Kitöltési útmutató a as számú bevalláshoz

Átírás

1 Tisztelt Adózó! Kitöltési útmutató a as számú bevalláshoz Személyi jövedelemadó szempontjából Ezt a bevallást annak az egyéni vállalkozónak kell kitöltenie, aki - az adóévben a tevékenységét megszünteti, - vállalkozói igazolványát, hatósági engedélyét jogerősen visszavonták, vagy - áttér a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.) hatálya alól a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá. Járulék szempontjából Ezen a nyomtatványon tesz eleget bevallási kötelezettségének a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozó. Ezt a bevallást az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - egyéni vállalkozónak, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány alapján - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - családi gazdálkodónak is ki kell tölteni a járulékok és egyéb adatok tekintetében. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot a személyi jövedelemadó bevallásban vallja be, az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó e kötelezettségét az éves eva bevallásában tünteti fel. A bevallást az egyéni vállalkozó saját személyére vonatkozó járulék, és hozzájárulás kötelezettségeiről valamint egyéb adatairól az adóévre vonatkozóan január 31-éig kell benyújtani. Az Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 33. (3) bekezdésének e) pontja szerint soron kívüli bevallást kell benyújtania az egyéni vállalkozónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a tevékenységét megszünteti, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják, valamint az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti.

2 Felhívjuk figyelmét, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén, a bevallást az adóazonosító jel feltüntetésével, az állandó lakóhely szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtani. A bevallást akkor is ki kell tölteni, ha adó és/vagy járulékkötelezettsége nem keletkezett. Ilyen esetben az egyéb, pl. a jogviszonyra vonatkozó adatokat kell közölni. Figyelem! A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítő családtagok stb.) adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását, illetve adatszolgáltatását ezen a nyomtatványon nem adhatja be. Az egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatottakra vonatkozóan, valamint kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségével kapcsolatosan az adózóként rá vonatkozó bevallási gyakoriság szerint a illetve számú nyomtatványokon tesz eleget bevallási kötelezettségének. Az Art. alkalmazásában az egyéni vállalkozó magánszemélynek minősül, ebből következik, hogy az egyéni vállalkozó a saját jogú járulékait eltérően az alkalmazott járulékaitól forintra kerekítve vallja be (fizeti meg). Egyéni vállalkozónak minősül [Tbj. 4. b) pont, Szja pont)]: - a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivő, - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Általános tudnivalók január 1-jétől a bevallást elektronikus úton kell benyújtani. Ettől eltérően a tevékenységét január 1-jét követően megszüntető adózó soron kívüli bevallását és adatszolgáltatását - amennyiben azt december 31-éig nyújtja be, a benyújtás módját illetően - a december 31-én hatályos rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti. A bevallás kereskedelmi forgalomban nem kapható, az APEH Internetes honlapjáról tölthető le. 2

3 Elektronikus úton benyújtott bevallás az APEH központi fogadószerverére megküldött, Internetes program segítségével teljesíthető. A határidőig nem teljesített bevallás, utólagos benyújtása is ezen a nyomtatványon történik. A évre benyújtott "eredeti" bevallás adatainak helyesbítésére is ezt a nyomtatványt kell használni. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. A bevallást - az elektronikus úton teljesített bevalláson kívül - az Art. illetékességi szabályai szerinti igazgatósághoz kell benyújtani, azaz, ha időközben az adózó telephelyet (székhelyet) változtatott, és másik igazgatóság illetékességi területére került, a bevallást az új székhely szerinti igazgatósághoz kell benyújtani. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Art (1) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Az Art (6) bekezdése alapján a hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) 10 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. A bevallás helyesbítése Az APEH által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak helyesbítésként történhet a bevallás ismételt benyújtása. Helyesbítésről van szó, ha a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely adat tekintetében tévedett vagy a vonatkozó bevallás időszaka megváltozott. A helyesbítést a bevallás főlap AZONOSÍTÁS blokkjában az erre szolgáló kódkockában H betűjellel kell jelölni. A "helyesbítés" lényege a teljes adatcsere. Azonosításhoz szükséges, vagy egyéb adatok valamelyikének helyesbítése Meg kell különböztetni azt a helyesbítési típust, amikor értékadatnak nem minősülő adatot kíván helyesbíteni az adózó. Ilyen, pl.: a TEÁOR kód, korkedvezményre jogosító munkakör, stb. 3

4 Értékadatok helyesbítése Értékadatnak tekintendő minden olyan adat, mely a es lapon szerepel. Ezen értékadatok bármelyikének helyesbítése során a következők szerint kell eljárni. A helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell, nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot. Abban az esetben, ha a helyesbítés érinti a es lapot is, úgy erre is az előbbiek vonatkoznak. Amennyiben a helyesbítés önellenőrzéssé válik akkor az önellenőrzésnél leírtak szerint kell eljárni. Hibás az a helyesbítés, amely az egyéni vállalkozóra - az adott időszakra - vonatkozó valamennyi adatot nem tartalmazza. Önellenőrzés Amennyiben a helyesbítés egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlap AZONOSÍTÁS blokkjának erre szolgáló kódkockájában "X"-szel jelezni kell. Önellenőrzésnek minősül az Art. 49. (1) bekezdése alapján, ha az adózó az adót (járulékot), adóalapot (járulékalapot) helyesbíti. Önellenőrzésnek csak az a helyesbítés minősül, amely során az adó, járulék és járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha az adóban, járulékban bevallott és később korrigált adó, járulék kötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, "csupán" helyesbítés. Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének az együttes összege a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 Ft-ot meghaladja. [Art. 50. (3)]. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzést az Art aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén X jelet kell a ös lap fejlécében az erre rendszeresített kódkockába bejegyezni. 4

5 Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. A bevallásban csak azokat a kötelezettségeket szabad feltüntetni, amelyeket pénzügyileg az állami adóhatóság által vezetett számlákkal szemben kell rendeznie és amelyekre jogszabály, illetve az adóhatóság nem írja elő külön bevallási nyomtatvány benyújtását (mint pl.: áfa, vagy szerencsejáték-szervezők játékadó-bevallása). A január 1-je után keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallással összefüggő, önellenőrzéssel feltárt kötelezettségek tekintetében is ezt a bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. Azoknál az adóknál, ahol visszaigénylés van, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezés külön (17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehető meg. Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. Azonosítás (B) blokk A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan értelemszerűen kell kitölteni. Az állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitölteni. A főlapon az AZONOSÍTÁS blokkban, amennyiben a telephely (székhely) címnél postafiók megadása történik, akkor a közterület jellegéhez Pf -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatba kell feltüntetni. Az egyéni vállalkozó "neme" rovat kitöltése kötelező. Férfi esetében az arra szolgáló kódkockába az 1-es számot, nő esetében a 2-es számot kell szerepeltetni. A főlapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézőként az ő adatait kérjük közölni.) 5

6 A bevallási időszak a járulékok és egyéb adatok tekintetében az adóév első napjától az utolsó napjáig terjedő időszak lehet. Amennyiben a bevallását soron kívül nyújtja be, akkor az erre szolgáló kódkockában jelölje annak okát, az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével: "E" az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése. "A" átalakulás, "S" az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése (ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző). (C) blokk Az adóbevallást - fő szabály szerint - az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art. 7. (1)-(3) bekezdésében meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá. Magánszemélyt az adóhatóság előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. A főlapon a (C) blokkban kell a meghatalmazásra vonatkozóan nyilatkozni. Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, - az Art. 7. (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a főlapon a kódkockában X -szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Ha a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon a megfelelő kódkockában X -szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személye megegyezik az eseti meghatalmazottak személyével, kivéve a más nagykorú személyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet. Felhívjuk figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó 6

7 meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható. Az adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzése is lehetőségként biztosított az Art. 31. (8) bekezdése alapján. Amennyiben az adózó adóbevallását, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyző főlapon feltüntetett adatait is kérjük pontosan kitölteni. Ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét (balra zártan) kérjük szerepeltetni. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. A bevallás a következő bevallási lapokból áll: Főlap Nyilatkozatok Az egyéni vállalkozó évi kötelezettségei Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem levezetése Az egyéni vállalkozó jogviszonyára vonatkozó adatok és a minimálbértől eltérő magasabb összegű járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozat Az egyéni vállalkozó kötelezettségeinek önellenőrzése Mellékletek: 1. Az állampolgárság közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista 2. A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő) 3. Magánnyugdíj-pénztárak azonosító kódjai A járulékkötelezettségre vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, a fizetendő járulék mértékéről stb., rendelkező szabályokat a Tbj., valamint a Tbj. végrehajtására vonatkozó 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) tartalmazza. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) szabályozza a vállalkozói járulék fizetését és bevallását. 7

8 Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény május 1-jei hatályba lépésétől (a továbbiakban: a csatlakozás napja) a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti szabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként, de egy másik tagállam területén is végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot, és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak - Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja. Az a személy, aki egyidejűleg egyik tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén pedig önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll. Ez azt jelenti, hogy ha Ön egyéni vállalkozói igazolványának megtartása mellett, pl. Németországban munkavállalóként dolgozik és egyéni vállalkozóként Magyarországon, akkor Magyarországon nem kell járulékot fizetnie. A járulékokat január 1-jétől havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Ez a bevallás az eddigi gyakorlattal megegyezően, a vállalkozói járulékkal kiegészítve határozza meg a járulékok bevallását. A társadalombiztosítási járulékot (29 százalék) meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11százalékra. 8

9 Hasonlóan elkülönítve kell a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért az Ön által fizetendő, [pl. (8,5+4%=) 12,5 százalék] egyéni járulékok egy sorban történő bevallása nem lehetséges. A vállalkozói járulékot (4 százalék) elkülönítve, külön sorban kell bevallani! Az egyéni vállalkozók a biztosítási kötelezettség és járulékfizetés szempontjából három nagy csoportba sorolhatók: 1. Biztosított főfoglalkozásúnak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki - egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén is), - nem nappali tagozatos hallgatója közép- vagy felsőfokú oktatási intézménynek, - nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, - egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak. Biztosított (főfoglalkozású) az egyéni vállalkozó akkor is, ha foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik (megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony, bedolgozó vagy segítő családtag). 2. Biztosított ún. többes jogviszonyosnak azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 3. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Fontos! A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az adó- és járulék kötelezettségét a személyi jövedelemadó bevallásában, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató az eva bevallásban teljesíti. Az előzőekben kifejtett tájékoztatás alapján sorolja be Önmagát valamelyik számú csoportba és kérjük, hogy ugyanannak a számnak a részletes útmutatóját tanulmányozza! 1. A biztosított (főfoglalkozású) egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége 9

10 A biztosított (főfoglalkozású) egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja az Szja. 16. (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét összege, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de mindkét esetben legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. A vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akárcsak részben) a személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján minden olyan vállalkozói költség, amelyet az Szja. a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettség első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó a továbbiakban: evaadózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, illetve a minimálbérnél - az erre irányuló JNY-06. számú vagy a 0543-as számú bevallás nyilatkozatban vállalt - magasabb összeg január 1-jétől a minimálbér forint. A január havi járulékok megállapításánál még az előző év decemberben hatályban volt minimálbér összegét, vagyis az forintot kell alapul venni. Február hónaptól már a forint figyelembevételével kell számolni. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, de felső határa nincs. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó 8,5 vagy 0,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék és 4 százalékos 10

11 mértékű vállalkozói járulék fizetésére kötelezett. Ha Ön magánnyugdíjpénztárnak nem tagja 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie. 0,5 százalék a nyugdíjjárulék mértéke abban az esetben, ha Ön tagja valamelyik magánnyugdíj-pénztárnak. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege forint, tehát évben - kieső idő nélkül x = forint. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, ha pedig a vállalkozás év közben kezdődik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát, pl július 2-án váltotta ki, július 2-ától december 31-ig legfeljebb 183 x = forint után fizet nyugdíjjárulékot. A járulékfizetési felső határ számításánál mindig a kieső idő naptári napjainak száma arányában kell a csökkentést elvégezni. Pl. az egyéni vállalkozó március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-től 15-ig (15 napra) és december 10-től 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felső határt ( Ft) csökkenteni kell 85 x = forinttal, tehát legfeljebb = forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot az egészségbiztosítási járulékalap figyelembevételével köteles megfizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék és felső határa nincs! Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint vállalkozói járulékot fizetni arra az időtartamra, melynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), fogvatartott, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti, 11

12 ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat és keresőképtelen. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. 2. A biztosított ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó esetében a járulékok alapja a vállalkozói kivét összege, vagy az átalányadó alapja. (Tehát ebben az esetben nincs minimális járulékalap, és ha a vállalkozó a vállalkozásából nem realizál vállalkozói kivétet, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja az egyszerűsített vállalkozói adóalap 4 százaléka. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határ naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári napi összege forint, tehát évben - kieső idő nélkül 365 x = forint. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó - ideértve a kezdőnek minősülőket is - a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék, 8,5 vagy 0,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ha Ön magánnyugdíj-pénztárnak nem tagja 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie. 0,5 százalék a nyugdíjjárulék mértéke abban az esetben, ha Ön tagja valamelyik magánnyugdíj-pénztárnak. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó január 1-jétől egyéni vállalkozói jogviszonyában a 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, azonban ebben a jogviszonyában a 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot nem kell megfizetnie. Ha elolvasta az Önre vonatkozó részletes tájékoztatót, akkor annak figyelembevételével, továbbá a havi befizetések alapját tartalmazó saját nyilvántartása segítségével állapítsa meg járulékkötelezettségét. 12

13 Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség. A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség alapját, mértékét az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho), a bevallásra és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art. tartalmazza. Az egészségügyi hozzájárulást jellemzően a kifizetőnek kell bevallania és megfizetnie. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt e jövedelem után nem terheli jövedelemadó (előleg) megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg január 1-jétől meghatározott jövedelmek után a magánszemélyt terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége. Legelőször azt kell tudnia, hogy Önnek 2006-ban van-e ilyen fizetési kötelezettsége. Akkor kell Önnek tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, ha Ön: egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodást folytató ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytatókat, és nem áll olyan jogviszonyban, amelynek alapján a kifizető köteles Ön után azt megfizetni. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást akkor kell Önnek fizetnie, ha: - ha a vállalkozásból olyan az összevont adóalapba tartozó jövedelme keletkezik, amelyet nem terhel járulékfizetési kötelezettség, - egyéni vállalkozóként a vállalkozásban használt személygépkocsira tekintettel személygépkocsi után cégautó adót fizet, - egyéni vállalkozóként pl. árfolyamnyereségből származó, vállalkozásból kivont jövedelme van. Az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál kerekíteni nem lehet, annak összegét a járulékkal azonosan kerekítés nélkül forintban kell feltüntetnie. A es lap kitöltése 01. sor: A mezőgazdasági tevékenységet családi gazdaság keretében folytató egyéni vállalkozónak nyilatkoznia kell a tevékenység megszüntetésének időpontjáig elért őstermelésből származó bevételről. Az éves bevallásban (0653) a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelmet kell majd bevallani. 13

14 02. a 0603-as számú bevalláson szereplő adónemek tekintetében, akkor erről a kódkockában "X" jelöléssel nyilatkozatot kell tennie. A 0603-as számú bevalláson szereplő kötelezettségek: pl. rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, innovációs hozzájárulás, különféle termékdíjak, stb. 03. sor: Ha a as számú bevalláson szereplő kötelezettségek tekintetében bevallási kötelezettsége nincs, a kódkockába "X" jelöléssel teheti meg nyilatkozatát. A as számú bevallás a foglalkoztatói minőségben keletkezett adó, járulék és hozzájárulás kötelezettség éves bevallására szolgál. 04. sor: Ha az egyéni vállalkozó rendelkezett pénztárgéppel, akkor nyilatkoznia kell arról - a megfelelő kódkocka bejelölésével -, hogy az a tevékenység megszűnését követően hová kerül. A es lap kitöltése A bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban az előnyomott forint szöveg figyelembevételével, forintban kell bejegyezni. 11. sor: A vállalkozói osztalékalapok különbözete utáni adó Ezt a sort annak az egyéni vállalkozónak kell kitöltenie, aki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól átjelentkezik a társasági adóról és az osztalék adóról szóló törvény hatálya alá. Esetében a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével és anélkül is meg kell állapítani a vállalkozói osztalékalapot és a vállalkozói osztalékalapok különbsége után 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie a társasági adó törvény hatálya alá történő áttérést követő 30 napon belül. Ezt az összeget a es lap 63. sorából kell átírni ebbe a sorba. 12. sor: Cégautó adó A cégautó adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozónak ebbe a sorba kell beírnia a cégautó adó összegét havi bontásban. 13. sor: Egyéni vállalkozó saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási járulékának alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyhónapban egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. 14. sor: Egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) 14

15 Ebbe a sorba a 13. sor összegéből kiszámított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! 15. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyhónapban nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. 16. sor: Az egyéni vállalkozó saját nyugdíjjárulékának összege (8,5 %) A 15. sornál ismertetett járulékalap után kiszámított 8,5% nyugdíjjárulék összege kerül ebbe a sorba. Magánnyugdíj-pénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ide kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékát kell beírni. Legyen figyelemmel a járulékfizetési felső határra is! 17. sor: Az egyéni vállalkozó saját nyugdíjjárulékának összege (0,5 %) A 15. sornál ismertetett járulékalap után kiszámított 0,5% nyugdíjjárulék összege kerül ebbe a sorba. Az az egyéni vállalkozó, aki magánnyugdíj-pénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét. Kérjük, legyen figyelemmel a járulékfizetési felső határra is! Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, akkor a es lap 95. Magánnyugdíjpénztár sor kitöltése kötelező. 18. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban az egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapját kell közölni. 19. sor: A társadalombiztosítási járulék összege (29%) Ebben a sorban kell feltüntetni 18. sor összegéből számított a 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék összegét. 20. sor: A nyugdíjbiztosítási járulék összege (18 %) Ebbe a sorba a 19. sor összegéből a 18 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 21. sor: Az egészségbiztosítási járulék összege (11 %) Ebben a sorban a 19. sor összegéből a 11 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 15

16 22. sor: Az egyéni vállalkozó 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának alapja A magánszemély 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére mindaddig kötelezett, amíg a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által fizetett 11 százalékos egészségbiztosítási járulék, illetve a magánszemély által a Tbj. 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a magánszemély által megfizetett 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben nem éri el a forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ). Az egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett, az Szja. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó alábbi jövedelmei után köteles 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni: 1. vállalkozásból kivont jövedelem, 2. 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap. A vállalkozói osztalékalap után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a adóévre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék alapján a kötelezettségek között kimutatott összegből december 31-éig kifizetett osztalék után a százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. 23. sor: Az egyéni vállalkozó 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása Ebben a sorban 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjaként figyelembe vett összeg utáni kötelezettséget kell feltüntetni. 24. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának alapja 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az egyéni vállalkozónak, ha vállalkozásából az alábbi jövedelmet szerzi meg: az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetében az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg (pl: EU-s tagállamban munkaviszonyban állóként rendelkezik E 101-es igazolással és mellette a vállalkozásából is realizál vállalkozói kivétet). Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve a baleseti járulékfizetési kötelezettséget is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. 16

17 25. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának összege Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéni vállalkozót terhelő 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. 26. sor: Az egyéni vállalkozó 25 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása Ha Ön vállalkozásában (is) használt személygépkocsi után a cégautó adót megfizette, akkor az Ön által megfizetett adó után annak 25 százalékát egészségügyi hozzájárulás címén is meg kellett fizetnie. Tételes egészségügyi hozzájárulás A tételes egészségügyi hozzájárulás összege január 1-jétől havi 1 950, naptári naponként 65 forint. A tételes egészségügyi hozzájárulást utoljára a október hónapra kell bevallani és megfizetni, november 1-jétől ez a kötelezettség megszűnik. Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie azokra a hónapokra, naptári napokra, amely időtartam alatt táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást kapott; keresőképtelen; ápolási díjat kapott, feltéve, hogy az ellátás folyósításának időtartama alatt munkát nem végzett; fogvatartásának időtartamára, továbbá ha az egyéni vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként végezte, vagy özvegyi nyugdíjban részesült, feltéve, hogy az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, valamint a kamarai tagságát szüneteltető ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek, és a közjegyzői szolgálatát szüneteltető közjegyzőnek. Az egyéni vállalkozóknak a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó sorok kitöltése kötelező. Amennyiben tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nem keletkezett, a sorokba nullát kell írni. 27. sor: Az egyéni vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulása Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha a tárgyhónapban volt olyan nap, amelyben nem állt olyan jogviszonyban, amely alapján Ön után a tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizető megfizette. 17

18 28. sor: A vállalkozói járulék alapja A vállalkozói járulék alapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de legalább éves szinten a minimálbér naptári évre számított összege. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejüleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, illetőleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejüleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. 29. sor: A vállalkozói járulék összege (4%) Ebben a sorban a tárgyhónapra vonatkozó, a 28. sor összegéből kiszámított 4 százalékos mértékű vállalkozói járulék összegét kell szerepeltetni. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem levezetése ( as lap kitöltése) A as számú lapon annak az egyéni vállalkozó magánszemélynek kell a jövedelmét levezetnie, aki a évben - az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, - a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól áttér a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá, - vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet a 0653-as bevallásban is szerepeltetni kell. A tevékenységét szüneteltető vállalkozónak az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét nem kell levezetnie, esetében a évi személyi jövedelemadó bevallás benyújtásakor kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet megállapítani. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtása előtt a megszüntetett tevékenységgel összefüggésben az egyéni vállalkozásból származó bevételek között figyelembe nem vett további bevétel érkezik, illetve e bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően kiadás merül fel, akkor az ilyen bevételekre és kiadásokra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására előírt szabályok vonatkoznak. Így kell eljárni az egyéni ügyvédnek, a szabadalmi ügyvivőnek, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogásznak, az önálló bírósági végrehajtónak és a közjegyzőnek is az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői, a végrehajtói, a 18

19 közjegyzői irodába, az ügyvédi társulásba történő átlépést követően - még a volt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel - érkező bevételek és felmerült kiadások tekintetében. Amennyiben az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá történő átalakulást követően, de az egyéni cégként végzett tevékenységgel összefüggésben további bevétel érkezik, illetve kiadás merül fel, akkor ezek az összegek a (jogutód) társaság bevételét, illetve kiadását képezik. Aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, illetve ügyvédi szabadalmi ügyvivői, önálló bírósági végrehajtói, közjegyzői, az európai közösségi jogászi tevékenységét ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői irodában, ügyvédi társulás tagjaként folytatja, annak a jövedelmét a megszűnés szabályai szerint is és a megszűnés szabályai nélkül is ki kell számítania. A megállapított vállalkozói osztalékalapok különbözetét a jogutód gazdasági társaságban szerzett értékpapír megszerzésére fordított érték részeként nem lehet figyelembe venni. A vállalkozói osztalékalapok különbözete után csak akkor kell adózni, ha - a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elkészített végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár alapján megállapítható, hogy - az átalakulás napjára elkészített leltárban feltüntetett összes eszköz nem került a jogutód gazdasági társaság tulajdonába. Ekkor az át nem adott eszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének az a része, amely nem haladja meg a vállalkozói osztalékalapok különbözetét, az egyéni vállalkozó jövedelmének minősül. E jövedelem után az adó mértéke 25 százalék azzal, hogy a jövedelem utáni adót e bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. (A megállapított adó összege a folyószámlára kerül e bevallás feldolgozásának időpontjában, így azt az éves személyi jövedelemadó bevallásban már nem kell szerepeltetni.) Az előzőekben foglaltak értelemszerűen irányadóak akkor is, ha az egyéni vállalkozó ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői, európai közösségi jogászi tevékenységét ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői iroda, ügyvédi társulás tagjaként folytatja azzal, hogy az adóbevallást a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan kell elkészíteni. (Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja.) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor - az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve - úgy kell eljárni, mintha az adóévben az elhunyt egyéni 19

20 vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevételt és elszámolt vállalkozói költséget kizárólag az özvegy, az örökös szerezte volna meg, illetve számolta volna el. Ebben az esetben az özvegynek, illetve az örökösnek a tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül kell bejelentenie az adóhatóságnak. Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivétet ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, de annak összegét - az özvegynek, illetve az örökösnek figyelembe kell vennie a vállalkozói adóalap és a vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál. (Az elhunyt végleges adóját az adóhatóság állapítja meg.) Akkor is ezt a bevallást kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység megszüntetésére vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá való áttérésre a naptári év utolsó napján kerül sor. A korábbi gyakorlattól eltérően a jövedelmet egy nyomtatványon kell levezetni akkor is, ha annak benyújtásának oka a társasági és osztalékadó törvény hatálya alá történő áttérés. Vállalkozói személyi jövedelemadó 31. sor: Bevételek Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan az adóévben elért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie. A megszűnés szabályai nélkül kiszámított bevételét a c) oszlopba, a megszűnés szabályai szerint kiszámított további bevételét a b) oszlopba írja be. Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték, az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg. Abban az esetben, ha Ön olyan 100 ezer január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer - forintnál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt adott át ellenérték nélkül 2006-ban melynek a beszerzési árát egy összegben költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt, akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyiben az átadás a beszerzést követő 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 66 százalékát, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33 százalékát kell a bevételéhez hozzászámítania. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás esetén, vagy ha azt természetbeni juttatás címén nyújtotta. 20