Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Átírás

1 Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és általában az egészségtudatosság alacsony szintje. Az Egészségkommunikációs Felmérésben közel 5500 felnőtt vett részt, akiket az otthonukban kerestek fel a kérdezők, és közel , 7. és 9. osztályos tanuló töltötte ki a kérdéssort egy tanóra keretében. A kérdések az egészséggel kapcsolatos ismeretekre és attitűdre, valamint a médiafogyasztási szokásokra vonatkoztak. Eredmények/Felnőtt Érdekességek A felnőtt magyar lakosság 11%-a (férfiak: 7%, nők:15%) tekinthető szuperegészségesnek, azaz elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, elegendő fizikai aktivitást végeznek, nem dohányoznak, egyáltalán nem, vagy mérsékelten fogyasztanak alkoholt és a testtömeg indexük (TTI) szerint normális a testsúlyuk. Azokat tekintjük szuperegészségtelenek, akik nem fogyasztanak elegendő a zöldséget és gyümölcsöt, fizikailag inaktívak, dohányoznak és a túlzott mértékben fogyasztanak alkoholt, illetve a TTI alapján túlsúlyosak vagy elhízottak. Ebbe a csoportba a magyar lakosok csupán 0,3%-át (férfiak: 0,6%, nők: 0,1%) tartozik. A túlsúlyos vagy elhízott magyar lakosok 1%-a saját megítélése szerint sovány, 54%-a szerint testsúlyuk éppen megfelelő és csak 45%-a ítélte meg úgy, hogy nagyobb mint kellene, vagyis reálisan látja a magát. A túlsúlyos vagy elhízott férfiak 1%-a saját megítélése szerint sovány, 63%-a szerint éppen megfelelő és csak 36%-a ítélte meg úgy, hogy testsúlyuk nagyobb mint kellene. A túlsúlyos nők közül szintén 1% gondolta úgy, hogy sovány, 44%-uk megfelelő testalkatúnak írja le magát és 55% mondta azt, hogy valóban túlsúlyosak vagy elhízottak. Zöldség- és gyümölcsfogyasztás A The Lancet Global Health februárban napvilágot látott átfogó nemzetközi kutatása szerint Magyarország a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek élvonalába tartozik. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás kapcsán, a nem elegendő mennyiségben fogyasztók viselkedését befolyásoló tényezőket az 1. ábra szemlélteti. Az egyértelműen megfigyelhető, hogy a három vizsgált, a viselkedést befolyásoló tényező egyaránt szerepet játszik: a vizsgált csoportba tartozók 30%-nak nincs elegendő ismerete a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hasznáról, közel 80% nem motivált abban, hogy többet fogyasszon, és közel 30%-uknak nincs is lehetősége erre.

2 1. ábra: A nem elegendő zöldség- és gyümölcsfogyasztók megoszlása a befolyásoló tényezők szerint Van ismerete:70% Nincs ismeret:30% Nem fogyaszt zöldséget v gyümölcsöt 20% Van motiváció:21% Nincs motiváció: 79% Van lehetősége: 72% Nincs lehetősége: 28% Fizikai aktivitás A magyar lakosok 41%-a nem végez elegendő fizikai aktivitást, pedig 97%-uk rendelkezik megfelelő ismeretekkel a testmozgás egészséggel kapcsolatos és más pozitív hatásairól. 81%-nak a lehetősége is adott a testmozgásra, azonban a mindössze 12%-uk rendelkezik kellő motivációval, hogy ezen a területen változtasson a viselkedésén. Dohányzás A dohányzó magyar lakosok 99%-a rendelkezik ismertekkel a dohányzás káros hatásairól. 56%-uk rendelkezik támogató környezettel és lehetőséggel, hogy leszokjanak erről a káros szenvedélyről, azonban csupán 11% motivált. Alkoholfogyasztás Azok közül, akik az alkoholfogyasztást tekintve a nagyivók közé sorolhatóak, 65% rendelkezik ismertekkel az alkohol káros hatásairól, 50% számára a támogató környezet és lehetőség is adott ahhoz, hogy változtasson ezen a káros szenvedélyen, azonban a nagyivók csupán 17% rendelkezik a szükséges motivációval. Lelki egészség A felmérés során két olyan kérdésre is választ kaptunk, amely alapján az egészségi állapot és az élettel való elégedettség szubjektíven került megítélésre. A válaszok alapján elmondható, hogy a vélt egészségi állapot és az élettel való elégedettség között lineáris összefüggés van, eszerint minél jobbnak véli egészségi állapotát, annál magasabb fokon helyezi el magát az illető az élettel való elégedettség létráján (2. ábra). 2

3 Átlagos érték a létrán 6,2 6,9 7,8 4,4 5,0 NAGYON ROSSZ ROSSZ KÖZEPES JÓ NAGYON JÓ 2. ábra: A vélt egészségi állapot és az élettel való elégedettség közti összefüggés A magyar lakosok több mint 90% úgy gondolja, hogy számára az a legfontosabb életcél, hogy elkerülje a betegségek. Második legfontosabb cél, amely a lakosok 88%-ának fontos, vagy rendkívül fontos, hogy legyenek olyanok, akik szeretik, és akiket ők is szerethetnek. A harmadik leggyakrabban válasz, hogy ismerjék és elfogadják önmagukat, ez a lakosok 78%-nak volt fontos vagy nagyon fontos (1. táblázat). 1. táblázat: Életcélok megjelölése fontossági sorrendben a magyar lakosság körében Rangsor Életcélok % I. elkerüljék a betegségek 91,4 II. legyenek olyanok, akik szeretik, és akiket Ön szerethet 87,6 III. ismerje és elfogadja önmagát 78,4 IV. sok ember tisztelje 61,1 V. hozzájáruljon, hogy a világ jobb legyen 58,1 VI. új dolgokat tanuljon 52,5 VII. gazdag legyen 44,4 VIII. vonzónak tartsák 43,0 IX. híres legyen 12,6 Kommunikáció Az egészséggel kapcsolatban keresett információkra vonatkozó kérdés szerint megkérdezettek közül legtöbben az egészségi problémákról, egészségügyi szűrésekről kívántak informálódni, illetve arról, hogy betegségekkel kapcsolatban hova lehet fordulni, de ez így is csak a lakosság egyharmadát jelenti. Az általunk megkérdezett a szakembereket jelölték meg elsődlegesen választandó információ forrásnak, kivéve az életvezetés, családi és emberi kapcsolatok témakört, ahol a családtagot jelölték meg az elsődleges információ forrásnak A magyar a várandós anyukák 100%-a rendelkezik ismerettel a terhesség alatti dohányzás és alkoholfogyasztás káros hatásairól. A gyerekvállalásról, várandóságról, 3

4 gyereknevelésről és a gyerekek egészségéről a várandósok 80%-a keres aktívan információt és ebben a témában a szakembereket tartják elsődleges információforrásnak. Eredmények/Iskolai Egészségtelen élelmiszerfogyasztás A kiegyensúlyozott és rendszeres táplálkozás különösen fontos serdülőkorban, hiszen a szervezet energia- és tápanyagigénye jelentősen megnő a növekedési és az érési folyamat következtében. A túlsúly kialakulását elősegítő életmódbeli tényező a magas kalóriatartalmú, de alacsony tápértékű élelmiszerek gyakori fogyasztása. Az 5. osztályos tanulók legnagyobb arányban teát fogyasztanak legalább hetente egyszer a koffeines italok közül, de közel a felük minden nap fogyaszt valamilyen koffein tartalmú italt (kávét, teát, kólát, vagy energiaitalt). A 7. és 9. osztályos tanulók esetében is a tea a leggyakrabban fogyasztott koffein tartalmú ital, az életkor növekedésével azok aránya is emelkedik, akik naponta fogyasztanak valamilyen koffein tartalmú italt. A megkérdezett gyerekek az egészségtelen ételek közül legmagasabb arányban legalább hetente egyszer édességet fogyasztanak, az egyharmaduk minden nap fogyaszt valamilyen egészségtelen élelmiszert, azaz édességet, chipset, vagy valamilyen gyorséttermi ételt. Az egészségtelen élelmiszerek esetében is az édesség a leggyakrabban fogyasztott egészségtelen élelmiszer (2. táblázat). 2. táblázat A koffein tartalmú italok és az egészségtelen élelmiszerek fogyasztási gyakoriságának alakulása Fogyasztási arány % 5. osztály 7. osztály 9. osztály Legalább hetente egyszer Kávé 13,4 21,9 40,7 Tea 67,2 70,3 67,3 Kóla 38,2 46,8 42,4 Energiaital 9,1 20,9 28,7 Édesség 68,9 74,6 71,7 Chips 55,4 58,0 51,8 Gyorséttermi étel 18,4 16,6 17,5 Naponta Koffeint tartalmú ital (a teát is beleértve) 47,6 51,4 55,4 Egészségtelen élelmiszer 32,9 36,8 33,7 A kedvezőtlen táplálkozási szokások összefüggést mutatnak a tanulók egészségről és táplálkozásról alkotott saját véleményével, viszonyulásával. A gyakori fogyasztók inkább gondolják, hogy az egészség még természetes ebben az életkorban. Kevésbé fontos számukra, hogy odafigyeljenek az egészségre, hogy elkerüljék a cukrozott italokat és egészségtelen ételeket. Bármely élelmiszert fogyasztók esetében jóval fontosabb a számítógépezés, tévézés, tehát a fizikailag passzív szabadidőeltöltés, míg a mozgás kevésbé fontos számukra. Kevésbé érdeklődnek az egészségtan tantárgy iránt, és kevésbé jellemző rájuk az étkezéssel és mozgással kapcsolatos információk keresése, gyűjtése. Az eredmények alapján a serdülők táplálkozási szokása erősen összefügg a családi mintával, a szülői modellel és a közösen eltöltött idővel. Az egészséges táplálkozásra odafigyelő családtag jelenléte a legfontosabb védőfaktor a gyermek számára. Ugyanakkor a nem odafigyelő vagy nem korlátozó szülői magatartás valószínűsíti a gyakori kóla-, chips- és édességfogyasztást. 4

5 Dohányzás A serdülőkor az egészségkockázati magatartásformák, a különböző szerek kipróbálásnak normatív időszaka. Ebben igen nagy szerepet játszik a társas aktivitás, illetve a kortársak vélt vagy valós érintettségének mértéke. Az 5. osztályosok 4%-a próbálta már ki a dohányzást és 2%-uk dohányzott is valamilyen rendszerességgel az elmúlt 30 napban. 7. osztályosok 22%-a gyújtott már rá valaha életében, és közel 10% gyújtott rá valamilyen rendszerességgel az elmúlt 30 napban. A 9. osztályosok több mint fele kipróbálta már és 33%-a az elmúlt 30 napban dohányzott is valamilyen rendszerességgel. A 9. osztályosokat tovább vizsgáltuk aszerint, hogy a közvetlen környezetükben (család, baráti társaság, iskolatársak) mekkora arányban vannak dohányosok. A dohányzó 9. osztályosok 77%-nál van a családban dohányos, majdnem mindenki esetében legalább egy barát és egy iskolatárs dohányzik (97%). A nemdohányzó diákok esetében ezek az arányok alacsonyabban, az 55%-uk esetében van dohányzó a családban, 80%-uk esetében van legalább egy dohányzó barát, 92%-uk esetében van legalább egy dohányzó osztálytárs. Az eredmények alapján elmondható, hogy mind a dohányzó családtag, mind a dohányzó barátok és osztálytársak nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki dohányos legyen. A dohányosok csak 30%-a gondolja úgy, hogy már egy-két alkalommal való dohányzás is károsíthatja az egészséget, míg ez az arány a nem dohányosok esetében a duplája, azaz 60%. A dohányosok 10%-a gondolja úgy, hogy a cigizés menő, a nem dohányzó fiatalok csupán 2 %-a gondolja így. Az életüket kedvezőtlenebbül megítélő diákok nagyobb eséllyel próbálják ki a cigarettát. A kóros mennyiségű pszichés stresszel bírók körében kétszer akkora a dohányzást kipróbálók aránya. Minél rosszabbul ítélik meg az egészségüket, annál inkább dohányoznak. Alkoholfogyasztás Az 5. osztályosok 22%-a, a 7. osztályosok 44%-a, a 9. osztályosok 79%-a ivott már valaha egy-két kortynál több alkoholt. Az ötödikesek 3%-a, a hetedikesek 9%-a és a kilencedikesek 29%-a legalább egyszer részeg volt az elmúlt 30 napban. Az alkoholt már kipróbáló 7. és 9. osztályosok esetében kétszer gyakrabban fordul elő olyan családtag, aki alkohol problémákkal küzd, mint azok körében, akik még nem fogyasztottak alkoholt. Az alkoholt fogyasztó barátok aránya azok körében, akik ittak már valaha alkoholt, 5. osztályosoknál 28%, a 7. osztályosoknál 65%, 9. osztályosoknál pedig 92%. Az eredmények alapján elmondható, hogy az alkoholt fogyasztó barátok sokkal gyakoribbak, mint az alkohol problémákkal küzdő családtag, így barátok nagyobb hatással vannak arra, hogy alkoholt valaki kipróbálja-e vagy sem. A családszerkezet és az alkohol kipróbálása között is megfigyelhető összefüggés: a két édes szülővel élők között a legalacsonyabb a valószínűsége a kipróbálásnak. A családdal töltött idő védőfaktort jelent az alkoholfogyasztás szempontjából, amely összefüggés erősebb az otthoni tevékenység tekintetében. Azok, akik az elmúlt 30 napban legalább egyszer részegek voltak, 41%-uk úgy gondolja, hogy az alkohol segít ellazulni és felszabadulttá tesz, míg azok, akik nem vitték túlzásba egyszer sem az alkoholfogyasztást, azoknak csupán 8%-a értett egyet ezzel az állítással. Veszélyeztetett csoport A leginkább veszélyeztetett csoportba a dohányzást és részegséget már kipróbáló tanulók tartoznak. Azon diákok körében, akiknek a szülei nem tudnak arról, hogy gyermekük cigarettázott, nagyobb az elmúlt hónapban dohányzó és részegeskedő diákok aránya azokhoz a diákokhoz képest, akiknek a szülei tudnak róla, de nem érdekli őket, illetve tudnak róla, de a gyerekre bízzák a döntést a dohányzás tekintetében. A legnagyobb védőfaktor, ha a szülők tudnak róla és korlátozzák vagy tiltják a gyerek dohányzását. 5

6 Kiugróan magasabb az elmúlt hónapban dohányzó és részegeskedő diákok aránya azok körében, akiknek a szülei tudnak az alkoholfogyasztásról, de nem érdekli őket. Hozzájuk képest fele akkora a veszélyeztetett csoportba tartozók aránya azok körében, akiknek a szülei tudnak az alkoholfogyasztásról és korlátozzák azt. Élettel való elégedettség Az 5., 7. és 9. osztályos tanulók élettel való elégedettségnek alakulása egy 10 pontos létra segítségével került bemutatásra. A 3. ábra és 4. ábra szerint jól látható, hogy a tanulók minél több minőségi időt töltenek el a szülőkkel, annál magasabb az élettel való elégedettségük, függetlenül attól, hogy mi a közös tevékenység. 3. ábra: Az élettel való elégedettség mértéke a szülővel otthon töltött idő függvényében 10 soha vagy ritkán heti 1-4 napon heti 5-7 napon Milyen gyakran vacsoráztok együtt a szüleiddel? Milyen gyakran néztek TVt/videót, hallgattok zenét, énekeltek, zenéltek, olvastok könyvet a szüleiddel? Milyen gyakran tanultok, végeztek iskolai feladatokat a szüleiddel? Milyen gyakran játszotok, sportoltok otthon együtt a szüleiddel? Milyen gyakran végezetek házimunkát és/vagy űztök közös hobbit a szüleiddel? Milyen gyakran végeztek együtt munkát az udvaron, kertben a szüleiddel? 4. ábra Az élettel való elégedettség mértéke a szülővel otthonon kívül töltött idő függvényében soha évente évente többször körülbelül havonta hetente többször Milyen gyakran vásároltok be, "plázáztok" együtt szüleiddel? Milyen gyakran kapcsolódtok ki aktívan a szabadban a szüleiddel? Milyen gyakran mentek moziba, koncertekre, sporteseményekre, színházba, kiállításra stb. a szüleiddel? Milyen gyakran utaztok el nyaralni, látogattok történelmi helyeket, látnivalókat stb. a szüleiddel? Életcélok A 7. és 9. osztályos tanulók az életcélok fonottságát tekintve hasonlóan gondolkoznak, mind a két évfolyam a három legfontosabb életcélnak a karriert, a szerelmet és az önmegvalósítást tartja (3. táblázat). 3. táblázat: Az életcélok fontosságának megoszlás aránya (%) Életcél 7. osztály 9. osztály Karrier 76,4 81,7 Népszerűség 31,6 33,3 6

7 Pénz 64,6 67,9 Hatalom 21,0 27,7 Mások tisztelete 62,5 70,3 Önmegvalósítás 74,1 77,8 Szerelem 76,2 84,5 Információkeresés A 5., 7. és 9. osztályos tanulók az egészséggel kapcsolatos témák közül leggyakrabban a mozgás, testedzés témakörben keresnek információt. Az információt keresők aránya az életkor növekedésével nő, vagyis a 9.-es tanulók nagyobb arányban keresnek információt az egészséggel kapcsolatos témákban, mint az 5.-esek. Évfolyamtól függetlenül majdnem minden témában a családot tartják a legnagyobb arányban hiteles és elsődleges információforrásnak. A 9.-es diákok közül a mozgás, testedzés, valamint a párkapcsolat és szerelem témakörben jelöltek meg más elsődleges forrást, az előbbi esetében az internetet, az utóbbi esetében barátokat tartják elsődleges forrásnak a legnagyobb arányban ( ). 4. táblázat Információt keresők aránya és a legnépszerűbb információforrás Témák 5. osztály 7. osztály 9. osztály Keresők aránya (%) Legnépszerűbb forrás Keresők aránya (%) Legnépszerűbb forrás Keresők aránya (%) Legnépszerűbb forrás Étkezés, ételek, diétázás, fogyókúrázás 13,7 Család 17,2 Család 22,8 Család Mozgás, testedzés, sportok 54,0 Család 48,2 Család 46,3 Internet Dohányzás 2,8 Család 4,3 Család 9,6 Család Alkoholfogyasztás 2,7 Család 3,7 Család 7,7 Család Családi, baráti probléma, konfliktus 11,3 Család 13,2 Család 17,9 Család Iskolai probléma (szekálás osztálytársak vagy tanárok részéről, 13,6 Család 15,6 Család 14,7 Család stressz) Nemi szervek, működésük, szex, ,9 Család fogamzásgátlás Szexuális úton terjedő betegségek, HPV oltás ,2 Család Párkapcsolat, szerelem ,9 Barátok Drogok és hatásaik ,4 Család Módszertan Felnőtt A felmérés mintája kétlépcsős mintavételi eljárással készült, a felmérés adatainak súlyozása a teljes populációs sokasági jellemzőkre nézve kerül kialakításra, illetőleg az adatok belső homogenitását figyelembe vevő, a design hatást korrigálandó másodlagos súlyozás is készül, ahol a súlyok meghatározása iteratív eljárást alkalmazva kerül meghatározásra. A súlyozást követően a felmérés eredményei a teljes magyar felnőtt lakosságra reprezentatív. 7

8 Iskolai A mintavétel az Oktatási Hivatal oktatási intézményeket tartalmazó nyilvántartása alapján, véletlen, arányos, klaszter-alapú mintavételezési módszerrel történt. A mintegy 150 településen véletlenül kiválasztott 450 iskola egy-egy osztálya, összesen körülbelül 9000 gyerek került a mintába úgy, hogy reprezentálja a 2015-ben 5., 7. és 9. évfolyamon tanuló magyar iskolásokat. A kérdőívet a diákok anonim módon, tantermükben, egy tanóra alatt töltötték ki. Az iskolai minta súlyozásának módszertana, reflektálva a csoportos-mintavételre elsődlegesen a területi arányokat figyelembe véve, a csoportok belső homogenitására reflektálva szintén iteratív módon kerül kialakításra. 8