Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények

Átírás

1 Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények Gyorsjelentés a 2003 júniusában lefolytatott közvéleménykutatás eredményeiről Megrendelő: Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Kutatási kontextus: Az egészség évtizede program A kutatás lebonyolítója: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt.

2 Vizsgált kérdéskörök: Középpontban: Állami- és magánszféra szerepmegosztása Háttérvizsgálatok: Egészségi állapot, egészségtudatosság Hálapénz gyakorlat és megítélése Újonnan javasolt biztosítási formák fogadtatása

3 A kutatás leírása Mintavételi eljárás: Többlépcsős, rétegzett mintavétel, a felnőtt populációt a megyék szintjén is reprezentáló, valószínűségi minta. Megkérdezés módja: személyes interjú Mintanagyság: 1025 fő. Adatfelvétel ideje:

4 Tartalomjegyzék Orvoshoz fordulás, az ellátás megítélése Ismeretek az állami és a magán szerepvállalásról az egészségügyben és másutt A magán szerepvállalással kapcsolatos preferenciák Összefoglalás

5 Az egészségügyi ellátás igénybevétele az elmúlt évben (Érvényes válaszok, háziorvos: N=1022, szakrendelés: N=1018, kórház: N=1018) 73 A lakosság kb. háromnegyede megfordult háziorvosánál az elmúlt évben. A háziorvosi ellátás kapuőr szerepe jól érvényesül háziorvos szakrendelés kórház

6 Orvoshoz fordulási szokások (Véleményt nyilvánítók, N=1022) soha 3 1 férfi nő nagy bajjal napi zavarral kis panasszal panasz nélkül is rendszeres kezelés A kérdezettek általában későn (csak nagy baj esetén, vagy ha a betegség zavarja a napi tevékenységében) fordulnak orvoshoz. A nők problémáikkal hamarabb fordulnak orvoshoz, a férfiak inkább csak nagy baj esetén.

7 Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának megítélése (Véleményt nyilvánítók, háziorvos: N=1004, szakrendelő: N=945, kórház: N=867) Az egészségügyi szolgáltatások közül a lakosság a háziorvosi ellátás színvonalát tartja a legjobbnak. A legkedvezőtlenebb a kórházi ellátás megítélése: minden negyedik véleményalkotó rossznak tartja a színvonalat háziorvos szakrendelõ kórház jó közepes rossz Nem tudja, háziorvos: 2%, szakrendelő: 8%, kórház: 15%

8 A korszerű betegellátás drága műszert és felszerelést igényel. Ön mit választana? (Érvényes válaszok megoszlása, N=983) Inkább a közelebbi rendelőbe menne, még ha ott kevésbé korszerű is a felszerelés. 21% 79% Inkább utazna a magasabb színvonalú ellátásért.

9 Véleménye szerint mennyire fontosak honvédelem környezetvédelem szociális ügyek igazságügy gazdasági ügyek oktatás közbiztonság munkaügyek egészségügy az alábbi területek? Az adott területet alapvetően fontosnak tartók aránya, % A válaszadók döntő többsége az egészségügyet alapvetően fontosnak tartja

10 A vállalkozó orvosok arányának becslése az ellátás különböző szintjein (Véleményt nyilvánítók, háziorvos: N=858, szakrendelő: N=735, kórház: N=752) Az emberek közel egyharmada nem rendelkezik információval a szakellátásban dolgozó orvosok foglalkozási viszonyáról. Az ismeretek a szakrendelőkben dolgozó orvosokkal kapcsolatban a legpontatlanabbak háziorvos szakrendelõ kórház többsége fele-fele állami Nem tudja, háziorvos: 16%, szakrendelő: 28%, kórház: 27%

11 Ismeretek a gyógyszertárak tulajdoni viszonyairól (Érvényes válaszok, N=925) Leginkább a gyógyszertárakkal kapcsolatosan érzik informáltnak magukat az emberek, de egyharmaduk még mindig nem tudja, hogy a közforgalmú gyógyszertárak magánkézben vannak. fele-fele 28% fõleg állami 6% Nem tudja: 10% fõleg magán 66%

12 Privatizációs gyakorlat a jóléti szektorban: értékelő kérdések Több, mint tíz éve a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást magánbiztosítók intézik. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a biztosítási rendszerünk? 1993 óta önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba lehet nyugdíjat fizetni. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a nyugdíjrendszerünk? 1997 óta a kötelező társadalombiztosítási nyugdíj egy részét magánnyugdíj alapok kezelhetik. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a nyugdíjrendszerünk? Jónéhány éve már magánkézben vannak a patikák. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a gyógyszerellátás? Magyarországon a háziorvosok jelentős része régóta vállalkozóként magánpraxist folytat és úgy látja el betegeit. Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a háziorvosi ellátás? Kb. egy évtizede magánkézben is vannak gyógyító ellátást is nyújtó intézmények (pl. művese kezelések, modern vizsgáló berendezések: CT, MR, szülészet, természetgyógyászat, plasztikai sebészet). Ön szerint ettől jobb vagy rosszabb lett a gyógyító ellátást rendszere?

13 A privatizáció hatásának megítélése (1): hogyan változott a szolgáltatási színvonal a bevezetés óta? Gépk. Kieg. Magán- házi gyógyító patika Bizt. nyugdíjp. nyugdíj orvos intézm. nem tudja, % jobb ugyanolyan rosszabb * Az érvényes válaszok megoszlása, %

14 A privatizáció megítélése (2) Biztosítási rendszerek Az emberek több mint egyharmada nem ismeri a reformok hatását. A véleményt nyilvánítók fele lát valamilyen irányú változást. A változások pozitív és negatív értékelése hasonló arányú. Egészségügyi ellátás A gyakrabban igénybe vett ellátásokról az emberek határozottabb véleménnyel rendelkeznek. A privatizáció elfogadottsága az eü intézmények esetében magasabb, mint a referencia intézmények esetében A privatizáció hatása a patikák esetében a legkedvezőbb.

15 *Azok aránya, akik vegyes, vagy inkább magán rendszert tartanak kívánatosnak, szemben azokéval, akik teljesen vagy dominánsan állami rendszert szeretnének Az egyes szolgáltatásokban milyen legyen a magánszektor szerepe? személyi szolgáltatás 93 háziorvosi ell. 72 szakovosi ell. 52 távolsági buszközl. kórházi ell. helyi buszközl. felsőfokú okt. közszolgáltatás középfokú isk. ált. iskola postai szolg. vasúti közl Az egészségügyön belül a háziorvosi ellátás területén a válaszadóknak közel háromnegyede, a szakorvosi ellátás tekintetében a fele, a kórházak esetében pedig az egyharmada véli kívánatosnak * a magánszektor szerepét.

16 Ön milyen mértékben tartaná elfogadhatónak az egészségügyi ellátás alábbi területein a magánvállalkozások, magántőke megjelenését? kórház/orvos háziorvos laboratórium fogorvos idősek kórház/hotel otthona semmilyen korlátozottan (alapítvány vagy/és eü dolg) bármilyen A kórházi ellátásban szétválik az orvosi ellátás és a hotel funkció. Az orvosi ellátásban fogadják el a legkevésbé, a hotel szolgáltatások területén pedig leginkább a magántőke megjelenését.

17 Ön szerint milyen hatása lenne, ha a társadalombiztosítás az ellátás alábbi területein további egészségügyi intézmények, pl. kórházak, szakrendelők magán működtetésére kötne szerződést? javulna nem változna romlana orvosi kezelések minősége diagnosztikai vizsg. ápolók gondossága fekvőbeteg ell. Körülményei betegfogadás körülményei A véleményt nyilvánítók több mint a fele minden területen javulást vár a magánszektor megjelenésétől. Legerőteljesebb javulást a hotelszolgáltatások és a betegforgalom szervezésének területén várják.

18 Vélemények a magántőke bevonásának az ellátás színvonalára gyakorolt hatásáról (Érvényes válaszok, N=791) A magántulajdonosok versenye miatt az ellátás javulni fog a véleményt nyilvánítók kb. háromnegyede szerint. 72% A magántulajdonosok spórolása miatt az ellátás romlani fog a véleményt nyilvánítók kb. negyede szerint. 28%

19 Ön egyetértene-e azzal, hogy a kórházak többsége magánkézben legyen olymódon, hogy a társadalombiztosítás szerződést kötne a kórházak magán működtetésére, tehát a betegeknek nem kellene külön biztosítást kötni a magánkórházak igénybe vételéhez? nem 39% (Érvényes válaszok, N=891) A válaszadók kétharmada egyetért azzal, hogy kórházak többsége magánkézben legyen, amennyiben a magánkórházak igénybevételét is fedezné a TB. igen 61%

20 Milyen forrást javasol az ellátás színvonalának emelésére? (érvényes válaszok, N=724) Ki fizesse a magasabb járulékot? (érvényes válaszok, N=221) járulékemelés 33% mindkettő 34% magántőke 67% munkavállaló 5% munkaadó 61% A véleményt formálók kétharmada a magántőkét vonná be, harmaduk pedig elfogadná a járulékemelést. Nem tudja: 29% A kérdezettek 61 %-a csak a munkaadókra terhelné a magasabb járulékot, 39 %-uk maga is vállalna többletterheket. Nem tudja: 7%

21 Jövedelmi különbségek ellátási különbségek? (érvényes válaszok, N=984) Egyetértés a biztosítók versenyeztetésével (érvényes válaszok, N=849) ha jobbat akar, magánorvos 47% jövedelem függő 6% maradjon a jelenlegi 18% nem ért egyet 61% egyetért 39% kiegészítő biztosítás is 29% Az emberek döntő többsége finanszírozás szempontjából a jelenlegi, szolidaritási elven alapuló TB rendszert tartaná fenn, mindössze 6 %-uk helyezné más alapokra (jövedelemtől függő biztosítások). A többség ellenzi, a kérdezettek mintegy harmada egyetért a versenyeztetéssel. Nem tudja: 17% Nem tudja: 4%

22 Milyen hatása lenne annak, ha részletes kimutatást kapnánk arról, hogy mennyit fizettünk be és mekkora értékű egészségügyi ellátást kaptunk az adott időszakban? 3,98 3,18 A visszacsatolás a kérdezettek minősítése szerint leginkább morális haszonnal járna a biztosítottak számára. 2,92 2,92 2,28 2,12 tisztánlátás öntudatosság járulék fizetés kerülése hálapénz csökkenése * Átlag, 1-5. skálán, 1= egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért orvos-beteg kapcs. romlása bűntudat

23 Összefoglalás A megkérdezettek az egészségügyi ellátási rendszert fontos prioritásnak tartják... mégis, a saját egészségmegőrzésre irányuló viselkedés tekintetében nagyon sok a hiányosság. A magántőke eddigi szerepvállalását alapvetően pozitívan értékelik és a magánszektor nagyobb szerepvállalásától az ellátási színvonal javulását, a nagyobb fokú tisztánlátást várják de a magántőke megjelenésének támogatottsága az egyes területeken differenciált.

24 Köszönjük a figyelmüket!

25 1. Függelék: Egészségi állapot és egészségtudatosság

26 Az egészségi állapot önbecslése (A teljes minta körében, N=1025) férfi nõ A férfiak kedvezőbben ítélik meg egészségi állapotukat, mint a nők kiegyensúlyozottan jó változó, de inkább jó változó, nem kielégítõ inkább rossz

27 Egészségi állapot megítélése a hasonló korúakhoz képest (Véleményt nyilvánítók, N=1019) A kérdezettek több mint a fele korosztályának megfelelőnek tartja egészségi állapotát férfi nõ egészségesebb ugyanolyan rosszabb

28 Az egészség megőrzésében szerepet játszó tényezők fontossága fiatal és idősebb korban (Érvényes válaszok, 30 év: N=1000, 60 év: N=983) 93 Fiatal korban az egészségmegőrzés legfontosabb tényezője az egészséges életmód. Idősebb korban a jó orvosi ellátás és az egészséges életmód fontosságát a laikusok hasonlóan ítélik meg. életmód orvosi ellátás éves 60 éves

29 Van-e a személyes ismerősei között olyan orvos, akire biztosan számíthat, bármi történik? (Véleményt nyilvánítók, N=1021) A kérdezettek csaknem fele ismer olyan orvost, akire megítélése szerint mindig számíthat. igen 45% nem 55%

30 Van-e orvos által megállapított, gyógyszert vagy kezelést igénylő betegsége? (Érvényes válaszok, N=1022) A válaszadók felének van kezelést igénylő betegsége, vagy rendszeresen gyógyszert szed. van 43% nincs 57%

31 Egészségügyi információk forrásai háziorvos ügyelet, mentõ orvos ismerõs elsõsorban másodsorban egyéb szakorvos 4 36 ismerõs eü. dolg. gyógyszerész A lakosság háromnegyede az egészségüggyel kapcsolatos tájékoztatás miatt elsősorban háziorvosát keresi fel. A szakorvosi ellátástól csak ezután vár felvilágosítást.

32 Egészségmegőrzés elve és gyakorlata Mennyire fontos az egészségmegőrzés szempontjából illetve mennyire jellemző Önre... szûrõvizsgálat orvosi ellátás környezet táplálkozás sport 2.2 fontosság viselkedés 4.1 Az egészség megőrzésének fontosságára vonatkozó vélekedések és a tényleges egészségmagatartás között lényeges eltérés tapasztalható. A sport esetében a legnagyobb, a szűrővizsgálatok esetében a legkisebb az eltérés a viselkedés és a vélekedés között..

33 Vélemények a jó orvos-beteg kapcsolatról A betegek többsége az orvos-beteg kapcsolatban partneri viszonyt szeretne kialakítani, ellentétben a gyógyításban jelenleg domináló paternalista gyakorlattal. Irányító: az orvos irányít, a beteg betartja az utasításokat 55 Partneri: az orvos és a beteg egyenrangú fél 70 kívánatos Szolgáltató: az orvos kiszolgálja a szolgáltatást vásárló beteget jellemzõ irányító orvos partnerek szolgáltató orvos

34 A szűrések igénybevétele (Érvényes válaszok, tüdőszűrés: N=1015, nőgyógyászat: N=583) A lakosság túlnyomó többsége el szokott menni tüdőszűrésre. A nők közel háromnegyede veszi igénybe a nőgyógyászati szűréseket. 92 igen nem tüdõszûrés nõgyógyászat

35 Miért nem mennek szűrésre az emberek? egyéb nem érdekli fél megtudni várakozás távolság A tüdőszűrés mellőzésének legfőbb oka a lakosság körében az érdektelenség, a nőgyógyászati szűréseké pedig a vizsgálatoktól való félelem. 43 nõgyógyászat tüdõszûrés 60

36 2. Függelék: Hálapénz gyakorlat és megítélése

37 A megkérdezett megítélése szerint tíz beteg közül átlagosan hányan adnak hálapénzt? Az emberek szerint a legtöbben a szülészeknek, a legkevesebben pedig a pszichiátereknek és a szemészeknek adnak hálapénzt. szülésznek 9.3 sebésznek 8.7 gyermekorvosnak 8.2 belgyógyásznak 7.8 pszichiáternek 6.4 szemésznek 6.3

38 Szokott-e hálapénzt adni? Az emberek azonos arányban adnak hálapénzt háziorvosuknak ill. a szakrendeléseken. Ugyanakkor a kórházi orvosoknak a betegek fele ad hálapénzt háziorvos nak s zakre nde lő ben kórházban

39 Van-e olyan érzése, hogy háziorvosa, szakorvosa elvárja a hálapénzt? (Érvényes válaszok, háziorvos: N=954, szakorvos: N=934) Az embereknek kb. a fele úgy érzi, hogy a szakorvos elvárja a hálapénzt. A háziorvosával kapcsolatban közel egynegyedük érez így háziorvos szakorvos elvárja nem várja el

40 Van-e információja arról, hogy mennyi hálapénzt kell (kellene) fizetnie? Az emberek jobban tudják, hogy mennyit kell fizetni a szakorvosnak, mint a háziorvosnak háziorvosnak szakorvosnak van nincs

41 Helyesli-e a hálapénz gyakorlatát? (Érvényes válaszok, N=1002) Az emberek döntő többsége helyteleníti a hálapénz gyakorlatát. közömbös 12% helyes 5% nagyon helytel 45% helytelen 38%

42 Kötne-e kiegészítő egészségbiztosítást az alábbi összegekért A kérdezettek 43 %-a egyáltalán nem kötne kiegészítő biztosítást. A kérdezettek 40 %-a max 1000 Ft-ot szánna kiegészítő biztosításra A kérdezettek egyharmada max Ft-os biztosítást kötne max 200 Ft max 500 Ft max 1000 Ft max 2000 Ft max 3000 Ft max 5000 Ft Ft-ért is kötne

43 3. Függelék: Az ápolásbiztosítás támogatottsága

44 A betegápolás megoldása (Érvényes válaszok, N=999) A kérdezetteknek több mint 80 %-a részben vagy (inkább) egészben családi erőforrásra számít. családtag+külsõ 11% kórház 15% családtagok 74%

45 A kormány azt tervezi, hogy a kötelező egészségbiztosítást valamivel magasabb járulékfizetés mellett ápolásbiztosítással egészíti ki. Egyetért-e Ön ezzel a javaslattal? (Érvényes válaszok, N=929) nem ért egyet 26% A kérdezettek háromnegyede egyetért egy ápolási biztosítás bevezetésével. Nem tudja: 9% egyetért 74%

46 Otthonápolás vagy ápolási otthon? (Érvényes válaszok, N=669) Akik egyetértenek az ápolási biztosítás bevezetésével, kb. azonos arányban választanák az otthon ápolást ill. az ápolási otthont. ápolási otthonban 53% otthonában 47% Nem tudja: 2%

47 Akik egyetértettek az ápolásbiztosítás bevezetésével és az otthonápolást választanák, mekkora óránkénti térítési díjat tartanának méltányosnak? A válaszadók közel fele nem tudja, hogy mennyit fizetne. 15 %-uk nem fizetne a szolgáltatásért. A fizetők min. 50 és max Ft-ot tartanának méltányosnak, az átlag 677 Ft nem fizetne fizetne nem tudja

48 Miért nem ért egyet az ápolási biztosítással? 58 A járulék emelése riasztja vissza a legtöbb embert így is sokat fizetünk egyéb családi feladat jobb a kórház