a évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére

Átírás

1 ÚTMUTATÓ a évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: NYENYI vagy nyilvántartó lap) kiállítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97 -a és a végrehajtásáról rendelkezı 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) ai írják elı. Az egyéni vállalkozó a évi szolgálati idı, jövedelmi és egyéb adatairól a tárgyévet követı év április 30. napjáig köteles az adatszolgáltatásra. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége évközben megszőnik, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól köteles a tevékenysége megszőnéséig terjedı adatszolgáltatást a megszőnést követı harminc napon belül teljesíteni. Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozóra és az általa foglalkoztatott biztosítottakra vonatkozó nyilvántartó lapok beszerzése iránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv intézkedik, kivéve, ha a vállalkozást özvegyi jogon más személy a vállalkozó halálát követı naptól tovább folytatja. Az egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottról a b típusú nyilvántartó lapot, a saját biztosításával összefüggı adatokról pedig az E típusú nyilvántartó lapot köteles kitölteni. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a hatályos jogszabályi elıírások értelmében a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefüggı adatairól nyilvántartó lapot köteles kiállítani. A közölt adatok ellenırzésének, a nyugdíjbiztosítás nyilvántartási rendszerébe történı pontos felvitelének érdekében a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a nyilvántartó lap IX. Megjegyzés mezıjében a nyugdíjas megjelölést, valamint az ellátás kezdı idıpontját fel kell tüntetni (pl. nyugdíjas tıl). Elektronikus úton történı adatszolgáltatás esetén a NYENYI program felhasználói kézikönyvében leírtaknak megfelelıen a vonatkozó helyen kell megjelölni a nyugdíjas státusz tényét. Ha a mezıgazdasági ıstermelı tevékenységét egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja, akkor a saját biztosításával összefüggı adatokat szintén az E típusú NYENYI lapon köteles közölni. Amennyiben a közterhek megfizetését az egyéni vállalkozó ekho választásával teljesítette, akkor az E típusú NYENYI lapon kívül a P típusú NYENYI lapot is ki kell tölteni. Ebben az esetben kérjük a P típusú NYENYI lap kitöltési útmutatóját is áttanulmányozni.

2 Tájékoztatjuk, hogy a hatályos jogszabályi elıírások alapján, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselıje is teljesítheti. A meghatalmazás, képviselet igazolása esetén a vonatkozó bizonylatok kitöltésére, aláírására, az adatszolgáltatás teljesítésére a nyilvántartásra kötelezett meghatalmazottja, illetve képviselıje is jogosult. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. b.) pontja alapján egyéni vállalkozónak minısül a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából: - a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezı magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), - az ügyvédekrıl szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), - az egyéni szabadalmi ügyvivı, - a nem közjegyzıi iroda tagjaként tevékenykedı közjegyzı, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedı önálló bírósági végrehajtó. A rovatok kitöltése A Rögzítési kódszám rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki. A Lapszám rovatba kell beírni, ha ugyanarról az egyéni vállalkozóról több lapot állítottak ki. A rovat elsı felébe a biztosított 1-tıl indított lapsorszáma kerül, a / után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. Az Egyéni vállalkozó adatai és az Egyéni vállalkozó személyi adatai részeket a folytató lapokon is ki kell tölteni. I. Egyéni vállalkozó adatai A NYENYI kódja mezıbe a regisztrálás során kapott igazoló lapon szereplı NYENYI kódot kell feltüntetni. Az Adószáma, Adóazonosító jele, Neve, Székhelye (ennek hiányában telephelye) rovatokba az egyéni vállalkozói adatokat kell értelemszerően bejegyezni. A Társadalombiztosítási törzsszáma rovatba a megyei egészségbiztosítási pénztárak által január 1-jét megelızıen kiadott törzsszámot, a Folyószámlaszáma (járulékazonosítója) rovatba az APEH járulékigazgatóságok által évben kiadott folyószámlaszámot kell beírni, amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik ilyen azonosítóval. 2

3 A nyilvántartó lapon a Tevékenység kezdete (Vállalkozói igazolvány engedély - átvételének napja) rovatot minden esetben ki kell tölteni. A rovatban a tevékenység tényleges kezdı napját kell feltüntetni, a vállalkozói igazolvány cseréje napjának feltüntetése tilos! A Tevékenység megszőnése (Vállalkozói igazolvány engedély - visszaadásának napja) elnevezéső rovatba amennyiben az egyéni vállalkozói jogviszony megszőnt a vállalkozói igazolvány (engedély) visszaadásának, visszavonásának, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerıre emelkedésének napját kell beírni. Az egyéni vállalkozónál az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor mőködı társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetıhelyre vonatkozó adatot a Társadalombiztosítási Kifizetıhely, illetıleg Családtámogatási Kifizetıhely utáni Igen vagy Nem rovatban X jellel kell közölni. Ha az év folyamán a kifizetıhely jellegében változás történt (pl. megszőnt), e tényt illetve a változás idıpontját is közölni kell a IX. Megjegyzés rovatban. II. Egyéni vállalkozó személyi adatai A Neme rovatok közül a megfelelıt X jellel kell jelölni. A TAJ száma, Neve, Állampolgársága, Születési neve, Elızı neve, Anyja neve, Születési helye, Születési ideje, rovatokba az egyéni vállalkozó a személyi igazolvány vagy egyéb hivatalos okmány adatait köteles a nyilvántartó lapra felvezetni. Az Állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplı kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A Neve mezınél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (pl.: dr., ifj., özv. stb.). Egynél több elızı név esetén a második és további elızı neveket a IX. Megjegyzés rovatban kell feltüntetni. A nyilvántartó lapon az egyéni vállalkozó TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, valamint állampolgárságának feltüntetése kötelezı! Az Alkalmazás minısége rovatba az egyéni vállalkozói jogviszony kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint. Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám kiegészítı tevékenységet folytatónak nem egyéni vállalkozó minısülı egyéni vállalkozó 21 egyéni vállalkozó (munkaviszony mellett) egyéni vállalkozó mv. mellett 26 egyéni vállalkozó (közép- vagy felsıfokú intézményben nappali rendszerő oktatás egyéni váll.nappali tag.tan.folyt. 36 keretében tanulmányokat folytató) egyéni vállalkozó (társas vállalkozási tagság egyéni váll.társas váll.tag. mellett mellett) 38 3

4 kiegészítı tevékenységet folytató egyéni kieges. egyéni.váll. 43 vállalkozó A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelezı. III. Biztosításban töltött idı Figyelem! Tekintettel arra, hogy ekho-t választott magánszemélyek esetében a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség is fennáll, ezért az ekho-t választott egyéni vállalkozó biztosításban töltött idejére vonatkozó adatokat az E típusú NYENYI lap III. rovatában, valamint a P jelő Pótlap P/II. és P/IV. rovataiban is az általános járulékfizetésre vonatkozó adatokat az E típusú NYENYI lapon, az ekho-ra vonatkozó adatokat pedig a P típusú NYENYI lapon kell közölni. A Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatba a évre vonatkozó biztosítás idıtartamát kell beírni. A Tbj. 10. (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követı naptól annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerıre emelkedése napjáig, b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivı esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszőnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, c) közjegyzı, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszőnése napjáig tart. A kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozó a saját biztosítási adataival összefüggésben akkor is köteles a NYENYI adatszolgáltatás teljesítésére, ha a Tbj. 31. (4) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll, illetıleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat, és járulékot vállalkozói kivét hiányában nem fizetett. A biztosítási kötelezettség fennállását tehát nem befolyásolja, ha az adott naptári évre vonatkozóan járulékfizetés nem történt. (Ezen esetekben a nyugdíjbiztosítási- és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvántartó lap éves összesítéső adatok közlésére készült! A Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatban azt a Tbj ában meghatározott összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék megfizetésére a tárgyévben kötelezett volt. A biztosított egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 16. (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezı jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszeres összege után köteles a nyugdíjjárulékot megfizetni. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezı jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeres összegét, az Art. 31. (2) bekezdésében 4

5 meghatározott bejelentés esetén a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezı jövedelem, de legalább a minimálbér után kell a nyugdíjjárulékot megfizetni. A minimálbér kétszeres összege utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. A tevékenységet kezdı egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdı évében a Tbj. 19. (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékő társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot a minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a Tbj. 31. (4) bekezdésében meghatározott, egyidejőleg munkaviszonyban álló egyéni vállalkozóra, akinek a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetıleg arra az egyéni vállalkozóra, aki közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló minden munkaviszonyban elıírt munkaidıt össze kell számítani. Ha a tárgyhónapban a kezdı egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapját képezı jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetıleg az átalányadó alapját képezı jövedelem alapulvételével fizeti meg. A Tbj. 31. (4) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem, eva adózók esetében az Eva. tv-ben meghatározott adóalap 4 %-a, átalányadózó esetében az átalányadó alapját képezı jövedelem. Az egyéni vállalkozó a Tbj. 29. (1) bekezdésében említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni arra az idıtartamra, amelynek tartama alatt: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, - katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, - fogvatartott, - az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivı továbbá a közjegyzı, ha kamarai tagságát szünetelteti, - a Tbj. 31. (4) bekezdésben említett egyéni vállalkozó keresıképtelen. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott idıtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. Az egyéni vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. (1) bekezdésében foglaltakra, amely rendelet hatályos elıírásai alapján az egyéni vállalkozó 5

6 járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetıleg a vállalkozói tevékenység kezdetétıl a tárgyhónapig számított, a Tbj. 29. (1)- (3) bekezdésében meghatározott minimálbér kétszeres összegét, illetıleg az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimálbér kétszeres összegénél, illetıleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. 29. (1) bekezdése, illetıleg a Tbj. 29/A. (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. Az Eva. tv. szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetésére a Tbj. 29/A. - ában és a Tbj.R. 6/A -ában foglaltak az irányadók. Tájékoztatjuk, hogy a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határ összege évben napi Ft, évi Ft. A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felsı határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdıdıen újra meg kell állapítani a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint. (Az egyéni vállalkozó nyugdíjba vonulását követı biztosításáról a 43-as kódszámon kell adatot szolgáltatni.) A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén a nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységébıl származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezı jövedelem. A Megállapított nyugdíjjárulék összege" rovatban a Nyugdíjjárulék köteles jövedelem összege rovat szerinti jövedelem után megállapított nyugdíjjárulék összegét kell beírni, melynek mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. Ha a nyugdíjjárulék mértéke 1,5 százalék, akkor a Magánnyugdíjpénztár rovat kitöltése kötelezı. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A Befizetett nyugdíjjárulék összege rovatban az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Figyelem! Magánnyugdíjpénztári tagdíjat a nyilvántartó lapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot a nyilvántartó lap nem tartalmaz. 6

7 A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatban kell közölni azt az összeget, amelynek alapulvételével az egyéni vállalkozó a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésére a tárgyévben kötelezett volt. A Nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összege rovatban az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke évben 24 százalék. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tárgyév során GYED-ben vagy GYESben részesült, az említett ellátások idıtartamát a IV. rovatban kell feltüntetni, de az összegére vonatkozó adatot a nyilvántartó lapon feltüntetni nem kell, mivel az ellátásokra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a díjat, illetve a segélyt folyósító szerv teljesíti! A Tbj. 37. (1) bekezdésének elıírásai értelmében a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésére nem kötelezett, ezért ez esetben a Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege rovatokat kitölteni nem kell. Figyelem! Az ekho-t választott egyéni vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, nyugdíjjárulék összege és a nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatoknál azokat az összegeket kell feltüntetni, amelyek után a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a Tbj. szabályai szerint történt. (Az ekho alapját és összegét a P típusú NYENYI Pótlap P/IV. rovatában kell közölni.) IV. Nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetés nélküli ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetése nélküli idıszak(ok) idıtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését az alábbiak szerint: Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kód-szám táppénz tp. 11 baleseti táppénz bal. tp. 12 terhességi-gyermekágyi segély thgys. 21 ügyvéd, közjegyzı, szabadalmi ügyvivı kamarai tagsága szünetel ügyv. kam. tags. szün. 51 elızetes letartóztatás elızetes letart. 41 szabadságvesztés szab.vesztés 42 GYED GYED 22 GYES GYES 23 GYET GYET 24 ápolási díj ápolási díj 25 pénzbeli ellátás nélküli pénzbeli ell. nélküli 84 7

8 keresıképtelenség 1 keresıképt. katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona önk. tartalékos katona 30 1 Figyelem! A pénzbeli ellátás nélküli keresıképtelenség csak az alkalmazás minısége táblázatban feltüntetett, 26, 36 kódszámú alkalmazások esetében fordulhat elı! A kódszám és a rövidített megnevezés együttes használata kötelezı. (Például: tól-ig: , kód: 11, jogcíme: tp.) V. Fıtevékenység Ezekben a rovatokban az egyéni vállalkozó fıtevékenységi körének TEÁOR kódját, idıtartamát és a tevékenység megnevezését kell feltüntetni. A fıtevékenységi kör változása esetén az új tevékenységet új sorban kell felvezetni. Korkedvezményre jogosító tevékenység Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörnek megfelelı tevékenységgel eltöltött idıszak idıtartamát, kódját és munkaköri megnevezését az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthetı korkedvezményesnek, ha a munkakör a december 31-ig hatályban volt és december 31-ig alkalmazni rendelt korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben [168/1997.(X.6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete] szerepel, a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény ágazati hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerőségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenırizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a szolgálati idı elismerési kérelem, illetıleg a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. A Korkedvezményre jogosító tevékenység rovat kitöltése esetén a Korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, megállapított és befizetett összegének közlése is szükséges. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke a társadalombiztosítási járulék alapjának 13 %-a azzal, hogy évben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegének 50 %-át kell megfizetnie. (A központi költségvetés e fizetési évben 50 %-os mértékben átvállalta.) Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes idıszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon idıszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez. 8

9 A Korkedvezmény-biztosítási járulék megállapított összegénél a teljes (a társadalombiztosítási járulék alapjának a 13%-át) összeget, a Korkedvezménybiztosítási járulék befizetett összegénél pedig kizárólag az egyéni vállalkozó által megfizetett mértékő járulék összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesítést kapott, úgy az érintett idıszakra vonatkozóan (a mentesítésrıl szóló határozat jogerıre emelkedésének napjától) korkedvezményre irányuló adatok kitöltésére nem kerülhet sor. Ebben az esetben az V/A. rovatban közölni kell a Mentesítés kezdı idıpontját és a Mentesítésrıl szóló határozat számát. Abban az esetben azonban, ha az érintett idıszakra vonatkozóan a foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítést jogerısen visszavonták, a mentesítés visszavonásáról szóló határozat jogerıre emelkedésének napjától a korkedvezményre irányuló adatokat közölni kell. Ebben az esetben az V/A. rovatban fel kell tüntetni a Mentesítés visszavonásának idıpontját, valamint a Mentesítés visszavonásáról szóló határozat számát. VI. Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztár Megnevezése rovatban a magánnyugdíjpénztár nevét, az Azonosítója rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. A Tagsági viszony kezdete rovatba a belépés tényleges dátumát (pl ) kell beírni. A Tagsági viszony megszőnése rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási idı alatt, vagy a biztosításban töltött idı megszőnésével egyidejőleg szőnik meg. Nem kell feltüntetni a 2009-es tárgyéven kívül esı magánnyugdíjpénztári tagságot abban az esetben, amikor a magánnyugdíjpénztári tagság január 1-je elıtt megszőnt, vagy december 31-e után keletkezett. Figyelem! Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a nyilvántartó lapon nem szabad feltüntetni! A nyilvántartó lap kiállítása és beküldése Az egyéni vállalkozó adatszolgáltatását az ONYF által rendszeresített számítógépes programmal vagy nyomtatványon, illetve az adatoknak az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon történı személyes bejelentésével teljesítheti. A személyesen közölt adatokat a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság rögzíti. 9

10 Az egyéni vállalkozó a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített Adatlap kitöltésével és leadásával a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon igényelheti, amirıl igazolást kap. Az elektronikus ügyintézés keretében történı adatszolgáltatás esetén az egyéni vállalkozónak nem kell Adatlap -ot benyújtania. A nyilvántartó lapot a tárgyév december 31. napjával le kell zárnia és a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság által az Adatlap leadásakor történt regisztráció során kiadott igazoló lap kíséretében a tárgyévet követı év április 30. napjáig kell megküldenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyilvántartó lapról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: egyéni vállalkozó neve, anyja neve, születési dátuma, TAJ-száma. A jegyzéket az egyéni vállalkozónak aláírásával kell ellátnia. A jegyzék második példányát a nyilvántartó lap leadásakor az átvétel egyidejő igazolása mellett az igazgatási szerv visszaadja. A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére meg kell küldeni, ha - az egyéni vállalkozó a nyugdíj (a megváltozott munkaképességőeket megilletı rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt elı, - a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri. Az elektronikus ügyintézés keretében Ügyfélkapun keresztül történı adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkezı személyek részére lehetıséget biztosítunk a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történı teljesítésére. Az egyéni vállalkozó az adatszolgáltatásra rendszeresített évi NYENYI programot az ONYF által internetes honlapjáról töltheti le. Az adatszolgáltatás teljesítése a NYENYI program által elıállított állománynak a Kormányzati Portálon ( történı feltöltésével valósul meg. A program alkalmas a b, az E, az M és a P típusú nyilvántartó lapok adatainak közvetlen rögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenırzött átvételére. 10

11 Más formátumban, más program által készített, vagy a program használata után manipulált adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem fogadnak el! Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban bıvebb információt a internetes honlapon találhat. Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy jelen Útmutató a január 1-jétıl hatályos társadalombiztosítási rendelkezéseknek megfelelıen készült. Az Útmutató kiadása utáni jogszabályi változások esetén kérjük a lap kitöltésénél a változásokat is figyelembe venni. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a saját biztosításával összefüggı adatokról akkor is köteles adatot szolgáltatni, ha a társadalombiztosítási járulék megfizetésére nem volt kötelezett. Az adatszolgáltatással kapcsolatos problémákkal, kérdésekkel kérjük, hogy közvetlenül a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság nyilvántartási szakegységéhez szíveskedjen fordulni, ahol munkatársaink a felmerült kérdésekre választ adnak, a problémák megoldásában segítenek. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az igazgatási szervek a TnyR. 88. (2) bekezdés alapján lehetıséget biztosítanak a személyesen közölt, hiteles adatok rögzítésére, amelyhez a szakügyintézık szükség esetén segítséget nyújtanak. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történı, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetıleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az elıírt módon tesz eleget, forinttól forintig terjedı, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén forintig terjedı mulasztási bírságot köteles fizetni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelısség így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérı adatok szolgáltatása akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselıje teljesíti. Budapest, január Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság 11