E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata ELŐTERJESZTŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Iroda vezető tanácsosa MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: május 30. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: május 30. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke Az SZMSZ-ben meghatározott terjedelemtől való eltérést a közgyűlés elnöke engedélyezte.

2 2 II. I. Jogszabályi háttér: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. (Szt.) értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A megyei önkormányzat koncepciója - a fentieken túl - tartalmazza különösen: a) az általa fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, b) a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, c) az intézményrendszer korszerűsítésének irányait, d) a módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepciót. II. A szolgáltatástervezési koncepció célja: A szolgáltatástervezési koncepcióban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyekkel: - a különböző társadalmi-gazdasági adottságú településeken, megyékben (régiókban) a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és - a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését kívánja előmozdítani, valamint - a szolgáltatástervezési koncepció településenként, megyénként egységes keretbe foglalja a szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció a település (megye) szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az adott település vagy megye szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői (pl. területfejlesztés) számára.

3 3 III. A koncepció szerkezete, főbb megállapításai: A Baranya Megyei Önkormányzat az Szt a értelmében elkészítette, majd a megyei közgyűlés a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával elfogadta Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A koncepció jelen felülvizsgálatának felelőse a Hivatal Humánszolgáltatási Irodája, ugyanakkor az elkészítésben és az egyeztetési eljárásban egyaránt - közreműködtek a görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthon módszertani osztályának munkatársai is. A felülvizsgálat célja a koncepció megalkotása óta eltelt két év változásainak aktualizálása, az eltelt időszak tendenciáinak rögzítés, értékelése. A megyei szolgáltatási struktúra aktualizálásához kérdőíves adatszolgáltatást kértünk minden települési önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól, illetve bentlakásos intézménytől. Egyeztettünk a nappali ellátást nyújtó intézmények működési engedélyeit kiadó települések jegyzőivel, valamint a Baranya Megyei Szociális és Gyámhivatallal. Munkánkat adatszolgáltatással segítette továbbá a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. A koncepció két fő részből, a Helyzetelemzésből, valamint a Stratégiai programrészből áll. A Helyzetelemzés a megye szociális helyzetének általános bemutatásán túl kistérségi bontásban elemzi az alapellátások kiépítettségét, a szakosított ellátási formák jellemzőit. Az igénylők állapotának, igényeinek figyelembevételével javaslatot tesz az egyes ellátások fejlesztési irányaira, az integráció és az együttműködés lehetőségeire. Intézményenkénti bontásban foglalkozik a megyei önkormányzat szolgáltatási struktúrájával, illetve a szükséges fejlesztési irányokkal; végül a megye személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerének SWOT-analizisével zárul. Az alapellátások tekintetében kiemelendőek az alábbi megállapítások: A szociális tervezés hiányosságai miatt (szükséglet-, és helyzetfelmérés) számos településen több szociális feladat megoldatlan maradt. A szociális ellátások átfogó fejlesztése érdekében a hiányzó ellátások pótlására rendkívül fontos a kistérségi programok elkészítése január 1-jétől kezdődően a szociális ellátások lakosságszám alapján számított fejkvótában történő finanszírozását felváltotta a feladatfinanszírozás. Ez a változás kedvezően hatott az alapszolgáltatások biztosítására, tekintettel arra, hogy a központi költségvetésből kizárólag a nyújtott szolgáltatás után jár a költségvetési támogatás. A korábbi finanszírozási mód nem motiválta az önkormányzatokat a kötelező feladatok ellátására ben a legnagyobb mértékben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a családsegítés, a támogató szolgálatok és a nappali ellátások biztosítása javult a megyében. A megye a 2000 fő alatti településein kötelezően biztosítandó alapszolgáltatások kiépítettsége hiányosságokkal bír a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy a megyében a pszichiátriai betegek ellátása komoly hiányosságokat mutat.

4 4 Összességében megállapítható, hogy az alapszolgáltatási formák kiépítettsége terén nagy szórás tapasztalható, a kistelepülések tudják kötelezettségeiket a legkevésbé teljesíteni. Az alapszolgáltatási formák elérhetősége jelentős hatást gyakorol a szakosított ellátások igénybevételére (gyakran olyan személyek kérik bentlakásos intézményi elhelyezésüket, akik ellátása az alapszolgáltatások keretében is megoldható lenne). A évben jelentős előrelépés történt a többcélú kistérségi társulások által felvállalt, addig hiányzó alapszolgáltatások biztosításának megszervezésében. A többcélú kistérségi társulások a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosításáról: - intézményfenntartóként, illetve - szervező tevékenységgel gondoskodhatnak. A szakosított ellátások általános jellemzése: Baranya megyében összesen 46 bentlakásos szociális intézmény működik férőhellyel 65 telephelyen. A határozatlan idejű (végleges) működési engedéllyel rendelkező telephelyek aránya a 2004-es 30%-ról 2006-ig 60%-ra növekedett. A bentlakásos ellátórendszer működtetésének domináns szerepvállalói a helyi önkormányzatok, amelyek a többcélú kistérségi társulásokkal együtt 28 intézményben férőhelyet biztosítanak az ellátást igénylők számára. A férőhelyek 65,7%-a az idősek ellátását célozza. Az egyházi fenntartású intézmények az idősek és hajléktalanok számára nyújtanak szolgáltatásokat 6 intézményben 335 férőhelyen. A férőhelyek 94,3%-a az idősek ellátását célozza. A nem állami fenntartók által szervezett bentlakásos szolgáltatások a pszichiátriai betegek kivételével minden ellátotti csoportot érintenek, 12 intézményben 590 férőhelyet működtetnek. Összességében továbbra is megállapítható, hogy a túlterhelt időseket ellátó intézményekben, illetve a várakozók körében jelentős az állapotukból adódóan speciális ellátást igénylők aránya, ugyanakkor hangsúlyos azok aránya is, akik intézményi elhelyezési igényét az alapellátás helyettesíteni tudná. Az intézményrendszer által nyújtott szolgáltatási struktúra ellátotti igényekhez való hozzáigazítása az elmúlt két évben tovább folytatódott, de intenzitását tekintve nem tudott lépést tartani az igények mennyiségi és minőségi növekedésével. Továbbra is megoldandó feladatként jelentkezik a demens, illetve intenzív ápolást-gondozást igénylők speciális ellátása, továbbá az alapellátás kiépítetlensége okán jelentkező elhelyezési igény. A fogyatékkal élők számára bentlakásos intézményi férőhelyeket biztosító ellátórendszer meghatározó szereplője továbbra is a megyei önkormányzat, a férőhelyek száma a felülvizsgálati időszakban nem változott. Az ellátórendszer struktúrájának kedvező alakulása ellenére továbbra is jelentősen elmarad a lakóotthoni férőhelyek száma az ellátotti igényektől. A pszichiátriai betegek bentlakásos ellátását mindössze két intézmény biztosítja 205 férőhelyen, a férőhelyek száma a felülvizsgálati időszakban nem változott. Az ellátórendszer struktúrájának kedvező alakulása egy új, 12 fh-es lakóotthon kialakításának köszönhető. Ugyanakkor az ellátottak és a várakozók körében is

5 5 növekedett az alapellátás keretében is ellátható személyek száma, ami a közösségi pszichiátriai ellátás erősítésének szükségességét jelzi. A szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézményrendszer két, viszonylag jól elkülöníthető komponensből áll: - a főként drogbetegeket ellátó, rehabilitációs profilú, nem állami fenntartók által működtetett intézmények, illetve - egy, főként alkoholbetegeket ellátó ápolási-gondozási profilú, megyei önkormányzati fenntartású intézmény. A drogbetegek ellátásában több innovatív kezdeményezés szolgálja az ellátórendszer folyamatos fejlődését, ugyanakkor alkoholbetegek számára kialakított lakóotthoni férőhelyek a megyében nem állnak rendelkezésre. A hajléktalan személyek ellátását biztosító bentlakásos, illetve átmeneti intézményi elhelyezési formák területi eloszlása igen egyenetlen. A hajléktalan személyeket ellátó átmeneti férőhely kihasználtsága nem éri el a 100%-ot. Az ellátórendszerben továbbra is magas a szenvedélybetegek aránya, s jelentős problémát okoz a pszichiátriai betegségek előfordulása. Az ellátási szükséglet sajátossága, hogy jellemzően a megyeszékhely nagyvárosban, Pécsett jelentkezik, amely lehetőségeivel vonzza az ellátatlan hajléktalanokat a megye egész területéről. A koncepció Stratégiai programrészében az alábbi stratégiai célok kerültek megfogalmazásra: Az ellátottak egyéni igényeihez igazodó, differenciált ellátásokat biztosító szolgáltatási struktúra kialakítása. Nem intézmény-centrikus, hanem ellátott-centrikus szolgáltatások kiépítése. Az ellátást igénylőt a megszokott fizikai- és szociális környezetéből csak szakmailag indokolt esetben kimozdító ellátórendszer. Az ellátási formák elérhető, egyenletes megyei kiépítettsége. A szolgáltatások tervezésében a résztvevő partnerek együttműködése, integrált szervezeti formák kialakításának lehetősége, alapellátás és szakellátás összehangolása. Minőségi megfelelés és fejlesztés szakmai és tárgyi értelemben egyaránt. A szociális ellátórendszer fejlesztését célul tűző stratégiai programhoz, illetve a bemutatott stratégiai célokhoz kapcsolódóan a koncepció célcsoportonként operatív programokat határoz meg, amelyek vonatkozásában megjelöli a végrehajtásért felelős-, illetve közreműködő szervezeteket. A koncepciónak ez az a része, amely kapcsolódási pontokat jelöl meg a szolgáltatások működtetésében és fejlesztésében résztvevő szervezetek, települések, kistérségi társulások (és más közreműködők) számára.

6 6 A koncepció utolsó része a stratégiához és az operatív programokhoz igazodóan a Baranya Megyei Önkormányzat ütemezett fejlesztési terveit mutatja be, amelyek az alábbiak: 1. A megyei fenntartású szociális intézmények korszerűsítésének terve 2. A megyei fenntartású szociális intézmények ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszereinek kiépítési terve 3. A fogyatékkal élőket ellátó intézményrendszer átalakításának terve 4. A Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás keretében való feladatellátás terve 5. A megyei önkormányzat hajléktalan személyek ellátásában való szerepvállalásának terve 6. Megyei szociálpolitikai kerekasztal működtetésének terve 7. A görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthon módszertani tevékenységének bővítési terve Kiemelést érdemel a koncepció 2. és 3. melléklete, amelyek ügyfélbarát módon tartalmazzák a megyében működő nappali és bentlakásos ellátást nyújtó intézmények listáját és elérhetőségét. IV. A koncepció felülvizsgálatának megyei egyeztetése: A felülvizsgált koncepciót az elfogadást megelőzően az alábbi szervezetekkel véleményeztettük: a BMÖ fenntartásában működő szociális intézmények vezetőivel, a megyében szolgáltatástervezési koncepciót készítő településekkel és kistérségi társulásokkal, a Baranya Megyei Szociálpolitikai Kerekasztallal, a Baranya Megyei és Pécs Megyei Jogú Városi Idősügyi Tanáccsal, a Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Tanáccsal, az Országos Szociálpolitikai Tanáccsal. Ezt követően az egyeztetések során tett észrevételek, javaslatok a koncepcióba beépítésre kerültek. Határozati javaslat: III. 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Baranya megye felülvizsgált és aktualizált szociális szolgáltatástervezési koncepcióját elfogadja. 2. A közgyűlés a koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében a mindenkori költségvetésében a lehetőségekhez mérten pályázati önrészt biztosít. Határidő: értelem szerint Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Pécs, május 30. Tasnádi Péter

7 BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

8 Készítették: Kovács Antalné Léderer Kinga Löffler Tamás Szerkesztette: Löffler Tamás A évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta Benyes Rita Löffler Tamás Paári Angéla Zárol Evelin A koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával elfogadta A felülvizsgált, aktualizált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a /2006. ( ) Kgy. határozatával elfogadta

9 Tartalomjegyzék Bevezető A szolgáltatástervezési koncepció célja 1 I. HELYZETELEMZÉS...1 I.1. Baranya megyei helyzetkép.1 I.2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások.. 10 I.2.1. Az alapszolgáltatások.. 12 I.2.2. Szakosított ellátási formák I.2.3. Az alapszolgáltatások jellemzői Baranya megyében.. 16 I.2.4. A többcélú kistérségi társulások feladatellátásának bemutatása I.2.5. A bentlakásos intézményi ellátások jellemzői Baranya megyében.27 I A bentlakásos intézményrendszer fejlesztésének javasolt irányai 35 I.2.6. A szolgáltatások fejlesztési lehetőségei Az EU-s támogatási struktúrában I.2.7. A Baranya Megyei Önkormányzat szociális fejlesztési koncepciói I.2.8. A Baranya Megyei Önkormányzat által szervezett szociális ellátórendszer bemutatása 41 I.2.9. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények.. 44 I Kastélypark Módszertani Otthon, Görcsöny.. 44 I A módszertani feladatok ellátása I Időskorúak Otthona, Szederkény. 50 I Időskorúak Otthona, Komló-Mecsekjánosi. 52 I Boróka Otthon, Helesfa I Fogyatékos Személyek Otthona, Bóly..59 I Fogyatékos Személyek Otthona, Mozsgó.. 62 I Horizont Otthon, Szigetvár-Turbékpuszta A Baranya Megyei Önkormányzat feladatait ellátó nem megyei fenntartású intézmények I.3. Baranya megye személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszere (SWOT-analízis) 68

10 II. STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ. 70 II.1. Stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében II.1.1. Az alapellátások fejlesztésének céljai 70 II.1.2. A szakosított ellátások fejlesztésének céljai 72 II.2. Jövőkép II.3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások fejlesztésének átfogó stratégiai céljai 73 II.4. Baranya megye stratégiai programja.. 73 II.5. A Baranya Megyei Önkormányzat fejlesztési tervei 80 II.5.1. A megyei fenntartású szociális intézmények korszerűsítésének terve. 80 II.5.2. A megyei fenntartású szociális intézmények ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszereinek kiépítési terve II.5.3. A fogyatékkal élőket ellátó intézményrendszer átalakításának terve II.5.4. A Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás keretében való feladatellátás terve. 85 II.5.5. A megyei önkormányzat hajléktalan személyek ellátásában való szerepvállalásának terve 87 II.5.6. Megyei szociálpolitikai kerekasztal működtetésének terve. 88 II.5.7. A görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthon módszertani tevékenységének bővítési terve.. 89 II.6. A Baranya Megyei Önkormányzat intézményi feladatellátási kötelezettségének áttekintése Mellékletek: 1. Az alapellátási szolgáltatások a megye településein 2. Baranya megye nappali ellátást nyújtó intézményei 3. Baranya megye bentlakásos szociális intézményei

11 Bevezető Baranya megye személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerének eddigi legátfogóbb áttekintését tartalmazza e koncepció. Megalkotásával a Baranya Megyei Önkormányzat nem csak jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, hanem a szakma megyei résztvevői számára olyan dokumentumot készített, amely reményeink szerint elgondolkodtat, érdeklődővé tesz, és segítséget nyújt a szociális célú fejlesztések tervezésében, megvalósításában, és a megye szociális szereplői közötti kapcsolat erősítésében. A megyei szolgáltatástervezési koncepció nem csak a Baranya Megyei Önkormányzat feladatellátásának felmérését és fejlesztési tervét tartalmazza, hanem bemutatja és elemzi a megye területén működő teljes szociális alap- és szakellátó rendszert, javaslatot tesz a fejlesztések céljaira és stratégiájára. A koncepció összeállítását a megyei önkormányzat Hivatalának szakirodája, valamint a megyei módszertani intézmény munkatársai végezték. A megyei szolgáltatási struktúra felméréséhez kérdőíves adatszolgáltatást kértünk minden települési önkormányzattól, illetve bentlakásos intézménytől. Egyeztettünk a nappali ellátást nyújtó intézmények működési engedélyeit kiadó települések jegyzőivel, valamint a Baranya Megyei Szociális és Gyámhivatallal. Munkánkat adatszolgáltatással segítette továbbá a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ, és a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága. Valamennyi közreműködő szervezetnek köszönjük segítségét! A koncepciót a jogszabályban előírt kötelező egyeztetési eljárásokon túl szeretnénk megismertetni, véleményeztetni a szociális szakma minden érintett szereplőjével. Bár tudásunk, ismereteink legjavát tartalmazza, folyamatosan alakítható, hozzáigazítható a megalapozott és konszenzuson alapuló javaslatokhoz. A koncepció kétévenkénti kötelező felülvizsgálata során ezen változások beemelésével szeretnénk azt frissíteni, aktualizálni. Tasnádi Péter a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke

12 A szolgáltatástervezési koncepció célja 1 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III tv. (a továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A jogszabály szerint a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak, illetve a megyei önkormányzatoknak kell elkészíteniük fejlesztési programjukat, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezéséről gondoskodnak. A szolgáltatástervezési koncepcióban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyek: - a különböző társadalmi-gazdasági adottságú településeken, megyékben (régiókban) a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és - a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését kívánja előmozdítani, valamint - a szolgáltatástervezési koncepció településenként, megyénként egységes keretbe foglalja a szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció a település (megye) szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az adott település vagy megye szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői (pl. területfejlesztés) számára. I. HELYZETELEMZÉS I.1. Baranya megyei helyzetkép Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozást követően nemzetközi összevetésben - az uniós átlaghoz képest - még mindig kedvezőtlen. A versenyképességet visszaveti többek között a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénysége, az innovációs rendszer elemeinek alacsony fejlettsége. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. A születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és romló korösszetétel munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatását súlyosbítja a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Baranya megye helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a közlekedési peremhelyzet, az informatikai elérhetőség alacsony színvonala, a délkelet európai politikai válság, az aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések magas száma, a nehézipar, bányászat leépülése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény.

13 2 Baranya soknemzetiségű megye. A nemzetiségek aránya országosan még mindig Baranyában a legmagasabb. A német, a cigány és a horvát a legnépesebb nemzetiség. A településhálózat jellegzetesen aprófalvas, több mint 100 község zsáktelepülés. A megye településeinek mintegy fele gazdasági - társadalmi szempontból továbbra is hátrányos helyzetű. Az elaprózott településszerkezet alacsony hatékonyságot és magas költségeket jelent az ellátás szinte valamennyi eleménél. A falvakban a szegénységi kockázat magas és alig változott az utóbbi években. A falu város, illetve településnagyság között megfigyelhető életesély különbségek meghatározók. A vidéki területeken, azaz a falvakban magasabb a munkanélküliségi arány, míg a városokban az átlagnál alacsonyabb. A szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek vagy hajléktalan emberek. Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az egyes kistérségek adottságait tekintve a legjobb helyzetben a pécsi kistérség van, amelyben meghatározó a 160 ezer lakosú nagyváros jelenléte a maga felsőoktatási intézményeivel, közigazgatásban betöltött szerepkörével, magas színvonalú infrastruktúrájával. A komlói kistérségben lényegesen lassabban halad a térség gazdasági szerkezetének átalakítása a vállalkozási potenciál viszonylagos gyengesége és a külföldi tőke csekély érdeklődése miatt. Némileg jobb feltételekkel rendelkezik a pécsváradi kistérség a falusi turizmus, szőlészet-borászat, erdőgazdaság elmúlt évekbeli fellendülésének betudhatóan. A mohácsi kistérségben a gazdaság megújulását nagyban segíti, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából az ország egyik legértékesebb tája, ahol több prosperáló üzem működik. A siklósi kistérség gazdaságának felzárkózását elősegíti az igen jelentősnek mondható idegenforgalom, a számottevő ipar, valamint a jónak mondható mezőgazdasági adottságok is. A sellyei, szigetvári kistérségek a régió halmozottan hátrányos térségei közé tartoznak, ahol a perifériás földrajzi elhelyezkedés rossz mezőgazdasági adottságokkal és gyenge ipari kapacitással párosul. Ez utóbbi jellemzi a sásdi kistérséget is. Demográfiai adatok 1994 óta évente átlagosan mintegy fővel apadt megyénk lakossága. Míg ban közel en, 1998-ban már alig több mint en éltek Baranyában, addig január elsején ra esett a lakosok száma. A lakosságszám a kedvezőtlen tendencia eredményeként 2006-ban fő alá esett. A megye népessége folyamatosan fogy az ezzel egyidőben megfigyelhető tendenciák változatlanok: a lakosság fokozatosan öregszik, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő.

14 3 A lakosságszám csökkenésének oka egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A lakosságszám kistérségi bontásban az alábbiak szerint alakult: Kistérség / Év Komlói Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsi Pécsváradi Szentlőrinci Összesen: A lakónépesség megoszlása korcsoportonként A népességcsökkenés mellett egy másik kedvezőtlen demográfiai tendencia az időskorúak arányának emelkedése a népességen belül. Az idősebbek részaránya egyre nagyobb a fiatalabb korosztályok részesedésének rovására. Az idősebb lakosoknak nem csak a részaránya növekedett az elmúlt tíz esztendő alatt, hanem számuk is. A 60 év feletti lakónépesség száma január 1. január 1. január 1. január 1. január 1. január 1. kistérségenként Komlói Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsi Pécsváradi Szentlõrinci Összesen

15 4 A 60 év feletti lakónépesség aránya a kistérségekben (%) év év év év - Komlói Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsi Pécsváradi Szentlõrinci A 60 év feletti lakosság nemek szerint 39% férfiak nők 61% A KSH prognózisa szerint Magyarországnak, így Baranya megyének is szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Évről-évre egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, és nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ennek az igénynek a kielégítéséhez szükséges a szociális ellátórendszer rugalmas reagálóképességének, illetve a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése.

16 5 Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség A regiszterben szereplő munkanélküliek száma az utóbbi években a szezonális ingadozásoktól eltekintve emelkedő tendenciát mutat. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a megszűnt munkahelyek nyomán, mely a tömeges létszámleépítésekben főleg a szakmunkásokat és betanított munkásokat érintette, kevesebb új állás létesült. Másrészt a be nem töltött állások azt mutatják, hogy ezek nem a munkára várók képesítésének és számának megfelelő eloszlásúak és a helyi infrastruktúra nem segíti a munkaerő mobilitását. Nem utolsó sorban pedig a novemberi, a Foglalkoztatási törvény változtatása, ami az eddigi munkanélküli fogalmát az álláskereső kifejezésre terjesztette ki, is jelzi, hogy a szervezet a szolgáltatás irányába kíván fejlődni, melyet minden aktív korú állampolgár igénybe vehet A regisztrált munkanélküliek és álláskeresők száma Baranyában december január január január január január A munkanélküliségi mutatók 2001-től az addigi kedvező irányból ellentétesre fordultak % A munkanélküliségi ráta alakulása a KSH munkerő-felmérése alapján Baranyában és országosan, * 8,5 7,8 7 7,3 Baranya országos 7,1 6,4 6,5 5, I.- III név 7,2 5,8 8,1 5,9 8 6,1 8,1 7,3 *Forrás: KSH Baranya Megyei Igazgatósága Évkönyvei

17 6 Az 1999 óta növekvő különbség, amely Baranya leszakadási folyamatát tükrözi 2005-re jelentősen mérséklődött háromnegyedév végén az eltérés már csupán 0,8%-pontos. A foglalkoztatási helyzet javulása azonban nem a beruházások volumenének növekedése, tömeges új munkahelyek létrejötte idézte elő, hanem az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők számának markáns emelkedése, akik a KSH munkaerő felmérése szerint nem tekinthetők munkanélkülieknek. Hasonlóan a lakónépesség öregedéséhez, a regisztrált munkanélküliek körében is gyarapodott az idősebb korosztályhoz tartozók tábora. Sajnos az ötven év felettiek elhelyezkedési esélyei meglehetősen alacsonyak, nehezen jutnak ismét álláshoz. A regisztrált munkanélküliek életkor szerinti összetételének változása fő év év év év év év év év márc. jún. szept. dec márc. jún. szept. dec márc. jún. szept. dec márc. jún. szept. dec márc. jún. szept. dec. Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok: Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, - a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek körükben nagy arányban fordulnak elő. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével többnyire megoldatlan a kórházból kikerülő idősek megfelelő házi ápolása. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert.

18 7 Fogyatékkal élők: A fogyatékkal élők legnagyobb csoportját a testi és mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még kismértékű. A rehabilitációs foglalkoztatás szinte csak árutermelést jelent. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekében - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetnék igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhető rendszerének kiépítése, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi- vagy halmozottan fogyatékos személyek. A megye lakosságszámára vonatkoztatva a statisztikai adatok figyelembevételével Baranyában hozzávetőlegesen fő enyhe-, fő középsúlyos-, és 900 fő súlyos értelmi fogyatékos él. A születési statisztikákat figyelembe véve megyénkben évente 190 fő fogyatékos gyermek születik, akik közül 10 fő érzékszervi- és mozgásfogyatékos, 180 fő értelmi fogyatékos (ebből 144 fő enyhe-, 22 fő középsúlyos-, és 14 fő súlyos értelmi fogyatékos). Az egyes szociális intézményekben elhelyezett, illetve elhelyezésre váró személyek mellett a megye gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeiben tanulók helyzetét is figyelembe kell venni a szociális szolgáltatások tervezése során. A jelenleg fejlesztő felkészítésben részesülő 127 fő alapvetően a települési támogató szolgálatok segítségére fog szorulni, az intézményi ellátást igénylők becsült száma évente 7-9 fő. A megye 171 fő középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, illetve mozgásfogyatékos tanulója megfelelő segítséggel szintén otthonában tartható, számukra is fontos a nappali ellátást nyújtó intézményekben való foglalkoztatás lehetősége. A speciális szakiskolai tanulók (180 fő) 60-65%-a megfelelő segítségnyújtás mellett képes a munka világába integrálódni. A fogyatékkal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszútávra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai betegség hatással van az egyén szabadságára, ezáltal befolyásolja a társadalomba való beilleszkedési, érvényesülési esélyeit. Az elmeműködés zavarai akadályozhatják az általánosan elfogadott normákhoz való alkalmazkodást. A normálistól való eltérés miatt a közvélemény a pszichiátriai betegeket csökkent értékűeknek tekinti, közvetve és közvetetten is kirekeszti a társadalomból. A pszichiátriai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben szinte megduplázódott, bár 1990-hez képest csökkenő tendenciát mutat (1980-ban 685 fő,

19 ben 1714 fő 2000-ben 1103 fő). A lakosság mentális egészségi állapotának romlására utal, hogy a depresszió ma már népbetegségnek számít. A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. Azok a betegek, akik kimaradnak a szakellátásból önállóan nem képesek a számukra megfelelő ellátásokat felkutatni, tájékozatlanok. A települési önkormányzatok számára fontos feladatként jelentkezik ezért a közösségi pszichiátriai ellátás szociális alapellátási formaként való megszervezése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Szenvedélybetegek: A szenvedélybetegek hagyományos csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartalma rövidebb. A pszichiátriai neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20-40%-os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az addiktológiai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben több mint négyszeresére emelkedett, és emelkedő tendenciát mutat (1980-ban 2472 fő, 1990-ben 7912 fő 2000-ben fő). Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind pedig a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. A települési önkormányzatok fontos feladataként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Megyénk a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványán (INDIT Közalapítvány) keresztül országosan is példaértékű megelőző- és ellátó rendszert működtet, az egészségügyi- és szociális ellátórendszer elemeit egyesíti a tevékenységében. Az INDIT Közalapítvány által létrehozott, regionális, illetve országos hatáskörrel működő Drogambulancia betegforgalma egyenletes, közel 400 fő évente, az ellátottak fele minden évben új kliens. A kábítószerügy kezelése érdekében létrehozott szakmai fórumok megyei, regionális rendszere és működése példaértékű lehet más szociális problémák kezelése szempontjából is. A Drogellenes Munkacsoport, a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető fórum (DREKEF), illetve a Pécsi KEF munkájában mind kínálat-, mind kereslet-csökkentő oldalról számos szervezet (civil és professzionális segítő szolgáltatók, oktatási és szociális szervezetek, önkormányzatok, vallási- és etnikai szervezetek, médiák, munkaügyi szervezetek) képviselői vesznek részt, lehetővé téve a folyamatos kommunikációt és koordinációt, a társadalom felé való

20 9 véleménynyilvánítást. A rendszer komplex módon közelít a jelenséghez, figyelembe véve azt, hogy a szenvedélybetegségek multikauzális eredetre vezethetők vissza, amelyekre hatékony választ csak egy multidiszciplinákban gondolkodó, multiprofesszionális team tud adni, akár egy intézményen belül, akár hálózat formájában. Veszélyeztetett gyermekek, családok: A gyermekvédelmi gondoskodás keretében ellátott fiatalok - önállósulásukat követően - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerben jellemzően nem jelennek meg potenciális igénylőként. Számukra az önálló életkezdés szempontjából a lakáskérdés és a foglalkoztatási lehetőségek jelentik a fő kihívást. Az otthonteremtési támogatás alacsony összege elsősorban eldugott települések, hétvégi házak, mezőgazdasági területek ingatlanjainak megszerzését teszik lehetővé, ahonnan komoly kihívást jelent az álláskeresés, illetve a munkába járás. A lakhatás megoldásához jelentős segítséget adna, ha a települési önkormányzatok szociális bérlakásaik odaítélésénél prioritásként kezelnék az állami gondoskodásból kikerülők helyzetének megoldását. Valamennyi városban és nagyobb településen lehetővé kell tenni, hogy ezen fiatalok olyan feltételekkel kaphassanak állami bérlakást, hogy az otthonteremtési támogatás összege, és egy bizonyos idő (lehet 5 év) előtakarékossága ezt lehetővé tegye és garantálja. Szükséges továbbá az otthonteremtési támogatás összegének növeléséhez további lehetőségek, programok feltárása, illetve kezdeményezése. A lakhatás problémája mellett a munkerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségeit is bővíteni kell. Ennek érdekében már a képzés idején piacképes ismeretek megszerzését kell elérni. A problémák kezelése érdekében fontos, hogy a gyermekvédelmi ágazatban az alapés szakellátás szakemberei, valamint a városok szociális ügyekben illetékes döntésbefolyásoló személyei, továbbá a képzési intézmények és a munkaügyi szervek illetékesei meghatározott időszakonként konzultációt folytassanak. A szakmai párbeszéd fórumait ki kell alakítani. Hajléktalan személyek: A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi-, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, népjóléti irodákkal, munkaügyi intézményekkel áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége (80%-a) férfi, az átlagéletkor 39,7 év. A leggyakoribb az 55 évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok 94,2 %-ának nincs munkája, a munkavállalók zömmel a fekete munkapiacon dolgoznak, tehát nincs társadalombiztosításuk, nem szereznek szolgálati időt és egyáltalán nincsenek stabil megélhetési- és munkaügyi helyzetben. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott és összehangolt. Baranya megyében a TÁMASZ Alapítvány szervezésében, Pécsett jól kiépített ellátórendszer működik.

21 10 A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása. I.2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások A szociális törvény meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások körét. A feladatok ellátását a jogszabály megosztja a települési és a megyei önkormányzatok között. A települési önkormányzat köteles gondoskodni az alapszolgáltatások biztosításáról, a szakosított ellátások biztosítását a jogszabály lakosságszámhoz köti. A megyei önkormányzat azon szakosított ellátások fenntartására kötelezett, melyekről a törvény a települési önkormányzatok esetében nem rendelkezik. A szociális törvény értelmében a települési önkormányzatok szolgáltatási kötelezettsége az alábbiakban foglalható össze: Ellátási forma /lakosságszám 2000 fő alatt 2000 fő felett 3000 fő felett fő felett fő felett fő felett Szociális X X X X X X információs szolgáltatás Étkeztetés X X X X X X Házi segítség-nyújtás X X X X X X Családsegítés X X X X X Nappali ellátás X X X X Jelzőrendszeres házi X X X segítségnyújtás Támogató X X X szolgáltatás Közösségi ellátás X X X Időskorúak X X X gondozóháza Fogyatékos X X személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek X X átmeneti otthona Szenvedélybetegek X X átmeneti otthona Éjjeli menedékhely X X Hajléktalan X X személyek átmeneti szállása Utcai szociális munka X

22 11 A megyei önkormányzat feladata a körzeti jellegű szolgáltatások biztosítása: - azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezése, amelyek biztosítására a szociális törvény értelmében a települési önkormányzat nem kötelezhető, - a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása, - a módszertani feladatok ellátása. Az intézményi ellátások területén a megyei önkormányzatnak kell biztosítania a rehabilitációs intézmények, lakóotthonok és ápolást, gondozást nyújtó intézmények - vagyis az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kivételével a bentlakásos intézményi kör - szolgáltatásait. A szociális tervezés hiányosságai miatt (szükséglet- és helyzetfelmérés, stratégiai és operatív programok hiánya) számos településen több szociális feladat (mind az alap, mind a szakosított ellátási formákban) megoldatlan marad. A szociális ellátások átfogó fejlesztése érdekében a hiányzó ellátások pótlására rendkívül fontos a települési és kistérségi programok elkészítése január 1-től kezdődően a szociális ellátások lakosságszám alapján számított fejkvótában történő finanszírozását felváltotta a feladatfinanszírozás. Ez a változás kedvezően hatott az alapszolgáltatások biztosítására, tekintettel arra, hogy a központi költségvetésből kizárólag az ellátott szolgáltatás után jár költségvetési támogatás, míg a korábbi finanszírozási mód nem motiválta az önkormányzatokat a tevékenységek tényleges ellátására. Szintén a évben növekedett meg a többcélú kistérségi társulások által felvállalt, addig hiányzó alapszolgáltatások biztosításának megszervezése. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó - szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy - szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy - szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A többcélú kistérségi társulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosításáról - intézményfenntartóként, vagy - szervező tevékenységével gondoskodhat. A szociális ellátórendszer fejlettségének egyik fontos mutatója az alapszolgáltatás rendszerének kiépítettsége. Ezen a területen köztudott az ellátórendszer lefedetlensége, több esetben a települési önkormányzatok mulasztásos törvénysértése. Mind a települések nagysága, mind pedig területi elhelyezkedésük szerint nagy szórás tapasztalható az alapellátási formák kiépítettsége terén. Összességében megállapítható, hogy a kistelepülések tudják teljesíteni, ill. teljesítik legkevésbé ellátási kötelezettségeiket. Az alapszolgáltatási formák elérhetősége közvetve jelentős hatást gyakorol a szakosított ellátások igénybevételére. Tekintettel arra, hogy az alapellátási szolgálatok hiánya miatt sokan nem jutnak a lakókörnyezetükben az állapotuknak megfelelő szociális ellátásokhoz, így kénytelenek a szakosított ellátásokat különösen a bentlakásos intézményeket megcélozni. Ez azon túl, hogy jelentős

23 12 környezet-, illetve életmódváltozással jár, az amúgy is 100 %-os kihasználtsággal működő bentlakásos intézményekbe várakozók számát növeli. I.2.1. Az alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a) az otthonápolási szolgálattal, b) a pártfogó felügyelői szolgálattal, c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. Szociális alapszolgáltatások: - a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, - a szociális információs szolgáltatás, - az étkeztetés, - a házi segítségnyújtás, - a családsegítés, - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - a közösségi ellátások, - a támogató szolgáltatás, - az utcai szociális munka, - a nappali ellátás. A szociális törvény decemberi módosítása (2004. évi XXXVI. tv.) nyomán a gondozási központ helyébe lépett bővült feladatkörrel az alapszolgáltatási központ. Alapszolgáltatási központ az a szociális intézmény, amely a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) családsegítést, d) nappali ellátást, és e) gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: A szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányaiból eredő hátrányainak enyhítése. Az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

24 13 A falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb településen működtethető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. A szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott feladatokat látja el, valamint közreműködhet az étkeztetés biztosításában. Szociális információs szolgáltatás: A szolgáltatás hiánypótló jellegű szolgáltatásként jelent meg. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében célja, hogy a szociális jellegű ellátást vagy szolgáltatást igénylőket megfelelő módon tájékoztassa az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A szociális információs szolgáltatás elérhetőségéről és a szolgáltatás keretében biztosított információk köréről a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon kell tájékoztatást nyújtani. A szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani. Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük, vagy - hajléktalanságuk miatt. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat a rendeletében szabályozza. Az önkormányzat rendeletében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ánál, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükben történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

25 14 a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A kapott jelzés (mely érkezhet a jegyzőtől, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti szolgálattól, pártfogói felügyelőtől, stb.) alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A szolgáltatás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A fentiek értelmében megszűnik a szolgáltatásnak a házi segítségnyújtásra épülő, kiegészítő jellege, és önálló szolgáltatási formaként kerül nevesítésre. A szolgáltatásnyújtás lehetősége kiterjed a fogyatékos- és pszichiátriai betegekre is. Az előző évekhez képest változott a normatíva. Jelenleg nem központonként, hanem ellátottanként jár. Ezzel a módosítással értelmét vesztette a készülékek számának 70-re történő maximalizálása, hiszen egy diszpécserközpont akár 200 jelzőberendezés felügyeletét is elláthatja. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. Közösségi ellátások A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.