/ :17

Átírás

1 Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvetı szabályai Általános tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségrıl, a fizetendı járulék (tagdíj) mértékérıl stb., rendelkezı szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény[1], valamint a végrehajtására vonatkozó 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet tartalmazza. Az Európai Unióhoz történı csatlakozásról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény május 1-jei hatályba lépésétıl a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti szabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell a járulékkötelezettségét[2] teljesítenie: a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedı magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként, de egy másik tagállam területén is végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés idıtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés idıtartama elıre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott idıtartamot, és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak - Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja. Az a személy, aki egyidejőleg egyik tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén pedig önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll. Ez azt jelenti, hogy ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának megtartása mellett, pl. Ausztriában munkavállalóként dolgozik, akkor Magyarországon egyéni vállalkozóként nem lesz biztosított és nem kell társadalombiztosítási, nyugdíj, egészségbiztosítási, illetve vállalkozói járulékot sem fizetnie[3]. 2. Az egyéni vállalkozó[4] A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából egyéni vállalkozónak minısül[5]: a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezı magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), az ügyvédekrıl szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), az egyéni szabadalmi ügyvivı, a nem közjegyzıi iroda tagjaként tevékenykedı közjegyzı, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedı önálló bírósági végrehajtó. 2.1 Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:[6] a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követı naptól annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat esetén annak jogerıre emelkedése napjáig, az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivı esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszőnése napjáig, az európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétel napjától annak törlése, a közjegyzı, az önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszőnése napjáig tart. A biztosítási jogviszony megítélése szempontjából tehát a tényleges munkavégzésnek, illetve a tevékenység megkezdésének nincs jelentısége. 3. Kezdı egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozói tevékenységet kezdınek minısül[7]: a járulékfizetési kötelezettsége elsı napjával kezdıdıen az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minısül tevékenységet kezdınek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszőnésének napját követıen ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszőnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási szempontból történı csoportosítása Biztosított (fıfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki: egyidejőleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén is), nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében,

2 nem minısül kiegészítı tevékenységet folytatónak, egyéni vállalkozó, és egyidejőleg társas vállalkozóként is biztosított, fıszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minısül fıfoglalkozásúnak[8] (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem), továbbá akkor ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejőleg nem munkaviszonyban történik, különösen, ha megbízási, vállalkozási jellegő jogviszony, bedolgozó vagy segítı családtag Egyidejőleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún. másod foglalkozású) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki: a vállalkozás folytatásával egyidejőleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát[9], vagy a vállalkozás folytatásával egyidejőleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat Kiegészítı tevékenységet folytatónak minısül az az egyéni vállalkozó, aki: a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként[10] folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 4. Járulékfizetési kötelezettség A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére, a járulékalapot képezı jövedelme után: 29 százalék társadalombiztosítási járulékot (ebbıl a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelybıl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék), 9,5 százalékos mértékő nyugdíjjárulékot - magánnyugdíjpénztár tagja[11], 1,5 százalékos mértékő nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat - valamint 6 százalékos mértékő egészségbiztosítási járulékot ebbıl 4 százalék a természetbeni és 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizet. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejőleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. A korkedvezményre jogosító munkakörben[12] vállalkozói tevékenységet végzı biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot is köteles fizetni, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették[13]. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. A központi költségvetés január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történı megfizetését átvállalja[14], így a korkedvezmény-biztosítási járulék jogcímen fizetendı járulék mértéke 3,25 százalék. (A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak korkedvezmény-biztosítási járulékot nem kell fizetnie.) A vállalkozó járadék fedezetére az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képezı jövedelem után 4 százalékos mértékő vállalkozói járulékot fizet[15]. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki: a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejőleg munkaviszonyban is áll[16], annak, aki oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált, aki a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetıleg az Art.-ben meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén legalább a minimálbér után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti[17]. 4.1 A járulékok alapja A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti vállalkozói kivét[18], átalányadózás esetén az átalányadó alapját képezı jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér[19] kétszerese. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezı jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó a bevallásában a tényleges járulékalapot képezı jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képezı jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képezı jövedelem, illetıleg az átalányadó alapját képezı jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az egyszerősített vállalkozói adó szabályai szerint[20] adózó (a továbbiakban eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta a minimálbér kétszerese után fizeti meg. A járulékbevallásában azonban a tényleges jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a magasabb összegő társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a járulékokat a minimálbér kétszeres összegénél magasabb járulékalap után fizeti meg. Ez a nyilatkozat az adóévre szól, amelyet elsı ízben az adóévet megelızı év december 20-áig, azt követıen a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejőleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Az eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetıleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszőnését követı tárgyévi idıszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. Az egyéni vállalkozó által fizetendı 9,5 százalékos magánnyugdíj- pénztári tag esetén 1,5 százalékos nyugdíjjárulék és a 6 százalék mértékő egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni január 1-jétıl a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határ egy naptári napra jutó összege Ft, az éves felsı határ pedig Ft, melynek a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék szempontjából nincs jelentısége, mivel a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járuléknak nincs felsı határa. A járulékfizetési felsı határt évente január 1-jétıl, ha pedig a vállalkozás év közben kezdıdik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani A járulékok megfizetése alól történı mentesülés Az elızı pontban ismertetett járulékalap alapulvételével az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az idıtartamra, melynek tartama

3 alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként kamarai tagságát szünetelteti, a pont szerinti ún. másodfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha keresıképtelen. A megállapított járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell az említett idıszak naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsı határ összegének szorzatával. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés idıtartama nem éri el a naptári hónap teljes tartamát, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a gyakorlatot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vállalkozás év közben kezdıdött vagy szőnt meg. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során elszámolt vállalkozói kivét eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától, illetıleg a vállalkozói tevékenység kezdetétıl a tárgyhónapig számított minimálbér kétszeresének (bejelentés esetén a minimálbér) összegét. Ha a vállalkozói kivét összege kevesebb a minimálbér kétszeresénél, illetve a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni A tevékenységet kezdı egyéni vállalkozó járulékfizetésének alapja A kezdı egyéni vállalkozó a kezdés évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot a minimálbér összege után fizeti meg. Ha a tárgyhónapban a kezdı egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó alapját képezı jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásban nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetıleg az átalányadó alapját képezı jövedelem alapulvételével fizeti meg. Az elızı rendelkezések nem alkalmazhatók arra az egyéni vállalkozóra, aki egyidejőleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetıleg arra, aki közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében, tanulmányokat folytat. Esetükben a járulék alapja a tényleges vállalkozói kivét, illetıleg az átalányadó alapját képezı jövedelem Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén Abban az esetben, ha az - átalányadózónak nem minısülı egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem. Eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó esetében az átalányadó alapját képezı jövedelem. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejőleg társas vállalkozóként is biztosított, az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége az általános 4.1. pontban ismertetett szabályok szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. Az egyéni vállalkozó ugyanakkor a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetıleg a bevallásban tett bejelentés esetén legalább a minimálbér után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában a tényleges járulékalap után kell a járulékokat megfizetni[21]. 4.5 A kiegészítı tevékenységet folytatók járulékfizetése A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 4350 Ft (napi 145 Ft) összegő egészségügyi szolgáltatási járulékot és 9,5 százalékos mértékő nyugdíjjárulékot fizet[22]. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységbıl származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezı jövedelem. Az eva adózási módot választó kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot - az elızıektıl eltérıen - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az idıtartamra, amely alatt a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: keresıképtelen, fogvatartott, gyermekgondozási segélyben részesül, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként kamarai tagságát szüneteltetni. 5. A járulékok megfizetése[23] A biztosított egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követı hó 12-ig köteles a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a vállalkozói járulékot megfizetni. Abban az esetben, ha a több biztosítási jogviszonyban álló a pontban említett - egyéni vállalkozó az Eva tv. szabályai szerinti adózást választotta, az evaalap 4 százaléka után a járulékot negyedévente, a negyedévet követı hónap 12. napjáig köteles megfizetni. A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente a negyedévet követı hónap 12-éig fizeti meg. Amennyiben a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az Eva tv. szabályai szerint adózik, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követı hó 12. napjáig kell megfizetni. Az Art. alkalmazásában az egyéni vállalkozó magánszemélynek minısül, ezért saját járulékait forintra kerekítve fizeti meg. A járulékokat azonban meg kell osztani aszerint, hogy az az Egészségbiztosítási Alap bevételét, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képezi. Az Egészségbiztosítási Alap számlájára kell befizetni az 5 (4,5+0,5) százalékos és a 6 (4+2) százalékos mértékő egészségbiztosítási járulékot, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára kell befizetni a 21 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot, és a 9,5 százalékos magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot. A befizetés az alábbi számlaszámokra történik:[24]: APEH Egészségbiztosítási Alapot megilletı bevételek beszedési számla, APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletı bevételek beszedési számla. A tagdíjat arra az állami adóhatóság által a Magyar Államkincstárnál magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott számlára kell megfizetni, amelynek az egyéni vállalkozó a tagja. 6. A járulékok bevallása Az egyéni vállalkozó a járulékbevallási kötelezettséget az adózás rendjérıl szóló törvényben[25] meghatározottak szerint a tárgyhónapot követı hónap 12-éig a 58-as számú bevallás benyújtásával köteles teljesíteni. Az a több biztosítási jogviszonyban álló a pontban említett - egyéni vállalkozó, aki az Eva tv. szabályai szerinti adózást választotta, az evaalap 4 százaléka után fizetendı járulékokat negyedévente, a tárgynegyedévet

4 követı hónap 12. napjáig a 58-as számú bevallásban a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. Soron kívül kell kitölteni a bevallást[26] az egyéni vállalkozónak, ha: tevékenységét megszünteti, ha a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerısen visszavonják, ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivı tevékenységét, illetıleg a közjegyzı közjegyzıi szolgálatát szünetelteti. Figyelem! Az az adózó aki/amely az adóév során bármely hónapban az Art. 31. (2) bekezdés szerint bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követı hónapjára akkor is bevallás benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége adó- (adóelıleg), és/vagy járulékalapot képezı kifizetés, juttatás hiányában nem keletkezett[27]. A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a saját személyére vonatkozó járulékait évente egyszer - az adóévet követı év február 15-ig - az 53-as számú nyomtatványon kell bevallania. Az Eva tv. szabályai szerint adózó kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az elızıektıl eltérıen - a járulékait az adóévet követı év február 15-ig a 43-as számú bevallásában közli. Az adóalanyiság évközi megszőnése esetén az eva bevételi nyilvántartást vezetıknél a 43-as számú bevallás benyújtásának határideje a megszőnést követı 30. nap. A foglalkoztatónak minısülı egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 08-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. 7. Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség Az egyéni vállalkozó köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és bevallásában adatszolgáltatás teljesítésére[28]. A kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozó adóazonosító számának, székhelyének közlésével - az illetékes elsıfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon biztosítottként köteles bejelenteni[29]: személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje) állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, a biztosítási jogviszonyának megszőnését, és a biztosítás szünetelésének idıtartamát, a TEÁOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén az érintett pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést a T1041 számú adatlapon a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony elsı napját megelızı napon, b) a jogviszony megszőnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követı 8 napon belül kell teljesíteni. A bejelentett adatokban bekövetkezett változásról[30] a változást követı 15 napon belül értesíteni kell az adóhatóságot. A biztosítási jogviszonnyal nem összefüggı egyéb bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókat az 1. számú információs füzet tartalmazza. Amennyiben a tájékoztató elolvasása után kérdései merülnének fel, ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz bátran forduljon, ahol konkrét kérdésére szakszerő tájékoztatást kap. [1] A továbbiakban: Tbj. [2] A vállalkozói járulék fizetés tekintetében is. [3] A járulékfizetési kötelezettség alól történı mentesítés feltétele az E101-es igazolás megléte. [4] Nem tekinthetı egyéni vállalkozónak: a mezıgazdasági ıstermelı, aki tevékenységét kizárólag ıstermelıi igazolvány birtokában végzi, a szellemi szabadfoglalkozást folytató személy, a fizetıvendéglátó tevékenységet folytató, valamint a bérbeadást végzı magánszemély. [5] Tbj. 4. b) pont. [6] Tbj. 10. (1) bekezdés. [7] Tbj. 4. ba) pont. [8] Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetıleg az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén legalább a minimálbér után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. [9] A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. [10] Saját jogú nyugdíjas: a Tbj. 4. f) pont szerinti természetes személy. [11] A tagságra kötelezett pályakezdınek minısülı egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói igazolvány kézhezvételétıl számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíj-pénztárba belépni. [Tbj. 45. (3) bekezdés]. [12] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény szerint. [13] Az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény. [14] évi CXXI. törvény 30. (14) bekezdés [15] A vállalkozói járulékfizetés kötelezettségrıl a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (röviden: Flt.) 46/B. -a rendelkezik. [16] Az Flt. értelmezı rendelkezései szerint a munkaviszonnyal egy tekintet alá esik: a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati viszonyok, a bedolgozói jogviszony stb.. [17] Ebben az esetben a vállalkozói járulékot társas vállalkozás tagjaként fizeti meg a magánszemély. [18] Szja törvény 16. (4) bekezdés [19] Minimálbér: a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes, a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb havi összege január 1-jétıl a minimálbér összege forint, ezért a január havi járulékfizetési kötelezettség teljesítése során még a decemberben érvényes forintot kell számításba venni. [20] A évi XLIII. törvény szerint [21] A 4 százalék mértékő vállalkozói járulékot egyéni vállalkozóként a tényleges járulékalap után nem kell megfizetni. [22] A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig kell megfizetni. [23] Az Art. 2. számú mellékletében, valamint az Eva tv.-ben meghatározottak szerint. [24] A számlaszámokat az APEH hivatalos lapjában, az Adó-és Ellenırzési Értesítıben is közzéteszi, továbbá azok megtalálhatók az APEH honlapján is, a Számlaszámok címszó alatt.

5 [25] Art. 31. (2) bekezdés. [26] Art. 33. (3)-(5) bekezdés. [27] Art. 31. (6) bekezdés. [28] Tbj. 44. (1), illetve a Tbj. 46. (2) bekezdéseiben foglaltak szerint. [29] Art. 16. (4) bekezdése szerint. [30] Az Art. 23. (1) bekezdése értelmében APEH