ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

Átírás

1 A gazdasági társaságokról szóló IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A gazdasági társaság ét az egyes formákra vonatkozó rendelkezések szerint a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A közkereseti és a betéti társaság ét az üzletvezetésre jogosult tag a korlátolt felelősségű társaság ét egy vagy több ügyvezető látja el. Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet és a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselői feladatokat a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályok alapján lehet ellátni. Ha csak a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik a vezető tisztségviselői feladatokat nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja január 1-jétől változtak a vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan szabályok. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. tv. 4. d. pontja egy új 5. alponttal egészült ki eszerint: társas vállalkozónak tekintendő a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ét nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha tagsági jogviszonya alapján már társas vállalkozónak minősül. Tagsági jogviszonya alapján a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja akkor tekinthető társas vállalkozónak, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony hanem tagsági jogviszony keretében történik.

2 1. A betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagja, aki a társaság ét munkaviszony keretében látja el munkaviszonyban állónak minősül 2012-ben is 2. Ha a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagja a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján látja el, a minősítést az dönti el, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez. Abban az esetben, ha a tag megbízás alapján csak ügyvezetői feladatokat lát el a társaságban a Tbj. 4. d. pontja 5. pontja szerint társas vállalkozónak tekintendő. Ugyanez a helyzet, ha az ügyvezetői feladatok mellett a társaságban munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján más feladatokat is ellát. Azonban, ha az ügyvezetői tevékenysége mellett a társaságban tagsági viszonya alapján vesz részt a munkavégzésben akkor ez utóbbi alapján társas vállalkozónak kell tekinteni, míg a megbízás alapján végzett ügyvezetői jogviszonyára az un. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szerint a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, ha megbízás alapján látja el ügyvezetői feladatait és a nek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül. A minimálbér 2012-ben Ft/hó illetve napi minimálbér alkalmazása esetén Ft/nap. A 30% havi minimálbér esetén Ft., napi minimálbér alkalmazása esetén Ft.

3 Ügyvezetés ellátásának módja munkaviszonyban és egyébként nem vesz részt a társaság társaság résztvevő tag által heti 36 órát el nem érő munkaviszonyban ellátott esetén társaság résztvevő tag által heti 36 órát elérő munkaviszonyban ellátott esetén munkaviszony közreműködés tagsági viszony munkaviszony közreműködés tagsági viszony 27%-os szociális hozzájárulási adó tv 457. (1)bek szerint minimál bér tv 457. (1)bek szerint minimál bér tv 457. (1)bek szerint minimál bér tv 457. (1)bek szerint minimál bér tv 458. (5) bek szerint nincs fiz. köt 10%-os nyugdíj a alapot, minimálbér (ha ez indokolt a garantált bérminimum 31 (4)bek. a.)b.) 7%-os egészségbiztosítási évi 24. (1) évi 24. (1) a alapot, minimálbér (ha ez indokolt a garantált bérminimum) 150%-a évi 24. (1) 31 (4)bek. a.)b.) 1,5%-os munkaerő-piaci. tv. 25/A b. pont alapján nincs fizetési. tv. 25/A b. pont alapján nincs fizetési Egészségügyi szolgáltatási

4 Ügyvezetés ellátásának módja öregségi nyugdíjas társasági tag aki tagsági viszony alapján ügyvezető és részt vesz is a társaság tagsági viszony 27%-os szociális hozzájárulási adó 455. (3) 455. (3) 10%-os nyugdíj 36 (1)bek. 36 (1)bek. 7%-os egészségbiztosítási 1,5%-os munkaerő-piaci Egészségügyi szolgáltatási 6390 Ft./hó öregségi nyugdíjas társasági tag aki megbízás alapján ügyvezető és egyébként nem vesz részt a társaság tagsági viszony 455. (3) 455. (3) 36 (1)bek. 36 (1)bek Ft./hó

5 Ügyvezetés ellátásának módja öregségi nyugdíjas társasági tag aki munkaviszony alapján ügyvezető és részt vesz a társaság megbízás alapján és nem vesz részt a társaság munkaviszony tagsági viszony megbízás alapján tagsági viszony 27%-os szociális hozzájárulási adó 457. (1), minimál bér 455. (3) adóelőleg számításnál figyelembe vett jövedelem, de minimálbér, ha ez indokolt a garantált bérminimum tv 457. köt (2)bek. c. 10%-os nyugdíj jár.alapot képező jöv évi 25 jár.alapot képező jöv évi 36 (1)bek a alapot képező jövedelem, minimálbér (ha ez indokolt a garantált bérminimum) 1997.évi 27..(2).bek köt évi 10..(2).bek. 7%-os egészségbiztosítási 4% természetbeni eü.bizt a tényleges jár.alapot képező jöv évi 25 1,5%-os munkaerőpiaci a alapot, minimálbér (ha ez indokolt a garantált bérminimum) 150%-a 1997.évi 27..(2).bek köt évi 10..(2).bek a alapot képező jövedelem, minimálbér (ha ez indokolt a garantált bérminimum) 150%-a 1997.évi 27..(2).bek köt évi 10..(2).bek Egészségügyi szolgáltatási 6390 Ft./hó

6 . a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. E alkalmazásában: k) Járulékalapot : 1. a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. E alkalmazásában: e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

7 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. g). a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 5. (1) E alapján biztosított f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, 18. (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási ot, 19. (1) (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint). 36. (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási ot, a társas vállalkozó a 19. (2) bekezdésében meghatározott

8 nyugdíjot fizet. A nyugdíj alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott). egyes adóek és azzal összefüggő egyéb ek módosításáról IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL 455. (1) A kifizetőt terhelő adó alapja: (2) Adófizetési et eredményező jogviszony: c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet való személyes közreműködési et eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); (3) Nem eredményez adófizetési et a) a (2) bekezdés c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

9 . a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 19. (1) (2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíj mértéke 10 százalék. (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci on belül a természetbeni egészségbiztosítási 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási 3 százalék, a munkaerő-piaci 1,5 százalék. 25. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási ot és nyugdíjot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási ot is köteles fizetni.. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 5. (1) E alapján biztosított g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön ben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

10 (2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben nek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.