Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Átírás

1 Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott adó jellegő kötelezettség, amelyet az errıl szóló törvényben 1 meghatározott jövedelmek után kell megfizetni január 1-jétıl a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megszőnt. 2 Figyelem! A tételes egészségügyi hozzájárulást azonban meg kell fizetni abban az esetben, ha a tételes egészségügyi hozzájárulás megállapítására december 31-ét megelızı idıszakra január 1-jét követıen kerül sor. Százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjérıl szóló törvény 3 (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetıt (a továbbiakban: kifizetıt) az általa, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény 4 (a továbbiakban: Tbj) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, illetve a belföldi magánszemélyt - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben 5 (a továbbiakban: Szja tv.) - meghatározott jövedelmek után. 1. A kifizetıt terhelı százalékos egészségügyi hozzájárulás 1.1 A kifizetıt terhelı 27 százalékos mértékő kötelezettség A 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetıt az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja tv-ben meghatározott: az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - az adó (adóelıleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a külön adózó jövedelmek közül: - a béren kívüli juttatásnak nem minısülı egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,19- szerese), 1 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) évi LXVIII. törvény 44. c) pont évi XCII. törvény évi LXXX. törvény évi CXVII. törvény.

2 - a kamatkedvezménybıl származó jövedelem adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,19-szerese), 6 után. Az elızıekben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik. Nem minısül kifizetınek: - az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetıleg a várakozási idı letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, - a számlavezetı a nyugdíj-elıtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére, egyéb jövedelemnek minısülı összeg kifizetése, - az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyezı pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén. 1.1 A kifizetıt terhelı 10 százalékos mértékő kötelezettség A kifizetı a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. ) adóalapként ( jövedelem 1,19- szerese) meghatározott összege után 10 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást fizet. 2. A magánszemélyt terhelı egészségügyi hozzájárulás százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás Ha az 1. pontban felsorolt jövedelem nem kifizetıtıl származik, vagy ha a kifizetı az adó (adóelıleg) alapját képezı jövedelem után adót, adóelıleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie. A mezıgazdasági ıstermelı jövedelme (ide nem értve az átalányban megállapított jövedelmet) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként viseli a 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás terhet. A biztosított mezıgazdasági ıstermelı jövedelmébıl mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás alól a járulékalapként szolgáló rész. Ez azt jelenti, hogy az ıstermelıt terhelı egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az ıstermelı által fizetendı járulékok alapjával, vagyis a 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás alapjának a megállapításakor a bevétel összegébıl a 6 Szja tv

3 járulékalapot képezı jövedelem levonását kıvetıen mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni Az általánostól eltérı mértékő egészségügyi hozzájárulás Az átalányadózó mezıgazdasági kistermelı által fizetendı százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerősített bevallási nyilatkozatot benyújtó ıstermelı által fizetendı százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. A fizetı-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendı százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minısül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak A magánszemélyt terhelı 14 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás A belföldi magánszemély az adóévben megszerzett - vállalkozásból kivont jövedelem, 7 - értékpapír-kölcsönzésbıl származó jövedelem, 8 - osztalékból, vállalkozói osztalékalapból, 9 - árfolyamnyereségbıl származó jövedelem, 10 - termıföldnek nem minısülı ingatlan bérbeadásából 11 származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén (függetlenül attól, hogy az összevont adóalap részeként adóköteles) a teljes összeg után 14 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék 12, az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék 14, a Tbj a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék 15 (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az elızıekben meghatározott jövedelmek 7 Szja tv Szja tv. 65/A. 9 Szja tv. 66. és 49/C.. 10 Szja tv Szja tv.16. (1) bekezdés. 12 A magánszemélyt terhelı pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% mértékő évi CXX. törvény. 14 A magánszemélyt terhelı 1,6 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék. 15 havi forint összegben meghatározott kötelezettség. 3

4 után megfizetett százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben nem éri el a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felsı határ). A magánszemély legkésıbb a kifizetés idıpontjáig nyilatkozik a kifizetınek arról, hogy a több kifizetıtıl és/vagy magánszemélytıl származó ingatlan bérbeadásból keletkezı jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot. A december 31-ét kıvetıen kifizetett osztalékra a kifizetés idıpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az elızıekben felsorolt jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség, amíg a kifizetınek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felsı határig megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felsı határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felsı határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az ıt terhelı százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására elıírt határidıig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély az ingatlan bérbeadásból keletkezı jövedelme vonatkozásában elıírt nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizetı nem vonta le a magánszemélyt terhelı egészségügyi hozzájárulást. 3. A százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól mentes jövedelmek Mentes a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képezı összeg, továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. A kifizetıt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az összevont adóalap részeként adózó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után. A termıföld bérbeadásából származó jövedelem a Szja tv. 17. (4) bekezdése alapján külön adózó jövedelem, azt nem terheli sem 27, sem 14 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás. 4

5 A Tbj ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. Nem kell megfizetni a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást a következı jogcímeken keletkezı jövedelmek után: - táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, - a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjpénztár egyösszegő kifizetése, 16 az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszőnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történı visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, - a kifizetı által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetıt terhelı összege, - az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 17 51/C. -ában meghatározott szolgáltatás, - az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közremőködéséért a törvény hatálybalépését követıen kapott ellenszolgáltatás, - bármely EGT-államban mőködı, a tıkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minısülı tızsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelılegnek) minısülı hozama, - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történı visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tıke összege feletti összeg. Annak ellenére, hogy e jövedelmek között a jogszabály az ápolási díjat nem említi, százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ápolási díj után azért nem keletkezik, mivel az nyugdíjjárulék alapot képezı jövedelem évi LXXXII. törvény 28. (1) bekezdés a) pontja évi XCVI. törvény 5

6 4. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, és megfizetése A törvény az egészségügyi hozzájárulás beszedését az adóhatósághoz rendeli. Az adónak minısülı egészségügyi hozzájárulás bevallására és befizetésére az Art. elıírásait kell alkalmazni 18. A kifizetıt, valamint a magánszemélyt terhelı százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást a kifizetı havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követı hónap 12. napjáig fizeti meg. Amennyiben a jövedelem nem kifizetıtıl származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetıség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély elılegként, az adóelıleg, illetıleg az adó megfizetésével egyidejőleg állapítja meg és fizeti meg. Az adóelıleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra elıirt határidıig állapítja meg és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizetı, illetve a magánszemély elılegként az adóelılegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg. Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenırzésére, beszedésére, behajtására az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Lényeges kiemelni, hogy magánszemély esetén az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál, illetıleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók. A kamatkedvezménybıl származó jövedelem után a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követı január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben szőnik meg, az egészségügyi hozzájárulást a megszőnés napját követı hónap 12-ig kell megfizetni. A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minısülı egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejőleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Az Szja tv. 70. (4) bekezdés második mondata szerinti [az 500 ezer forintot meghaladó értékő béren kívüli juttatás] egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követı év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a 18 Art. 1. számú melléklet. 6

7 fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. (4) bekezdés második mondata) után számított, és megállapított 10 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás. Ha a nemleges bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezıgazdasági ıstermelı jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítı elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítı nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységbıl származó bevételérıl is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az Art.-nak a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelı alkalmazásával megfizeti. Amennyiben az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására a levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetıség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. Az egészségügyi hozzájárulás megfizetése: Az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére szolgáló számlaszámok a NAV Internetes honlapján találhatók meg. 5. Az egészségügyi hozzájárulás bevallása A kifizetı a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározottak szerint a havi 08-as bevallásban elektronikus úton vallja be. Ha a jövedelem nem kifizetıtıl származik, a magánszemély a tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásában számol el az elılegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással. Az adóelıleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be. A béren kívüli és a béren kívülinek nem minısülı egyes meghatározott juttatások után fizetendı százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval együtt kell megállapítani. Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendı egészségügyi hozzájárulásnál a kifizetı többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendı egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizetı által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására elıírt határidı lejártáig fizeti meg. Amennyiben a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévrıl köteles bevallást 7

8 benyújtani, akkor is, ha az az Szja tv. elıírásaiból nem következne. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani, ha a kifizetı az egészségügyi hozzájárulást levonta és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására. 8