Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Átírás

1 Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítés célja... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció felépítése... 6 I. Bevezető II. Helyzetelemzés Békés megyei helyzetkép társadalmi gazdasági helyzetelemzés Békés megye munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatottság, munkanélküliség Békés megye szakképzésének bemutatása Békés megye szakképző intézményei Békés megye szakképzési térszerkezete képzési kínálat Várható tanulólétszámra vonatkozó prognózis Beiskolázási és kibocsátási adatok Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci igények érvényesülése Tanulószerződések és együttműködési megállapodások Képzőhelyek száma, nagysága Együttműködési megállapodások Hiányszakmák Divatszakmák Vállalati képzési hajlandóság a gyakorlati képzésben III. Békés megye szakképzési rendszerének SWOT analízise Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek IV. A fejlesztési koncepció célrendszere A szakképzés-fejlesztési koncepció nemzetközi (Európa Uniós) beágyazottsága A szakképzés-fejlesztési koncepció hazai beágyazottsága Munkaerő-piaci törekvések Kormányzati szintű megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK)

3 V. Fejlesztési prioritások A duális szakképzési struktúra elterjesztése A megyei, és azon túl a hazai munkaerő-piac igényeinek kielégítésére alkalmas és a fejlesztési irányoknak megfelelő szakképzési szerkezet és kínálat kialakítása A megye adottságait figyelembe vevő szakmai képzési elemek meghonosítása Új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer megteremtése A szakképzésbe bevonható tanulók létszámának növelése Az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság érdekeinek harmonizációja VI. Összefoglalás VII. Mellékletek számú táblázat Tanulószerződések Együttműködési megállapodások

4 Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum kidolgozása során figyelembe vesszük Békés megye társadalmi, gazdasági adottságait és lehetőségeit, munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét. Bemutatjuk szakképzési intézményrendszerét, a duális szakképzés irányába mutató lépéseit. A szakképzés-fejlesztési koncepció célja a kormány szakképzés-politikájával összhangban a megyei fejlesztési prioritások megfogalmazása. A fenti tényezőket figyelembe véve Békés megyében 2020-ra - Nő az iskolarendszerű szakképzésben tanulók aránya, - Nő a tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma, ezáltal sokkal többen vesznek részt a duális szakképzésben. - Csökken a szakképzésből lemorzsolódó tanulók száma. - A gazdaság szereplőinek szakképzésben vállalt szerepe tovább erősödik. - Javul a Békés megyei foglalkoztatottsági szint, ezáltal csökken a megyéből elvándorló fiatalok száma is. Ennek érdekében fogalmaztuk meg szakképzés-fejlesztési koncepciónk alapcélját, stratégiai céljait és fejlesztési prioritásait, melyek a következők: Alapcél A Békés megye gazdasági növekedését szolgáló foglalkoztatási szint emelése, amelynek alapvető feltétele az egyén ambícióit figyelembe vevő, a nemzetgazdaság érdekeivel és a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli - szakképzési rendszer kialakítása és működtetése Stratégiai célok - a foglalkoztatás elősegítése - Békés megye gazdasági igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő biztosítása - a jövő generációk életkilátásainak javítása - a társadalmi különbségek csökkentése az egész életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával Fejlesztési prioritások - a duális szakképzési struktúra elterjesztése - elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerő-piac igényeinek kielégítésére alkalmas és a fejlesztési irányoknak megfelelő szakképzési szerkezet és kínálat kialakítása - a megye adottságait figyelembe vevő szakmai képzési elemek meghonosítása és megtartása 4

5 - új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer megteremtése - a szakképzésbe bevonható tanulók számának növelése - a lemorzsolódás további csökkentése - a szakképzésre fordítható források hatékony felhasználása - a duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyek fejlesztése - a gazdaság szerepének erősítése a szakképzési feladatok megvalósításában A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása A koncepció egy olyan önálló, az operatív részletek ismeretének hiányában is érthető, értelmezhető dokumentum, amely bemutatja, hogy az adott célok, milyen feltételek teljesülése esetén érhetők le. A Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzés fejlesztési koncepciójában meghatározza, hogy az adott fejlesztési prioritások milyen célok kijelölésével érhetők el. A kijelölt eredmények eléréséhez garanciákkal alátámasztott feltételeket, forrásokat kell rendelni mind a humán erőforrás, mind a pénzügyi és technikai (eszközi) erőforrás területen. A koncepció megvalósítását a döntéshozóknak rendszeresen nyomon kell követni, s az elért eredményekről, a célok teljesüléséről tájékoztatják az érintetteket. A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye A szakképzés-fejlesztési koncepció előzménye a szakképzésről szóló év CLXXXVII. törvény a, mely kimondja, hogy a megyei képzési és fejlesztési bizottságoknak ki kell dolgozniuk az adott megyére vonatkozó, az iskolai rendszerű szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját, mely a megye területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. A Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a koncepció elkészítéséről i ülésén 1. napirendi pontként hozott határozatot. A szakképzés-fejlesztési koncepció készítés célja Az elkészített koncepció általános célja, hogy elősegítse Békés megye foglalkoztatási szintjének emelkedését, javítsa a megye társadalmának életkilátásait. A koncepció közvetlen 5

6 célja a nemzetgazdaság érdekeivel és a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt szakképzési rendszer kialakítása. A szakképzés-fejlesztési koncepció felépítése Békés megye közötti időszakra vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciója a helyzetelemzésből (II. fejezet) indul ki, amely támaszkodik a Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi-gazdasági elemzéseire, a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja munkaerő-piaci elemzéseire, valamint a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának iskolarendszerű középfokú oktatással kapcsolatos adataira és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tapasztalataira és elemzéseire. Ez a fejezet röviden összefoglalja Békés megye lakossága csökkenésének okait, amelyek a következők: - enyhe gyermekvállalási kedv csökkenő gyermeklétszám; - öregedő lakosság lakosság csökkenő létszáma; - elvándorlás, melynek oka a munkanélküliségből való menekvés. Elemzi a GDP alakulását és megállapítja, hogy az egy főre jutó hazai termék tekintetében Békés megye a 17. helyen áll és a Dél-alföldi régióban az utolsó és nem csak hátrányos helyzetű, de folyamatosan leszakadó helyzetben van. A Dél-Alföldi régión belül is leszakad a megye, pedig maga a régió sem rendelkezik jó pozícióval, hiszen az EU-27 GDP adatok alapján a legrosszabb 20 térsége közé sorolják. A munkaerő-piaci helyzetkép kitér a munkaerő-piacon lévők számának, valamint az álláskeresők (tartósan munka nélkül lévők, illetve a pályakezdő álláskeresők) számának vizsgálatára, ágazatonként elemzi a létszámalakulást, részletesen taglalja az álláshelyek legfrissebb kínálatát. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2012-ben a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása az országos átlagtól ugyan továbbra is elmaradt, de az első negyedévihez képest számottevő javulást mutatott IV. negyedévben a népesség 54,8%-a volt jelen a munkaerő-piacon, közülük fő foglalkoztatottként, fő pedig munkanélküliként. Békés megye nyilvántartott álláskeresőinek átlaglétszáma 2012-ben fő volt, mely 2674 fővel alacsonyabb a év átlagánál, egy év alatt 9,6%-kal csökkent az álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők 11,7%-a pályakezdő fiatal volt, mely létszámában főt jelentett. A tartósan legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő álláskeresők száma fő, arányuk a teljes állományon belül 25,5%. A munkaügyi kirendeltségekre 2012-ben bejelentett üres álláshelyek 65%-ához elegendő volt a jelentkezőnek általános iskolai végzettséggel rendelkeznie. Az állások 22 %-ához szakmunkás 6

7 végzettséggel rendelkezőket kerestek, az ajánlatok 1 %-a érettségivel rendelkezőkkel volt betölthető, felsőfokú végzettséget a bejelentett álláshelyek 2 %-ánál írtak elő. Békés megye szakképzésének bemutatása először intézménytípusonként, majd fenntartónként, végül szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola bontásban történik. Újszerű a megyei közoktatási intézmények szakképzési kínálatának térszerkezetben való bemutatása és ábrázolása. A megye szakképzési térszerkezete követi a gazdasági térszerkezetet. A megyeszékhelyen az ágazati szakközépiskolák legszélesebb kínálata található. Békéscsaba és Gyula is szakképzési centrumként működik. A második vonalban Orosháza, Szarvas gazdasági centrum szerepe a szakképzésben is érzékelhető. A harmadik vonalban lévő Békés és Szeghalom igyekszik szakképzési bázissá válni, utóbbi konkrét lokális munkaerő-piaci igényeket elégít ki. Tótkomlóson viszont nincs szakképző iskola, a térség szakképzőjéül Mezőhegyes szolgál. Sarkad kistérség pedig majdhogynem fehér folt a szakképzés térképén. Ugyanez állapítható meg, ha a gyakorlati képzőhelyek eloszlását vizsgáljuk. A Békés megyei gazdálkodó szervezetek megfelelő képzési hajlandóságot tanúsítanak, de vannak olyan körülmények, amelyek gátolják a tanulószerződések számának emelkedését. A legtöbb gyakorlati képzőhely az élelmiszer és vegyi áru eladó, a szakács, pincér, fodrász, cukrász, gépi forgácsoló szakmában van. Békéscsabán és környékén (Mezőberény, Békés, Kondoros) található a legtöbb gyakorlati képzőhely, ezeket a településeket követi Szarvas és Gyomaendrőd, majd Orosháza, Gyula, és a szeghalmi térség. Minden területen vannak még olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek alkalmasak a tanulói foglalkoztatásra, de jelenleg nem képeznek tanulókat. A megye peremterületein alig van gyakorlati képzőhely, tehát az itt lakó diákok nem csak az iskolába, hanem a gyakorlat letöltésére is ingázni kényszerülnek és ezen mindenképpen változtatni szükséges. Fontos elemzési bázis a gyermeklétszámok alakulásának vizsgálata, 2020-ig történő előrejelzése. A duális szakképzési rendszer mérőszámai a szakképző iskolák tanulóinak tanulószerződései, az együttműködési megállapodások és a gyakorlati képzőhelyek. A fejezet részletesen bemutatja, hogy jelentősen nőtt szakmánként és szakmacsoportonként a tanulószerződések száma az elmúlt 15 évben, mintegy 44-szeresére. Hiányszakmának minősül mintegy 13 szakképesítés, pl. a női szabó, a hegesztő, a gépi forgácsoló, a villanyszerelő, a gázszerelő, az ács-állványozó. Divatszakmák a fodrász, kozmetikus. a szakács, a pincér, az élelmiszer és vegyi áru eladó. 7

8 A III. fejezet SWOT analízise számbavétele mindazon erősségeknek és gyengeségeknek, valamint lehetőségeknek és veszélyeknek, amelyek segíthetik, illetve meghiúsíthatják szakképzés-fejlesztési céljainkat. A koncepció szervesen illeszkedik az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai, szakképzési célkitűzéseihez és a kormány szakképzési politikájához ezt támasztja alá a IV. fejezet. Az Európa 2020 dokumentum kiemelt kezdeményezést indított az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés eléréséért, melyben központi szerepet játszik a szakképzés, hiszen ez a terület segíti elő, hogy javuljon a foglalkoztathatóság, ezáltal csökkenjen a szegénység. Az Európai uniós célok alapján minden egyes tagállam, így Magyarország is meghatározta nemzeti céljait. A tagállamoknak össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A konkrét kormányzati intézkedések nagyban befolyásolják a szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok teljesülését. A magyar kormány elkötelezett a helyi gazdaság nemzetközi versenyképessége növelése, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása mellett, melynek elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés. A munkaerő-piac szakképzési törekvései egybehangzanak a kormány gazdaságpolitikájával. Ezt támasztja alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött kormányzati szintű megállapodás, amely a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységeit erősíti meg. Az V. fejezetben találhatóak mindazon fejlesztési prioritások és azok elérésére szolgáló eszközök és feltételek, amelyek teljesülésével megvalósíthatóak megfogalmazott stratégiai céljaink. A duális szakképzési struktúra elterjesztése számos feladatot tartogat az előttünk álló időszakban, hiszen Békés megyében a koncepció elkészítésének időszakában a szakképzésben tanuló gyerekek csak mintegy 15%-a vesz részt duális képzésben. Realitása annak van, ha a szakiskolában külső gyakorlati képzőhelyen lévő tanulók arányát növeljük. Mindezt úgy kell elérni, hogy a megye szakképző iskoláinak tanműhelyi kapacitásai nincsenek adottságaiknak megfelelően kihasználva. Az ágazati szakközépiskolában és a felsőoktatási szakképzésben is megfogalmazott cél a gyakorlatorientáltság, a gazdaság szereplőinek erre a feladatra is fel kell készülniük. Az előttünk álló időszakban a TISZK-eknek helyet kell találni a szakképzési rendszerben úgy, hogy a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése ne szenvedjen csorbát. A képzési kínálat felülvizsgálata elkerülhetetlen feladat. Jelenleg még nincs olyan optimális gazdasági környezet, hogy a képzési kínálat és az intézményi székhelyek gazdasági po- 8

9 tenciálja egymásra épüljön, ezért figyelembe kell venni a megyei gazdasági helyzetképet, a gazdaságot érintő infrastrukturális fejlesztési irányokat, demográfiai állapotokat és tendenciákat. A szakképzést csak ott lehet vállalati igények mentén alakítani, ahol erre ágazati igények vannak. Az ágazati igények megfogalmazásakor nem csak a meglévő potenciált kell szem előtt tartani, hanem az ágazatok fejlődési irányait is. Ahol nincs ágazati igény, ott a meglévő intézményekben a széles alapképzést nyújtó feladat-orientált szakképzések színvonalát kell megerősíteni. Napjaink oktatási rendszerének az a legnagyobb problémája, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás közötti eltérés nagy. Ezért a munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködést erősíteni szükséges. Ki kell használni azt a lehetőséget, hogy egy új alapokon nyugvó pályaorientációs tevékenység intézményes működtetésére vonatkozóan a tanulók, valamint a képző helyek között a közjogi feladataik révén a gazdasági kamarák rendelkeznek a legjobb potenciállal. Egy jó pályaorientációs rendszerrel és némi jogszabályi változtatással elérhető, hogy minden tanuló a neki megfelelő oktatási intézménytípusba jusson be, ezáltal csökkenthető a lemorzsolódó, valamint növelhető a szakképzésbe irányított tanulók száma. A duális szakképzési rendszer a gazdaság szereplőinek és a foglalkoztatást elősegítő szervezeteknek hatékony együttműködését követeli meg, amelyhez elengedhetetlen egy szakképzési információs rendszer kiépítése. A gazdaság igényeinek közvetítése, a források hatékony felhasználása, a megújuló felnőttképzési rendszer a sikeres szakképzés zálogai. 9

10 I. Bevezető A év CLXXXVII. törvény 82. a) pontja értelmében az MFKB feladata kidolgozni az adott megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melynek része a képzési irányok és beiskolázási arányok rövid- és középtávú terve is. A koncepciónak hatékonyan hozzá kell járulnia az MFKB-k munkájához azzal, hogy olyan szakképzés-fejlesztési célokat és elveket határoz meg, amelyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A koncepció integrálja azokat az információkat, melyek eltérő intézményrendszerekben, eltérő forrásokból összegyűjtve állnak rendelkezésre. Ezek elemzésével, következtetések levonásával segíti az adott megye szakképzési képének feltárását, rávilágít azokra a jellemzőkre, melyek megváltoztatása, további erősítése vagy konzerválása hozzájárulhat egy eredményes, hatékony és átlátható szakképzési rendszer kialakításához. A szakképzés-fejlesztési koncepció Békés megye hosszú- és középtávú területfejlesztési stratégiájával összhangban a megyei fejlesztési terv részét képezi. Időtáv A koncepció elkészítéséhez az alábbi szervezetek dokumentumait használtuk fel: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály, Békés Megyei Önkormányzat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Köznevelési Információs Rendszer (KIR-STAT) Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Integrált Információs Rendszere (ISZIIR), megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK). A koncepcióba egyéb stratégiailag fontos Európai Uniós, országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum, illetve tervezet megállapításait is beépítettük, hiszen csak ezekkel egyeztetve és harmonizálva lehetséges szakképzés-fejlesztési irányvonalakat meghatározni. 10

11 II. Helyzetelemzés 1. Békés megyei helyzetkép társadalmi gazdasági helyzetelemzés Békés megye az Alföld részeként Magyarország dél-keleti részén fekszik, északról Hajdú- Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délről és keletről a román határ. Békés megye legfőbb természeti kincse a termőföld, s ennek alapján elmondható, hogy mezőgazdasági termelés szempontjából az ország legjobb minőségű termőterületei közé tartozik. A rendszerváltás előtt az ország éléskamrájának nevezték. Nagy jelentőségű természeti erőforrás a megye termál-, és gyógyvíz készlete, és az erre alapozott fürdőhelyek. Dél-Alföldön a legmagasabb a napsütéses órák száma, a megye besugárzás szempontjából harmadik az országban. A vízhálózat, a vizes élőhelyek, a természeti értékekben gazdag tájaknak köszönhetően akár turistaparadicsommá is fejleszthető. A nyugalom szigetévé, ahol feledhető a nagyvárosok zaja és légszennyeződése, ahol jókat lehet enni, inni és pihenni. A mezőgazdasági termékekre épülő feldolgozóiparral hozzájárulhat a felzárkózás, az egyenlőtlenségek - különbségek mértékének csökkenésével a stabilitáshoz és a fenntarthatósághoz. Békés megye lakossága az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Oka a természetes fogyás, az elöregedés és az elvándorlás. A népességre vetített népmozgalmi adatok továbbra is a megye rendkívül kedvezőtlen demográfiai helyzetét jelzik: az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 7,6, a halálozásoké 15,7 volt, ami 1,5 fővel kevesebb, illetve 2,7fővel nagyobb az országosnál ben mintegy fővel volt kevesebb a megye lakónépessége az 1980-ban mért adatokhoz képest (KSH Népszámlálás 2011). Ez majdnem annyi, mintha Békéscsabáról, Sarkadról és még egy közel ezres lélekszámú faluból eltűnt volna a teljes lakosság. Ezen időszak alatt több mint 17 ezren döntöttek úgy, hogy kényszerűségből vagy az életkörülmények megváltoztathatásának reményében elhagyják szülőföldjüket. Ez a tendencia a térségek munkaerő-piaci helyzetével hozható összefüggésbe a munkalehetőségek hiánya és a rossz elérhetőségi feltételek miatt a lakosság az ingázás helyett elvándorol az adott településről. A migrációban leginkább a negyven éven aluli korosztály érintett. Ők azok, aki álláskeresőként hagyják el a megyét, illetve azért, mert a bérükből nem tudják eltartani a családjukat. Békés megyében ugyanis országos összehasonlításban magas az alacsony jövedelemből élők aránya. Az egy főre jutó hazai termék tekintetében Békés megye a 17. helyen áll és sajnos a Dél-alföldi régióban az utolsó. A bruttó hazai termék előállításában a 16.-ok vagyunk, utánunk csak Nógrád, Tolna és Heves megye van. Az országos GDP-hez alig több mint 2%-kal tudunk 11

12 hozzájárulni. A fajlagos GDP alapján Békés megye 1997-ben került a hét legkevésbé fejlett (Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg) megyét alkotó csoportba (a fajlagos GDP értéke nem éri el a megyék átlagának 90 százalékát). Békés megye nemcsak hátrányos helyzetű, de folyamatosan leszakadó helyzetben van. Az utóbbi 2-3 évben megelőzte Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A Dél-Alföldi régión belül is leszakad a megye, pedig maga a régió sem rendelkezik jó pozícióval, hiszen az EU-27 GDP adatok alapján a legrosszabb 20 térsége közé sorolják. Békés megyében a vállalkozói aktivitás alacsony és a megye változatlanul erősen agrárjellegű. Szerény a társas vállalkozások súlya, ezen belül különösen kicsi a részvénytársasági formában működőké. Az egyéni vállalkozók vállalkozói aktivitása közel másfélszerese az országosnak, köszönhetően a mezőgazdaságban tevékenykedőknek. A megyén belüli területi egyenlőtlenségek a működő vállalkozások megoszlása terén visszatükrözik a gazdasági térstruktúrát, Dél-Békés, valamint a megye észak-északkeleti peremzónája perifériaként, míg a megyeszékhely és szűkebb térsége (a megye többi részéhez viszonyítva) centrumként viselkedik. Régiós, illetve országos összevetésben a megye kedvezőbb mutatókkal bíró térségei is legfeljebb átlagos, sok esetben átlag alatti aktivitást mutatnak, ami összességében jól jelzi a megye egészének elmaradottságát A megye szerény gazdasági súlya és magas szintű városiadottsága ellenére erősen centralizált térszerkezettel rendelkezik. A megyeszékhely kiugró szerepe mellett a városhierarchia magasabb szintjén álló Orosháza, Gyula és Szarvas térszervező ereje meghatározó. Külső gazdasági centrumok (beleértve a határon belüli és kívüli erőközpontokat) egyelőre szerény befolyást gyakorolnak a területi folyamatokra és struktúrákra derül ki Békés megye Területfejlesztési Koncepciójából. S ahol ilyen szerény számokat produkál a gazdaság, s egyre nő a munkanélküliek száma, ott az elszegényedés is erősödik. Egyre több a hátrányos helyzetű családok száma és azoké a családoké, ahol a szülők tartósan munka nélkül vannak. A tartós munkanélküliség által érintett családok többsége mélyszegénység körülményei között él, amely tartósan alacsony jövedelmet és a megélhetési nehézségek halmozódását jelenti. A szegénységből, a kilátástalanságból, a jövőnélküliségből való kitörés egyedüli lehetősége a tanulás és a tanulás iránti igény felkeltése. 2. Békés megye munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatottság, munkanélküliség A KSH munkaerő-felmérése szerint 2012-ben a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása az országos átlagtól ugyan továbbra is elmaradt, de az első negyedévi- 12

13 hez képest számottevő javulást mutatott IV. negyedévben a népesség 54,8%-a volt jelen a munkaerő-piacon, közülük fő foglalkoztatottként, fő pedig munkanélküliként. 1. számú ábra. Forrás: KSH év egészét figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1,2, a munkanélkülieké 2,4%-kal haladta meg a évit. A megyében az aktivitási arány 1,3%-kal, a foglalkoztatási arány 1,1%-kal, a munkanélküliségi ráta 0,1 %-kal növekedett. A megye aktivitási és foglalkoztatási aránya a javulás ellenére alacsonyabb az országosnál, de a különbség az előző évihez képest mérséklődött. A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2012-ben átlagosan 68,6 ezer főt alkalmaztak, 3,4%-kal többet, mint az előző évben. A létszám bővülése Békés megyében a fizikai munkakörben dolgozók 7,4%-os létszámnövekedésének a következménye. A kisebb hányadot képviselő szellemi foglalkozásúak száma 2,5%-kal csökkent. Az egyes gazdasági ágak létszámalakulása eltérő tendenciájú. Nagyon jelentős csökkenés volt a művészet és szabadidő gazdasági ágban, Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja ahol közel háromtizedével dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál, az információ, 13

14 kommunikáció gazdasági ágban pedig 22 %-os volt a létszám fogyása. Számottevően növelték ugyanakkor létszámukat az egyéb szolgáltatásba (25%), az építőiparba (16%), az egészségügyi szolgáltatásba (19%) és a közigazgatásba (9,2%) tartozó munkáltatók. Az iparban, a szállítás és raktározásban 2-3% közötti a létszámbővülés. Nyilvántartott álláskeresők Békés megyében 2012-ben fő kérte nyilvántartásba vételét a munkaügyi központ kirendeltségein. A belépők 6,8%-a, fő első alkalommal jelent meg a nyilvántartásban. A munkaügyi szervezet belépő forgalma a korábbi évhez képest átlagosan 5,1%-kal csökkent, február hónaptól gyakorlatilag minden hónapban elmaradt a beáramlás volumene az egy évvel korábban mérttől. A regisztrációból kilépők 3%-kal (közel 1200 fővel) voltak többen a belépőknél, így a nyilvántartott álláskeresők 2012.évi számában az előző évinél folyamatosan alacsonyabb szint mutatkozott. Békés megye álláskeresőinek átlaglétszáma 2012-ben fő volt, mely fővel alacsonyabb a év átlagánál. Egy év alatt 9,6%-al csökkent az álláskeresők száma Békés megyében. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya 2012-ben 15,8% volt, mellyel Békés megye a megyék negatív rangsorában a 8. helyet foglalta el. Az országos átlagnál 3,2 %- kal magasabb mutatóval Békés megye nyilvántartott álláskeresőinek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a Dél-Alföld viszonylatában a legmagasabb. A munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő álláskeresők átlagosan 11,7%-a, fő a pályakezdő fiatalok száma. Ez a létszám 170 fővel magasabb az előző év hasonló időszakánál, így a csökkenő álláskereső létszámot figyelembe véve 2012-ben a pályakezdők részaránya emelkedő tendenciát mutat. Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békés megyében az álláskeresők 53%-a legfeljebb fél évet, 21,5%-a ennél többet, de 12 hónapnál rövidebb időt töltött el folyamatosan a nyilvántartásban. A tartósan legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő álláskeresők száma fő, arányuk 25,5%. A nyilvántartott álláskeresők évi összetételére jellemző, hogy az állomány 49%-a a férfiak, 51%-a a nők köréből került ki. A nemek tekintetében egy év alatt 2,9%-ponttal csök- 14

15 kent a férfiak részesedése, a nőké ugyanekkora mértékben növekedett. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetételében 2012-ben a megelőző évhez képest az általános iskolai és a szakmunkás végzettségűek aránya mérséklődött, az érettségizetteké és a diplomával rendelkezőké emelkedett. A 2012-es évben a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők 36,3%-a legfeljebb 8 osztályt végzett, egyharmada (32,7%) szakmunkás, 26,6%-a érettségizett, 4,4%-a pedig diplomával rendelkezett. A gazdasági folyamatok a munkaügyi központhoz bejelentésre kerülő álláshelyek számában is visszatükröződtek ben az állásbejelentések száma az előző évhez viszonyítva 3,4 %-kal emelkedett, így egy év alatt összesen főre vonatkozóan érkezett be munkaerőigény. Az üres álláshelyek 65%-ához elegendő volt a jelentkezőnek általános iskolai végzettséggel rendelkeznie. Az állások 22%-ához szakmunkás végzettséggel rendelkezőket kerestek, az ajánlatok 11%-a érettségivel rendelkezőkkel volt betölthető, felsőfokú végzettséget a bejelentett álláshelyek 2%-ánál írtak elő. Az állásajánlatokhoz kapcsolódó iskolai végzettség összetétele az elmúlt évhez viszonyítva gyakorlatilag nem változott. Foglalkozási főcsoportok vonatkozásában a munkaügyi kirendeltségekre 2012-ben bejelentett álláshelyek 64%-a szakképzettséget nem igénylő munkakörökre vonatkozott, ennek állásokon belüli aránya az elmúlt évhez képest 6%-kal emelkedett. A szakképzettséghez kötött munkák közül az ipari és építőipari foglalkozások jelennek meg nagyobb arányban (10%), illetve a kereskedelmi és szolgáltatási jellegű munkakörökre, valamint az egyéb felső és középfokú végzettséget igénylő, jellemzően ügyintézői, vagy önálló munkavégzést igénylő munkakörökre (7-7%) érkeztek állásajánlatok. A bejelentett állások több mint fele (57%) a közigazgatás védelem ágazatban kínált munkát (ezek jellemzően közfoglalkoztatás keretében betölthető állások), ami mellett az építőipar (9%) és a feldolgozóipar (8%) munkaerőigénye jelent meg az állások között nagyobb hányadban. 3. Békés megye szakképzésének bemutatása Középfokú oktatási intézmény Békés megye 25 településén található. Minden kistérségben van gimnázium, szakközépiskola és szakiskola is. Békés megyében 26 gimnáziumi feladatot ellátó köznevelési intézmény 39 feladat-ellátási hellyel, 5 speciális szakiskolai feladatot ellátó intézmény 5 feladat-ellátási hellyel, 12 szakiskolai feladatot ellátó intézmény 22 feladatellátási hellyel, illetve 27 szakközépiskolai feladatot ellátó intézmény 37 feladat-ellátási hellyel működik. 15

16 3. számú ábra. Tanulók létszámának megoszlása Békés megyében intézménytípusonként Középfokú iskolába járó tanulók intézménytípusonkénti létszámának megoszlása Békés megyében 363; 2% 5238; 23% 8335; 37% gimnázium: szakközépiskola szakiskola spec.szakiskola 8682; 38% Forrás: saját szerkesztés KIR-STAT 2012 alapján A fenti táblázatból az is jól látható, hogy jelenleg a tanulók több mint háromnegyede érettségit adó középfokú képzésben vesz részt, illetve az, hogy a tanulók 62%-a szakképző iskolában tanul. Az oktatási intézmények többsége állami fenntartású, kisebb arányban egyház, illetve magánszféra (gazdasági társaság, alapítvány) által fenntartott. A fenntartó alapján a tanulói létszámok részletezését a mellékletben található 1. számú táblázat tartalmazza. Békés megyében összesen 32 intézményben látnak el szakképzési feladatokat. A január 1-je után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá: összesen 16 intézményben, 40 feladat-ellátási helyen működnek intézményei. Az egyházi fenntartású intézmények 6 intézménnyel, 8 feladat-ellátási helyen vesznek részt a szakképzésben. A magán szektor is képviselteti magát a köznevelési intézményfenntartók között, kiemelt szerepük van az alapítványoknak és korlátolt felelősségű társaságoknak. A tanulók 80%-a tehát állami fenntartású, 10-10%-a pedig egyházi, illetve magán fenntartású szakképző iskolába jár (2. számú táblázat). 16

17 2. számú táblázat Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai fenntartó típusa szerinti bontásban Fenntartó típusa Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Felnőttoktatás keretében tanulók száma állami állami szerv egyház egyházi jogi személy magán alapítvány magán korlátolt felelősségű társaság magán közalapítvány magán közhasznú alapítvány 0 21 összesen Forrás: KIR-STAT

18 4. Békés megye szakképző intézményei A TISZK eredeti definíció szerint egy szakképzés-szervezési feladat-ellátási rendszer. Olyan hálózat, amelynek keretében szakképzést folytató intézmények (6-8 iskola) társulnak, hogy gyakorlatorientált szakképzési bázisként közösen létrehozzanak és működtessenek egyegy csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhelyet, így lehetőség nyílik az üzemközi gyakorlati alapképzés funkciójának is megfelelő iskolai tanműhelyek kialakítására. I. Ennek érvényében alakultak meg 2005-ben az ún. első körös TISZK-ek, köztük Békéscsabán a Közép-békési TISZK Központi Intézménye. A Közép-békési TISZK létrehozására HEFOP forrásból ,- Ft-ot, a központi képzőhely kialakítására és eszközbeszerzésére HEFOP forrásból ,- Ft-ot nyert a város önkormányzata Tagjai voltak akkor: - Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Trefort Ágoston Villamos-, és Fémipari Székhelyiskola (Békéscsaba) - Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola (Békéscsaba) - Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola (Békéscsaba) - Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium (Békéscsaba) - Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola (Békéscsaba) - Békés Megyei Farkas Gyula Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Harruckern János Gyulai Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium - Harruckern János Szabadkígyósi Középiskola és Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium A Központi Intézményben működő Központi Képzőhely kialakítása 5 szakmacsoportot érintett: - gépészet, - kereskedelem/marketing, - elektronika/elektrotechnika, - vendéglátás/idegenforgalom, 18

19 - informatika július 1-jétől az addig önállóan működő Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ Központi Intézménye feladatait a Békéscsabai Központi Szakképző Intézmény (BéKSZI) látta el. A BéKSZI központja átköltözött a Közép-békési TISZK épületébe. A BéKSZI több más középfokú oktatási intézménnyel bekerült a Békéscsabai I. számú TISZK-be. A Közép-békési TISZK egykori tagiskolái ma már a BÉKÉS TISZK tagintézményei, de mivel 2013-ig a vállalt tevékenységeket folytatni kell (EU-s pályázati kötelezettség), konzorciumi megállapodás alapján a Békés TISZK tanulói átjárnak a tanműhelyekbe gyakorlati képzésekre. Békés megyében második körben az alábbi integrációk alakultak meg - Békés TISZK - Berettyó-Körös TISZK - Békéscsabai I. számú TISZK - Békéscsabai II. számú TISZK - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ 2 tagintézménnyel (Gyomaendrőd, Kétegyháza) 2. BÉKÉS TISZK megyei önkormányzat által ig fenntartott intézmények ban 16 megyei önkormányzati fenntartású oktatási egységből 3 integrált intézmény alakult, melyek a Békés TISZK tagjaivá váltak: - Harruckern János Közoktatási Intézmény (5 intézmény integrációja 2007-től) - Békés Megyei Munkácsy Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Gyula) - Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola és Kollégium (Gyula) - Békés Megyei Pánczél Imre Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény (Gyula) - Békés Megyei Gámán János Középiskola, Szakiskola és Kollégium (Szabadkígyós) - Békés Megyei Radványi György Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Elek) - Hunyadi János Közoktatási Intézmény (4 intézmény integrációja) - Hunyadi János Mezőkovácsházi Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Mezőkovácsháza) - Hunyadi János Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium (Mezőhegyes) - Speciális Szakiskola (Magyarbánhegyes) 19

20 - Orosházi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Orosháza) - Farkas Gyula Közoktatási Intézmény (5 iskola integrációja) - Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (Békés) - Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény (Békés) - Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon (Tarhos) - Szakiskola és Kollégium (Dévaványa) - Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Dévaványa) Két TISZK képzési kínálata között több átfedés is van. A Békés Megyei Önkormányzat a Békés TISZK létrehozására, szervezetfejlesztésre, tanárok továbbképzésére, pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadásra, tananyag és módszertan fejlesztésre, felnőttképzési program akkreditálására, nyomonkövetési tevékenységre pályázati forrást nyert. Gyulán új tanműhelyeket (294 m2), valamint egy 270 főt befogadó oktató-, és rendezvénytermet építettek, a tanműhelyekbe az elérhető legújabb technológiát képviselő gyakorlati oktatást segítő építő-, fém-, és faipari eszközök kerültek, Szabadkígyóson felújítottak 624 m2 tanműhelyt és pék-cukrász, valamint tartósító-konzervipari eszközök beszerzésére került sor, Mezőhegyesen egy építőipari műhelyt alakítottak ki. Békésen 538 m2 tanműhely felújítására került sor. 3. I. számú Békéscsabai TISZK (tagjai: Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumai (BéKSZI) mint fogadó és koordinációs intézmény Tagiskolái: - Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola - Trefort Ágoston Műszaki Tagiskola - Kós Károly Építő-, Fa-, és Szolgáltatóipari Tagiskola - Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium, mint küldő intézmény - Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, mint küldő intézmény Ez utóbbi két iskola szakképző évfolyamai a Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolához kapcsolódnak. 4. II. számú Békéscsabai TISZK (tagjai: 20

21 - Szentgyörgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - Vásárhelyi Pál Szakközépiskola - Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola - Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Fenntartó ig Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. 5. Berettyó Körös TISZK (tagjai: Székely Mihály Intézmény - Szarvas, Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola - Szeghalom; Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda - Battonya, Szakképző Iskola és Kollégium; Ady Endre Bay Zoltán Középiskola és Kollégium Sarkad; Euro-Oktaéder Szakközépiskola Békéscsabai Tagintézménye Békéscsaba) Alapítója egykor 4 települési önkormányzat (Battonya, Sarkad, Szarvas és Szeghalom önkormányzata) és együttműködési megállapodással a Business School Békéscsabai Közalapítvány volt. Kivált a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium és Szakképző Iskola (a szakképzés megszűnt), a szarvasi Vajda Péter Gimnázium 2012-ben evangélikus egyházi, a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium katolikus egyházi fenntartásba került. A társulás megalapítása óta a szakképzési kínálat nem változott, mindenki azt oktatja, ami addig is a profiljába tartozott. Vannak párhuzamos képzések, de akkora a földrajzi távolság az egyes intézmények között, hogy ez nem tekinthető valós párhuzamosságnak és ha ezekben a képzésekben megpróbálnák egy helyszínre koncentrálni a tanulókat, azok a földrajzi útvonalon közelebb lévő, de másik TISZK-hez kapcsolódó iskolát választanák. 6.A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 6 oktatási intézményt tömörített a Kelet-Magyarországi Agrár Szakképző Központba (FVM ASZK TISZK), ebből a gyomaendrődi és a kétegyházi tagintézmény jével a Békés Megyei Önkormányzat fenntartásába került. Nem tömörültek TISZK-be az alábbi, ma már állami fenntartású szakképző intézmények: - Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó - Békéscsaba - Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola Gyula - Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Orosháza 21

22 Egyházi fenntartású intézmények Az egyházi fenntartású intézmények a TISZK-esedési folyamat egyik körében sem vettek részt. A katolikus egyház (Szeged-Csanádi Egyházmegye) alapításában és fenntartásában lévő gyulai Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégiumai óta igen nagy létszámban jelenleg mintegy 1300 tanulóval folytat szakképzést. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának Reményhír Intézményfenntartó Központja 2012 őszén vette át a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítvány által alapított és fenntartott gyulai Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola és Kollégium irányítását. A békéscsabai székhelyű Premier Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola fenntartója a Magyar Pünkösdi Egyház. A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Előkészítő Szakiskola, Speciális Szakiskola, Szakközépiskola (fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) Orosházán népi kézműves képzést folytat tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára. 22

23 Magán fenntartású szakképző intézmények a következők: - ILS Szakközép és Felnőttképző Iskola Békéscsaba (fenntartója az Európai Nyelvoktatás Alapítvány) - Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája (fenntartója az Eötvös József Iskolaalapítvány) - A Duna-Tisza-Rába-Körös Nonprofit Közhasznú Kht. TISZK tagja a Business School Szakközépiskola Békéscsaba (fenntartója a School of Business Nonprofit Kft.) - Tessedik Sámuel Szakképző Iskola Szarvas (fenntartója az Európai Mesterségekért Alapítvány) - Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola (fenntartója az Ibsen Kft.) Vannak Békés megyén kívüli iskolafenntartók, melyek felnőttoktatásban érettségire való felkészítést és igény esetén különböző szakképesítések megszerzésére felkészítő képzéseket szerveznek: Magán fenntartásban: - A Báthory István Középiskola és Szakiskola (fenntartó: Sziltop Oktatási Kht.), mint ahogy a neve is mutatja, szakképző iskola is egyben, 7 Békés megyei településen (Csorvás, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kondoros, Körösladány, Medgyesegyháza, Vésztő) egyelőre esti oktatási rendben 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást folytat. - Pannon Oktatási Központ, Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat (fenntartó: Humán-Pszicho 2002 Oktató és Szolgáltató Nonprofit Kft.) Békéscsabán is fenntart egy tagintézményt, jelenleg Csárdaszálláson esti oktatási rendben 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást folytat. - Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (fenntartó: Humán Racionális Innovatív Alapítvány) 2 éven át fodrász és kozmetikus képzést folytatott felnőttoktatás keretében. - Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (fenntartó: Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány) a gyulai Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban folytat felnőttoktatást kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, szociális szolgáltatások szakmacsoportban. 23

24 - Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola (fenntartó: Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvány) a Gyulai Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola épületében, a békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban, Szarvason a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda épületében esti oktatási rendben 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást folytat. Egyházi fenntartásban: - Európai Üzleti Polytechnikum Gimnázium és Szakképző Iskola (fenntartó: Szeretet Szövetség Vallási Egyesület) jelenleg nem folytat Békés megyében képzést. 24

25 5. Békés megye szakképzési térszerkezete képzési kínálat Békés megye szakképzési kínálatában a vegyipari, vegyészeti és kohászati szakképesítéseken kívül minden szakmacsoport és minden ágazat képviselteti magát. Elméletileg minden tanuló választhat az érdeklődési körének megfelelően szakmai képzést. Azért csak elméletileg, mert a gyakorlatban a jelentkezők létszáma, illetve a tanuló lakóhelyének földrajzi távolsága korlátozza a lehetőségeket. A megye szakképzési térszerkezete követi a gazdasági térszerkezetet. A megyeszékhelyen az ágazati szakközépiskolák legszélesebb spektruma található. Az elmúlt évek megyei önkormányzati szakiskolai expanziós törekvései valamelyest gyengítették Békéscsaba szakképzésben betöltött vezető szerepét. Sem a földrajzi távolság, sem a munkaerő-piaci környezet nem indokolja egy kétkomponensű szakképzési centrum létrehozását, de az 1 milliárd forint értékű EU-s pályázati forrás Gyula szakképzési centrum szerepének megerősödéséhez jelentősen hozzájárult. Mindennek pedig pozitív hozadéka volt, hogy a peremkerületekben lévő felújításra szoruló tagintézmények is megújulhattak. A második vonalban Orosháza, Szarvas gazdasági centrum szerepe a szakképzésben is érzékelhető. A harmadik vonalban lévő Békés és Szeghalom igyekszik szakképzési bázissá válni, utóbbi konkrét lokális munkaerő-piaci igényeket elégít ki. Tótkomlóson viszont nincs szakképző iskola, a térség szakképzőjéül Mezőhegyes szolgál. Sarkad kistérség pedig majdhogynem fehér folt a szakképzés térképén. Az alábbiakban kistérségenként mutatjuk be az iskolák szakképzési kínálatát, melyet a 2013/14. tanévre hirdettek meg. Szeghalmi kistérség I. - Szeghalom: ágazati szakközépiskolai kínálat - informatika, gépészet, könnyűipar szakiskolai kínálat - gépészet, könnyűipar Szeghalom kistérség II. - Dévaványa ágazati szakközépiskolai kínálat - vendéglátóipar, turisztika, szépészet, ügyvitel, könnyűipar, informatika szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, informatika, vendéglátás, turisztika, építészet, könnyűipar, kereskedelem, gépészet 25

26 Szarvasi kistérség I. - Gyomaendrőd: ágazati szakközépiskolai kínálat - kereskedelem, környezetvédelem vízgazdálkodás, erdészet vadgazdálkodás, informatika, mezőgazdaság, vendéglátóipar, turisztika szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, faipar, vendéglátás, turisztika, gépészet, élelmiszeripar Szarvasi kistérség II. - Szarvas ágazati szakközépiskolai kínálat - kereskedelem, vendéglátóipar, informatika, pedagógia, ügyvitel szakiskolai kínálat - építészet, kereskedelem, egyéb szolgáltatások Békési kistérség - Békés ágazati szakközépiskolai kínálat - turisztika, mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, vendéglátóipar, közszolgálat, faipar, informatika szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, faipar, vendéglátás, gépészet, kereskedelem, szociális szolgáltatások, építészet, elektrotechnika, élelmiszeripar speciális szakiskolai kínálat - kerti munkás, mezőgazdasági munkás, bőrtárgy-készítő, falusi vendéglátó, gyorséttermi-ételeladó, konyhai kisegítő, népi kézműves szőnyegszövő készségfejlesztő speciális szakiskolai kínálat - udvaros, szövött-tárgy-készítő Sarkadi kistérség - Sarkad ágazati szakközépiskolai kínálat - informatika, kereskedelem Gyulai kistérség I. - Gyula ágazati szakközépiskolai kínálat - egészségügy, szociális, hang-, film-, és színháztechnika, épületgépészet, villamosipar és elektrotechnika, informatika, építőipar, faipar, kereskedelem, vendéglátóipar, élelmiszeripar, közszolgálat, sport, pedagógia, ügyvitel, turisztika szakiskolai kínálat 26

27 - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, elektrotechnika, elektronika, gépészet, mezőgazdaság, vendéglátás, turisztika, építészet, faipar, élelmiszeripar, szociális szolgáltatások speciális szakiskolai kínálat - szobafestő, virágkötő, virágbolti eladó készségfejlesztő speciális szakiskolai kínálat - takarító kisegítő, szövött-tárgy-készítő, udvaros Gyulai kistérség II. - Elek ágazati szakközépiskolai kínálat - erdészet és vadgazdálkodás szakiskolai kínálat - vendéglátás, turisztika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, mezőgazdaság Gyulai kistérség III - Kétegyháza ágazati szakközépiskolai kínálat - gépészet, informatika, turisztika, kertészet és parképítés, mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, gépészet Békéscsabai kistérség I. - Békéscsaba ágazati szakközépiskolai kínálat - hang-, film-, és színháztechnika, közlekedésépítő, közlekedésgépész, bányászat, épületgépészet, gépészet, villamosipar és elektrotechnika, informatika, építőipar, faipar, kereskedelem, vendéglátóipar, élelmiszeripar, egészségügy, egészségügyi technika, ügyvitel, földmérés, szépészet, optika, közgazdaság, közlekedésgépész, környezetvédelem-vízgazdálkodás, könnyűipar, távközlés, nyomdaipar, turisztika, szakiskolai kínálat - kereskedelem, vendéglátóipar, élelmiszeripar, építészet, faipar, egyéb szolgáltatások, ügyvitel, közlekedés, könnyűipar, elektrotechnika, elektronika, informatika, gépészet speciális szakiskolai kínálat - kőműves, szobafestő, mázoló és tapétázó, virágkötő, zöldségtermesztő, parkgondozó 27

28 Békéscsabai kistérség II. Szabadkígyós szakiskolai kínálat - a gyulai élelmiszeripari szakmai képzésekhez kapcsolódó iskolai tanműhelyek Orosházi kistérség - Orosháza ágazati szakközépiskolai kínálat - kereskedelem, ügyvitel, egészségügy, mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, vendéglátóipar, turisztika, szépészet, közszolgálat, közgazdaság szakiskolai kínálat - mezőgazdaság, faipar, vendéglátás, gépészet, kereskedelem, szociális szolgáltatások, építészet, elektrotechnika speciális szakiskolai kínálat - népi kézműves Mezőkovácsházi kistérség I. - Mezőkovácsháza ágazati szakközépiskolai kínálat - közgazdaság szakiskolai kínálat - informatika Mezőkovácsházi kistérség II. Magyarbánhegyes speciális szakiskolai kínálat - bőrtárgykészítő, gépíró, szövegszerkesztő, zöldségtermesztő Mezőkovácsházi kistérség III. - Mezőhegyes ágazati szakközépiskolai kínálat - gépészet, építőipar, közlekedésgépész, mezőgazdasági gépész, mezőgazdaság, közszolgálat szakiskolai kínálat - építészet, gépészet, könnyűipar, mezőgazdaság, szociális szolgáltatások Mezőkovácsházi kistérség IV. - Battonya ágazati szakközépiskolai kínálat - közszolgálat, ügyvitel szakiskolai kínálat - informatika, ügyvitel 28

29 4. számú ábra. Békés megye szakközépiskolai és szakiskolai kínálatát szakmacsoportonként: (Rövidítések: ÁSZ ágazati szakközépiskola, SZI szakiskola) ÁSZ: kereskedelem, körny.védelem vízgazd., erdészet vadgazd., informatika, mezőgazd., vend.látóipar, turisztika SZI: mezőgazd., faipar, vend.látás, turisztika, gépészet, élelm.ipar ÁSZ: hang-, film-, és színháztechnika, közl.építő, közl.gépész, bányászat, ép.gépészet, gépészet, villamosipar és elektrotechn., informatika, építőipar, faipar, keresk., vend.látóipar, élelm.ripar, egészségügy, eü-i technika, ügyvitel, földmérés, szépészet, optika, közgazd., közl.gépész, körny.védelem-vízgazd., könnyűipar, távközlés, nyomdaipar, turisztika, SZI: keresk., vend.látóipar, élelm.ripar, építészet, faipar, egyéb szolg., ügyvitel, közlekedés, könynyűipar, elektrotechn., elektronika, informatika, gépészet Spec.SZI: kőműves, szobafestő, mázoló és tapétázó, virágkötő, zöldségtermesztő, parkgondozó ÁSZ: vend.látóipar, turisztika, szépészet, ügyvitel, könnyűipar, informatika SZI: mezőgazd., mezőgazd. gépész, informatika, vend.látás, turisztika, építészet, könnyűipar, kereskedelem, gépészet ÁSZ: turisztika, mezőgazd., mezőgazd. gépész, vend.látóipar, közszolgálat, faipar, informatika SZI: mezőgazd., faipar, vend.látás, gépészet, kereskedelem, szoc. szolg., építészet, elektrotechn., élelm.ipar ÁSZ: informatika, gépészet, könnyűipar SZI: gépészet, könnyűipar ÁSZ: egészs.ügy, szociális, hang-, film-, és színháztechnika, ép.gépészet, villamosipar és elektrotechn., informatika, építőipar, faipar, keresk., vend.látóipar, élelm.ipar, közszolg., sport, pedagógia, ügyvitel, turisztika SZI: keresk.-marketing, üzleti adminisztráció, elektrotechn., elektronika, gépészet, mezőgazd., vend.látás, turisztika, építészet, faipar, élelm.ipar, szoc. szolg. ÁSZ: keresk., vend. látóipar, informatika, pedagógia, ügyvitel SZI: építészet, keresk., egyéb szolg. ÁSZ: informatika, keresk. ÁSZ: keresk., ügyvitel, egészségügy, mezőgazd., mezőgazd. gépész, vend.látóipar, turisztika, szépészet, közszolg., közgazd. SZI: mezőgazd., faipar, vend.látás, gépészet, keresk., szoc. szolg., építészet, elektrotechnika ÁSZ: közgazdaság SZI: informatika ÁSZ: gépészet, informatika, turisztika, kertészet és parképítés, mezőgazd., mezőgazd. gépész SZI: mezőgazd., gépészet ÁSZ: erdészet, vadgazd. SZI: vendéglátás, turisztika, ker.- marketing, üzleti admin, mezőgazd. Spec.SZI: bőrtárgykészítő, gépíró, szövegszerkesztő, zöldségtermesztő ÁSZ: Közszolgálat, ügyvitel SZI: Informatika, ügyvitel ÁSZ: gépészet, közl.gépész, mezőgazd. gépész, mezőgazd., közszolgálat SZI: építészet, gépészet, könnyűipar, mezőgazd., szoc. szolg. Forrás: saját szerkesztés ISZIIR BMKIK 29

30 3. számú táblázat Békés megyei szakiskolák, speciális szakiskolák fenntartó szerinti bontásban: Fenntartó típusa Intézmények Feladat-ellátási Tanulók száma helyek száma száma állami állami szerv egyház egyházi jogi személy magán alapítvány magán korlátolt felelősségű társaság magán közhasznú alapítvány Összesen Forrás: KIRSTAT számú táblázat Békés megyei szakiskolák tanulói adatai speciális szakiskolák nélkül: Szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) Feladatellátás i helyek száma Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma Állami fenntartó ,3 0 Egyházi fenntartó ,9 56 Magán fenntartó ,6 145 Összesen ,8 201 Forrás: KIRSTAT számú táblázat Békés megyei speciális szakiskolák tanulói adatai: Speciális szakiskolai feladat-ellátás Feladatellátási helyek száma Tanulók száma Osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma Állami fenntartó ,1 Egyházi fenntartó ,0 Összesen ,1 Forrás: KIRSTAT

31 6. számú táblázat Békés megye szakiskoláiban a 2012/13. tanévben az alábbi szakmacsoportokban folynak iskolarendszerű képzések: Állami fenntartásban Magán fenn- Egyházi működő tartásban mű- fenntartás- Szakképzési intézményben ködő intézményben a intézményban működő Szakmacsoport terület a tanulók száma tanulók száma ben a tanulók száma Agrár Élelmiszeripar Agrár Mezőgazdaság Kereskedelemmarketing, üzleti Gazdaságiszolgáltatási adminisztráció Gazdaságiszolgáltatási Ügyvitel Gazdaságiszolgáltatásidegenforgalom Vendéglátás Humán Egészségügy Humán Egyéb szolgáltatások Humán Művészet, közművelődés, kommunikáció Humán Szociális szolgáltatások Műszaki Elektrotechnikaelektronika Műszaki Építészet Műszaki Faipar Műszaki Gépészet Műszaki Informatika (szoftver) Műszaki Könnyűipar Műszaki Közlekedés Összesen Forrás: KIRSTAT Összesen

32 A 10 legnagyobb tanulólétszámot felvonultató szakmacsoport Békés megyében 2012/13. tanévben: vendéglátás, gépészet, kereskedelem-marketing, építészet, mezőgazdaság, egyéb szolgáltatások, élelmiszeripar, faipar, szociális szolgáltatások, elektrotechnika. 5. számú ábra. Saját szerkesztés Forrás: KIRSTAT számú táblázat Békés megyei szakközépiskolák adatai: Fenntartó típusa Intézmények száma Feladat-ellátási helyek száma Tanulói létszám állami állami szerv egyház egyházi jogi személy magán alapítvány magán korlátolt felelősségű társaság magán közalapítvány összesen Forrás: KIRSTAT

33 8. számú táblázat Békés megye szakközépiskoláiban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján tanulói létszám: Szakterület Szakmacsoport állami egyházi magán Összesen fenntartó fenntartó fenntartó állami egyházi magán Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Humán Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnikaelektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Műszaki Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelemvízgazdálkodás

34 Közgazdaság Ügyvitel Gazdaságiszolgáltatási Kereskedelemmarketing, üzleti admi- nisztráció Vendéglátásidegenforgalom Agrár Mezőgazdaság Élelmiszeripar Egyéb, általános képzés Összesen Forrás: KIRSTAT A szakközépiskolai tanulók legnagyobb arányban a közgazdaság, a vendéglátásidegenforgalom, informatika, egyéb szolgáltatások és a gépészet szakmacsoportban tanulnak. 6. Várható tanulólétszámra vonatkozó prognózis A Köznevelési Információs Rendszer (KIFIR) adatai szerint Békés megyében a 2012/13. tanévre összesen 8411 férőhelyet hirdettek meg, ebből a gimnáziumok 2039-et, a szakközépiskolák 2721-et és a szakiskolák 3651-et. Összesen 3480 tanulót vettek fel, gimnáziumba 1225 tanulót, szakközépiskolába 1278 főt, szakiskolába 977 főt. Ezek alapján a számok alapján elmondható, hogy Békés megyében a 2012/13. tanévben átlagosan a gimnáziumok kihasználtsága 60%-os, a szakközépiskoláké 47%-os, a szakiskoláké 26,75%-os volt. Elképzelhető azonban, hogy az egyes oktatási intézmények részéről a meghirdetett férőhelyek száma volt eltúlzott. 34

35 Még ha a meghirdetett képzőhelyek száma túlzó is, megállapítható, hogy bőven van kapacitás felesleg Békés megye középfokú oktatási intézményeiben. A tanulók száma nem igényel ennyi férőhelyet. Két statisztikai rendszerben vizsgáltuk a középfokú oktatási rendszerbe potenciálisan belépő tanulók létszámát. A Helyi Visual Regiszter szerint átlagosan egy minimális csökkenés (kb. 1,4%) prognosztizálható 2016-ig az adott évben a 14 éves gyermekek létszámában: - Békés járásban 8,6%-os csökkenés - Békéscsaba járásban 2%-os emelkedés - Gyomaendrőd járásban nincs csökkenés - Gyula járásban 4,5%-os csökkenés - Mezőkovácsháza járásban 1,3%-os emelkedés - Orosháza járásban 1,3%-os csökkenés - Sarkad járásban 3%-os csökkenés - Szarvas járásban 4,3%-os csökkenés - Szeghalom járásban 2,3%-os növekedés várható. 9. számú táblázat Járások Békés Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom Összesen Forrás: Helyi Visual Regiszter 35

36 7. Beiskolázási és kibocsátási adatok Mivel a szakképzés-fejlesztési koncepciónk időtávja , ezért megnéztük, hogy hogyan alakul a középfokú rendszerbe belépő gyerekek létszáma 2016 után. Nem vettünk figyelembe a mechanikus népmozgalmi mutatókat, csak az évenkénti élveszületések számát. A 2016-os adatokhoz képest ben 4,4%-os, ban 10%-os, ben 6,7%-os, ban 11,5%-os csökkenés várható a 14 éves gyerekek létszámában. 6. számú ábra. Saját szerkesztésben Forrás: KSH Mindezek alapján bátran kijelenthető, hogy a középfokú oktatási kapacitás mennyiségi mutatója több mint kétszerese a szükségletnek. 8. Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci igények érvényesülése A gazdasági kamarák szakképzési közjogi feladatait a szakképzési törvény szabályozza. A kamara szakmai vizsgabizottsági delegáltjain keresztül részt vesz nem csak a saját gondozású, hanem az összes, hatáskörébe tartozó szakmai vizsgán. Immáron 8 éve szervezi a gyakorlati szintvizsgákat a saját gondozású szakmákban és 6 éve hirdeti meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. Szakértői segítségével folyamatosan ellenőrzi és minősíti a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezeteket. Részt vesz a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában. Ellenjegyzi és gondozza a tanulószerződéseket és együttműködési megállapodásokat. 36

37 Tanulószerződéses tanácsadói személyes kapcsolatot tartanak fenn a gyakorlati képzést végző vállalkozásokkal és a szakképző iskolákkal. Tevékenysége 2013-ban pályaorientációs feladatok ellátásával bővült ki. A kamara évekkel ezelőtt fejlesztette ki belső informatikai rendszerét, az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszert (ISZIIR). Az ISZIIR amellett, hogy segíti a kamarákat a szakképzési feladataik ellátásában, pontos és naprakész nyilvántartását adja a kamarák által működtetett szakképzési rendszerben létrehozott és tárolt információknak, valamint a magyar szakképzési rendszer bizonyos mutatóiról, eredményeiről nyújt tájékoztatást az érdeklődők, szakértők, szakképző iskolák és vállalkozók számára. 9. Tanulószerződések és együttműködési megállapodások Tanulószerződések Magyarországon a kamarák 1997 óta gondozzák és tartják nyilván a szakképzésben a tanulószerződéses rendszert. Békés megyében a tanulószerződések száma az első 13 évben progresszíven emelkedett, a 2012/13. tanévre viszont a 2010/11. tanévhez képest mintegy 20%- os csökkenés tapasztalható. Ennek oka egyrészt a jogszabályi háttér megváltozásából (másodszakmában nem lehet tanulószerződést kötni), másrészt a szakképzési struktúra megváltozásából (a 2+3 éves szerkezet után 2+2 éves szerkezet, majd a 3éves képzési szerkezet bevezetése) ered. 7. számú ábra. Forrás: ISZIIR BMKIK (minden év december) 37

38 Az alábbi táblázat a szakmacsoportok tanulószerződéses létszám változásait mutatja (minden év márciusában). A tanulószerződéses tanulók létszáma nem áll egyenes arányban a TOP 10 szakmacsoportban tanulók létszámával. A vendéglátás szakmacsoportban van a legtöbb tanulószerződéssel rendelkező tanuló, de utána a kereskedelem átveszi a 2. helyet a gépészet szakmacsoporttól. Ez abból adódik, hogy gépészet szakmacsoportban az iskolák a szakmai alapozó ismereteket az első szakképző évfolyamon (2+2-es rendszer) iskolai tanműhelyekben oktatják. Megvizsgálandó, hogy a 382 fős építészet szakmacsoportból miért csak 89 tanulónak van tanulószerződése. Ezek a vizsgálatok és az okok feltárása elvezethet azokhoz a tartalékokhoz, amelyek révén szélesíthető a duális szakképzési rendszer. Ezeket a vizsgálatokat a kamarának az iskolafenntartókkal kell elvégeznie. 10. számú táblázat Szakmacsoport év év év év év Egészségügy szakmacsoport Egyéb szolgáltatások szakmacsoport Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport Élelmiszeripar szakmacsoport Építészet szakmacsoport Faipar szakmacsoport Gépészet szakmacsoport Informatika szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Közlekedés szakmacsoport Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Nyomdaipar szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Összesen Forrás: ISZIIR BMKIK 38

39 10. Képzőhelyek száma, nagysága Békés megyében jelenleg ( ) 277 gazdálkodó szervezet 355 gyakorlati képzőhelyén mintegy 1542 db tanulószerződést tart nyilván a kamara. Az 1. számú melléklet tartalmazza a között kötött tanulószerződéseket szakmánként. Az egy gazdálkodó szervezetre eső tanulószerződések száma: 5,5, az egy képzőhelyre eső tanulószerződések száma: 4, ben a legtöbb tanulószerződést a BMKIK a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban jegyezte ellen. Ide tartozik a nagy tanulólétszámmal bíró szakács pincér képzés. Ezután következik a kereskedelem, marketing szakmacsoport, az élelmiszer és vegyi áru eladó képzéssel. Ezek után a szakmák után a legtöbb tanulószerződést az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban kötik. Ide tartozik a két divatszakma : a fodrász és a kozmetikus. A felsorolt három szakmacsoportban találhatóak azok a szakmák, amelyek a lányoknak is ajánlhatóak. A többi szakmacsoportban a szakmai sajátosságok miatt elsősorban fiúk tanulhatnak. Az építészet, a gépészet és a közlekedés szakmacsoport a fiús szakmák gyűjteménye. Géplakatos, gépi forgácsoló, hegesztő szakmában szintén egyre többen tanulnak, hiszen ezekhez a képzésekben az állam ösztöndíjat folyósít és egyre többen kötnek tanulószerződést is. A kormány a duális szakképzés mellett kötelezte el magát. A tanulószerződések száma még sok esetben függ az iskolai vezető és az iskolafenntartó hozzáállásától, hogy mikor engedi ki a tanműhely falai közül vállalti gyakorlati képzőhelyre, ezért az MFKB-nak fokozottan kell ügyelni a törvényalkotói szándék megvalósulására. 11. Együttműködési megállapodások január 01-je óta a kamara közjogi feladata az együttműködési megállapodások ellenjegyzése is. A 2011/12. tanévben 292 együttműködési megállapodást jegyzett ellen a kamara 468 tanulóra, a 2012/13. tanévben eddig 691 tanulóra 71 darabot. Az együttműködési megállapodások kötése a szakközépiskolai szakmákban jellemző, döntően az összefüggő nyári gyakorlatra, de az egészségügyi szakmákban a teljes képzési időre kihelyezik az iskolák a tanulóikat. Szakiskolákban kiegészítő képzésre helyezik ki a tanulókat együttműködési megállapodással. Az együttműködési megállapodások 45%-át költségvetési intézményekkel (kórházak, bölcsődék), de magasabb tanulói létszámmal, 55%-át gazdálkodó szervezetekkel, de alacsonyabb tanulói létszámmal kötik az iskolák. A VII.3. számú melléklet tartalmazza az együttműködési megállapodások listáját szakmánként. 39

40 Az alábbi ábra bemutatja, hogy mely szakképesítésekben van a legnagyobb tanulói létszám. Az első helyen az ápoló tanulók állnak, őket követik a kisgyermekgondozó és nevelők. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán az általános ápoló tanulók vannak. Mindannyian teljes képzési idejüket a kórházakban, illetve bölcsődékben töltik. Az autószerelők és az autótechnikusok jól felszerelt iskolai tanműhelyből mennek ki gazdálkodó szervezetekhez kiegészítő gyakorlati képzésre. A jövőben kiemelt feladat ebben és a géplakatos szakmákan is a tanulószerződések számának növelése. 8. számú ábra. Forrás: ISZIIR BMKIK 12. Hiányszakmák Az állami szakiskolai ösztöndíj megnövelte az RFKB, illetve az MFKB által hiányszakmának minősített szakmai képzésekben a tanulói létszámot. A hiányszakmákban történő tanulószerződések számának alakulását az alábbi táblázat (11. számú táblázat) mutatja: 11. számú táblázat szakma Ács-állványozó Női szabó Hegesztő Gépi forgácsoló Porcelánkészítő és festő*

41 Húsipari termékgyártó Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő Kőműves Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Villanyszerelő Összesen Forrás: ISZIIR BMKIK (Porcelánkészítő és festő képzés nincs Békés megyében.) Megállapítható, hogy a női szabó, a hegesztő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos szakképesítésekben az állami ösztöndíj hozzájárult a tanulószerződések számának emelkedéséhez. A szakiskolai létszám a többi képzésben is emelkedett, de azok a tanulók iskolai tanműhelyben vannak. 13. Divatszakmák Ez a fogalomkategória hivatalosan nem létezik. Divatszakmának nevezzük azt a szakmát, amelyet évről-évre sok tanuló választ. Békés megyében divatszakmának számít a szakács, a pincér, az élelmiszer és vegyi áru eladó, a fodrász szakma. Ebben a 4 szakmában, illetve ideszámítva még az egy helyen oktatott kozmetikus képzést is 24 fővel, tanul a tanulószerződéses tanulók több mint egyharmada. Az említett első három szakmában, ha szezonálisan is, de hamar el lehet helyezkedni az iskola befejezése után. A fodrászok, kozmetikusok többsége azonban az utcára kerül. Ha a szülők nem tudnak gyermekük tanulmányai befejezése után számukra üzletet nyitni, akkor többnyire a feketegazdaságban tevékenykednek, saját otthonukban, vagy a vevőik lakásán vállalnak munkát. Míg szakácsként és pincérként külföldön is el lehet helyezkedni, a szépészeti szakmákban nem jellemző a külföldi munkavállalás. 14. Vállalati képzési hajlandóság a gyakorlati képzésben Jelenleg szakiskolai szakmákban elegendő gyakorlati képzőhely található a megyében, igény esetén minden tanulót el lehet helyezni. Folyamatosan bővül a képzőhelyek köre, különösen az 41

42 együttműködési megállapodások kamarai ellenjegyzési kötelezettsége óta. Főleg a szakközépiskolai szakképesítések összefüggő nyári gyakorlatához keresnek a tanulók cégeket, szervezeteket. Ezek közül sokan a kamaránál már gyakorlati képzőként bejegyzett gazdálkodó szervezetek, de teljesen új vállalkozások, szervezetek is látótérbe kerülnek (utazási irodák, önkormányzatok, egyesületek, stb.) A VII.2. számú melléklet tartalmazza a Békés megyei gazdálkodó szervezetek, illetve telephelyeik listáját és a hozzájuk tartozó tanulószerződéses létszámot szakmánként. Ebből megállapítható, hogy a legtöbb gyakorlati képzőhely az élelmiszer és vegyi áru eladó, a szakács, pincér, fodrász, cukrász, gépi forgácsoló szakmában van a megyében. A következő két táblázat a Békés megyei gyakorlati képzőhelyek településenkénti eloszlását mutatja be, csak azok a képzőhelyek szerepelnek benne, ahol van tanuló. Jól látható Békéscsaba és környékének (Mezőberény, Békés, Kondoros) domináns szerepe. Ezeken a településeken található a gyakorlati képzőhelyek mintegy 46%-a. Jelentős még a szarvasi térség (Szarvas Gyomaendrőd) - ez a terület 12%-ot képvisel, Orosházán 41, Gyulán 35, a szeghalmi térségben (Szeghalom, Dévaványa) összesen 36 gyakorlati képzőhely található. Minden területen vannak még olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek alkalmasak a tanulói foglalkoztatásra, de jelenleg nem képeznek tanulókat. 9. számú ábra. Forrás: ISZIIR BMKIK A megye déli területein viszont nagyon kevés a gyakorlati képzőhely (Battonyán nincs, Mezőhegyesen csak 1, Tótkomlóson, Mezőkovácsházás is csak 4), pedig erről a területről sokan járnak be a megyeszékhelyre szakiskolába és az lenne a legoptimálisabb megoldás, ha a lakóhelyükön vennének részt gyakorlati képzésben. A déli, vagy az ÉK-i területek ellátatlanságának okai: 42

43 - a tanulók iskolai tanműhelyben vannak. Vagy igény sem fogalmazódik meg, hogy a lakóhelyükön keressenek gyakorlati képzőhelyet, vagy nem tudnak erről a lehetőségről - a tanulók azon a településen vannak gyakorlati képzőhelyen, ahol az iskolájuk található - a tanuló keresett a lakóhelyén gyakorlati képzőhelyet, de nem talált - nincs a tanuló gyakorlati képzőhelyén olyan vállalkozás, amely a tanuló képzésének megfelel - van gyakorlati képzőhely a tanuló lakókörnyezetében, de nem fogadja a tanulót A megye gazdasági potenciálja nincs kihasználva a duális szakképzés szempontjából. Lásd a következő ábrát. 43

44 10. számú ábra. Békés megyei tanulószerződéssel rendelkező gyakorlati képzőhelyek száma településenként Forrás: ISZIIR BMKIK 44

45 III. Békés megye szakképzési rendszerének SWOT analízise Erősségek - az elmúlt évek EU-s pályázati forrásait kihasználni tudó szakképzési intézmények megfelelő tanműhelyi kapacitással - megfelelő számú és folyamatosan bővülő számú külső gyakorlati képzőhely - a szakképzés területén működő szervezetek magas színvonalú munkavégzése, elkötelezett, innovatív szakemberei - konstruktív szakmai kapcsolat a szakképzés szereplői között - az oktatási intézményekben rendelkezésre állnak a gazdasági igényekhez igazodó szakképzési rendszer működtetésének személyi, tárgyi és szakmai feltételei - a szakképzés területén nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező oktatási intézmények és a külgazdaság területén nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, duális képzésre alkalmas gyakorlati képzőhelyek. Gyengeségek - folyamatos demográfiai csökkenés és az elvándorlás okozta csökkenés - a szakképzésben kevés a tanulólétszám - szakiskolákba maradék-elven beiskolázott tanulók (tanulási problémák, magatartási zavarok, motiválatlanság) - nagyarányú lemorzsolódás a szakiskolákban - hátrányos helyzetű tanulók nagy száma a szakiskolákban - Békés megye gazdasági pozíciója: kevés tőkeerős vállalkozás, kevés beruházás - az átmeneti időszak problémái (jogi háttérből eredő bizonytalanságok) - a szakképzésben érintett szervezetek által hozzáférhető egységes szakképzési adatbázis hiánya - a szakképzésből kikerülők elhelyezkedésére vonatkozó adatok hiánya - nem kellően hatékonyan működő pályaorientációs rendszer Lehetőségek - a duális szakképzési rendszer kormányzati támogatása 45

46 - az oktatási intézmények, iskolafenntartók, gazdasági kamarák, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv feladatainak bővülése a pályaorientációban, - a gazdaság igényeihez jobban igazodó szakképzési rendszer kialakítása és működtetése - A nemzetközi kapcsolatok számának növelése a külföldi tapasztalatszerzés bővítésének céljából - EU-s pályázati források célirányos kihasználása a szakképzési szakértők, vizsgabizottsági tagok, gyakorlati szakoktatók ismereteinek bővítésére. - Hazai pályázati források (gyakornoki program, decentralizált pályázatok, stb.) igénybevétele. - TISZK-ek tanműhelyi jelenlegi kapacitásainak kihasználása - A TISZK-ek alapképzési tevékenységének kihasználása és a vállalati gyakorlati képzőhelyek csúcstechnológiájának fejlesztése - MFKB-k beiskolázási szerkezetet meghatározó tevékenysége - szakiskolai tanulók számának növelése a lemorzsolódók számának csökkentésével - tanulószerződések számának növelése más ágazatok bevonásával - gyakorlati képzőhelyek eszközellátottságának, technikai színvonalának növelésével több tanulót egy időben foglalkoztató stabil gyakorlati munkahelyek. - A képzési kínálatban megjelenő HÍD-programok adta lehetőségek kihasználása a tanulók képességeinek megfelelő iskolatípusba való irányításával. Veszélyek - Békés megye gazdasági teljesítőképességének további romlása - emelkedő számú elvándorlás a megyéből - duális szakképzés visszaszorulása az erős közoktatási lobbi eredményeképpen - csökken a szakiskolai tanulók száma - csökken a tanulószerződések száma - a gyakorlati képzés még mindig jelen levő túlbürokratizálásával csökken a gyakorlati képzőhelyek száma 46

47 - a tanulók kedvezőtlen szociális háttere gátja lehet a megyén belüli mobilitásnak, így a tanulók nem jutnak hozzá a számukra is megfelelő irányú szakképzéshez. 47

48 IV. A fejlesztési koncepció célrendszere A Békés megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célrendszere koherens az Európai Unió által, valamint Magyarország által meghirdetett növekedés-politikai és foglalkoztatáspolitikai célokkal, ezért az MFKB-nak kitüntetett figyelmet kell fordítani az alábbi területekre: 1. A szakképzés-fejlesztési koncepció nemzetközi (Európa Uniós) beágyazottsága Európa felismerte, hogy számos intézkedést kell meghoznia, ha versenyben kíván maradni a világ fejlett és fejlődő államaival. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális pénzügyi és gazdasági válsága káros hatásainak enyhítésére és a kilábalás felgyorsítására elkészült az Európa 2020 dokumentum, amely kiemelt kezdeményezéseket indít az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért. Bármelyik területet vizsgáljuk, a szakképzés központi szerepet játszik. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése terén tett előrehaladás mérése érdekében 5 kiemelt célt határoztak meg az EU egészére vonatkozóan, melyek a következők: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 48

49 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A célok egymással összefüggnek és egymást erősítik: - az oktatás tökéletesítése elősegíti, hogy javuljon a foglalkoztathatóság és csökkenjen a szegénység; - a gazdasági életben végzett kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek megsokszorozódása és a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása révén Európa versenyképesebbé válik, és új munkahelyek jönnek létre; - a környezetkímélő technológiákba történő beruházás hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, egyúttal pedig új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Az öt Európai uniós szintű cél alapján minden egyes EU-tagállam nemzeti célokat határozott meg figyelembe véve az egyes országok különböző helyzetét és a helyi viszonyokat. Magyarország vállalásai (nemzeti célok): - Foglalkozási ráta: 75% - K+F a GDP %-ában: 1,8% - Korai iskolaelhagyók százalékban: 10% - Felsőoktatás százalékban: 30,3% - A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek arányának csökkentése: fő - Széndioxid kibocsátás csökkentési célkitűzések: 10% - Megújuló energia: 14,65% - energia-fogyasztás csökkentése millió tonnában: 2,96 Az Európai Unió 7 új kiemelt kezdeményezést indított útnak, annak érdekében, hogy lendületet adjon a gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatásnak. Az Uniónak és a tagállami hatóságoknak mindegyik kezdeményezés esetében össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. 49

50 A szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazottak teljesülését a következő konkrét kormányzati intézkedési tervek befolyásolják: - miként gyorsulnak fel a munkaerő-piaci reformok a flexibilitás és a biztonság javítása érdekében; - a munkavállalók hogyan tudják megszerezni azokat a készségeket, amelyekre a jelenlegi és a jövőbeni munkahelyein szükségük lehet; - miként javul a munkahelyek minősége, és a munkaadók hogyan tudnak jobb munkakörülményeket biztosítani a dolgozóiknak; - hogyan javulnak a munkahelyteremtés körülményei; - miként javul a munkaerő-piachoz, a szociális biztonsági ellátásokhoz, az alapvető szolgáltatásokhoz (egészségügy, lakhatás stb.) és az oktatáshoz való hozzáférés. Mindegyik növekedési területen a szakképzésnek központi szerepe van. Az MFKB-nak úgy kell döntéseit meghozni, hogy a szakképzés-fejlesztési koncepcióban foglaltak nemcsak az oktatásra, hanem a teljes gazdaság-, szociál-, és foglalkoztatás politikára is hatással lesznek. A Koppenhágai folyamat keretében a tagállamok 2002 óta határoznak meg közös célokat a szakképzés területén. A folyamat 2. szakasza 2010-ben kezdődött és az Európa 2020 stratégiához kapcsolódik. A Bruges-i Kommüniké fésüli össze a 2020-as hosszú távú célokat a rövidebb távú kötelezettségekkel, elemzi az egyes tagállamok szakképzésben megvalósított intézkedéseit és ebből következően az egyes államokban a tagállami szakpolitikai intézkedésektől függően az alábbi területekre kell fókuszálni: - szakképzés népszerűsítése - szakképzés minőségbiztosításának közös alapokra való helyezése - kulcskompetenciák, szakmai alapkészségek elsajátíttatása - munkaalapú tanulás, gyakornoki rendszer kiszélesítése - hátrányos helyzetű csoportok szakképzésbe való bevonása - végzettségek összehasonlíthatóságának elterjesztése - nem formális és informális tanulási eredmények elismerésének elterjesztése - életpálya-tanácsadási rendszer kiépítése és elterjesztése - mobilitás gátjainak leépítése 50

51 - korai iskolaelhagyók és ifjúsági munkanélküliek számának csökkentése. További feladat a munkaerő-piaci megfeleléshez szükséges készségek elsajátítása. Az Európai Bizottság még 2008-ban indította útjára a Az új munkahelyekhez szükséges új készségek elnevezésű kezdeményezését, amelynek megvalósítása már tart és a jövőben is folytatódik, így az MFKB számára is irányadó. A kezdeményezés célja: - annak pontosabb előrejelzése, hogy milyen készségekre lesz szükség a jövőben - a munkaerő-piaci szükségletek és a rendelkezésre álló készségek jobb összehangolása - az oktatás és a munka világának összekapcsolása A szakképzési koncepció nemzetközi céljai: A szakképzés fejlesztésében a nemzetközi együttműködés az európai tagállamok között szervesen illeszkedik az európai integrációs törekvésekhez. A gyakorlatban már jó néhány intézkedés történt, amit a tagállamok szakképzés-fejlesztési politikájukban rendre alkalmaznak is. Az EU-s pályázati források célirányos felhasználása segíti a nemzetközi kapcsolatok számának növelését és a külföldi tapasztalatszerzést. A korábbi Leonardo Mobilitás programok során megismert külföldi partnerszervezetekkel, gazdálkodókkal, valamint gyakorlati képzőkkel kialakított kapcsolatokat az adott projekt befejezése után is fenn kell tartani az elért eredmények továbbfejlesztése érdekében. A megismert jó gyakorlatok átvételével és a lehető legszélesebb körben való terjesztésével elért eredményeket a gazdasági növekedés érdekében lehet és kell hasznosítani. A nemzetközi- és ezen belül, kiemelten a Mobilitás 2014-től kezdődő Erasmus +, programok eredményeit, a megismert jó gyakorlatokat továbbhasznosítás céljából meg kell osztani más megyékkel is kihasználva a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a régióban működő társkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hálózatszerű működését. A szakképzés fejlesztés hosszú távú és általános céljai közt kiemelt jelentőségű, hogy a megfelelő időben, a megfelelő számú és felkészültségű, nemzetközi tapasztalatokkal és nyelvismerettel is rendelkező szakember álljon a szakképzés rendelkezésére. Az eredményesség biztosítása céljából a folyamatba be kell vonni szakoktatók mellett a Kamara szakképzési tevékenysége során érintett, vele együttműködő társ-szervezetek- és a különböző ágazatok képviselőit is. 51

52 A szakképzés fejlesztésében továbbra is érdekeltek leszünk abban, hogy minél szélesebb körben használjuk az EU. mobilitás programjai által kínálkozó lehetőségeket. A szakképzés nemzetköziesedésén keresztül célunk, hogy a hazai és az európai vállalkozások hazai leányvállalatai, a multinacionális cégek könnyebben találjanak a tevékenységükhöz megfelelő képzettségű munkavállalókat, valamint növelni szeretnénk a gazdálkodó szervezetek részvételét a szakképzésfejlesztésben, a duális szakképzés kiterjesztése és megerősítése érdekében. Konkrét célok: - A nemzetközi partnereknél alkalmazott, jól bevált módszerek, modellek, eljárások megismerése, hazai adaptálása, a helyi rendszer működésébe való beépítése. - A megye gazdasági fejlődéséhez és versenyképességének növeléséhez szükséges a megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő időben történő biztosítása, a fejlett technológiát képviselő húzóágazatok, vállalatok - az igényeiknek megfelelő képzettséggel, kompetenciával rendelkező - munkaerővel való ellátása. - A gazdaságfejlesztési kezdeményezések, a várható munkaerő-piaci szükségletekre vonatkozó információk biztosítása. - A munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő pályaorientációs, életpálya-tanácsadási rendszer működtetése. - A hiányszakmák vonzóvá tétele, a fizikai szakmák presztízsének növelése, az ezzel kapcsolatos szemléletváltás elősegítése - A projektben résztvevő szervezeteknél dolgozók szakmai fejlődésének támogatása, ezáltal az általuk végzett munka minőségének fejlesztése és megújítása. 2. A szakképzés-fejlesztési koncepció hazai beágyazottsága A meghozott döntések során figyelembe kell vennie, hogy 2005-ben a szakképzésfejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatban a Magyar Köztársaság Kormánya kinyilatkoztatta, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés. Beindult a Szakképzés Fejlesztési Program, nőtt a tanulószerződések száma, nőtt a szakiskolai tanulmányi idő. 52

53 A kormányprogramból (A Nemzeti Együttműködés programja), és a Széll Kálmán Tervbők is jól látható, hogy a kormány elkötelezte magát a munkaalapú tanulás lényegét adó duális oktatási rendszer mellett, ezért ezt a munkát az MFKB-nak minden lehetséges eszközzel segítenie kell! A Kormányprogram: A hazai szakképző intézményekben ugyanis továbbra is az elméleti ismeretek oktatása dominál, miközben a vállalatoknál, tanműhelyekben folyó szakmai gyakorlatok erősen háttérbe szorulnak. Annak ellenére is, hogy a vállalatok igénye éppen fordított: több gyakorlati képzés, kevesebb elméleti oktatás. Németországban sikerrel működik egy ilyen rendszer, az úgynevezett duális szakképzés, amely alapvetően a vállalatoknál zajló gyakorlati képzésre épül, amit csak kiegészít a szakképzési intézményekben folyó elméleti oktatás. Noha a rendszer adaptálását már elkezdték a hazai szakmai érdekképviseletek, napjainkra mégis egyre nyilvánvalóbb: a magyarországi vállalatok versenyképessége - a betelepült külföldi nagyoké éppúgy, mint a hazai kicsiké - már csak a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítható. A szakképzési koncepció megvalósítása során a megfelelő törvényi hátteret biztosítja a Széll Kálmán Terv, és a hozzá kapcsolódó törvények, rendeletek, amely meghatározza a megyei szinten is a fejlesztési és képzési bizottságok feladatainak prioritásait. Akár a magyar szakképzést, akár a felsőoktatást tekintjük, jól látszik, hogy az oktatási rendszer egésze milyen távol esik a gazdaság és a munkaerő-piac tényleges igényeitől. Jelentős közpénzáldozattal olyan intézményeket is fenntartunk, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, nem az értékteremtéshez, hanem összességében az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak olyan diplomákhoz fiatalokat, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába Súlyos problémák mutatkoznak a közoktatás szintjén is. Olyan tudással bocsátja el az általános iskola a tanulóit, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Gyakran az alapvető írás-olvasási készségek is hiányoznak az általános iskolát végzettek körében. A középiskolai rendszer is komoly átgondolást kíván: hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között. Új, duális szakképzési rendszert teremtünk a régi magyar hagyományok és a jelenlegi német gyakorlat mintájára, amely biztosítja, hogy kialakuljon a mester-tanítvány viszony, hogy egyszerre tehessen szert a tanuló elméleti ismeretekre az iskolában, és szakmai gyakorlatra a munkahelyén. 53

54 3. Munkaerő-piaci törekvések A munkaerő-piac közvetítője a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2001-ben a közötti időszakra elkészítette a Nemzeti Szakképzés Fejlesztési Kezdeményezés című programját, melyben az alábbi fejlesztési célokat fogalmazta meg: - Az iskola, a fenntartó és a felhasználó (gazdaság) szorosabb együttműködésének kiépítése, egymáshoz közelítése - Fizikai szakmák presztízsének elősegítése - Szakképesítések tartalmi korszerűsítése - Üzemek feletti tanműhely modellek kidolgozása - Gyakorlati oktatást végzők szakmai, pedagógiai, módszertani továbbképzése - Kamarák szerepének erősítése a szakmai vizsgáztatásban - Gyakorlati szintvizsgáztatás rendszerének kialakítása Ez előrevetítette és megalapozta a későbbi Regionális, majd Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottságok létrehozását. A kezdeményezések eredményeként az új jogszabályokkal jelentős elmozdulás történt egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer irányába és általánossá vált a tanulószerződés intézményrendszere. 16 gyakorlatigényes szakma gondozása került át a gazdasági kamarákhoz. Megindult a szakmai és vizsgakövetelmények munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő átalakítása, a kamara kidolgozta és tesztelte a gyakorlati szintvizsgáztatás rendszerét. 16 szakmából 14-ben 3 évre növelte a képzési időt. Elindult a gyakorlati képzés minőségbiztosítását szolgáló ellenőrzési, akkreditációs folyamat. Évről-évre egyre növekvő számú gyakorlati oktató pedagógiai, módszertani továbbképzése történt meg. Az MKIK, a területi kamarák és a gazdasági érdekképviseletek között a kamarai szakképzési önkormányzati, valamint a szintvizsga szabályzattal és az on-line alapú egységes szakképzési informatikai rendszerrel (ISZIIR) kooperációs munkakultúra honosult meg és 2007 között egy Európai Uniós forrás révén fő képzésbe való bejelentkeztetésével versenyképességet erősítő húzóágazatokban felnőttképzéseket valósított meg. Az MKIK XIX. Küldöttgyűlésén hirdették ki az MKIK Középtávú Szakképzési Stratégiáját, melynek céljait az alábbiakban határozták meg: - Szakképzés modernizációja - MKIK meglévő állami feladatainak szélesítése az elért eredményekre építve 54

55 - Gazdálkodó szervezetek érdekeltségi rendszerének további javítása - Foglalkoztatással kapcsolatos komplex információs rendszer kiépítése - Pályaválasztáshoz szükséges információbázis megteremtése - Gyakorlatigényes, hiány-, és fizikai szakmák népszerűsítése - Felnőttképzési szakmaszerkezet gazdasági igény oldalról támogatott kialakítása - Mestervizsga reform A megcélzott eredmények beigazolódása következtében 2008-tól további 11 szakképesítés került kamarai gondozásba és először 16, később már 31 szakmában szervezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. A munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés igényeinek összehangolására, az iskolai rendszerű szakképzés irányainak kidolgozására, a régiós beiskolázási arányok meghatározására, az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok előkészítése és lebonyolítására létrejöttek a regionális fejlesztési és képzési bizottságok, melyek társelnöki pozícióit a kamara látta el. Mindezek alapján elmondható, hogy a gazdasági kamarák szakképzésben vállalt szerepe megerősödött és a szakmai hátteret biztosítja az MFKB döntéseinek megalapozásához. 4. Kormányzati szintű megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) A Magyar Köztársaság Kormánya programjában célként határozta meg, hogy a szakmai képzés szerkezete, a kibocsátott tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, piacképes tudást adjon a tanulók számára. Ezen célok elérésének elősegítése érdekében, valamint a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységének megerősítése céljából a Magyar Kormány és az MKIK-val az egyes szakképesítések gondozásához kapcsolódó feladatok átadásáról november 11-én keret-megállapodást kötött. A megállapodással a meglévő 26 szakképesítés mellé még 99 szakképesítés került kamarai gondozásba. A kamara feladatává vált többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, gyakorlati szintvizsgák szervezése és koordinálása, szakmai versenyek szervezése, illetve közreműködés a pályaválasztásban, és abban, hogy a hiányszakmák felé tereljék a diákokat. 55

56 56

57 V. Fejlesztési prioritások A szakképzés fejlesztési koncepció általános és alapvető célkitűzése a gazdaság igényeihez igazodó, minőségi szakképzési- és felnőttképzési rendszer kialakítása, működtetése. A kamarának a helyi és területi hatóságokkal, a társkamarákkal, a szakképző intézményekkel, munkaadókkal, valamint a civil- és egyéb szervezetekkel való együttműködés erősítése. Ennek szellemében a Békés Megyei Fejlesztés és Képzési Bizottság az alábbi szakképzés-fejlesztési prioritásokat határozza meg: 5. A duális szakképzési struktúra elterjesztése Duális képzés alatt azt a képzési formát értjük, amikor az elméleti képzés (általános műveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítő tárgyak oktatása) az iskolában, a gyakorlati képzés pedig vállalkozásoknál történik. A duális képzés gyakorlati része külső gyakorlati képzőhelyen megvalósulhat tanulószerződéssel (a tanulószerződést a tanuló köti a vállalkozással kamarai ellenjegyzéssel a teljes képzési időre és célja az első szakképesítés megszerzése. 1 ); együttműködési megállapodással (az együttműködési megállapodást az iskola köti a vállalkozással/szervezettel kamarai ellenjegyzéssel évközi gyakorlatra és összefüggő nyári gyakorlatra, vagy csak összefüggő nyári gyakorlatra - ebben az esetben is az első szakképesítés megszerzése a cél. 2 ); vagy polgárjogi szerződéssel. (A polgárjogi szerződést az iskola, vagy a tanuló köti a vállalkozással, kamarai ellenjegyzés nélkül, és célja a második vagy további szakképesítés megszerzése.) A szakképzési törvény értelmében az oktatási intézménynek fel kell vennie azt a tanulót, aki a beiratkozáskor felmutatja a tanulószerződését. Az iskola nem kényszerítheti a tanulót arra, hogy a gyakorlati idejét iskolai tanműhelyben töltse. Az iskolának nem tiltja meg semmilyen jogszabály, hogy tanműhelyben szervezze meg tanulói teljes gyakorlati képzését. A szakképzési törvény az együttműködési megállapodással való kihelyezésre ír elő korlátozást, azt, hogy csak abban az esetben köthető együttműködési megállapodás a vállalkozóval teljes képzési időre, ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megadott gyakorlati idő nem éri el a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40%-át. Kiegészítő képzésre csak abban az esetben köthető vállalkozóval együttműködési megállapodás, ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében megadott gyakorlati idő nem több a gyakorlati képzésre előírt kép- 1 Kivétel: ha a tanuló az első szakképesítését iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezte. 2 Kivétel: ha a tanuló az első szakképesítését iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezte. 57

58 zési idő 40%-ánál. Költségvetési intézménnyel a szakmai és vizsgakövetelményben megadott gyakorlati képzési idő teljes idejére köthető együttműködési megállapodás. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a Békés megyében a 2012/13. tanévben a szakképzésben tanulóknak csak mintegy 15,63%-a vesz részt duális szakképzésben. Ezt az arányt az előttünk álló időszakban mindenképpen növelni szükséges! 11. számú ábra. Forrás: ISZIIR Az összlétszámot szétbontva szakközépiskolai és szakiskolai létszámra, következők az arányok: - a szakközépiskolában tanuló 8682 főből 126 tanulónak (1,45%) van tanulószerződése és 630 tanulónak (7,2%) van együttműködési megállapodása (érettségire épülő szakképesítésben) - a szakiskolában tanuló 5601 fő főből 1416 tanulónak (27,5%) van tanulószerződése és 70 tanulónak (1,24%) van együttműködési megállapodása A szakképzés-fejlesztési koncepció megvalósulása során a következő realitásokkal kell szembenézni: Szakközépiskola - A jétől induló ágazati szakközépiskolák négy évében nincs esély arra, hogy a gazdálkodók tanulószerződést kössenek. Ennek oka a négy tanév alatti évközi alacsony gyakorlati óraszám, a széles alapozású szakmai ismeretek, az órarend eloszlás. A széles alapozású szakmai ismeretek oktatására (pl. 5-6 szakképesítés szakmai alapjainak 58

59 elsajátítása) mivel eddig az Országos Képzési Jegyzék sokkal több alap-szakképesítést tartalmazott jelenleg a vállalkozásoknak csakk egy része alkalmas. - A koncepcióban időről-időre felül kell vizsgálni, hogy az ágazati szakközépiskolák fognak-e folytatni az ágazatukhoz tartozó szakképesítések megszerzését célzó képzéseket. A munkaerő-piaci cél az, hogy egy-egy ilyen ágazati szakközépiskola minél több, az ágazatához tartozó alap-szakképesítést és ráépülést szerepeltessen a képzési kínálatában. - A szakközépiskolai érettségi megszerzését követő szakképzésben növelni kell a tanulószerződések arányát. - Az ágazati szakközépiskolák új kerettanterveiben az összefüggő nyári gyakorlatra az eddiginél magasabb óraszám (315 óra/3 év) jut. El kell érni, hogy ezt az időszakot a tanulók ne iskolai tanműhelyben, hanem külső gyakorlati képzőhelyen töltsék. Azok a képzőhelyek, ahol tanuló csak az összefüggő nyári gyakorlat alatt van, nem töltenek be olyan aktív képző szerepet, mint azok, ahol a tanuló a teljes képzési idejét eltölti. A kamara feladata a már rendszerben benn lévők segítése és számuk bővítése. - A gazdálkodó szervezetek érdekeltségét a jelenleginél kedvezőbb finanszírozási eszközökkel kell megteremteni szeptember 01-jétől a szakképzési törvény értelmében a költségvetési szervként működő intézmények, az alapítványok, egyesületek, egyházi jogi személyek, őstermelők, stb. is köthetnek az ágazatukhoz tartozó szakképesítésekben tanulószerződést. Költségeik finanszírozására a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből meghatározott keretösszeget különítettek el, amely összeg pályázható. Szakiskola - A szakiskolában külső gyakorlati képzőhelyen lévő tanulói arányt (27,5%) növelni szükséges. Törekedni kell arra, hogy a tanulószerződések száma növekedjen és az együttműködési megállapodás csak indokolt esetben szerepeljen alternatívaként. - Az elkövetkezendő időszakban prioritást kell, hogy kapjon a fenntartókkal való kamarai egyeztetés az iskolai tanműhelyek ügyében. - A szakiskolák a következőképpen szervezik a tanulók szakmai gyakorlatát: a) azok, amelyek rendelkeznek tanműhelyi kapacitással, tanműhelyeiket a évfolyam alapozó, orientációs képzésére használják és a szakképző évfolyamokon teljes egészében kihelyezik tanulóikat külső gyakorlati képzőhelyre; 59

60 b) azok, amelyek rendelkeznek tanműhelyi kapacitással, tanműhelyeiket a évfolyam alapozó, orientációs képzésére és a szakképző évfolyami gyakorlati képzésre /11. (2+2 éves képzés) és 10. (3éves képzés)/ is használják, ebből következően az utolsó évfolyamra helyezik ki tanulóikat külső gyakorlati képzőhelyre; c) azok, amelyek rendelkeznek tanműhelyi kapacitással, tanműhelyeiket a évfolyam alapozó, orientációs képzésére és mindkét szakképző évfolyami gyakorlati képzésre /11. (2+2 éves képzés) és 10. (3éves képzés)/ is használják, ebből következően nem helyezik ki tanulóikat külső gyakorlati képzőhelyre; d) azok, amelyek rendelkeznek tanműhelyi kapacitással, tanműhelyeiket ellátják a megfelelő tanulói létszámmal és a tanműhelyi kapacitáson felüli létszámot helyezik ki külső gyakorlati képzőhelyre; e) azok, amelyek nem rendelkeznek tanműhelyi kapacitással, a szakképző évfolyamokon teljes egészében kihelyezik tanulóikat külső gyakorlati képzőhelyre. - Különös gonddal kell eljárni a tanműhelyi kapacitás és a tanműhelyi kapacitás kihasználás megítélése során. Az elmúlt évek TISZK-esedési folyamatában Békés megyében jelentős értékű tanműhely építési, helyreállítási beruházások valósultak meg, mely beruházásokba modern, sokszor csúcstechnológiát képviselő berendezések, eszközök kerültek. Meg kell találni a helyi szakképzés döntési, javaslattevői szerepkörrel rendelkező felelőseinek az iskolai tanműhelyek kapacitás kihasználásának azokat az eszközeit, melyek nem irányítják vissza a gyakorlati képzést az iskola falai közé. - A Békés megyei szakképzés helyzete alcím alatt a számok egyértelműen bizonyítják, hogy a megye szakképző iskoláiban kapacitás felesleg van, ebből adódóan kijelenthető, hogy a tanműhelyek kapacitása sincs kihasználva. - A vállalkozásokat és a TISZK-ek fenntartóit ösztönözni kell olyan partnerség kialakítására, ahol a jól kiépített tanműhelyi adottságot együttműködés formájában közösen használják. Az újfajta együttműködés megteremtése, hatékonyabban szolgálja a szakképzést, olyan feltételeket teremt, amely a tanműhelyek fenntartását megkönnyíti, ugyanakkor szorosabb együttműködést, alakít ki az intézmények és a vállalkozók között. Továbbá, ez segítheti - különösen a szolgáltató szakmákban - a vállalkozóvá válást. Ez ott valósítható meg, ahol a tanműhelyben egyáltalán nem folyik képzés. 60

61 Gyakorlati képzőhelyek Duális szakképzési rendszert ott lehet kiépíteni és elterjeszteni, ahol a gazdaság részéről erre fogadókészség van. Békés megyében a BMKIK rendelkezésére álló adatai szerint a rendszerben lévő tanulók elhelyezésére elegendő külső gyakorlati képzőhely van, de ez nem jelenti azt, hogy minden tanulót el is tudnak helyezni. Kizárólag gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozás csak kettő van. Mivel kevés nagyvállalkozás található a Viharsarokban a munkaerő-piacon, többnyire a kis-, és középvállalkozások vállalják fel a gyakorlati képzést. Bár jelenleg elegendő gyakorlati képzőhely található a megyében, várható, hogy a középfokú oktatási rendszer átstrukturálódásából adódó tanulószerződéses létszám növekedik, ezért a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak a jövőben kiemelt szerepe lesz abban, hogy a decentralizált pályázatok által biztosított forrás a lehető leghatékonyabban hasznosuljon. 6. A megyei, és azon túl a hazai munkaerő-piac igényeinek kielégítésére alkalmas és a fejlesztési irányoknak megfelelő szakképzési szerkezet és kínálat kialakítása A Békés megyei szakképzés-fejlesztési koncepció alapcélja Békés megye gazdasági növekedését szolgáló foglalkoztatási szint emelése, amelynek alapvető feltétele az egyén ambícióit figyelembe vevő, a nemzetgazdaság érdekeivel és a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési rendszer kialakítása és működtetése, mely a minőség, a hatékonyság és az eredményesség kritériumrendszer alapján mérhető. 61

62 TISZK-rendszer Békés megyében TISZK-rendszer átalakítása Általános megállapítások a Békés megyei TISZK-ek működésére vonatkozóan ( ): - A törvényi szabályozás nem támasztott az iskolákkal szemben semmilyen egyéb kötelezettséget a minimum létszám elérésén és az RFKB-k döntései betartásán túl. - Az integrációnak nem volt földrajzi korlátja és semmilyen szakmai szempontrendszer, amelyet követni kellett volna az integrációban részt venni kívánó iskoláknak. - A laza kapcsolódású, egymástól több száz kilométerre lévő virtuális TISZK-ek, illetve az egymás közelében lévő, de egymással ugyanúgy együtt nem működő TISZK tagintézmények megfelelve a törvényi előírásoknak korábban pozitív diszkriminációt élveztek a TISZK-be belépni nem kívánó, de egyébként színvonalas oktatást nyújtó iskolákkal szemben, csak azért, mert papíron összeadva tanulói létszámuk meghaladta az főt. - A TISZK-ek létrehozásának célja volt a szakképzési rendszer szétaprózódottságának megszüntetése, a költséghatékonyság megteremtése és a gazdaságorientált szakképzés megvalósítása. Megállapítható, hogy Békés megyében a szakképzési rendszer szétaprózódottságának megszüntetésére tett lépések a TISZK-ek keretein megindultak, de nem fejeződtek be. - A tanulók egyértelműen nyertesei a TISZK rendszernek, hiszen a TISZK-en belül, a tagintézmények között szabad átjárásuk van és a TIOP-os pályázatok révén egyre modernebb eszközök segítségével és megújult környezetben sajátíthatják el szakmai ismereteiket. - Az iskolai tanműhelyi kapacitás, a tanműhelyi leterheltség és kihasználtság iskolánként nagyon eltérő. Iskolánként változó, hogy mely szakmákban és milyen arányban maradnak bent a szakképző évfolyamokon a tanulók az iskolai tanműhelyben. Ez függ a szakmától, az iskola gazdasági környezetétől (van-e elegendő számú vállalkozás), de az iskola hozzáállásától is. Az iskolák igyekeznek bebiztosítani magukat, hogy ne legyenek úgymond kiszolgáltatva a gazdaság tanulófoglalkoztatási kedvének és megragadnak minden eszközt, hogy fejlesszék tanműhelyeiket, amelyek így szakmai alapképzésen túl gyakorlati képzést is egyaránt szolgálnak. A évi CLXXXVI. számú szakképzésről szóló törvény alapján Ha az állami fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó megyei hatáskörű szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami fenntartó több szakképző iskola fenn- 62

63 tartásával is elláthatja a megyei szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. Térségi integrált szakképző központ az állami fenntartó szakképző iskolája, ha a tanulói létszáma meghaladja a kétezret, és a szakképző iskola (tagintézménye és telephelye) más térségi integrált szakképző központnak nem tagja. A térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. Mivel Békés megyében az állami fenntartó szakképző iskoláiban a tanulói létszám 2012-ben fő volt, adott, hogy két TISZK-be integrálódjanak a szakképző iskolák. Ezt felülírhatja az Európai uniós támogatásból fakadó fenntartási kötelezettség. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata a jövőbeni szakképző iskolai integrációk és azok központjainak kijelölése. Ha a megyei szakképzési térszerkezetet tekintjük, a Békés Békéscsaba Gyula háromszög az a terület, ahol 20 km-es távolságon belül indokolatlan párhuzamosságok, vagyis ugyanazok a képzési kínálatok megtalálhatók. A racionalizálási terveket nehezíti, hogy a településeken nem csak állami fenntartók működtetnek szakképző iskolát. Félő, hogyha pl. egy településre koncentrálódna egy-egy szakmacsoport a fent nevezett 3 település viszonylatában, a tanulók egy része nem az állami fenntartásban lévő iskolát választaná és akkor a párhuzamos képzések ugyanúgy fenn maradnak, csak nem az állam által fenntartott szakképző iskolák viszonylatában. Mérlegelendő az a körülmény is, hogy a tanuló be tud-e járni a lakóhelyétől távol levő településre tanulni (nincs elegendő kollégiumi férőhely, nem tudják állni a szülők a beutaztatás költségeit, stb.). A döntéshez fel kell használni a beiskolázási adatokat, a rendelkezésre álló gyakorlati képzőhelyek területi elhelyezkedéséről szóló információkat, az iskolában lévő szakoktatói ellátottságot (személyi feltételek) és tanműhelyi feltételeket (tárgyi feltételek). Az indokolatlan párhuzamos képzések megszüntetése mellett a képzési kínálat felülvizsgálata elkerülhetetlen feladat. Optimális gazdasági környezetben a képzési kínálat és az intézményi székhelyek gazdasági potenciálja egymásra épül. Figyelembe véve azonban a me- 63

64 gyei gazdasági helyzetképet, a gazdaságot érintő infrastrukturális fejlesztési irányokat, demográfiai állapotokat és tendenciákat, a következő szempontokat kell érvényesíteni: 1. a szakképzést csak ott lehet vállalati igények mentén (át)alakítani, ahol erre ágazati igények vannak (fa-, fémipar, autó-, autóbuszgyártás, gépgyártás, építő-anyagipar, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, egyéb feldolgozóipar, javítási ágazat, kereskedelem, szolgáltatóipar, vendéglátás, mezőgazdaság (állattenyésztés, növénytermesztés); 2. az ágazati igények megfogalmazásakor nem csak a meglévő potenciált kell szem előtt tartani, hanem az ágazatok fejlődési irányait is (termelési szolgáltatás típusú képzés, egészségturizmus, élelmiszeripar, élelmiszer-feldolgozás, megújuló energia, nyomdaipar, stb.); 3. ahol nincs ágazati igény, ott a meglévő intézményekben a széles alapképzést nyújtó feladat-orientált szakképzések színvonalát kell megerősíteni; 4. szem előtt kell tartani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek esélyeinek javítását; 5. figyelemmel kell lennyi a lányok szakmai képzési lehetőségeinek bővítésére; 6. a megyei intézményrendszer szociogeográfiai fejlesztési szükségleteinek irányait Orosháza - Mezőhegyes, valamint Szeghalom Sarkad tengely mentén indokolják az adatok. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy a szakképzési koncepció tervezési ideje alatt nem indokolt további szakképzési feladat-ellátó helyek alapítása. 64

65 7. A megye adottságait figyelembe vevő szakmai képzési elemek meghonosítása Nemcsak a magyar gazdaság, hanem a munkaerő iránti igény is duális. Ez azt jelenti, hogy a modern versenyképes technológiával felszerelt nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások lényegesen eltérő elvárásokkal vannak a munkaerő felkészültségével kapcsolatban. A Békés megye területfejlesztési koncepciójában is megfogalmazott, a megye gazdasági adottságait is figyelembe vevő: logisztikai rendszerek fejlesztéséhez, a szállítások feltételeinek megteremtéséhez, javításához (a közúti-, vasúti- és a vízi szállítást is beleértve), az informatika fejlesztéséhez, a környezetbarát termelési technológiák alkalmazásához, elterjesztéséhez illeszkedő, a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli szakmai képzés meghonosítását, vagy továbbfejlesztését leíró tervezet készítése látszik szükségesnek. Az egész életen át tartó tanulás európai koncepciójának középpontjában - a tudás és a tanulás fogalmát tágan értelmezve - az egyén kompetenciafejlesztése áll. E stratégia értelemszerűen az elméleti tudást és a gyakorlati kompetenciákat egymástól elválaszthatatlan elemeknek tekinti. A Békés megyei területfejlesztési koncepció megállapítja, hogy A feldolgozóiparon belül kiemelkedően magas az innovatív cégek aránya az italgyártásban (47,1%), a papír- és nyomdaiparban (43,3%), a vegyianyag gyártásban (50%), a gyógyszergyártásban (75%), a nemfém ásványi anyagok gyártásában (40,8%), az elektronikai iparban (38,4%), a villamos berendezések gyártásában (42%), a közúti járműgyártásban (51,6%), a bútorgyártásban (34%), valamint az egyéb feldolgozóipari tevékenységek terén (38,3%). Mindezek az ágazatok kevésbé vannak jelen a megye gazdaságában is, így ezekben az ágazatokban az országos átlaghoz hasonló innovációs aktivitást feltételezve termék, eljárás, szervezeti, marketing, vagy ezek kombinációit megvalósító vállalkozásokra és az általuk végzett innovációs tevékenységre csak alacsony szinten lehet számítani. (Békés megyei területfejlesztési koncepció I.kötet, 80. p.) A magasan képzett munkaerő csak akkor jelent értéket, ha a képzettség a munkaerőpiacon hasznosítható, igény van rá. Napjaink oktatási rendszerének éppen az a legnagyobb problémája, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás kö- 65

66 zötti eltérés nagy. Ezért a munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködés fontosabb feladat, mint valaha. A gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó termelési innovációs potenciálhoz magas szakmai felkészültségű, az innovációk megvalósítási lényegét érteni tudó szakmunkásokra is szükség van. Cél Békés megye szakképzési potenciálját magas értékűen jelzi az országos szakmai versenyeken nagy számban részt vevő, s azokon helyezéseket elérő tanulók száma. Nekik, a tanulóknak a nagy értékű tudásuk karbantartására, illetve továbbfejlesztéséhez indokoltnak látszik egy olyan inkubátor típusú képző és továbbképző központ kialakítása, ahol a megyében innovációt végző szakemberek hosszabb rövidebb ideig foglalkoznának a tanulók innovációs alapozású kompetenciák fejlesztésével. 8. Új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer megteremtése A foglalkozások széles körében való eligazodáshoz egyre inkább segítségre van szüksége egy-egy embernek. Ezt csak tervszerűen és szervezetten lehet megvalósítani: ez a pályaválasztási tanácsadás feladata. Magyarországon az intézményes rendszer elvűen felépített pályaválasztási tanácsadás az évezred-fordulóra gyakorlatilag felszámolódott. A pályaválasztási tevékenységet azóta az egyes megyékben a többszörös funkció és feladat átszervezésű pedagógiai intézeti egységek, máshol a munkaügyi központok végzik. Főtevékenységként pályaválasztási tanácsadás csak a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben folyik, ahol információt közvetítő iskolaválasztási tanácsadást, valamint igény szerint pszichológiai képességvizsgálatok alapján egyéni tanácsadást is nyújtanak. Ennek a rendszernek az volt a sajátossága, hogy a tanácsadói folyamat megszervezésére és a pályaválasztásra az alapképzés és középfokú képzés között, illetve a középfokú és a felsőfokú képzés között került sor. Ma már viszont bonyolultabb a kép, hiszen a több be- és kilépő szintre tagolódó alap- és középfokú képzési rendszer kialakulásával a pályaválasztás már akár 10 éves korban is történhet, másrészt az iskolarendszer képzési szerkezetében a második, vagy újabb szakmaszerzésre irányuló képzési igények megjelenésével (benne a munkaerő-piaci átképzési szükségletek is) egyre inkább felerősödtek a pálya-módosítási, és/vagy korrekció szükségletek. 66

67 Pályaválasztás, pályaorientáció, iskolaválasztás A pályaválasztásban leginkább érintetteknek (tanulók és szüleik, képzőhelyek) fontos belátniuk azt, hogy a legújabb kori pályaválasztási döntés nem egy, egyszeri döntést jelent. Hiszen az életpályájuk alakulhat úgy, hogy meg kell változtatniuk a korábbi döntéseiket akár az élethelyzetük kényszerítő hatására, akár a személyes ambíciójuk változása hatására új szakmát, foglalkozást kell, illetve akarnak választani. A pályaválasztást, mint folyamatot és döntési állapotot lényeges megkülönböztetni az iskolaválasztástól az érintetteknek (tanuló és szülei). Mert a jó döntéssel választott szakmához, pályához kell kiválasztani azt az iskolát a különböző iskolatípusokból, amelyik leginkább összhangban van a képességükkel és adottságaikkal. Pályaválasztás A tanulók életében a pályaválasztás fontos és jelentős döntéssel bíró tényező, mert általában egy iskolafokozati szint befejeződéséhez kapcsolódik, és egy új képzési, tanulási szintet jelent a számukra. A szakképzésre irányuló sikeres pályaválasztásban fontos a szakmai és társadalmi szereppel bíró informatikára épülő tájékoztatási folyamatok megszervezése. A pályaválasztási szolgáltatást igénylők szükségleteire épülő, rendszerben működő, a pályaválasztási tartalmakat generáló és hálózatosan összekapcsolódó tanácsadó szervezetek szükségesek. Pályaorientáció A pályaorientáció célja az, hogy a különböző iskolafokozatokban a képzési végszakaszhoz érkező tanuló vagy a képzési szakaszokban lévő, de érdeklődési irányultságában változási/változtatási helyzetbe került tanuló olyan továbbtanulási irányt, olyan pályát szakmát válasszon, ami egyéniségének, felismert új szükségletének, tulajdonságainak, korábbi vagy új szerzett kompetenciáinak (készségeinek és képességeinek) és a várható munkaerő-piaci igényeknek megfelel. Iskolaválasztás A pályaválasztás során elsősorban nem iskolát választanak a tanulók, hanem szakmát. Ezért elengedhetetlen a helyes és reális döntés meghozatalához az, hogy a fiatalok ismerjenek meg minél több szakmát és annak keresettségét a munkaerő-piacon. 67

68 Fontos, hogy a tudási és tanulási kompetenciájuknak leginkább megfelelő iskolát válasszanak. A tanácsadási intézmények segítségével, a saját képességeikkel valamint adottságaikkal összhangban levő tanulási utat kínáló (ajánló) iskolát találják meg. Az MFKB céljai a pályaválasztásban A tudatos, célirányos pályaválasztási döntés kialakítása A nemzeti köznevelésről, valamint a szakképzésről szóló törvényekből egyértelműen levezethető, hogy a kiépítendő pályaválasztási tanácsadási rendszernek három szintűen kell létrejönnie: országos (nemzeti), megyei és helyi (lokális, a kialakuló magyar közoktatás irányítási rendszerben járási) szinten. Az utóbbi években már nemcsak a tanintézmények, de a vállalkozások, vállalatok számára is fontossá vált, hogy az általuk alkalmazott munkaerő jellemző tulajdonsága legyen az élethosszig tartó tanulásra való motiváció, hiszen a minőségi munkavégzéshez gyakran szükséges az átképzésben vagy a ráképzésben való részvétel. Az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazására már a szakma tanulás választásával fel kell készülniük, amelyeket a tanulóknak felnőtt életük során önállóan kell majd használniuk. A jó és szükséges pályaorientáció esetén a tanulók: - célzottan tudnak jelentkezni a nekik megfelelő szakma tanulására, vagy egyéb képzésre. - tudják, hogy a választott lehetőségek közül melyekre várható kereslet a munkaerőpiacon a végzés időszakában. - végzés után motiváltan képesek jelentkezni egy adott munkakör betöltésére, - céltudatosan, saját magukat irányítva tudnak haladni az életben. A pályaválasztás a legtöbb fiatal életében az első olyan döntés, ami hosszú távon és jelentősen meghatározza a felnőtti életét. A cél az, hogy a tanulók pályaválasztása megfeleljen az egyéni sajátosságoknak, képességeknek és a várható munkaerő-piaci igényeknek. Ezt segítsék a tömegkommunikációs eszközök és, a pályaválasztási tanácsadási intézmények. El kell érni, hogy a magasan képzett munkaerő jelentsen értéket, a képzettség a munkaerő-piacon hasznosítható legyen! 68

69 Elérendő cél, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás közötti eltérés csökkenjen! A munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködés fontosabb feladat, mint valaha. A szakmai képzésre irányuló pályaválasztási tevékenység intézményes működtetésére vonatkozóan a tanuló (és szülei) valamint a képző helyek között a megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendelkezik a legjobb potenciállal az intézményes iskolarendszerű nevelésioktatási szervezetek és a tanuló képzéssel is foglalkozó gyakorlati oktatást végző vállalkozók, vállalatok közötti jogszabályokban rögzített kapcsolódási folyamatok miatt. Feladatok - A helyi (járási) szinten a nevelési-oktatási intézmények, gyakorlati képzőhelyek, vállalkozások igényeihez és elvárásaihoz közvetlenül illeszkedő pályaválasztási és orientációs szolgáltatást nyújtó tevékenység folytatása. - A szolgáltatást végzővel gyors és közvetlen kapcsolat teremtése a tanuló, a tanulót képviselő szülő, és a nevelési-oktatási intézmény pályaválasztási tanácsadó szakember, a gyakorlati képzést folytató vállalkozó között. - Helyi szinten a képzésbe vontaknál, illetve a képzésben résztvevőknél fel kell mérni azokat a kompetenciákat, amelyek az általa előzetesen kiválasztott szakmához kellenek, és indirekt módon arra a szakmára irányítják az érintettet, ahol nagy valószínűséggel helyt tudnak állni. - A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara központtal alakuljon ki egy pályaválasztási tanácsadásra szakosodott intézményegység, amely a földrajzi térségi szinten: - koordinálja a helyi tanácsadási tevékenységhez szükséges információk áramlását, - szervezi és irányítja a tanácsadásban részt vevő vállalati szakemberek felkészítését, - közvetíti a pályaválasztási tanácsadás folyamatába bekapcsolódni kívánó szakmai és civil szervezetek és hatóságok felé a vállalatok, gazdálkodók pályaválasztásban betöltött/betölthető szerepével kapcsolatos igényeket, elvárásokat. - Információkat, adatokat gyűjt a döntéshozók számára a pályaválasztáshoz kapcsolódó megyei stratégia megvalósításához, megvalósítottsága indikátorainak elemzéséhez. - A szakmánként, a szakmatanuláshoz illeszkedő, elsősorban megyei munkaerő-piaci elvárásokat, információkat közvetítsenek a pályaválasztásban érintetteknek. 69

70 - Az életben való boldoguláshoz munkát kell végezni szemlélet kialakulásához/kialakításához szükséges karrier és jövőképet bemutató tanácsadói szakmai anyagokkal, projektekkel, tervekkel segítse az iskolákban végzett pályaválasztási és pályaorientációs tevékenységeket. - Készüljön fel, és vegyen részt, a szakmatanulást népszerűsítő és megalapozó, az oktatási intézményekben pályaválasztási tevékenységet végző pedagógusok és más szakemberek specifikált (a kamarára jellemző) felkészítésében. 9. A szakképzésbe bevonható tanulók létszámának növelése A 2012/13. tanévben Békés megyében a középfokú oktatási intézményekbe járó tanulók 25%-a van szakiskolai képzésben. Hosszú távon el kell érni, hogy ez az arány 35% legyen. Az MFKB 2020 végére 30%-os szakiskolai arány elérését tűzi ki célként. A II.3. alatti táblázat és grafikon jól láttatja a közötti időszak gyermeklétszám alakulását Békés megyében és 2016 között egy csekély, 1,4%-os csökkenésre számíthatunk a középiskolába bemenő diákok létszámában, utána viszont 2016 és 2020 között már sokkal jelentősebb, mintegy 12%-os csökkenés prognosztizálható. Nem lehet számítani arra, hogy bevándorlás révén emelkedne ez a létszám, sőt inkább ennél nagyobb csökkenés is előre jelezhető az elmúlt évek elvándorlási tendenciáját ismerve. A gyermeklétszám alapján meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e fenntartani Békés megyében tanévenként több mint 8400 férőhelyet a középfokú iskolarendszerű oktatásban, amikor a belépő gyermeklétszám 3571-ről 3115-re csökken. A statisztikai adatok jól mutatják, hogy a szakképzésbe bevonható tanulók számának emelésében a születésszám emelkedésre nem számíthatunk. Létszámemelés lehetséges eszközei: I. Relatív létszámnövekedést lehet elérni, ha a gimnáziumba, a szakközépiskolába és a szakiskolába belépők közötti arány megváltozik. Cél: minden gyermek a neki megfelelő iskolatípusba jusson be. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, miszerint a nyolcadik osztályosok továbbtanulása nem a munkaerő-piaci igények alapján történik. Általánosságban elmondható, hogy a jó tanulók egy része gimnáziumba jelentkezik, a jó és a közepes eredményűek szakközépiskolába, a gyenge általános iskolai teljesítményt nyújtók pedig szakiskolába. A valóságban azonban a gimnáziumok általános tantervű osztályaikba a közepes tanulmányi eredményű tanulókat is felveszik és csak a tagozataikra való bekerülést kötik központi felvételi eljáráshoz. Békés megyében még csak szórványosan figyelhető meg, de 70

71 ezzel is számolni kell, hogy megindult egy ún. átiskoláztatási folyamat, amikor a szülők megyén túli középiskolákba járatják gyermeküket. Ma a szakiskolákba maradék elven történik a beiskolázás, akik között nagyobb arányban fordulnak elő hátrányos helyzetű, illetve roma családok gyermekei. Gondjaik vannak az írással, olvasással, számolással, szövegértéssel. Magatartásbeli, viselkedési devianciákkal küzdenek, nehezen ösztönözhetőek munkára, tanulásra. A szakiskolába való bejutáshoz semmilyen erőfeszítést nem kell, hogy tegyenek, ha az iskolaorvosi vizsgálaton megfelelnek, egyszerűen csak be kell iratkozniuk. Felmérések szerint a 2+2 éves szakképzési rendszerben a lemorzsolódók aránya eléri a 30%-ot Törvényi szabályozás útján elérendő, hogy minden 8. osztályt befejező tanuló írásbeli felvételi vizsgát tegyen, melynek eredményétől függően juthatna be középfokú oktatási intézménybe. Egy bizonyos százalék feletti eredménnyel (pl. 80% felett) bármilyen típusú középfokú oktatási intézményben tovább lehet tanulni, közepes eredménnyel (50-80%) szakközépiskolában, 20-50% között csak szakiskolába lehessen jelentkezni. A lényeges változtatás a 20%-os határnál van, ugyanis 20% alatti eredménnyel szakiskolába sem nyerhetne felvételt a tanuló. Számára a Híd I. programban szervezett nevelésoktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerő-piacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. Amennyiben a tanköteles tanuló nem fejezte be az általános iskolát, de legalább 6 évfolyamot sikeresen elvégzett, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. 71

72 A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. A koncepció készítésének időszakában még nem indult meg a HÍD I program, ezért az MFKB a következő feltevéseket veheti figyelembe: - az alapvető készségekkel nem rendelkező tanulók átirányítása a Köznevelési Hídprogramokba a szakiskolai létszámot csökkenteni fogja, a szakiskolai oktatás minőségét viszont pozitív irányban változtatja meg - a 3éves szakiskolai képzés csökkenti a lemorzsolódók arányát. Az elérendő cél a 10%. A lemorzsolódók arányának csökkenése a szakiskolai tanulók létszámában növekedést fog jelenteni, bár ez nem egyenes arányú növekedés lesz, hiszen lesznek, akik nem maradnának ki a képzésből, de a Híd I. programba érkeznek Amennyiben megvalósul a központi felvételi eljárás: - ma még nem számszerűsíthető, hogy mekkora az a tanulói létszám, amely ezzel a felvételi eljárással lekerülhetne a szakközépiskolákból a szakiskolákba, de feltételezhető ebből eredő szakiskolai létszámnövekedés - ma még nem számszerűsíthető, hogy mekkora az a tanulói létszám, amely ezzel a felvételi eljárással lekerülhetne a gimnáziumokból a szakközépiskolákba, de feltételezhető ebből eredő szakközépiskolai létszámnövekedés - az ágazati szakközépiskolák négy évében olyan hatékony pályaorientációs tevékenységet kell kifejteni, amely eredményeképpen a tanulók az érettségi bizonyítvány megszerzése után ágazati szakképesítést adó szakképzésben maradnak, el kell érni, hogy az arányuk minimum 60-80% legyen. A duális rendszerű szakképzés lehetősége nem fejeződik itt be, hiszen a középfokú szakképesítés megszerzése után a tanuló választhatja a felsőoktatási szakképzést is, amely 2012-től a felsőoktatás égisze alá került. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény felhatalmazást adott a Kormánynak arra, hogy rendelettel szabályozza a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, illetőleg a külső, nem felsőoktatási intézményi 72

73 keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat. E felhatalmazás alapján adták ki a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlatról a 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendeletet. Az oktatásért felelős miniszter arra is felhatalmazást kapott, hogy rendeletben szabályozza a felsőoktatási szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit. A felsőoktatási szakképzés a felsőoktatásban a képzési területekhez, illetve képzési ágakhoz igazodóan az alapképzési szakrendszerhez illeszkedik. A jogszabály melléklete döntően az informatikai, a műszaki, az agrár- és a gazdaságtudományok képzési területein rendelkezik felsőoktatási szakképzésekről, továbbá néhány felsőoktatási szakképzést tartalmaz a szociális, a művészeti, illetve a neveléstudományi területen. A felsőoktatási szakképzésben érettségire épülő rendszerben lehet szakképzettséget szerezni. A felsőfokú szakképzés adott felsőoktatási képzési terület, képzési ág alapképzési (osztatlan képzési) szakjához kapcsolódóan létesül. A kormányrendelet a felsőoktatási szakképzés tekintetében besorolási szakként nevezi meg azt az alapképzési vagy osztatlan mesterképzési szakot, amelyhez besoroltan az adott felsőoktatási szakképzés létesíthető. A képzés jellemzője, hogy a feladatprofilnak megfelelően féléves szakmai gyakorlatot kell szervezni a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen. A felsőoktatási szakképzésben szerzett tudás a képzési ciklusokra épülő felsőoktatási képzési rendszerben az első képzési ciklusban, a besorolási szakon való továbbtanulás során 75%-ban beszámítandó. A rendelet 1. melléklete valamennyi felsőoktatási szakképzés közös moduljának jellemzői körében összesen 5 alapismeret főbb kompetenciáit, és szakmai követelményeit részletezi. Ezek a munkaerő-piaci, az idegen nyelvi, a szakmai információ-feldolgozási, a kommunikációs, valamint a pénzügyi ismeretek. Az új felsőoktatási alapképzésben a rendelet alapján 14 képzési terület (Agrár, Társadalomtudomány, Informatika, Jog, Gazdaságtudományok, Műszaki, Orvos- és egészségtudományi, Pedagógusképzés, Művészet képzési terület) közül 9 képzési területen összesen 34 felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei kerültek közzétételre. A felsőoktatási szakképzés tulajdonképpen a bolognai rendszerben a többciklusú képzés első lépcsője és a felsőfokú tanulmányok főpróbájának is tekinthető. A köznyelvben úgy is nevezik, hogy a felsőoktatás előszobája. A Szent István Egyetem gyulai, szarvasi és békéscsabai karán az alapszakokkal szorosan összefonódva a felsőoktatási szakképzés széles palettáját kínálják. A megyeszékhelyen gazdálkodás és menedzsment, pénzügy és számvitel, turizmus és vendéglátás, kereskedelem és 73

74 marketing és emberi erőforrás, Gyulán szociális munkás, Szarvason valamennyi agrárjellegű felsőoktatási szakképzés elindításához megkapták az engedélyt. Ahhoz, hogy a felsőoktatási szakképzést a gazdaság elismerje, gyakorlatorientáltnak kell lennie, duális rendszerben lehet egy szerves munkaerő-piaci kapcsolatot kiépíteni. Mivel a gazdasági kamarák több mint 10 éves jó gyakorlattal rendelkeznek ezen a területen, a felsőoktatási gyakorlati képzésben is szerephez és feladatokhoz jutnak. Létszámnövelés egyéb eszközei - A VI. 4. pont alatt található Új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer megteremtése címszó alatt az MFKB által célul kitűzött pályaorientációs stratégia, amelynek eszközeivel hosszútávon növelhető a szakképzésbe belépő tanulók létszáma. - A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és a BMKIK egymással partnerségben folytasson intenzív kommunikációt a fizikai munka társadalmi elfogadása érdekében. - A BMKIK 2013 és 2020 között növelje a potenciális gyakorlati képzőhelyek számát Békés megyében, hogy a szakképzésbe érkező megnövekedett létszám gazdálkodó szervezeteknél szerezhesse meg szakmai gyakorlati ismereteit. 10. Az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság érdekeinek harmonizációja Szakképzési rendszerünk alapvetően átalakult január 1-jét követően. A változások eredményeképpen létrejövő magyar duális szakképzési rendszer 2013 szeptemberétől válik teljessé, melynek főbb jellemzői a következők: - kizárólag 8 osztályra épülő 3 éves szakképzés indítható; - ebben a képzési típusban már 9. évfolyamon megszervezhető a képzés iskolán kívüli képzőhelyen, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben tanulószerződés keretében; - elválik az általános és a szakmai tankötelezettség; - alkalmazásra kerül az újonnan kifejlesztett OKJ és a kerettantervek; - Köznevelési Hídprogramok segítik az általános iskolából a szakmatanulásba történő átmenetet; - létrejön 39 ágazati szakközépiskola, erőteljesebbé válik a technikusképzés; 74

75 - bevezetik a gyakorlatorientált felsőoktatási szakképzést. Mindezen változások eredményeképpen megnövekszik a gazdasági kamarák felelőssége és szerepvállalása is. Gyakorlati képzőhelyek számának növelése Mindaddig, amíg nincs elegendő számú tanulószerződés és nincs elegendő számú gyakorlati képzőhely, nem beszélhetünk duális szakképzési rendszerről. A koncepcióban megfogalmazottak teljesülése esetén számolni kell azzal, hogy a ma még elegendő számú gyakorlati képzőhely nem lesz elegendő Békés megyében. Ennek a helyzetnek az elkerülésére a gazdasági kamaráknak sokkal erőteljesebb kommunikációt fejtsen ki az elkövetkezendő időszakban. Iskolai tanműhelyek szerepe a duális szakképzésben Az elmúlt évek területileg integrált szakképző központjainak nagy volumenű beruházásai ellenérdekeltséget alakítottak ki az iskolákban és fenntartóikat a duális szakképzéssel szemben. Bár elméletben egyetértenek a duális szakképzés ideológiájával, a gyakorlatban kénytelenek a tanműhelyi és a munkaerő kapacitásokat a lehető legoptimálisabb arányban kihasználni. Kritikát is megfogalmaznak a gazdasággal, a külső gyakorlati képzőkkel szemben, melyek öszszefoglalva a következők: - a gazdaság nem tudja megfogalmazni a munkaerő-piaci igényeit, nem ad választ a Mit tanítsunk? kérdésre; - a gyakorlati képzőhelyeken a tanulókkal foglalkozó szakemberek nem rendelkeznek pedagógiai ismeretekkel; - a gyakorlati képzőhelyeken a tanulókat nem készítik fel teljes mértékben a szakmai és vizsgakövetelményekre, felkészítésük az adott vállalkozás profiljától és a tevékenységük iránti megrendelésektől függ; - a vállalkozásoknak munkaerőre van szükségük, nem tanulóra; - a kisvállalkozások nem azért foglalkoztatnak tanulót, hogy kineveljék maguknak az utánpótlást, hanem azért, hogy az állami normatívát felvegyék utánuk. A vállalkozók ezzel szemben felróják az iskoláknak, hogy alig van kapcsolatuk velük és ahol van tanműhely, szinte csak szívességből kapnak tőlük tanulót. A kamarának a közeljövőben meg kell értetni a szakképzés szereplőivel, hogy miben áll a dualitás lényege. Cél, az iskolai tanműhelyi és a külső gyakorlati képzőhelyi munka összhangjának a megteremtése. 75

76 A gazdasági kamarák jövőbeni feladatai A kamara feladata, hogy növelje a pedagógiai ismeretekkel rendelkező gyakorlati képzők számát szeptember 01-jétől a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki mestervégzettséggel rendelkezik. A kamara a gyakorlati képzőhelyek komplex ellenőrzését az iskolákkal együtt végzi. Az iskolai tanműhelyek ellenőrzésére kiterjesztett jogosultsága nagymértékben javítja a szakképzés minőségét. A kamara sokkal erősebb híd -szerepet töltsön be az iskolák és a gazdaság között, mint eddig tette. A kamarának a jövőben meg kell szólítania a tanulókat, ne csak akkor kerüljön velük kapcsolatba, ha ők keresik fel, vagy ha az iskola, illetve a vállalkozó problémát jelez. Tovább kell fejlesztenie a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, hiszen ez a rendezvény kiváló PR eszköz arra, hogy a szakképzés és a munka leértékelődött presztízse javuljon, kirakatba helyezve a tehetséges, tanulni és dolgozni akaró diákokat, fiatalokat. Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A megyei fejlesztési és képzési bizottság a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testület, amely közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában, javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a) a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire, b) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre 76

77 vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig, elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján, a fenntartók által részére megküldött javaslatok figyelembevételével. A bizottság további feladatai a) az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepciójának kidolgozása (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi, b) javaslattétel az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiány-szakképesítés), c) az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében való közreműködés és a szükséges változtatások megtételének kezdeményezése d) az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében való részvétel, a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira való javaslattétel, a pályázat kiírásában és értékelésében való részvétel, a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára való javaslattétel, e) fenntartói megkeresés esetén a szakképzést érintő fenntartói döntések fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról szóló állásfoglalás elkészítése, f) a megyei önkormányzatokkal való együttműködés a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, A bizottság hét főből, a Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő), a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés (egy fő) képviselőiből áll. A bizottság elnökét, társelnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot. A 77

78 szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt. A bizottság működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. A bizottság működtetési költségeinek forrását a gazdasági kamara biztosítja. A bizottság működési rendjének részletes szabályait az egységes döntés-előkészítő, javaslattevő funkciója érvényesülése érdekében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A fejlesztési és képzési bizottságok munkáját segíti 2008 óta az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kutatásai, amelyek célja, hogy azok tapasztalatai segítsék a korábbi döntési, illetve a javaslattételi tevékenységet. A kutatási program az alábbi területekre terjed ki: - A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása, - A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete, - A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete. Szakképzési információs rendszer kiépítésének szükségessége Az MKIK GVI kutatásain kívül, melynek eredményeiről szóló tanulmányt nyilvánosan közzéteszik, a kamaráknak a saját belső információs rendszerük, a Kormányhivatalok Oktatási Főosztályainak a KIRSTAT áll rendelkezésükre. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy egy naprakész, kereshető és tisztított adatokat tartalmazó adatbázis jöjjön létre, amely minden résztvevő (Kamara, Megyei Önkormányzat, Kormányhivatal Oktatási Főosztály, Munkaügyi Központ, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, egyéb intézményfenntartók) számára elérhető. Így az iskoláknak is csökkenne a terhük, ha csak egy adatbázist kellene feltölteniük. Ezáltal egy hatékony információs rendszer jön létre, amely lehetőséget teremt a közös elemzésekhez, kiértékelésekhez és előrejelzések megtételéhez. Ehhez kapcsolódjon a pályakövetési rendszer, mely az MFKB ajánlások eredményeinek visszacsatolását, az ajánlások eredményeit befolyásoló tényezőket is be tudja mutatni. A szakképzés-tervezésnek a térségi - területfejlesztéssel, a gazdasággal, a foglalkoztatással összehangolt módon kell megvalósulnia! Hatékony forrásfelhasználás a szakképzés területén 78

79 A szakképzés-fejlesztési koncepció megvalósulásának ideje alatt számolni kell azzal, hogy a szakképzés rendelkezésére álló hazai források szűkösek, ezért törekedni kell a kapacitások jobb kihasználására és a források hatékony kihasználására. Az MFKB-knak információkkal kell rendelkezniük a szakképzésbe beáramló egyéb forrásokról, hogy amikor a decentralizált pályázat kiírására kerül sor, megfogalmazhassák a prioritásokat. Az iskolai rendszerű szakképzés esetében január 1-jétől megváltozik a finanszírozás. A Kormány rendeletben hozza meg azokra a szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai fenntartóra, amelynek a megyében a szakképzési törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A feladatfinanszírozási terv a feladatból kiindulva, a törvényeket figyelembe véve határozza meg azt a minimális (optimális) költséget, amellyel az adott feladat elvégezhető. Így az intézmények működésében a stabilitás biztosítható, amely az optimális intézményi működési körülmények előfeltétele. A koncepció időtávjának félidejében az MFKB vizsgálja felül, hogy a feladatfinanszírozás indulásakor meglévő bizonytalansági tényezők (elvárt bevétel, működési költségek megosztásának aránya, stb.) hogyan változtak, s a feladatfinanszírozás a gyakorlatban megoldható-e a szakképző intézményekben úgy, hogy a képzés színvonala ne romoljon. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény vezette be a gazdálkodó szervezetek normatív finanszírozását. Az elkövetkezendő években törekedni kell arra, hogy a gyakorlati képzők érdekeltségi rendszere javuljon (tanműhely létrehozására, eszközök beszerzésére szolgáló pályázati források, alapnormatíva összegének emelkedése). Felnőttképzés az élethosszig tartó tanulás jegyében A felnőttképzés az élethosszig tartó tanulás része, amelynek elfogadását nem felnőttkorban, hanem még fiatalon, az iskolarendszerű képzésben meg kell tanítani. A szakmai képesítések időbeli megújításának szükségletét tudatosan és akaratilag is ki kell alakítani a gyerekekben. Az iskolában kell őket felkészíteni arra, hogy a képzésük befejezését követően a tanult szakmájuk használata / vagy nem használata egyúttal átvezeti őket a nem iskolarendszerű felnőttképzésbe, illetve átképzésbe. 79

80 Az elmúlt időszakban az állam által finanszírozott felnőttképzések nagy része a munkanélküliek át-, és továbbképzését szolgálta, ezáltal segítette a gazdaság munkaerő utánpótlásának biztosítását. A TISZK-ek bekapcsolódtak a felnőttképzési folyamatba az infrastrukturális beruházásaik révén létrejövő kapacitás feleslegüket kihasználva. Cél: a felnőttképzési rendszer olyan irányú megváltoztatása ami - jobban igazodik a gazdaság szakmai és területi strukturális igényeihez, biztosítja a gazdasági szereplők által elvárt, időben változó, minőségi szakember utánpótlást, - a ráfordítások optimalizálása mellett biztosítja a munkaerő szakirányú kiképzését, átképzését, megteremti a munkavállalók folyamatos és szervezett utánképzésének feltételeit, - a képzésbe bekapcsolódók számára, - megszerzett képességeik beszámításával, optimális szellemi, idő-, és pénzráfordítás mellett - növeli a munkahelyszerzési, megtartási esélyeket, önálló vállalkozások létrehozását. A gazdaság igényeinek közvetítése az Országos Képzési Jegyzékben A szakmai tananyagtartalmak az idő múlásával az új technikák, technológiák, jó gyakorlatok révén elavulnak. Az Országos Képzési jegyzék az elmúlt 10 évben két markáns változáson ment keresztül: 2006-ban jelentős uniós források bevonásával a modularitás és kompetenciaelvűség jegyében, majd 2012-ben az egyszerűsítés jegyében. A korábban bevezetett szakképesítés-elágazások, ráépülések megszűntek, a több mint 1300 kimenetet tartalmazó lista lecsökkent, a jelenleg hatályos OKJ-ban mindössze 486 alap-szakképesítés és 146 részszakképesítés szerepel. Kikerült belőle a felsőfokú szakképesítés is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kellene folyamatosan közvetíteni a gazdaság igényeit. Új szakmák jelennek meg és régiek szorulnak ki, szakképesítések tűnnek el úgy, hogy csak egy rész marad meg belőlük a valóságos munkaerő-piacon. Ha ez tendenciává válik, ennek a jegyzékben is meg kell jelennie. A változtatás nem csak az elnevezéseket érintheti, hanem a tartalmat is, van ahol a szakmai tartalmat, van, ahol a szakmához kapcsolódó területeket (kommunikáció, informatika, stb.) és van ahol mindkettőt egyszerre. Ezeket gyűjteni és közvetíteni szükséges. 80

81 V. Összefoglalás Jelenleg a szakképzési rendszer átalakításának aktív időszakát éljük. Elkészültek a kerettörvények, folyamatos módosításaik és a hiányzó végrehajtási rendeletek komoly odafigyelést követelnek meg az intézményektől és a szakképzéssel kapcsolatban álló szervezetektől. Az állami szerepvállalás is új helyzetet teremt. A gazdasági válság és az abból való lassúnak prognosztizált kilábalás meghatározza szakképzés-fejlesztési koncepciónk időtávját, azaz az előttünk álló 7 évet. Ebben a helyzetben a szakképzésben és foglalkoztatásban érintett szervezetek előtt csak egy út áll: egymással szorosan együttműködve proaktív módon megelőzni és befolyásolni az eseményeket és amennyiben lehetséges beavatkozni a folyamatokba. Felmérni és elemezni Békés megye állapotát, adottságait, kapacitásait, lehetőségeit, megfogalmazni a változtatási szükségletet és folyamatot, hogy a következő eredményeket érhessük el: - Kiszélesedjen a duális szakképzési rendszer: A gyakorlati képzés szorosan összefügg az iskolai kapacitásokkal és a gazdasági folyamatokkal. Az MFKB egyik legfontosabb feladata, hogy olyan koncepciót dolgozzon ki, amellyel növelni tudja a szakképzésbe belépő tanulók arányát, valamint a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzőhelyein tanulók arányát. - megfelelő szakképzési kínálat alakuljon ki: a) a szakképzést vállalati igények mentén való átalakítása csak ott, ahol erre ágazati igények vannak (fa-, fémipar, autó-, autóbuszgyártás, gépgyártás, építő-anyagipar, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, egyéb feldolgozóipar, javítási ágazat, kereskedelem, szolgáltatóipar, vendéglátás, mezőgazdaság (állattenyésztés, növénytermesztés); b) az ágazati igények megfogalmazásakor az ágazatok fejlődési irányait is figyelembe kell venni (termelési szolgáltatás típusú képzés, egészségturizmus, élelmiszeripar, élelmiszer-feldolgozás, megújuló energia, nyomdaipar, stb.); c) ahol nincs ágazati igény, ott a meglévő intézményekben a széles alapképzést nyújtó feladat-orientált szakképzések színvonalát kell megerősíteni; d) szem előtt kell tartani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek esélyeinek javítását; e) figyelemmel kell lennyi a lányok szakmai képzési lehetőségeinek bővítésére; 81

82 f) a megyei intézményrendszer szociogeográfiai fejlesztési szükségleteinek irányait Orosháza - Mezőhegyes, valamint Szeghalom Sarkad tengely mentén indokolják az adatok. g) Nem indokolt a szakképzésben új feladatellátó-hely létrehozása Békés megyében. - javuljon a szakmunkások társadalmi megítélése: Az MFKB-nak tevékenyen részt kell vennie a szakképzéssel kapcsolatos társadalmi gondolkodás megváltoztatásában - megfelelő pályaorientációs, pályaválasztási rendszer álljon a családok és az alapfokú, valamint középfokú oktatási intézmények rendelkezésére - a szakképzési folyamatokban szükséges döntésekhez megfelelő és jól használható statisztikai adatbázis álljon rendelkezésre (felmérések, kutatások, pályakövetés, stb.) - csökkenjen a szakképzésből kimaradó tanulók és a végzettség nélküliek aránya (3éves szakképzés bevezetése, felnőttképzési rendszer átalakítása) A Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a fentiek szerint készítette el szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melyet minden évben felülvizsgál és amelyen, amennyiben a körülmények, illetve egyéb változások ezt indokolják, megfelelő módosításokat, korrekciókat, pontosításokat fog végrehajtani a kívánt célok és eredmények megvalósítása érdekében. Békéscsaba, május 82

83 VI. Mellékletek 1. számú táblázat Település Állami fenntartású intézmény Állami fenntartású intézmény (egyéb) Egyházi fenntartású intézmény Magán fenntartású intézmény (KLIK) FEH*-ek száma (db) tanulók száma (fő) FEH-ek száma (db) tanulók száma (fő) FEH-ek száma (db) tanulók száma (fő) FEH-ek száma (db) tanulók száma (fő) Battonya Békés Békéscsaba Csárdaszállás Csorvás Dévaványa Elek Gyula Kétegyháza Kondoros Körösladány Füzesgyarmat Gyomaendrőd Magyarbánhegyes Medgyesegyháza

84 Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Nagyszénás Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom Tótkomlós Vésztő Összesen Forrás: KIR-STAT 2012 FEH = Feladatellátó hely 84

85 2. Tanulószerződések Tanulót képző vállalkozás neve A&H Margaréta Kft Actív-Út Kft Aero Ferr Légtechnikai és Fémipari Kft Agárdi Zoltán Agro Industrie Kft Agrodéva Kft AKG Alföldi Kohászati és Gépipari ZRt Annaker Kft Aranykonyha Kkt Autó Körös Kft Autó Magiszter Kft Bakonyi Hűtő és Klímatechnika Kft Balázs Kamion Kft Bali és Fia Hűtőtechnikai Bt Balogh István Bán Imre és Társa Csőszerelő és Kereskedelmi Kft Báthori Gabriella Bécsi Marianna Békés Drén Kft Békés Pizza Kft Békési Globál Bt Békés-Kaszinó Kft Békéstherm-Plusz Kft Bellissimo Autókarosszéria Szolgáltató Kft Bere Árpád Bészer Kft Bobvos és Demcsák Kft Bobvos és Demcsák Kft Bonduelle Central Europe Kft Bonti Cukrászat Kft BORA-ITAL Kiskereskedelmi Kft Borsos Ferencné Brassai Hajnal Bunzel Lívia Burker Sütőipari és Kereskedelmi Kft Callide-Trade Kft Carlo Quality Kft Oktatott szakma neve cukrász géplakatos hegesztő fodrász karosszérialakatos hegesztő hegesztő villanyszerelő szakács autóelektronikai műszerész, autószerelő, járműfényező karosszérialakatos hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő, hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó autótechnikus hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő fodrász fodrász gépi forgácsoló, szerkezetlakatos pincér, szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér, szakács központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő karosszérialakatos fogtechnikus központifűtés- és csőhálózat-szerelő, központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő szakács pincér, szakács géplakatos cukrász műszakicikk eladó cukrász fodrász fodrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó élelmiszer- és vegyiáru-eladó elektronikai műszerész 85

86 Cool-Airconditional Kft CO-OP STAR Kereskedelmi ZRt Cosme-Med Plusz Kft Czirle Mihály Tamás Csaba Gastro Vendéglátóipari és Kereskedelmi Kft Csaba Metál ZRt Csabakonty Kft Csabakonyha Kft Csapó Imre Csatlós Antal Cseh István Csemege-Match Kereskedelmi ZRt Csendes Ferenc Csepp-Tan Oktatási és Átképző Kft Csészi D C Kft Csikai Ferenc Csikós Elek Csimi Trend Kft Csongrádi Anita Csontos ABC Csorvási Kenyér Kft Dani Autófényező és Karosszériajavító Kft Décsei Istvánné Deli Attiláné Delta-Union Bt Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ Dima Sándorné DOHERTY HUNGARY KFT Domokos Zoltán Double-Darida Kft Dowi-Süti Kft Dr Gyöngyössy Györgyné Dr Scherer Andrea Fogászati és Egészségügyi Szolgáltató Bt Dubbel Bt DUCCONIS Bt Dürer Nyomda Kft Ecker-Invest Kft Eclipse-Plus Kft Eddy Bt EDUNOR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Ekuna Kft Élésker Kft hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő élelmiszer- és vegyiáru-eladó kozmetikus szakács pincér, szakács gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, járműfényező fodrász szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó villanyszerelő fodrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó fodrász pincér, szakács pincér, szakács gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő, központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő ruházati eladó fodrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó élelmiszer- és vegyiáru-eladó járműfényező, karosszérialakatos élelmiszer- és vegyiáru-eladó élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér, szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó fogtechnikus gépi forgácsoló autóelektronikai műszerész pincér, szakács pék, pék-cukrász fodrász fogtechnikus fodrász járműfényező, karosszérialakatos nyomdai gépmester erősáramú elektrotechnikus, hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő, villanyszerelő kozmetikus pincér, szakács hegesztő elektronikai műszerész élelmiszer- és vegyiáru-eladó 86

87 Eli-Nett Kft Endrődi Cuti Kft Endrődi Cuti Sütőipari Kft Épcenter Kft Erkel Hotel Gyógyszálló Kft Eurowest Invest Kft Fábafém Ipari és Kereskedelmi Kft Farkas Éva Dorottya Fartre Kft Fejes Péter Csaba Feke László Fekete Tibor Felina Hungária Kft Fémszolg Fémmegmunkáló és Szolgáltató Kft Fiume Vendéglátóipari és Kereskedelmi ZRt Fodor Sándor Kfc Fotex-Ofotért Optikai és Fotocikk Kereskedelmi Kft Fotoker Kft Fülöp Antal Gab-Hor Kft Gabnai és Társa Bt Gábor József Garzon Szálló Kft Gastrosa Kft Gastro-Trink Kft Gasztro Ínyenc Kft GÁZA-COOP Kft Gazsó és Nikó Kft Gécs Norbert Gécs Norbert Gera és Társai Vendéglátó Kft Gold Menü Kft Gombkötő Erika Gráf Kft Gunda Katalin Gusto Plusz Kft Gyivicsán Zsolt Gyomai Kner Nyomda ZRt Győrfi Ildikó Szépségtúdió Bt GYŐ-SZA PLUSSZ BT Gyucha és Társai Kft Gyulahús Kft Gyulai Húskombinát ZRt Gyulai Vasipari Kft élelmiszer- és vegyiáru-eladó pék, pék-cukrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó kőműves cukrász, pincér, szakács pincér, szakács gépi forgácsoló pincér, szakács bútorasztalos bútorasztalos kőműves fodrász női szabó gépi forgácsoló pincér, szakács pincér, szakács látszerész és fotócikk-kereskedő fényképész és fotótermék-kereskedő élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér, szakács pincér, szakács központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő pincér, szakács pincér, szakács pincér, szakács pincér élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér, szakács hegesztő, járműfényező járműfényező, karosszérialakatos pincér, szakács pincér, szakács fodrász karosszérialakatos fodrász szakács kőműves nyomdai gépmester fodrász fodrász bútorasztalos húsipari termékgyártó húsipari termékgyártó gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos 87

88 Gyulakonyha Élelmezési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Hajdu Gyula HERVIS Sport- és Divatkereskedelmi Kft Hetes Kereskedelmi Kft Hídknap Faipari Kft Hidvégi László Hoch-Ker Kft Horostyák Zsolt Hotel Gyula Kft Hovány Kft Hungarodent Kft Huszár Étterem Kft Integrál Építő ZRt IVICA Bt Jakab Dezső Janó és Társa Kft Jantyik Marianna Japport-Bau Kft Javipa Nyomdaipari Kft Jelinek László és Társa Gumijavító és Értékesítő Kft Jeszenszki Gázszerelő Kft Jókai Cukrászda Kft Jónás Erzsébet Juhász Andrea Juhász Zoltán Juhos-Csicsely Kft K Szabó Sándorné Kádi Sándor Kádi Sándor Kecskeméti Bálint Kertai Emőke Kesjár Edit Kintek Tooling Kft Kis Kézműves Kft Kiss László Klimber Épületgépész Kft Kliment István Kollárovszky Attila Kolozsi József Komlós-Rubin Kft Kopcsa Fogtechnikai Kkt Korona Bt szakács pincér, szakács ruházati eladó ruházati eladó bútorasztalos festő, mázoló és tapétázó élelmiszer- és vegyiáru-eladó központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő pincér, szakács autóelektronikai műszerész, járműfényező fogtechnikus szakács kőműves élelmiszer- és vegyiáru-eladó kozmetikus élelmiszer- és vegyiáru-eladó kozmetikus kőműves nyomdai gépmester autószerelő központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő cukrász fodrász kozmetikus cukrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó látszerész és fotócikk-kereskedő vendéglős szakács, vendéglős pincér, szakács kozmetikus kozmetikus gépi forgácsoló cukrász, pék-cukrász szakács hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő fogtechnikus kőműves hegesztő élelmiszer- és vegyiáru-eladó fogtechnikus élelmiszer- és vegyiáru-eladó, pincér, szakács 88

89 Kovács és Társa Bt Kovács Ildikó Kovács Sándorné Körös Autócentrum Kereskedelmi Szolgáltató Kft Körös Autócentrum Kft Körös Volán ZRt Körpavilon Bt Krasztina Edit KUKE Vendéglátó Kft Kunstár János Kurilla Olivér Ladányi László Lagzi János Lak-Alarm Építőipari Szolgáltató Bt Landmark-Támpont Kereskedelmi és Szolgáltató Bt Látkóczkiné Erdős Magdolna Lengyel Zsolt Leo-Étel Kft Leonardo Ételbár Kft LEONE SPORT 2004 Kft Liget Hotel Kft Liget Mix Kft Liker és Társa Kft Likerné Dr Diószegi Mária Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó ZRt Lóerő Kereskedelmi és Szolgáltató Bt Madoky Trade Kft Magyar Posta ZRt Márta Erzsébet Marton Mihály Marzek Kner Packaging Kft Máté-Martenzit Kft MÁV Magyar Államvasutak ZRt Mazán Zoltán András Medgyesegyháza és Bánkút ÁFÉSZ Media Markt Békéscsaba Kft Medvegy Mihály Mellis-Gastro Kft Meszlényi Autó Kft Metal Grinding Gajda István Méteres-Snack Kft Meto-Dent Bt fodrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó húsipari termékgyártó autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos autóelektronikai műszerész, autószerelő, járműfényező, karosszérialakatos autóelektronikai műszerész, gépi forgácsoló, géplakatos, karosszérialakatos pincér, szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér, szakács hegesztő bútorasztalos cukrász, pék-cukrász cukrász hegesztő élelmiszer- és vegyiáru-eladó festő,díszítő, mázoló és tapétázó autóelektronikai műszerész pincér, szakács pincér, szakács pincér, szakács pincér, szakács kőműves hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő élelmiszer- és vegyiáru-eladó gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő pincér, szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó postai ügyintéző élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér, szakács nyomdai gépmester gépi forgácsoló vasúti villamos jármű szerelője villanyszerelő élelmiszer- és vegyiáru-eladó műszakicikk eladó karosszérialakatos szakács autóelektronikai műszerész, járműfényező gépi forgácsoló pincér, szakács, vendéglős fogtechnikus 89

90 Mikló és Társa Bt MNC Szerszám- és Szerszámtartó Gépgyártó Kft Mondi Packaging Békéscsaba Kft Mravik György Gábor MUÉP Építőipari Szakképző és Szolgáltató Kft MŰKER Villanyszerelési és Általános Kereskedelmi Kft Nagy és Társai Bt Nagy Róbert Nagylaposi Birkacsárda Kft Natural House Kft Németh Béla Next 44 Hotel Kft Nikula Aurél Jánosné Noémi Bt Novák Zoltán Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft Oros-Car Kft Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató ZRt Orostherm Mérnökszolgálati és Szerelőipari Kft Otohal Beáta Ölyüs József Pacsika Zsolt Palkóné Zámbó Edit Pannonlúd Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft Papp Tibor Papp Zsigmond Pityuk Jánosné Play Pub House Kft Plefszet Forgácsoló Bt Postaautó Duna ZRt Povázsai Andrea Print-Vill Villanyszerelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Priskin Lajos Priskinné Fekete Adrien Prohászka Béla Tibor Provision-Life Kft Puszta-95 Bt Rajki István Rakonczai Erzsébet SÁNI Kereskedelmi Bt Sárkány Mihály Sikér Sütőipari és Kereskedelmi Kft cukrász gépi forgácsoló nyomdai gépmester karosszérialakatos festő, mázoló és tapétázó, festő,díszítő, mázoló és tapétázó, kőműves villanyszerelő élelmiszer- és vegyiáru-eladó központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő pincér, szakács központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő bútorasztalos pincér, szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó pék-cukrász cukrász gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő autószerelő pincér, szakács központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő cukrász, pék-cukrász pincér kozmetikus fodrász számítógép-szerelő, -karbantartó festő,díszítő, mázoló és tapétázó festő, mázoló és tapétázó, festő,díszítő, mázoló és tapétázó cukrász pincér, szakács gépi forgácsoló autóelektronikai műszerész fodrász elektronikai műszerész központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő kozmetikus szakács fodrász pincér, vendéglős cukrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó élelmiszer- és vegyiáru-eladó cukrász élelmiszer- és vegyiáru-eladó, pék 90

91 SODEXO Magyarország Kft SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft Speed Money Magnet Korlátolt Felelősségű Társaság Steel Design Kft Sunshine Gyopáros Szállodaüzemeltető Kft Szabó Imre Szabóné Hagymási Anikó Szarvas Cipó Sütőipari, Termelő és Kereskedelmi Kft Szarvas Coop Kereskedelmi és Szolgáltató ZRt Szarvas Kontakt Kft Szarvas Lux Kft Szarvasi Autófényező Kft Szarvasi Vas- Fémipari ZRt Szarvasi Zöld Sas Kereskedelmi és Vendéglátó Bt Szarvasi-Kenyér Kft Szeli Lajos Szeverényi Mihály Szokola és Társai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Takács Imre Tánczos Imre Taxis Bt Taxodium Bt TESCO-GLOBAL Áruházak ZRt Thermo-Kiss Bt Tímár Andrásné Tímár Jánosné Tímár Panzió Kft TIMAVILL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Tip-Dent Bt Tivi-Technika Kft Tivi-Technika Kft TONDACH Magyarország ZRt Toolex Fémfeldolgozó Kft TopLapTop Kft Tóth István Tóth Sándor Tóthné Szilasi Valéria Tőkés Miklós Török Máté Triel Kft Trifonovics Klára Tufa Csobog Kft szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedő járműfényező géplakatos, hegesztő pincér kőműves kozmetikus élelmiszer- és vegyiáru-eladó élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér, szakács pincér, szakács járműfényező gépi forgácsoló pincér, szakács pék, pék-cukrász ruházati eladó fodrász központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő festő,díszítő, mázoló és tapétázó pincér, szakács fodrász pincér, szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó, műszakicikk eladó, pék-cukrász, ruházati eladó központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő pincér, szakács pincér, szakács pincér hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő fogtechnikus hegesztő géplakatos, hegesztő elektronikai műszerész, villanyszerelő gépi forgácsoló számítógép-szerelő, -karbantartó pincér, szakács élelmiszer- és vegyiáru-eladó pincér pincér, szakács, vendéglős gépi forgácsoló pincér élelmiszer- és vegyiáru-eladó központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő 91

92 Turul Bt Új Generál Szolgáltató Kft Újvárosi Csemege Kft Unicon-Modell Kft Univerzál ZRt Valnerovicz Kálmán Vandlik János Várközi János Veres András Vida Attila Vincze Jánosné Zahorán András Zentai és Társa Kft Zétényi Tünde ZITI Szarvas Kft Zöld Autó Kft Zöld Endre Zöld Világ Kft pincér, szakács bútorasztalos, fodrász, kozetikus élelmiszer- és vegyiáru-eladó ruházati eladó műszakicikk eladó, ruházati eladó élelmiszer- és vegyiáru-eladó központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő kőműves húsipari termékgyártó bútorasztalos pincér, szakács, vendéglős festő, mázoló és tapétázó nyomdai gépmester fodrász szakács géplakatos cukrász bútorasztalos szakma 2009-es 2010-es 2011-es 2012-es 2013-as év év év év év ABC-eladó* Ács, állványozó Ács-állványozó Asztalos Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus Bádogos és épületbádogos Bolti eladó Burkoló Bútorasztalos Bútoripari technikus Cukrász Elektromos gép- és készülékszerelő Elektronikai műszerész Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

93 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő Épület- és építmény- bádogos Épületasztalos Épületburkoló Eseményrögzítő Fémforgácsoló Fényező-mázoló Fényképész Fényképész és fotótermék-kereskedő Festő, mázoló és tapétázó Festő,díszítő, mázoló és tapétázó Fodrász Fogtechnikus Fogtechnikus és fülilleszték-készítő Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Gázfogyasztó-berendezés- és csőhálózat-szerelő Gázvezeték- és készülékszerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Hentes és mészáros Húsipari termékgyártó Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Ipari- és kereskedelmihűtőgép-szerelő Járműfényező Kályhás Karosszérialakatos

94 Kereskedő Konyhai kisegítő Kozmetikus Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kőműves Könyvkötő Kötőipari konfekciósfehérnemű-készítő Kötöttpályásjármű-villamossági szerelő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és gázhálózatrendszerszerelő Látszerész és fotócikk-kereskedő Motorkerékpár-szerelő és -javító Műszakicikk eladó Női szabó Nyomdai gépmester Nyomdai kiadvány- és képszerkesztő Pék Pék-cukrász Pincér Postai ügyintéző Ruházati eladó Ruházati kereskedő Szakács Számítástechnikai műszerész Számítógép-szerelő, -karbantartó Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Szobafestő-mázoló és tapétázó Vas- és műszaki kereskedő Vasúti villamos jármű szerelője Vendéglátó eladó

95 Vendéglős Villamosgép- és készülékszerelő Villanyszerelő Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Összesen

96 3. Együttműködési megállapodások Szakma EM 2012 EM 2013 Ács-állványozó 1 0 Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens 1 0 Általános ápoló 0 68 általános asszisztens 0 10 Ápolási asszisztens 0 10 Ápoló Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus 5 25 Banki szakügyintéző 1 0 Bolti eladó 1 0 Bútorasztalos 2 0 csecsemő és gyermekápoló 0 14 Elektronikai műszerész 2 0 Élelmiszer és vegyiáru eladó 10 1 Épületgépész technikus 12 0 Erősáramú elektrotechnikus 7 0 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 3 0 Fodrász 5 0 Földmérő és térinformatikai technikus 9 0 Gazdasági informatikus 11 0 Geológiai technikus 4 0 Gépgyártástechnológiai technikus 8 0 Gépi forgácsoló 1 0 Géplakatos Idegenforgalmi szakmenedzser Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 25 0 intézményi kommunikátor 0 13 Irodai asszisztens

97 Jogi asszisztens 1 0 Kereskedelmi szakmenedzser 10 0 Kereskedő 22 0 Kisgyermekgondozó és nevelő Közl.-üzemviteli és szállítmányozási ügyintéző 3 0 Logisztikai műszaki menedzserasszisztens 10 0 Logisztikai üi Magasépítő technikus 26 0 médiatechnológus asszisztens 0 1 Megújuló energia-gazdálkodási technikus 10 0 Női szabó 16 0 Növénytermesztő, gépüzemeltető, gépkarbantartó 1 0 Panziós, falusi vendéglátó 1 0 pénzügyi és számviteli üi. 0 1 Pénzügyi szakügyintéző 20 0 Pincér 1 0 reklámszervező szakmenedzser 0 14 Szakács 2 8 Szállítmányozási ügyintéző 7 10 Számítógépszerelő és karbantartó 4 1 Szociális gondozó és ápoló 8 33 Útépítő és fenntartó technikus 14 0 Ügyintéző titkár 20 0 üzleti szaküi Vendéglátó szakmenedzser 0 13 Vendéglős 11 1 Villamosmérnök-asszisztens 2 0 Villanyszerelő 2 0 Vízépítő technikus 4 0 Vízügyi technikus 9 0 Webmester 3 0 Végösszeg

98 Szakma Szervezet /Telephelyszáma TSZ-k száma (db) Autóelektronikai műszerész 8 13 Autószerelő 4 5 Autótechnikus 1 1 Bútorasztalos 9 21 Cukrász Elektronikai műszerész 4 5 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Fényképész és fotótermék-kereskedő 1 4 Festő,díszítő, mázoló és tapétázó 7 27 Fodrász Fogtechnikus 9 9 Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő 1 1 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 1 1 Gépi forgácsoló Géplakatos 9 88 Hegesztő Húsipari termékgyártó 3 25 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 6 9 Járműfényező Karosszérialakatos 8 16 Kereskedő 1 7 Kozmetikus Kőműves 9 64 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 1 1 Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő Látszerész és fotócikk-kereskedő 2 2 Műszakicikk eladó 3 14 Női szabó 1 20 Nyomdai gépmester

99 Pék 3 4 Pék-cukrász 8 30 Pincér Postai ügyintéző 1 15 Ruházati eladó 8 21 Szakács Számítógép-szerelő, -karbantartó 2 3 Szerkezetlakatos 2 7 Szerszámkészítő 1 1 Vasúti villamos jármű szerelője 1 16 Vendéglős 5 13 Villanyszerelő

100 100