VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN

Átírás

1 VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN SZJA től: ha valaki nyugdíj mellett szerez jövedelmet, akkor a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttes összege után kell az SZJA-t megállapítani, majd az így kapott összegből le kell vonni a nyugdíjra jutó adót. Ez annál lehet érdekes, akinek a két jövedelem együttes összege meghaladja az évi ,- Ft-ot től a kedvezmények legfeljebb évi ,- Ft jövedelemig érvényesíthetők max ,- Ft értékig, évi ,- Ft jövedelemig pedig csökkentett összegben. (pl. magánnyugdíjpénztári befizetések, élet- és nyugdíjbiztosítások utáni, közcélú adományok miatti kedvezmények) 3. A munkáltató által a dolgozó javára befizetett nyugdíjpénztári tagdíj a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50 %-a mértékéig adómentes. 4. Természetbeni juttatás, reprezentáció: tőlaz adóköteles természetbeni juttatás utáni adó 44 %-ról 54 %-ra emelkedik. 4. Céges telefon magánhasználata: jétől: az adót a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része után kell megfizetni. Két lehetőség van a megállapításra: - a telefonszámlából tételesen el kell különíteni a magáncélú hívásokat, és ezt vagy megfizettetni a magánszeméllyel (akkor nincs adó), vagy ha az nem kerül megfizetésre, akkor ezután az összeg után 54 % adót kell fizetni - Ha nincs ilyen kigyűjtés, akkor a telefonszámla 20 %-a után kell megfizetni az 54 %-os adót 5. Egyéni vállalkozó elvárt jövedelme: től. A vállalkozói SZJA-t fizető egyéni vállalkozó elvárt jövedelem után adót köteles fizetni, ha az adóalapja nem éri el az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett bevétel 2 %-át. Ez nem vonatkozik: - a kezdő egyéni vállalkozóra a kezdés évében és az azt követő adóévre - a piacvesztést elszenvedett egyéni vállalkozóra ( ha a vállalkozói bevétele nem éri el a megelőző adóévi bevételének 75 %-át) - ha elemi kár érte KÜLÖNADÓ - a magánszemély től 4 % különadót fizet, ha: az évi összevonandó jövedelme a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladja ( ennek összege még nem ismert, de biztos, hogy ,- Ft felett lesz) A különadó alapja: a nyugdíjjárulék-alap felső határa feletti összevonandó jövedelem A különadóra év közben előleget kell fizetni negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig, ha nem vonja le a kifizető. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelmén vagy az evaalapba tartozó jövedelmén felül ér el a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó összevonandó jövedelmet, a különadót ő is köteles megfizetni. - egyéni vállalkozó különadója: jétől: Az adóalap 4 %-a. Adóalap = vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételek és költségek különbözete, vagy átalányadózónál az átalányadó alap. A különadó költségként nem számolható el. EVÁS jövedelme után az egyéni vállalkozó nem fizet különadót. A különadót negyedévente kell megfizetni, a tárgynegyedévet követő hó 12-éig. 1

2 2006.évre számítás módja: - ha ban egész évben folytatta tevékenységét, akkor az évi számított különadóalap egyharmada után kell megfizetni az adót. A 2006.évi különadót ig kell bevallani és befizetni. - Társas vállalkozások különadója: jétől. Alapja: a számított adózás előtti eredmény Mértéke: 4 % 2006.évre vonatkozó befizetési szabály: Adóalap megállapítása (4 hónapra): re készített közbenső beszámoló készítése, így a közötti időtartam elhatárolhat, és ez után kell a különadót fizetni - Éves beszámoló adatai alapján naparányosan kell kiszámítani az adót ig feltöltési kötelezettség, majd az éves bevallással egyidejűleg ezt is be kell vallani és az esetleges különbözetet befizetni évben negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. Napjáig előlegfizetési kötelezettség van, kivéve a IV.negyedévet, ekkor a határidő: december 20.Az előleget az előző év adatai alapján kell meghatározni. (2007.-ben első ízben tól a 2006.évi évesített adatok alapján). - EVÁ-s társaság nem kötelezett különadó fizetésére! - HÁZIPÉNZTÁRADÓ A társasági adó törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkozik. (EVÁ-s vállalkozásokra nem!) Az adó alapja az átlagos napi készpénz-záróegyenleg és az elismert pénzkészlet különbözete, ha a záróegyenleg a nagyobb. Átlagos napi készpénz-záróegyenleg = a napi záróegyenlegek összege osztva azon napok számával, amelyekben a pénztárban volt forgalom. Elismert pénzkészlet: az összes bevétel (árbevétel, aktívált teljesítmények értéke, egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és rendkívüli bevételek) 0,8 %-a, de legalább ,- Ft. Adó mértéke: az adóalap 20 %-a Az adó bevallási és befizetési hatáideje: az adóévet követő év 150.napja Hatályba lépés: Egyszerűsített példa: A cég éves össz.bevétele ,- Ft Pénztári forgalma (amikor volt bevétele, kiadása, vagy mindkettő): 10 nap Napok Napi záróegyenleg , , , , , , , , , ( de bevétele és kiadása ezen a napon is volt) Összesen: ,- 2

3 1 napra jutó átlag: ,- Ft / 10 nap = ,- Ft Elismert pénzkészlet: Összes bevétel 0,8 %-a, de legalább ,- Ft ,- Ft 0,8 %-a = ,-, mivel ez kevesebb, mint a ,- Ft, ezért a ,- Ft-ot kell alapul venni Átlagos pénzkészlet: ,- Elismert pénzkészlet: ,- Házipénztár adó alapja ,- Házipénztár adó: ,- Ft 20 %-a = ,- Ft Átmeneti személyi-jövedelemadó kedvezmény Ha a házipénztárban felhalmozott összeg a 2006.évi eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére osztalékként kifizetésre kerül, ezen osztalékrész után a fizetendő adó: 10 % Az így kedvezményesen adózó osztalékrész kiszámítása: - Átlagos napi készpénz-záróegyenleg meghatározása között (számítása azonos a házipénztáradó levezetésénél bemutatott móddal) - Átlagos napi készpénz forgalom: összegezni kell a házipénztárba befolyt és a házipénztárból kifizetett összegek előjeltől független napi egyenlegeit, és ezt az összeget el kell osztani a napok számával. Ha az átlagos napi készpénz-záróegyenlegek összege meghaladja az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét, a többletből meg kell határozni az osztalékra jogosult magánszemélyre a vagyoni betétje arányában jutó részt, amelyet 10 % adó terhel. Egyszerű példa: Átlagos napi készpénz záróegyenleg ,- Átlagos napi készpénz forgalom: ,- Kedvezményesen adózó osztalékrész: Átlagos napi készpénz záró ,- Le: átlagos napi készpénzforgalom kétszerese: ,- Kedvezményesen adózó osztalékrész: ,- Mindez csak akkor igaz, ha van is ennyi eredménytartalék! EVA EVA mértéke: jétől 25 % Nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a különböző adómértékhez tartozó adóalapokat és azok adóját elkülönítve lehessen megállapítani. A 2006.évi adó megállapításánál két lehetőség van: 1. Az I-III.n.évi adót és a IV.negyedévi adót külön meghatározni (kettős könyvvezetésnél Ez ai zárást igényel!) 2. Az éves pozítiv adóalap után 15 % és az éves adóalap ¼-e után további 10 % adót fizetni A döntés meghozható a bevalláskor az éves adatok ismeretében is. EVA-ból 2006-ban évközben is ki lehet lépni, de ezt ig be kell jelenteni. Ez esetben EVA bevallást kell benyújtani ig. Minden év ig ki kell egészíteni az adóelőleget az éves várható adó összegére.(feltöltés!) től: bevallási kötelezettség: marad éves Befizetési kötelezettség: negyedévente TÁRSASÁGI ADÓ ÉS OSZTALÉKADÓ 1. Negatív adóalapú, azaz veszteséges adózók az elvárt jövedelem után adót kell fizessenek. A nyereséges, de a törvényben meghatározott szintet el nem érő vállalkozások is adót kell fizessenek az elvárt adó után. 3

4 Az elvárt adó alapja: Összes bevétel (nemcsak árbevétel!) csökkentve az ELÁBÉ-val szorozva 2 %-kal Elvárt adó mértéke: 16 % Elvárt adót nem kell megfizetnie: - újonnan alakult cégnek az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben - annak a cégnek, amelynél az árbevétel az előző évhez képest legalább 25 %-kal csökkent - annak a cégnek, akit az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Az elvárt adó intézménye től lép életbe. Az elvárt adóra előleget kell fizetni negyedévente, és ugyan nem látom ebben a szennyben sehol, de biztos itt is lesz feltöltési kötelezettség. ÁFA 15 %-os adókulcs megszűnik, jétől. Pénztárgépeket, taxamétereket át kell állítatni, legkésőbb ig, és addig kézi nyugták adhatók ki! jétől megszűnik a bolti kisker.különleges adózás. Telefon ÁFA-ja: Levonható ÁFA: 70 %. Teljes egészében levonható az ÁFA, ha az igénybevett szolgáltatás 30 %-át továbbértékesítik. Ez azokra a szolgáltatásokra vonatkozik először, amelyeknél az elszámolási időszak után kezdődik. EHO től: A magánszemély EHO százalékos EHO fizetési kötelezettsége 4 %-ról 14 %-ra, a hozzájárulás felső-fizetési felső határ pedig ,- Ft-ra nő. (bérbeadók pl.). Ha a bérleti díj összege meghaladja az ,- Ft-ot, akkor a teljes összeget kell figyelembe venni a 14 %-os EHO megállapításánál! TB járulékok Járulék megnevezése % ig % től % től Foglalkoztató által: Nyugdíjbiztosítási Egészségbizt.járulék Biztosított által: Nyugdíjjárulék 8,5 8,5 8,5 Ebből magánnypt.tag esetében 0,5 0,5 0,5 Eg.bizt.járulék Baleseti járulék Nyugdíjasok eg.bizt.jár Minimum járulékalap től , től ,- Vonatkozik: - foglalkoztatottakra - társas vállalkozások főállású tagjaira - főállású egyéni vállalkozór 4

5 Tényleges jövedelem a járulékok alapja, ha: - a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás főállású tagjai tekintetében formanyomtatványon (06T1031) első alkalommal ig, utána akár havonta is, bejelenti azt az APEH-nak. (de legalább a minimálbér utáni járulékot meg kell fizetni) - Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt az APEH-nak bejelenti, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó alap, de legalább a minimálbér után köteles megizetni a járulékokat. - Evázó egyéni vállalkozó: a járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni, ha az APEH-nak bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot. - Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a mnimum-járulékalapot, és azt a foglalkoztató nem jelentette be az APEH-nak, a járulékkülönbözetet a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Fenyegetés törvényileg: aki bejelenti, hogy változatlanul a minimálbér után fizeti a járulékokat, az fokozott ellenőrzésre számíthat Miket kell a minimum-járulékalap ( ,- ill ,-) Ft után fizetni? NYGBJ 18 % illetve 21 % NYJ 8,5 % 8,5 % Illetve MNYPT tagnál 5+0,5 % 8+0,5 % EGBJ 11 % 8 % EBJ 6 % 7 % Ez a foglalkoztatottakra, főállású egyéni és társas vállalkozásokra vonatkozik.(nyugdíjas foglalkoztatottnál 8,5 %-ot nem kell levonni, viszont le kell vonni 4 % EBJ-t) Többieknél a tényleges jövedelem az alap, és a jogviszony jellege dönti el, miket kell fizetni. Összehasonlítás ig től től Köt.járulékalap % járulék NYJ (8,5%) EBJ (4; 6, 7 %) Összes TB teher: Ha valaki több társaság személyes közreműködő tagjaként kap jövedelmet, akkor csak az Egyik ilyen jogviszonyában kell a minimális járulék-alap után fizetni, a többinél a ténylegesen kapott jövedelem az alap, illetve ha főfoglalkozású egyéni vállalkozó és mel és egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor az egyéni vállalkozásban kell a minimum járulékalapot figyelembe venni, a társas vállalkozásban szintén a ténylegesen kapott jövedelem a járulékalap. Természetbeni juttatások TB járuléka: Változás jétől: a jövedelemadó köteles természetbeni juttatás 54 % adóval növelt értéke után kell a foglalkoztatónak TB járulékot fizetnie, ha azt vele biztosítási jogviszonyban állónak adta. Vigyázat! A céges telefon magáncélú használata is természetbeni juttaásnak számít! ( azaz ha a telefonszámla összege X Ft, és annak 20 %-át tekintjük természetbeni juttatásnak, akkor az X Ft telefonköltség 0,1974*X költséget keletkeztet. Pl. a telefonszámla összege: 100 Ft, akkor azután kell fizetni: SZJA 100*0,2*054 = 10,80 Ft TB járulék ( 100*0,2 + 10,8) *0,29 = 8,94 Ft Összesen 19,74 Ft Egyéb változások TB ügyben: 5

6 től a magánnyugdíjpénztári bevallásokat és befizetéseket az APEH felé kell teljesíteni! 2. A 6 illetve 7 %-os EBJ-t a főfoglalkozású jogviszonyban kell megfizetni. Ha valakinek a legalább 36 órás munkaviszonya mellett máshonnan is származik járulékköteles jövedelme, ott a 6 illetve 7 %-ból 4 illetve 3 %-ot kell megfizetnie től az EVÁ-s egyéni vállalkozónak is havonta kell bevallania a járulékát január 1-jétől a régi OEP jelentést a biztosítottakról az OEP helyett az APEH felé kell bejelenteni. Ezzel egyidejűleg az EMMA megszűnik. 5. Az egészségbiztosítási járulék bevallása től megbontva lesz. ( pénzbeli ellátás alapjául szolgáló rész és természetbeni ellátás alapjául szolgáló rész. ) Egyéb, amit csak hallomás alapján írok: - A vállalkozói járulék alapja szerintem szintén a minimum-járulék alap lesz, mert a VJ alapja a tv.szerint az, ami az egészségbiztosítási járulék alapja. De ezt csak goondolom. 6