Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz

Átírás

1 Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban:tbj.), a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA), az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.). Általános tudnivalók A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő a járulék és tagdíj kötelezettségeiről a 0858-as számú bevallást csak elektronikus úton teljesítheti. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a 0858-as bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 0808-as számú nyomtatványon kell teljesítenie.

2 2 Minimálbér a Tbj. alkalmazásában: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. 1 Az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános tudnivalók Egyéni vállalkozó a Tbj. alkalmazásában: - a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivő, - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig: fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat, egészségügyi hozzájárulást és egyéb adatokat a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, 2 fizeti meg és vallja be a járulékokat - főszabály szerint - az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozó (az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozás folytatásával egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat), fizeti meg és vallja be a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást - főszabály szerint - az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: evaadózó) biztosított egyéni vállalkozó. 3 1 Tbj. 4. s) pont 2 Art. 31. (2) bekezdés, 2. számú melléklet 3 EVA 22. (8) bekezdés

3 Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig: 3 fizeti meg és vallja be a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató evaadózó egyéni vállalkozó. 4 Soron kívül kell kitöltenie a bevallást az egyéni vállalkozónak, ha: e tevékenységét megszünteti, ha a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják, valamint ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti. 5 Az az adózó aki/amely az adóév során bármely hónapban az Art. 31. (2) bekezdés szerint bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége adó- (adóelőleg), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában nem keletkezett. 6 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) a saját személyére vonatkozó járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a 0853-as számú bevallásban, az EVA szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékokat a 0843-as bevallásban kell teljesítenie. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó általános tudnivalók Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, - valamint a termőföldről szóló évi LV. törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, 4 EVA 22. (8) bekezdés 5 Art. 33. (3)-(5) bekezdés 6 Art. 31. (6) bekezdés

4 4 az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. 7 Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig: fizeti meg és az Art ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal vallja be a mezőgazdasági őstermelő a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat). 8 A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az Art. 31. (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. 9 Az őstermelői igazolványát január 1-jét követően visszaadó mezőgazdasági őstermelőnek is ezt a bevallást kell a saját személyére vonatkozó járulék (tagdíj), és egyéb adatok tekintetében benyújtania, feltéve, hogy a 0858-as számú bevallás benyújtására egyébként kötelezett. Mulasztási bírság A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási késedelembe esik, vagyis ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette és késedelmét nem mentette ki. A pótlólag benyújtott bevallás késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 10 A hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírásággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható Szja. tv pont 8 Tbj. 50. (4) bekezdés 9 Art. 31. (9) bekezdés 10 Art (1) bekezdés b) pont 11 Art (10) bekezdés

5 5 A bevallás javítása, helyesbítése, önellenőrzése A év valamely hónapjával/negyedévével kapcsolatosan a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat az elévülési időn belül ezen a bevalláson kell pótolni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni. 12 Az önellenőrzés bevallása megszakítja az elévülést, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik. 13 Bármely hónapra/negyedévre benyújtott 0858-as számú "eredeti" bevallás adatainak önellenőrzésére a 0858-as bevallást kell használni. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. A bevallás javítását, helyesbítését, illetve önellenőrzését a javítani, helyesbíteni, illetve önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével, az adott időszakban érvényes bevalláson kell benyújtani. Tehát például a év vonatkozásában a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak a 0758-as, a mezőgazdasági őstermelőnek a ös nyomtatványt kell használnia. Javítás Az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és az Art. 34. (6) bekezdésében szabályozott esetben - amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki - megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. 14 Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást újból be kell küldenie. Ebben az esetben a főlap (A) blokkjában található kódkockába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra történő felhívást tartalmazó elektronikus levélben található meg. Helyesbítés A NAV által elfogadott bevallás benyújtását követően ugyanarra az időszakra csak helyesbítésként történhet a bevallás ismételt benyújtása. Helyesbítésről van szó, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely adat tekintetében tévedett vagy a vonatkozó bevallás időszaka megváltozott. A helyesbítést a bevallás főlapján az AZONOSÍTÁS (A) blokkjában az erre szolgáló kódkockában X -szel kell jelölni. A helyesbítés lényege a teljes adatcsere, azaz az adózónak a saját személyére vonatkozó összes helyes adatot teljeskörűen közölnie kell (tehát nemcsak azt az adatot, amelyet helyesbít). Hibás az a helyesbítés, amely nem tartalmazza az 12 Art (1) bekezdés 13 Art (2) bekezdés 14 Art. 34. (1) bekezdés

6 adózóra, az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot. 6 Az egyik helyesbítési típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó. Ilyen például a név, a születési hely, a TEÁOR kód, a korkedvezményre jogosító munkakör. Az értékadatok bármelyikének (értékadatnak tekintendő minden olyan adat, amely a es lapon szerepel) helyesbítése során a helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell (tehát nemcsak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot). Abban az esetben, ha a helyesbítés érinti a es lapot, úgy erre is az előbbiek vonatkoznak. Amennyiben a helyesbítés kötelezettségváltozást eredményez, önellenőrzésről beszélünk és az önellenőrzésnél leírtak szerint kell eljárni. Önellenőrzés Önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adott bevallási időszakra vonatkozóan a bevallásban feltüntetett járulék, járulékalap összegét utóbb, az ellenőrzés megkezdését megelőzően helyesbíti. 15 Az a helyesbítés minősül önellenőrzésnek, amely során a járulék és/vagy a járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha a bevallott és később korrigált járulékkötelezettség különbözete nulla, az nem minősül önellenőrzésnek, "csupán" helyesbítésnek. Amennyiben a helyesbítő bevallás egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlap AZONOSÍTÁS (A) blokkjának erre szolgáló kódkockájában "X"-szel jelezni kell. Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén az X jelet kell a főlapon az erre rendszeresített kódkockába bejegyezni. A tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka kódkockába 1-est kell írnia az egyéni vállalkozónak, ha az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas, és az alapbevallásában 21, 26, 36, 38-as foglalkoztatás minősége kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, a helyesbítést és az önellenőrzést is el kell végezni. Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően helyesbítheti. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Az önellenőrzést az Art aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. 15 Art. 49. (1) bekezdés

7 7 Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. Azok az adózók, akik visszaigénylési jogukkal élni kívánnak, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezést külön (a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehetik meg. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a jelű lap kitöltésére vonatkozó útmutatónál és a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt találhatóak. Az egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető évi XXX. törvény május 1-jei hatályba lépésétől (a továbbiakban: a csatlakozás napja) a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként, de egy másik tagállam területén is végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot, és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak - Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja.

8 8 A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék. Az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér kétszerese, illetőleg a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 8 százalék. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. A vállalkozói járulék mértéke 4 százalék. 16 A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, a tagdíjat és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege forint 17, tehát a évben - kieső idő nélkül x = forint. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. Például abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát július 2-án váltotta ki, július 2-ától december 31-éig legfeljebb 183 x = forint után fizet nyugdíjjárulékot (tagdíjat). A járulékfizetési felső határt a kieső idő naptári napjainak számával csökkenteni kell. Például az egyéni vállalkozó március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-től 15-ig (15 napra) és december 10-től 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felső határt ( Ft) csökkenteni kell 85 x = forinttal, tehát legfeljebb forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. Az egészségbiztosítási járuléknak (természetbeni egészségbiztosítási járulék és 16 Flt. 46/B. (1) bekezdés 17 A Magyarország évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény 55. (1) bekezdés

9 9 pénzbeli egészségbiztosítási járulék) nincs felső határa. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot az egészségbiztosítási járulékalap figyelembevételével köteles megfizetni. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási, valamint vállalkozói járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, ha az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, és keresőképtelen. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. A magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget a késedelmi pótlékot és az önellenőrzési pótlékot a magánnyugdíjpénztáranként elkülönített tagdíjbeszedési, késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék számlákra kell teljesíteni. Biztosított főfoglalkozásúnak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki - egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, - nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, - egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, és választása alapján egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak, - nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében. Az az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg - az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági

10 10 jogviszonyában a Tbj. 31. (4) bekezdésében említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja az Szja. tv ának (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér kétszerese (2008. január hónapban még , február hónaptól már forint). Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (2008. január hónapban még , február hónaptól már forint) alapulvételével fizeti meg. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvényben meghatározottak szerint teljesíti. 18 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény ának (1) bekezdése alapján mentesítették. Az evaadózó biztosított egyéni vállalkozó esetében a járulékok (tagdíj) alapja havonta a minimálbér kétszerese. Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 19 Az evaadózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási 18 Tbj. 29. (6) bekezdés 19 Tbj. 29/A. (1) bekezdés

11 11 ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 29/A. (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. Ebben az esetben a 08JNY nyilatkozatban vagy a 0758-as számú bevallásban vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Ha az evadózó egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. Az evaadózó egyéni vállalkozó a tárgyévi, illetve a adóévre vonatkozó magasabb járulékalap választására irányuló nyilatkozatát a 0858-as bevallás 02-es lapján teheti meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó (tevékenységét kezdőnek minősül az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig) a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhót megelőző hó első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a Tbj. 31. (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 20 Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az EVA-ban meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha - az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 21 Az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is 20 Tbj. 29. (7) bekezdés 21 Tbj. 31. (4) bekezdés

12 12 rendelkező egyéni vállalkozó ez utóbbi jogviszonyában nem kötelezett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség. A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség alapját, mértékét az Eho., a bevallásra és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art. tartalmazza. Az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók, annak összegét - a járulékkal azonosan - kerekítés nélkül, forintban kell feltüntetnie. A mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége A mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 22 A mezőgazdasági őstermelő életkortól függetlenül kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását annak megállapítása érdekében, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet. A nyomtatvány a weboldalról letölthető. A szolgálati idő elismerési kérelem személyesen, illetve postai úton nyújtható be, továbbá az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek elektronikus ügyintézés keretében is előterjeszthetik. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. Szünetel a biztosítás arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes. Eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoznak azokra a mezőgazdasági őstermelőkre, akinek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevételük meghaladta a hétmillió forintot, mint azokra, akiknek nem 22 Tbj. 5. (1) bekezdés i) pont

13 13 haladta meg a hétmillió forintot. A biztosított mezőgazdasági őstermelő ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási és - a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében - a 9,5 százalékos, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá a 8 százalékos mértékű tagdíjat. 23 A mezőgazdasági őstermelőnek írásban be kell jelentenie a magánnyugdíjpénztárnak, ha tagdíj-kiegészítést vállal (a tagdíját legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig egészítheti ki) vagy azt meg kívánja szüntetni. A 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékból 24 százalék a nyugdíjbiztosítási, 5 százalék az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az 5 százalékos egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő a járulékokat a minimálbér alapján állapítja meg, a január havi járulékok alapja még - a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege forint, február hónaptól pedig már forint. Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. A Tbj. 30/A. (1) bekezdésétől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, és a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 24 A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján 23 Tbj. 30/A. (1) bekezdés 24 Tbj. 30/A. (2) bekezdés

14 14 folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a forintos összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, vagyis annak eldöntésekor, hogy az őstermelő a minimálbér vagy a bevételének 20%-a után fizet járulékot. Ha az őstermelő bevételének 20%-a a járulékalap, az Szja. tv. szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja. tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minősülnek, nem kell járulékot fizetni. Például, ha az egyéb feltételek teljesülése esetén január 1-jétől járulék fizetésére kötelezett (támogatásban nem részesült) mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele 2007-ben forint volt, akkor a bevétel 20%-a, forint lesz a járulékok alapja. Ennek egytizenketted része, havi forint a havi, forint pedig a negyedéves járulékalap. Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelő bevétele nem haladta meg a forintot és a 0858-as bevallásában azt nyilatkozta, hogy a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ánál magasabb összeg után fizeti a járulékokat, akkor a vállalt járulékalap után a társadalombiztosítási, a nyugdíjjárulék (tagdíj), a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulék bevallása és megfizetése kötelező. A biztosított mezőgazdasági őstermelő - az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele összegétől függetlenül - a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) a Tbj. 30/A. (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. 25 Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév első negyedévére vonatkozó, a 0858-as bevallás főlapjának NYILATKOZATOK (C) blokkjában nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról, ekkor a vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. A mezőgazdasági őstermelő nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott. 25 Tbj. 30/A. (3) bekezdés

15 15 A bevallás lapjai 0858 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről Bevallás az egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő jogviszonyára vonatkozó adatok, az EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilatkozata Önellenőrzés Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály A 0858-as főlap kitöltése Azonosítás (A) blokk A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan értelemszerűen kell kitölteni. A javítani kívánt bevallás vonalkódja Az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az állami adóhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett vonalkód alapján. Az adózó adóazonosító jele Kitöltése kötelező! Az adózó adószáma Az egyéni vállalkozó tölti ki! Az Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőnek adószámmal kell rendelkeznie. Nem válik áfa adóalannyá az olyan mezőgazdasági termelő sem, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére. A családi gazdaság tagjai, közös őstermelésben résztvevők közül csak az a személy válik áfa adóalannyá, aki saját nevében értékesítést végez. Ennek megfelelően a nem áfa adóalany biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki

16 nem rendelkezik adószámmal, adóazonosító jelen is benyújthatja bevallását. 16 Családi gazdaság nyilvántartási száma A családi gazdálkodást vállalkozói igazolvány birtokában végző egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő tölti ki! Az őstermelői igazolvány száma Az őstermelői igazolvány száma rovat kitöltése a mezőgazdasági őstermelő részére kötelező! A 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint regisztrált mezőgazdasági termelő regisztrációs száma A mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató adózó tölti ki. Az adózó neve Kitöltése kötelező! Az adózó állampolgársága Ezt a rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitöltenie az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek. Az adózó neme A rovat kitöltése kötelező! Férfi esetében az arra szolgáló kódkockába az 1-es, nő esetében a 2-es számot kell szerepeltetni. Születési neve, anyja születési neve, születési helye, ideje, lakóhelye A rovat kitöltése kötelező! Amennyiben a lakóhely címnél postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez Pf. -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatba kell feltüntetni. Székhelye, telephelye Az egyéni vállalkozó tölti ki! Amennyiben a telephely (székhely) címnél postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez Pf. -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Az ügyintéző telefonszáma, neve Ügyintézőként a bevalláson annak a személynek a telefonszámát és nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külső cég vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni.) A biztosított mezőgazdasági őstermelő részére a családi gazdaság nyilvántartási szám és a regisztrált mezőgazdasági termelő regisztrációs szám rovat kitöltése abban az esetben kötelező, ha családi gazdaság tagja, illetve regisztrált

17 17 mezőgazdasági őstermelő. Jelölje X -szel, hogy a bevallást kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, vagy egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, ill. közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató evaadózó egyéni vállalkozóként, vagy biztosított mezőgazdasági őstermelőként nyújtja be. Ha a mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie! Bevallási időszak A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulása tekintetében az adott hónap, illetve az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató (másodfoglalkozású) evaadózó egyéni vállalkozó esetében az adott tárgynegyedév, a mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége tekintetében az adott tárgynegyedév. Bevallási időszakon belüli jogviszonyváltás esetén a bevallás kitöltése a jogviszonyonkénti foglalkoztatás minősége kód feltüntetésével, törtidőszakonként történik. Abban az esetben, ha az evaadózó egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben akár csak egyetlen napig volt másodfoglalkozású, akkor az erre az időszakra fizetendő és a bevallásban közlendő járulék összegét a tárgynegyedévet követően tudja megállapítani és bevallani, így a jogviszonyváltásoktól függetlenül a tárgynegyedév teljes időszakára kell a bevallást benyújtania. A negyedéves bevallás es lapján a biztosításban töltött idő mezőben nem szerepelhet a főfoglalkozású jogviszonyban eltöltött biztosítás időtartama, mert azon időszakra havi bevallásra kötelezett az evaadózó egyéni vállalkozó. A soron kívüli bevallás benyújtásának oka Az egyéni vállalkozó tölti ki! Amennyiben az egyéni vállalkozó bevallását soron kívül nyújtja be, akkor az erre szolgáló kódkockában az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével kell jelölnie annak okát: "E" az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése, "A" átalakulás, "S" az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése (ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző). Jelölje X-szel, ha a bevallása helyesbítésnek minősül Helyesbítésnek van helye, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely adat tekintetében tévedett.

18 18 Jelölje X-szel, ha a helyesbítő bevallás önellenőrzésnek minősül Csak az a helyesbítés minősül önellenőrzésnek, amely során a járulékalap és/vagy a járulék összege változik. Az önellenőrzés esedékessége január 1-jét követően benyújtott bevallás esetén az önellenőrzés esedékességének dátuma nem lehet kitöltött, kivéve, ha december 31-ig benyújtott önellenőrzését az adóhatóság értesítése alapján javítja. Ebben az esetben a hibásnak minősített bevallás vonalkódjának is kitöltöttnek kell lennie. A tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka - Az 1-es értéket az egyéni vállalkozó választhatja! - A kódkockába írjon 1-est (nyugdíjazás miatt jogviszony megszűnése), amennyiben az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas és az alapbevallásában 21, 26, 36, 38-as foglalkoztatás minősége kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, ne feledkezzen el a helyesbítés és az önellenőrzés elvégzéséről sem! Az egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége kódjai a 2. számú függelékben találhatók. Jelölje X-szel, ha ugyanazon az időszakra vonatkozó, ismételt önellenőrzést vall be Ismételt önellenőrzés esetén töltendő ki! Amennyiben a pótbevallás, helyesbítés (önellenőrzés) benyújtásának időpontjában már nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, úgy a főlapon a Jelölje X-szel, ha a bevallás benyújtásának időpontjában már átlépett/visszalépett a Tb. nyugdíjrendszerbe mező kitöltése kötelező! Ha magánnyugdíjpénztári tagsága a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépés/visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. Ideértve azt az esetet is, ha tévesen tagdíjat vallott be annak ellenére, hogy nem volt magánnyugdíjpénztárnak tagja. 26 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépett/visszalépett pénztártag esetében a január 1-jét követő bevallási időszakra benyújtott pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani Tbj. 56/D. (1) bekezdés 27 Tbj. 56/D. (2) bekezdés

19 19 A fenti esetekben a bevallást úgy kell kitöltenie, mintha a tárgyidőszakban nem lett volna magánnyugdíjpéztárnak tagja. Az adózó társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ száma) (B) blokk Fel kell feltüntetni az adózó (a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő) társadalombiztosítási azonosító jelét. Az állami adóhatóság a biztosított TAJ számát kizárólag az Art. 16. (5)-(6), valamint 52. (7) bekezdésének, továbbá a Tbj. 39. (6) bekezdésének alkalmazása során, az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére történő adatszolgáltatás teljesítése céljából kezelheti. 28 Nyilatkozatok (C) blokk Ha az egyéni vállalkozónak, illetve a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 0808-as számú bevalláson szereplő kötelezettségek tekintetében bevallási kötelezettsége nincs, a kódkockába "X" jelöléssel teheti meg nyilatkozatát. (A 0808-as számú bevallás a kifizetői/foglalkoztatói minőségben keletkezett adó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség éves bevallására szolgál.) Az egyéni vállalkozó nyilatkozata Ha az adózónak nincs bevallási kötelezettsége a bevallási időszakban a 0801-es számú bevalláson szereplő adónemek valamelyike (például a rehabilitációs hozzájárulás, az innovációs járulék, a játékadó, a különféle termékdíjak) tekintetében, akkor erről a kódkockában "X" jelöléssel nyilatkozatot kell tennie. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó nyilatkozata Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, és a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével kívánja megfizetni, akkor ezt a kódkockában X -szel kell jelölnie. 29 A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben bevétele a forintot nem haladta meg, akkor ezt a tényt az erre szolgáló kódkockában "X"-szel kell jelölnie. A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem tehet ilyen nyilatkozatot. 28 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXI. törvény 203. (1)-(2) bekezdés 29 Tbj. 29. (7) bekezdés

20 20 Amennyiben a évre magasabb járulékalap után kívánja megfizetni a járulékokat, akkor a vállalt magasabb járulékalap összegét itt kell feltüntetni. A magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában kell nyilatkoznia. A magasabb járulékalap a tárgyévet megelőző évben elért bevétel összegétől függetlenül választható. A es lap kitöltése A bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban az előnyomott forint szöveg figyelembevételével, forintban kell bejegyezni. Az alkalmazás minősége rovat első két kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíj-fizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli, második két kódkockája a jogviszony sorszáma. Az egyéni vállalkozónak a bevallási időszak során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében a jogviszony azonosítására szolgáló (kétjegyű) szám jogviszonyonként történő folyamatos emelésével az adatok a bevallás es lapjain külön-külön kerülnek jelölésre. A foglalkoztatás minősége rovatot az egyéni vállalkozó a 2. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! A mezőgazdasági őstermelő a foglalkoztatás minősége rovatot nem töltheti ki! A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedév során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében a jogviszony azonosítására szolgáló (kétjegyű) szám jogviszonyonként történő folyamatos emelésével az adatok a bevallás 01-es és 02-es lapjain külön-külön kerülnek jelölésre. Ha a bevallási időszakon belül (a tárgynegyedévben) biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyt létesít, ezért mezőgazdasági őstermelőként biztosítási kötelezettsége megszűnik, majd a bevallási időszakon belül a munkaviszonya megszűnése miatt ismételten mezőgazdasági őstermelőként lesz biztosított, a két jogviszonyra tekintettel a 01-es és a 02-es lapokból két-két lapot kell kitöltenie. Például a január 1-jétől biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelő március 25-én munkaviszonyt létesít, majd ezt a munkaviszonyát március 28-án megszünteti (az őstermelői igazolványát nem adja le). Ekkor január 1-jétől március 24-éig, majd a tárgynegyedéven belül március 29-től március 31-éig biztosított mezőgazdasági őstermelőnek minősül. A jogviszony azonosító száma az első jogviszony tekintetében 1-es, a második jogviszony esetében 2-es lesz. A 01-es lap sorai az egyéni vállalkozóra, valamint arra a mezőgazdasági őstermelőre vonatkoznak, akinek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a hétmillió forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést.

21 21 A 01-es lap sorait az egyéni vállalkozó tölti ki. A 01-es lap sorai vonatkoznak arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki a főlapon azt nyilatkozta, hogy az adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta. 1. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban, illetve a mezőgazdasági őstermelő a tárgynegyedévben társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. 2. sor: Az 1. sorból számított nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebbe a sorba az 1. sor összegéből számított 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 3. sor: A nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelem Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban, illetve a mezőgazdasági őstermelő a tárgynegyedévben nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. 4. sor: A 3. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (9,5 %) Az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őstermelő 3. sornál ismertetett járulékalap után kiszámított 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Magánnyugdíjpénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ide kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó/mezőgazdasági őstermelő nyugdíjjárulékát kell beírni, a járulékfizetési felső határra is figyelemmel. 5. sor: A magánnyugdíjpénztár tag 3. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (1,5 %) Az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őstermelő 3. sornál ismertetett járulékalap után kiszámított 1,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Az az egyéni vállalkozó/mezőgazdasági őstermelő, aki magánnyugdíjpénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét, a járulékfizetési felső határra is figyelemmel. Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, akkor a es lap 11. sorának és a es lap 53. sorának kitöltése kötelező. 6. sor: Az 1. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4,5%)

22 22 Ebben a sorban az 1. sorból számított, az egyéni vállalkozó/mezőgazdasági őstermelő által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 7. sor: Az 1. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sor összegéből számított 0,5%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 8. sor: A saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási járulékának alapja Ebbe a sorba az egyéni vállalkozót/mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségbiztosítási járulék alapjának összege kerül feltüntetésre. 9. sor: A 8. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) Ebben a sorban a 8. sor összegéből számított 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 10. sor: A 8. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának összege (2%) Ebbe a sorba a 8. sorból számított 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 11. sor: A 3. sorból számított tagdíjának összege (8%) Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag 3. sorból számított tagdíjának összegét kell feltüntetni. A b) oszlopba a pénztár adónem kódját a legördülő menü segítségével kell beírni (1. számú függelék). A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony a bevallási időszakban fennáll. Ha a pénztártagsági jogviszony március 31-ig x magánnyugdíjpénztárban áll fenn és a pénztártag április 1-jén átlép y magán-nyugdíjpénztárba, akkor a március havi, illetve az I. negyedéves tagdíjbevallást még az x pénztárba kell teljesíteni. Az átlépés napját követően a pótbevallásokat és befizetéseket, illetve a korábbi bevallások helyesbítését, önellenőrzését már annak a pénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll. Ettől eltérően abban az esetben, ha az átlépést megelőző bevallási időszakra a tagdíj megfizetésre került, ezért csak a bevallás pótlására kerül sor, a pótbevallást még annak a pénztárnak a feltüntetésével kell benyújtania, ahol a befizetést bevallás hiányában nem tudták a pénztártag egyéni számlájára elszámolni, azaz függőszámlán tartják nyilván. A példa szerinti esetben, ha a tagdíj a március 31-ig terjedő időszakra