A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.

Átírás

1 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.tv.) évi módosításai 1. Alapelvek [Tbj. tv. 2. -ának (1)-(3) bekezdése, új (6a) bekezdése] A szociális hozzájárulási adóról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a módosítás az alapelvek jelentős részét újra írja. A módosítások megértéséhez indokolt ezek ismerete. Ezek a következők: A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj.tv. külön rendelkezése alapján más természetes személyeket a Tbj.tv.-ben meghatározott szabályok szerint magában foglaló társadalmi szintű kockázatközösség. A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított a Tbj.tv. vagy a társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyéni felelősség elvének megfelelően, a Tbj.tv.-ben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján (a társadalombiztosítási járulék kimaradt) szerez jogot saját maga és a törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások összege ha a törvény kivételt nem tesz arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével. A társadalmi szolidarítás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat (ez a szociális hozzájárulási adó), amelynek a megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. A megváltozott alapelvekre tekintettel a Tbj.tv.-ből kikerült a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályozás minden részlete. 2. Fogalmak és értelmező rendelkezések 2.1. Társas vállalkozó [Tbj.tv. 4. -a d) pontjának új 5. alpontja] A kiegészítő rendelkezés szerint a biztosítottak körének szélesítése céljából azok a nem munkaviszonyos ügyvezetők is társas vállalkozónak minősülnek, akik eddig (gyakran ingyenesen) megbízás alapján látták el a cégben az ügyvezetői feladatokat, ezáltal a minimális járulékalap utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed. Tbj.tv évi vált.doc

2 2 Ha a tag az ügyvezetői feladatokon túlmenően személyesen is közreműködik a cégben (a bt.-ben, a kkt.-ben, a kft.-ben), akkor ügyvezetőként továbbra is a társasági jogi szabályok szerinti jogviszonya (megbízási vagy munkaviszony) határozza meg a biztosítási kötelezettségét. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége, egyéb esetekben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától, annak megszűnése napjáig tart [Tbj.tv a (2) bekezdésének b) pontja] Saját jogú nyugdíjas [Tbj.tv. 4. -a f) pontjának 1., 2. alpontja] az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban) részesül. Az előírásból kimaradt a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj. [Az átalakított ellátásban részesülők járadékfizetési szempontból sem minősülnek nyudíjasnak.] Csak az minősül öregségi nyugdíjasnak, aki betöltötte a 62. életévét. Öregségi nyugdíjasnak minősülnek azok a nők életkoruktól függetlenül, akik 40 év munkaviszonnyal mentek nyugdíjba Megbízási jogviszony, munkaviszony [Tbj.tv. 4. -ának h) pontja] Ide tartozónak tekintendő az a jogviszony is, amely alapján a munkát a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzi és ennek alapján válik a magyar jog szerint biztosítottá Járulék [Tbj.tv. 4. -ának l) pontja] A módosítás újrafogalmazta a járulék fogalmát. Kimaradt a korábbiból a társadalombiztosítási járulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj. Így járuléknak minősül a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék, a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék Megszüntetett értelmező rendelkezések Kezdő egyéni vállalkozó [Tbj.tv. 4. -a b) pontjának ba) alpontja] Így megszüntek a kezdő egyéni vállalkozóra vonatkozó különös szabályok is, továbbá kapcsolódóan a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó előírás [Tbj.tv ának (7) bekezdése]. Segítő családtag [Tbj.tv. 4. -ának g) pontja] Ezzel megszűnt a segítő családtag biztosítására vonatkozó szabály is, hatályon kívül helyezésre került a kapcsolódó járulékfizetésre vonatkozó előírás [Tbj.tv ának (3) bekezdése]. Indokolás szerint, amikor nincs szükség teljes munkaidős alkalmazottra, egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint foglalkoztatható (napi 1000 forint közteherrel).

3 3 3. Biztosítottak [Tbj.tv. 5. -ának (2) bekezdése] A módosítás szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője. Így bizotsítottnak minősül. 4. Társadalombiztosítási ellátások [Tbj.tv a] Az egészségbiztosítási ellátások köre kiegészült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival, ezen belül a rokkantsági ellátással, a rehabilitációs ellátással. A nyugdíj-biztosítási ellátások közül kikerült a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj. 5. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj.tv ának (1) bekezdése] A hivatkozott jogszabályi előírás alapvetően nem változott, de néhány tétele módosult, illetve kiegészült új tételekkel. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászati egészségkárosodási járadékban, bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül; Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjba vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül; megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és/vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és erre vonatkozó igazolással rendelkezik; kiskorú, magyar állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik; a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül; az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül. 6. Járulékfizetés 6.1. Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok [Tbj.tv a (1) bekezdésének b) és e) pontja, (3) és (6) bekezdése] A módosítás szerint a társadalombiztosítási ellátások és munkaerő-piaci célok fedezetére felsorolt források közül törölték

4 4 a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjbiztosítási járulékot; január 1-jétől a foglalkoztató által a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó által fizetett korkedvezménybiztosítási járulékot; a külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett a központi költségvetés által fizetett többletköltségeit A járulékfizetés mértéke [Tbj.tv ának (3)-(4), (6)-(7) bekezdése] A nyugdíjrendszer finanszírozási formája keretében mint láttuk a rokkantsági ellátások finanszírozása átkerült az Egészségbiztosítási Alapba. Az új egészségkárosodással összefüggő pénzbeli ellátások pénzügyi forrását a törvény az által teremti meg, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértékét 2 százalékról 3 százalékra emeli, a biztosítottat terhelő egyéb járulékok változatlansága mellett, az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig forintról forintra nő. Így a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ezen belül = a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, = a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, = a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A magán-nyugdíjbiztosítási pénztári tag után is 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató (csak az lehet, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve a nők 40 éves munkaviszony után) egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, annak a belföldi személynek, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj.tv.-ben felsoroltak alapján nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2012-ben forint (napi összege 213 forint). A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. Ez a járulék január 1-jével megszűnik Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja

5 5 [Tbj.tv ának (1) bekezdése] A módosított rendelkezés szerint a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a járulékalapot képező valamennyi jövedelme után fizeti. A járulékalap szélesítése érdekében megszűnik egyes jövedelmek (a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén kifizetett összeg) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alóli mentességet (ezen jövedelmek után sem egészségbiztosítási járulékot, sem munkaerő-piaci járulékot december 31-ig nem kellett fizetni). Így a jövőben a foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után Saját jogú nyugdíjas járulékfizetése [Tbj.tv a] Nem változott, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Ha a nyugdíjas még nem töltötte be a 62. életévét és kereső tevékenységet folytat a járulékalapot képező jövedelme után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot kell fizetnie (4+3+1,5+10 %) Sajátos esetekben járulékfizetés [Tbj.tv a (1), (3) bekezdése] január 1-jét jövetően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, nem fizet társadalombiztosítási járulékot. A felszolgálási díj után a foglalkoztató a foglalkoztatott helyett 15 % nyugdíjjárulékot (és nem nyugdíjbiztosítási járulékot) fizet, a borravaló után a felszolgáló 15 % nyugdíjjárulékot (és nem nyugdíjbiztosítási járulékot) fizethet a módosítás szerint, de a továbbiakban sem kell egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni. Hatályon kívül helyezésre kerültek olyan bekezdések, amelyek szerint a társadalombiztosítási járulék-fizetést szabályozták, mert azok jellemzően átkerültek a szociális hozzájárulási adótörvényhez.

6 A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv ának (2), (4), (5) bekezdése] A biztosított társas vállalkozó (ide értve a 62. életévét be nem töltött nyugdíjast is) nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapul vételével. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum), ez nem változott, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszerese. Itt jegyezzük meg, 2012-ben a minimálbér Ft, ennek a másfélszerese Ft, a legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum Ft, ennek a másfélszerese forint. Megszűnt az az előírás, ami lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni. Így a járulékfizetési alsó határ után minden egyes hónapban kell járulékot fizetni, kivéve azt az időtartamot, amellyel a járulékalap alsó határát csökkenteni kell. Ez az előírás a társas vállalkozóra, az egyéni vállalkozóra is érvényes. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. A megváltozott értelmezés szerinti társas vállalkozó (bt., a kkt., a kft. olyan természetes tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el) esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni (a legalább ez esetben is érvényesül!). A társas vállalkozás a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. Ez a rendelkezés január 1-jétől hatálytalan Az egyéni vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv ának (3), (7)-(8) bekezdése] A biztosított egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet = vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, = átalány-adózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum),

7 7 az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyudíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. Ez a rendelkezés január 1-jétől hatálytalan. Hatályon kívül helyezték a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó előírást Evás egyéni vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 29/A. -ának (1), (3) bekezdése] A biztosított evás egyéni vállalkozó (eva-adózó) nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér (a garantált bérminimum), ez nem változott, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszerese. Az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapnál [a minimálbér (a garantált bérminimum) másfélszeresénél] magasabb járulékalap után fizeti meg Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése [Tbj.tv. 30/A. -ának (1)-(3), (5) bekezdése] A mezőgazdasági őstermelő ide értve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg = a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, = a nyugdíjjárulékot. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (a 8 millió forintot), a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után = 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, = 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. (Csak pontosítás!) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a temészetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot

8 8 a bevezetőben meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve bevételi érték 20 százaléka) magasabb összeg után fizeti meg. A magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet (nincs tagdíj) Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén [Tbj.tv ának (1), (3)-(6) bekezdése] Nem változott, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A nyugdíjjárulékot ez esetben is együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely szerint volt olyan járulékalap, amely után a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kellett megfizetni. Emiatt módosult a következő bekezdés is! A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva-adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy (új előírás) ügyvezetője a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot, évente egy alkalommal történő választása szerint, egyszer kell figyelembe venni. Az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozó is, továbbra is választhatja, hogy a járulékfizetés alsó határa után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti Járulékfizetés felső határa Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2012-ben napi forint (2011-ben Ft), évi forint (2011-ben Ft). Nem változnak a nyugdíjjárulék-alap felső határát csökkentő esetek (táppénz, gyes, gyed stb.).

9 9 7. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra [Tbj.tv ának (1), (5) bekezdése] Nyugellátásra (és nem társadalombiztosítási ellátásra) jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem magán-nyugdíjpénztári tag és nem saját jogú nyugdíjas, meghatározott esetekben. (A magánnyugdíjpénztári tag részére tehát ez a lehetőség kizárva!) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nem magán-nyugdíjpénztári tag nagykorú személy, aki a Tbj.tv.-ben felsoroltakat kívánja szolgálati időként elismertetni (pontosítás). Egyik esetben sem csökkenthető a fizetendő 34 százalék nyugdíjjárulék a magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével, mivel mind a két esetben kizárt a magán-nyugdíjpénztári tag (módosítás). Így a megállapodás a korábbiaktól eltérően a tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnésével nem szűnik meg. Szolgálati idő szerzése érdekében nem köthető megllapodás arra az időtartamra, amelyre gyermekgondozási segély nem jár [Tbj.tv a (8) bekezdésének b) pontja]. 8. A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése [Tbj.tv ának (1), (4), (7)-(10) bekezdése] Változatlan az az előírás, mely szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. Pontosítás több helyen, egyrészt, mert a társadalombiztosítási járulék, mint ilyen teher, megszűnt, másrészt, mert a magán-nyugdíjpénzári tag is nyugdíjjárulékot fizet és nem tagdíjat. Nem változott az sem, hogy a mezőgazdasági őstermelő a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak. 9. Magán-nyugdíjpénztári tag A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat [Tbj.tv ának (7)-(10) bekezdése] hatályon kívül helyezték. Kapcsolódóan hatályon kívül helyezték a Tbj.tv. 51., 51/A-51/B. -okat is.

10 10 A magán-nyugdíjpénztári tagokkal kapcsolatosan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés rendezésére, a hátralékok behajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz a Tbj.tv. 56/C. -a, 56/D. -a (1) bekezdésének, valamint az 56/H. -a új (3)-(4) bekezdésének módosított, illetve kieészítő előírása. 10. Egyéb módosítások Külföldi foglalkoztató [Tbj.tv. 56/A. -ának (1) bekezdése] A módosítás szerint a bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató a javára munkát végző (biztosított) foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után (eltérően a korábbi előírástól) nem fizet társadalombiztosítási járulékot, de a Tbj.tv. szerinti nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot meg kell állapítania, tárgyhónapot követő hó 12-éig be kell vallania és meg kell fizetnie Kiküldött külföldi munkavállalók [Tbj.tv ának (1) bekezdése] A harmadik államból Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókat érintő, 2010-ben kihírdetett és 2012-ben hatályba lépő rendelkezéshez kapcsolódó átmeneti szabály szerint az előírások alkalmazandók a január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani. 11. Hatályba lépett: január 1-jén Rendelkezéseit a január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A törvény december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a január 10-éig megszerzett és december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kellett bevallani.

11 11 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény évi módosításai 1. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv. 3. -ának (1), (4)-(6) bekezdése] A kifizetőt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke változatlanul 27 százalék. A különadózó jövedelmek közé tartozó kamatkedvezményből származó jövedelemnél az egészségügyi hozzájárulást nem a jövedelem, hanem a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után kell megfizetni 27 százalékkal. Az adóalap a jövedelem (a juttatás) 1,19-szerese. Ez után kell a személyi jövedelemadót is megállapítani. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely a Tbj.tv. szerint járulékot kell fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg (ez új előírás, ilyen például a minimálbér 30 százalékánál kisebb jövedelemmel járó megbízási díjak, tiszteletdíjak, amely után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, mert szociális hozzájárulási adó terheli), továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Új előírás szerint a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 10 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az Szja-tv. szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Ezen juttatás részt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. Tekintettel arra, hogy az 500 ezer fointot, illetve annak arányos részét meghaladó összeg csak a naptári év végével határozható meg, a meghaladó, egyes meghatározott juttatásnak minősülő rész utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét (adóalapját az 1,19-es szorzóval) az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizeni azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon adóalap után számított és a béren kívüli juttatás időszakában megállapított, bevallott 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Így a béren kívüli juttatás 500 ezer forintot, illetve annak arányos részét meghaladó összege utáni 17 százalékos egészségügyi hozzájárulás különbözetet a tárgyévet követően, a májusi bevallás alapján kell megfizetni (számviteli elszámolás során azonban a különbözetet is tárgyévi költségként kell elszámolni). A magánszemély továbbra is akkor fizeti meg a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha nincs kifizető vagy a kifizető nem köteles a jövedelem után adót (adóelőleget) megállapítani.

12 12 A 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás alóli kivételek gyakorlatilag nem változtak, kivétel a béren kívüli juttatások, amelyek adóalapja után 2012-ben már 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. 2. Az átalányadózó mezőgazdasági termelő [Eho-tv. 4. -ának (1) bekezdése] által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelem 15 százaléka (2011-ben 27 százaléka volt). 3. Egyéni százalékos (14 %) mértékű egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv ának (2)-(3) bekezdése] Nem változott sem a jövedelmek köre, ami után fizeni kell, sem a hozzájárulásfizetési felső határ, a 450 ezer forint és teljesítésének a feltételei sem.