Változások a járulékfizetési. kötelezettségben január 1-jétl

Átírás

1 Változások a járulékfizetési kötelezettségben január 1-jétl

2 A Tbj. alapelvi szinten változik A társadalombiztosításban való részvétel - törvényben meghatározottak szerint továbbra is kötelez. A társadalombiztosítás rendszerében eltér rendelkezés hiányában a biztosított az egyéni felelsség elvének megfelelen járulékfizetés alapján szerezhet jogot a saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli ellátások összege - ha törvény kivételt nem tesz arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

3 Foglalkoztatókat érint változások A korkedvezmény-biztosítási járulék megmarad. A járulék fogalma leszkül, megsznik a társadalombiztosítási járulék. Bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó. Az új adó mértéke szintén 27%. Magánnyugdíjpénztári tagdíj bevallása és befizetése közvetlenül a pénztárhoz történik.

4 Korkedvezmény-biztosítási Korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke változatlanul 13 százalék. Alapja a Tbj. 4. k) pont szerinti jövedelem, kivéve a 21. szerinti jövedelmeket (járulékalapot nem képez jövedelmeket).

5 Magánnyugdíjpénztári tagdíj december havi járulékalapot képez jövedelem után magánnyugdíjpénztár tagja 10 % tagdíjat fizet, nyugdíjjárulékot nem fizet. A december hónapra vonatkozó tagdíjbevallásnak a 08-as bevallás keretében kell eleget tenni január 12-éig január havi tagdíj bevallást már a magánnyugdíjpénztáraknak kell megküldeni!

6 Magánnyugdíjpénztári tagdíj A maradó tagok tekintetében a pótlás, önellenrzés is a magánnyugdíjpénztárak felé történik. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagok tekintetében változatlanul a NAV felé kell a pótlást, önellenrzést nyugdíjjárulékként megtenni, feltéve, hogy a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik, illetve tagdíj-kiegészítés miatt mutatkozik különbözet.

7 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj Ha a Tbj. 56/A. hatálya alá tartozó külföldi vállalkozás által foglalkoztatott személy pénztártag, a tagdíjat a foglalkoztatott saját maga köteles megállapítani és a magánnyugdíjpénztár részére bevallani és megfizetni, a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig. Ha a külföldi vállalkozás teljesíti a járulékkötelezettséget, a pénztártag megállapodhat a foglalkoztatójával, hogy a tagdíjat helyette a foglalkoztató vallja be és fizeti meg a pénztár részére.

8 Egyéni járulékok A foglalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot, (magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalék tagdíjat), valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékot fizet. Az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaer-piaci járulék 1,5 százalék. Alapja a Tbj. 4. k) pontja szerinti járulékalapot képez jövedelem, kivéve a 21. szerinti járulékalapot nem képez jövedelmet.

9 Biztosított által fizetend járulékok A járulékfizetési fels határ várhatóan évi forint, naptári napi forint.

10 Egyidejleg fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Megsznik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyra tekintettel nyújtott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentesség. A járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékot.

11 Mentesség 2012-tl már nem mentes az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulék alól a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott idtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt ának (2) bekezdése és a Kjt ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg. A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után továbbra sem kell megfizetni.

12 Vezet tisztségvisel társadalombiztosítási jogállása Kiegészül a társas vállalkozó meghatározás az alábbival: A Tbj. alkalmazásában társas vállalkozó: a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelsség társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közremködésre tekintettel a vezet tisztségvisel társas vállalkozónak minsül. A Tbj. 5. (2) bekezdése alapján biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minsül vezet tisztségviseljét is, ha a megbízási jogviszonyban a minimálbér 30%át eléri a járulékalapot képez jövedelme.

13 A ffoglalkozású társas vállalkozó járulékfizetése A biztosított társas vállalkozó a 10% mérték nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 10 % tagdíjat -, valamint a 8,5% mérték egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közremködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képez jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. (Figyelem! a Tbj. szerinti minimálbér!) A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat ) legfeljebb a járulékfizetési fels határig fizet.

14 Nem EVA alany ffoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Megsznik a kezd egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális járulékfizetési szabály. A biztosított egyéni vállalkozó a 10 % nyugdíjjárulékot, (pénztártagság esetén 10% tagdíjat), valamint 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékot a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat ) legfeljebb a járulékfizetési fels határig fizet. A segít családtag kikerül a biztosítotti körbl.

15 Az EVA alany ffoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Az evás egyéni vállalkozó 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékot, valamint 10 % nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat) fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.

16 Másodfoglalkozású vállalkozók A járulékalapok változatlanok. A fizetend járulékok mértéke változik. A heti 36 órás foglalkoztatással járó, valamint a tanulói jogviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytatóknak a járulékalapot képez jövedelem után 7 % egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és szociális hozzájárulási adót.

17 Nyugdíj mellett vállalkozói tevékenységet folytatók Figyelem! a korhatár eltti öregségi nyugdíjak megszüntetésérl, a korhatár eltti ellátásokról és a szolgálati járandóságokról szóló T/4663. számon benyújtott törvényjavaslat a kiegészít tevékenység minsítését befolyásolhatja. Egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 6390 forint (napi: 213 forint)

18 stermel A mezgazdasági stermel - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezd mezgazdasági stermelt is - a minimálbérnek megfelel összeg után fizeti meg a 4% természetbeni és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10% nyugdíjjárulékot. Az a mezgazdasági stermel, akinek az e tevékenységébl származó, tárgyévet megelz évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezgazdasági kistermelre vonatkozó bevételi értékhatárt (8 Millió forintot), az stermeli tevékenységbl származó, tárgyévet megelz évi bevételének 20 százaléka után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 % nyugdíjjárulékot fizet. A magán-nyugdíjpénztári tag mezgazdasági stermel nyugdíjjárulékot nem fizet, az általa fizetend tagdíj mértéke10 %. Regisztrált stermel nem biztosított, ha nincs érvényes betétlapja, vagy nem családi gazdálkodó.

19 Hatály A módosítások január 1.-jén lépnek hatályba, de a január 10-ig juttatott olyan december hónapra járó jövedelmeknél, melyeket a december havi bevallásban kell szerepeltetni, még a december 31- én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

20 Harmadik ország állam polgára január 12-én lép hatályba a Tbj. 11. b) pontja, amely szerint harmadik ország állampolgárára nem terjed ki a biztosítás, ha munkáját kiküldetés, kirendelés, munkaer-kölcsönzés keretében végzi Magyarországon, feltéve, hogy a munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. A 2 évet január 1-jétl kell számítani.

21 Egészségügyi hozzájárulás A béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. ) adóalapként meghatározott összege után a kifizett 10 %, a béren kívüli juttatásnak nem minsül egyes juttatások (Szja tv. 70. ) adóalapként meghatározott összege után 27 % eho terheli. A 27 százalékos ehot az adóévet követ év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenteni kell az ugyanazon alap után megállapított 10 százalékos eho-val.

22 Egészségügyi hozzájárulás Az átalányadózó mezgazdasági kistermel által fizetend százalékos mérték egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A szociális hozzájárulási adóköteles jövedelem mentes az eho alól.

23 Pftv. módosítás december 31-ig váltható ki START PLUSZ és START EXTRA kártya. Helyette december 31-éig START BÓNUSZ kártya (jogosult az, aki a az igénylés idpontját közvetlenül megelzen legalább 3 hónapig álláskeresként nyilvántartott, illetve aki a gyes, gyed, gyet, ápolási díj folyósítását követ 1 éven belül létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy aki a gyermek 1 éves korának betöltését követen gyes mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy nem rendelkezik START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával).

24 START kártyás kedvezmény Alap- és középfokú végzettséggel rendelkez vagy végzettséggel nem rendelkez esetén a szociális adóból igénybe vehet kedvezmény egyenl a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 1,5 x-ének 17 %-ával a foglalkoztatás els évében, illetve 7 %-ával a foglalkoztatás második évében. Felsfokú végzettség esetén a foglalkoztatás els 9 hónapjában 17 %, azt követ 3 hónapban 7%.

25 START PLUSZ kártyás kedvezmény Legfeljebb december 31-ig vehet igénybe. Az igénybe vehet kedvezmény egyenl a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 2 x- ének 17 %-ával a foglalkoztatás els évében, illetve 7 %-ával a foglalkoztatás második évében. A kedvezményre a munkáltató csak akkor jogosult, ha a foglalkoztatás meghaladja a 30 napot és a munkaid legalább a napi 4 órát eléri.

26 START EXTRA kedvezmény Legfeljebb december 31-ig! A szociális adóból igénybe vehet kedvezmény egyenl a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 2x-ének 27 %-ával a foglalkoztatás els évében, illetve 17 %-ával a foglalkoztatás második évében.

27 START BÓNUSZ kedvezmény START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül a szociális adóból igénybe vehet kedvezmény egyenl a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 1,5 x-ének 27 %-ával a foglalkoztatás els évében.

28 Közfoglalkoztatás Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történ foglalkoztatás esetén a szociális adóból igénybe vehet kedvezmény egyenl a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 130%-ának 13,5 %-ával.

29 Részmunkaids foglalkoztatás A szociális adóból igénybe vehet kedvezmény egyenl a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 2 x-ének 7 %-ával. (Maximum 3 évig.)

30 Szociális hozzájárulási adó Alanya: - kifizet, - egyéni vállalkozó, - mezgazdasági stermel. - Kifizet: a természetes személlyel e fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményez jogviszonyban álló másik személy.

31 Szociális hozzájárulási adó Az adónak nem alanya: - a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, - a korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas ev., - az elz évben mezgazdasági kistermelnek minsülstermel, kivéve, ha a tárgyévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, - az az stermel, akinek a Tbj. szerint nincs járulékfizetési kötelezettsége.

32 Jogviszonyok, amelyek megalapozzák az adófizetési kötelezettséget Munkaviszony, Személyes közremködési kötelezettséget eredményez tagi jogviszony, Ügyvédi iroda, közjegyzi iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég és természetes személy tagja közötti jogviszony, Tanulószerzdéses jogviszony, Az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony, szerzetesrendi tagi jogviszony, Szja tv. szerinti nem önálló és önálló tevékenység, ha nem tartozik az elzek hatálya alá.

33 Nem eredményez adófizetési kötelezettséget Az elz jogviszonyok, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas, vagy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas, Az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszer oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony.

34 Adó alapja Kifizett terhel adó alapja: önálló és nem önálló tevékenységbl származó bevételbl az adóelleg számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével, a tanulószerzdésben meghatározott díj, a hivatásos nevelszül nevelési díja, Az elzek szerinti jogviszony hiányában a munkaszerzdésben, szerzdésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás. Külföldi kiküldetés esetén a munkaszerzdés alapján fizetett (juttatott) az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelz évi havi átlagos alapbér, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.

35 A kifizett terhel adónak nem alapja a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel; a nemzetközi szervezet nemzetközi szerzdés alapján mentességet élvez tisztviselje, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel; a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban elírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkez kifizet által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerkölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkez magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerzdésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás idtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt;

36 A kifizett terhel adónak nem alapja a kifizet által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizett terhel rész; a szerzi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzk oltalma, mintaoltalom alatt álló m, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérl szóló törvény 13. -a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.

37 Egyéni vállalkozót terhel Ffoglalkozású alap: vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka Evás ffoglalkozású: a magasabb összeg ellátások megszerzése érdekében járulékfizetés terén nyilatkozatban vállalt magasabb összeg, illetleg ennek hiányában a minimálbér 112,5 százaléka. Evás eva alap 4 százaléka, ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanulmányokat folytat. Minimálbér = Tbj. szerinti minimálbér Mentesít idtartamok Többes jogviszony: nincs minimumkötelezettség

38 Tagi jogviszony Társaságot terhel adó alapja, a kifizett terhel adó alapja, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka Mentesít idtartamok Többes jogviszony, nincs minimumkötelezettség Heti 36 órás foglalkoztatásról, tanulmányok folytatásáról, másik tagi jogviszonyról nyilatkozni kell!

39 stermel a magasabb összeg ellátások megszerzése érdekében járulékfizetés terén nyilatkozatban vállalt magasabb összeg, illetleg ennek hiányában a minimálbér.

40 Adó mértéke kedvezmények Adó mértéke 27 százalék, a fizetend adó = a számított adó - adókedvezmények Adókedvezmények: - A munkabérek értékének megrzését célzó adókedvezmény, - A Karrier Híd program megvalósítását célzó adókedvezmény, - Pftv.-ben biztosított adókedvezmény, - A szakképzettséget nem igényl munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

41 Köszönöm a figyelmet