ÚTMUTATÓ. a évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére

Átírás

1 ÚTMUTATÓ a évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtásáról rendelkező 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. R.) ai írják elő. Az egyéni vállalkozó a évi szolgálati idő, jövedelmi és egyéb adatairól a tárgyévet követő év április 30. napjáig köteles az adatszolgáltatásra. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége évközben megszűnik, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól köteles a tevékenysége megszűnéséig terjedő adatszolgáltatást a megszűnést követő harminc napon belül teljesíteni. Az egyéni vállalkozó halála esetén az általa foglalkoztatott biztosítottakra vonatkozó nyilvántartó lapok beszerzése iránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakegysége intézkedik, kivéve, ha a vállalkozást özvegyi jogon más személy a vállalkozó halálát követő naptól tovább folytatja. Az egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottról a b típusú nyilvántartó lapot, a saját biztosításával összefüggő adatokról pedig az E típusú nyilvántartó lapot köteles kitölteni. A rovatok kitöltése A Rögzítési kódszám rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) tölti ki. A Lapszám rovatba kell beírni, ha ugyanarról az egyéni vállalkozóról több lapot állítottak ki. A rovat első felébe a biztosított 1-től indított lapsorszáma kerül, a / után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. Az Egyéni vállalkozó adatai és az Egyéni vállalkozó személyi adatai részeket a folytatólapokon is ki kell tölteni. I. Egyéni vállalkozó adatai A NYENYI kódja mezőbe a regisztrálás során kapott visszaigazoló lapon szereplő NYENYI kódot kell feltüntetni. Az Adószáma, Adóazonosító jele, Neve,

2 Székhelye (ennek hiányában telephelye) rovatokba az egyéni vállalkozói adatokat kell értelemszerűen bejegyezni. A Társadalombiztosítási törzsszáma rovatba a megyei egészségbiztosítási pénztárak által január 1-ét megelőzően kiadott törzsszámot, a Folyószámlaszáma (járulékazonosítója) rovatba az APEH járulékigazgatóságok által évben kiadott folyószámlaszámot kell beírni, amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik ilyen azonosítóval. A nyilvántartó lapon a Tevékenység kezdete (Vállalkozói igazolvány engedély - átvételének napja) rovatot minden esetben ki kell tölteni. A Tevékenység megszűnése (Vállalkozói igazolvány engedély - visszaadásának napja) elnevezésű rovatba amennyiben az egyéni vállalkozói jogviszony megszűnt a vállalkozói igazolvány (engedély) visszaadásának, visszavonásának, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját kell beírni. Az egyéni vállalkozónál az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor működő társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyre vonatkozó adatot a Társadalombiztosítási Kifizetőhely, illetőleg Családtámogatási Kifizetőhely utáni Igen vagy Nem rovatban X jellel kell közölni. Ha az év folyamán a kifizetőhely jellegében változás történt (pl. megszűnt), e tényt illetve a változás időpontját is közölni kell a Megjegyzés rovatban. II. Egyéni vállalkozó személyi adatai A Neme rovatok közül a megfelelőt X jellel kell jelölni. A TAJ száma, Neve, Állampolgársága, Születési neve, Előző neve, Anyja neve, Születési helye, Születési ideje, rovatokba az egyéni vállalkozó a személyi igazolvány vagy egyéb hivatalos okmány adatait köteles a nyilvántartó lapra felvezetni. Az Állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A Neve mezőnél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (pl.: dr., ifj., özv. stb.). Egynél több előző név esetén a második és további előző neveket a Megjegyzés rovatban kell feltüntetni. A nyilvántartó lapon az egyéni vállalkozó TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének feltüntetése kötelező! Az Alkalmazás minősége rovatba az egyéni vállalkozói jogviszony kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint. Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám kiegészítő tevékenységet folytatónak nem egyéni vállalkozó 21 minősülő egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó (munkaviszony mellett) egyéni vállalkozó mv. mellett 26 2

3 egyéni vállalkozó (közép- vagy felsőfokú egyéni váll.nappali tag.tan.folyt. 36 nappali tagozatos tanulmányokat folytató) egyéni vállalkozó (társas vállalkozási egyéni váll.társas váll.tag. mellett 38 tagság mellett) A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelező. III. Biztosításban töltött idő A Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatba a évre vonatkozó biztosítás időtartamát kell beírni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX törvény (a továbbiakban: Tbj.) 10. (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig, b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. Tehát nem szünetel a biztosítási jogviszony abban az esetben sem, ha az adott évre vonatkozóan járulékfizetés nem történt. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a saját biztosítási adataival összefüggésben minden esetben adatszolgáltatásra kötelezett, amely adatszolgáltatását nemleges adatszolgáltatás helyett NYENYI lapon (floppyn) köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatatási kötelezettsége saját magára vonatkozóan akkor is fennáll, ha társadalombiztosítási járulék megfizetésére nem volt kötelezett. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvántartó lap éves összesítésű adatok közlésére készült! A Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatban azt a Tbj ában meghatározott összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék megfizetésére a tárgyévben kötelezett volt. A biztosított egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16. (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után köteles a nyugdíjjárulékot megfizetni. A tételes átalányadózó esetében a nyugdíjjárulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a Tbj. 19. (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási 3

4 és nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható arra a Tbj. 29. (6) bekezdésében meghatározott egyidejűleg munkaviszonyban álló egyéni vállalkozókra, akinek a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg arra az egyéni vállalkozókra, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányt folytat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló minden munkaviszonyban előírt munkaidőt össze kell számítani. A Tbj. 29. (6) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozó esetében a Tbj. 29. (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A Tbj. 29. (4) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja ; - sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít; - fogva tartott; - az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti; - a Tbj. 29. (6) bekezdésben említett egyéni vállalkozó keresőképtelen. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Az egyéni vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől tárgyhónapig számított minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét összege kevesebb a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. 29. (1) bekezdése szerint áll fenn. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetésére a Tbj. 29/A. -ában, a 30. (3) bekezdésében és a Tbj.R. 6/A -ában foglaltak az irányadók. 4

5 Tájékoztatjuk, hogy a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege évben napi Ft, évi Ft. A Megállapított nyugdíjjárulék összege" rovatban a Nyugdíjjárulék köteles jövedelem összege rovat szerinti jövedelem után megállapított nyugdíjjárulék összegét kell beírni, melynek mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék. Ha a nyugdíjjárulék mértéke 0,5 százalék, akkor a Magánnyugdíjpénztár rovat kitöltése kötelező. A Befizetett nyugdíjjárulék összege rovatban az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Figyelem! Magánnyugdíjpénztári tagdíjat a nyilvántartó lapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot a nyilvántartó lap nem tartalmaz. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatban kell közölni azt az összeget, amelynek alapulvételével az egyéni vállalkozó a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésére a tárgyévben kötelezett volt. A Nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összege rovatban az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke évben 18 százalék. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tárgyév során GYES-ben, vagy GYEDben részesült, az említett ellátások időtartamát a Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatban külön soron (új lapon) kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a Megállapított nyugdíjjárulék összege" és Befizetett nyugdíjjárulék összege rovatokban kell közölni. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és a Nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összege rovatokat ebben az esetben üresen kell hagyni. IV. Nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetés nélküli ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetés nélküli időszak(ok) időtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését az alábbiak szerint: Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kód-szám táppénz tp. 11 baleseti táppénz bal. tp. 12 terhességi-gyermekágyi segély thgys. 21 ügyvéd, szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága szünetel ügyv. kam. tags. szün. 51 5

6 előzetes letartóztatás előzetes letart. 41 szabadságvesztés szab.vesztés 42 sorkatonai (polgári) szolgálat sorkat. (polgári) szolg. 31 katonai szolgálatot teljesítő tart. kat. szolg. teljesítő 30 tartalékos katona GYED GYED 22 GYES GYES 23 GYET GYET 24 ápolási díj ápolási díj 25 pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség 1 pénzbeli ell. nélküli keresőképt Figyelem! A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség csak az alkalmazás minősége táblázatban feltüntetett, 26, 36 kódszámú alkalmazások esetében fordulhat elő! A kódszám és a rövidített megnevezés együttes használata kötelező. (Például: tól-ig: , kód: 11, jogcíme: tp.) IV. Főtevékenység Ezekben a rovatokban az egyéni vállalkozó főtevékenységi körének TEÁOR kódját, időtartamát és a tevékenység megnevezését kell feltüntetni. A főtevékenységi kör változása esetén az új tevékenységet új sorban kell felvezetni. Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak időtartamát, kódját és munkaköri megnevezését az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel (168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete), a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. V. Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztár Megnevezése rovatban a magánnyugdíjpénztár nevét, az Azonosítója rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. 6

7 A Tagsági viszony kezdete rovatba a belépés tényleges dátumát (pl ) kell beírni. A Tagsági viszony megszűnése rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási idő alatt, vagy a biztosításban töltött idő megszűnésével egyidejűleg szűnik meg. Nem kell feltüntetni a 2004-es tárgyéven kívül eső magánnyugdíjpénztári tagságot, tehát amikor a magánnyugdíjpénztári tagság január 1-je előtt megszűnt, vagy december 31-e után keletkezett. Figyelem! Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a nyilvántartó lapon nem szabad feltüntetni! A nyilvántartó lap kiállítása és beküldése Az egyéni vállalkozó adatszolgáltatását számítógépes programmal vagy nyomtatványon teljesítheti, de teljesítettnek számít az adatszolgáltatása akkor is, ha az egyéni vállalkozó illetőleg képviselője által személyesen közölt hiteles adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél számítógépes adathordozón rögzítésre kerülnek. Az egyéni vállalkozó a számítógépes programot, illetőleg a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített Adatlap kitöltésével és leadásával, a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon (kirendeltségen) igényelheti, amiről visszaigazolást kap. Mágneses adathordozón történő teljesítéshez a program használatának részletes leírását a regisztráció során átadott floppy lemezen található dokumentáció tartalmazza. A nyilvántartó lapot az egyéni vállalkozónak a tárgyév december 31. napjával le kell zárnia és jegyzék, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által az Adatlap leadásakor történt regisztráció során kiadott visszaigazoló lap kíséretében a tárgyévet követő év április 30. napjáig kell megküldenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyilvántartó lapról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: egyéni vállalkozó neve, anyja neve, születési dátuma, TAJ-száma. A jegyzéket az egyéni vállalkozónak aláírásával záradékolni kell. A jegyzék második példányát a nyilvántartó lap leadásakor az átvétel egyidejű igazolása mellett az igazgatási szerv visszaadja. A Tny. R. 88. (3) bekezdése alapján az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség akkor is az adatszolgáltatásra kötelezett egyéni vállalkozót terheli, ha az 7

8 adatszolgáltatást szerződés (megállapodás) alapján más szerv, személy teljesíti. Ebben az esetben az adatszolgáltatást számítógépes program felhasználásával, számítógépes adathordozón kell teljesíteni. A nyilvántartó lapot, továbbá a jegyzéket ebben az esetben is az adatszolgáltatásra kötelezett egyéni vállalkozónak kell aláírásával ellátnia, illetve záradékolnia. A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha - az egyéni vállalkozó a nyugdíj (a megváltozott munkaképességűeket megillető rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt elő, - a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri. A mágneses adathordozón történő adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A mágneses adathordozón történő adatszolgáltatáshoz szükséges programot a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) térítésmentesen bocsátja a kötelezett rendelkezésére. A program alkalmas a b és az E típusú nyilvántartó lapok adatainak közvetlen rögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenőrzött átvételére. A programmal kinyomtatható nyilvántartó lapot az adatszolgáltatáskor nem kell az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére megküldeni. Ehelyett a program által mágneses adathordozón előállított adatokat kell beküldeni, a szintén a program által két példányban kinyomtatott a jogszabályban leírtaknak megfelelő tartalmú jegyzékkel együtt, amelyet cégszerű aláírással kell hitelesíteni. A program az adatszolgáltatás során az adatokat kódolva, tömörítve és ellenőrző kódokkal ellátva írja a mágneses adathordozóra. Más formátumban, más program által készített, vagy a program használata után manipulált adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem fogadnak el! Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy jelen Útmutató a január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási rendelkezéseknek megfelelően készült. Az Útmutató kiadása utáni jogszabályi változások esetén kérjük a lap kitöltésénél a változásokat is figyelembe venni. Felhívjuk a figyelmét, hogy a saját biztosításával összefüggő adatokról akkor is köteles adatot szolgáltatni, ha a társadalombiztosítási járulék megfizetésére nem volt kötelezett. Az adatszolgáltatással kapcsolatos problémákkal, kérdésekkel kérjük, hogy közvetlenül a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyilvántartási szakegységéhez szíveskedjen fordulni, ahol munkatársaink a felmerült kérdésekre választ adnak, a problémák megoldásában segítenek. 8

9 Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Tny.R. 88. (1) bekezdés alapján, az igazgatási szervek lehetőséget biztosítanak a személyesen közölt, hiteles adatok számítógépes adathordozón történő rögzítésére, amelyhez a szakügyintézők szükség esetén segítséget nyújtanak. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az a kötelezett, aki a törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, forinttól forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni. Budapest, augusztus Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 9