a évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

Átírás

1 ÚTMUTATÓ a évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: NYENYI vagy nyilvántartó lap) kiállítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97. -a és a végrehajtásáról rendelkezı 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. R.) ai írják elı. Adatszolgáltatási kötelezettséget a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minısülı egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 56/A -ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselıje vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a tárgyévet követı év április 30. napjáig köteles teljesíteni. A Tbj. 5. (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. (7) bekezdésében meghatározott felszolgáló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követı év augusztus 31. napjáig köteles teljesíteni. (2009. évre vonatkozó adatokat tehát április 30., illetve augusztus 31. napjáig kell közölni.) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott személyekrıl, továbbá a Tbj. 56/A (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselıje vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott, valamint a Tbj. 5. (3) bekezdése szerinti biztosított b típusú, az egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefüggı adatokról E típusú, a Tbj. 26. (7) bekezdésében meghatározott felszolgáló P típusú, a mezıgazdasági ıstermelı pedig M típusú nyilvántartó lapot köteles kiállítani. Amennyiben a nyugdíjjárulék és/vagy a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése nem (vagy nem kizárólag) a Tbj. szabályai alapján történtek, vagy ezzel kapcsolatban járulékkedvezmény igénybevételére (járulék visszaigénylésére) került sor, továbbá ha a biztosított felszolgálási díjban részesült, a biztosítottra vonatkozóan a b típusú NYENYI lapon kívül a P típusú NYENYI Pótlapot is ki kell tölteni. Ebben az esetben kérjük a P típusú NYENYI Pótlap kitöltési útmutatóját is áttanulmányozni. Tájékoztatjuk, hogy a hatályos jogszabályi elıírások alapján, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselıje is teljesítheti. A meghatalmazás, képviselet igazolása esetén a vonatkozó bizonylatok kitöltésére, aláírására, az adatszolgáltatás teljesítésére a nyilvántartásra kötelezett meghatalmazottja, illetve képviselıje is jogosult.

2 A Tbj. 4. -a alapján foglalkoztatónak minısül a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából: bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képezı jövedelmet juttat; tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerzıdést kötı gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás; az álláskeresési támogatásban részesülı biztosítottnak minısülı személy esetén az ellátást folyósító szerv; a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülı személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv; a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár; a Munka Törvénykönyve harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén ha jogszabály másként nem rendelkezik a kölcsönbeadó; a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végzı illetményszámfejtı hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából; munka-rehabilitáció keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. Ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján került sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor a nyilvántartási, valamint a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték. Nyilvántartó lapot kell kiállítani: A Tbj. 5. -ában felsorolt biztosítottakról: a munkaviszonyban (ideértve az országgyőlési képviselıt és az európai parlamenti képviselıt is), közalkalmazotti, illetıleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelıszülıi jogviszonyban álló személyrıl, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjáról, a Magyar Honvédség szerzıdéses állományú tagjáról, a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katonáról, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyrıl, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatásuk teljes vagy részmunkaidıben történik; a szövetkezet tagjáról ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját, ha a szövetkezet 2

3 tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremőködik; a tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanulóról; az álláskeresési támogatásban részesülı személyrıl, továbbá az ellátások igénybevételének idıtartamára arról a személyrıl, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik; az egyéni vállalkozóról (saját biztosítási jogviszonyáról az E jelő lap kiállítása szükséges); a társas vállalkozóról; a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (a bedolgozói, megbízási szerzıdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszonyban, segítı családtagként) személyesen munkát végzı személyrıl a külön törvényben meghatározott közérdekő önkéntes tevékenységet végzı személy kivételével, amennyiben az e tevékenységébıl származó, tárgyhavi járulékalapot képezı jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzı személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselıje, szövetkezet vezetı tisztségviselıje; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselıje, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselıje (tisztségviselıje), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képezı jövedelemnek minısülı tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét; természetes személyrıl, ha járulékalapot képezı jövedelmet külföldi illetékességő jogi vagy természetes személytıl, illetıleg külföldi illetékességő más személytıl szerez; az egyházi szolgálatot teljesítı egyházi személyrıl, szerzetesrend tagjáról, mezıgazdasági ıstermelırıl (saját biztosítási jogviszonyáról az M jelő lap kiállítása szükséges); Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy július 1-jétıl a közhasznú társaság választott tisztségviselıjérıl nyilvántartó lapot kiállítani nem lehet. Nyilvántartó lapot kell kiállítani továbbá: a Tbj. 26. (1) bekezdésében és a TnyR. 86 (4) bekezdésében felsorolt ellátásokban részesülı személyekrıl. saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személyekrıl és a kiegészítı tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozóról. (Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani a saját jogú nyugdíjas mezıgazdasági ıstermelırıl, illetıleg arról az özvegyi nyugdíjban részesülı mezıgazdasági ıstermelırıl, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.) 3

4 A közölt adatok ellenırzésének, a nyugdíjbiztosítás nyilvántartási rendszerébe történı pontos felvitelének érdekében a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, továbbá a kiegészítı tevékenységet folytató társas (és egyéni) vállalkozó esetében a nyilvántartó lap IX. Megjegyzés mezıjében a nyugdíjas megjelölést, valamint az ellátás kezdı idıpontját fel kell tüntetni (pl. nyugdíjas tıl). Elektronikus úton történı adatszolgáltatás esetén a NYENYI program felhasználói kézikönyvében leírtaknak megfelelıen a vonatkozó helyen kell megjelölni a nyugdíjas státusz tényét. Nem köteles nyilvántartó lapot kiállítani a Tbj. 5. (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. (7) bekezdése szerinti felszolgáló, ha a személyi jövedelemadó- bevallásában járulékalapot képezı jövedelem, illetve borravaló hiányában nyugdíjbiztosítási-, nyugdíjjárulék-bevallást, illetve befizetést nem teljesített. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett: a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b), valamint f)-g) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott biztosítottakról a foglalkoztató, a kincstár illetékes területi szerve, illetıleg a központosított illetmény-számfejtési szervek; a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének c) pontjában említett tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanulóról a szerzıdést kötı gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; a a Tbj ának (1) bekezdése szerinti gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részesülı személyrıl a támogatást, illetve díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben részesülı személyrıl az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, annak hiányában a segélyt folyósító szerv, az ápolási díjban részesülı személyrıl a kincstár illetékes területi szerve; a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének d) pontja szerinti álláskeresési támogatásban részesülı személyrıl az ellátást megállapító és folyósító szerv; a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének h) pontja szerinti egyházi személyrıl, a szerzetesrend tagjáról az illetékes egyház központi szerve; a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéni vállalkozó, valamint a Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontjában említett mezıgazdasági ıstermelı a saját biztosításával összefüggı adatairól, a Tny ának (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint, továbbá a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (saját biztosítási jogviszonyáról az egyéni vállalkozó esetében az E jelő lap, a mezıgazdasági ıstermelı esetében az M jelő lap kiállítása szükséges); a társas vállalkozás a biztosítottakon túl a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozóról; a Tbj. 5. -ának (3) bekezdésében említett biztosított a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában bevallott és megfizetett nyugdíjbiztosítási-, és nyugdíjjárulék alapjára, összegére vonatkozó adatokról; a Tbj. 56/A (1) bekezdésben meghatározott képviseletben eljárva az Art. 7. -ában meghatározott képviselı, ennek hiányában a munkavállaló (foglalkoztatott); a biztosítás megszőnését követıen táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülı személyrıl az ellátást megállapító és folyósító, jogszabályban meghatározott, területileg illetékes 4

5 egészségbiztosítási pénztár, a társadalombiztosítási kifizetıhelyet mőködtetı foglalkoztató, a kincstár illetékes területi szerve, illetve a központosított illetményszámfejtési szervek, ha az ellátást megállapították és folyósították; a Tbj. 26. (7) bekezdése szerinti vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában bevallott fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokról (esetükben a P típusú nyilvántartólap kiállítása szükséges). A rehabilitációs járadékban részesülı személyre vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjfolyósító szerv teljesíti. A rovatok kitöltése A Rögzítési kódszám rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki. A Lapszám rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot illetve pótlapot állítottak ki. A rovat elsı felébe a biztosított 1-tıl induló lapsorszáma kerül, a / után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. A foglalkoztató és a biztosított adatait a folytató lapokon is ki kell tölteni. I. A foglalkoztató adatai A NYENYI kódja mezıbe a regisztrálás során kapott visszaigazoló lapon szereplı NYENYI kódot kell feltüntetni. Az Adószáma, Neve, Székhelye, rovatokba a foglalkoztató megfelelı adatait kell értelemszerően beírni. A Társadalombiztosítási törzsszáma rovatba a megyei egészségbiztosítási pénztárak által január 1-jét megelızıen kiadott társadalombiztosítási törzsszámot, a Folyószámlaszáma (járulékazonosítója) rovatba az APEH járulékigazgatóságok által évben kiadott folyószámlaszámot kell beírni, amennyiben a foglalkoztató rendelkezik ilyen azonosítóval. Az Adóazonosító jel rovatot annak a foglalkoztatónak minısülı természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. alapján biztosítottnak minısülı személyt foglalkoztat. A foglalkoztató névváltozása, illetıleg jogutódlása esetén a jogelıd adószámát, nevét, címét, tevékenységének kezdetét, végét és a jogutódlás idıpontját a IX. Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni. A foglalkoztatónál az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor mőködı társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetıhelyre vonatkozó adatot a Társadalombiztosítási Kifizetıhely, illetıleg Családtámogatási Kifizetıhely utáni 5

6 Igen vagy Nem rovatban X jellel kell közölni. Ha az év folyamán a kifizetıhely jellegében változás történt (pl. megszőnt) e tényt illetve a változás idıpontját is közölni kell a IX. Megjegyzés rovatban. II. A biztosított adatai A Neme rovatok közül a megfelelıt X jellel kell jelölni. A biztosított Állampolgársága, TAJ száma, Neve, Születési neve, Elızı neve, Anyja neve, Születési helye, Születési ideje, rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványából vagy egyéb hivatalos okmányából köteles a nyilvántartó lapra felvezetni. Az Állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplı kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A Neve mezınél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (pl.. dr., ifj., özv. stb.). Egynél több elızı név esetén a második és további elızı neveket a IX. Megjegyzés rovatban kell feltüntetni. A nyilvántartó lapon a biztosított TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, valamint állampolgárságának feltüntetése kötelezı. Az Alkalmazás minısége rovatban a foglalkoztatás (szolgálati idı szerzés) kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint: Teljes megnevezés Kód- Rövidített megnevezés szám Munkaviszony munkaviszony 20 országgyőlési képviselı, országgy. képviselı, európai parlamenti képviselı eur. parl. kép. 19 közalkalmazotti jogviszony közalk. jogv. 71 közszolgálati jogviszony közszolg. jogv. 72 prémiumévek programban résztvevı személy prém. évek. prog. 68 különleges foglalkoztatási állományban lévı személy kül. fogl. áll. sz. 69 bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony bírósági, (ügyészségi) szolg. jogv. 73 igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony ig. ügyi alk. szolg. visz. 70 hivatásos nevelıszülıi jogviszony hiv. nevelısz. jogv. 80 fegyveres szervek hivatásos állományú tagja fegyveres szerv.hiv.áll.tagja 90 fegyveres szervek szerzıdéses állományú tagja fegyveres szerv. szerz. áll. tagja 89 katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona önk. tartalékos katona 88 szövetkezeti tag, munkaviszony szöv. tag, 15 szövetkezeti tag, vállalkozási vagy megbízási jogviszony munkaviszony szöv. tag, váll. megb. jogv. 16 6

7 tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tan. szerz. al. szakk. isk. tanulmányokat folytató tanuló tanuló 46 ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony öszt. fogl. jogv. 44 keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, vállalkozói járadékban, álláskeresési járadékban, adóköt. munkanélküli álláskeresési segélyben, álláskeresést ösztönzı ellátásban részesülı 25 juttatásban részesülı személy nyugdíj elıtti munkanélküli segélyben részesülı adóment. munkanélküli 42 személy ellátásban részesülı kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı társas vállalkozó társas vállalkozó 30 társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) társas váll.társas váll.mellett 34 társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas váll. mv. mellett 35 társas vállalkozó (közép-vagy felsıfokú oktatási társas váll.nappali.okt. intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folyt. tanulmányokat folytató) 37 társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) társ.váll.egyéni váll.mellett 39 kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó kieges. társas váll. 53 Bedolgozó bedolgozó 47 megbízási jogviszony megbízási jogv. 41 felhasználási szerzıdésen alapuló megbízási felhaszn.szerz. al. megb. jogviszony jogv. 65 egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási ev-nek nem minısülı jogviszony vállalk. jogv. 75 segítı családtag segítı családtag 24 választott tisztségviselı választott tisztségviselı 76 társadalmi megbízatású polgármester társ. megb. polgármester 77 gyermeknevelési támogatás GYET 92 ápolási díj ápolási díj 94 munka-rehabilitációs díjban részesülı adóment.munka-rehab. díjas 81 egyházi személy, szerzetes rend tagja egyházi személy 91 biztosítás megszőnését követı pénzbeli ellátás bizt. megsz. köv. 97 AM könyvvel fogl. (eü.pénzbeli ell.) más foglalkoztatónál fennálló (főzıdı) jogviszonyra tekintettel kifizetett járulékköteles jövedelemben részesülı pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl.(eü.pénz.ell.) 98 más fogl. kifiz. jöv. 82 rehabilitációs járadékban részesülı személy rehab.járadék 58 A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelezı. 7

8 III. Biztosításban töltött idı Figyelem! A járulékkedvezmény igénybevétele esetén a biztosított biztosításban töltött idejére vonatkozó adatokat nem a b típusú NYENYI lap III. rovatában, hanem a P típusú NYENYI Pótlap P/II. rovatban és a kedvezménynek megfelelı (P/III., P/V-P/VI.) rovatban kell közölni. Ez alól kivétel az ekho-t választott biztosítottra vonatkozó adatok, mivel esetükben a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség is fennáll, így az általános járulékfizetésre vonatkozó adatokat a b típusú NYENYI lap III. rovatában az ekho-ra vonatkozó adatokat pedig a P típusú lap P/II. és P/IV. rovataiban kell közölni. A Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatba a évre vonatkozó biztosítás idıtartamát kell beírni. Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony idıtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell közölni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvántartó lap éves összesítéső adatok közlésére készült, ezért a biztosításban töltött idı, jövedelem, járulék és egyéb adatokat havi bontásban feltüntetni TILOS! Abban az esetben, ha a nyugellátás megállapítására évben úgy került sor, hogy az érintett személy biztosítási jogviszonya folyamatosan fennállt (tehát nem szőnt meg a jogviszony az ellátás folyósításának kezdı idıpontját megelızı nappal), akkor a Biztosításban töltött idı tól-ig rovatban a nyugdíjazást megelızı biztosítási jogviszonyát, továbbá a nyugdíjasként fennállt biztosítási jogviszonyát külön sorban kell közölni. Amennyiben a nyugdíjazást megelızı nappal a biztosítottnak megszőnt a biztosítási jogviszonya, de nyugdíjasként ugyanannál a foglalkoztatónál például rövid megszakítást követıen ismételten jogviszonyt létesít, akkor a jogviszonyokra vonatkozó adatszolgáltatást külön külön lapon kell közölni. Az Arányos szolgálati idı naptári napjainak száma rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Mt. értelmében teljes munkaidıben, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulékalapot képezı keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idı és a biztosítási idı aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képezı kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati idıt a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett számítja ki a TnyR ában leírtak szerint. 8

9 A Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatba kell beírni a biztosításban töltött idı rovat tól-ig" idıszakában elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összegét. A felszolgálási díjra vonatkozó adatokat külön, a P jelő pótlap P/VII. rovatában kérjük közölni! A jövedelem összegében, a nyugdíjjárulék és a nyugdíjbiztosítási járulék rovatokban a felszolgálási díj összegét szerepeltetni nem kell. Ha a biztosított részére a naptári év folyamán nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizetnek ki, azt a Nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatban egy összegben kell közölni. A nyugdíjjárulék alapja a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapját képezı jövedelem azzal, hogy a járulékalapot képezı természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után a biztosított nyugdíjjárulékot nem fizet. Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a Tbj. 20. (2)-(3) bekezdéseinek elıírásai alapján a Tbj. 5. (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese részmunkaidı esetén ezen összeg arányos része után köteles megfizetni. Ha viszont a foglalkoztató az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a bejelentést megteszi, a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képezı (tényleges) jövedelem után kell megfizetni. Ha a biztosított járulékalapot képezı jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeres összegét és a foglalkoztató az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a bejelentési jogával nem él, a Tbj ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelı (a tényleges jövedelem és a minimálbér kétszerese közötti összegre esı) járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. Ez utóbbi esetben tekintettel arra, hogy nyugdíjjárulék megfizetése történt a biztosított nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeként a minimálbér kétszeres összegét kell szerepeltetni. A minimálbér kétszeres összege utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget a külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti, vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel a külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. A Tbj a és 24. -ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a minimálbér kétszeres összegének számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az idıtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt (így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli idıszakot). A minimálbér kétszeres összegét csökkenteni kell ezen idıszakok naptári napjainak száma és a minimálbér kétszeres összegének egy naptári napra jutó összegének szorzatával. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom együttes összege nem lehet több a járulékfizetési felsı határnál. A járulékfizetési felsı határ összege évben napi Ft, évi Ft. A járulékfizetési felsı határt évente január 1-jétıl, év közben kezdıdı jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig 9

10 kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsı határt a jogviszony idıtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felsı határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az idıtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli idıszakot. A megállapított járulékfizetési felsı határt idıközben csökkenteni kell az említett idıszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsı határ szorzatával. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felsı határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követıen is fennáll, illetve társas vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdıdıen újra meg kell állapítani a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatok adatainak együttes összege képezi a Nyugdíjjárulék összege rovat alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 9,5 százaléka, b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 1,5 százaléka, Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Figyelem! Magánnyugdíjpénztári tagdíjat a nyilvántartó lapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot a nyilvántartó lap nem tartalmaz. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatba írandó összeg azonos a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A Tbj. 4. k) pontja szerint járulékalapot képezı jövedelem: 1. az Szja. tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységbıl származó bevételnek azon része, amelyet az adóelıleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja. tv.-ben szabályozott kis összegő kifizetésbıl származó jövedelmet is, továbbá az Szja. tv a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az Szja. tv ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerzıdésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelıszülıi díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. 10

11 Járulékalapot képezı jövedelem a felszolgálási díj is, az erre vonatkozó adatokat külön, a P típusú NYENYI pótlap P/VII. rovatában kérjük közölni. 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, szerzıdésben meghatározott díj. A Tbj. 21. alapján nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját: - a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelı összege; - az Szja. tv. 7. -a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíj, illetve hozzájárulás összegének az a része, amelyet az Szja. tv. 7. (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minısül az Szja. tv. 7. -a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is]; - a szerzıi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzık oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzıdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; - a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék); - a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke évben 24 százalék. A évi CLXXX. törvény 2. -ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresı foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétıl számított legfeljebb 1 évig mentesül a Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, így a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése alól is. Abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben fennállt jogviszonya egy részében a foglalkoztatótól mint kifizetıhelytıl GYES-ben, vagy GYED-ben részesült, az említett ellátások idıtartamát a Biztosításban töltött idı tól-ig rovatban külön soron kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a Nyugdíjjárulékköteles jövedelem összege rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a Nyugdíjjárulék összege rovatokban kell közölni. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege rovatokat ebben az esetben üresen kell hagyni. (Ha a biztosított a teljes idıszakban GYES-ben vagy GYED-ben részesült, természetesen a biztosításban töltött idı rovatban is csak egy sor szerepelhet.) Abban az esetben, ha a biztosított részére nem a foglalkoztató fizette ki a GYED, illetve GYES összegét, az említett ellátások idıtartamát a Biztosításban töltött idı tól-ig rovatban külön feltüntetni nem kell, illetve az összegére és a levont nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatokat sem kell közölni, mivel az ellátásokra vonatkozó 11

12 nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a díjat, illetve a segélyt folyósító szerv teljesíti! Amennyiben a foglalkoztató nem kifizetıhely, úgy a GYES vagy a GYED idıtartamát a IV. rovatban kérjük feltüntetni. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyév során teljes munkaidısrıl részmunkaidısre, vagy részmunkaidısrıl teljes munkaidısre változik, akkor a III. rovatban a biztosításban töltött idıt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön soron kell közölni a teljes és a részmunkaidıs idıszakokra vonatkozóan. Amennyiben a Biztosításban töltött idı tól-ig rovatban közölt adat a nyugellátás megállapítása miatt került megbontásra, úgy a Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege, a Nyugdíjjárulék összege rovatokban, továbbá a Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege rovatokban közölt adatokat szintén megbontva kell szerepeltetni. A Tbj. 36. (1) bekezdésének elıírásai értelmében a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén nyugdíjbiztosítási járulékot nem kell fizetni, ezért ez esetben a Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege rovatokat kitölteni nem kell. Az ekho-t választott biztosított esetében a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, nyugdíjjárulék-köteles jutalom, nyugdíjjárulék összege és a nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatoknál azt az összeget kell feltüntetni, amelyek után a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a Tbj. szabályai szerint történt. (Az ekho alapját és összegét a P típusú NYENYI Pótlap P/IV. rovatában kell közölni.) IV. A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli munkabérrel ellátatlan idıszakok idıtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését az alábbiak szerint: Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám táppénz tp. 11 baleseti táppénz bal. tp. 12 terhességi-gyermekágyi segély thgys. 21 igazolatlan távollét igazolatlan távollét 73 katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona önk. tartalékos katona 30 ügyvéd, közjegyzı, szabadalmi ügyvivı kamarai ügyv. kam. tags. szün. 51 tagsága szünetel elızetes letartóztatás elız. letart. 41 szabadságvesztés szab.vesztés 42 munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés mvégz. köt. alóli 46 (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése ment. nélkül) fizetés nélküli szabadság fiz. n. szab. 71 fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás fiz. n. szab. gyerm. áp. 69 gyermekgondozási díj GYED 22 12

13 gyermekgondozási segély GYES 23 gyermeknevelési támogatás 1 GYET 24 ápolási díj 2 ápolási díj 25 1, 2 Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani! A kódszám és a rövidített megnevezés együttes használata kötelezı. (Például: tól-ig: , kód: 11, jogcíme: tp.) A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdıdött és annak megszőnését követı idıre történı táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokban közölnie kell. Az elızı évrıl áthúzódó ellátások esetében a A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokat abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az elızı évben megszőnt. Ilyen esetben az Alkalmazás minısége rovatban a Biztosítás megszőnését követı pénzbeli ellátás - kódját (97) és rövidített megnevezését (bizt. megsz. köv. pénzbeli ellátás) kell feltüntetni. V. Munkakör, foglalkozás E rovatokban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és idıtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzıszámot kell feltüntetni. Munkakör változás esetén az új munkakört, a változás idıpontját és a FEOR számot a rovat következı sorába kell beírni. Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idıszak idıtartamát, kódját és munkaköri megnevezését az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthetı korkedvezményesnek, ha a munkakör a december 31-ig hatályban volt és december 31-ig alkalmazni rendelt korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben [168/1997.(X.6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete] szerepel, a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény ágazati hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerőségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenırizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság 13

14 megállapításához szükséges azonosítási eljárást a szolgálati idı elismerési kérelem, illetıleg a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. A Korkedvezményre jogosító munkakör rovat kitöltése esetén a Korkedvezménybiztosítási járulék alapjának, megállapított és befizetett összegének közlése is szükséges. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke a társadalombiztosítási járulék alapjának 13%-a azzal, hogy évben a foglalkoztatónak a korkedvezménybiztosítási járulék összegének 50%-át kell megfizetnie. (A központi költségvetés e fizetési kötelezettséget évben 50 %-os mértékben átvállalta.) Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes idıszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon idıszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez. A Korkedvezmény-biztosítási járulék megállapított összegénél a teljes (a társadalombiztosítási járulék alapjának a 13%-át) összeget, a Korkedvezménybiztosítási járulék befizetett összegénél pedig kizárólag a foglalkoztató által fizetett mértékő járulék összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesítést kapott, úgy az érintett idıszakra vonatkozóan (a mentesítésrıl szóló határozat jogerıre emelkedésének napjától) korkedvezményre irányuló adatok kitöltésére nem kerülhet sor. Ebben az esetben az V/A. rovatban közölni kell a Mentesítés kezdı idıpontját és a Mentesítésrıl szóló határozat számát. Abban az esetben azonban, ha az érintett idıszakra vonatkozóan a foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítést jogerısen visszavonták, a mentesítés visszavonásáról szóló határozat jogerıre emelkedésének napjától a korkedvezményre irányuló adatokat közölni kell. Ebben az esetben az V/A. rovatban fel kell tüntetni a Mentesítés visszavonásának idıpontját, valamint a Mentesítés visszavonásáról szóló határozat számát. VI. Munkaidı A rovatokba a biztosított munkaszerzıdés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következık szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, a munkaórák számát a Heti teljes rovatba, a teljes munkaidejő foglalkoztatás tartamát pedig a Dátum tól-ig rovatba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, akkor a Heti rész rovatba a munkaórák 14

15 számát, a Dátum tól-ig rovatba pedig a részmunkaidıben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a IX. Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfı, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok elıre nincsenek meghatározva, a IX. Megjegyzés rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva illetve nem mérhetı, akkor a VI. rovatot nem kell kitölteni, azonban a IX. Megjegyzés rovatban e tényt közölni kell. VII. Egészségügyi dolgozók kiegészítı szolgálati ideje A Tny. 43/A. (1) bekezdése elıírja, hogy a Tny. 43. (1) bekezdése szerint számított szolgálati idın túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítı szolgálati idıként kell figyelembe venni, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek a munkáltató által munkaórában igazolt május 1-jét követı napi 8 óra alapulvételével átszámított idıtartamát. Az Egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje rovatban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés idıtartamát munkaórában kell feltüntetni. VIII. Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztár Megnevezése rovatban a magánnyugdíjpénztár nevét, az Azonosítója rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. A Tagsági viszony kezdete rovatba a belépés tényleges dátumát (pl ) kell beírni. A Tagsági viszony megszőnése rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási idı alatt, vagy a biztosításban töltött idı megszőnésével egyidejőleg szőnik meg. Nem kell feltüntetni a 2009-es tárgyéven kívül esı magánnyugdíjpénztári tagságot, tehát amikor a magánnyugdíjpénztári tagság január 1-je elıtt megszőnt, vagy december 31-e után keletkezett. Ha a foglalkoztatónak a nyilvántartó lap leadását követıen jut tudomására az, hogy a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága az elızı (adatszolgáltatással lezárt) évben megszőnt, úgy köteles a leadott okmány módosítását végrehajtani. 15

16 Figyelem! Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a nyilvántartó lapon nem szabad feltüntetni! A társas vállalkozóról a nyilvántartó lapot az alábbiak figyelembe vételével kell kiállítani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivıi társaság, szabadalmi ügyvivıi iroda tagja esetében a tényleges személyes közremőködési kötelezettség kezdete napjától annak megszőnése napjáig; egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszőnése napjáig tart. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége július 1-jétıl a közhasznú társaságnál már nem állhat fenn. A TnyR ának (1) bekezdésének j) pontja alapján a társas vállalkozás a biztosítottakon túl a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozóról is nyilvántartó lapot köteles kiállítani. A társasági szerzıdésben meghatározott személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közremőködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerzıdésben meghatározott idıpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. Az Arányos szolgálati idı naptári napjainak száma rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén kitölteni nem kell. A nyugdíjbiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közremőködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képezı jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszeres összege. Ha a járulékalapot képezı jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeres összegét, a társas vállalkozás az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bejelentése esetén a nyugdíjbiztosítási járulékot a járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra az elızıek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. A minimálbér kétszeres összege utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget a külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a nyugdíjbiztosítási járulék alapjával ide nem értve az Szja. tv a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig kell megfizetni. 16

17 Ha a biztosított társas vállalkozónak személyes közremőködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezı jövedelme az adott idıszakban nem volt és emiatt a járulék megfizetésére a minimálbér, továbbá a Tbj-ben meghatározott esetben a minimálbér kétszeres összegének alapul vételével került sor, a nyilvántartó lap Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatában ezt az összeget kell feltüntetni. A Tbj ban meghatározott járulékalap alsó és a Tbj ban meghatározott járulékfizetési felsı határt azzal az idıszakkal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének idıtartalma alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, - katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona - fogvatartott, - ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként a kamarai tagsága szünetelt. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a Tbj. 27. (1) bekezdésében meghatározott járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni. A járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott idıtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. A társas vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. (1) bekezdésében foglaltakra, amely rendelet elıírásai alapján a társas vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem havi átlagban eléri e a tárgyév január hónapjától, illetıleg a tevékenység kezdetétıl a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. (1)-(2) bekezdésében meghatározott minimálbér kétszeres összegét, illetıleg az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem havi átlagos összege kevesebb a minimálbér kétszeres összegénél, illetıleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. Ha a társas vállalkozó egyidejőleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetıleg közép- vagy felsıoktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. A Munkakör, foglalkozás rovatba a társasági szerzıdésben feltüntetett munkakört kell beírni. 17

18 Egyéb tudnivalók A Tny.R. 86. (2) bekezdése alapján annak a szervnek (szervezetnek), amelynek az (1) bekezdés alapján nyilvántartó lapot kiállítania nem kell, e tényrıl a tárgyévet követı év április 30-áig a nemlegesség okának megjelölése mellett a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet értesítenie kell. Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejőleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a nyilvántartólapot jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 21. -ának b) pontjában foglaltak szerint január 1. napjától a gyermekgondozási segélyben részesülı személy keresıtevékenységet a gyermek egyéves kora után idıkorlátozás nélkül folytathat. A munkavállaló fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Amennyiben ugyanannál a foglalkoztatónál a biztosított felveszi a munkát, tehát az eredeti jogviszonyában történik az alkalmazás, és e mellett igényli a GYES folyósítását, úgy azt egy biztosítási jogviszonynak kell tekintetni. Természetesen a GYES folyósításának idıtartamát ebben az esetben nem kell kiesı idıként feltüntetni, viszont a GYES összegét amennyiben a foglalkoztató kifizetıhely a nyugdíjjárulék-köteles jövedelemmel összevontan kell közölni. A foglalkoztató köteles kiállítani a nyilvántartó lapot arról a biztosítotti jogviszonyról is, melyben azért nem kerül sor nyugdíjjárulék levonására, mert a biztosított a foglalkoztató elıtt igazolta, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felsı határ napi összegének naptári évre (a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíjjárulékot. Egyházi személy, szerzetesrend tagja esetén azt a Tbj. 26. (3) bekezdésében meghatározott összeget kell feltüntetni, amely alapján az egyház az adott személy után a nyugdíjjárulékot, illetve a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizette. Ha a Tbj. 4. -a c) pontjának 1-6. alpontjai szerinti társas vállalkozás bejegyzését jogerısen elutasították, vagy a bejegyzési kérelmet visszavonták, az elıtársaságként történt mőködés idıtartamára vonatkozó adatszolgáltatást, illetve a TnyR. 86. (2) bekezdés szerinti értesítést legkésıbb a bejegyzést elutasító végzés, illetve a bejegyzési kérelem visszavonása miatt kiadott megszüntetı végzés jogerıre emelkedését követı 15 napon belül kell teljesíteni, illetve megküldeni. A TnyR. 86. (8) bekezdése alapján, ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett idıszakban, vagy azt követıen jogutódlással megszőnik, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a jogutódot terheli. A TnyR. 89. (6) bekezdése alapján a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztató jogutód nélküli megszőnésekor a Tny. 97. (2) bekezdésében elıirt adatszolgáltatást a megszőnésig teljesíteni kell. A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdı idıpontjától a felszámoló, illetıleg a végelszámoló teljesíti. 18

19 A nyilvántartó lap kiállítása és beküldése A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített, a foglalkoztató cégszerő aláírásával, illetve az egyéni vállalkozó aláírásával ellátott "Adatlap" kitöltésével és leadásával a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon igényelheti, amirıl igazolást kap. Az elektronikus ügyintézés keretében történı adatszolgáltatás esetén nem kell Adatlap -ot benyújtani. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztatónak a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság által rendszeresített számítógépes programmal kell elıállítania, adatszolgáltatási kötelezettségét ezen számítógépes program vagy nyomtatvány felhasználásával teljesíti. Az öt fınél kevesebb biztosítottról adatot szolgáltató foglalkoztató a nyilvántartó lap adattartalmát az elıírt nyomtatványon vagy az adatoknak az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál történı személyes bejelentésével közölheti. A személyesen közölt adatokat a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság rögzíti. A nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárnia, és az Adatlap leadásakor történt regisztráció során kiadott igazoló lap kíséretében, a tárgyévet követı év április 30-ig a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére meg kell küldeni. A nyilvántartó lapokról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - sorszám, - biztosított neve, - biztosított anyja neve, - születési dátum, - TAJ-szám. A jegyzéket a munkáltatónak cégszerő aláírással kell záradékolnia. A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére meg kell küldeni, ha - a biztosított a nyugdíj (a megváltozott munkaképességőeket megilletı rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt elı, - a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elı, - a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri. Az elektronikus ügyintézés keretében Ügyfélkapun keresztül történı adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkezı személyek részére lehetıséget biztosítunk a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történı teljesítésére. 19

20 A nyilvántartásra kötelezett az adatszolgáltatásra rendszeresített évi NYENYI programot az ONYF internetes honlapjáról töltheti le. Az adatszolgáltatás teljesítése a NYENYI program által elıállított állománynak a kormányzati portálon ( történı feltöltésével valósul meg. A program alkalmas a b, az E, az M és a P típusú nyilvántartó lapok adatainak közvetlen felrögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenırzött átvételére. Más formátumban, más program által készített, vagy a program használata után manipulált adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem fogadnak el! Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban bıvebb információt az ONYF honlapján, a internetes elérhetıségi címen találhat. Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy jelen Útmutató a január 1-jétıl hatályos társadalombiztosítási rendelkezéseknek megfelelıen készült. Az Útmutató kiadása utáni jogszabályi változások esetén kérjük azokat a lap kitöltésénél figyelembe venni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos problémákkal, kérdésekkel kérjük, hogy közvetlenül a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság nyilvántartási szakegységéhez szíveskedjen fordulni, ahol munkatársaink a felmerült kérdésekre választ adnak, a problémák megoldásában segítenek. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az igazgatási szervek a TnyR. 88. (2) bekezdés alapján lehetıséget biztosítanak a személyesen közölt, hiteles adatok rögzítésére, amelyhez a szakügyintézık szükség esetén segítséget nyújtanak. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történı, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetıleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az elıírt módon tesz eleget, forinttól forintig terjedı, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén forintig terjedı mulasztási bírságot köteles fizetni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelısség így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérı adatok szolgáltatása akkor is a nyilvántartása kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselıje teljesíti. Budapest, január Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság 20