A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

Átírás

1 A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, május

2 Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva május 31-én. Nyíregyháza, május 2

3 TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 I. HELYZETELEMZÉS KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS INTERJÚS FELMÉRÉS DOKUMENTUMELEMZÉS II. KONCEPCIONÁLIS STRATÉGIA SWOT ELEMZÉS PROBLÉMAFA ÉS CÉLFA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM HOSSZÚ TÁVÚ CÉLRENDSZERE A STRATÉGIA PRIORITÁSAI MELLÉKLETEK A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM TAGJAINAK KIKÜLDÖTT KÉRDŐÍV INTERJÚKÉRDÉSEK A SWOT ELEMZÉS MÓDSZERTANA A STRATÉGIA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK FOLYAMATA Nyíregyháza, május 3

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nyíregyházi Civil Fórum (NyCF) 1999-ben 27 szervezettel jött létre és jelenleg több mint 215 tagja van. Ez a bíróságon nem bejegyzett, informális, pártpolitika-mentes, társadalmi-közösségi szerveződés alapvetően azzal a céllal alakult meg, hogy a Nyíregyháza város közigazgatási területén működő civil szervezetek együttműködéséhez, közös érdekérvényesítő szerepéhez keretet adjon. Az elmúlt 10 év során a Fórum nemcsak létszámában, de ismertségében és elismertségében is jelentős fejlődést ért el, ma már a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének, illetve a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által elismert civil érdekképviseleti szerveződés. Napjainkra a Fórum több mint tíz éves működési tapasztalattal elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, hogy szüksége van egy egységes, a tagság érdekeit, a további fejlődési lehetőségeket és célokat megfogalmazó stratégiára, mely tartalmazza a hosszú- és középtávú célokat, s alapul szolgál a rövidtávú feladatok kijelöléséhez. Mindezek alapján határozott úgy a Fórum Ügyvezető Testülete, hogy 2009-ben előkészíti, illetve elkezdi a Nyíregyházi Civil Fórum hosszú távú koncepciójának és középfokú stratégiai programjának összeállítását. A stratégia összeállításának első lépése a 2009 tavaszán elkészült kérdőív, mellyel a legfontosabb problémákat és ennek megfelelően a szükségleteket kívántuk feltérképezni. A következő lépés a közvetlenül érintetteknek azaz egyfelől Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzati képviselőinek és önkormányzati dolgozóinak, másfelől a Nyíregyházi Civil Fórumot reprezentáló kibővített Ügyvivői Testület tagjainak a megkeresése volt: interjú formájában válaszoltak 10-10, a nyíregyházi civil létre, illetve a Nyíregyházi Civil Fórum működésére, szerepére vonatkozó kérdésre. Mindezekkel párhuzamosan a stratégia konzisztenciájának biztosítása érdekében megtörtént a legfontosabb kapcsolódó dokumentumok, azaz a évi Kormányzati Civil Stratégiának és Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2004-ben elfogadott és 2008-ban felülvizsgált Civil Koncepciójának az elemzése. Az NyCF kibővített Ügyvivői Testülete részvételével elkészült a Fórum SWOT-analízise, majd a problémafa és a célfa összeállítása következett. Megfogalmazásra került a Fórum jövőképe, missziója, valamint prioritásainak tartalma. A most elkészült stratégia keretjellegű: az elkövetkező időszak feladata a konkrét, évekre lebontott intézkedési terv összeállítása és annak megfogalmazása, amihez természetesen elengedhetetlen mind a Fórum tagjainak aktív részvétele, mind a Fórum legfontosabb partnerének, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Képviselő-testületének, illetve Önkormányzatának partneri együttműködése. Nyíregyháza, május 4

5 I. HELYZETELEMZÉS 1.1. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A stratégia összeállításának első lépése a 2009 tavaszán elkészült kérdőív, mellyel a legfontosabb problémákat és ennek megfelelően a szükségleteket kívántuk feltérképezni. Az alábbiakban a kérdőívre beérkezett válaszokat mutatjuk be. I. A válaszadó szervezetek főbb adatai 35 civil szervezet juttatta vissza a kitöltött kérdőívet, ami rendkívül alacsony, alig 15%-os aktivitást jelez. Ezen szervezetek között éppúgy előfordul közel 40 éve bejegyzett, mint évi alapítású. A válaszadó civil szervezetek többsége (közhasznú) egyesület (25) vagy alapítvány formában működik. Tevékenységi körük rendkívül szerteágazó. Taglétszámuk ugyancsak eltérő, a néhány főtől a több ezerig terjed. Jellemző ugyanakkor, hogy csak néhány szervezet rendelkezik főállású alkalmazottal. II. Milyennek értékeli a Fórum jelenlegi működését? A kérdőív első kérdésében 18 megállapítást lehetett értékelni aszerint, hogy a válaszadók mennyire értenek, vagy nem értenek egyet azokkal. Ezek a megállapítások a Fórum jelenlegi működésére vonatkoztak. Az állítások többségével a válaszadók nagyrészt egyetértenek. Csupán 3 esetben nyilatkozta azt a Fórum tagjainak egy része, hogy egyáltalán nem vagy csak kicsit ért velük egyet: ezek közül kettő a Fórum ülésezésének gyakoriságára, míg a harmadik a Fórum önálló jogi történő bejegyzésére vonatkozik. A megkérdezettek 42%-a úgy ítéli meg, hogy a Fórum túl gyakran ülésezik, míg ugyanannyian gondolják azt, hogy a Fórum nem ülésezik elég gyakran. A Jó lenne, ha a Fórum bejegyzett civil szervezetté válna állítással a válaszadók közel egyharmada (28%) egyáltalán nem ért egyet, ugyanakkor a fennmaradó részük teljesen vagy többségében egyetért ezzel a kérdőívben megfogalmazott mondattal. Nyíregyháza, május 5

6 A többségében egyetért vagy az egyetért kategóriákat választották azoknál az állításoknál, amelyek szerint a Fórum érdekérvényesítő képessége az önkormányzat irányában megfelelő, hasonlóan a Fórum és a tagok közötti kommunikációhoz. Ugyanakkor az önkormányzat részéről történő kommunikációt a tagok több mint fele nem tartja kielégítőnek. A megkérdezettek kétharmada részben értett egyet azzal a megállapítással, miszerint az önkormányzattól a Fórum elegendő információt kap, és közel 50%-uk részben ért azzal egyet, hogy az önkormányzattól a Fórum időben megkapja a szükséges információkat. Valószínűleg az előző megállapítások helytállóságából következik az a tény, miszerint a válaszadók kétharmada úgy ítéli meg, hogy a Fórum fellépése sokszor hiábavaló. Ezt a megállapítást erősíti, hogy részben vagy teljesen egyetértenek azzal az állítással, miszerint kevés hír jelenik meg a médiában a Fórum üléseiről. Néhány kivételtől (3 szervezet) eltekintve egyetértetek azzal, hogy kevés rendezvény kötődik a Fórumhoz és hogy legyenek a Fórumnak saját rendezvényei. A szervezetek egy kivételtől eltekintve a Fórum eredményes működéséhez kisebb-nagyobb mértékben fontosnak találják a munkacsoportok tevékenységét. Ugyancsak egyetértenek azzal az állítással, mely szerint kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre a Fórum működéséhez. A válaszadók 57%-a szerint jó lenne, ha a Fórum önállóan tudna forrásokhoz jutni. Ellentmondásos a Fórum jogállásának megítélése. Egyfelől a válaszadók kétharmada szerint jó lenne, ha a Fórum önálló. bejegyzett szervezet lenne, másrészt több mint kétharmaduk (68%) kedvezőnek tartja, hogy a civil szervezetek kötöttségek nélkül lehetnek a Fórum tagjai. Az egyéb megállapítások között szerepel a felelősségtudat erősítése céljából a tagdíj bevezetése, a programok nem megfelelő összehangolása (egy időben több szervezetnek is van programja), valamint az érdekképviselet hiánya. III. Milyen területen kellene a fórumnak erőteljesebb tevékenységet folytatnia? A kérdőíven 22 témakör volt felsorolva, melyeket fontosságuk szerint értékeltek a megkérdezett szervezetek. A sport, a gazdaságfejlesztés, az útfejlesztés és a területfejlesztés témakörében a válaszadók ~10%-a elhanyagolhatónak, vagy kevéssé fontosnak találja a Fórum erőteljesebb részvételét. A többi témakör kapcsán vagy egyik civil szervezet sem nyilatkozott úgy, hogy elhanyagolható, vagy csupán témakörönként egy-egy szervezet nem tartja egyáltalán fontosnak a Fórum szerepvállalását. Nyíregyháza, május 6

7 A témakörök nagy többségét (22-ből 15-öt) a szervezetek kétharmada vagy annál is nagyobb része jelentősnek vagy nagyon fontosnak találja, ezek közül is kiemelkedik a civil szektor megerősítése, a partnerségi folyamatok generálása, majd fontossági sorrendben ezeket követi a nyíregyházi fejlesztési tervek nyilvánossága és véleményezése, a szociális szféra, a pályázatok előkészítése, a gyermekek helyzete. A tagok jelentősnek vagy nagyon fontosnak tartják, hogy a Fórum tevékenyen vegyen részt a kultúra, a fiatalok, a nők, a nagycsaládosok, a csökkent munkaképességűek, az idősek helyzetének javításában, valamint a környezet- és természetvédelem területén, illetve a fejlesztési programok társadalmasításában. Az értékelés során a megkérdezettek közel fele az infrastrukturális fejlesztésekben és a sportban történő részvétel fontosságát átlagosnak gondolja, míg az oktatásügy és az önkormányzat költségvetése témakörben megoszlanak a vélemények a fontos, a jelentős és közepes kategóriák között. A legmegosztottabb a Fórum az útfejlesztések, a gazdaságfejlesztés és a területfejlesztés témakörében, amelyek kapcsán a szerepvállalást a válaszadók ~ 10%-a elhanyagolhatónak vagy kis jelentőségűnek tartja, egyharmaduk közepesen fontosnak, míg közel 50%-uk jelentősnek vagy nagyon fontosnak ítéli. Az egyéb javaslatok alapján a Fórumnak fontos lenne a biztonság, közbiztonság kérdésével foglalkozni, közös pályázatokat készíteni országos és Európai Uniós szinten, valamint nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a civil szervezetek vezetői érdemben részt vegyenek, bevonásra kerüljenek a Fórum működésébe. IV. Egyéb információk Arra a kérdésre, hogy miért tagja a Fórumnak, a válaszadók többségben, 86%-ban az információkhoz való hozzájutást jelölték meg. Szintén fontosnak ítélték meg a kapcsolatépítést, 74%-ban került megjelölésre a tagság indokaként. A fontos ernyőszervezet szerep miatt a válaszadók kétharmada, a forrásszerzés lehetősége miatt minden negyedik válaszoló tartja fontosnak a Fórum-tagságot. A presztízskérdés alternatívát csupán 2 szervezet jelölte meg. Változatosok voltak a válaszok arra a kérdésre is, hogy a Fórum tagjai milyen közös akciók megszervezésében / lebonyolításában közreműködnének személyesen. Nyíregyháza, május 7

8 A válaszadók nagy része közös konferenciák szervezésében, lebonyolításában vállalna személyes közreműködését, 46%-uk jelölte meg ezt a területet. Szintén sokan vállalnának szerepet tanulmányutak, valamint szakmai rendezvények szervezésében (43%). Az egyedi programok (pl. majális, gyermeknap, nagycsaládosok napja) szervezésében a válaszadók kétharmada közreműködne. Minden harmadik válaszadó képzések, tréningek szervezése tekintetében nyitott. Érdekvédelmi akciók, kampányok lebonyolításában a válaszadók csupán ¼-e vállalna közreműködést. Fentieken túl négy válaszadótól érkezett egyéb javaslat a következő területekre: egészségmegőrző sport, természetjárás, tájfutás, szabadidősport; pályázatírás; író-olvasó, kulturális, sporttáborok nyári programjaiban való közreműködés, főként fiatalok részére, ezen belül is a többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli, többgyermekes szülők, állami gondozásban vagy nevelőszülőknél nevelkedő fiatatok részére 10 éves kortól 25 éves korig. A kérdőív záró momentumaként a válaszadók közül négyen tettek megjegyzést, javaslatot, ezzel is segítve a problémák feltérképezését, illetve azok megoldását: Célszerű lenne jogi személlyé tenni a Fórumot, mert tekintélyesebb lenne, pályázhatna forrásokra. A lakosság figyelmét felkeltő Civil Nap szervezése a város egy frekventált helyén, pl. Kossuth téren. Fontos a Civil Fórum működése, de erősíteni kellene a partnerségi kapcsolatokat és az együttműködést. Fontos feladat lenne a civil szervezetek közös képviselete és általános népszerűsítése, tevékenységeik és a civil élet propagálása. A könyvelőirodák céges könyvelési formára épülnek, így az egyre szaporodó civil szervezetek nehezen találnak megfelelő a civil sajátosságokra felkészült irodát. Jó lenne, ha a Fórum mint önálló szervezet felvállalná a tagszervezetek egységes könyvelését, megfelelő térítés ellenében. Előnyei: a szervezetek biztonsága, munkahelyteremtés. Egyáltalán nem érzi a válaszadó, hogy a civil szférában meglenne az őszinte összefogás a szervezetek között. A kitöltő ismeretei szerint a civil szervezetek nagy többsége önkéntesekre építhet. Nincsenek főállású munkatársak, egy-egy pályázati projekt megvalósítása is komoly koordináló munkát igényel. Talán ez is oka lehet annak, hogy akár a Fórum rendezvényein, akár a társszervezetek programjain viszonylag kevesen vesznek részt. A Fórum munkáját egyébként összességében pozitívan értékeli. Szükségesnek tartja, további sikereket kíván. Nyíregyháza, május 8

9 1.2. INTERJÚS FELMÉRÉS Az önkormányzati képviselőkkel és dolgozókkal készített interjúk értékelése A stratégiakészítés során Nyíregyháza Önkormányzatának 6 dolgozójával és a Közgyűlés 14 képviselőjével készült interjú. Arra a kérdésre, hogy a civil szféra milyen területeken tudná Nyíregyházán a lakosságot hatékonyabban mozgósítani, a válaszadók nagy többsége függetlenül attól, hogy képviselő vagy önkormányzati dolgozó a környezetvédelem, a sport, az ifjúság, a kultúra és a szociális szféra területét említették meg. Több képviselő részéről elhangzott az egészséges életmód, a közbiztonság-bűnmegelőzés, valamint az oktatás témája is. Egy-egy képviselő pedig az idősügy és a kisebbségekkel történő párbeszéd javítását illetően is fontosnak véli a lakosság mozgósítását. Az előzőeknél konkrétabb javaslatként hangzott el: a környezetvédelem kapcsán az utcák, terek, házak körüli területek lakosság közreműködésével történő takarítása, javítása, fásítása; az egészséges életmóddal kapcsolatos preventív programok szervezése; hatékonyabb tájékoztatás és felvilágosítás a bűnmegelőzés témájában; egyes programok civil szervezetek szervezésben történő megvalósítása (pl. táboroztatás). Az egyik önkormányzati vezető megjegyezte, hogy mindezekhez elengedhetetlen a szemléletmód megváltozása. Minden terület hatékonyabban működne, ha a civil szervezetek és a lakosság is aktívabban közreműködne, véleményt nyilvánítana, hozzájárulva ezzel egy érdemibb munkához. A képviselők ötöde és a dolgozók kétharmada a civilek és az önkormányzat eredményesebb együttműködésének legfőbb akadályaként a pénzhiányt, az anyagi források hiányát, az anyagi függőséget nevezte meg. A civilek anyagilag függnek az önkormányzatoktól, nincs elég támogatási lehetőség hangzott el egy képviselőtől. Az egyik önkormányzati vezető szerint a civil szervezetek tagjai nem a tehetősebb emberekből tevődnek össze, nem tudják finanszírozni a működésüket, ezt az önkormányzattól várják, kiszolgáltatottak. Elsősorban a képviselők válaszai alapján szintén problémaként jelentkezett a partnerség hiánya: az önkormányzatnak több időt kellene a civilekre fordítani, érdemben nem veszi figyelembe a civileket, a bürokráciát kellene mérsékelni, a központi rendelkezések nem jók a civilek nem ismerik a hivatal működését. Nyíregyháza, május 9

10 A partnerséghez szorosan kapcsolódva másik akadályozó tényezőként az információhiány került megnevezésre a képviselők részéről: az információk nem jutnak el a civil szférához, nem tudják elmondani véleményüket, sokszor nem tudják a dolgok súlyát felmérni, az információáramlásnak szélesebb körűnek kellene lennie. Az említett megjegyzésekkel ellentétben az egyik önkormányzati vezető megítélése szerint a civil szervezeteknek minden információ adott, melyek ismeretében több kidolgozott anyagot kellene letenni az asztalra, több konkrét javaslatot, megoldási lehetőséget kellene adniuk. A képviselők álláspontja megoszlik annak tekintetében, hogy a fentiekben megnevezett gátló tényezők az önkormányzat működéséből vagy a civilek aktivitásának hiányából adódnak. A képviselők ötöde szerint nincsen semmilyen probléma az együttműködés tekintetében, aki akar együttműködni, az tud is. Két képviselőtől hangzott el problémaként az átpolitizált közélet, és egy önkormányzati dolgozótól a tárgyi és személyi feltételek hiánya. A megkérdezettek fele (8 képviselő, 2 dolgozó) a nyíregyházi civil szervezetek legjelentősebb gyengeségének a szervezetlenséget és a partnerség hiányát említette meg: egymással kellene sokkal jobb kapcsolatot teremteniük, lehetne jobb a szakmai összefogás, párhuzamosan működnek, nem egymás ellen kell dolgozni, hanem egymás mellett. A képviselők harmada és az önkormányzati dolgozók kétharmada szerint a civil szervezetek gyengeségének legfőbb oka a pénzhiány. Problémaként hangzott el továbbá a tömegbázis, az érdekérvényesítési képesség, a társadalmi folyamatokban történő aktív szerepvállalás és véleménynyilvánítás hiánya. A megkérdezettek többsége a fentiekben felsorolt problémák orvoslását várja a Nyíregyházi Civil Fórum munkájától: kölcsönös és rendszeres tájékoztatás, aktívabb szerepvállalás a döntések előkészítésében és végrehajtásában, szélesebb társadalmi réteg képviselete, hatékonyabb összefogás. Meglepő módon a képviselők harmada a kérdésre azt válaszolta, hogy nem ismeri a Fórum munkáját. Egyetlen képviselő válaszolta azt, hogy megítélése szerint jól működik a Nyíregyházi Civil Fórum. Ugyancsak a képviselők körében válaszolták többen, hogy fontos lenne a civil szervezeteknek pártsemlegesnek maradniuk, az igazi civil társadalom képviselője legyen, ne jelenjen meg a politikában. Arra a kérdésre, hogy milyennek tartják az önkormányzat és a civil szféra kapcsolatát más megyeszékhellyel összehasonlítva, a képviselők majdnem fele, az önkormányzati dolgozók csaknem egésze nem tudta megítélni, túlnyomó részt a nem tudom válasz hangzott el. A többi megkérdezett közül az önkormányzati dolgozók erősebbnek, a képviselők egyik fele erősebbnek, másik részük ugyanolyannak ítélte meg az önkormányzat és a civil szféra kapcsolatát más megyékhez viszonyítva. Nyíregyháza, május 10

11 A civil kerekasztal működését illetően már jelentősen eltértek az önkormányzati dolgozók és a képviselők válaszai. Amíg a képviselők fele feleslegesnek találja a kerekasztal működtetését és meglátásuk szerint elég a Civil Fórum, másik részük egyértelműen érdemesnek véli a kerekasztal létrehozását. Az önkormányzati dolgozók csaknem egésze szerint nem kell a Civil Fórum mellett kerekasztal létrehozása. Mindkét csoportból egy-egy képviselő gondolja úgy, hogy ez a civilek ügye. A Civil Fórum bizottságokban történő képviseletét illetően is megoszlanak a vélemények a megkérdezettek között. A képviselők majdnem fele szerint hozzászólásaikkal jelen vannak a civilek, jó, hogy ott vannak, szükséges, hogy ott legyenek, mindig elmondják véleményüket, megfelelő a munkájuk, másik részük szerint nem érzékelhető a jelenlétük, lehetne hatékonyabb a munkájuk. Többen hangoztatták, hogy a civil képviselők munkájának megítélése sok esetben egyénfüggő. Az önkormányzati dolgozók nagyobb része pozitívnak találja a civilek jelenlétét és munkáját, kisebb részük (2 fő) nem találta hangsúlyosnak jelenlétüket. A megkérdezett képviselők kétharmada, és egy kivétellel az önkormányzati dolgozók egésze igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Közgyűlés tagjainak többsége tud-e a Nyíregyházi Civil Fórum működéséről? A képviselők fennmaradó része nem vagy nem tudom választ adott. Arra a kérdésre, hogy a Közgyűlés tagjainak többsége ismeri-e a Nyíregyházi Civil Fórum vezetőit, a képviselők fele igennel válaszolt, másik fele a nem vagy a nem tudom választ adta, míg az önkormányzati dolgozóktól hasonlóan az előző kérdéshez csaknem egyöntetűen az igen válasz hangzott el. A megkérdezettek szinte egyöntetűen szükségesnek tartják a Nyíregyházi Civil Fórummal való intenzívebb kapcsolattartás. Csupán egy képviselő véleménye szerint nem szükséges, és egy önkormányzati dolgozó válaszolta a kérdésre, hogy nem tudom, teljesen a civileken múlik A Nyíregyházi Civil Fórum tagjaival készített interjúk értékelése A civil szervezetek képviselőivel történő interjúk során a Nyíregyházi Civil Fórum 8 tagszervezetének egy-egy képviselője, elsősorban a kibővített Ügyvivői Testület tagjai kerültek megkeresésre. Az interjúalanyok válaszai kérdésenként kerültek értékelésre. Az interjú önkéntes volt, ezért a megkérdezettek egy része csak részben felelt a kérdésekre. Bár valamennyi megkérdezettnek ugyanarra a kérdéssorra kellett felelni, ennek ellenére néhány kivételtől eltekintve az interjúalanyok válaszai érdekes módon nagy szórást mutatnak. Nyíregyháza, május 11

12 Azt a kérdést, hogy a civil szféra milyen területeken tudná Nyíregyházán a lakosságot hatékonyabban mozgósítani, a válaszok különböző szemszögből világítják meg: a válaszolók egy része általános, egész társadalmat érintő témákat fogalmazott meg (szociális, kulturális szféra; hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősége; emberi és állampolgári jogok védelme; egészségügy; környezetvédelem; állatvédelem), míg mások helyi/térségi szintre igyekeztek vonatkoztatni a kérdést (városkép, városfejlesztés, szabadidős programok, városi beruházások véleményezése). Született olyan válasz is, mely szerint elsősorban tudatformálásra lenne szükség, mert a lakosságot legtöbbször csak a közbotrányos események érdeklik. Ön szerint melyek a legjelentősebb gátjai/akadályozó tényezői a civilek és a Nyíregyházi Önkormányzat (eredményesebb) együttműködésének? talán ez volt az egyetlen kérdés, amelyre a válaszadók többsége hasonló megfogalmazásban, de ugyanúgy felelt. A megkérdezettek szerint nincs igazán komoly szándék az önkormányzat részéről az együttműködésre ; az önkormányzat nem tekinti partnernek a civileket. Természetesen a problémák nem csupán az önkormányzat részéről merültek fel, az is megfogalmazódott, hogy a Fórum sem tett le még olyan komplex javaslatot az asztalra, aminek alapján számon kérhető együttműködési megállapodást lehetne előkészíteni, szabályozatlan az állami és önkormányzati feladatok átvállalásának gyakorlata, és mindezeken túl kevés a jól működő civil szervezetek száma a térségben.. Ugyanakkor volt olyan válasz miszerint az ügyek pártpolitikai besorolása folytán az őszinte véleménynyilvánítás ritka, mely akadályozza a közös munkát. A nyíregyházi civil szervezetek szakmai felkészültségének erősítése tekintetében a többség szerint fontos lenne a PR tevékenység, a partnerség együttműködés, a kommunikáció, a tolerancia, a forrásteremtés területének erősítése; egyesek emellett az önszerveződés, a hálózatépítés, a humánerőforrás gazdálkodás, a szervezet- és működésfejlesztés témákat emelték ki. A válaszadók különbözőbb technikákat javasoltak a civil nyilvánosság erősítésére, úgymint: nyilvános megjelenés minél több fórumon, felületen, kommunikációs szakember közreműködése, ingyenes civil újság, saját arculat kialakítása pályázati támogatásból, szakmai fórumok, közvetlen párbeszéd, civil kiállítás, a helyi médiákban közhasznú civil félórák, kommunikációs stratégia kidolgozása. A válaszadók feleleteik alapján két fontos területet jelöltek meg a partnerségben rejlő problémák okaira vonatkozóan. Egy részük szerint az önző szemlélet, a bizalmatlanság, a beszűkültség; mások szerint a szükséges humánerőforrás és tapasztalathiány jelenti a legfőbb akadályát annak, hogy a civil szervezetek horizontális és térségi szinten sem használják ki a partnerségben rejlő lehetőségeket. Nyíregyháza, május 12

13 Két megkérdezettől eltekintve valamennyien meg tudtak fogalmazni olyan közös értékeket, amelyek a nyíregyházi civil társadalom egészére érvényesek. A válaszadók egy része a helyi civil társadalom működőképességében, sokféleségében látja az értéket, de megfogalmazásra került a lokálpatriotizmus, az elkötelezettség és az elhivatottság is. A megkérdezettek mindegyike válaszolt a civil szervezetek legfőbb gyengeségeit érintő kérdésre. A feleletek között többször megfogalmazódtak az anyagi-likviditási problémák, valamint a partnerség, együttműködés területén fellelhető hiányosságok: Féltik a megszerzett tudást és információt, ezért nincs együttműködés... Volt, aki a tervszerű működés hiányát nevezte meg a legjelentősebb problémaként: nincsenek stratégiák, nincs jövőkép, más szerint nincs múltja a civil mozgalomnak Magyarországon. Mindezeken túl megfogalmazódott a kicsi érdekérvényesítő képesség és a valódi függetlenség hiánya, valamint a rossz marketing. A fórum-tagok érdektelenségének okaira utaló kérdés kapcsán a válaszadók a legkülönbözőbb feleleteket adták. Az általános társadalmi érdektelenség és a nincsenek a közösségi munkára szocializálva alternatívák mellett megfogalmazódott a motivációhiány, a fórum jelentőségének félreértelmezése, a nem hatékony kommunikáció és a rendezvényterv/programterv hiánya, illetve a humánerőforrás hiányára visszavezethető érdektelenség. A megkérdezettek többségénél a fórummal szembeni elvárások leginkább egy tudatosabb, átláthatóbb működést fogalmaznak meg: Újuljon meg akár struktúrájában, akár koncepciójában. Legyen egységes felfogás a fórum küldetéséről, céljairól, legyen számon kérhetőség: nyilvános együttműködési megállapodás az önkormányzattal, programterv. Emellett az elvárások között szerepelt a szakmaiság, a függetlenség, a demokratikusság és a jobb kommunikáció. A válaszadók többsége szerint az önkormányzat és a civil szféra kapcsolata megfelelőnek vagy az átlagosnál jobbnak ítélhető meg Nyíregyházán más megyeszékhelyekkel összehasonlítva: nem jobb, nem rosszabb, mint Magyarországon általában, erősebb, már célzottan megjelenik egy-egy döntés kapcsán a civil szervezetek helye, szerepe. Némelyik feleletben ugyanakkor megfogalmazódik az elégedetlenség: az átlagosnál erősebb, de nem elégséges, erősebb, viszont ennek ellenére gyenge az érdekérvényesítő képesség. Nyíregyháza, május 13

14 1.3. DOKUMENTUMELEMZÉS A Magyar Köztársaság Kormánya elkészítette civil stratégiáját és elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvényt, valamint annak végrehajtásáról szóló 160/2003. Kormányrendeletet. A kormányprogram civil kérdésekkel foglalkozó fejezete Az autonóm civil társadalmat partnernek tekintő állam címet viseli. E cím két nagyon fajsúlyos fogalmat hordoz magában, mégpedig az autonómiát és a partnerséget. Az autonómiával egyértelműen kifejezésre jut a civil társadalom önállóságának és függetlenségének tiszteletben tartása. A partneri viszony pedig csak egyenrangú felek között létezik, ahol nincs alá-fölé rendeltség, a kormánynak együttműködő civilekre van szüksége. A Kormány elengedhetetlen feltételnek tartja a civil szervezetek, illetve azok képviselői véleményének megismerését, és hasznosítását. A civil társadalmi párbeszéd nemcsak országos szinten törekvés és elvárás, hanem a szaktárcák, a megyék, és az önkormányzatok területén is. A kormányzati civil program után elkészültek az egyes ágazati/minisztériumi együttműködési koncepciók, ágazati civil stratégiák is. Emellett az önkormányzatok is felismerték, hogy a működő civil demokráciában a civil szervezetek egy időben töltik be a társadalmi kontroll szerepét, valamint kezdeményezői azoknak a törekvéseknek, amelyek érvényre juttatják az azonos érdeklődésű és érdekű emberek, embercsoportok közösséget szolgáló szándékait. I. KORMÁNYZATI CIVIL STRATÉGIA A 2002-ben elkészített Kormányzati Civil Stratégia a következő fejlesztési elemeket, irányvonalakat határozza meg: 1. Átláthatóvá, konzisztenssé és egyszerűbbé tenni a civil szervezetek működését, gazdálkodását meghatározó jogszabályokat, és ennek érdekében szükséges törvényjavaslatokat megfogalmazni. 2. A civil szervezetek részére biztosított források nagyságrendjének növelése. Ezzel egyidejűleg a kormányzat biztosítja és számon kéri a közpénzek pályázhatóságának, odaítélésének és felhasználásának nyilvánosságát. 3. A civil szervezetek részesei és aktív közreműködői lesznek az ország jövőjét meghatározó stratégiai kérdések eldöntésének. Nyíregyháza, május 14

15 4. A központi költségvetés forrásaiból pályázati támogatást elnyerő civil szervezetek egységes nyilvántartása lehetőséget teremthet a párhuzamos finanszírozások kizárására, illetve a társfinanszírozási rendszer fejlesztésére és nyomon követésére, a finanszírozási mechanizmus aránytalanságainak, hiányainak, területi következetlenségeinek, ágazati eltéréseinek feltárására. Távlati cél a köztartozások nyilvántartásának egyszerűbbé tétele, a támogathatósági igazolások bürokratizmusának csökkentése. 5. A szektor komoly erőforrása lehet a magánadományozás és az önkéntesség. Stratégiai cél, hogy a magánszemélyek növekvő mértékben járuljanak hozzá a civil szervezetek forrásaihoz. 6. A szektor feltételrendszerét kialakító, annak érdekeit szolgáló jogszabályok, intézkedések a civil szervezetek közreműködésével és javaslataival készüljenek el. Mind kormányzati, mind szakminisztériumi szinten szükséges megteremteni azokat az együttműködési mechanizmusokat és kommunikációs csatornákat, amelyek az interaktív kapcsolattartást biztosítják. 7. Miután a civil szervezetek eltérő nagyságrendben ugyan az élet minden területén jelen vannak (oktatás, kultúra, egészségügyi és szociális ellátás, környezetvédelem, közbiztonság, sport, településfejlesztés, fogyasztóvédelem, emberi jogok védelme stb.), a szektort érintő jogszabályokon kívül természetes módon kapcsolódnak a nyitott jogalkotás teljes folyamatába. A megalkotásra kerülő lobbytörvény és érdekképviseleti törvény külön fejezetben foglalkozzon a civil szervezetek lehetőségeivel. 8. A humánerőforrás fejlesztése a civil szektorban. A felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt lehetséges és szükséges a civil társadalmi és nonprofit szakmai ismeretek oktatása akkreditált, illetve OKJ-s képzési keretek között. A szféra iránt érdeklődő jövendő diplomások részére célszerű az ösztöndíjak és külföldi tanulmányutak lehetőségének bővítése, ugyanakkor nem lehet stratégiai cél önálló nonprofit szakok indítása. 9. A civil szervezetek, mint a kormányzati informatika érdemi és sokoldalú felhasználói az információs társadalom kialakításában a kormányzat komoly partnerei lehetnek. A Teleházak, a Civil Szolgáltató Központok, a civil informatikai kezdeményezések a helyi civil közösségek legfontosabb információs bázisai, amelyek az interaktív információcsere, az elektronikus ügyintézés megteremtői és folytatói is lehetnek. E tevékenységre alkalmasak a közművelődés intézményei, valamint a vállalkozási formában működő informatikai bázisok is. A kormányzat stratégiai célja és elemi érdeke is ezen szervezetek helyzetbe hozása, az objektív feltételek kialakításában való közreműködés. Nyíregyháza, május 15

16 10. A megyeszékhelyek után a fővárosban is jöjjön létre a Budapesti Régió Civil Szolgáltató Központja. 11. A kormány a társadalomban így a civil szektorban is lezajló folyamatok valós értékelésekor nem nélkülözheti a statisztikai adatszolgáltatást és a kutatásokat, beleértve a közzétételt és a hozzáférést. A szektor általános tendenciáinak érzékelésén túl különösen fontos azon specifikus kutatások ösztönzése és támogatása, amelyek a közszolgáltatások átvételének hatását, az uniós csatlakozás következményeit, az önkéntességet, a társadalom demokratizálódását és ezekben a civil szerepvállalást elemzik. 12. A kormány és a civil szektor közötti partneri viszony szükségessé teszi a szektor legitim képviseletét, amelynek kialakítása a civil társadalom belügye. A kormányzat alapvető stratégiai érdeke az, hogy ennek autonóm kialakításához megadja az igényelt támogatást. Az eddigi sikertelen próbálkozások, a jelen helyzetben zajló szenvedélyes viták nagyfokú tapintatot és önkorlátozást igényelnek, ugyanakkor a legitim civil képviselet megoldatlansága vagy hosszadalmas elhúzódása a szektornak sem érdeke. 13. A kormány és a majdani civil képviselet a szektor szakértőinek bevonásával megvizsgálja egy civil köztestület létrehozásának társadalmi szükségességét és törvényi feltételeit. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2006-ban bocsátotta vitára A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei című dokumentumot, mely kimondja, hogy a civil szervezetek a társadalmi integráció, a kohézió, az emberi szolidaritás, az öntevékenység és társadalmi felelősségvállalás hatékony műhelyei. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének alapelve, hogy a kormány a társadalom előtt álló célok megvalósításában, a közjó szolgálatában tiszteletben tartva a civil szféra függetlenségét partnerének tekinti a civil szektort. Nélkülözhetetlennek tartja a kormányzati és helyi hatalom feletti civil ellenőrzést, az állami önkormányzati, a piaci és civil szervezetek közötti munkamegosztást és együttműködést, valamint azt, hogy a szektor szolgáltatást végző szervezetei hatékonyan részt tudjanak venni a közfeladatok ellátásában. A kormány a civil szféra tagoltságát, sokszínűségét elismerve, a szolgáltató, az adománygyűjtő és osztó karitatív, valamint az érdekképviseleti szervezetekkel és azok szövetségeivel kívánja a kapcsolatait elmélyíteni, kiemelt figyelmet fordítva a következő területekre: 1) a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése, 2) a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása, 3) a civil szervezetek hatékony működésének elősegítése, 4) az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése, 5) az állami és önkormányzati közfeladat ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése. Nyíregyháza, május 16

17 II. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CIVIL KONCEPCIÓJA (2004; 2008) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata alapvetően az alábbi feladatok megvalósításában támogatja a városban működő civil szervezeteket: a meglévő szolgáltatásrendszerek fejlesztése, a jelentkező új feladatok megoldása, az innovatív, kísérleti programok megvalósítása, az érdekképviseleti feladatok ellátása; a mindennapi problémák megismerése, a lakosság egyes csoportjai élethelyzetében bekövetkezett változások jelzése, az érintett emberek, csoportok véleményének, javaslatainak közvetítése; a társadalmi hátrányok és krízishelyzetek mérséklése, a szervezetek és a lakosság közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése; önkormányzati feladatok átadása különösen azokon a területeken, ahol nem épült ki vagy hiányos az önkormányzati szolgáltatások hálózata; a szakmapolitikai döntések előkészítése, a koncepciók, jogszabályok véleményezése, a szakmai programok támogatása és a döntések hatásainak követése. Mindemellett az önkormányzat kiemelten támogatja azokat a szervezeteket, amelyek tevékenységükhöz külső, elsősorban Európai Uniós forrásokat tudnak bevonni úgy, hogy ezzel bővítik szolgáltatásaikat, szélesítik az ellátottak körét. Támogatja továbbá az önkéntes munka feltételeinek kialakítását vállaló szervezeteket. Mindezek alapján az önkormányzat eredményességét fokozhatja, ha a civil társadalom szervezeteivel való együttműködés és kapcsolat irányelveit, szabályait, valamint az együttműködés fejlesztésére alkalmazott eszközrendszer jellemzőit egy civil koncepció dokumentálja, foglalja össze. Ennek érdekében Nyíregyháza Város 2004-ben elkészítette a Civil Koncepciót, amelynek irányelvei keretet teremtenek a civil szervezetekkel való hatékony, tudatos és sokszínű együttműködésnek. A koncepcióban megfogalmazott célok: a) Fő célok - a civil társadalom fejlesztése a városban / professzionalizálódás; - a lakosság életminőségének javítása; - a város versenyképességének javítása; - a társadalmi párbeszéd, a közvetlen demokrácia kiszélesítése; - a társadalmi munkamegosztás és együttműködés kiteljesítése. Nyíregyháza, május 17

18 b) Vertikális célok - a szervezetek működésének stabilizálása, a hatékonyabb működés elősegítése (a Civil Szolgáltató Központ működési feltételeinek javítása, képzések szervezése); - a szervezetek bevonása a közfeladatok ellátásába (közös szükséglet-feltárás, szerződés kiajánlás, közös pályázati részvétel); - a szervezetek egymás közötti együttműködésének erősítése (információáramlás, rendezvények, programok, nyilvánosság); - az önkormányzat és a civil szektor kapcsolatainak intézményesítése (bevonás a döntéselőkészítő munkába). c) Horizontális célok - környezetvédelmi, városfejlesztési feladatok (természetvédelem, hulladékgazdálkodás, vízkészlet-védelem); - a szociális terület fejlesztése; - a kulturális szabadidős szolgáltatások fejlesztése (alkohol- és drogmentes szórakozóhelyek, ifjúsági közélet-fejlesztés, az adományozó kultúra fejlesztése); - egészségmegőrzés, a fogyatékos rehabilitáció fejlesztése, valamint a szabadidősporttevékenység fejlesztése); - az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos feladatok; - a társadalmi kirekesztődés megakadályozásával kapcsolatos fejlesztések. A stratégiakészítés kapcsán megkérdezett civil szervezetek, valamint az önkormányzat képviselőinek, dolgozóinak válaszai alapján a Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2004-ben elkészített és 2008-ban felülvizsgált Civil Koncepciója még napjainkban is helytálló, azaz mind a feladatok, mind a vertikális és horizontális célok tekintetében a helyi civil szervezetek által is megfogalmazott problémákat, szükségleteket kívánja megoldani, kielégíteni. Ugyanakkor mindenképpen szükséges megjegyezni, hogy bár a civil szféra eredményesebb működésére és az önkormányzattal történő szorosabb együttműködésére irányuló törekvések már több mint fél évtizede megfogalmazásra kerültek, sajnos néhány kivételtől eltekintve még manapság is aktuálisak, a megvalósításukhoz szükséges valóban hatékony intézkedések továbbra is váratnak magukra. Nyíregyháza, május 18

19 II. KONCEPCIONÁLIS STRATÉGIA 2.1. SWOT ELEMZÉS Erősségek 1. A Fórum nagysága (sok tagja van). A nyíregyházi civil szervezetek ¼-e tagja a Fórumnak. 2. Legális, élő kapcsolata van a Nyíregyházi Önkormányzattal. 3. A tagság tevékenységi köre sokszínű, s ebből fakadóan szerteágazó a kapcsolatrendszere. 4. A Fórum tevékenysége tagjainak sokszínűségéből, aktivitásából is adódóan széleskörű, lefedi a várost. 5. A Fórum működése kreatív és rugalmas (nincsenek merev szabályok), mivel a Fórum nyitott, nem formalizált szervezet. 6. A Fórum tagságáról jó, friss adatbázis áll rendelkezésre. 7. A Fórum működésére jellemző a rendszeresség. 8. A Fórum 9 éve folyamatosan működik, így stabil szerveződésnek tekinthető. 9. A Fórum működtetéséhez (beleértve az adminisztrációs teendőket) stabil háttérszervezet áll rendelkezésre. 10. A Fórum tagjai között kiépített és működő kommunikációs rendszer él. 11. A Fórum fenntartásához bizonyos stabil pénzügyi háttér rendelkezésre áll (anyagilag az önkormányzat támogatja). 12. A Fórum működése politikamentes. Gyengeségek 1. A Fórum nem eléggé ismert, tevékenységének kommunikálása, PR-ja gyenge. 2. A Fórum tagjai közti információáramlás egyirányú, hiányzik a visszacsatolás. 3. Gyakori a tagok passzivitása, esetleges az érdeklődés egymás és a Fórum programjai iránt. Kevés az aktív szervezet. 4. Nincs vagy kevés az együttműködés a tagság között, ami még az azonos tevékenységű szervezetekre is igaz. 5. Gyenge, illetve korlátozott a Fórum érdekérvényesítési képessége. 6. A Fórum tagjainak a Fórummal szembeni elvárásai egysíkúak (információ- és pénzszerzés). 7. Mivel a Fórum nem bejegyzett szervezet, alacsony a forrásszerző képessége. 8. A Fórumnak nincs saját bevétele, a működéséhez kevés forrás áll rendelkezésre. 9. A Fórum működése csak két pilléren alapul (önkormányzati támogatás, ill. az ENYFT adminisztrációs tevékenysége), ebből adódóan kiszolgáltatott. 10. Nem működnek a munkacsoportok. 11. A Fórum nem tagja magasabb szintű (pl. országos) szervezeteknek. 12. Kevéssé kihasználtak az önkéntesek által nyújtott lehetőségek. Nyíregyháza, május 19

20 Lehetőségek 1. Az önkormányzati elfogadottság erősödik (az önkormányzat hozzáállása a civil szervezetekhez javul, ami több anyagi támogatásban és információban is megnyilvánul). 2. A civil szervezetek ismertsége a lakosság körében nő. 3. A civil szervezetek társadalmi elismertsége nő. 4. Nyíregyháza város médiacentrum szerepe erősödik. 5. A civil szervezetek közti együttműködés növekszik. 6. Az EU-s forráslehetőségek növekednek a civil szervezetek programjainak megvalósítására. 7. Több EU-s és hazai forrás lesz a civil szervezetek közötti együttműködés, partnerség növeléséhez. 8. Javul a városban meglévő, jelenleg szabad lehetőségek kihasználása. 9. Kedvezően alakul a jogszabályi háttér. Veszélyek 1. A lakosság érdektelensége növekszik (pl. 1%- ok felajánlása, adományok, programokon való részvétel). 2. A civil szervezetek társadalmi megítélése romlik. 3. Az adótörvények kedvezőtlenül változnak. 4. Az NCA megszűnik / szerepe csökken. 5. A tagszervezetek anyagilag ellehetetlenülnek. 6. Az önkormányzat költségvetése olyan nagy mértékben csökken, hogy az a civil szervezetek támogatásának csökkenését eredményezi. 7. A helyi aktuálpolitika negatívan áll a civil szervezetekhez. 8. A civil szféra politikailag megosztottá válik. 9. Hiányzik az utánpótlás. Nyíregyháza, május 20

21 2.2. PROBLÉMAFA ÉS CÉLFA A Nyíregyházi Civil Fórum stratégiája Nyíregyházi Civil Fórum Problémafa * A Nyíregyházi Civil Fórum szerepe a nyíregyházi civil szervezetek képviseletében és összefogásában nem megfelelő mértékű. Nem megfelelő aktivitás Nem megfelelő belső és külső kommunikáció Együttműködési problémák Működési hiányosságok (Érdek)képviseleti problémák Gyakori a tagok passzivitása A Fórum tevékenységének kommunikálása, PR-ja gyenge Nincs vagy kevés az együttműködés a tagság között A Fórumnak nincs saját bevétele Gyenge, ill. korlátozott a Fórum érdekérvényesítési képessége Kevés az aktív szervezet A Fórum nem eléggé ismert Nincs vagy kevés az együttműködés még az azonos tevékenységű szervezetek esetében is A Fórum működése csak két pilléren alapul (önkormányzati támogatás, ENYFT adminisztrációs tevékenysége) Nem tudja mindig hitelesen képviselni Nyíregyháza civil szervezeteinek érdekeit Nem tudja mindig hatékonyan képviselni Nyíregyháza civil szervezeteinek érdekeit Esetleges az érdeklődés egymás és a Fórum programjai iránt Nincs bevezetett arculata A Fórum tagjai közötti információáramlás nem megfelelő A Fórum működéséhez kevés forrás áll rendelkezésre A Fórum nem tölt be meghatározó szerepet a nyíregyházi helyi közéletben Nem működnek a munkacsoportok Időnként az a vád éri, hogy a tevékenységét nem a napi pártpolitikától függetlenül végzi A NYCF-nek alig van kapcsolata máshol működő civil fórummal Alacsony a Fórum forrásszerző képessége A Fórum tagjainak a Fórummal szembeni elvárásai egysíkúak (információ és pénzszerzés) Kevéssé kihasználtak az önkéntesek által nyújtott lehetőségek A Fórum nem képes a rendszeres szakmai megújulásra A Fórum nem tagja magasabb szintű (pl.: országos) szervezeteknek A civil szféra presztízse alacsony * A Nyíregyházi Civil Fórum kibővített Ügyvivői Testületének november 10-én tartott műhelytalálkozója alapján. Nyíregyháza, május 21

22 Nyíregyházi Civil Fórum Célfa * Hosszú távú cél: A Nyíregyházi Civil Fórum szerepének növelése a nyíregyházi civil szervezetek képviseletében és összefogásában. Fejlesztési prioritások: Az aktivitás növelése A belső és külső kommunikáció erősítése A partnerség növelése A működőképesség javítása Az (érdek)képviselet javítása Stratégiai célok: A társadalmi részvétel fokozása A civil nyilvánosság erősítése A civil szervezetek kapcsolatrendszerének kiterjesztése A Fórum működési feltételeinek javítása A civil lobbyerő növelése A civil aktivitás és a lakossági igények harmonizálása A hatékony kommunikációs technikák alkalmazásának növelése A horizontális és térségi együttműködés javítása A Fórum működési bizonytalanságának csökkentése A civil szektor helyi társadalmi szerepének növelése A civil munka presztízsének növelése A civil szerepvállalások következetes publikálása A partnerségben rejlő lehetőségek jobb kihasználása A Fórum forrásteremtő képességének növelése A civil szervezetek szakmai felkészültségének növelése A civil hagyományok, értékek erősítése A civil értékek harmonizálása A civil szervezetek fejlődésének elősegítése A civil vezetői munka hatékonyságának növelése * A Nyíregyházi Civil Fórum kibővített Ügyvivői Testületének november 10-én tartott műhelytalálkozója alapján. Nyíregyháza, május 22

23 2.3. A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM HOSSZÚ TÁVÚ CÉLRENDSZERE Jövőkép * 2014-ben a Nyíregyházi Civil Fórum olyan szerveződés lesz, mely - hitelesen és hatékonyan képviseli Nyíregyháza civil szervezeteinek érdekeit; - szakmailag önálló, tevékenységét továbbra is a napi pártpolitikától függetlenül végzi; - tevékenysége átlátható, nyilvános, transzparens; - tagjai aktívak, egymást segítik; - sok civil önkéntes segítővel működik; - képes a rendszeres szakmai megújulásra; - a döntések előkészítése, végrehajtása és kontrollja folyamán valódi partnere Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Misszió A Nyíregyházi Civil Fórum olyan aktívan és nyilvánosan működő stabil szerveződéssé váljon, mely Nyíregyháza civil szervezeteit hitelesen és hatékonyan, önállóságának megőrzésével, kellő és megújult szakmaisággal képviseli és a döntések előkészítése, végrehajtása és kontrollja folyamán valódi partnere Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hosszú távú cél A Nyíregyházi Civil Fórum szerepének növelése a nyíregyházi civil szervezetek képviseletében és összefogásában Fejlesztési prioritások I. Az aktivitás növelése II. A belső és külső kommunikáció erősítése III. A partnerség növelése IV. A működőképesség javítása V. A(z érdek)képviselet javítása * A kibővített Nyíregyházi Civil Fórum Ügyvivői Testületének szeptemberi 1-jén tartott műhelytalálkozója alapján. Nyíregyháza, május 23

24 2.4. A STRATÉGIA PRIORITÁSAI Fejlesztési prioritás: Stratégiai célok: Indoklás (problémák és szükségletek): Javasolt intézkedések: A megvalósításban közreműködők köre: Indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: I. Az aktivitás növelése I/1. A társadalmi részvétel fokozása I/2. A civil aktivitás és a lakossági igények harmonizálása I/3. A civil munka presztízsének növelése I/4. A civil hagyományok, értékek erősítése Problémák - Gyakori a tagok passzivitása - Kevés az aktív szervezet - Esetleges az érdeklődés egymás és a Fórum programjai iránt - Nem működnek a munkacsoportok - Kevéssé kihasználtak az önkéntesek által nyújtott lehetőségek Szükségletek - A passzivitás és érdektelenség okainak feltárása - A munkacsoportok funkciójának, tevékenységének újragondolása - A társadalmi szükségletek feltérképezése - Az önkéntesek foglalkoztatásához szükséges tárgyi, szakmai feltételek megteremtése - Felmérés készítése a fórum tagjai körében a passzivitás és az érdektelenség okainak feltárására vonatkozóan - Hagyományteremtő rendezvények szervezése a civil értékek erősítése, a társadalmi részvétel és a civil aktivitás fokozása céljából - Díjak létrehozása a civil munka presztízsének növelése és a civilek mozgósítása érdekében - A civil munka jelentőségének megismertetése, az önkéntesség népszerűsítése a helyi médián keresztül - A városi bizottsági ülések nyilvánosságának tudatosítása a Fórum tagjai felé / kihelyezett bizottsági ülések tartásának kezdeményezése Az NyCF tagjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nyíregyháza MJV) Helyi média A rendezvényeken résztvevők száma A díjazottak száma A média-megjelenések száma A városi bizottsági üléseken a civil megjelenések száma Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Nyíregyháza MJV költségvetése A Fórum tagjainak önereje / önkéntes munka Nyíregyháza, május 24

25 Fejlesztési prioritás: Stratégiai célok: Indoklás (problémák és szükségletek): Javasolt intézkedések: A megvalósításban közreműködők köre: Indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: II. A belső és külső kommunikáció erősítése II/1. A civil nyilvánosság erősítése II/2. A hatékony kommunikációs technikák alkalmazásának növelése II/3. A civil szerepvállalások következetes publikálása Problémák - A Fórum tevékenységének kommunikálása, PR-ja gyenge - A Fórum nem eléggé ismert - Nincs bevezetett arculata - Időnként az a vád éri, hogy a tevékenységét nem a napi pártpolitikától függetlenül végzi Szükségletek - Anyagi, tárgyi, humán feltételek megteremtése - A civil szerepvállalás körének meghatározása - A nyilvánossággal történő kapcsolat, kommunikáció módjának koncepcionális kidolgozása - Az NYCF-hez tartozás megjelenítése az NYCF logójának feltüntetésével a tagszervezetek honlapján - A Fórum megjelenítése link formájában Nyíregyháza város honlapján az aktualitások, fontosabb információk közzétételére - Civil faliújság kialakítása a Városházán - Időszakonként megjelenő civil rovat létrehozása a megyei sajtóban és a Civil Hírnökben - Civilekkel és civileknek készített, időszakonként sugárzott műsor a helyi vagy a megyei televízióban Az NyCF tagjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi média Azon tagszervezetek száma, akik használják a Fórum logóját honlapjukon / egyéb dokumentumaikon A város honlapján való megjelenés gyakorisága A média-megjelenések száma NCA Nyíregyháza MJV költségvetése A Fórum tagjainak önereje / önkéntes munka Nyíregyháza, május 25

26 Fejlesztési prioritás: Stratégiai célok: Indoklás (problémák és szükségletek): Javasolt intézkedések: A megvalósításban közreműködők köre: Indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: III. A partnerség erősítése III/1. A civil szervezetek kapcsolatrendszerének kiterjesztése III/2. A horizontális és térségi együttműködések javítása III/3. A partnerségben rejlő lehetőségek jobb kihasználása III/4. A civil értékek harmonizálása Problémák - Nincs vagy kevés az együttműködés a tagság között - Nincs vagy kevés az együttműködés még az azonos tevékenységű szervezetek esetében is - A Fórum tagjai közötti információáramlás nem megfelelő - A NYCF-nek alig van kapcsolata máshol működő civil fórummal - A Fórum és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti partnerség nem eléggé hatékony Szükségletek - Az együttműködés hiányát okozó problémák feltárása - Az együttműködéssel kapcsolatos igények felmérése - Működőképes információs csatornák kialakítása - Partnertalálkozók szervezése a tagok igényeinek alapján (az I. prioritásban javasolt felmérés által) - Közösen megvalósítandó projektek/programok ösztönzése - Hasonló formában működő civil szerveződésekkel történő kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere - Évente aktualizálandó Együttműködési megállapodás Nyíregyházi MJV és a Fórum között Az NyCF tagjai Nem Nyíregyházán működő civil szervezetek / határon túli civil szervezetek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata A közös rendezvényeken résztvevők száma A partnerkapcsolatok száma Aláírt Együttműködési megállapodás Nyíregyházi MJV és a Fórum között NCA Európai Területi Együttműködési Program Nyíregyháza MJV költségvetése A Fórum tagjainak önereje Nyíregyháza, május 26