A nyugdíjak összegének kiszámítása

Átírás

1 A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. alkalmazását. A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt. A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben május 1-je. Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához rendelkezik a jogszabályban előírt keresettel [Tny. 22. (4) bekezdése]. A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. (5) bekezdés első mondata]. A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. (5) bekezdés második mondata].

2 2 1. számú példa A 39 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy május 1-jétől szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, május 1- jén rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt a minimum 20 évet megszerezte, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX: törvény 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A nyugellátás alapját az január 1-jétől április 30-áig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak. Béridőszak Jövedelem, kereset (Ft) Jutalom (Ft) Év végi részesedés (Ft) Kieső idő (táppénz)

3 Az és az években elért keresetek meghaladták az március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell korlátozni évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500x333) forint. A kifizetett forint helyett tehát forint az évi ellátási alap évben a bérezett napjainak száma ( ) 151. Az évi járulékfizetési felső határ napi forint, amely 151 napra számítva forint. Tehát a forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál forint vehető figyelembe. Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat március 1-jétől az 1. számú melléklet tartalmazza. A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni. Az december 31-ét követően elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulék összegével [Tny. 13. (1) bekezdés a) pont]. A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza. A járulékok levonását követően az igénylő keresetei a következők szerint alakulnak.

4 4 Béridőszak Jövedelem, kereset (Ft) Jutalom (Ft) Év végi részesedés (Ft) Kieső idő (táppénz) A járuléktalanítást követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 13. (1) bekezdés b) pont] január 1-jétől új szabályként jelent meg az ún. szuperbruttósítás. Ez azt jelenti, hogy a december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének

5 5 megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni. A évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 29. (3) bekezdés]. Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak. A képzett adó kiszámításánál naptári évenként az január 1-je és december 31-e közötti keresetből forintot; az évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből forintot; az évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből forintot; az évben elért keresetből tíz százalékot; az évben elért kereset alapján megállapított adó összegéből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát; az évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 20 százalékát, de legfeljebb forintot; az évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 20 százalékát, de legfeljebb forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát; az 1999., 2000., és a években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 10 százalékát, de legfeljebb forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát; a évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de legfeljebb forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében nem kiegészítésként fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát; a évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de legfeljebb forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében nem kiegészítésként fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;

6 6 a években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb forintot; a években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb forintot a évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 17 százalékát, de legfeljebb forintot a évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 16 százalékát, de legfeljebb forintot kell levonni. Nem vehetők figyelembe azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény (szja) szerinti, összjövedelmet csökkentő tételek és adókedvezmények. Az adókiszámítással egyidejűleg a valorizáció -t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 13. (3) bekezdése]. Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető évek kereseteit a év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 4. számú mellékletben találhatóak. Az adókiszámítás és a valorizáció menete Az évben kifizetett kereset ebből levonva az éves adóalap kedvezmény összesen: az évi adótábla szerinti adósáv alsó határa az adott sávban adózó összeg az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700x0,25) az adósáv alsó határának ( Ft) adója éves képzett adó összege ( ) az évben kifizetett munkabér - éves adó ( ) az év végi részesedés évben még adómentes volt az évi adóval csökkentett összes jövedelem Ft Ft Ft Ft Ft 425 Ft Ft Ft Ft Ft Ft valorizációs szorzószám: 20,051

7 7 ennek alapján, évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175x20,051) Ft Az évi munkabér, jutalom és év végi részesedés ebből levonva az éves adóalap kedvezmény összesen: az évi adótábla szerinti adósáv alsó határa az adott sávban adózó összeg az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200x0,29) az adósáv alsó határának ( Ft) adója éves képzett adó összege ( ) az évi adóval csökkentett összes jövedelem ( ) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft valorizációs szorzószám 17,152 ennek alapján, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft Az évben kifizetett munkabér és jutalom ebből levonva az éves adóalap kedvezmény összesen: az évi adótábla adósávjának alsó határa az adott sávban adózó összeg az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300x0,3) az adósáv alsó határának ( Ft) adója éves képzett adó összege ( ) az évi adóval csökkentett összes jövedelem ( ) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft valorizációs szorzószám 14,105 ennek alapján, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett

8 8 napokra eső képzett adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól. Az évben 172 napra (!) kifizetett munkabér évesítés [(80.820/172)x365] az évi adósáv alsó határa az adott sávban adózó összeg az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508x0,32) az adósáv alsó határának ( Ft) adója éves adó összesen ( ) levonva az éves adókedvezmény éves képzett adó a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [( : 365)x172] az évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft valorizációs szorzószám: 11,239 ennek alapján évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft Az évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem. Az évi munkabér és jutalom Ft az éves képzett adó összege [ Ft-nak Ft +( Ft-nak a 40 %-a = Ft)] Ft az évi képzett adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 9,266 ennek alapján, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évben 365 napra kifizetett munkabér Ft az éves adó összege [ forintnak forint+( Ft-nak a 40 %-a = Ft Ft)] éves adókedvezmény Ft évi adó összege ( ) Ft az évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft

9 9 valorizációs szorzószám: 7,872 ennek alapján, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft Az évben kifizetett munkabér az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a ezáltal az adóalap Ft Ft Ft az éves képzett adó összege [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 44 %-a = Ft)] Ft az évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 6,184 ennek alapján, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évben, 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső Ft határig figyelembe vehető (!) évesítés [( /333)x365] Ft ennek az éves adója [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 44 %-a = Ft)] Ft az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének ( Ft) 25%-a Ft a képzett adó összege a teljes évre Ft ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [( : 365)x333] Ft az évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 5, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft Az évben beszámítható összes jövedelem Ft éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény) [ Ft-nak Ft +( Ft-nak a 44 %-a = Ft)] Ft az évi adóval csökkentett jövedelem: Ft valorizációs szorzószám: 4, évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: Ft

10 10 Az évben 281 napra szóló kereset évesítés [( /281) x 365] Ft Ft ennek éves adója [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 39 %-a = Ft)] Ft Ft a teljes évre képzett adó Ft ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [( : 365)x281] Ft az évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám 3, évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: Ft évben 342 napra kifizetett jövedelem Ft évesítés [( /342) x 365] Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 42 %-a = Ft)] Ft Ft az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a] Ft a teljes évre képzett adó [ ( )] Ft ebből a 342 napra eső adó összege [( /365) x 342] Ft az évi adóval csökkentett jövedelem ( ) valorizációs szorzószám: 3,184 az évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: Ft Ft évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető évesítés [( / 151) x 365] Ft Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 40 %-a= Ft)] Ft Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] Ft a teljes évre képzett adó [ ( )] Ft ebből a 151 napra eső adó összege [( / 365) x 151] Ft az évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft

11 11 valorizációs szorzószám: 2,825 az évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: Ft évben kapott munkabér Ft [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 30 %-a = Ft)] Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] Ft Ft a teljes évre képzett adó [ ( )] Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 2, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évben kifizetett munkabér és jutalom Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 40 %-a= Ft)] Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] Ft Ft a teljes évre képzett adó [ ( )] Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám 2, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évi jövedelem Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 40 %-a= Ft)] Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] Ft Ft a teljes évre képzett adó [ ( )] Ft

12 12 a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 1, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évi jövedelem Ft [ Ft-nak Ft +( Ft-nak 40 %-a = Ft)] Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] Ft Ft a teljes évre képzett adó [ ( )] Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 1, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évi jövedelem Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 38 %-a= Ft)] Ft Ft a teljes évre képzett adó ( ) Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 1, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft évi 364 napra kapott jövedelem Ft évesítés [( / 364) x 365] Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 38 %-a= )] Ft Ft a teljes évre képzett adó ( ) Ft ebből a 364 napra eső adó összege [( / 365) x 364] Ft

13 13 a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 1,372 ennek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft évben 327 napra kapott jövedelem Ft évesítés [( / 327) x 365] Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 36 %-a= )] Ft Ft a teljes évre képzett adó ( ) Ft ebből a 327 napra eső adó összege [( / 365) x 327] Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: enek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft évi jövedelem Ft [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 36 %-a = Ft)] a teljes évre képzett adó ( ) a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft Ft Ft Ft valorizációs szorzószám: 1,238 enek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft évi jövedelem Ft [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 36 %-a = Ft)] a teljes évre képzett adó ( ) Ft Ft Ft

14 14 a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 1,157 enek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft évben 335 napra kapott jövedelem Ft évesítés [( / 335) x 365] Ft [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 36 %-a = Ft)] a teljes évre képzett adó ( ) ebből az 335 napra eső adó összege [( / 365) x 335] a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft Ft Ft Ft Ft valorizációs szorzószám: 1,136 ennek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft A január 1-jét követően szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét évi jövedelem Ft adóalap-kiegészítés ( x 0,27) Ft Ft ( Ft-nak a 17 %-a) Ft Ft a teljes évre képzett adó ( ) Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 1,064 ennek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft A december 31-ét követő folyósítási időponttól induló nyugellátásoknál a és az azt követő évek keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.

15 évi jövedelem Ft adóalap-kiegészítés ( x 0,27) Ft Ft ( Ft-nak a 16 %-a) Ft Ft a teljes évre képzett adó ( ) Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft évben április 30-ig, 121 napra kapott jövedelem Ft évesítés [( / 121) x 366] Ft adóalap-kiegészítés ( ) x 0, Ft Ft ( Ft-nak a 16 %-a) Ft ebből az 121 napra eső adó összege [( / 366) x 121] Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat. Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám

16 összesen: Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: / = 7.644,316 x 365 = / 12 = Ft május 1-től tehát az öregségi teljes nyugdíj összege - a 39 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 78,5 százaléka, vagyis havi forint. A folyósítandó összeg a kerekítés után forint. Amennyiben a havi átlagkereset összege forintnál magasabb lenne, a nyugdíj kiszámításánál a TnyR. 11/B. (2) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, degresszálni kell. A degressziós sávokat az 5. számú melléklet tartalmazza. Ennek alapján például egy forintos átlagkereset esetén a és forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át ( x 90 % = ) és a forint feletti átlagkereset-rész 80 %-át ( x 80 % = ), vagyis összesen forintot ( ) lehet figyelembe venni.

17 17 2. számú példa A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is május 1-jétől kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 31 év. A nyugellátás alapját ugyancsak az január 1-jétől április 30-áig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban az igénylő január 1-jétől június 30- áig nem dolgozott, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. Ezért a január 1- jétől április 30-áig terjedő időtartam naptári napjainak (8.887) felére, napra nincs jövedelme január 1-jétől csak 4,253 napi keresettel rendelkezik évben november 30-áig viszont dolgozott, így az ebből az időszakból származó keresetből 191 napi keresettel (1987. május 24-étől november 30-ig terjedő időre) napig, ki kell egészíteni az július 1- jétől április 30-áig szerzett jövedelmét május 24-étől november 30-ig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően ( Ft 10% = Ft) csak a forint valorizálását kell elvégezni. Az évi valorizációs szorzószám 22,016 ezért a ténylegesen elért forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál x 22,016 azaz 618,209 forint vehető figyelembe július 1-jétől december 31-éig az igénylő jövedelme forint volt, a járulékok levonását követően forint vehető figyelembe évben 184 napra kapott munkabér Ft évesítés [( / 184) x 366] Ft [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 30 %-a = Ft)] Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] Ft Ft a teljes évre képzett adó [ ( )] Ft ebből a 184 napra eső adó összege [( / 366) x 184] Ft

18 18 a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft valorizációs szorzószám: 2, évben ellátási alapként figyelembe vehető: Ft A további január 1-jétől április 30-áig terjedő időben elért - keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel. Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám összesen: Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, ezt évesíteni, majd az éves keresetből egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: / 4.444= 7.729,823 x 365= / 12= Ft.

19 19 Tehát a május 1-jétől induló öregségi teljes nyugdíj összege a 31 év szolgálati idő figyelembevételével a forint összegű havi átlagkereset 69 %-a, vagyis havi forint. A folyósítandó összeg a kerekítés után forint. 3. számú példa A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is május 1-jétől kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 31 év. A nyugellátás alapját ugyancsak az január 1-jétől április 30-áig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli nyugdíjat igénylő sem dolgozott január 1-jétől július 30-áig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. Ennek következtében az január 1-jétől április 30-áig terjedő időtartam naptári napjainak (8.887) felére, napra nincs jövedelme január 1-jétől csak napi keresettel rendelkezik, továbbá az évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (191 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A Tny. 22. (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni arra a tartamra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulékalapot képező jövedelme. A példában ez a 2009., 2006., a és a évekre esik évben 335 napra volt keresete, ezért a minimálbérből 30 napra kell bért pótolni évben a minimálbér havi forint volt. Ezt az összeget a járuléktalanítást követően

20 20 ( Ft 17 % = Ft) kell hozzáadni a évben elért és figyelembe vehető forint tényleges keresetéhez ( ), ami forint jövedelmet jelent és 365 napra vonatkozik évben 365 napra kapott jövedelem Ft [ Ft-nak Ft + ( Ft-nak a 36 %-a = Ft)] a teljes évre képzett adó ( ) a évi adóval csökkentett jövedelem ( ) Ft Ft Ft Ft valorizációs szorzószám: 1,136 ennek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft évben 327 napra volt keresete, ezért a minimálbérből 38 napra kell bért pótolni évben a minimálbér forint volt, ennek napi összege : 30 = 2.083,33 a 38 napi összeg pedig forint. Ezt az összeget a járuléktalanítást követően ( Ft 14,2 % = Ft) kell hozzáadni a évben elért és figyelembe vehető forint tényleges keresetéhez ( ), ami forint jövedelmet jelent és 365 napra vonatkozik. A évi adó kiszámításának és a valorizációjának menete a következő évben 365 napra kapott jövedelem Ft [ Ft-nak Ft+( Ft-nak a 36 %-a= Ft] Ft Ft a teljes évre képzett adó ( ) Ft a évi adóval csökkentett jövedelem ) Ft valorizációs szorzószám: 1,275 enek megfelelően évben ellátási alapként figyelembe vehető Ft