Társadalombiztosítás

Átírás

1 Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [ ,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1

2 JÁRULÉKFIZETÉSI FELSŐ HATÁR MEGSZŰNT A I. 10-éig megszerzett, XII. havi járulékalapot képező jövedelmekre [2012. XII. havi bevallás] a XII. 31-i szabályt kell alkalmazni. MEGÁLLAPODÁS A belföldi nagykorú, nem saját jogú nyugdíjas ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll, vagy a biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 % nyugdíjjárulék fizetésének vállalása lá mellett megállapodást köthet. t I. 1-jétől magánnyugdíjpénztár tagja is! 2

3 Évvásárlás felsőoktatási intézményben nappali tagozatán tá folytatott t tt tanulmányok (doktorandusz-képzés is), az öregségi nyugdíjhoz hiányzó legfeljebb 5 naptári év megvásárlása megállapodással (minimálbér utáni 34 % nyugdíjjárulék vállalásával) I. 1-jétől magánnyugdíjpénztár tagja is! BEDOLGOZÓ XII I. 1. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony Munkaviszony 3

4 EHO Béren kívüli juttatás (Szia tv. 71. ) 14 % a korábbi 10 % helyett. Hatályát veszti: Nem kell megfizetni a %-os EHO-t az önkéntes kölcsönös pénztár által jóváírt támogatói adomány után. A pénztár nem minősül kifizetőnek, így a magánszemély fizeti. (27 %). Volt rokkantnyugdíjas vállalkozók de minimis kedvezmény a SZOHO-ból Alanya: Egyéni vállalkozó, kkt., bt., kft., kv., egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda (társaság), ügyvédi-, közjegyzői-, végrehajtói iroda, egyéni cég tagja, ha XII. 31-i rokkantsági- baleseti rokkantsági nyugdíja helyett rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, új megállapítású rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota 50 % vagy kisebb mértékű. 4

5 A kedvezmény mértéke Az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a de minimis (csekély összegű) támogatás 1998/2006/EK rendelet (1. cikk szerinti tevékenységben nem adható) előző három pénzügyi évben igénybe vett de minimis i i támogatás nem haladja meg a eurónak, közúti szállításban a eurónak megfelelő forint összeget. A KATA ÉS A TBJ. A KATA alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal, rendelkező közkereseti társaság. 5

6 FŐÁLLÁSÚ KISADÓZÓ aki a tárgyhónap egyetlen napján sem áll heti 36 órás munkaviszonyban, minősül kiegészítő tevékenységűnek (Tbj.), biztosított kétoldalú Tb. egyezmény, a közösségi jog alapján más államban. részesül olyan rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban, amelyet volt rokkantsági nyugdíjból alakítottak át, részesül olyan új rokkantsági ellátásban, amelyet 50 % vagy kisebb mértékű egészségi állapotra tekintettel állapítottak meg. AZ ADÓ ÖSSZEGE főállású kisadózó után havi Ft. tételes adó főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi Ft- tételes adó Kiváltja: a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó b) társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó c) szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás d) járulékok! 6

7 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Főállású kisadózó biztosított, minden ellátásra jogosult, a pénzellátások alapja havi Ft A nem főállású nem biztosított, semmilyen ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). Egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A KATA NEM KÖTELEZŐ, DE! A kkt., a bt. üzletvezetőjét ha tisztségét nem munkaviszonyban látja el, a vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat kisadózóként be kell jelenteni! A kisadózóként be nem jelentett tag csak munkaviszonyban tevékenykedhet! A KATA hatálya alá bejelentkezett kkt-nak és bt-nek nem lehet egyetlen tagja sem a Tbj. szerinti társas vállalkozó! [Se biztosított, se kiegészítő tevékenységű.] 7

8 TÖBBES VÁLLALKOZÓI JOGVISZONY Egyéni vállalkozó és tag Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mindkettőben vagy Ft. fizetési kötelezettség van Tagsági viszony két társaságban Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mindkettőben vagy Ft. fizetési kötelezettség van A Tbj. szerinti vállalkozó Egyéni vállalkozó Társas vállalkozó Társas vállalkozó: 1. a bt. a kkt. Tagja, ha a társaságban személyesen közreműködik (nem megbízás vagy munkaviszony keretében), 2. a bt. a kkt. olyan tagja, aki az üzletvezetést nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. pont szerint társas vállalkozónak minősül. 8

9 Biztosított és kiegészítő tevékenységű vállalkozó Kiegészítő tevékenységű, aki saját jogán nyugdíjas (korhatárt betöltő özvegyi nyugdíjas). Biztosított: aki nem kiegészítő tevékenységű. A biztosított lehet: főállású és mellékfoglalkozású. Mellékfoglalkozású, aki munkaviszonyban áll heti 36 órával vagy nappali tagozaton tanul. Kiegészítő tevékenységű 10 % nyugdíjjárulék a járulékalap [tényleges vállalkozói lk kivét, átalányadóalap, személyes közreműködő díj] után + havi forint. EVA alany egyéni vállalkozó 10 % nyugdíjjárulék [eva alap 10 %-a után] + havi forint. 9

10 Biztosított mellékállású 10 % nyugdíjjárulék (tényleges járulékalap l után, EVA adóalany egyéni vállalkozó az adóalap 4 %-a után). 7 % egészségbiztosítási járulék (tényleges járulékalap után, EVA adóalany egyéni vállalkozó az adóalap 4 %-a után). Tényleges jövedelem hiányában nincs 27 %-os SZOHO. [EVA adóalap 4. %] Biztosított főállású 10 % nyugdíjjárulék, legalább havonta a Tb. minimálbér i után. 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék, legalább havonta a Tb. minimálbér másfélszerese után. 27 %-os SZOHO, legalább havonta a Tb. minimálbér 112,5 %-a után. 10

11 TB MINIMÁLBÉR A tárgyhónap első napján érvényes alapbér kötelező ő legkisebb havi összege, Ha azonban az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum. Többes vállalkozói jogviszony Tbj. szerint Kiegészítő tevékenység Egyéni vállalkozó és tag: maga az érintett választ, melyik jogviszonyban fizesse a havi Ft-ot (választás híján egyéni vállalkozóként kell). Több tagsági jogviszony: maga az érintett választ, melyik jogviszonyban fizessék a havi Ft-ot. 11

12 Többes vállalkozói jogviszony Tbj. szerint Biztosított főfoglalkozású Egyéni vállalkozó és tag: maga az érintett választ, melyik jogviszonyban érvényesüljön a Tb. minimálbér (minimum járulék és adóalap) Választás híján az egyéni vállalkozásban. Több tagsági jogviszony: maga az érintett választ, melyik jogviszonyban érvényesüljön a Tb. minimálbér (a minimum járulék és adóalap). VEGYES JOGVISZONY Ha valaki egyidejűleg egyéni vállalkozó és tag, vagy két társaságban is tag, és csak az egyik jogviszonyban választják a KATA adózást akkor a másik jogviszony a Tbj. hatálya alá tartozik: vagy a kiegészítő tevékenység szerint, vagy biztosított főállású szerint, vagy biztosított mellékfoglalkozású szerint, a Tbj.-ben meghatározott járulékszabályok és az ismertetett SZOHO szabályok szerinti fizetési kötelezettséggel. 12

13 A Tbj. és a KATA viszonya Aki a Tbj. hatálya alá tartozik, a KATA nem érinti biztosítási kötelezettségének meghatározását, például fő- vagy mellékfoglalkozású voltát, a minimum járulék és adóalap (Tb. minimálbér) alkalmazását! 13