A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı hatályos változások

Átírás

1 A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı január 1-jétıl 1 hatályos változások Fogalmak Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. Biztosított: hatályát veszti az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy. 1

2 Fogalmak Foglalkoztató: a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggı, az e törvényben és az Art.- ben elıírt kötelezettségek tekintetében a kincstár. Tevékenységre jellemzı kereset : a természetes személy fıtevékenységére jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás. Járulékalapot képezı jövedelem Az összevont adóalapba tarozó, az önálló és nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap alap számításnál figyelembe vett jövedelem. Az Szja. tv. 69. szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege. Szja. Tv a szerinti juttatás nem járulékalap, de az értékhatár feletti juttatás, ami az Szja. Tv a szerint viseli az adóterhet, az járulékalap is. Hatálytalan: hallgatói munkadíj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra tekintettel fizetett ösztöndíj, a borravaló és a felszolgálási díj. (Hallgatói munkadíj- Tbj. 4. k) pont 2. alpont) 2

3 Járulék típusok Járulék: a nyugdíjjárulék, - a magánnyugdíjpénztári tagdíj, - az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék, - a társadalombiztosítási járulék, - a táppénz-hozzájárulás, - az egészségügyi szolgáltatási járulék, - a korkedvezmény-biztosítási járulék. (2010. január 10-éig teljesített kifizetés munkaadói, munkavállalói járulék) A foglalkoztatót terhelı járulékok mértéke társadalombiztosítási járulék 27 százalék, - ebbıl a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, - az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerı-piaci járulék 1 százalék. A korkedvezmény-biztosítási járulék 9,75 százalék 3

4 A biztosított által fizetendı járulékok A nyugdíjjárulék mértéke nem változott. A biztosított által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül - a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, - a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, - a munkaerı-piaci járulék 1,5 százalék. Járulékalapot nem képezı jövedelmek Munkaerı-piaci járulék alapját sem képezi: a társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelı összege, a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. A felsorolásból hatályát vesztette a az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztató által fizetett tagdíjnak, hozzájárulásnak az a része, amely a magánszemélynél nem minısül jövedelemnek. Ez a juttatás továbbra sem képezi járulék alapját, tekintve, hogy az Szja tv ában szerepel. 4

5 A foglalkoztatott nyugdíj, egészség- és munkaerı-piaci járulék alóli mentesítése Továbbra se terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási- és munkaerı- piaci járulék a természetbeni juttatást, Nem terheli egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, az újrakezdési támogatást, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatást, a határozott idıtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt.88. -ának (2) bekezdése és a Kjt ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeget, Pénzbeli egészségbiztosítási járulék alól mentes a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetıleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás. A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok I. Nem fizet a 1,5 százalékos mértékő munkaerı-piaci járulékot a) az 5. (1) bekezdésének b)-d), ), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minısülı szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közremőködı szövetkezeti tagot -, Nem fizet: megbízott, bedolgozó, segítı cstag,, választott tisztségviselı, tanulószerzıdéses tanuló, álláskereséséi ellátásban részesülı. 5

6 A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok II. b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (Megszőnt: jogosulttá vált rá.) Korm. rendelet tervezet - nem munkaviszony a fizetés nélküli szabadság! A társas vállalkozások és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Minimálbér kétszerese helyett: de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemzı kereset. A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerı- piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét. 6

7 Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Minimálbér kétszerese helyett: havi átlagban legalább a tevékenységre jellemzı kereset. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem,, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemzı kereset. Az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felsı határig. Eva adózó egyéni vállalkozó járulékalapja Az egyszerősített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. (1)-(3) (3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) a tevékenységre jellemzı kereset után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 7

8 Többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségét nem érinti a tevékenységre jellemzı kereset bevezetése, a járulékok alapja változatlan. Egyéni vállalkozó, egyéni cég Új: egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı személy. Új:társas vállalkozás az egyéni cég. Új: társas vállalkozó az egyéni cég tagja. Új: segítı családtag az egyéni cég tagjának közeli hozzátartozója. 8

9 Egyéni vállalkozó, egyéni cég Szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. (1 hó-5 év) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától a nyilvántartásból törlés napjáig tart. Az egyéni cég tagjának biztosítási kötelezettsége az egyéni cég tagjává válás napjától a tagság megszőnése napjáig tart. Kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó Nem kell a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az idıtartamra sem, amely alatt egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 4950, napi 165 forint. 9

10 A biztosítási kötelezettség alá tartozó magánszemély járulékfizetési kötelezettsége 30. (1) Az 5. (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képezı jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot fizet. A mezıgazdasági ıstermelı járulékfizetési kötelezettsége Pontosítás: A mezıgazdasági ıstermelı - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdı mezıgazdasági ıstermelıt is - a minimálbérnek megfelelı összeg után fizeti meg a 19. (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj- biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,, a 19. (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Munkaerı-piaci járulék nincs a felsorolásban! 10

11 Egyidejőleg fennálló több biztosítási jogviszony A munkaerı-piaci járulékot is meg kell fizetni mindegyik jogviszonyban. Nem változott, ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejőleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A Tbj a (3)-(4) (4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidı-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidıben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegırzı támogatásban részesül. Nyilvántartás, adatszolgáltatás A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követı év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyezı igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idı "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegérıl, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerı- piaci járulék összegérıl és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történı megszőnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejőleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelmébıl levont egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékról,, valamint nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetıleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. 11

12 Hatálybalépés A Tbj.-t t módosító rendelkezéseket a január 1-jétıl 1 megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni. Ettıl eltérıen a Tbj a szerinti járulékmértékekre vonatkozó módosított szabályt a január 1-jétıl 1 megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a január 10-éig megszerzett jövedelmekre a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Egészségügyi hozzájárulás Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó január 1-jétıl 1 hatályos elıírások egy része már az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvényben kihirdetésre kerültek. Szintén az egészségügyi hozzájárulás tekintetében tartalmaz elıírásokat az egyes nagy értékő vagyontárgyakat terhelı adóról szóló évi LXXVIII. törvény is. 12

13 Nem kell bevallani A december 31-éig hatályos rendelkezések szerint a magánszemélyt az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelme, értékpapír- kölcsönzésbıl megszerzett jövedelme, osztalékjövedelme, árfolyamnyereségbıl származó jövedelme és ingatlan bérbeadásból származó jövedelmével a törvényben elıírt egyéb feltételek teljesülése esetében akkor terheli 14 százalék egészségügyi hozzájárulás, ha az említett jövedelmekkel összefüggésben szja. bevallási kötelezettség is felmerül. Bevallási kötelezettség hiányában egészségügyi hozzájárulás fizetésére sem kötelezett jelenleg a magánszemély. A hatályon kívül helyezett szövegrész eredményeként megszőnik ez az ellentmondás. Ennek a szabálynak a módosításával függ össze az Eho tv. 11/A. (4) Változás a bevallási kötelezettségben január 1-jén 1 az Eho.. 11/A. -ának (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: Ha a magánszemély a 3. (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévrıl köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizetı az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására. 13

14 Egészségügyi hozzájárulás I. 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás alap: az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelıleg-alap alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közremőködıi díj és a személyes közremőködıi díj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben ben meghatározott tevékenységre jellemzı kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része, (nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közremőködı tagja a ekho szerinti kötelezettséget teljesít), Egészségügyi hozzájárulás II. b) külön adózó jövedelmek közül ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, bb) a kamatkedvezménybıl származó jövedelem, bc) az egyösszegő járadékmegváltások, bd) a kisösszegő kifizetések után. Nem kell megfizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást az Szja tv ában említett juttatások azon része után, amely 25 %-os% adókulccsal adózik. Kifizetı hiányában, vagy ha a kifizetı az adót (adóelıleget) nem köteles megállapítani, a magánszemélyt terheli az eho. 14

15 A társas vállalkozások eho-ja Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelrıl szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közremőködı tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított eho alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben ben meghatározott tevékenységre jellemzı kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét. Ezt a rendelkezést a vállalkozás évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére elıírt határidıt követı hónap 12-éig kell teljesíteni. 15

16 A 27%-os eho elszámolása Mentesül az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott kötelezettség alól a személyes közremőködıi díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelı összeg után a megelızı adóév(ek ek)ben a (4) bekezdés szerint egészségügyi hozzájárulás- fizetés történt. Nem fizet a magánszemély egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelı összeg után a megelızı adóév(ek ek)ben a társas vállalkozás 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetett. E101-es igazolás és a százalékos mértékő eho A Tbj ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a mentességet a magánszemély az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. 16

17 Ingatlan bérbeadás A kifizetıt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységbıl származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. (14%-os eho alap!) Egészségügyi hozzájárulás-fizetési felsı határ: a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék helyett a biztosított által fizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, illetve az magánszemélyt terhelı ekhoból az 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell figyelembe venni (a kifizetıi 1,2% helyett). Egészségügyi hozzájárulás Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást február 15-e helyett a tárgyévre vonatkozó bevallás benyújtására elıírt határidı lejártáig fizeti meg. Ezt a rendelkezést a január 1-1 jétıl megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyi hozzájárulás kötelezettségre kell alkalmazni. 17

18 Egyéb kötelezettségek (rehabilitációs hozzájárulás, kulturális járulék,) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke Ft/fı/év. Pftv: : felsıfokú végzettségő pályakezdı esetén az érvényesség idıtartama 1 év, melybıl a foglalkoztatás elsı 9 hónapjára a kedvezmény mértéke 10, a második 3 hónapra 20 százalék. (A törvény hatálybalépését követıen kiváltott kártyákra kell alkalmazni.) A kulturális járulék kötelezettség megszőnik. 18