KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ"

Jázmin Kocsisné
8 évvel ezelőtt
Látták:

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Örökség Intézete megbízásából 2014 tavaszán közvélemény-kutatás készült a magyarországi fiatal (18 és 30 év közötti) felnőttek történelemképével és a nemzeti

Az Intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, mit gondol a nemzeti,

1 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Örökség Intézete megbízásából 2014 tavaszán közvélemény-kutatás készült a magyarországi fiatal (18 és 30 év közötti) felnőttek történelemképével és a nemzeti örökséghez/emlékezethez fűződő viszonyával kapcsolatban. Az Intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, mit gondol a nemzeti, kulturális örökség ápolásáról, illetve az emlékhelyekről, emlékévekről és emléknapokról. A fő kérdésekre kvantitatív és kvalitatív módszerekkel kerestük a választ. Kérdőívvel 1204, 18 és 30 év közötti magyarországi lakost (reprezentálva az országot településtípus, régió, nem és iskolai végzettség szerint) kérdeztünk meg. Emellett két fókuszcsoportos interjút szerveztünk összesen 15 fő részvételével. Az egyik csoport 18 és 32 éves kor közötti, legalább érettségivel rendelkező, de különböző képzettségi szintű fiatalokból állt. A másik csoportba olyan személyek kerültek, akik véleményvezérként (pedagógus, újságíró, egyetemi oktató, művelődésszervező, turisztikai szakember) lépnek vagy léphetnek fel az adott témákban. (Mindezen túlmenően tartalomelemzést is végeztünk két vezető nyomtatott sajtóorgánumban, ennek során az elmúlt tíz évben a fenti témákban megjelent cikkeket elemeztük.) A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy az átlagos magyar fiatal bár némileg alultájékozott, fontos számára a történelem, háromnegyedük érdeklődik a történelem iránt. A fiatalok ugyanakkor közéleti kérdésekben nem szívesen foglalnak állást, a politikával szemben apatikusak. A közélet iránt fogékony fiatalok és a véleményvezérek több kritikát fogalmaznak meg az emlékezés különböző formáival (emléknapok, nemzeti ünnepek, évfordulós megemlékezések stb.) kapcsolatban, mint az átlagos magyar fiatalok. Ennek oka az, hogy a kutatás során felszínre került rendkívül negatív magyar történelemkép rányomja a bélyegét az emlékezetkultúrára. A vizsgálatban résztvevők döntő többsége szerint szinte valamennyi nemzeti ünnep (az államalapítás évfordulóját leszámítva) levert szabadságharcokhoz, vérbefojtott eseményekhez kapcsolódik. Mindemellett a megkérdezettek szerint ezek az ünnepek többnyire politikai színezetűek és az iskolában kötelező jelleget öltenek. Ez a három tényező nem vonzó a fiatalok számára. A kutatás egyik leglényegesebb eredménye, hogy a fiatalok a magyar történelemben általában nem találják meg azokat a pozitív attitűdöket, amelyek vonzanák őket a történelmi megemlékezésekre, történelmi vagy nemzeti emlékhelyekre. Az átlagos magyar fiatal számára jelenleg nem, vagy kevéssé hordoz pozitív üzenetet a magyar történelem, azonosulási pontokat nem, vagy alig találnak, legfeljebb egyes pozitív szereplőket tudnak kiemelni.

2 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 2 A kulturális örökséget a megkérdezettek 61%-a nagyon fontosnak, míg 30%-a inkább fontosnak ítélte, mindössze 6% szerint inkább nem és 2 % szerint egyáltalán nem fontos. A reprezentatív minta eredményei azt mutatják, hogy a hazai fiatalok háromnegyede érdeklődik a magyar történelem iránt, a megkérdezetteknek pedig mindössze 5%-a mondta, hogy egyáltalán nem érdekli az.

A reprezentatív minta eredményei azt mutatják, hogy a hazai fiatalok háromnegyede érdeklődik a

3 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 3 A magyar történelem ismeretét a megkérdezettek 95%-a tartja fontosnak, vagyis a történelem iránt egyébként nem érdeklődők túlnyomó többsége is osztja ezt az álláspontot. Amellett, hogy a fiatalok ennyire fontosnak tartják a nemzeti történelem ismeretét, egyharmaduk szerint kevésbé, 24%-uk szerint jobban, 36%-uk szerint pedig ugyanannyira ismerjük nemzeti történelmünket, mint más nemzetek tagjai.

Amellett, hogy a fiatalok ennyire fontosnak tartják a nemzeti történelem ismeretét, egyharmaduk szerint

4 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 4 A magyar történelmet a megkérdezettek szerint leginkább jellemző szavak közül a viharos/zivataros lett az első 9%-kal. A balszerencsés (7%) végzett a második, a küzdelmes (6%) pedig a harmadik helyen, miközben az első pozitív kifejezés, a hazaszeretet/hazafiasság 5%-kal a negyedik helyre került. A hazai történelemoktatás politika- és eseménytörténeti dominanciáját mutatja, hogy a fiatalok által a magyar történelem legfontosabbnak tartott pozitív és negatív szereplői között egyedül Petőfi Sándor nem politikus. Ráadásul még ő, az egyetlen kivétel is komoly politikai szerepet vállalt, amivel inkább vált a nemzeti emlékezet részévé, mint irodalmi tevékenységével, hiszen a legtöbben március 15-éhez kapcsolják a nevét. A pozitív szereplők között Hunyadi Mátyás végzett az élen (42% említette, hármat lehetett megnevezni), akit Szent István (38%), Széchenyi István (31%) és Kossuth Lajos (24%) követ. Tőlük messze lemaradva szerepelt a felmérésben Petőfi Sándor, Deák Ferenc, IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, Árpád fejedelem, Horthy Miklós, Hunyadi János és Attila hun király. A felmérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy Horthyt kivéve a történelemoktatásban kanonizált és egyértelműen pozitívan ábrázolt szereplők uralják a fiatalok történelemképét.

A hazai történelemoktatás politika- és eseménytörténeti dominanciáját mutatja, hogy a fiatalok által a magyar történelem legfontosabbnak tartott pozitív és negatív szereplői között egyedül Petőfi

5 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 5 Ugyanakkor a negatív szereplők élmezőnyében Koppány kivételével kizárólag 20. századi személyeket, sőt ma is aktív politikusokat találunk, ami a közélettel és az aktuálpolitikával szembeni elutasításra utal. A Rákosi Mátyás végzett az élen 18%-kal, őt Kádár János (12%), Gyurcsány Ferenc (12%), Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Orbán Viktor, Koppány, Bajnai Gordon és egyetlen külföldiként Adolf Hitler követi. A fiatalok pozitív példák iránti nyitottságát jelzi, hogy amíg pozitív szereplőt a megkérdezetteknek csupán 14%-a, addig negatívat minden második válaszadó nem nevezett meg.

A Rákosi Mátyás végzett az élen 18%-kal, őt Kádár János (12%), Gyurcsány Ferenc (12%), Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Orbán Viktor, Koppány, Bajnai

6 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 6 A nemzeti ünnepek tekintetében némi zűrzavar mutatkozik a fejekben. Március 15. minden megkérdezett szerint, ugyanakkor augusztus 20. csak 97%, október 23. pedig csak 90% szerint nemzeti ünnep. Meglepő, hogy október 6-át 64%, május 1-jét 51%, pünkösdöt 37%, karácsonyt 28% tartja nemzeti ünnepnek. Az ünnepi, évfordulós megemlékezések 46% szerint nagyon, 38% szerint inkább fontosak, míg 12% szerint inkább nem, 3% szerint egyáltalán nem azok.

Meglepő, hogy október 6-át 64%, május 1-jét 51%, pünkösdöt 37%, karácsonyt 28% tartja nemzeti ünnepnek.

7 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 7 Ugyanakkor a válaszok alapján ünnepi megemlékezésekre a fiatalok közel fele ritkábban, mint évente jár. A megkérdezettek egyharmada évente egyszer vesz részt valamilyen megemlékezésen. A fiatalok 8%-a életében egyszer, 13%-a még soha nem volt ilyen rendezvényen. A budapestiek között jóval alacsonyabb a megemlékezésekre rendszeresen járók aránya.

A megkérdezettek egyharmada évente egyszer vesz részt valamilyen megemlékezésen.

8 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 8 A fiataloknak mindössze 30%-a tudott valamilyen emlékévet megnevezni a közelmúltból. A válaszolni tudók közül legtöbben (23%) a meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott Holokauszt Emlékévet említették, ami az összes megkérdezettre vetítve alig 7%-ot tesz ki. A fiatalok nagy többsége összességében elégedett a magyar történelem iskolai oktatásával: 10% teljes mértékben elégedett, 53% inkább elégedett. 24% fogalmazott meg enyhe, míg 8% erősebb kritikát ezzel kapcsolatban. A budapestiek és a felsőfokú végzettségűek elégedetlenebbek az iskolai történelemtanítással.

9 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 9 Az emlékhelyeken tartandó történelem- és irodalomóra ötlete tetszett a megkérdezett fiataloknak: 52% nagyon jónak, míg 39% inkább jónak tartotta az ötletet, és mindössze 6, illetve 2 % viszonyult a témához inkább vagy erősen elutasítóan.

nagyon jónak, míg 39% inkább jónak tartotta az ötletet, és

10 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 10 A temetőkben tartandó tanórák ötletét sokkal kevésbé fogadták pozitívan, mint az emlékhelyeken tartandókét: mindössze 15% tartja nagyon jónak az ötletet, 28% inkább jónak, ezzel szemben 34% inkább nem, 23 % egyáltalán nem gondolja jó ötletnek azt. A budapestiek és a diplomások között magasabb az ötlethez pozitívan viszonyulók aránya, mint a többi településen lakók vagy az alacsonyabb végzettségűek között. Mindezek hátterében az állhat, hogy Magyarországon a temetők látogatásának szinte kizárólag kegyeleti (leginkább évi egyszeri, kötelező alkalomra redukált) funkciója van. Ezzel szemben Nyugat- Európában számos példát találunk arra, hogy egyes temetők fontos turisztikai és kulturális szerepet töltenek be.

A budapestiek és a diplomások között magasabb az ötlethez pozitívan viszonyulók aránya, mint a többi településen lakók vagy az alacsonyabb végzettségűek között.

11 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 11 Az összes megkérdezettet három csoportra oszthatjuk a közéleti-politikai kérdésekhez, a magyar történelemhez való hozzáállásuk, kulturális aktivitásuk, valamint a kulturális örökséghez és az évfordulós, ünnepi megemlékezésekhez való viszonyulásuk szerint. A három elkülönülő csoport: Nyitott-aktív csoport: mind politikai-közéleti, mind történelmi témákban tájékozottak, és kulturálisan aktívak. Passzív-pozitív csoport: közéleti és politikai kérdésekben kevésbé tájékozottak, de a magyar történelem iránt érdeklődnek, fontosnak tartják azt. Pozitívan viszonyulnak a kulturális örökséghez és a megemlékezésekhez, azonban nem igazán aktívak a témában, ritkán vesznek részt kulturális programokon. Távolságtartó-passzív csoport: kevéssé érdeklődnek közéleti-politikai témák és a magyar történelem iránt, a kulturális örökséget és a megemlékezéseket sem tartják különösebben fontosnak. A nyitott-aktív és a passzív-pozitív csoport összesen a fiatalok 77%-át teszik ki. E két csoport lehet a történelemmel, kultúrával, nemzeti örökséggel kapcsolatos programok potenciális célcsoportja. A legnagyobb, passzív-pozitív csoport pozitív hozzáállásban, lelkesedésben és elméleti ismeretekben közelebb áll a nyitott-aktív csoporthoz, a szakadék inkább a harmadik csoport és e kettő között van. A fiatalok számára az újdonság, az egyediség, az interaktivitás és a pozitív téma kiemelten fontos szempontok programválasztáskor. Amennyiben ezek jellemeznek egy a magyar történelemmel, esetleg (pozitív) magyar történelmi alakkal kapcsolatos programot, nagyobb valószínűséggel vesznek részt azon az érdeklődő, ám kevésbé aktív (a passzív-pozitív csoportba tartozó) fiatalok is. A kutatási összefoglaló a teljes kutatás szerkesztett, kivonatolt változata! Készítették a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársai. Budapest, július

A három elkülönülő csoport: Nyitott-aktív csoport: mind politikai-közéleti, mind történelmi témákban tájékozottak, és kulturálisan aktívak.

Hasonló dokumentumok

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András