Kitöltési útmutató a 0758-as számú bevalláshoz

Átírás

1 Kitöltési útmutató a 0758-as számú bevalláshoz Tisztelt Adózó! Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) 31. (2) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó a saját személyére vonatkozó járulékokról, hozzájárulásokról és egyéb adatokról a bevallását fıszabály szerint tárgyhónapot követı hó 12-éig nyújtja be. A Tbj ának (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni vállalkozó a fizetendı járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást negyedévente a negyedévet követı hónap 12. napjáig fizeti meg és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A tevékenységét január 1-jét követıen megszüntetı, átalakuló egyéni vállalkozónak is ezt a bevallást kell a saját személyére vonatkozó járulék, egészségügyi hozzájárulás kötelezettségek ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is - tekintetében benyújtania, feltéve, hogy a 0758 számú bevallás benyújtására egyébként kötelezett. Ezt a bevallást a vállalkozói adó hatálya alá tartozó - kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı - egyéni vállalkozónak, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány alapján - kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı - családi gazdálkodónak is ki kell tölteni a járulékok és egyéb adatok tekintetében. Figyelem! Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejőleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására - saját maga vonatkozásában - nem kötelezett azon idıszakra, amelyre a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet nem számol el, illetıleg az átalányadózást választó vagy az egyszerősített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez. A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját személyére vonatkozó járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét ebben a bevallásban nem szerepeltetheti. A tevékenységét megszüntetı vagy a társasági és osztalékadó törvény hatálya alá áttérı egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét a 0771-es bevallásban kell levezetnie.

2 A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A bevallás csak elektronikus úton teljesíthetı. A év valamely hónapjával/negyedévével kapcsolatosan a határidıig benyújtani elmulasztott bevallásokat ezen a bevalláson kell pótolni. Bármely hónapra/negyedévre benyújtott 0758-as számú "eredeti" bevallás adatainak "helyesbítésére" a 0758-as bevallást kell használni. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Art (1) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) 100 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követıen, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenırzését megelızıen késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Az Art (6) bekezdése alapján a hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) 10 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. A foglalkoztatónak minısülı egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítı családtagok stb.) adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását ezen a nyomtatványon nem adhatja be. Az egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatottakra vonatkozóan, valamint kifizetıi, munkáltatói minıségében január 1-je után keletkezett adókötelezettségével kapcsolatosan a 0708-as számú nyomtatványon havonta tesz eleget bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségének. Egyéni vállalkozónak minısül [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. b) pont]: - a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezı magánszemély, - az ügyvédekrıl szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivı, - a nem közjegyzıi iroda tagjaként tevékenykedı közjegyzı, 2

3 - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedı önálló bírósági végrehajtó. Javítás Az Art. 34. (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a 34. (6) bekezdésben szabályozott esetben amennyiben az adóbevallás az adózó közremőködése nélkül nem javítható ki megfelelı határidı tőzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követıen a bevallást újból be kell nyújtania, és a vonatkozó kódkockában X -szel jelölnie kell, hogy javító bevallásról van szó, továbbá a lap tetején lévı kódkockába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyő vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Helyesbítés A NAV által elfogadott bevallás után, ugyanarra az idıszakra csak helyesbítésként történhet a bevallás ismételt benyújtása. Helyesbítésrıl van szó, ha az adózó a bevallás benyújtását követıen utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely adat tekintetében tévedett vagy, ha a vonatkozó bevallás idıszaka megváltozott. A helyesbítést a bevallás fılap AZONOSÍTÁS blokkjában az erre szolgáló kódkockában X -szel kell jelölni. A helyesbítés lényege a teljes adatcsere, azaz az egyéni vállalkozó a saját személyére vonatkozó összes helyes adatot teljes körően közli és nem csak azt az adatot, amelyet helyesbít. Azonosításhoz szükséges, vagy egyéb adatok valamelyikének helyesbítése Az egyik helyesbítési típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó. Ilyen, pl.: név, a TEÁOR kód, korkedvezményre jogosító munkakör, stb. Értékadatok helyesbítése Értékadatnak tekintendı minden olyan adat, amely a es lapon szerepel. Ezen értékadatok bármelyikének helyesbítése során a következık szerint kell eljárni. A helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell, nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot. Abban az esetben, ha a helyesbítés érinti a es lapot, úgy erre is az elıbbiek vonatkoznak. Amennyiben a helyesbítés önellenırzéssé válik akkor az önellenırzésnél leírtak szerint kell eljárni. 3

4 Hibás az a helyesbítés, amely az egyéni vállalkozóra - az adott idıszakra - vonatkozó valamennyi adatot nem tartalmazza. Önellenırzés Amennyiben a helyesbítés egyúttal önellenırzésnek is minısül, úgy ezt a fılap AZONOSÍTÁS blokkjának erre szolgáló kódkockájában "X"-szel jelezni kell. Önellenırzésnek minısül az Art. 49. (1) bekezdése alapján, ha az adózó a járulékot, járulékalapot helyesbíti. Önellenırzésnek csak az a helyesbítés minısül, amely során az adó, járulék és/vagy az adóalap, járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha a bevallott és késıbb korrigált adó-, járulékkötelezettség különbözete elıjelhelyesen nulla, az nem minısül önellenırzésnek, "csupán" helyesbítésnek. Egy önellenırzéssel csak egy bevallási idıszakra vonatkozó adatok helyesbíthetık. Az önellenırzést tartalmazó bevallást helyesbítéstıl számított 15 napon belül kell benyújtani. Az önellenırzés esedékességét a 03-as lap fejlécében az erre szolgáló kódkockába kell feltüntetni. Az önellenırzést az Art aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenırzés megkezdését követıen a vizsgálat alá vont járulék és támogatás a vizsgált idıszak tekintetében önellenırzéssel nem helyesbíthetı. Ugyanazon idıszakra vonatkozó ismételt önellenırzés esetén X jelet kell a as lap fejlécében az erre rendszeresített kódkockába bejegyezni. Az önellenırzési pótlékkal kapcsolatos elıírásokat az Art ai tartalmazzák. Az önellenırzést az önellenırizni kívánt idıszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Az adóellenırzés jogerıs határozatával elıírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. Azok az adózók, akik visszaigénylési jogukkal élni kívánnak, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezést külön (a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) - nyomtatványon tehetik meg. Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. 4

5 Az önellenırzéssel kapcsolatos további információk a jelő lap kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatóak. Amennyiben a pótbevallás, helyesbítés (önellenırzés) benyújtásának idıpontjában már nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, úgy a fılapon a Jelölje X-szel, ha a bevallás benyújtásának idıpontjában már átlépett/visszalépett a Tb. nyugdíjrendszerbe mezı kitöltése kötelezı! A Tbj. 56/D. (1) bekezdése alapján, ha a bevallás benyújtásának idıpontjában magánnyugdíjpénztári tagsága a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történı átlépés/visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelızı idıszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenırzését nyugdíjjárulék önellenırzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. Ideértve azt az esetet is, ha tévesen tagdíjat vallott be annak ellenére, hogy nem volt magánnyugdíjpénztárnak tagja. A Tbj. 56/D. (2) bekezdése szerint, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépett/visszalépett pénztártag esetében a január 1-jét követı bevallási idıszakra benyújtott pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani. A fenti esetekben a bevallást úgy kell kitöltenie, mintha a tárgyidıszakban nem lett volna magánnyugdíjpéztárnak a tagja. Egyéb tudnivalók Megszőnésre, átalakulásra vonatkozó szabályok Ezt a bevallást kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységét megszünteti, illetve, ha ügyvédként, közjegyzıként, szabadalmi ügyvivıként a kamarai tagságát szünetelteti. A járulékkötelezettségre vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségrıl, a fizetendı járulék (tagdíj) mértékérıl stb., rendelkezı szabályokat a Tbj., valamint a Tbj. végrehajtására vonatkozó 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) tartalmazza. A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküli ellátásokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) szabályozza a vállalkozói járulék fizetését és bevallását. Az Európai Unióhoz történı csatlakozásról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény május 1-jei hatályba lépésétıl (a továbbiakban: a 5

6 csatlakozás napja) a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti szabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedı magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként, de egy másik tagállam területén is végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés idıtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés idıtartama elıre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott idıtartamot, és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak - Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja. Az a személy, aki egyidejőleg egyik tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén pedig önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll. Ez azt jelenti, hogy ha Ön egyéni vállalkozói igazolványának megtartása mellett, pl. Németországban munkavállalóként dolgozik és egyéni vállalkozóként Magyarországon, akkor Magyarországon nem kell járulékot fizetnie. A járulékokat január 1-jétıl havonta, a tárgyhónapot követı hónap 12. napjáig kell megfizetni. Ez a bevallás az eddigi gyakorlattal megegyezıen, a vállalkozói járulékkal kiegészítve határozza meg a járulékok bevallását. A társadalombiztosítási járulékot (29 százalék) meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 21, illetıleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 8 százalékra, amelybıl 5 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Hasonlóan elkülönítve kell a nyugdíj- (tagdíj) és egészségbiztosítási járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért az Ön által fizetendı, [pl. (8,

7 százalék=) 15,5 százalék] egyéni járulékok egy sorban történı bevallása nem lehetséges. A vállalkozói járulékot (4 százalék) elkülönítve, külön sorban kell bevallani! Figyelem! január 1-jétıl a magánnyugdíjpénztári tag is az állami adóhatósághoz benyújtott bevallásában tesz eleget a magánnyugdíjpénztári tagdíj, tagdíj kiegészítés bevallási kötelezettségének. A magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget a késedelmi és önellenırzési pótlékot magán-nyugdíjpénztáranként elkülönített tagdíjbeszedési-, illetıleg késedelmi (önellenırzési) pótlék számlákra kell teljesíteni. A január 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, bevallására, a tagdíj önellenırzéssel történı helyesbítésére, valamint, a tagdíjbevallás önellenırzésére a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az egyéni vállalkozók a biztosítási kötelezettség és járulékfizetés szempontjából három nagy csoportba sorolhatók: 1. Biztosított fıfoglalkozásúnak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki - egyidejőleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén is), - nem nappali tagozatos hallgatója közép- vagy felsıfokú oktatási intézménynek, - nem minısül kiegészítı tevékenységet folytatónak, - egyéni vállalkozó, és egyidejőleg társas vállalkozóként is biztosított, fıszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minısül fıfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem) január 1-jétıl az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum járulékalap, illetıleg az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén legalább a minimálbér után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetıleg a további tagsági jogviszonyában a Tbj. 31. (4) bekezdésében említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. Biztosított (fıfoglalkozású) az egyéni vállalkozó akkor is, ha foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejőleg nem munkaviszonyban történik, különösen, ha megbízási, vállalkozási jellegő jogviszony, bedolgozó vagy segítı családtag. 7

8 2. Egyidejőleg több biztosítási jogviszonyban állónak azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki a vállalkozás folytatásával egyidejőleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a vállalkozás folytatásával egyidejőleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. 3. Kiegészítı tevékenységet folytatónak minısül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Fontos! A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az adó- és járulék kötelezettségét a személyi jövedelemadó bevallásában, illetve az egyszerősített vállalkozói adó szabályai szerint adózó kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az eva bevallásban teljesíti. Az elızıekben kifejtett tájékoztatás alapján sorolja be Önmagát valamelyik csoportba és kérjük, hogy annak a csoportnak a részletes útmutatóját tanulmányozza! 1. A biztosított fıfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége A biztosított (fıfoglalkozású) egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 16. (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét összege, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezı jövedelem, de havi átlagban legalább forint mint minimum járulékalap. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimum járulékalapot, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges járulékalapot képezı jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képezı jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban az átalányadó alapját képezı jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot az átalányadó alapját képezı jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. 8

9 Az egyszerősített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) egyéni vállalkozó esetében a járulékok (tagdíj) alapja havonta forint, mint minimum járulékalap. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegő ellátások megszerzése érdekében a meghatározott járulékalaptól eltérı magasabb járulékalap után is megfizetheti a járulékokat. Ebben az esetben - az erre irányuló JNY-07. számú vagy a 0643-as számú bevallás nyilatkozatban vállalt - magasabb összeg lesz a járulékok alapja. A évre a magasabb járulékalapra vonatkozó nyilatkozatát ezen a bevalláson teheti meg. Tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér. A tevékenységet kezdı egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdı évében a társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot, (tagdíjat) a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdınek minısül a járulékfizetési kötelezettség elsı napjával kezdıdıen az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minısül tevékenységet kezdınek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszőnésének napját követıen ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszőnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el január 1-jétıl a minimálbér forint január 1-jétıl a minimum-járulékalap forint, illetve a tényleges járulékalapot képezı jövedelem vagy az átalányadó alapját képezı jövedelem, de legalább a minimálbér összege. A fıfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékalapot képezı jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebbıl a nyugdíjbiztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék. A 8 százalékos mértékő egészségbiztosítási járulékból 5 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, de felsı határa nincs. A fıfoglalkozású egyéni vállalkozó, amennyiben magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalékos mértékő nyugdíjjárulék, 8 százalékos mértékő tagdíj 4 százalékos 9

10 természetbeni 3 százalék mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 4 százalékos mértékő vállalkozói járulék fizetésére kötelezett. Ha Ön, magánnyugdíjpénztárnak nem tagja, 8,5 százalékos mértékő nyugdíjjárulékot valamint a 4 százalékos természetbeni-, 3 százalékos mértékő pénzbeli egészségbiztosítási és 4 százalék mértékő vállalkozói járulékot kell fizetnie. A fıfoglalkozású egyéni vállalkozó a nyugdíj, tagdíj- és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot, (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felsı határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni január 1-jétıl a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határ egy naptári napra jutó összege forint, tehát évben - kiesı idı nélkül x = forint. A járulékfizetési felsı határt évente január 1-jétıl, ha pedig a vállalkozás év közben kezdıdik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát, pl július 2-án váltotta ki, július 2-ától december 31-ig legfeljebb 183 x = forint után fizet nyugdíjjárulékot. A járulékfizetési felsı határ számításánál mindig a kiesı idı naptári napjainak száma arányában kell a csökkentést elvégezni. Pl. az egyéni vállalkozó március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-tıl 15-ig (15 napra) és december 10-tıl 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felsı határt ( Ft) csökkenteni kell 85 x = forinttal, tehát legfeljebb = forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. A fıfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot az egészségbiztosítási járulékalap figyelembevételével köteles megfizetni. A biztosított által fizetendı egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék, melybıl 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Az egészségbiztosítási járuléknak felsı határa nincs! Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási, valamint vállalkozói járulékot fizetni arra az idıtartamra, melynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, 10

11 fogvatartott, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivı, ha kamarai tagságát szünetelteti, illetve a közjegyzıi szolgálat szünetelése, ha az egyéni vállalkozó egyidejőleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetıleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat és keresıképtelen. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. 2. Az egyidejőleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Abban az esetben, ha biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, vagy közép-, illetıleg felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az egyidejőleg fennálló biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet - a Tbj. 19. (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ha az egyéni vállalkozó egyidejőleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetıleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képezı jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. A nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsı határ naptári évre számított összege után fizeti meg, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járuléknak felsı határa nincs. A járulékfizetési felsı határ naptári napi összege forint, tehát évben - kiesı idı nélkül 365 x = forint. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó - ideértve a kezdınek minısülıket is - 8,5 vagy 0,5, illetve a 8 százalékos mértékő nyugdíj, (tagdíj)- és 4 százalék mértékő természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ha Ön magánnyugdíjpénztárnak nem tagja 8,5 százalékos mértékő nyugdíjjárulékot kell fizetnie. 0,5 százalék a nyugdíjjárulék mértéke abban az 11

12 esetben, ha Ön tagja valamelyik magánnyugdíjpénztárnak, ez esetben tagdíj címén 8 százalékos mértékő járulékot kell fizetnie. Ha elolvasta az Önre vonatkozó részletes tájékoztatót, akkor annak figyelembevételével, továbbá a havi befizetések alapját tartalmazó saját nyilvántartása segítségével állapítsa meg járulékkötelezettségét. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegő fizetési kötelezettség. A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség alapját, mértékét az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho), a bevallásra és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art. tartalmazza. Akkor kell Önnek tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, ha Ön: - egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodást folytató ide nem értve a kiegészítı tevékenységet folytatókat, és nem áll olyan jogviszonyban, amelynek alapján a kifizetı köteles Ön után azt megfizetni. Százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást akkor kell Önnek fizetnie, ha: - egyéni vállalkozóként a vállalkozásban használt személygépkocsira tekintettel személygépkocsi után cégautó adót fizet, azzal, hogy a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a cégautó adó után fizetendı egészségügyi hozzájárulását a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be, - az 1408/71/EGK rendelet alapján egyéni vállalkozóként Önre nem terjed ki Magyarországon a kötelezı társadalombiztosítás, mivel egy másik EU tagállamban munkaviszonyban áll, azonban egyéni vállalkozásában összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerez. Ha ezen túlmenıen további százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége van, azt a 0753-as bevallásban kell szerepeltetni. Az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál kerekíteni nem lehet, annak összegét a járulékkal azonosan kerekítés nélkül forintban kell feltüntetnie. Azonosítás (A) blokk A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idıszak utolsó napjára vonatkozóan értelemszerően kell kitölteni. 12

13 A javítani kívánt bevallás vonalkódja: ezt az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az állami adóhatóságtól kapott kiértesítı levélben feltüntetett vonalkód alapján. Az állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplı kódok alapján kell kitölteni. A fılapon az AZONOSÍTÁS blokkban, amennyiben a telephely (székhely) címnél postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez Pf -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatba kell feltüntetni. Az egyéni vállalkozó "neme" rovat kitöltése kötelezı. Férfi esetében az arra szolgáló kódkockába az 1-es számot, nı esetében a 2-es számot kell szerepeltetni. A fılapon ügyintézıként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külsı cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézıként az ı adatait kérjük közölni.) A bevallási idıszak a járulékok és egyéb adatok tekintetében az adott hónap/tárgynegyedév elsı napjától annak utolsó napjáig terjedı idıszak lehet. Amennyiben a bevallását soron kívül nyújtja be, akkor az erre szolgáló kódkockában jelölje annak okát, az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével: "E" az egyéni vállalkozói tevékenység megszőnése, "A" átalakulás, "S" az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése (ügyvéd, szabadalmi ügyvivı, közjegyzı). Nyilatkozatok Az adózónak, ha nincs adófizetési kötelezettsége a bevallási idıszakban a es számú bevalláson szereplı adónemek tekintetében, akkor errıl a kódkockában "X" jelöléssel nyilatkozatot kell tennie. A 0701-es számú bevalláson szereplı kötelezettségek: pl. rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, innovációs hozzájárulás, különféle termékdíjak, stb. Ha a 0708-as számú bevalláson szereplı kötelezettségek tekintetében bevallási kötelezettsége nincs, a kódkockába "X" jelöléssel teheti meg nyilatkozatát. A 0708-as számú bevallás a kifizetıi/foglalkoztatói minıségben keletkezett adó, járulék és hozzájárulás kötelezettség éves bevallására szolgál. 13

14 Ha az egyes adókötelezettségekrıl az államháztartással szemben évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók részére szóló számú bevalláson szereplı kötelezettségek tekintetében bevallás kötelezettsége nincs, akkor a kódkockába X jelöléssel teheti meg nyilatkozatát. A bevallás a következı bevallási lapokból áll: 0758 Fılap Bevallás a járulék és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségekrıl A kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozó jogviszonyára vonatkozó adatok, és a minimum-járulékalaptól eltérı magasabb összegő járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozat Önellenırzés Nyilatkozat arról, hogy az önellenırzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközik Mellékletek: 1. Az állampolgárság közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista 2. A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı) 3. Magánnyugdíjpénztárak azonosító kódjai A es lap kitöltése A bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban az elınyomott forint szöveg figyelembevételével, forintban kell bejegyezni. 1. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidıszakban társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt január 1-jétıl a minimum járulékalap havi forint, bejelentés esetén a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér összege után kell megfizetni. 2. sor: Az 1. sorból számított nyugdíjbiztosítási járulék összege (21%) Ebbe a sorba az 1. sor összegébıl számított 21 százalék mértékő nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 3. sor: A nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) alapját képezı jövedelem 14

15 Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyhónapban nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. 4. sor: Az egyéni vállalkozó 3. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (8,5 %) A 3. sornál ismertetett járulékalap után kiszámított 8,5% nyugdíjjárulék összege kerül ebbe a sorba. Magánnyugdíjpénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ide kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékát kell beírni. Legyen figyelemmel a járulékfizetési felsı határra is! 5. sor: Az egyéni vállalkozó 3. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (0,5 %) A 3. sornál ismertetett járulékalap után kiszámított 0,5% nyugdíjjárulék összege kerül ebbe a sorba. Az az egyéni vállalkozó, aki magánnyugdíjpénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét. Kérjük, legyen figyelemmel a járulékfizetési felsı határra is! Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, akkor a es lap 36. Magánnyugdíjpénztár sor kitöltése kötelezı. 6. sor: Az egyéni vállalkozó 3. sorból számított tagdíjának összege (8%) Ebben a sorban a 3. sorból számított tagdíj összegét kell feltüntetni. A b) oszlopba a pénztár adónem kódját - a legördülı menü segítségével a következık szerint kell beírni az alábbi táblázat alapján: Ssz. Adónem megnevezése Adónem kód 1. Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj Allianz Hungária Nyugdíjpénztár tagdíj Aranykor Nyugdíjpénztár tagdíj UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár tagdíj Budapest Magánnyugdíjpénztár tagdíj Winterthur Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Dimenzió Magánnyugdíjpénztár tagdíj Életút Elsı Országos Nyugdíjpénztár tagdíj Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár tagdíj Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj ING Magánnyugdíjpénztár tagdíj MKB Nyugdíjpénztár tagdíj OTP Magánnyugdíjpénztár tagdíj Postás Magánnyugdíjpénztár tagdíj Quaestor Magánnyugdíjpénztár tagdíj Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj VIT Nyugdíjpénztár tagdíj

16 20. K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj 282 Figyelem! A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget mindig annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony a tárgyhónapban (bevallási idıszakban) fennáll. Például: ha a pénztártagsági jogviszony március 31-ig x magánnyugdíjpénztárban áll fenn és a pénztártag április 1-jén átlép y magánnyugdíjpénztárba, akkor a március havi tagdíjbevallást (amely április 12-én esedékes) még az x pénztárba, az április havi tagdíjbevallást (amely május 14- én esedékes) pedig már az y pénztárba kell teljesíteni. Az átlépés napját (a példa szerint április 1.) követıen azonban a pótbevallásokat és befizetéseket, vagy a korábbi bevallások helyesbítését, önellenırzését már annak a pénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll, azaz a példa szerint már az y pénztárba. Ettıl eltérıen, viszont abban az esetben, ha az átlépést megelızı bevallási idıszakra (a példa szerint március 31-ig terjedı idıszakra) a tagdíj megfizetésre került, ezért csak a bevallás pótlására kerül sor, a pótbevallást még annak a pénztárnak a feltüntetésével kell benyújtania, ahol a befizetést bevallás hiányában nem tudták a pénztártag egyéni számlájára elszámolni, azaz függıszámlán tartják nyilván. A példa szerinti esetben, ha a tagdíj március 31-ig terjedı idıszakra maradéktalanul megfizetésre került, de a február havi bevallás például csak május 12-én kerül pótlásra, ezt a pótbevallást még az x pénztárhoz kell benyújtani. Ezzel a bevallással kerül a függıszámlán lévı összeg a tag számára jóváírásra, és egyúttal természetesen átutalásra az új y pénztárba, ahol a tag pénztártagsági jogviszonya fennáll. (A függıszámlán lévı befizetés feldolgozása, majd az y pénztárba történı utólagos átutalása iránt az x pénztárnak kell intézkednie.) 7. sor: Az egyéni vállalkozó tagdíj kiegészítésének összege Ebben a sorban a tárgyhavi járulékalap alapján megállapított tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a kiegészítés összege együttesen nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék- alap, (tagdíjalap) 10 százalékát. A magánnyugdíjpénztárak adónem kódjai megegyeznek a 6. sornál ismertetett kódokkal. 8. sor: Az 1. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (5%) Ebben a sorban az 1. sorból számított, az egyéni vállalkozó által fizetendı természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 16

17 9. sor: Az 1. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (3%) Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sor összegébıl számított 3 százalék mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 10. sor: Az egyéni vállalkozó saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási járulékának alapja Ebbe a sorban az egyéni vállalkozót terhelı egészségbiztosítási járulék alapjának összege kerül feltüntetésre. 11. sor: Az egyéni vállalkozó természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) Ebben a sorban a sor összegébıl számított - 4 százalék mértékő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 12. sor: Az egyéni vállalkozó pénzbeli egészségbiztosítási járulékának összege (3%) Ebbe a sorba a 10. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege kerül. 13. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulásának alapja 11 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az egyéni vállalkozónak, ha vállalkozásából pl. az alábbi jövedelmet szerzi meg: az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetében az adóelıleg megállapításánál figyelembe vett összeg (pl: EU-s tagállamban munkaviszonyban állóként rendelkezik E 101-es igazolással és mellette a vállalkozásából is realizál vállalkozói kivétet). Mentes a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - járulékfizetési kötelezettséget is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. 14. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulásának összege Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéni vállalkozót terhelı 11 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás összegét. 15. sor: Az egyéni vállalkozó 25 százalékos mértékő egészségügyi 17

18 hozzájárulásának összege Ha Ön vállalkozásában (is) használt személygépkocsi után a cégautó adót megfizette, akkor az Ön által megfizetett adó után annak 25 százalékát egészségügyi hozzájárulás címén is meg kellett fizetnie. Tételes egészségügyi hozzájárulás A tételes egészségügyi hozzájárulás összege továbbra is havi forint, naptári naponként 65 forint. Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie azokra a hónapokra, naptári napokra, amely idıtartam alatt táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást kapott; keresıképtelen; ápolási díjat kapott, feltéve, hogy az ellátás folyósításának idıtartama alatt munkát nem végzett; fogvatartásának idıtartamára, továbbá ha az egyéni vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként végezte, vagy özvegyi nyugdíjban részesült, feltéve, hogy az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, valamint a kamarai tagságát szüneteltetı ügyvédnek, szabadalmi ügyvivınek, és a közjegyzıi szolgálatát szüneteltetı közjegyzınek. A fıfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó sorok kitöltése kötelezı. Amennyiben tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nem keletkezett, a sorokba nullát kell írni. 16. sor: Az egyéni vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulása Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha a tárgyhónapban volt olyan nap, amelyben nem állt olyan jogviszonyban, amely alapján Ön után a tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetı megfizette. 17. sor: A vállalkozói járulék alapja A vállalkozói járulék alapja az egészségbiztosítási járulék alapja, de legalább éves szinten a minimálbér naptári évre számított összege. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejőleg munkaviszonyban is áll, illetıleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Egészségbiztosítási járulék alapja a Tbj ának (3)-(5) és (7) 18

19 bekezdéseiben meghatározott jövedelem, valamint a 29/A. -ban meghatározott járulékalap. 18. sor: A vállalkozói járulék összege (4%) Ebben a sorban a tárgyhónapra vonatkozó, a 17. sor összegébıl kiszámított 4 százalékos mértékő vállalkozói járulék összegét kell szerepeltetni. 19. sor: A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja (tájékoztató adat) A külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végzı biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével ebben a sorban tájékoztató adatként tünteti fel a korkedvezménybiztosítási járulék alapját. A es lap kitöltése A Lapszám rovatban kell lapszám emeléssel jelölni, ha ugyanarról az egyéni vállalkozóról több lapot állítottak ki. Több lapot kell kiállítani akkor, ha a bevallási idıszakon belül az alkalmazás minısége megváltozott. Ilyen eset, pl. az, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonya megszőnik. Az Alkalmazás minısége rovatba az egyéni vállalkozói jogviszony kódját kell beírni az alábbi táblázat szerint. Teljes megnevezés Kódszám biztosított (fıfoglalkozású) egyéni vállalkozó 21 heti 36 órát elérı munkaviszonya mellett egyéni 26 vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali 36 tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó (társas vállalkozási tagság mellett) 38 A kitöltés során kódszámok használata kötelezı! A jogviszonyra vonatkozó adatok 21. sor: Biztosításban töltött idı Ebbe a sorba a bevallási idıszakra vonatkozó biztosítás idıtartamát kell beírni. 19

20 sorok: Fıtevékenység Ebben a sorban az egyéni vállalkozó fıtevékenységi körének TEÁOR kódját, idıtartamát kell feltüntetni. A fıtevékenységi kör változása esetén az új tevékenységet új sorban kell felvezetni. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány fıtevékenységi körében szereplı 6 számjegyő kód elsı négy számjegye megegyezik a TEÁOR kóddal sorok: A biztosítás szünetelése, járulékfizetés alól mentes idıtartam kódja, ideje Ebben a sorban kell megadni a tárgyidıszakon belüli járulékfizetés nélküli idıszak(ok) idıtartamát, és kódját az alábbiak szerint: Teljes megnevezés Kód-szám táppénz 11 baleseti táppénz 12 terhességi-gyermekágyi segély 21 ügyvéd, szabadalmi ügyvivı, közjegyzı 51 kamarai tagsága szünetel elızetes letartóztatás 41 szabadságvesztés 42 GYED 22 GYES 23 GYET 24 ápolási díj 25 pénzbeli ellátás nélküli keresıképtelenség 1 84 katonai szolgálatot teljesítı önkéntes 30 tartalékos katona 1 Figyelem! A pénzbeli ellátás nélküli keresıképtelenség csak az alkalmazás minısége táblázatban feltüntetett, 26, 36 kódszámú alkalmazások esetében fordulhat elı! A kódszám használata kötelezı! sorok: Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a sorban kell megadni a tárgyidıszakon belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idıszak idıtartamát és kódját az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı ). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthetı korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel (168/1997. (X.6.) Kormányrendelet 1. számú melléklete), a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. 20

21 Az adatszolgáltatás jogszerőségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenırizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. 36. sor: Magánnyugdíjpénztár Ezt a rovatot, csak abban az esetben kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó az adatszolgáltatás benyújtására vonatkozó idıszakban valamint a bevallás benyújtásának idıpontjában magánnyugdíjpénztárnak a tagja. volt. Itt kell közölni a tárgyidıszakban fennálló magánnyugdíj-pénzári tagság idıtartamát. A magánnyugdíjpénztár Azonosítója rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni az Útmutató 3. számú melléklete alapján. 37. sor: Tb. nyugdíjrendszerbe történı visszalépés Amennyiben a tárgyidıszakon belül bármely ok miatt visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (magánnyugdíjpénztári tagságát megszüntette), akkor az erre szolgáló helyen ezt a tény jelölje "X"-szel. Figyelem! A tárgyidıszakon kívül esı magánnyugdíjpénztári tagságot és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a rovatban nem szabad feltüntetni! sorok: Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó évre vonatkozó nyilatkozata Itt kell feltüntetni azt a minimum-járulékalapot meghaladó - teljes összegő havi járulékalapot, amely után a társadalombiztosítási-, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, valamint a tagdíjat megfizeti. A Tbj. 29/A. (3) bekezdése alapján az egyszerősített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegő társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási-, nyugdíj (tagdíj)-és egészségbiztosítási járulékokat a minimum-járulékalapot meghaladó járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, amelyet elsı alkalommal az adóévet megelızı év december 20-áig a JNY 08-as, majd ezt követıen a november hónapra vonatkozó bevallásban teheti meg. Ha Ön a évre az idevonatkozó feltételek megléte mellett a minimumjárulékalapnál magasabb összegő járulékalap után kíván társadalombiztosítási-, nyugdíj (tagdíj)- és egészségbiztosítási járulékot fizetni, akkor az erre szolgáló négyzetbe beírt "X"-szel jelölje azt. 21

22 Felhívjuk figyelmét, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a Magyarország költségvetésérıl szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után (a továbbiakban: járulékfizetési felsı határ) fizetheti meg. A járulékfizetési felsı határ naptári napi összege forint. A as lap kitöltése Ez a bevallási lap a számú bevallás helyesbítésére szolgál. Önellenırzésnek csak az a helyesbítés minısül, amely során az adóalap, a járulékalap illetve az adó, a járulék összege változik. Önellenırzés esetén e bevallási nyomtatvány 03-as lapját kell csatolni a bevallás fılapjához. Ha az egyéb adatokban bekövetkezett változások miatt kell az önellenırzést elvégeznie, ne feledkezzék el az adatok helyesbítésérıl sem! január 1-jét követıen benyújtott bevallás esetén az önellenırzés esedékességének dátuma nem lehet kitöltött, kivéve, ha december 31-ig benyújtott önellenırzését az adóhatóság értesítése alapján javítja. Ebben az esetben a hibásnak minısített bevallás vonalkódjának is kitöltöttnek kell lennie. Önellenırzés esetén a sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni. A magánnyugdíjpénztárat megilletı tagdíj és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában az adónemkódot (mely egyértelmően azonosítja a magánnyugdíjpénztárat) is ki kell tölteni a legördülı menü segítségével. Az adónem kódok a következık: Ssz. Adónem megnevezése Adónem kód 1. Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj Allianz Hungária Nyugdíjpénztár tagdíj Aranykor Nyugdíjpénztár tagdíj UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár tagdíj Budapest Magánnyugdíjpénztár tagdíj Winterthur Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj Dimenzió Magánnyugdíjpénztár tagdíj Életút Elsı Országos Nyugdíjpénztár tagdíj Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár tagdíj Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj ING Magánnyugdíjpénztár tagdíj MKB Nyugdíjpénztár tagdíj OTP Magánnyugdíjpénztár tagdíj Postás Magánnyugdíjpénztár tagdíj

23 17. Quaestor Magánnyugdíjpénztár tagdíj Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj VIT Nyugdíjpénztár tagdíj K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj 282 Az önellenırzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenırzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell [Art. 51. (2)]. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenırzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Figyelem! Az önellenırzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként (40., 44. sor, sorok együttes összege, sorok együttes összege, 53., 54. sor) külön-külön kell figyelembe venni, a as lap soraiban szereplı negatív elıjelő különbözet nem csökkenti a valamely adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét! Az önellenırzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenırzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy után következı számokat el kell hagyni. Az önellenırzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására elıírt határidıt követı elsı naptól az önellenırzési lap benyújtása napjáig terjedı idıszakra kell kiszámítani. [Art (3) bekezdés] Az önellenırzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenırzéssel érintett idıszakot ennek alapján idıintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenırzési pótlék annak bevallásával egyidejőleg esedékes. Az Art (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint az adónként, illetve járulékonként (kivéve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat és tagdíj-kiegészítést) külön-külön kiszámított önellenırzési pótlék összevont összegét kell a 55. sorba bejegyezni. Ez az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül elıírásra az adózó folyószámláján. Tekintve, hogy az önellenırzési pótlék is adónak minısül, így annak megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenırzés szabályai szerint helyesbíthetı ezen a bevalláson. Ebben az esetben kizárólag a 55. sorban szerepeltethetı adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenırzési bevallásban feltüntetett önellenırzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív elıjelet is fel kell tüntetni a 55. sor c) oszlopában. 23