PUBLIC LIMITE HU AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA. Brüszel,2012.november23.(30.11) (OR.en) 16471/12 LIMITE

Átírás

1 ConseilUE AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA Brüszel,2012.november23.(30.11) (OR.en) PUBLIC 16471/12 LIMITE JAI816 ECOFIN962 TRANS404 RELEX1064 PESC1417 COTER113 ENFOPOL380 COSDP996 PROCIV187 ENER477 ATO157 DATAPROTECT130 TELECOM219 COMAG124 COAFR368 COASI192 COHOM255 COMEM351 COTRA40 FELJEGYZÉS Küldi: aterorizmuseleniküzdelemunióskoordinátora Címzet: atanács/azeurópaitanács Tárgy: ÉvesjelentésazEurópaiUnióterorizmuselenistratégiájánakvégrehajtásáról Aterorizmuseleniküzdelemunióskoordinátoraáltalkészítetértékelésés megvitatandókérdések MEGELŐZÉS A MEGELŐZÉSterületénEurópa-szerteszámoskezdeményezésszületetaradikalizálódásésa teroristatoborzáseleniküzdelemreirányulóuniósstratégiaéscselekvésiterv2005-öselindítása óta /12 as/zv/gf 1

2 Az uniós stratégia és cselekvési terv értékes keretet biztosított a tagállamoknak ahhoz, hogy elkészítsék saját MEGELŐZÉSI stratégiáikat, és hogy megosszák a nemzeti szintű szakpolitikákkal és reagálással kapcsolatos információikat ben felkértem néhány tagállamot, hogy a megelőzés területére vonatkozóan fejtsék ki egy-egy konkrét tevékenységi iránnyal kapcsolatos gondolataikat. Hat tagállam elfogadta ezt a kihívást, és erőfeszítéseik eredményeként 6 tevékenységi irány jött létre. E tevékenységi irányokból számos új elképzelés és projekt született (így például a COPPRA elnevezésű közösségi rendészeti projekt, fiatalok körében a radikalizálódás megelőzését célzó kezdeményezések, a Figyeld a netet! projekt stb.), amelyek más tagállamokat is hasonló kezdeményezések kidolgozására ösztönöztek. Ezen elképzelések és projektek némelyike szélesebb uniós környezetben is visszhangra talált. Örömmel üdvözlök új tevékenységi irányokra vonatkozó minden elképzelést. Az elmúlt évek során jelentős mértékben fejlődtek a MEGELŐZÉSSEL kapcsolatos uniós elképzelések. Ezt nem csak a radikalizálódás összetett jelensége területén szerzett új tapasztalatok és meglátások, hanem a fenyegetés folyton változó természete is ösztönözte. A radikalizálódás megelőzése tekintetében óriási kihívást jelentenek az új fenyegetésként megjelenő, magányos elkövetők általi terrorcselekmények, illetve az európai polgárok vagy az európai lakosok az ún. külföldi harcosok folyamatos mozgása, akik kiképzés vagy harci cselekményekben való részvétel céljából utaznak külföldre. Ezek a fejlemények felvetették annak a kérdését, hogy a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelmet célzó jelenlegi stratégiáink továbbra is megállják-e a helyüket, illetve hogy a hatékonyabbá tételük érdekében ki kell-e egészíteni őket újabb aspektusokkal. E tekintetben úgy vélem, hogy hasznos lenne felülvizsgálni a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiát és a médiakommunikációs stratégiát egyaránt, hogy azok jobban megfeleljenek a jelenlegi elképzeléseink irányvonalának. Jelenleg a MEGELŐZÉS területén végzett tevékenységeink java része azon a meglátáson alapul, hogy a radikalizálódás elleni küzdelem a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő egyénekhez legközelebb álló szinten lehet igazán sikeres. Az EU és a tagállamok többek között emiatt teljesen tisztában vannak azzal, hogy a kormányok egyedül nem fognak megbirkózni a radikalizálódás elleni küzdelem jelentette kihívással, hanem csak úgy, ha együttműködnek a közösségekkel, a diaszpórákkal, a civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel, a magánszektorral és a közvetlenül ezen a területen tevékenykedőkkel. E szereplők közül többen is napi kapcsolatban vannak kiszolgáltatott helyzetben lévő egyénekkel, és emiatt megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy tájékoztassák a döntéshozókat a legmegfelelőbb szakpolitikai intézkedésekről. Az e szereplők általi ismeretek kiaknázása érdekében Cecilia Malmström biztos tavaly létrehozta a radikalizálódástudatossági hálózatot. A hálózat által elért eredmények ismertetésére egy 2013 januárjában tartandó magas szintű szimpóziumon kerül majd sor. Összegzésként úgy vélem, hogy az Unió és a tagállamok az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tettek a radikalizálódás, a terroristatoborzás és az erőszakos szélsőségesség valamennyi formája elleni küzdelem területén. A siker kulcsa pedig ezen erőfeszítések folytatásában van. Ehhez türelemre, hosszú időhorizontra és mindenekelőtt szilárd politikai akaratra lesz szükség /12 as/zv/gf 2

3 VÉDEKEZÉS Az Unió a FRONTEX és más eszközök révén folytatta a határbiztonság fokozását célzó tevékenységeit, biztosítva egyúttal a polgárok szabad mozgását. Az EU számára továbbra is problémát jelent a külföldi harcosok és a dzsihádista-jelöltek mozgása, akik olyan problémás helyekre utaznak, illetve olyan problémás helyekről térnek vissza, mint az afganisztáni pakisztáni határvidék vagy más hasonló régiók, így például Jemen, Szomália, Szíria, Líbia és a Száhil öv. A terroristaveszély változása miatt egyre nehezebb felderíteni a terroristahálózatokat, és növekszik a magányos elkövetők általi fenyegetés is. Ezért teljes mértékben ki kell használnunk a rendelkezésünkre álló eszközöket, és jobban észre kell vennünk az egyes elemek közötti összefüggéseket. A PNR-t és az egyéb releváns adatokat megfelelő és arányos módon kell használni. Folytatni kell az EU USA együttműködés javítására vagy a Frontex és az Europol általi közös elemzésekre tett korábbi javaslatok kidolgozását, folyamatosan alkalmazni kell azokat az eszközöket, amelyekről már megállapodás született (SIS II, VIS stb.). A Bizottság vállalta, hogy a tagállamokkal együttműködve elkészíti a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló irányelv értékelését. A kritikus infrastruktúrák védelme továbbra is minden sikeres terrorizmusellenes intézkedés központi eleme, ugyanakkor olyan kérdéseket is felvet, hogy mit kell uniós és mit kell tagállami szinten szabályozni. Az értékelés eredményének fogadtatása nem volt egységes. Egyes tagállamok nem látnának szívesen további uniós szintű intézkedéseket. Ezért elengedhetetlen, hogy politikai megállapodás szülessen az együttes előrelépés mikéntjéről. Különösen arról, hogy hogyan kezeljük az olyan kulcskérdéseket, mint például a kritikus információs infrastruktúrák védelme. E tekintetben arra számítok, hogy a 2013-as bizottsági közlemény iránymutatást fog nyújtani az előrelépés módjáról és arról, hogy hogyan ösztönözzük a soron következő lépések meghatározásáról folytatandó politikai vitát. Az Unió példásan reagált a polgári légi közlekedést érintő fenyegetésekre. Az új jogszabályoknak, a kockázatértékelésnek és -kezelésnek, valamint a különböző ágazatok (közlekedés, bűnüldözés, vám, ipar) közötti együttműködés új területének köszönhetően kiváló munkát végeztünk az utas- és az áruvédelem területén. Ez modellértékű a tömegközlekedés egyéb területei számára. Mivel szeptember 11-ét követően Európában a legsúlyosabb terrormerényletek a szárazföldi közlekedést célozták, további erőfeszítésekre és a javasolt intézkedések haladéktalan végrehajtására van szükség májusában a Bizottság további elképzeléseket ismertetett a közlekedésbiztonságról szóló szolgálati munkadokumentumban. Ezek az elképzelések megfelelő alapot biztosítanak az e területen végzett tevékenységek fokozásához /12 as/zv/gf 3

4 A robbanószerek, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagok biztonsága területén a Bizottság új CBRNE-programon dolgozik, amelynek alapját a robbanóanyagok biztonságának fokozására irányuló cselekvési terv és a CBRN cselekvési terv ésszerűsítése, a cselekvési tervekkel kapcsolatos prioritások megállapítása és a cselekvési tervek közötti szinergiák kialakítása képezi. A biztonsági vonatkozású kutatások és a biztonsági ágazatra vonatkozó iparpolitika kapcsán a Bizottság benyújtotta a biztonsági ágazatra vonatkozó iparpolitikáról szóló közleményét. Ez a terület kihívást tartogat az IB-ágazat számára: szükségünk van a végfelhasználók aktívabb szerepvállalására, nagyobb mértékben kell alkalmazni a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést és jobb előrejelzésekkel kell rendelkeznünk a feltörekvő technológiákról. Folytatódnak az új keretprogram költségvetésével kapcsolatos megbeszélések. Biztosítanunk kell, hogy a finanszírozás mértéke legalább a hetedik keretprogramban tervezett végleges finanszírozási szinthez hasonló legyen. ÜLDÖZÉS Tekintettel a terroristaveszély összetettebb jellegére, az utas-nyilvántartási adatállomány és a SWIFT-adatok gyűjtése és elemzése nélkülözhetetlen a terrormerényletek megelőzéséhez. Üdvözlöm az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) gyűjtését és feldolgozását célzó uniós rendszer kialakítása terén elért eredményeket, és bízom abban, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabály mihamarabb elfogadásra kerülhet. Várakozással tekintek a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló programról készítendő bizottsági hatásvizsgálat elé. Úgy vélem, hogy az Uniónak szakítania kell azzal a koncepcióval, hogy az adatgyűjtés/adatmegosztás és az adatvédelem nulla összegű játék. Javaslom, hogy folytassunk megbeszéléseket a beépített adatvédelem innovatív megközelítési lehetőségeiről, ami elősegíti a magánélet védelmével és a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak korai szakaszban történő integrálását és kezelését. E tekintetben példaként említhető a kanadai Ontario tartomány információs és adatvédelmi biztosa által végzett úttörő munka. A beépített adatvédelem koncepciója szerepel az uniós adatvédelmi reformról szóló, jelenleg megvitatás alatt álló javaslatokban 1. Ezzel összefüggésben várakozással tekintek az európai információcsere-modellről szóló bizottsági közlemény elé, hogy az információcsere területén az igényeinkhez igazított és azokkal arányos uniós szakpolitika kerüljön meghatározásra, amely ugyanakkor innovatív és megfelel a kihívásoknak is. 1 COM(2012)10 final és COM(2012)11 final mindkét dokumentumot január 25-én fogadták el /12 as/zv/gf 4

5 Fel kell gyorsítani a terrorizmus elleni küzdelem koordinátora által a terrorizmus elleni küzdelem igazságügyi aspektusai tekintetében tett ajánlások (13318/1/10 Rev 1) végrehajtását. A terrorizmus elleni küzdelmet illetően az Unió büntetőjogi megközelítést szorgalmaz, ezért prioritásként kell foglalkoznia az igazságügyi dimenzió tökéletesítésével, uniós szintű belső intézkedések meghozatala, valamint a harmadik országok támogatása és a velük való szorosabb együttműködés révén. Mindazonáltal gyakran felbukkan az a helytelen szemlélet, hogy a terrorizmus elleni küzdelem kizárólag a belügyminisztériumokat érintő feladat. Számos harmadik országban, amely a terrorizmus miatt súlyos kihívásokkal küzd, gyenge a bűntető igazságszolgáltatási rendszer, így ezeknek az országoknak támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy a terrorizmussal gyanúsított személyek esetében indított vizsgálatokra és bírósági eljárásokra a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásával kerüljön sor. Ennek az aspektusnak meg kell jelennie az igazságügyi ágazatot támogató uniós projektekben. Az Uniónak nemzetközi viszonylatban arra kell törekednie, hogy erőteljesebb vezető szerepet játsszon az igazságügyi dimenzió területén, és hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat és a jogállamiságot, ideértve az e jogokat az összes szinten végrehajtó jogszabályokat is. A terrorizmus elleni küzdelem globális fórumán a jogállamisággal és a büntető igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport, valamint az igazságszolgáltatással és a jogállamisággal foglalkozó, Tunéziában felállítani tervezett nemzetközi intézmény olyan lehetőségeket kínál, amelyeket az Uniónak meg kell ragadnia. A Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI) felállítása lehetőséget kell, hogy kínáljon a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló uniós tevékenységek fokozására. A PKK elleni küzdelem összefüggésében a COSI keretében korábban már folytak megbeszélések a terrorizmus elleni küzdelemről. A jövőt illetően pedig jó lenne, ha a COSI-ban erre gyakrabban kerülhetne sor. REAGÁLÁS A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy hamarosan megszületik az EUMSZ 222. cikkének (szolidaritási klauzula) végrehajtásáról szóló határozattervezet, ami nagyon örvendetes hír. A Tanácsban jelenleg kidolgozás alatt állnak az új válságkoordinációs intézkedések. Az Uniónak megfelelően működő mechanizmusra van szüksége, hogy reagálni tudjon belső vagy külső válság esetén. Tető alá kell hozni a polgári védelmi mechanizmusról szóló megállapodást /12 as/zv/gf 5

6 KÜLSŐ DIMENZIÓ A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az EU-nak terrorizmus elleni munkája során több kihívással is szembe kell néznie: ezek egyike a belső és a külső dimenzió hatékonyabb integrálása (lásd a Tanácsnak benyújtott, 14819/1/12 REV 1 dokumentumban szereplő jelentést). Jelentős előrelépés történt e téren az elmúlt időszakban, részben olyan átfogó stratégiák elfogadása révén, mint a Száhil övre vonatkozó stratégia. Mindazonáltal az EU előtt további kihívások állnak: eredményesebb módszereket kell találnia arra, hogy az uniós kapacitásépítő projektek során miként használja fel a tagállamok terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó, valamint az igazságszolgáltatás és a rendfenntartás területén dolgozó tisztviselőinek szakértelmét, továbbá hogy a fejlesztési támogatás tervezési folyamatába beépítse a politikai és biztonsági megfontolásokat is. A terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban legtöbbször összetett kihívások jelentkeznek, emiatt a belső és a külső szakértelmet még szisztematikusabban össze kell hangolni. Emellett a módszerek tekintetében javítani kell a KBVP, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség közötti kapcsolatok megerősítése menetrendjének végrehajtását, hogy rövid-, illetve közép távon jobb eredményeket lehessen elérni. A radikalizálódás és a terroristatoborzás számos országban jelent komoly problémát: ha erre nem találunk megoldást, a biztonság megteremtése csak álom marad. El kell azonban ismernünk, hogy e téren még gyerekcipőben járunk: az EU-nak egyelőre nincs egyértelmű elképzelése arról, hogy miként kellene ezt a legjobban csinálni: vajon a hagyományos fejlesztési támogatás vagy konkrét MEGELŐZÉSI projektek útján. Örömmel veszem az Európai Külügyi Szolgálat/a Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meghatározzák, milyen szemléletet alkalmazzunk az EU határain kívüli radikalizálódás és a terroristatoborzás problémájának kezelésére. Az EU fejlesztési támogatása eredményesebb lenne, ha annak során a radikalizálódás és a terroristatoborzás mögöttes tényezői kezelését is megfontolnák. E tekintetben különösen relevánsak az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának a terrorizmus megelőzéséhez való fejlesztési hozzájárulásra vonatkozóan kialakított legjobb gyakorlatai. Emellett továbbra is fontos annak biztosítása, hogy a Stabilitási Eszköz tervezhető elemét (azaz hosszú távú összetevőjét) megfelelő szinten tartsuk. A finanszírozás jelentős mértékű csökkentése ugyanis regionális szinten közvetlenül befolyásolná a terrorizmus elleni tevékenységeket a as időszakban /12 ea/zv/gf 6

7 A Száhel-öv és Nigéria helyzete egyre fenyegetőbbé válik. Az EU-nak, amellett, hogy Mali északi részén a kormány fennhatóságának helyreállítása céljából támogatja a mali hadsereget és az ECOWAS-t, dolgoznia kell a terrorista propagandával szembeni kommunikáción és a MEGELŐZÉSEN Mali egész területén, valamint az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek számára Mali körül létrehozott táborokban. Csakúgy, mint Afganisztánban, itt is polgári hullámot kell előkészíteni, hogy a lakosság lássa a terület újbóli birtokbavételével járó azonnali előnyöket és szolgáltatásokat ( a terület visszafoglalása, megtartása és újjáépítése ). Az EUCAP SAHEL-t minél hamarabb ki kell terjeszteni Malira és Mauritániára a büntető igazságügyi rendszer szigorúbbá tétele érdekében, hogy bíróság elé állíthassák azokat a terrorizmussal gyanúsítható személyeket, akiket valószínűsíthetően az északi részen az irányítás helyreállítása keretében letartóztatnak. A destabilizálódás és a terrorizmus beszivárgásának veszélye miatt az EU-nak biztonsági és fejlesztési támogatást kell nyújtania a szomszédos országoknak is (a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos európai uniós stratégia második köre: Szenegál, Burkina Faso stb.) A következő vitaanyagban részletesebb ajánlásokkal is szolgálok az IB Tanács márciusi ülésén folytatandó vitához. Az arab tavasz országainak polgárai olyan biztonsági ágazat iránti óhajuknak adtak hangot, amely a jogállamiságon és emberi jogok tiszteletben tartásán alapszik, és amely érzékeny az emberek szükségleteire. Ez minden demokratikus, jogállamiságon alapuló állam elengedhetetlen eleme. Az EU és tagállamai e téren tapasztalattal rendelkeznek, gondoljunk csak a hidegháború végén az EU által is támogatott átalakulásra. Kulcsfontosságú, hogy az EU átfogó megközelítést alkalmazva segítséget nyújtson arab tavasz országainak biztonsági ágazatuk megreformálásában. A biztonsági ügynökségeket néhány országban felszámolták, ami nagyobb operatív szabadságot kínál a terrorista csoportok számára. Az EU a tagállami szakértelmet is felhasználva megoszthatná tudását és tapasztalatát a hatékony és az emberi jogok tiszteletben tartásával működtetett biztonsági szolgálatok kialakításában. A biztonsági ágazat reformjának a parlamenti felügyeleti mechanizmusok, a jogi és intézményei keret és a büntető igazságügyi rendszer is szerves részét képezi, tehát ezekkel is foglalkozni kell. Az átmeneti időszakban levő országok számára az egyik kihívást az jelenti, hogy a büntető igazságszolgáltatásban áttérjenek a vallomás alapú rendszerről a bizonyíték alapú rendszerre /12 ea/zv/gf 7

8 Meggyőződésem, hogy a terrorizmus elleni munkánknak szerves részét képezi az emberi jogok kérdése. Az, hogy támogatjuk a harmadik országokat abban, hogy olyan terrorizmus elleni gyakorlatokat alakítsanak ki, amelyek hatékonyak és megfelelnek a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása elvének, megfelel az EU Alapjogi Chartájában előírtaknak és a polgárok óhajának is, elmélyíti és eredményesebbé teszi az EU-val és tagállamaival folytatott együttműködést, valamint megakadályozza a radikalizálódást és a terroristatoborzást. Ezért tehát üdvözlöm a dán kezdeményezést, hogy a terrorizmus elleni kapacitásépítésben nyújtott támogatásba építsük be az emberi jogok kérdését, és várakozással tekintek az e témában a jövőben készülő iránymutatások elé, amelyek összeállításában én magam is részt veszek majd. Sajnos túl gyakran fordul elő azonban, hogy az uniós emberi jogi és biztonsági megbeszélések egymástól függetlenül zajlanak, és e két, egymáshoz szervesen kapcsolódó témát más és más szakértők tárgyalják, és különböző projektek keretében folyik a velük kapcsolatos munka. Ha igazán hatékonyak akarunk lenni, össze kell kapcsolnunk a terrorizmus elleni küzdelemről és az emberi jogokról folytatott párbeszédet, a biztonsági ágazat kérdését integrálnunk kell az emberi jogi projektekbe, az emberi jogok kérdését pedig érvényesítenünk kell a biztonsági ágazatot érintő projektekben. Vitaindító kérdések: Helyes úton járunk-e? Mit tegyünk még? Melyek a tagállami prioritások? Hol teremtheti és hol nyújtja az EU a legtöbb hozzáadott értéket? 16471/12 ea/zv/gf 8