A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS

Átírás

1 Brüsszel, április 18. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI PLATFORMJA ÖSSZEGZŐ JELENTÉS CdR 118/2011 EN-IM-AP-CD/AP-IM/ok/bh HU

2 CdR 118/2011 EN-IM-AP-CD/AP-IM/ok/bh

3 - 1 - A tanulmányt a Centre for Strategy & Evaluation Services készítette, és az nem képviseli a Régiók Bizottságának hivatalos álláspontját. Az Európai Unióval és a Régiók Bizottságával kapcsolatban további információkat a következő honlapokon találhat: illetve CdR 118/2011 EN-IM-AP-CD/AP-IM/ok/bh.../...

4 - 2 - A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról rendezett gyorsfelmérés válaszainak elemzése ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbi jelentés összefoglalja és elemzi az Európa 2020 stratégia szegénység elleni európai platform kiemelt kezdeményezéséről rendezett gyorsfelmérés válaszait. A felmérés a helyi és regionális önkormányzatokat célozta, és az Európai Bizottság A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja A szociális és területi kohézió európai keretrendszere című közleményében szereplő kérdésekről tudakozódott. A kapott információkat eljuttatták az RB e tárgyban készülő, március 31-én elfogadandó véleményének előadójához, Christine Chapman RB-taghoz, és azok az RB-nek az Európa 2020 stratégiáról készülő második monitoringjelentésébe is beépülnek majd. Az RB Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformja ( decemberben indította el a felmérést, és a kérdőíveket február 2-áig kellett kitölteni. A helyi és regionális önkormányzatok (összesen 22 tagállamból) 44 kérdőívet töltöttek ki. A válaszadók többsége azt állította, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelése önkormányzatukon belül kiemelt fontosságú. Különböző módozatokat említettek, amelyek révén a szegénység elleni európai platform pozitívan járulhat hozzá a területet érintő jelenlegi intézkedések erősítéséhez és növelheti azok láthatóságát. Mindenekelőtt a gyermekszegénység kezelését, a romák társadalmi befogadásának elősegítését, a migránsok, kisebbségek és fogyatékkal élők körében előforduló szegénység és kirekesztés leküzdését, illetve a hajléktalanok és az alkohol- vagy kábítószerfüggők támogatását nevezték meg olyan területként, ahol a szegénység elleni európai platform eredményeket tudna elérni. A válaszadók példákat is említettek a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdését célzó regionális és országos kezdeményezésekre. Az említett kezdeményezések fő típusai a következő területeket érintő intézkedéseket foglalnak magukban: szociális jólét és segítségnyújtás, oktatás, a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítése, lakhatás, egészségügy, illetve a pénzügyi kirekesztés leküzdése. A felmérés eredményei szerint sokféle szereplő vesz részt a helyi és regionális önkormányzatok fenti kezdeményezéseket érintő munkájának támogatásában: nem kormányzati szervezetek (NGO-k), a szélesebb értelemben vett állami szektor szervezetei, például munkaügyi központok vagy segítséget kínáló helyi közösségi házak, olcsó lakhatási lehetőséget kínáló egyesületek és a tágabb értelemben vett szociális partnerek. Széles konszenzus volt a válaszadók között a tekintetben, hogy a gyermekszegénység kérdését uniós szinten kiemelten kell kezelni, hogy valamennyi kormányzati szint, így a helyi és regionális önkormányzatok is jobban tudatában legyenek a problémának. A tekintetben azonban, hogy milyen jellegű intézkedéseket szeretnének látni a probléma kezelése érdekében, a válaszadók különböző nézeteket fejtettek ki. Ismertettek néhány e területen bevált gyakorlatot, például regionális oktatási hálózatok létrehozását vagy a fiatalok pénzügyi oktatásának javítását. CdR 118/2011 EN-IM-AP-CD/AP-IM/ok/bh.../...

5 - 3 - Egészében véve a felmérés azt az eredményt hozta, hogy a jövőbeli regionális programokon belüli kötelező prioritások esetleges bevezetését számos válaszadó pozitív fejleményként látja, amely helyi, regionális és országos szinten is jobban felhívhatja a figyelmet a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájára. Említettek bizonyos aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy az állami szerveknek milyen mértékben kell a társadalmi kohézióval kapcsolatos prioritások feletti ellenőrzést a saját hatáskörükben tartani, de a válaszadók többsége azt szeretné, ha ezeket a prioritásokat a jövőbeli regionális programokban kötelezően figyelembe kellene venni. Nem volt egyetértés a válaszadók között a tekintetben, hogy a társadalmi befogadást általános elemmé kell-e tenni a nemzeti reformprogramokban (NRP-kben) is. Három fő álláspont volt: az általános érvényesítést alapvetően támogatók, a vegyes nézetet képviselők, illetve azok, akik úgy érezték, hogy a jelenlegi megközelítés, amely szerint a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti cselekvési tervek különálló stratégiai dokumentumok maradnak, jobban lehetővé teszi, hogy a társadalmi befogadás és a szegénység meghatározott kérdéseire koncentráljanak. Bár a válaszadók méltányolták, hogy az Európai Bizottság immár megemlíti a helyi és regionális önkormányzatoknak a szegénység és társadalmi kirekesztés területén játszott szerepét, jelentős számban érezték úgy, hogy ezt a szerepet nem hangsúlyozta eléggé. * * * CdR 118/2011 EN-IM-AP-CD/AP-IM/ok/bh.../...

6 - 4 - KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Ebben a részben a válaszadó helyi és regionális önkormányzatok álláspontját a kérdőívek struktúráját követve ismertetjük. Kiemeljük a szegénység és a társadalmi kirekesztés kapcsán felvetett fő témákat és problémákat. A kérdőíven szereplő hét kérdést sorban tárgyaljuk, és annak megfelelően súlyozzuk, hogy hány és mennyire részletes választ kaptunk rájuk. 1. Önkormányzatában mennyire fontos a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem? (Például hol helyezkedik el a főbb önkormányzati prioritások sorában?) Ön szerint az Európai Bizottság szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kiemelt kezdeményezése bármilyen módon kedvezően hat majd erre a munkára? Kérjük, részletezze válaszát. A megkérdezett helyi és regionális önkormányzatok nagy része azt állította, hogy a szegénység megszüntetése és a társadalmi befogadás kiemelt jelentőséggel bír. Rámutattak, hogy ezt az is tükrözi, hogy a helyi és regionális szintű stratégiákban nagy figyelmet szenteltek a kérdésnek. Számos helyi és regionális önkormányzat hangsúlyozta, hogy szervezetük nagy jelentőséget tulajdonít az említett témáknak, hiszen felelősséggel és jogkörökkel rendelkeznek az intézkedések szociális jóléti intézményekkel együttműködésben történő végrehajtására. A helyi és regionális önkormányzatok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén megállapított prioritásai között például az alábbiak szerepeltek: A gyermekszegénység megszüntetése számos válaszadó szerint alapvető jelentőséggel bír a szegénység generációk közötti átörökítésének, valamint a fiatalok társadalmi kirekesztésének veszélye miatt. A romák befogadásának előmozdítása nem csupán a munkaerőpiac viszonylatában, hanem az egészségügyben, a lakhatásban és az oktatásban is. A kérdőívre adott válaszokból arra lehet következtetni, hogy azokban a tagállamokban, amelyekben a roma népesség tekintélyes méretű, általános és célzott intézkedések egész sorát vezették be a romák körében tapasztalható szegénység és kirekesztettség megszüntetése érdekében. A migránsok és a fogyatékkal élők szegénysége és kirekesztettsége elleni küzdelmet szintén fontos feladatként azonosították, különösen a magas munkanélküliség és a bizonytalan lakáshelyzet által jellemzett városi területeken. A fogyatékkal élők kapcsán kiemelt prioritásként jelölték meg a megfelelő mobilitási eszközök és szociális ellátó létesítmények biztosításának szükségességét. A hajléktalanok, valamint az alkohol- vagy kábítószerfüggők támogatása számos helyi és regionális önkormányzat jelentette ki, hogy a társadalmi kirekesztés kapcsán felmerülő legsürgősebb feladat az égető társadalmi problémák megoldása: például a megfelelő lakhatás biztosítása vagy a segítséget kínáló közösségi házak elérhetőbbé tétele a függőségi problémákkal küzdők számára. A kérdőívre válaszoló helyi és regionális önkormányzatok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén eltérő intézkedéstípusokat részesítettek előnyben aszerint, hogy milyen

7 - 5 - társadalmi-gazdasági, területi és demográfiai adottságokkal rendelkeznek. A jelentős roma népességgel rendelkező országok például gyakran a romák egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének javítására koncentrálnak. Azokban az uniós országokban, ahol nagy a migráns lakosság, inkább a lakhatással és a beilleszkedéssel kapcsolatos problémákat célzó intézkedésekkel támogatják a bevándorlókat. Minden válaszadó üdvözölte a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni európai platform létrehozását, és úgy vélte, hogy annak a jövőben alapvető szerepe lesz a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos új megközelítések tagállami szintű kialakításában, illetve a helyi és regionális önkormányzatok, nemzeti szintű hatóságok, egyéb szociális partnerek és a magánszektor közötti együttműködés javításában. Ez utóbbi néhány tagállamban kiemelt szerepet tölt be a szociális szolgáltatások nyújtása terén. A válaszadók többsége arról számolt be, hogy a szegénység elleni európai platform által biztosított keret immár támogatja a szegénység visszaszorítása és a társadalmi fejlődés terén aktív érdekcsoportokat (helyi és regionális önkormányzatokat, nemzeti szintű hatóságokat, szociális partnereket, nem kormányzati szervezeteket és egyéni szakértőket) tevékenységeik fontossági sorrendjének felállításában. A helyi és regionális önkormányzatok ezenkívül elismerték, hogy a szegénység elleni európai platformnak határozottan megvan a lehetősége arra, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a szegénységgel kapcsolatos figyelemfelkeltéshez és ismeretterjesztéshez (mivel a társadalmi befogadás már az EU strukturális alapokkal kapcsolatos programjainak egyik prioritása). 2. Részt vesz önkormányzata a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló regionális vagy országos kezdeményezésekben? Kérjük, részletezze válaszát. A válaszadók helyi, regionális és nemzeti szintű kezdeményezések széles tárházából mutattak be példákat, többek között a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet célzó projekteket, programokat és stratégiákat. A támogatott kezdeményezések áttekintő jellegű összefoglalása az A mellékletben található. A támogatott kezdeményezések típusát illetően számos intézkedést azonosítottak az oktatás (pl. az iskolából való kimaradás megelőzése, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása korrepetálással annak érdekében, hogy bejussanak az egyetemre), a szociális jólét és támogatás (tanácsadás és segítségnyújtás a szociális juttatásokkal kapcsolatosan a legkiszolgáltatottabb, veszélyeztetett csoportoknak, segítséget kínáló közösségi házak az alkohol- vagy kábítószer-függőséggel küzdők számára, segítő szolgáltatást nyújtó szociális támogatás és központok), a lakhatás (konzultáció a szegényeket képviselő szociális lakásügyi szövetségekkel) és az egészségügy (regionális drogprevenciós programok kialakítása) terén. Az érintettek széles köréről derült ki, hogy a kezdeményezések végrehajtásában való együttműködés és partnerség révén részt vettek a helyi és regionális önkormányzatok által a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén végzett munka támogatásában. A nem kormányzati szervezetek számos kezdeményezés kapcsán fontos szerepet töltenek be. Ezen túlmenően a szélesebb

8 - 6 - értelemben vett állami szektor szervezetei és a szociális partnerek, például a munkaügyi központok, a szociális központok vagy a hajléktalanoknak és az alkohol- vagy kábítószerfüggőknek segítséget kínáló közösségi házak, a szociális lakhatási egyesületek, a közösségi és önkéntes szervezetek, valamint a szakszervezetek is jelentős hozzájárulást nyújtanak. Ami a célcsoportokat illeti, egyes kezdeményezések a hátrányos helyzetű csoportok széles köre tekintetében igyekeztek előmozdítani a társadalmi befogadást, mások azonban konkrét kategóriákra (például a romákra, a bevándorlókra, a fogyatékkal élőkre, az idősekre, az alkohol- vagy kábítószerfüggőkre vagy a hajléktalanokra) koncentráltak. Az alábbiakban ismertetünk néhány példát a társadalmi befogadást célzó intézkedésekre. Az első a finnországi szociális ellátás struktúráinak és rendszereinek megerősítését helyezi a középpontba. A Kaste egy, a nemzeti szociális és egészségügyi ellátást fejlesztő program Finnországban, amelynek célja, hogy számos kiszolgáltatott csoport esetében visszaszorítsa a szegénységet és a társadalmi kirekesztést. A program elsősorban szegénységben élő gyermekeket, tartósan hajléktalanokat, kábítószer-használókat és mentális egészségi problémákkal küzdőket céloz meg, miközben új szociális szolgáltatói struktúrákat és rendszereket támogat. Az alábbiakban egy másik, a társadalmi befogadást célzó intézkedést mutatunk be, amelynek célja a romákat sújtó szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentése. Cipruson fut egy projekt Társadalmi tudatosítás a romák ciprusi társadalomba való integrálása kapcsán címmel. Ennek célja a tájékoztatás és a közvélemény figyelmének felkeltése a roma közösség kapcsán a társadalmi elfogadás, valamint az életmód és a hagyományok tiszteletben tartása érdekében. Az átfogó célkitűzés a roma közösséget sújtó szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentése. A következő példa azt illusztrálja, hogy minként igyekeznek a helyi és regionális önkormányzatok visszaszorítani a szegénységet és a társadalmi kirekesztést azáltal, hogy segítik a hátrányos helyzetű csoportok visszajutását a munkaerőpiacra. Németországban a Hohenlohe kezdeményezés célja a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való visszajuttatása és eközben a szociális jóléti programoktól való függésük csökkentése. A projekt tevékenységei között szerepel a munkahelyük elvesztése által fenyegetett személyek szakképzési igényeinek felmérése, továbbá szakmai gyakorlatok, munkalehetőségek és programok biztosítása az idősebbek számára. A kezdeményezés a ZEBRA nevű alprojekt segítségével támogatja a fogyatékkal élők kijutását a munkaerőpiacra. Az alábbiakban ismertetett kezdeményezés példa a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet célzó tájékoztató és figyelemfelkeltő programra. Portugáliában a farói városi tanács a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémája kapcsán tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányt indított a helyi közösség körében. A kezdeményezés révén

9 - 7 - a helyi önkormányzat népszerűsítette a helyi érdekcsoportok által ezen a téren végzett munkát, közvetlenül ösztönözte a rendelkezésre álló információk bővítését és közvetve előmozdította a szociális ellátáshoz és más támogatásokhoz való hozzáférést. Hozzájárult a partnerségek megszilárdításához, az új kommunikációs csatornák létrehozásához, valamint a szociális gondozásban érintett érdekcsoportok közötti közös célkitűzések kialakításához is. A felmérés során ismertetett intézkedések nagy része kifejezetten a társadalmi befogadásra koncentrált, míg a szegénység elleni küzdelem a helyi és regionális önkormányzatok által támogatott intézkedéseknek inkább mögöttes célja volt. A válaszadók azonban mutattak néhány érdekes példát arra is, amikor az intézkedések célja közvetlenül a szegénység csökkentése volt ilyen például az alábbi, Skóciában indított kezdeményezés: Az Achieving Our Potential (AOP) kezdeményezés a skóciai szegénység és jövedelmi különbségek csökkentését célzó keret, amely megfogalmazza a skót kormány és partnerei által végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket. A skót helyi önkormányzatok kongresszusával (CoSLA) partnerségben kialakított keret leírja, hogy miként működik együtt a skót kormány a helyi kormányzattal a szegénység elleni küzdelemben. Scottish Borders régió önkormányzatai elkötelezettek az AOP kezdeményezés végrehajtása mellett, és három fő célt helyeztek a középpontba: a régióban található, eladósodott vagy eladósodás veszélye által fenyegetett háztartások számának csökkentését, a megfizethető és kezelhető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását annak érdekében, hogy a háztartások hatékonyan legyenek képesek forrásaikat kezelni, valamint az információhoz és a tanácsadáshoz való hozzáférés javítását a jövedelemmaximalizálás segítése érdekében.

10 Egyetért azzal, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelmet elsőbbséggel kell kezelni az EU-ban? Ha igen, milyen intézkedéseket tart fontosnak ennek érdekében? Ön szerint ezek kielégítően megjelennek az európai bizottsági közleményben? Szeretne esetleg kiemelni néhány idevonatkozó, a gyakorlatban bevált példát önkormányzatából? Az uralkodó nézet a válaszadók között az volt, hogy a gyermekszegénység kérdését uniós szinten kiemelten kell kezelni, hogy valamennyi kormányzati szint, így a helyi és regionális önkormányzatok is jobban tudatában legyenek a problémának. Több válaszadó rámutatott, hogy a gyermekek az oktatáshoz való hozzáférés hiánya, valamint olyan problémák miatt, mint az iskolából való korai kimaradás különösen ki vannak téve a társadalmi és gazdasági kirekesztés veszélyének, amely aránytalan mértékben sújtja a fiatal romákat, illetve a migráns családból származókat (köztük a második és harmadik generációs bevándorlókat is). Megállapították, hogy a szegénység generációk közötti átörökítésének problémája különösen a roma gyermekeket érinti. Bár az összes válaszadó egyetértett abban, hogy a gyermekszegénység kérdését uniós szinten kiemelten kell kezelni, a tekintetben, hogy milyen jellegű intézkedéseket szeretnének látni a probléma kezelése érdekében, a válaszadók különböző nézeteket fejtettek ki. Egyes helyi és regionális önkormányzatok például a gyermekek színvonalas oktatási intézményekhez való hozzáférésének javítását helyezik a középpontba, mások pedig a gyermekek biztonságos és egészséges életkörülményeire helyezik a hangsúlyt, és szorosan együttműködnek a családokkal és a szociális intézményekkel. A kérdés második része, vagyis annak kapcsán, hogy a gyermekszegénység megfelelően megjelenik-e az európai bizottsági közleményben, számos válaszadó elismerte, hogy a közlemény foglalkozik a gyermekszegénységgel, de ennek ellenére úgy tartják, hogy ezt fokozni lehetne, és rámutatnak, hogy az iskolákban nem tanítanak pénzügyi ismereteket. Néhány válaszadó kijelentette, hogy támogatná a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem jogilag kötelezővé tételét. A helyi és regionális önkormányzatok, valamint az érdekeltek szélesebb köre által nyújtott információk között számos példa szerepelt a gyermekszegénység visszaszorítása terén bevált gyakorlatokra. Skóciában például az alacsony jövedelmi szintű családokból származó gyermekek ingyenes iskolai étkeztetésre jogosultak, a fiatalokat pedig képzési járadék (Education Maintenance Allowance, EMA) folyósításával ösztönzik tanulmányaik folytatására. Ilyen jellegű finanszírozásban jelenleg alacsony jövedelmű családból származó fiatal részesül. A további példák között szerepelnek a regionális oktatási hálózatok kialakítására irányuló kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik a különféle iskolák és helyi önkormányzatok számára, hogy megosszák egymással a kisgyermekek oktatásának és a napközi otthonoknak a támogatása terén bevált gyakorlataikat, illetve előmozdítsák a napközi otthonokkal és a szélesebb értelemben vett oktatási intézményekkel való együttműködést. Azokban a régiókban, ahol magas a gyermekszegénység, egyes megkérdezett helyi és regionális önkormányzatok elmondták, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek annak elkerülése érdekében, hogy a gyermekeket szociális intézmények segítségével el kelljen venni a szülőktől. Az ennek kapcsán bevezetett intézkedések

11 - 9 - között szerepel a szülői készségek fejlesztése, a szülők és a gyermekek közötti kapcsolat ösztönzése egy szociális gondozó jelenlétében (olyan esetekben, amikor a szülők börtönben vannak, illetve válás során, közös gyermekfelügyelet esetén), valamint gyermekfelügyelet, ami lehetővé teszi, hogy a gyermekek iskolán kívüli tevékenységekben vegyenek részt. 4. Ön szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kötelező prioritás kell, hogy legyen a 2013 utáni kohéziós politika keretében megvalósuló jövőbeli regionális programokban? E kérdés kapcsán a válaszadók álláspontja eltérő volt: többségük támogatta azt a megközelítést, amely kötelezővé teszi a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet a jövőbeli regionális programokban. Az ezzel egyetértő helyi és regionális önkormányzatok az alábbi indokokat sorolták fel: Az EU-12 egyes országai attól tartanak, hogy a nemzeti szintű hatóságok egyértelmű uniós ösztönzés nélkül nem szívesen tennék külön prioritássá a szegénység és a társadalmi kirekesztés megszüntetését a nemzeti cselekvési tervekben. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem prioritásként való meghatározásának kötelezővé tétele további lépésekre és együttműködésre ösztönözhetné a helyi és regionális önkormányzatokat és a nemzeti szintű hatóságokat ezen a téren. A gazdasági válság következtében már most megnőttek a társadalmi különbségek, és ez ahhoz vezethet, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémája a strukturális alapok új, 2013-at követő tervezési időszakában még súlyosabbá válhat. Emiatt számos válaszadó úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos új, regionális és nemzeti szintű megközelítések kialakítását. Több helyi és regionális önkormányzat is úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémaköre összefügg egymással, és az eredményes megoldás érdekében holisztikus megközelítést kell alkalmazni. Ezért az, ha ezeket a problémákat kötelező prioritásként határozzák meg a jövőbeli regionális fejlesztési programokban, számottevő előnyökkel járna a szociális jóléti programok tekintetében, mivel biztosítaná, hogy azok konkrét intézkedéseket tartalmazzanak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében. A jelenlegi kohéziós politika elsősorban a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrál, ezért rengeteg lehetőség van arra, hogy komolyabban foglalkozzunk a szociális problémák kezelésével. Néhány válaszadó támogatta, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kötelező prioritás legyen a jövőbeli kohéziós politikában, mert ezzel vissza lehetne állítani az egyensúlyt egyrészt a gazdasági növekedés, másrészt a szegénység visszaszorítására irányuló intézkedések támogatása között. Ezenkívül javasolták még, hogy kötelező prioritásokkal segítsék elérni, hogy az ESZA-finanszírozás a szociális szempontból leginkább hátrányos helyzetben levőkre, például a tartós munkanélküliekre irányuljon. Egyes, a kérdőívet kitöltő helyi és regionális önkormányzatok azonban féltek attól, hogy ez a javaslat megkérdőjelezné a szubszidiaritási elvet. Az is felmerült, hogy a szegénység és a társadalmi

12 kirekesztés elleni küzdelmet célzó kötelező intézkedések a regionális prioritások meghatározásában korlátokat jelentenének, és csökkentenék a helyi és regionális önkormányzatok rugalmasságát abban, hogy prioritásaikat a változó társadalmi és gazdasági feltételekhez igazítsák. Számos helyi és regionális önkormányzat azon az állásponton volt, hogy ha további kötelezettségeket vezetünk be a kohéziós politikában, azoknak biztosítaniuk kell, hogy a szociális intézkedések széles körűek legyenek, és azokat az egyes régiók sajátos igényeihez lehessen illeszteni. Egészében véve a felmérés azt az eredményt hozta, hogy a jövőbeli regionális programokon belüli kötelező prioritások esetleges bevezetését számos válaszadó pozitív fejleményként látja, amely helyi, regionális és országos szinten is jobban felhívhatja a figyelmet a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájára. Említettek bizonyos aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy az állami szerveknek milyen mértékben kell a társadalmi kohézióval kapcsolatos prioritások feletti ellenőrzést a saját hatáskörükben tartani, de a válaszadók többsége azt szeretné, ha ezeket a prioritásokat a jövőbeli regionális programokban kötelezően figyelembe kellene venni. 5. Támogatja a társadalmi befogadás beépítését az Európa 2020 stratégia nemzeti reformprogramjaiba? Vagy inkább a jelenlegi megközelítést a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti cselekvési terveket kellene folytatni? A válaszadók között nem volt egyetértés azt illetően, hogy támogatják-e a társadalmi befogadás beépítését a nemzeti reformprogramokba, amelyek szerepe az, hogy segítsék az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését. A felmérés a kérdés kapcsán sokféle álláspontot tárt fel aszerint, hogy a válaszadók milyen típusú önkormányzatok voltak, és melyik tagállamot képviselték. A válaszokat három fő kategóriába lehet sorolni: a beépítést általában támogatókra, a vegyes nézetet képviselőkre, illetve azokra, akik szerint fenn kell tartani a jelenlegi, a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti cselekvési tervekben megtestesülő megközelítést. A válaszadó helyi és regionális önkormányzatok közül azok, amelyek támogatták, hogy a nemzeti reformprogramokon belül a társadalmi befogadás és a szegénység kérdése kerüljön egyre inkább az előtérbe, a következő álláspontokat képviselték: Azzal, hogy a társadalmi befogadás és a szegénység kérdése a nemzeti reformprogramok általános elemévé válik, meg lehet majd állapítani, hogy melyek azok az európai bevált gyakorlatok, amelyek esettanulmányok formájában segítséget nyújthatnak a tagállamoknak a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos tudatosság javítása terén. Ha ezt a nyitott koordinációs módszer megerősítésével társítják, az segíthet az Európai Bizottságnak abban, hogy hatékonyabban tudjon együttműködni a tagállamokkal a társadalmi befogadással kapcsolatos közös célkitűzések elérése érdekében. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén akkor érhető el jelentős előrelépés, ha az európai polgárok a szegénység csökkentését célzó folyamat valamennyi szintjén, különösen az egyes tagállamokon belül és azok között is szerepet kapnak. A problémakör általános figyelembevételét a szegénységgel kapcsolatos kérdésekben folytatott határokon átnyúló együttműködés ösztönzése fontos módjának látják. A szegénység és a társadalmi befogadás általános elemmé tétele lehetővé tenné, hogy ezekkel

13 a kérdésekkel stratégikusabb szinten foglalkozzanak. Ennek eredményeképpen közép- és hosszú távon a szegénység és a társadalmi befogadás kérdése a nemzeti kormányok gazdaságpolitikájának horizontális prioritásává válhat, melynek segítségével több költségvetési forrást biztosíthatnak az e területen megvalósítandó fellépések számára. Segítene a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet célzó intézkedések végrehajtásának, folyamatosságának és szorosabb figyelemmel kísérésének előmozdításában, továbbá ezen intézkedések hatékonyságának és hatásának rendszeres értékelésében is. Azon válaszadók, akik nem támogatták ugyan a javaslatot, de egyetértettek vele, a következő véleményeknek adtak hangot: Egyes válaszadók véleménye szerint ahhoz, hogy a fenti kérdések alapvető elemmé tétele hatékonyan valósulhasson meg, biztosítani kell, hogy a figyelemmel kísérést nemzeti és uniós szinten egyaránt elvégezzék. Más válaszadók azt emelték ki, hogy a nemzeti reformprogramok kidolgozása során a nemzeti hatóságoknak szélesebb körű konzultációt kellene folytatniuk a helyi önkormányzatokkal. A társadalmi befogadásra irányuló nemzeti cselekvési tervek alapján megvalósuló jelenlegi megközelítés tiszteletben tartja a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvét. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a szóban forgó kérdések központi elemmé tétele a szociális partnerek és a magánszektorban működő érdekeltek alacsonyabb részvételét eredményezheti. Ennek ellenére számos válaszadó támogatná a szegénység és a társadalmi befogadás kérdésének központi elemmé tételét, ha aggodalmaik meghallgatásra találnának. Azok a válaszadó helyi és regionális önkormányzatok, amelyek támogatták, hogy a társadalmi befogadással továbbra is nemzeti cselekvési tervek foglalkozzanak, többek között a következőkkel indokolták álláspontjukat: A jelenlegi megközelítés felismeri, hogy egy univerzális megközelítés végrehajtása nehézségekbe ütközik, hiszen a tagállamok közötti, jelentős mértékű társadalmi-gazdasági különbségek a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén igen eltérő megközelítéseket tehetnek szükségessé. Egyes válaszadók szerint a történelmi és kulturális különbségek miatt e kérdések központi elemmé tétele akár célszerűtlen is lehet, így a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti cselekvési tervek hasznosabb keretül szolgálhatnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezeléséhez. Más válaszadók azt emelték ki, hogy a társadalmi kirekesztés egyes okai és megnyilvánulásai adott tagállamra, régióra vagy helyre (vagyis a munkanélküliség, a gazdasági fejlettség, az oktatás és más szocio-demográfiai tényezők szintjére) jellemzőek, és hogy a szegénység elleni küzdelemben használt eszközök nagymértékben függenek a kezelendő probléma természetétől és más tényezőktől, például az egyes tagállamok helyi és regionális önkormányzatai számára rendelkezésre álló források szintjétől, illetve az alkalmazott igazgatási gyakorlatoktól. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti cselekvési terveket még viszonylag nem régóta hajtják végre, ezért bele fog telni egy kis időbe, míg forrásaikat oly módon átcsoportosítják, hogy kezelni tudják az új prioritásokat.

14 Számos válaszadó úgy vélte, hogy a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti cselekvési tervek végrehajtását célzó erőfeszítések intenzívebbé tételének előmozdítása hatékonyabb módszer lenne annak biztosítására, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kérdését helyi és regionális szinten is prioritásként kezeljék. 6. Ön szerint a közlemény kielégítően elismeri a helyi és regionális önkormányzatok szerepét ezen a téren? Ha nem, miként egészítené ki az európai bizottsági közleményt? Bár a válaszadók többsége méltányolta, hogy az Európai Bizottság immár megemlíti közleményében a helyi és regionális önkormányzatoknak a szegénység és társadalmi kirekesztés területén játszott szerepét, jelentős számban érezték úgy, hogy ezt a szerepet nem hangsúlyozta eléggé. A kohéziós politika eszközeinek végrehajtása terén a helyi és regionális önkormányzatok által játszott kulcsfontosságú szerep miatt számos válaszadó úgy vélte, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepét erőteljesebben hangsúlyozni kellene és azzal részletesebben kellene foglalkozni egyrészt a programdokumentumokban, másrészt azáltal, hogy az uniós politikák alakításának valamennyi szintjén konzultálnak velük, és a nemzeti reformprogramok kidolgozása során is szigorú követelménnyé teszik a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatandó konzultációt. A válaszadók a következő javaslatokat tették annak érdekében, hogy a bizottsági közlemény jobban tükrözze a szociális és a társadalmi befogadással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó helyi és regionális önkormányzatok szükségleteit: A helyi és regionális önkormányzatoknak munkatársi gárdát kell fenntartaniuk a szociális szolgáltatások közvetlen ügyfélkapcsolati feladataira, és a szolgáltatások hatékonyságának biztosítása érdekében gyakran jelentős számú, mind köz-, mind magánszférabeli szervezettel kell együtt dolgozniuk. Egyes válaszadók azt szeretnék, ha a közleményben konkrét példák szerepelnének a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelését szolgáló, helyi és regionális önkormányzatok által megvalósított tevékenységekről, valamint arról, hogy hogyan javítható az ilyen tevékenységek finanszírozása. Mivel igen sok válaszadó szeretné, ha a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanának a társadalmi fejlődést célzó politikák kidolgozásában és végrehajtásában, néhány válaszadó felvetette, hogy a közlemény keretül szolgálhatna a helyi és regionális önkormányzatokra ruházott hatáskörök és feladatok új meghatározásához, ami segíthetné őket abban, hogy részt vegyenek a szegénységgel és a befogadással kapcsolatos kérdések kezelésében. Néhány válaszadó rámutatott, hogy a városokban jelentős problémát jelent a megfizethető lakások hiánya, ezért szeretnék, ha a közlemény kifejezetten kitérne rá. Egyes önkormányzatok szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet össze kellene kapcsolni a hajléktalanság elleni küzdelemmel. Ez javíthatná a források összehangolását és előmozdíthatná a bevált gyakorlatok cseréjét. A felmérés továbbá arra is rámutatott, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerint a közlemény nem ad kellően részletes leírást a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet célzó helyi, regionális és országos szinten megvalósítandó különféle fellépésekről. Számos válaszadó úgy vélte, hogy az Európai Bizottságnak példák segítségével kellene

15 bemutatnia az EU 27 tagállamában található különböző régiók egyedi prioritásait és szervezeti felépítését. A válaszadók egybehangzó véleménye szerint a közlemény meglehetősen ködösen fogalmaz a helyi és regionális önkormányzatokra váró feladatok természetéről és a rendelkezésükre bocsátható támogatásról. Amiatt is kritikával illették a közleményt, hogy az nem ismeri el a helyi és regionális önkormányzatok által a politikák és stratégiák kialakításában és irányításában, a kezdeményezések végrehajtásában, valamint abban játszott szerepet, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek változásokhoz vezethetnek a szegénység és a társadalmi befogadás területén, különösen azáltal, hogy megkönnyítik a polgárok hozzáférését a szolgáltatásokhoz (mainstreaming). Egyes válaszadók szerint a szociálpolitika a többi uniós politikához képest általában decentralizáltabb természetű, így a decentralizált szervek (pl. autonóm regionális kormányzatok, politikai vagy adminisztratív régiók) nagyobb szerepet játszhatnak annak kialakítása és javítása, illetve a sajátos helyi és regionális igényekhez való igazítása terén. Összességében a felmérésből azt derült ki, hogy a közlemény javításának igen magas a támogatottsága. 7. Kérjük, ossza meg velünk esetleges további észrevételeit és javaslatait! A válaszadók többsége erőteljesen támogatta az Európai Bizottság döntését a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platform létrehozásáról, és hasonló módon támogatta a szegénység és a társadalmi kirekesztés kérdésével foglalkozó, Unió-szerte alkalmazandó intézkedések körének kiterjesztését. Sok válaszadó véleménye szerint az Európai Unió programtámogatással kapcsolatos dokumentumaiban nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a helyi és regionális önkormányzatok által e területen játszott szerepre. Ezen túlmenően a válaszadók a következő területeket nevezték meg, mint olyanokat, amelyekre a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platformnak, a helyi és regionális önkormányzatoknak, valamint a nemzeti kormányoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk: Általános vélemény, hogy a fogyatékkal élőket más csoportoknál nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység. A felmérés rávilágított, hogy Európában nincsenek kifejezetten a fogyatékkal élőkkel foglalkozó közös szabályok és intézkedések. Egyes válaszadók abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez korlátozza a fogyatékkal élők részvételét a társadalom életében, különösen az oktatás, a szakképzés és a munkavállalás területén, az intézményekhez való hozzáférésüket vidéken, csakúgy, mint a közlekedés, az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k), az egészségügy és a szociális ellátások terén. Sok válaszadó a roma lakosságot, a bevándorlókat és a kisebbségeket emelte ki, mint olyanokat, akiket aggasztó mértékben sújt a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Noha egyes válaszadók elégségesnek ítélték a bizottság közleményének a romákkal és a bevándorlókkal foglalkozó szakaszait, mások szerint a közleményben foglalkozni kell az Unión belüli különösen a Kelet- és Dél-Európából érkező roma származású migránsok kérdésével, illetve általában a nomád életmódot folytató népcsoportok kérdésével.

16 Sok helyi és regionális önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy a gyermekszegénység egyre növekvő problémát jelent, amit a jelenlegi gazdasági válság tovább erősít. Egyes válaszadók szerint prioritásként kell kezelni a gyermekszegénység kérdését, ezáltal biztosítandó, hogy a tagállamok elegendő forrást különítsenek el a kérdés kezelésére. A válaszadók számos intézkedést javasoltak a gyermekszegénység csökkentésére, így többek között a szülők munkaerő-piacra való visszaintegrálását, a kisgyermekek oktatási támogatáshoz (bölcsődei, óvodai ellátás), a lakhatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását célzó intézkedéseket, illetve olyanokat, amelyek megkönnyítik, hogy a szegénységi küszöbön élő kisgyermekek szülei könnyebben hozzáférhessenek a szociális ellátásokhoz. Sok válaszadó aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a gazdasági válság tovább mélyítette a már eleve alacsony jövedelmű emberek szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos problémáit, és a korábban biztonságos és stabil munkával rendelkezőkre is kihatott, akik jelenleg egyre növekvő adósságokat halmoznak fel. Egyes válaszadók szerint a szociális támogatásokra és a közvetlen szolgáltatásokra fordított állami kiadások csökkentése tovább mélyítheti a szegénység és a társadalmi kirekesztés jelenlegi szintjét. Néhány válaszadó érdeklődését fejezte ki aziránt, hogy európai szintű fellépés szülessen a kölcsönt nyújtó illegális szervezetek egyre nagyobb mértékű jelenlétének kezelésére. Rámutattak, hogy e kérdés kezelése több, a pénzügyi kirekesztéshez kapcsolódó probléma kezelésében is segítene.

17 A SZEGÉNYSÉG ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM TERÜLETÉN INDÍTOTT, A VÁLASZADÓK ÁLTAL BEMUTATOTT KEZDEMÉNYEZÉSEK (NEM TELJES KÖRŰ) LISTÁJA Szervezet Overijssel Tartomány (Provincie Overijssel) Lingewaard (Gemeente Lingewaard) Bilzen (Gemeente Bilzen) Kato Polemidia polgármestere Nyitra Régió Dobrich A kezdeményezés neve N/A N/A Szociális ház A romák ciprusi társadalomba való integrálásának tudatosítása Nyitott városok (URBACT II program) Házi gondozói szolgálat A kezdeményezés leírása Elsődlegesen a helyi önkormányzatok feladata olyan programok működtetése, melyek célja, hogy megakadályozzák a fiatalok iskolából való kimaradását, segítsenek a magány leküzdésében, foglalkozzanak az adósságokkal kapcsolatos problémákkal, megbeszéljék a táplálkozási zavarokat, valamint foglalkozzanak az alkohol- és drogfogyasztás kérdésével. Lingewaard önkormányzata helyi szinten a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platform segítségével vesz részt a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelemben, regionális szinten pedig az e kérdésekre vonatkozó jogszabályok végrehajtása útján. Az önkormányzat konzultál a szegényeket képviselő olyan szervezetekkel, mint az Általános Jóléti Központok (CAW-k), a szociális lakásokkal foglalkozó egyesületek, vagy a munkaügyi központok. A helyi önkormányzatok feladatai közé tartozik az is, hogy a helyi kezdeményezésű tevékenységek támogatásával szociálpolitikai referenciarendszereket dolgozzanak ki. E projekt alapvető célja a tájékoztatás és a közvélemény figyelmének felkeltése a roma közösség társadalmi elfogadásának kérdése kapcsán, életmódjuk és hagyományaik tiszteletben tartása mellett. A cél a roma közösséget sújtó szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentése. A Nyitott városok projekt keretei között a Szlovákiában élő külföldiek integrációját támogató jogalkotási, szervezeti, elvi és gyakorlati intézkedések kidolgozására került sor. A nyitrai önkormányzat emellett tanácsadást és segélyközpontokat biztosít a hajléktalanok számára. Dobrich önkormányzata számos kezdeményezésben működik együtt a bolgár Vöröskereszttel. Ilyen a Házi gondozói szolgálat, amit az UniCreditBulbank finanszíroz, és 52 olyan idős embert gondoz és óv meg a társadalmi elszigeteltségtől, akiknek a gyermekei külföldön élnek.

18 Calarasi Megye Trnava Régió Kavala Scottish Borders Körzet Bréma Szabad Hanza-város Faro Városi Galicia Regionális A társadalmi párbeszéd bizottsága (CDS) Kesztyű, sál, sapka ( Rukavice, šál, čapica ) Frontisterio Lehetőségeink kiteljesítése: a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelését célzó skót keretprogram A CDS a szociális partnerekkel a közigazgatás képviselőivel, a munkaadókkal és a szakszervezetekkel tart kapcsolatot információcsere formájában. A Calarasi megyei önkormányzat aktív szerepet vállal a CDS-ben. A kezdeményezés a Trnava régióban élő hajléktalanokat támogatta azzal, hogy a karácsonyi ünnepek ideje alatt az önkormányzat jelképével ellátott zacskókba csomagolt ruhákat osztott ki a régióban élő menekültek és hajléktalanszállók között. A kezdeményezés azokat a családokat támogatja, akiknek a gyermeke egyetemi felvételi vizsgára készül, és nincs pénzük magántanárokra. A kezdeményezést a helyi középiskolák vezetőivel együttműködve hajtják végre, természetesen mindig az adott év pénzügyi lehetőségeitől függően. Az egész önkormányzatra kiterjedő stratégia a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemre irányul. Három céljuk: az önkormányzat területén található eladósodott vagy az eladósodás veszélyének kitett háztartások számának csökkentése, a megfizethető és könnyen kezelhető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása annak érdekében, hogy a háztartások hatékonyan tudják kezelni pénzüket, valamint a jövedelemmaximalizálás elősegítése érdekében az információhoz és a tanácsadáshoz való hozzáférés javítása. Célja az olyan emberek integrálása, akik munkaképesek, de nehezen alkalmazhatók a munkaerőpiacon. Integrált, termelékeny Bréma N/A Városi önkormányzati projektek kidolgozása az interkulturális megközelítés előmozdítása érdekében (a befogadás érthetővé tételét és előmozdítását célzó szolgáltatások és intézkedések, különösen a bevándorlók számára). Társadalmi befogadási terv A tervvel külön forrásokat hoztak létre arra, hogy a szociális szolgáltatások rendszerét a társadalmi befogadás előmozdítása céljából támogassák. Kerava Városa Kaste A Kaste egy országos, a szociális és egészségügyi ellátások fejlesztésére irányuló program. Célja, hogy megelőzze a gyermekek és a fiatalok kirekesztését, csökkentse a tartós hajléktalanságot, kábítószerhasználókat és mentális egészségi problémával küzdőket segítő szolgáltatásokat alakítson ki, csökkentse az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségeket, és új szolgáltatási struktúrák és rendszerek létrehozását mozdítsa elő. Eperjes Régió N/A Az eperjesi autonóm régió egy olyan kezdeményezés kidolgozásán munkálkodik, melynek célja a romák

19 Maros Megye Preston Város A Wielkopolskie Vajdaság Poznani Közgyűlése Bécs Tartományi Kormánya Megyei partnerség N/A es regionális kábítószermegelőzési program a Wielkopolskie vajdaság számára Másodlagos szociális biztonsági háló középiskolai tanulmányait támogató ösztöndíjalap létrehozása. A kezdeményezés emellett támogatni fogja a diákok különóráit, pályaválasztási tanácsokat ad, és segítséget nyújt abban. hogy a roma szülők oktatáshoz való hozzáállása megváltozzon. A partnerség az olyan, országos problémákra keresi a lehető legjobb megoldásokat, mint például a szakképzés, a foglalkoztatás vagy a társadalmi kirekesztés kérdése. Lancashire megyei önkormányzata, Chorley és South Ribble önkormányzatával együttműködve egy olyan kezdeményezést alakított ki, amely hat hónapos szakmai gyakorlatok nyújtásával segíti azokat a 18 és 24 év közötti fiatalokat, akik több mint 12 hónapja munkanélküliek. A projektet az országos kábítószer-megelőzési program részeként valósítják meg. A program lakhatási, rokkantsági és hajléktalanoknak, illetve kábítószer- és egyéb függőségektől szenvedő embereknek szóló támogatásokat nyújt, és pszichoszociális segítségnyújtást folytat.

20 A FELMÉRÉS KÉRDÉSEIRE VÁLASZT ADÓ ÖNKORMÁNYZATOK Ország Szervezet AT Alsó-Ausztria (Amt der NÖ Landesregierung) AT Bécs városa (Stadt Wien) BE Bilzen (Gemeente Bilzen) BE Belga Hálózat a Szegénység Elleni Küzdelemért [Réseau Belge de Lutte contre la Pauvreté (BAPN)] BE Flamand kormány, az Egészségügyi, Jóléti és Családügyi (WVG), illetve az Általános Kormányzati Politikai Szolgáltatások Osztálya (DAR) nevében BG Dobrich Helyi (Община град Добрич) CY Kato Polemidia polgármestere (Δήμαρχος Κάτω Πολεμιδιών) CZ Trnava Régió (Kraj Trnava) CZ Moráviai-sziléziai Régió (Moravskoslezský kraj) DE Saar-vidék Munkaügyi, Családügyi, Szociális- és Sportügyi, illetve a Megelőzéssel Foglalkozó Minisztériuma DE Arnsberg (Stadt Arnsberg) DE A Német Megyék Szövetsége / Hohenlohe Vidéki Kerület (Deutscher Landkreistag) DE Saarpfalz Kerületi Közgyűlése (Saarpfalz-Kreis) DE Bréma Szabad Hanza-város (Freie Hansestadt Bremen) EE Az Észtországi Önkormányzatok Szövetsége (AME) EL Kavala (Δημος Καβαλας) ES Murcia Régió Autonóm (Comunidad Autónoma de la Región de Murcia) ES Baszk Kormány (Gobierno Vasco) ES Galicia Regionális (Xunta de Galicia) FI A Finn Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (Suomen Kuntaliitto) FI Kerava Városi (Keravan kaupunki) FR Helyi Paktumok (P ACTES) HU Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat IE Dublin Városi (Dublin City Council) NL Overijssel Tartomány (Provincie Overijssel) NL Lingewaard (Gemeente Lingewaard) NL Hága (Den Haag) NL Delft Városi (Gemeente Delft) PL A Wielkepolskie Vajdaság Poznani Közgyűlése (Urząd Marszałkowski Województwa Wielkopolskiego w Poznaniu) PL A Mazowieckie Vajdaság Közgyűlése (Urząd Marszałkowski Województwa Mazowieckiego) PL A Kujawsko-Pomorskie Régió Közgyűlése (Urząd Marszałkowski Województwa Wielkopolskiego w Poznaniu) PT Faro Városi (Câmara Municipal de Faro) CdR 118/2011 EN-IM-AP-CD/AP-IM/ok/bh

21 RO RO SE SE SI SK SK SK SK UK UK UK Călăraşi Megyei Önkormányzat (Consiliul Judetean Călăraşi) Maros Megyei Önkormányzat (Consiliul Judetean Mureş) Stockholm városa Malmö városa (Malmö stad) Ptuj (Mestna občina Ptuj) Trnava Régió (Trnavský samosprávny kraj) Kassa Régió (Úrad Košického samosprávneho kraja) Nyitra Régió (Nitriansky samosprávny kraj) Eperjes Régió (Prešovský samosprávny kraj) Preston Városi Scottish Borders Körzet Skócia Kormánya CdR 118/2011 EN-IM-AP-CD/AP-IM/ok/bh