2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat
|
|
- Magda Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Az állampolgárokra - azaz azon állampolgárokra, akik nem ügyfelei a Hivatalunknak - vonatkozó omnibuszos kutatás lefolytatására a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézetet bízta meg a Hivatal. Az omnibusz típusú adatfelvétel költséghatékonysági elveket szem előtt tartva tűnt indokoltnak, hiszen az omnibusz vizsgálatok általában fős, felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, személyes lekérdezéssel készülnek, amely már megbízhatónak tekinthető statisztikai eredményekkel szolgálhat. A kutatási kérdőív alapvetően két különböző aspektust figyelembe véve épült fel. Egyrészt vizsgálta a Hivatal igazságügyben betöltött szerepével kapcsolatos lakossági elvárásokat, másrészt rákérdezett a Hivatal különböző tevékenységeinek ismertségére, azok megítélésével kapcsolatos véleményekre. Az adatfelvételre 2007 decemberében és 2008 januárjában került sor az interjúalanyok háztartásaiban. A felmérés keretében összesen országszerte véletlenszerűen kiválasztott 18 évnél idősebb választópolgár válaszolt a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. A kutatásban részt vevő állampolgároknak a kérdések megválaszolását követően 1200 db, a Hivatal tevékenységeit részletesen ismertető szóróanyag is kiosztásra került. A kutatásban felhasznált kérdőív 24 kérdést tartalmazott, amelyek elsősorban arra irányultak, hogy milyen ismereteik vannak az állampolgároknak a Hivatalról, illetve a Hivatal által ellátott feladatokról, mit gondolnak ezen feladatok fontosságáról, találkoztak-e már a Hivatalról szóló tájékoztatásokkal, szórólapokkal Vizsgálati eredmények összefoglalása A Hivatal ismertsége A megkérdezettek 45 %-a válaszolta azt, hogy hallott már az Igazságügyi Hivatalról, 52%-uk nemmel felelt és 3%-uk nem válaszolt a kérdésre. A Hivatal ismertsége 3% 45% 52% ismeri nem ismeri nem válaszolt
2 Az iskolázottabbak az átlagosnál nagyobb valószínűséggel hallottak róla, mint a kevésbé iskolázottak. Míg a diplomások 59 %-a, addig a képesítés nélküli, szakképzetlen megkérdezettek 36%-a felelt igennel a Hallott-e már Ön az Igazságügyi Hivatalról kérdésre. Hallott-e már Ön az Igazságügyi Hivatalról? igen nt.,nv. nem ÖSSZES MEGKÉRDEZETT ISKOLÁZOTTSÁG szakképzetlen szakképzett érettségizett diplomás % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az iskolázottságon kívül életkor és lakóhely szerint is vannak különbségek a Hivatal nevének ismertségében. A évesek körében átlagosan 50%-uk, míg a 60 évnél idősebbek körében átlagosan 32%-uk ismerte a Hivatal nevét. A Hivatal nevét a dél-dunántúli régióban érzik a legtöbben ismerősnek (56%) és a közép-magyarországi, illetve az észak-magyarországi régiókban a legkevesebben (40-40%). A többi régió átlagai nem térnek el a fő átlagtól (45%) A Hivatal tevékenységeinek ismertsége A vizsgálati kérdőív rákérdezett arra is, hogy ismerik-e a megkérdezettek a Hivatal különböző tevékenységeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 28%-a nem hallott még a Hivatal egyetlen egy tevékenységről sem, és 13%-uk hallott mindegyikről legalább fél füllel. A Hivatal által ellátott tevékenységekkel kapcsolatban jól tájékozottnak a 18 évnél idősebb magyar állampolgárok 10%-a tekinthető.
3 A legtöbben a pártfogói felügyeletet (a megkérdezettek 53%-a) és a Nép ügyvédjeként ismert jogi segítségnyújtást (a megkérdezettek 46%-a), valamint az áldozatsegítést (a megkérdezettek 46%-a) ismerték, míg a legkevesebben a Hivatal legfiatalabbnak tekinthető szolgáltatásait; azaz a mediációt (a megkérdezettek 26%-a) és a lobbihatósági, lobbi nyilvántartási tevékenységet (a megkérdezettek 20%-a). Hallott-e már Ön az Igazságügyi Hivatal következő tevékenységeiről? igen, ismeri igen, de csak félfüllel nem hallott még róla pártfogó felügyelői tevékenység Nép Ügyvédje szolgálat - jogi segítségnyújtás áldozatsegítés: jogi tanácsadás és védelem áldozatoknak kárpótlási, kárrendezési tevékenység pénzügyi segítség, kárenyhítés az áldozatoknak mediációs eljárás lobbi hatósági tevékenység, lobbinyilvántartás vezetése % 20% 40% 60% 80% 100% Életkor szerint tekintve megállapítható, hogy a 60 évnél idősebbek ismerik a legkevésbé a Hivatal tevékenységeit. Rámutattak az eredmények arra is, hogy az átlagosnál kisebb valószínűséggel ismerik a Hivatal tevékenységeit a legkisebb településen élők, a legalsó vagyoni, jövedelmi negyedbe tartozók és a kevésbé iskolázottak.
4 Az Igazságügyi Hivatal tevékenységeinek ismeretét mérő skála átlagai társadalmi-demográfiai változók szerint (100 fokú skála) életkor 100 fokú skála év év év év 20 településtípus 100 fokú skála Budapest 22 megyei jogú városok 27 kisebb városok 25 kistelepülés (5.000 fő alatt) 20 iskolázottság 100 fokú skála szakképzetlen 16 szakképzett 22 érettségizett 27 diplomás 38 anyagi helyzet 100 fokú skála alsó 25% 16 alsó közép 23 felső közép 25 felső 25% 30 Visszautalva a Hivatal ismertségével kapcsolatban kapott 45%-os ismertségi arányra, megállapítható, hogy jelentős eltérés található a Hivatal, illetve a tevékenységeinek ismertsége vonatkozásában kapott értékek között. A két különböző százalékarányt együttesen kell értékelni és értelmezni azzal, hogy valószínűsíthető egy olyan válaszadási tendencia, hogy a hallott-e már típusú általánosan megfogalmazott kérdésre az emberek hajlamosabbak igennel felelni. Az Igazságügyi Hivatal megnevezéssel január 1-jétől, azaz 2 éve működő Igazságügyi Hivatal esetében az előzetes elvárásokat meghaladónak tűnik a 45 százalékos ismertségi adat. Ez a viszonylag magasnak tűnő százalékarány azonban az ismertségen túlmenően jelezheti azt is, hogy azon állampolgárok számára is ismerősen cseng a Hivatal neve, akik pontosan nem ismerik a Hivatal szolgáltatásait.
5 Tájékozódás a Hivatal tevékenységeiről A legtöbb megkérdezett a televízióból és más médiából hallott a Hivatal tevékenységeiről. Ugyanakkor számottevően sokan említették a rokonokat, barátokat, ismerősöket is. Egyszeri említésként szerepeltek még a következők: munkahely, tanult róla, plakát, prospektusok, saját tapasztalat, személyes tájékozódás, iskola, kárpótlást kapott, Kossuth rádió, Hír TV, Juszt László műsora, olvasta, BKV járat oldalán látta a hirdetést, Fókusz, Házon kívül c. műsorból, Kék fény, könyvekből, M1-ből, Magyar Közlöny, Magyar Nemzet, Petőfi Népében olvasta, ügyvéd ismerőstől, vitafórumon. A 18 évnél idősebbek egyharmada válaszolt úgy, hogy találkozott már a Hivatalról szóló hírekkel, tájékoztatásokkal az újságokban, tévékben vagy reklámokban. A legtöbben azonban nem tudtak konkrét hírforrást megnevezni, a megnevezett források közül első helyen a televízió szerepel. Pontosan milyen hírforrásokban találkozott az Igazságügyi Hivatallal kapcsolatos hírekkel, tájékoztatással? említések (fő) Tévé 107 Híradó 61 Újság 49 Rádió 28 Juszt László, A TV ügyvédje 16 MTV1 12 Hír TV 9 RTL Klub 9 Kossuth rádió 8 Internet 7 nép ügyvédje kapcsán 7 Hírműsorok 6 HVG 6 jogi segítségnyújtás kapcsán 6 Dunántúli Napló 5 Hírek 4 Kék fény 4 pártfogói tevékenység kapcsán 4 nem tudja, nem emlékszik 53
6 A Hivatal zöld számának, illetve szóróanyagainak az ismertsége A megkérdezettek 10%-a tudott a Hivatal ingyenesen hívható zöld számának létezéséről. Az iskolázottabbak ezt is jobban ismerték: míg a szakképzetlenek csupán 6 %-a, addig a diplomások 16 %-a tud annak működéséről. A megkérdezettek 11%-a találkozott már az Igazságügyi Hivatal tevékenységéről szóló plakáttal, szóróanyaggal vagy más tájékoztató anyaggal is A Hivatal szolgáltatásait igénybe vevők aránya A megkérdezettek 1%-a vette már igénybe a Hivatal valamely szolgáltatását. Ugyanakkor további 4%-uk ismer olyan embert, aki ügyfele volt már a Hivatalnak. A legtöbben a pártfogói felügyeletet és a jogi segítségnyújtást említették igénybe vett szolgáltatásként A Hivatal tevékenységeinek megítélése A vizsgálat során a kérdezőbiztosok a Hivatal által összeállított anyag alapján - röviden tájékoztatták a megkérdezetteket a Hivatal tevékenységeiről, majd ezt követően arról kérdezték az állampolgárokat, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy az állam foglalkozzon ezekkel a tevékenységekkel. A megkérdezettek az áldozatsegítést és a jogi segítségnyújtást tartották a legfontosabb szolgáltatásnak, míg a lobbihatósági tevékenységet, illetve a mediációs eljárást a legkevésbé fontosnak. Valamennyi tevékenységet együtt tekintve a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a magyar állampolgárok fontosnak tartják a Hivatal által ellátott szolgáltató tevékenységek hozzáférhetőségét. Mennyire érzi Ön fontosnak azt, hogy az állam pénzt költsön ezekre a tevékenységekre?
7 teljesen inkább igen nt.; nv. inkább nem egyáltalán nem áldozatsegítés: jogi tanácsadás és védelem áldozatoknak a Nép Ügyvédje szolgálat - jogi segítségnyújtás pénzügyi segítség, kárenyhítés az áldozatoknak pártfogó felügyelői tevékenység kárpótlási, kárrendezési tevékenység mediációs eljárás lobbi hatósági tevékenység, lobbinyilvántartás vezetése % 20% 40% 60% 80% 100% Társadalmi-demográfiai jellemzők alapján a településtípus és vagyoni helyzet szerint fedezhető fel különbség, azaz a kistelepülésen élők és a vagyonosabbak az átlagosnál nagyobb valószínűséggel ítélik fontosabbnak a Hivatal tevékenységét. A megkérdezettek 35%-a véli úgy, hogy a legfontosabb szolgáltatása a Hivatalnak a Nép ügyvédjeként ismertté vált jogi segítségnyújtás, a megkérdezettek 25%-a szerint a legfontosabb az áldozatoknak biztosított jogi tanácsadás és védelem, 15%-uk gondolja legfontosabbnak az áldozatok számára biztosított kárenyhítést. Melyik tevékenységet érzi a legfontosabbnak az Igazságügyi Hivatal tevékenységei közül?
8 áldozatsegítés kárenyhítés az áldozatoknak mediációs eljárás pártfogó felügyelet 3% 8% 25% 15% 6% 1% kárpótlás "lobbi" 35% 7% nem tudja Nép Ügyvédje A büntetőjogi mediáció megítélése A vizsgálat külön kérdéssel is kitért a büntetőjog január 1-jétől bevezetésre került új jogintézményének, a büntetőjogi mediációnak a megítélésére. A megkérdezettek 51%-a helyesnek tartja, hogy egyes kevésbé súlyos bűncselekmények esetében nem a bíróság hoz ítéletet, hanem a bűncselekmény elkövetője és az áldozat mediációs eljárás során próbálják rendezni a bűncselekmény következtében kialakult konfliktust. A megkérdezettek 12%-a nem tudott válaszolni a kérdésre, 37%-uk viszont ellenzi a mediációt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a mediáció megítélését befolyásolja az emberek korábbi bírósági peres tapasztalata is. Azok körében, akiknek már volt valamilyen peres ügye 62 % érzi helyesnek a büntetőjogi mediáció alkalmazást, és csak 29%-uk ellenzi. Azok körében viszont, akik még sohasem jártak bíróságon 48% helyesli, míg 39% ellenzi azt. Megállapítható tehát, hogy a korábban bírósági eljárásban részt vettek körében magasabb a bírósági eljárás helyetti mediációs eljárás támogatottsága. Az életkor, az iskolázottság, illetve a vagyoni, jövedelmi helyezet, illetve a nem is befolyásolja a mediációval kapcsolatos állampolgári véleményeket. A vagyoni jövedelmi szint vonatkozásában megállapítható, hogy a felső negyedbe tartozók támogatják a legnagyobb arányban (61%) a közvetítői eljárást, míg és az alsó negyedbe tartozók a legkisebb arányban (43%).
9 A diplomások 60%-a, az érettségizettek 53%-a, a szakképzettek 54%-a és a szakképzetlenek 43%-a helyesli a közvetítői eljárás alkalmazását. A 60 év felettiek körében a legkisebb (42%) a mediációt helyeslők aránya, míg a év közöttiek (57%), illetve a év közöttiek (55%) esetében a legmagasabb. A megkérdezett férfiak 56 százalékával szemben a nők 47 %-a helyesli a mediáció alkalmazását. Helyesnek tartja-e, hogy egyes kevésbé súlyos bűncselekmények esetében nem a bíróság hoz ítéletet, hanem a bűncselekmény elkövetője és az áldozat úgynevezett mediációs (közvetítői) eljárás során próbálják rendezni a kialakult konfliktust? igen nt/nv nem nem volt peres ügye volt peres ügye % 20% 40% 60% 80% 100% Az alternatív büntetésekről alkotott vélemények A megkérdezettek 69%-a egyetértett azzal, hogy a kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetőit nem kellene börtönbe zárni, hanem inkább közérdekű munkára vagy más alternatív büntetésre kellene ítélni őket. A megkérdezett állampolgárok 24%-a azonban nem értett egyet ezzel, illetve 7 %-uk nem tudott válaszolni. Az alternatív büntetéssel kapcsolatos vélemény alakulását befolyásolta a megkérdezettek vagyoni, jövedelmei helyzete, a lakóhelye, illetve az is, hogy álltak-e már korábban vádlottként bíróság előtt. A magasabb jövedelmi csoportba tartozók nagyobb arányban támogatják az alternatív büntetések alkalmazását. A kistelepülésen élők 72%-a, a nagyvárosban élők 71%-a, a kisebb városban élők 69%-a, addig a budapestiek 63%-a ért egyet az alternatív büntetések alkalmazásával.
10 Állampolgárok részvétele peres eljárásokban Rákérdezett a vizsgálat az állampolgárok korábbi peres tapasztalataira is, azaz, hogy alperesként, felperesként, tanúként, vádlottként, vagy más minőségben vettek-e már részt peres eljárásban, illetve volt-e korábban polgári vagy büntető peres ügyük, továbbá igénybe vettek-e az eljárás során jogi képviselőt. A megkérdezettek 76%-a válaszolt úgy, hogy eddig semmilyen peres eljárásban nem vettek részt. Polgári perben a megkérdezettek 18%-a, büntetőperben a megkérdezettek 3%-a, míg mindkettőben a megkérdezettek 1%-a vett részt. A megkérdezettek 6%-a vett részt felperesként peres eljárásban. A vizsgálati eredmények szerint az iskolai végzettség jelentős mértékben befolyásolja a perindítás valószínűségét. A diplomások 12%-a, az érettségizettek 7%-a, a szakképzettek 5%-a és a szakképzetlenek 4%-a indított peres eljárást felperesként. A peres ügyekben részt vevők 43%-a jogi képviselő nélkül járt el, 45%-uknak azonban legalább egy alkalommal volt saját fizetett jogi képviselője, 14%- uknak pedig hivatalból kirendelt jogi képviselője. A megkérdezettek 7%-a azt nyilatkozta, volt már olyan ügye, ahol komolyan felvetődött a peres eljárás lehetősége, de végül mégsem került erre sor. A perről lemondók 28%-a pénz és/vagy információ hiánnyal, illetve azzal indokolta a per elmaradást, hogy nem bízott a sikerben Jogi tanácskérés A megkérdezettek 61%-a fordulna fizetett ügyvédhez, ha valamilyen peres ügye lenne, 54%-uk ismerős jogászhoz, 30%-uk családtaghoz, baráthoz, nem jogász ismerőshöz, 27%-uk a Nép Ügyvédje Szolgálathoz, 7%-uk önkormányzati képviselőhöz, 4%-uk parlamenti képviselőhöz. Legtöbben fizetett ügyvédhez, illetőleg ismerős jogászhoz fordulnának. Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett állampolgárok a professzionális jogi segítség kategóriában legvalószínűbben fizetett ügyvédhez, vagy ismerős jogászhoz fordulnának Összegzés, tapasztalatok A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a Hivatal valamennyi tevékenysége teljes körben a lakosság egytizede körében ismert. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években a Hivatal tevékenységi körében fokozatos bővülés, feladatnövekedés valósult meg, nem meglepő, hogy a
11 legnagyobb arányú a Hivatal legrégebbi tevékenységeinek, azaz a pártfogó felügyeletnek és a jogi segítségnyújtásnak az ismertsége. Figyelemre méltó, hogy a három éve működő áldozatsegítés ismertsége is szinte eléri a jogi segítségnyújtás ismertségét. A kutatási eredmények alapján a Hivatal kommunikációs stratégiájában kiemelt figyelmet kell fordítani azon csoportokra, amelyek körében kisebb valószínűségű volt az ismertség, így tehát a 60 évnél idősebb korosztály, a kisebb településen élők, a legalsó vagyoni jövedelmi negyedbe tartozók és a kevéssé iskolázottak tájékoztatására. Figyelemmel arra is, hogy ezen csoportok általában is információhiánnyal jellemezhetőek, fontos az őket elérő állami, önkormányzati intézményrendszer, illetve civil segítők folyamatos tájékoztatása, ezen intézményekkel való jó együttműködés folyamatos fenntartása. A budapesti lakosok tájékozottsága is alulmarad a kisebb városok, illetve a megyei jogú városok lakói körében mért adatoktól, így erre is fokozottabb figyelmet érdemes fordítani a Hivatalnak. A leghatékonyabb tájékoztatási csatorna a televízió, a rádió és az újság, így fokozottan kell törekednünk ezen fórumokon való megjelenés gyakoriságára, rendszerességére. Az országos körben is ismert médiacsatornákon kívül fontosnak tartjuk a helyi, területi műsorokban, médiumokban való megjelenést is. Kiemelendő, hogy meglepően magasnak mutatkozott azon megkérdezettek száma is, akik rokonokon, ismerősökön keresztül jutottak a Hivatallal kapcsolatos információkhoz. Ez jelezheti azt a tendenciát, hogy a lakosság körében fokozatosan érzékelhetővé válik a Hivatalunk tevékenységeinek alapvetően szolgáltató jellege. Sikeresnek tekinthetők a Hivatal szóróanyagainak, illetve az IRM-mel közösen működtetett zöld számának megismertetésére tett lépések is, hiszen a megkérdezettek 10%-a tudott a zöld számról, illetve 11%-uk találkozott már plakáttal, illetve egyéb tájékoztató anyaggal. Az állampolgári elvárások, a lakossági attitűdök, illetve a tapasztalatok feltérképezése és alakulásának hosszú távon történő figyelemmel kísérése hasznos információkkal szolgálhat a Hivatal kommunikációs stratégiájának hatékonyságáról, illetve a szükséges további fejlesztések irányáról, hangsúlyairól.
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenKészítették: Szerkesztette: A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők!
GKI Gazdaságkutató Zrt. A vagyonosodási vizsgálatok társadalmi-gazdasági hatásai Kutatási összefoglaló a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal részére (Vitára szolgáló munkaanyag) Budapest, 2007. október
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenKözszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata
vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021
RészletesebbenGyermekeket célzó reklámok
Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András
RészletesebbenLakossági vélemények a mai és a tíz. évvel ezelôtti társadalmi-politikai. rendszerrôl. Kelet-közép-európai. összehasonlítás
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a mai és a tíz évvel ezelôtti társadalmi-politikai rendszerrôl. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi
RészletesebbenA magyar lakosság utazási szokásai, 2010
1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenAlba Radar. 7. hullám. Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában 2011. május 5. Készítette: Domokos Tamás
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenSokszínű. Élhető. Budaörs.
Sokszínű. Élhető. Budaörs. Kérdőívelemzés összefoglaló A kérdőív kitöltendő részei: 1. Az Ön neme 2. Ön melyik korcsoportba sorolja magát? 3. Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 4. Milyen minőségben válaszol
RészletesebbenKözvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.
Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu
RészletesebbenGVH VKK Ügyismertségi kérdőív 1. 2012
GVH VKK Ügyismertségi kérdőív 1. 2012 Jó napot kívánok, vagyok a Scale Research-től. Közvélemény kutatást végzünk a gazdasággal, kereskedelemmel, vásárlással kapcsolatos, aktuális kérdésekről. Lenne 10
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenZsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon
Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és
RészletesebbenEgészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt
Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a
Részletesebben2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK
2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2 KULCSMUTATÓK 3 ELSŐDLEGES TÉVÉVÉTELI MÓD* IDŐSORA Ma 3 950 ezer tévéző magyarországi háztartás van. A
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.
KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK
RészletesebbenA lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.
A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,
RészletesebbenFiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében
Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek
Részletesebbenés lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1
A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz
RészletesebbenLAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenA lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata
A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Örökség Intézete megbízásából 2014 tavaszán közvélemény-kutatás készült a magyarországi fiatal (18 és 30 év közötti) felnőttek történelemképével és a nemzeti örökséghez/emlékezethez
RészletesebbenVélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*
Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenA magyar lakosság lovasturizmussal kapcsolatos attitûdjei
Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság lovasturizmussal kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá
Részletesebben- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta
A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai
RészletesebbenTARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...
2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenNonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861
Nonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a zeti Civil Alapprogram támogatásával Ruff Tamás: Adományozási kultúra a fehérvári lakosok körében 1. Háttér
RészletesebbenA megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenNEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG
Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július
RészletesebbenMarjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?
Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
Részletesebben1 Doboz 2 3 Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Doboz a számok tükrében... 7 Doboz településen élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
RészletesebbenParlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2013. február 14., Brüsszel Parlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A KORCSOPORTOK A korcsoportokat középpontba helyező
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenDebrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató
RészletesebbenA JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése. Kővágó Zsófia
A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése (a 2013. június 1-jétől 2014. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan) Kővágó Zsófia 1089 Budapest, Baross utca 133, V. em., telefonszám:
RészletesebbenD3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL
WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete
RészletesebbenCivil médiamonitor. A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban. 2005. április - szeptember
A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban Tartalomjegyzék CIVIL MÉDIAMONITOR...1 2005. ÁPRILIS - SZEPTEMBER...1 TARTALOMJEGYZÉK...2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3
RészletesebbenRomán magyar együttélés Hargita megyében
Román magyar együttélés Hargita megyében Román magyar együttélés Hargita megyében Telefonos felmérés eredményei A telefonos lekérdezést Hargita megyében, február 26 március 4. között végezték. Az adatfelvétel
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenBernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban
Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,
Részletesebben1. A mintáról 2. Papp Z. Attila KÁRPÁT PANEL MAGYARORSZÁG GYORSJELENTÉS 2007
Papp Z. Attila KÁRPÁT PANEL MAGYARORSZÁG GYORSJELENTÉS 2007 1. A mintáról 2 A 2007 májusában történt lekérdezésünk során a minta kiválasztásához egy már meglévő kutatásunk országos 1000 fős reprezentatív
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenVeszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek
Veszprémi Civil Információs Centrum Jogszabályi keretek A Partnerség Erősítése ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 azonosítóhoz tartozó projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásának teljesítéséhez kapcsolódóan
Részletesebben1 Köröstarcsa 2 3 Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Köröstarcsa a számok tükrében... 7 A Köröstarcsán élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenLAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenIFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN
IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenOroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.
Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása
RészletesebbenMit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei
Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Páldy Anna*, Vörös Krisztina*, Antal Z. László** *Országos Közegészségügyi Központ **MTA Szociológiai Intézet Korábbi,
RészletesebbenA kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.
A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenNői pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák
RészletesebbenBUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN
BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...
RészletesebbenÖsszefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról
Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. minden év elején összegzést készít az előző év reklámadatairól. Jelen cikkünkben több szempontból
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenA lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata
A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
RészletesebbenA távmunka és a távdolgozók jellemzői
TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,
Részletesebben2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019
2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenAz idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság
Kutatási előzmények Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság A KÉKI 2001 óta foglalkozik az élelmiszer-biztonság társadalmi-gazdasági hátterének elemzésével. Elsődleges célunk feltárni azt
RészletesebbenA célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities, 2013-1-HU1-LEO05-09613) A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Budapest, 2015.
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenÁllami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények
Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények Gyorsjelentés a 2003 júniusában lefolytatott közvéleménykutatás eredményeiről Megrendelő: Egészségügyi Szociális és Családügyi
RészletesebbenJOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi
Részletesebbenbe/sfp-4220/2015/mkosz
A kérelmező adatai A kérelmező szervezet teljes neve Hajdúhadházi Kosárlabda Klub A kérelmező szervezet rövidített neve HKK A szakszövetség vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség versenyrendszerében
Részletesebben1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése
1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenOrszágos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra vonatkozó pályázat
Országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra vonatkozó pályázat Észrevételek a minimum díj kapcsán 9. július 13. Az elemzés célja Az elemzés Jelen elemzést a Deloitte Zrt. a Sláger Rádió megbízásából
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást
RészletesebbenA KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága
RészletesebbenOROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
RészletesebbenHronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.
Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent
RészletesebbenKUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen
RészletesebbenMax Weber Társadalomkutató Központ, Kolozsvár Centrul de Cercetări Sociale Max Weber Cluj-Napoca
Max Weber Társadalomkutató Központ, Kolozsvár Centrul de Cercetări Sociale Max Weber Cluj-Napoca RO-400 015 Cluj/Kolozsvár, Tipografiei 12, tel/fax: 0264-590974 Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Tudományos
RészletesebbenTURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben
A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A magyar
RészletesebbenAz aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja
Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,
Részletesebben