ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

Átírás

1 ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: OKTÓBER

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása A közfoglalkoztatással kapcsolatos legfontosabb fogalmak, célja, célcsoportjai, jogszabályi háttere A hazai közfoglalkozatás bemutatása adatok tükrében A közmunka EU-s és hazai véleményezése Az EU tanács véleménye Hazai kutatások eredményei Baranya megyei munkaerő-piaci helyzetkép Baranya megye munkaerő piaci helyzetképe Foglalkoztatottak és munkanélküliek Közfoglalkoztatottak helyzetképe Baranya megyében Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete adatok tükrében Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete a közfoglalkoztatásban meghatározó irányítók véleménye alapján Hipotézis, kutatási módszertan Hipotézisek Kutatásmódszertan Elemzés, a kérdőívek kiértékelése Összefoglaló kiértékelés Hipotézisekhez kapcsolódó kiértékelés Összegzés Melléklet Mit kell tudni a közfoglalkoztatásról Melléklet Kérdőív Melléklet A hipotézisértékelés táblázatai

4 Bevezető Hazánkban a poszt-szocialista átalakulási krízis elsősorban nem a piaci viszonyokat, a hazai vagy külföldi tőkebefektetéseken alapuló kapitalizmust hozta magával, hanem a nagyfoglalkoztató szerepét is betöltő mezőgazdasági termelés és nehézipar összeomlását, a feldolgozóipar leépülését és ezzel együtt a munkaerőpiac erőteljes beszűkülését. 1 A leépült nagyiparban, gépesített mezőgazdaságban feleslegessé vált munkaerőt sem a tudásigényes iparágak, sem tömegesen létrehozott, főként egy-két főt foglalkoztató kényszervállalkozások nem tudták felszívni. A legjelentősebb foglalkoztatóvá a közszféra lépett elő a közintézmények körében nyújtott munkalehetőségeivel. Magyarországon II. negyedévében a foglalkoztatottak létszáma: 4.200,7 ezer fő; a közfoglalkoztatottak létszáma: 211,5 ezer fő ; a munkanélküliek száma (2015. II. negyedév): 310,4 ezer fő 2. Magyarországon több mint egymillió a munkaerőpiac peremén lévők száma. 3 Azokat soroljuk ebbe a körbe: akiknek van ugyan állásuk, de az bizonytalan és rosszul fizetett, akik alapvetően formális vagy informális alkalmi- és idénymunkából élnek, akik ellátott vagy ellátást nem is kapó munkanélküliek, vagy munkanélküli státuszukat éppen közfoglalkoztatás szakítja meg, akik pályakezdőként vagy gyermekgondozás után nem találtak még munkát. Mintegy 3,5-4 millió azoknak a száma, akiknek a háztartásában van a munkaerőpiac peremén lévő tag. Közülük azoknak különösen nehéz a helyzete, akiknek a háztartásában a munkapiac peremén lévőkön kívül nincs is más aktív tag: ők közel másfél millióan vannak. Ezen belül különösen annak az egymillió embernek kell folyamatosan súlyos megélhetési gondokkal küzdenie, akinek a családjában van ellátásban részesülő, vagy ellátás nélküli munkanélküli évi Háztartási Költségvetési és Életszínvonal Felvételen (HKÉF) végzett számítások azt mutatják, hogy jelentős részük súlyosan deprivált. Fogyasztásuk terjedelme és szerkezete nem teszi lehetővé munkavégző képességük újratermelését, gyermekeik megfelelő körülmények között történő felnevelését. Az anyagi depriváció tekintetében az elmúlt években folyamatosan romlotta pozíciónk, és az Európai Unió országai között már csak Bulgária és Románia van mögöttünk. 1 Mehring-Tóth Szilvia-Füzér Katalin: A közfoglalkoztatás társadalmi integrációban betöltött szerepe leszakadó vidéki térségekben:közfoglalkoztatottak az ezredforduló után Gilvánfán, Forrás: 3 MTE RKK KTI: A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés,bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit, Molnár György (kutatásvezető) és Szabó Tibor,

5 A megélhetés szempontjából az az előnyös, hogy aki nem tud a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni, az minél több közfoglalkozási lehetőséget kapjon, hiszen a foglalkoztatást helyettesítő támogatásból amit egy háztartásban csak egy személy kaphat nem lehet megélni. Számos kvalitatív vizsgálat támasztja alá, hogy a tartós nélkülözés rontja az elhelyezkedés esélyeit. Másrészt, ahogy láttuk, a hosszabb és gyakoribb közfoglalkoztatás szintén csökkenti ezeket az esélyeket. A két hatás együtt egy sajátos csapdahelyzetet hozhat létre, amiből egyre nehezebb kilépni. A közfoglalkoztatás befejezése után fél évvel az abban résztvevők alig több mint 10 százaléka dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken. Minél többször és minél hosszabb ideig közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen. Márpedig 2013-ban már a közfoglalkoztatottak több mint a fele olyan személy, aki 2011 óta már volt korábban is közfoglalkoztatott. Baranya megyében a augusztusi statisztika alapján átlagosan fő vett részt közfoglalkoztatásban. Jelen tanulmányban közülük fő, főként baranyai városokban, illetve az Ormánságban élő közfoglalkozatásban részvevő körében végzett kérdőíves lekérdezése során kapott válaszokból arra keressük a választ, hogyan látja a baranyai célcsoport a saját visszakerülési esélyeit az elsődleges munkaerő piacra. A kutatási módszerünk elsősorban primerkutatásra, tehát még nem gyűjtött adatok megszerzésére irányul. Kvalitatívkutatás alapmódszerei közül a mélyinterjú és a szakértői interjú módszerét alkalmaztuk. A kvantitatív kutatás alapmódszerei közül a kérdőívtechnika biztosította a kutatási cél elérését. A primerkutatásban alkalmazott kérdőívezés során az adatfelvétel tekintetében papíros alapú, előnyomtatott kérdőívet használtunk. Jelen szándéktérkép a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. megbízásából azokat a lehetőségeket méri fel, melyek segítséget nyújtanak sikeres foglalkoztatási paktumok kialakításához. 3

6 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása 1.1. A közfoglalkoztatással kapcsolatos legfontosabb fogalmak, célja, célcsoportjai, jogszabályi háttere A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája: átmeneti jellegű, határozott időtartamú, támogatott tranzitfoglalkoztatás. A évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) alapján január 1-től érvényben lévő egységes közfoglalkoztatási rendszer a közcélú munka és közhasznú munkavégzés rendszerét váltotta fel, és ugyan betölti a korábbi közmunka program szerepét és funkcióját, de nem tekinthető a jogutódjának. A közfoglalkoztatás a Belügyminisztérium (Foglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság) szakpolitikai feladat- és hatáskörébe tartozik. A közfoglalkoztatási rendszer működtetésének az a célja, hogy a közfoglalkoztatottak sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra. Az új rendszernek hatékonyan hozzá kell járulnia a között megvalósítandó teljes foglakoztatás kiépüléséhez. A közfoglalkoztatás évi célkitűzéseit a 1082/2015. (III. 3.) Korm. határozat rögzíti. Ezek az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak segítése mellett többi között a természeti és épített környezet védelme, a vasúti pályák és a közúthálózat környezetének tisztántartása, a kulturális örökség elemeinek megóvása, közfoglalkoztatottak nagyobb be-vonása vízrendezési munkákba, szociális szövetkezetek alakulásának elősegítése, a roma lakosság társadalmi integrációja. A közfoglalkoztatás célcsoportjai: a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők. A rendszerben kiemelt célcsoportot jelentenek a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők. A foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításakor hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 25. életévét nem töltötte be, vagy a munkaügyi központ legalább hat hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte. A évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) pontosan rögzíti, hogy kik tekinthetők közfoglalkoztatottnak, közfoglalkoztatónak. 4

7 Közfoglalkoztató lehet: helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok), egyház, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, erdőgazdálkodó (magánerdő-gazdálkodó), szociális szövetkezet és vasúti pályahálózat-működtető szervezet. A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény rendelkezéseit a Kftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők: csak határozott időre (legfeljebb 12 hónap) létesíthető. Közfoglalkoztatási programok (a rövid időtartamú kivételével) egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal hosszabbíthatóak meg a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben) próbaidő nem köthető ki A Kftv. meghatározza a közfoglalkoztatás típusait 4 : A rövid időtartamú közfoglalkoztatás A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Értékteremtő közfoglalkoztatás Az országos közfoglalkoztatási program A kistérségi startmunka mintaprogram Egyéb startmunka-mintaprogram A kiemelt településeken indított közfoglalkoztatás A vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás A szociális földprogram A közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás 4 Forrás: Dr. Molnárné Pleszkán Éva, Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztály, Budapest,

8 A támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A közfoglalkoztatás szabályait a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény határozza meg szeptember 1-től közfoglalkoztatás keretében csak a munkaügyi kirendeltségek által közvetített álláskeresők foglalkoztathatók. A munkát a kirendeltség ajánlja fel, amit kötelező elfogadni. A közfoglalkoztatás egyes típusaihoz biztosítható állami támogatásokról a 375/2010. (XII. 31.) kormányrendelet rendelkezik. A mindenkori közfoglalkoztatási bér nagyságát a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet határozza meg A hazai közfoglalkozatás bemutatása adatok tükrében A fejezetben a hazai közfoglalkoztatás legfontosabb létszám-és forrás adatai kerülnek bemutatásra januárban közel fő volt a közfoglalkoztatásban részvevők havi átlagos létszáma, és ez a létszám 2015 augusztusában elérte a főt. A létszámnövekedésnek megfelelően a költségvetésben minden évben nőttek a közfoglalkoztatásra fordított összegek ben 231 milliárd Ft, 2015-ben 270 milliárd Ft a közfoglalkoztatásra fordított forrás, 2016-ra pedig 340 milliárd Ft a tervezett forrás Közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma (fő, ) ábra: Közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma (fő, ) 5 5 Forrás: 6

9 A következő ábra azt mutatja, hogy az elmúlt években hogyan növekedett a közfoglalkoztatási kiadások mértéke a költségvetés foglalkoztatáspolitikára fordítandó keretén belül. A teljes keretből a közfoglalkoztatás finanszírozása 2011-ben még 22%-ot tett ki, ez 2016-ra 70%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan az aktív munkaerő-piaci eszközök (képzési támogatás, munkaviszonyban állók képzése, bértámogatás, bérköltség támogatás, első munkahely garancia, munkatapasztalat-szerzési támogatás, vállalkozóvá válási támogatás, munkahelymegőrzés támogatása) keretrésze 2011-ről 2016-ra a felére csökkent (kb. 60-ról kb. 30 milliárd Ft-ra), aránya a teljes kereten belül pedig kb. harmadára csökkent (18,9%-ról 6,2%-ra). 2. ábra: Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásainak megoszlása ( között) A közmunka EU-s és hazai véleményezése Az EU tanács véleménye Az EU Tanács (Magyarország évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország évi konvergenciaprogramjához fűződő) Ajánlása 7 kitér a közfoglalkoztatás véleményezésére is. Az egyes hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci hozzáférésének javítás érdekében a nyílt munkaerőpiacra irányuló aktív munkaerő-piaci intézkedéseket meg kellene vizsgálni a hatékonyságuk és eredményességük értékelése céljából, és amennyiben szükséges, ki kell igazítani azokat. Meg kell erősíteni a különbözőmunkaerő-piaci és szociális intézkedések (közmunkaprogram, álláskeresési járadék és szociális segélyek) aktivizálási elemeit. A foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetési erőforrások meghatározó részét a közmunkaprogram köti le, ugyanakkor a programból való kilépést követően 2013-ban a résztvevőknek kevesebb mint 10%-a tudott visszatérni a nyílt munkaerőpiacra. Ez felveti annak kérdését, hogy tartósabb foglalkoztatási hatás elérése érdekében nem kellene-e 6 Forrás: 7 Az EU TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről, Brüsszel, COM(2014) 418 final 7

10 kiigazítani a programot oly módon, hogy szorosabban kötődjön az aktivizálási, képzési intézkedésekhez, illetve az álláskereséshez nyújtott támogatáshoz Hazai kutatások eredményei A Magyar Szegénységellenes Hálózat kismintás kutatáskeretében vizsgálta a közfoglalkoztatottak helyzetét, életkörülményeit és lehetőségeit. 8 A kutatás tapasztalatait 2014-ben tették közzé. Kérdőívvel 533, interjúval 42 (jelenleg vagy a közelmúltban) közmunkásként dolgozó személyt kerestek meg. A tanulmány az alábbiakban összegzi a tapasztalatokat: A közfoglalkoztatás csak nagyon keveseket vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A többséget akadályozza a munkakeresésében, egyéb jövedelemszerző tevékenységek felkutatásában. (Miközben erre megy el a központi munkaügyi kiadások túlnyomó többsége.) A közfoglalkoztatottaknak járó bér közel nem elég ahhoz, hogy a szegénységi küszöb fölé emelje a családot. A létminimum szintjétől pedig messze elmarad. A közfoglalkoztatottak többségének rendkívül rosszak az életkörülményei, jövedelmi viszonyai és lakáshelyzetük. (A rendszer korábbi elemét, amely szerint a közmunkások a minimálbér összegét keresték meg, úgy tűnik, a kormányzatnak nem áll szándékában visszaállítani.) A végzett munka jellege többnyire nem jelent valós munkatapasztalatot, nem segíti a nyílt munkaerőpiacon szükséges készségek és tudások fejlesztését. A közmunkások helyzetét a gyakran előforduló nagyon rossz munkakörülmények, a megalázóbb feltételek sem könnyítik meg. A közfoglalkoztatás rendszere sajátos csapdaként működik. A benne lévők számára a közfoglalkoztatás előnyösebb, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, és sokkal könnyebben elérhető (kötelező), mint a tényleges foglalkoztatás. Ezért a (tartós) munkanélküliek jobb híján alapvetően arra törekszenek, hogy bekerüljenek a rendszerbe (minthogy a kötelező jelleggel együtt is sokan kimaradnak a közmunkából ).Viszont a közfoglalkoztatás, ha nincs a családban rendszeresen foglalkoztatott, óhatatlanul olyan mértékű elnyomorodáshoz vezet, ami egyre inkább megakadályozza a valódi munkavállalást, nem csak a közfoglalkoztatott, hanem később a gyerekei számára is. Egy olyan rossz egyensúly alakul ki, amiből már egyre nehezebb, szintelehetetlen kimozdulni, és ezzel a dolog elkezd önbeteljesítő módon működni: akik belekerültek a rendszerbe, azok egy idő után tényleg alkalmatlanná válnak a normális munkavállalásra. 9 Koltai Luca Kulinyi Márton:A közfoglalkoztatást szervezők értékei című tanulmányban kutatási eredményeik eredményeikre hivatkozva egyebek közt azt emelik ki, hogy: A statisztikai adatok és a kérdőív eredményeiből is egyértelműen látszik, hogy a munkakörök kevés 8 A Magyar Szegénységellenes Hálózat jelentése a közfoglalkoztatottak hátteréről, helyzetéről és lehetőségeiről, Magyar Szegénységellenes Hálózat, Budapest, Szabó Andrea:A közfoglalkoztatás jelentősége két gazdasági recesszió tükrében, Magyar Valóság,

11 változatosságot mutatnak. Jellemzően betanított jellegű, egyszerű fizikai munkákat ajánlanak, ahol a munkaerő-piaci re-integráció vagy a munkavállalási készségek fejlődése kevéssé várható. Az ellátott munkakörök képzettségi igénye jóval alatta marad a részt vevők képzettségének. Míg a résztvevőknek 52 százaléka rendelkezett alapfokú végzettséggel, 73 százalékukat ilyen munkakörben foglalkoztatták. A felsőfokú végzettségűeknek csak 30 százaléka számára jutott képzettségüknek megfelelő munkakör, a középfokú végzettségűeknél is hasonló volt ez az arány (28%). E számokból is látszik, hogy kevesen kerülnek képzettségüknek megfelelő munkakörbe, így pedig képességeik megfelelő kihasználása, fenntartása vagy akár fejlesztése egyre kevésbé valószínűsíthető. 10 Szabó Andrea: A közfoglalkoztatás jelentőségekét gazdasági recesszió tükrében c. tanulmányában arra a kérdésre is keresi a választ, hogy a kötelező közfoglalkoztatás hatékony kísérlet vagy megoldás. Akármelyik időszak közfoglalkoztatási formáit vesszük is alapul, számtalan hatástanulmány és kutatás egybehangzó megállapítása szerint ezek általában véve alacsony hatásfokúak, drágák, és nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A re-integráció helyett az ellátórendszerben való cirkulációs mozgást (parkoltatás), azaz a segélyezettek bennragadását segítik elő, és az érintettek az ellátás meghosszabbításának eszközeként tekintik őket. A közhasznú programok hivatalos hazai monitorvizsgálatai szerint az érintettek néhány százaléka tudott csak elhelyezkedni, de az utóbbi évtized legnépszerűbb eszköze, a közcélú foglalkoztatás is nagyon alacsony arányban juttatta vissza a résztvevőket a versenypiacra. Lényegében a közfoglalkoztatás rendszere konzerválhat bizonyos társadalmi viszonyokat és meglévő problémákat, ugyanakkor szükséges az alkalmazása az elégtelen piaci kereslet miatt (Firle. Szabó, 2007; Dögei. Mód, 2007; Váradi, 2009; Csoba, 2010) Forrás: Koltai Luca Kulinyi Márton:A közfoglalkoztatást szervezők értékei, Magyar Valóság, Budapest, Forrás: Szabó Andrea:A közfoglalkoztatás jelentősége két gazdasági recesszió tükrében, Magyar Valóság,

12 2. Baranya megyei munkaerő-piaci helyzetkép A megye gazdaságának fenntarthatóságát és fejlődőképességét alapvetően megrendítették a 80-as éveket követő időszak folyamatai. A széntermelés, az uránbányászat és részben az őket kiszolgáló építő-, gép- és villamos ipari, logisztikai valamint a társadalom többi részének foglalkoztatását célzó könnyűipari, élelmiszeripari ágazatok fejlődése a rendszerváltási időszakban véget ért. A megye korábban változatos mezőgazdaságának és élelmiszeriparának képe is átalakult. A kárpótlási folyamat következtében felszámolódó termelési rendszer helyébe lépő magángazdaság néhány gabonafajta termelésére szűkítette a növénytermesztést. Az állattenyésztés és termékfeldolgozás (élelmiszeripar, ipari növény-feldolgozás) háttérbe szorult. A gazdasági szerkezet átalakulása tömeges munkahelyvesztéseket eredményezett, melyet Baranyában nem pótoltak új beruházások. Pécs és Baranya a rendszerváltást követően nem tudott olyan vonzó feltételrendszert kialakítani, amely az ide áramló befektetések és a helyi vállalkozások fejlődése révén képes lett volna pótolni a korábbi gazdasági potenciált. Ez több fontos külső okkal is magyarázható (földrajzi elhelyezkedés, délszláv háború, autópálya hiánya a legutóbbi időkig), részben azonban annak a felismerésnek és a hozzá kapcsolódó eltökéltségnek a hiányából fakad, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása alapvetően helyi politikai, önkormányzati feladat, s nem lehet azt a piaci automatizmusokra és kormányzati intézkedésekre bízni. A gazdasági szerkezet átalakulása mellett a politikai rendszerváltás önmagában is jelentősen átalakította a társadalom működését, a tömeges munkahely-vesztés, az ezt ellensúlyozni képes reorganizáció teljes elmaradása pedig jószerével kihúzta a talajt a korábbi, megszokott családi és közösségi keretek alól. A város humán közszolgáltatási rendszerének finanszírozása mindinkább a központi költségvetésre és a növekvő hitelállományra terhelődött, melynek törlesztési lehetőségeit nem támasztotta alá a gazdasági fejlődésbe vetett bizalom. A tömegesen kiesett foglalkoztatást a jövőt szolgáló fejlesztések nem tudták pótolni. A helyi társadalom és a megye lakossága nagy árat fizet azért, hogy az erőfeszítések többnyire a hosszútávon fenntartható, életképes struktúrák helyett a túlhaladott állapot fenntartásának igyekezetére fordítódtak. Lecsökkent a gazdasági aktivitás, romlott a lakosság-megtartó képesség, jelentőssé vált a piacképes munkaerő elvándorlása, csökkent a lakosság jövedelemszintje, csökkentek a települések adóbevételei, összességében romlott a társadalom állapota és közérzete Baranya megye munkaerő piaci helyzetképe A gazdaság teljesítménye Baranya megyében az egy főre (egy lakosra) jutó GDP 2000-től egyenletesen növekedett, majd az emelkedő tendencia a évi gazdaság válság kezdetével megtorpant. A fejlődés 10

13 elmaradt az országos átlagtól, s már a régión belül is vesztett pozíciójából. A Dunántúl és az ország viszonylatában az elmaradási olló folyamatosan nyílik. A válság éveit követően a GDP-termelés a Dunántúlon és az országban visszanyerte lendületét, az emelkedés üteme megközelíti a válság előtti évekét. A Dél-Dunántúlon Tolna megyére jellemző ugyanez, s még a szintén lemaradó Somogyban is gyorsabban nő a mutató, mint Baranyában Egy főre (lakosra) jutó bruttó hazai termék (ezer Ft, ) Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Ország összesen ábra: Egy főre (lakosra) jutó bruttó hazai termék (ezer Ft, ) 12 % Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában (%, ) Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl 4. ábra: Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %-ában (%, ) 13 Az országos átlag százalékában mért mutató fejezi ki legjobban, hogy megyénk lemaradása fokozódik, a évi 75% körüli szintről 10%-ponttal romlott a pozíciója. 12 Forrás: ksh.hu 13 Forrás: ksh.hu 11

14 A megye gazdaságának exportképessége 14 A nemzetközi munkamegosztásban a megye gépiparának exportteljesítménye a legnagyobb (mintegy milliárd Ft), ezt követi az élelmiszeripar, a fa- és papíripar, a gumi-műanyagipar és a fémfeldolgozás milliárd Ft/év teljesítményekkel, de az ország öt nagy vidéki agglomerációja közül, ahol a fővároson kívüli gazdaságfejlesztés koncentrálódik, Pécs a bruttó hozzáadott érték, a vállalkozások nettó értékesítési árbevétele és az export tekintetében is az utolsó helyen áll. A külföldi tőke mértéke Baranyában 15 A Baranya megyei külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779 darabról 2010-re 572 darabra, 2012-re pedig 517 darabra csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekedett és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. Beruházások alakulása Beruházások teljesítményértéke (millió Ft, ) Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl ábra: Beruházások teljesítményértéke (millió Ft, ) 17 A beruházások teljesítményértéke Baranyában 2011-ig enyhén növekedett (közel 150 milliárd Ft-ra), majd ban 2/3-ára csökkent. Ebben visszatükröződik az EU támogatási ciklus hatása, mely a végéhez (2013) közeledve lecsengett. Ez a nagyságrend az országos nagyságrendhez 14 Forrás: ksh.hu 15 Forrás: ksh.hu 16 Forrás: ksh.hu 17 Forrás: ksh.hu; KSH-módszertan: Éves megfigyelés.; Vonatkozási kör: vállalkozások, költségvetési és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. A vállalkozások esetében a megfigyelés a 20 vagy annál több főt foglalkoztató szervezetekesetében teljes körű (gazdaságstatisztikai kérdőív), míg a 20 fő alatti vállalkozások adatainak előállítása adóadatok felhasználásával, illetve gazdaságstatisztikai kérdőívvel történik. A kérdőíves megfigyelés ebben a körben azonban csak a kiválasztott vállalkozásokra történik. Az adatok az adott megye (város) területén megvalósult beruházásokat tartalmazzák. 12

15 viszonyítva meglehetősen szerény, 3% körül van. A mezőgazdaság beruházásai az időszak alatt átlagosan kb. 17%-ot, az iparé kb. 43%-ot, az építőiparé kb. 2%-ot tettek ki. A szolgáltatóipari ágazatok beruházásai az egyes években változó mértékűek voltak, az időszak összességét tekintve a teljes beruházási érték kb. 38%-át tették ki átlagosan. A beruházások között a közszféra jellegű beruházás mintegy 35%-kal részesedik, ágazatai közül a víz-szennyvíz-hulladékgazdálkodás, a közigazgatás-védelem, közcélú társadalombiztosítás és az oktatás teszi ki a beruházások döntő többségét. Kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 2011 óta megduplázódtak. Dinamikus volt a vízügyi-hulladék ágazat fejlődése is, és az agrárszektor is fejlődést mutat Foglalkoztatottak és munkanélküliek Foglalkoztatottak A II. negyedéves megyei KSH-statisztika szerint Baranyában az alkalmazásban állók száma fő volt. A foglalkoztatottak 19 száma ugyanezen időben fő volt. A nyilvántartott álláskeresők száma április-júniusban átlagosan fő volt II. negyedévében a baranyai aktivitási ráta 58,3%, a foglalkoztatási ráta 53,6%, a munkanélküliségi ráta 8,1% volt. Idősoros megvilágításban mindhárom mutató kedvező irányba mutat, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta utolsó értéke valamivel magasabb a megelőző értéknél. % Baranya megye gazdasági aktivitási mutatói (%, ) II.név Aktivitási arány Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta 6. ábra: Baranya megye gazdasági aktivitási mutatói (%, ) Forrás: KSH Fókuszban a megyék I. félév. Megjegyzés: A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Alkalmazásban állók: a munkáltatóval főállású munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók. 19 Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. Forrás: KSH Módszertan 13

16 A megyei és országos értékek összehasonlításakor lassú konvergencia látható, a megye az országos átlag alatt teljesít. Az aktivitási arány átlagosan 2,4 százalékponttal, a foglalkoztatási arány átlagosan 2,6 százalékponttal volt alacsonyabb az országos átlagnál, a munkanélküliségi ráta pedig az országos átlag körül mozgott, de többnyire fölötte tartózkodott. % A Baranya megyei és az országos gazdasági aktivitási mutatók különbözete (%, ) II.név Aktivitási arány Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta 7. ábra: A Baranya megyei és az országos gazdasági aktivitási mutatók különbözete (%, ) 21 Megjegyzés: Pozitív érték: országos érték felett Nulla: országos érték Negatív érték: országos érték alatt Baranya megyében 2011 és II. negyedéve között kb fővel növekedett az alkalmazásban állók száma, II. negyedévében az érték fő volt. A fizikai foglalkozásúak száma a 2011-es kb. 43 ezres szintről 2015-re elérte a 47 ezer főt. A szellemi foglalkozásúak száma 2015-ben több mint 400 fővel volt kevesebb, mint 2011-ben. Annak ellenére, hogy a versenyszférában alkalmazottak száma között végig meghaladta a költségvetési szférában alkalmazottak számát, a költségvetési szféra létszáma folyamatos növekedést mutat (összesen fővel növekedett négy és fél év alatt ez tükröződik vissza a perecdiagram kék csíkjain). A versenyszféra ezidő alatt közel ötezer főt veszített állományából. A nonprofit szektor létszáma változóan alakult, összességében azonban fős növekedést ért el 2015-re 2011-hez képest. A versenyszférában bekövetkezett csökkenést kb. 85%-ban (4.259 fő) a fizikai foglalkozásúak távozása okozta. A költségvetési szférában a fizikai foglalkozásúak száma összesen fővel nőtt, míg a szellemi foglalkozásúaké változó összességében azonban 64 fővel csökkent 2011-hez képest. 20 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 21 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 14

17 Alkalmazásban állók száma Baranya megyében (fő, ) Alkalmazásban állók szektor szerinti megoszlása (fő, ) Megjegyzés: az idősor belülről indul Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Költségvetési szféra Versenyszféra Nonprofit szektor 8. ábra: Alkalmazásban állók száma Baranya 9. ábra: Alkalmazásban állók szektor szerinti megyében (fő, ) 2015) 22 megoszlása Baranya megyében (fő, ) 23 Nyilvántartott álláskeresők A 10 járásból álló Baranya megye lakónépesség II. negyedévében fő. A munkavállalói korú népessége (15-74 évesek) fő. A gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek): fő. Regisztrált álláskeresők száma2015 júniusában: fő A nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt években közel a felére csökkent ben átlagosan kb. 28 ezer fő nyilvántartott álláskereső volt Baranyában, mely érték egészen 2013 februárjáig növekedett, megközelítette a 35 ezer főt júniusára ez az érték kissé hullámozva, de folyamatosan közel felére csökkent, az elmúlt négy és fél évben ekkor volt a legkevesebb nyilvántartott álláskereső a megyében. 22 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 23 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 24 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 15

18 Nyilvántartott álláskeresők száma Baranya megyében (fő, ) ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Baranya megyében (fő, ) 25 A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 26 : Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik: 40,88% Középfokú végzettséggel rendelkezik, de szakképzettséggel nem: 10,32% Szakképzettséggel rendelkezik: 43,80% Felsőfokú végzettséggel rendelkezik: 5,01% A nyilvántartott álláskeresők járások szerinti megoszlása összhangban van az adott járás népességével: a Pécsi járás népessége a legmagasabb, így a legtöbb álláskereső is itt található. A 11. ábra az egyes járásokban nyilvántartott álláskeresők teljes járási lakónépességen belüli aránya szerint van csökkenő sorrendbe rendezve: amíg a Siklósi járásban nyilvántartott fő a teljes járási lakónépességen ( fő) belül 7,52%-ot tesz ki, addig a Pécsváradi járásban nyilvántartott 410 fő a járási lakónépesség ( fő) 3,51%-át jelenti 27. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által nyilvántartott álláskeresők többnyire az Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozás -okat keresik. Ezen felül a bolti eladó, általános irodai adminisztrátor és az intézményi takarító és kisegítő munkakörök keresettek, de az olyan hiányszakmák is megjelennek a listán, mint pl.: a kőműves. 25 Forrás: KSH Fókuszban a megyék 26 Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 27 Járási lakónépesség időpontja: , forrása: KSH Helységnévtár 16

19 A nyilvántartott álláskeresők száma járásonként (fő, június) Siklós Sellye Hegyhát Szigetvár Mohács Szentlőrinc Komló Pécs Bóly Pécsvárad Az álláskeresők által leginkább keresett munkakörök (fő, június) Egyéb egyszerű szolgáltatási Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Intézményi takarító és kisegítő Portás, telepőr, egyszerű őr Konyhai kisegítő Tehergépkocsi- Egyéb takarító és kisegítő Kőműves Mechanikaigép-összeszerelő Egyéb egyszerű építőipari Lakatos Rakodómunkás Pincér Vagyonőr, testőr ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma járásonként (fő, június) ábra: Az álláskeresők által leginkább keresett munkakörök (fő, június) 29 A nyilvántartott álláskeresők közel egyharmada (30,28%) legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott. A regisztrált álláskeresők több mint fele nem részesül ellátásban, 37%-uk kap szociális ellátást, 7%-uk álláskeresési járadékot, 3%-uk álláskeresési segélyt Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 29 Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 30 Forrás: Baranya Paktum hírlevél 2015, 2. szám; Dr. Szederkényi Krisztina: Munkaerő-piaci helyzetkép, Baranya megye, június 17

20 3. Közfoglalkoztatottak helyzetképe Baranya megyében 3.1. Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete adatok tükrében Baranya megyében a január és augusztus közötti időszakban fő volt a havi átlagos közfoglalkoztatotti létszám. A közel három éves intervallumban a legkisebb létszám fő volt ( ), a legmagasabb pedig fő ( ) Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlaglétszáma Baranya megyében (fő, ) ábra: Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlaglétszáma Baranya megyében (fő, ) 31 A baranyai értékek az országos érték átlagos 6,63%-át tették ki a teljes időszakban, arányaiban a legkisebb szeletet 2014 áprilisában (4,98%), a legmagasabbat pedig 2013 októberében (7,78%) tették ki. Országos viszonylatban a 6. legmagasabb átlagos közfoglalkoztatotti létszámmal rendelkezik Baranya. A 32 hónap átlagos értékei szerint a legtöbb közfoglalkoztatott Borsod-Abaúj-Zemplén (17,28%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (14,24%), Hajdú-Bihar (8,55%), Békés (6,91%), valamint Jász- Nagykun-Szolnok (6,82%) megyében van. A közfoglalkoztatottak lakónépességen belüli aránya szerinti rangsorban Baranya az 5. helyet foglalja el 2,91%-kal. Míg népességét tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, a közfoglalkoztatottak aránya magasnak mondható. A baranyai közfoglalkoztatottak növekvő számával párhuzamosan a közfoglalkoztatási ráta is növekvő értéket mutat, kilenc hónap alatt közel 80%-kal emelkedett decemberében a 11. legmagasabb értékről indulva 2015 augusztusára a 4. legmagasabb értéket érte el a megyék rangsorában (Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék után). 31 Forrás: 18

21 % ,5 Közfoglalkoztatási ráta Baranya megyében (%, ) 31,2 32,1 35,3 40,8 43,7 45,5 47,1 49, diagram. 14. ábra: Közfoglalkoztatási ráta Baranya megyében (%, ) 32 A ráta kiszámításának módja (zárónapra vonatkozóan): közfoglalkoztatásban részt vevők nyilvántartott álláskeresők + közfoglalkoztatásban részt vevők Tehát egyre több nyilvántartott álláskeresőt sikerül a közfoglalkoztatásba bevonni. A három nagy közfoglalkoztatási típusban részt vevők megoszlását mutatja be a következő Közfoglalkoztatásban részt vevők csoportosítása a közfoglalkoztatás típusa szerint Baranya megyében (fő, ) Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Kistérségi startmunka mintaprogram Országos közfoglalkoztatási program 15. ábra: Közfoglalkoztatásban részt vevők csoportosítása a közfoglalkoztatás típusa szerint Baranya megyében (fő, ) Forrás: 33 Forrás: 19

22 Az országos közfoglalkoztatási programban vesznek részt a legkevesebben, ez az időszakban átlagosan 10,26%-ot tett ki. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban a közfoglalkoztatottak átlagosan 34,15%-a, a kistérségi startmunkaprogramban pedig átlagosan 55,58%-a vett részt. Megyei összehasonlításban a baranyai minimum-, maximum- és átlagértékek az egyes közfoglalkoztatás-típusok esetében magasnak mondhatók, többnyire a 4-6. legmagasabb létszámú helyet foglalja el a megyei rangsorban. Amíg a havi átlaglétszámot (definíció szerint 34 ) az adott hónapban közfoglalkoztatásban részt vevők napi létszámainak számtani átlaga alkotja, addig a közfoglalkoztatásban érintett személyeket a vizsgált időszakban a közfoglalkoztatás valamely támogatási típusában legalább egy napon részt vevők létszáma alkotja. Ha egy egyénnek egy időszak alatt több szerződése született a közfoglalkoztatás ugyanazon típusában, akkor csak egyszer szerepel a létszámban; ha azonban a több szerződés különböző támogatási típusokhoz kötődik, akkor többször szerepel a létszámban. Ebből kifolyólag a közfoglalkoztatottak havi átlagos létszáma és az összes közfoglalkoztatásban érintett személy közötti különbség többszáz, esetenként többezer főben mérhető. Az érintett személyek száma jellemzően magasabb a havi átlagos létszámnál, nagyobb kiugró értékek azonban csak néhány hónapban, jellemzően tavasszal jelentkeztek A közfoglalkoztatásban érintett személyek és a havi átlagos létszám Baranya megyében (fő, ) Különbözet Érintett személyek Havi átlagos létszám 16. ábra: A közfoglalkoztatásban érintett személyek és a havi átlagos létszám Baranya megyében (fő, ) 35 Idősoros és megyei szintű statisztikák állnak rendelkezésre a közfoglalkoztatásba belépőkről és onnan kilépőkről. A teljes vizsgált időszak folyamán Baranyában közfoglalkoztatási jogviszony létesült, mely értéket nem feltétlenül egyeztethetünk meg fővel, ugyanis ha valaki több jogviszonyt létesített, többször szerepel a statisztikában. 34 Forrás: 35 Forrás: 20

23 Ugyanezen időszak alatt a közfoglalkoztatási jogviszonyt bármilyen okból befejezők száma volt. A statisztika nem tér ki a kilépés okára, így az magában foglalhatja a program lejártát, az önkéntes kilépést, a sikeres elhelyezkedést, az elköltözést stb Közfoglalkoztatásba belépők és onnan kilépők száma Baranya megyében (fő, ) Belépők Kilépők ábra: Közfoglalkoztatásba belépők és onnan kilépők száma Baranya megyében (fő, ) 36 Az adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek esetében nem állnak rendelkezésre a teljes vizsgált időszakra adatok. A meglévő adatokból azonban látható, hogy megyei szinten átlagosan kb új közfoglalkoztatási álláshelyet jelentenek be, mely az országos összértéknek kb. 3,56-7,83%-át, átlagosan 4,97%-át teszi ki. Az ábrán látható, hogy a bejelentett álláshelyek szinte minden hónapban meghaladták a belépők számát. Összességében is magasabb a bejelentések száma: db álláshelyet jelentettek be (és 13 hónapról nincs információ), míg a teljes időszakban a belépő-esetszám volt A közfoglalkoztatásba belépők és adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek (fő, db, ) Bejelentett új álláshely Belépők 18. ábra: A közfoglalkoztatásba belépők és adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek (fő, db, ) Forrás: 21

24 Bár különböző forrásból származnak, mégis hasonló tartalmat foglalnak magukban az új közfoglalkoztatási álláshelyek és a munkaügyi központok számára bejelentett betöltetlen álláshelyek. A két mutatót veti össze a következő diagram. Annak ellenére, hogy két-két hónap adata hiányzik, közel kétszeres mennyiségű közfoglalkoztatási álláshelyet jelentettek Adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek és a bejelentett betöltetlen álláshelyek összevetése (db, ) Új közfoglalkoztatási álláshely Bejelentett betöltetlen álláshely 19. ábra: Adott hónap folyamán bejelentett új közfoglalkoztatási álláshelyek és a bejelentett betöltetlen álláshelyek összevetése (db, ) 38 Felvetődik a kérdés, hogy kétszer nagyobb igény van a közfoglalkoztatottak munkájára, mint az elsődleges munkaerő-piaci munkaerőre? Nagy valószínűséggel az áll a jelenség hátterében, hogy míg a közfoglalkoztatottakat minden esetben a munkaügyi központon keresztül közvetítik, addig az elsődleges munkaerőpiac nem elsősorban a munkaügyi központokat veszi igénybe betöltetlen álláshelyeinek feltöltésére. (Ez utóbbit a Baranya Megyei Kormányhivatal osztályvezetője is megerősítette.) 3.2. Baranya megye közfoglalkoztatási helyzete a közfoglalkoztatásban meghatározó irányítók véleménye alapján A megyei szintű közfoglalkoztatási helyzetről a Baranya Megyei Kormányhivatal (BMK) Foglalkoztatási Főosztályának főosztályvezetője, Dr. Szederkényi Krisztina hozzájárulásával a Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Közfoglalkoztatási Osztályának osztályvezetőjével, Zsírosné dr. Blaner Andreával, valamint a Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály főosztályvezető-helyettesével, Dr. Papp Judittal készítettünk interjút. Ennek strukturált eredményét az alábbi táblázat foglalja össze. 37 Forrás: 38 Új közfoglalkoztatási álláshelyek forrása: Bejelentett betöltetlen álláshelyek forrása: KSH Fókuszban a megyék 22

25 Helyzetértékelés Baranyában minden település részt vesz a közfoglalkoztatásban A közfoglalkoztatás ma már nem az a segédmunka, mint néhány éve volt Baranya megye aprófalvas, helyben alig van munkalehetőség Ugyanakkor megyeszinten nem tudnak felvenni annyi közfoglalkoztatottat, amennyire igény lenne Egy programban a közfoglalkoztatott bérén túl anyagköltséget, eszközt, szolgáltatást is lehet finanszírozni, nincs olyan költség, amit a munka sikeres elvégzése érdekében tudnának elszámolni A településeknek megvan a korlátjuk, kicsi programokat le tudnak bonyolítani, de országos szintűt már nem Pozitívum, hogy technikailag megoldották a közfoglalkoztatotti szerződések hosszabbítását, a korábbi időkorlátot megszüntették, és a forráskoordináció esetében is biztosított a folytonosság Bennragadás A falvakat a közfoglalkoztatás segítségével élhetővé tudják tenni, ezzel párhuzamosan jelenik meg a bennragadási jelenség A közfoglalkoztatottak a programokban megtanulják a szakmát, biztonságban érzik magukat, szívesen dolgoznak ezáltal a rendszerben Az egyes polgármesterek magas elvárásokat fogalmaznak meg, az elsődleges munkaerőpiacon azonban még magasabbak az elvárások, a fizetésbeli különbség pedig nem elegendő ahhoz, hogy emiatt vállalják a belépést Egyes esetekben a közfoglalkoztatónak érdeke a kulcsfigurák (pl.: legjobb kőműves) benntartása ha kilépne, nem tudnák befejezni a programot, a csapat teljesítménye jelentős mértékben Országos koncepcionális tervek A közfoglalkoztatás átmeneti foglalkoztatás, cél az elsődleges munkaerőpiacra való kivezetés. A közfoglalkoztatás funkciója: felfejleszti azokat az embereket, akik szakmával rendelkeznek, de gyakorlat hiányában nem tudtak elhelyezkedni. A közfoglalkoztatók az elsődleges munkaerőpiacra való felkészítés kulcsfigurái Az elsődleges munkaerőpiacra szóló munkaerőigényekre való közvetítéskor a közfoglalkoztatottak is álláskeresőnek minősülnek annak ellenére, hogy nyilvántartásuk szünetel, azaz közvetíthetőek, közvetítendőek, és a járási hivatalok közvetítik is őket Néhány éven belül meg fog szűnni a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a közfoglalkoztatásba vezetik be ezt a kategóriát Dr. Hoffmann Imre az új helyettes államtitkár, munkássága eredményeként érezhetően pozitív irányba mozdult a rendszer; mindent megtesz azért, hogy a felmerülő problémákra megoldást találjon Elhelyezkedés Amennyiben van az elsődleges munkaerőpiacon állás és a közfoglalkoztatott munkára kész és képes, motivált, azonos esélyekkel indul az álláskeresőkkel. A közfoglalkoztatási rendszer nem korlátozza az elsődleges munkaerőpiacra való kilépésben. A minisztérium e cél elősegítésére folyamatosan elvégzi a jogszabályok módosítását, a hatályos közfoglalkoztatási törvény támogató szabályokkal segíti az elsődleges munkaerőpiacra jutást, és büntetni rendeli az elsődleges munkaerőpiac elhagyását: a közfoglalkoztatottat el kell engedni állásinterjúra (a távollét idejére állásidőre járó bérezés illeti meg); fizetés nélküli szabadságra (ha határozott idejű munkaviszonyt létesít nap közötti időtartamra); képzésre (a képzés idejére közfoglalkoztatási bér illeti meg) január 1-jétől elhelyezkedési támogatást kap a közfoglalkoztatott, ha közfoglalkoztatásból átlép az elsődleges munkaerőpiacra 23

26 leromlana A közfoglalkoztatottat ki kell zárni 3 hónapra a közfoglalkoztatásból, ha: a számára felajánlott egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkát nem fogadja el; vagy az elsődleges munkaerőpiacon megfelelő munkahelyet nem fogadja el; vagy felmondással elhagyja az elsődleges munkaerőpiacot; vagy munkáltató azonnali hatályú felmondással küldi el az elsődleges munkaerőpiacról. Számos egyszerűsítést vezettek be, melyek megkönnyítik a közfoglalkoztatottak koordinációját (pl.: egyszerűsített foglalkoztatást közvetlenül az önkormányzathoz is be lehet jelenteni) A munkáltatói kérésre szervezett csoportos tájékoztatókra végzettségnek megfelelő közfoglalkoztatottakat hívnak meg A közfoglalkoztatottakat meghívják szakmai napokra (pl.: önindító konferencia), ahol állást kínáló munkáltatók is megjelennek A hajléktalanok nincsenek álláskeresőként regisztrálva, a közfoglalkoztatásba normál útvonalon nem kerülnének be, a hajléktalanprogrammal viszont sikerül őket bevonni Kitörési lehetőségek Csakúgy, mint Pécsen, Komlón is önkormányzati lakásokat újítanak fel közfoglalkoztatás keretében. Igaz, hogy lassan haladnak, de minőségi munkát végeznek Jelenleg a Támasz Alapítvány és a Pécsi Városgondozási Nonprofit Kft. érintett a hajléktalan programmal (ez utóbbi esetében a 2015-ös 50 fős létszám 2016-ra 65 főre növekedhet, és új tevékenységgel bővülhet), jövőre a Baptista Szeretetszolgálat is bekapcsolódik Jogszabályban is lefektették, hogy a közfoglalkoztatás kimenete a szociális szövetkezeti forma legyen; cél: 3 éven belül 100 db működőképes szövetkezet A közfoglalkoztatási tevékenység a szövetkezet beindításában nyújt A nehézségek amennyiben fennállnak, szinte azonosak az álláskeresőket is jellemző nehézségekkel: egészségügyi problémák; bejárási, utazási akadályok, terhek; a minimálbér és a közfoglalkoztatási bér közötti alacsony különbség Jövőbe mutató jelek A programok célja, hogy felkeltsék irántuk az igényt (pl.: kulturális programok) 2016-ban a kulturális közfoglalkoztatás nagy létszámú kiemelt program lesz az országban, sok új szervezetet vonnak be, a létszámot pedig a 2-3-szorosára tervezik növelni Oktatásba, képzésbe szinte mindenkit be tudnak vonni, OKJ-s képzés azonban kevesebb lesz es tapasztalat szerint sokan nem tudják elvégezni a magasabb szintű képzéseket, ezért indítanak alacsonyabb szintű képzést, hogy minél többen tudják elvégezni. A képzések szervezésével lehetőség szerint minden alacsony iskolai végzettségű közfoglalkoztatott számára lehetőséget kínálnak a következő 3 évben rövid idejű képzésben való részvételre a közfoglalkoztatás ideje alatt között bárkinek tudnak képzést 24