenység folytatása rokkantsági járadék folyósítása mellett A rokkantsági járadékról a 83/1987. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadékról szóló kormányrendelet a keresőtevékenységgel kapcsolatban nem tartalmaz kizáró, korlátozó rendelkezést. 9. Az ápolási díj és a keresőtevékenység Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ellátás mellett keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja. Ez esetben nem maga a kereset, hanem a munkaidő esik korlátozás alá. [1993. évi III. törvény 42. (1) bekezdés d) pont.] 10. Keresőtevékenység folytatása egyéb, nyugdíjszerű ellátás mellett A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban részesülő személy az ellátás mellett korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. 11. Terhességi- gyermekágyi segély Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak - a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, - ha bármilyen jogviszonyban díjazás ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

6 Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély. [1997. évi LXXXIII. tv. 41..] 12. Gyermekgondozási díj Nem jár a gyermekgondozási díj, ha - a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; - a jogosult munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj. [1997. évi LXXXIII. tv. 42/C..] 13. Gyermekgondozási segély A gyermekgondozási segélyben részesülő személy ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját kereső tevékenységet: a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a b) pontban meghatározottak szerint folytathat. [1998. évi LXXXIV. tv. 21., 21/A..] 14. Gyermeknevelési támogatás A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. [1998. évi LXXXIV. tv. 24..] 15. Fogyatékossági támogatás A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. [1998. évi XXVI. törvény 22..] Kereseti korlát tehát nincs. 16. Táppénz, baleseti táppénz A táppénz folyósításának időtartama alatt fogalmilag kizárt a munkavégzés, hiszen a táppénz eleve a keresőképtelenség orvos által igazolt időtartamára jár! szeptember 12. Dr. Futó Gábor