Gyermekápolási táppénz (GYÁP)

Átírás

1 2014/02/R Gyermekápolási táppénz (GYÁP) A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ebben az esetben a szülő nem a saját betegsége okán válik keresőképtelenné, hanem a gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni. Tartalom: Ki jogosult gyermekápolási táppénzre? Mennyi időre folyósítható gyermekápolási táppénz? Ha több gyermekem egyidejűleg beteg, akkor mindegyik után jogosult vagyok táppénzre? Mennyi a gyermekápolási táppénz összege? Szükséges-e választanom az ellátások között? Kaphatok gyermekápolási táppénzt ha nincs elég biztosítási időm? Milyen dokumentumok szükségesek az igényléshez? Hová nyújtsuk be a gyermekápolási táppénz iránti igényünket? Hol történik az ellátás folyósítása? Mennyi időm van a gyermekápolási táppénzt igényelni? Mennyi idő alatt bírálják el a gyermekápolási táppénz iránti igényt? Az ellátásban részesülőnek milyen bejelentési kötelezettsége van? Az ügyben használt nyomtatványok listája Jogszabályok Ki jogosult gyermekápolási táppénzre? Ha Ön biztosított a Biztosítottak című tájékoztatóban olvashat, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén jár gyermekápolási táppénz. Amennyiben az Ön beteg gyermeke év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz. Jó, ha tudja, hogy a gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek. (A táppénz általános jogosultsági feltételeiről további információkat a Táppénz, betegszabadság című tájékoztatóban olvashat.) A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: a fennálló biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. 1

2 Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül: az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben. Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint keresőképtelenség kódjaként az 5 kódot. Erről háziorvosa gondoskodik. A pénzbeli ellátások tekintetében akkor minősül szülőnek, ha Ön: vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, helyettes szülő, gyám, továbbá ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők bármelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Mennyi időre folyósítható gyermekápolási táppénz? A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy Ön, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket. A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt: aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és 2

3 szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 9. b) pontjában meghatározott feltételeknek, akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti. Az egyedülállóság szempontjából pedig különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban. Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapig terjedő időtartamra. A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma: A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár. Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. Amennyiben Ön az 1 évesnél idősebb gyermeke után a gyermek legutóbbi születésnapját követően már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a szülő a gyermek következő születésnapjáig gyermekápolási táppénzre. 3

4 Ha több gyermekem egyidejűleg beteg, akkor mindegyik után jogosult vagyok táppénzre? Több gyermek egyidejű betegsége esetén Ön választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás. Mennyi a gyermekápolási táppénz összege? A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani, amelyről bővebben a Táppénz, betegszabadság című tájékoztatóban olvashat. Milyen dokumentumok szükségesek az igényléshez? Amennyiben gyermeke betegsége miatt igényel gyermekápolási táppénzt, ügyeljen arra, hogy az orvos által kitöltött keresőképtelenségről szóló igazolás mellett, még ki kell tölteni a Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához (NYIL. 40/tp. r.sz.) elnevezésű nyomtatványt. Szükséges-e választanom az ellátások között? Ha Ön ugyanazon gyermek jogán gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, és ezzel egyidejűleg gyermekápolási táppénzre is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve, ha gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal, és gyermeke betegsége miatti keresőképtelenségére tekintettel gyermekápolási táppénzre jogosult. Kaphatok gyermekápolási táppénzt ha nincs elég biztosítási időm? A témáról részletesen a Közös szabályok a pénzbeli ellátásokra című tájékoztatóban olvashat. Hová nyújtsuk be a gyermekápolási táppénz iránti igényünket? Az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell benyújtani. Hol történik az ellátás folyósítása? A gyermekápolási táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg gyermek szülőjének munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal 4

5 egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv) bírálja el és folyósítja. Mennyi időm van a gyermekápolási táppénz iránti igény érvényesítésére? Fontos, hogy az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a gyermekápolási táppénz iránti igényt. Mennyi idő alatt bírálják el a gyermekápolási táppénz iránti igényt? Az Ön kérelmét az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez (kifizetőhelyhez) történő megérkezését követő naptól számított 18 napon belül bírálják el, feltéve hogy az Ön által benyújtott dokumentumok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap az ügyintézési határidő. A határidőt az eljáró egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal 21 nappal meghosszabbíthatja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe. Az ellátásban részesülőnek milyen bejelentési kötelezettsége van? Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Ön, mint ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenti a folyósító szervnek, ha a gyermekápolási táppénz folyósításának ideje alatt az igénylő biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén Ft-tól Ft-ig terjedő összegű az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító. Az ügyben használt nyomtatványok listája Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz megállapításához (NYIL. 40/tp. r.sz.), Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról (KPE160/a) Igénybejelentés táppénz, gyermek ápolása címén igényelt táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez Foglalkoztatói igazolás Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhes) állományba vételről (A /a) Orvosi igazolás (A ) 5

6 JOGSZABÁLYOK évi LXXXIII. a törvény kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 2. (2), 5/A. 5/B. ab) és p), 6. (1), 39 39/B., 43. (1), 44. b) e) h), 46. (1) b) e), (6) 77. (2) 80. (6) ( 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. (2) b). (5)-(6), 25/B., , 31/A. 31/E., 38/B. 39. ( évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról; érintett szakasz: 3. (1) b) ( évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól ( évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról ( 6