A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

Átírás

1 A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai január 1-jétől december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább forint minimum járulékalap részmunkaidő esetén az összeg arányos része után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató a bevallásában (Art. 31. (2) bekezdés) a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A különadó Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a biztosítottra vonatkozó járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató különadóként köteles megfizetni. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít (Ekho-tv., Pftv., Fbtv.). Új járulék kedvezmények július 1- jétől START PLUSZ program keretében járulék kedvezmény olyan személy foglalkoztatása után aki a gyermek 1 éves korának betöltését követően a GYES mellett vállal munkát, illetőleg a GYES, GYED, GYET, ápolási díj folyósítás megszűnését követő munkavállalás esetén START EXTRA a halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye A minimum járulék-alap II. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább forint összegű minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. 1

2 A biztosított társas vállalkozó Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalap összegét, a foglalkoztató a bevallásában (Art. 31. (2) bekezdés) a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A biztosított társas vállalkozó az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a tagdíjat a társadalombiztosítási járulék alapja után fizetni meg, a nyugdíjjárulékot, tagdíjat azonban csak a járulékfizetési felső határig. Kivételek A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti (Ekho ) A minimum járulék-alap III. (egyéni vállalkozók) A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a tagdíjat az Szja tv. 16. (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább forint összegű minimum járulékalap után fizeti meg. A nyugdíjjárulékot, tagdíjat legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, az egyéni vállalkozó a bevallásában (Art. 31. (2) bekezdés) a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti A minimum járulék-alap IV. (az eva alany egyéni vállalkozó) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta forint minimum járulékalap után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A foglalkoztató járulék terhei A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségen belül módosul a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási járulék százalékos megoszlása. a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 21 százalék a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék 8 százalék, (amelyből 5% a természetbeni, 3% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) A biztosítottak kötelezettségei Az egyéni egészségbiztosítási járulék 7 százalékra nő. A biztosítottak (az egyéni vállalkozók is) a pénzbeli ellátások fedezetésre fizetik az újabb 1 százalék ponttal megemelt 3 százalékos mértékű járulékot. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékos mértéke nem változik. 2

3 Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése A járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet (4%), ha a nyugdíj folyósítása szünetel 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni március 1-jétől nyugdíjjárulékot is köteles fizetni (8,5%) ennek megfizetését januártól vállalhatja. A kiegészítő tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozó járulékfizetése I I.1-től III.31-éig: 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a járulékalap tekintetében nincs változás április 1-jétől a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9%-ra csökken március 1-től: 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot is köteles fizetni a megfizetését január 1-jétől vállalhatja A biztosítottak körének bővülése A mezőgazdasági őstermelő január 1-jétől a társadalombiztosítási rendszer keretein belül biztosítottá válik. kivéve: a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint a választott (vezető) tisztségviselői jogviszonyban - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, illetőleg az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonyának további feltételei: Az őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Tehát aki a nyugdíjkorhatár betöltéséig már nem tudja megszerezni az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év szolgálati időt nem válik biztosítottá. Ennek a feltételnek a megállapítása érdekében életkortól függetlenül a nyugdíjbiztosítási szervtől kérhető a szolgálati idő kiszámítása (okszerűen 42 év felettiek) A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége Az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. Szünetel az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő biztosítása arra az időtartamra, amely alatt érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik. Az őstermelő bejelentési kötelezettsége A biztosítás létrejöttéről az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettséget érintő adatokról első alkalommal január 31-éig tesz bejelentést az állami adóhatóságnak. 3

4 A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettsége I. A járulékokat (tagdíjat) főszabály szerint a minimálbérnek január 1-jétől ,- forint megfelelő összeg után kell megfizetni. A tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelő járulékalapja szintén a minimálbér. Kivételes járulékfizetési szabályok a 7 millió forintos bevételt el nem érő mezőgazdasági őstermelőkre Az akinek a 2006-ban a bevétele nem haladta meg a 7 millió forintot a főszabálytól eltérően havonta az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százalékának egytizenketted része után 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot valamint 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A 7 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. Kivételes járulékfizetési szabályok szerint járulékfizető őstermelő ellátása Nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerez A nyugdíj számításánál a mezőgazdasági őstermelő éves bevételének 6 százalékát veszik figyelembe Jogosult egészségügyi szolgáltatásra, de pénzellátásra továbbra sem szerez jogosultságot. Az őstermelő fizetési kötelezettségének megállapítása: Az igazolt távollétek időtartama figyelembe vehető [Tbj. 29. (4) ] A magasabb összegű ellátás megszerzése érdekében az adóévre vonatkozó nyilatkozatban - benyújtási határidő február vállalhatja a meghatározott járulékalaptól eltérő, magasabb összeg utáni járulékfizetést. Az őstermelő bevallása és fizetési kötelezettsége: A járulékok bevallása az Art. 31. (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-ig. A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt A járulékok befizetésének határnapja megegyezik a bevallás benyújtásának határnapjával. A magánszemély járulékfizetése Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 16. (1) bekezdésének a)-i), l)-p) és s) pontja, valamint a 13. szerint sem jogosult, köteles havonta a 9 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a minimálbér alapulvételével. 4

5 APEH felé A tagdíj bevallás az adóbevallás részeként az Art. 31. (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé teljesíti a 07T1041 számú nyomtatványon. Az egészségügyi hozzájárulás A különadózó jövedelmek után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulás A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. ], értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. ], 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. ], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. ], árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. ], ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 74. ] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ forintot Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe. Köszönöm a figyelmet 5